Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-19 / 66. szám

ÉSZAKMÄGYARORSZÄG r A szikszói járási pártértekezlet tapasztalataiból Tavasz a borsodivánkai Petőfi termelő­szövetkezetben... AZ MDP BOR SOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PART BÍZOTT SAGAN AK LAPDA X. évfolyam 66. szám Egy milliárd 20 millió TZ’ isse idegenkedünk ■*-*- Úgy véljük, szárazuk, számoktól, unalmasak* Figyelmünk, képzeletünk nehezen szár. nyal velük a nagy magasságokba. Küny- nyen eltévedünk az adatok útvesztőiben. Pedig a számok nagyon érdekesek. Beszélnek, — . színesen és élvezetesen, csak meg kell szólaltatni őket. Sokmin. denről vallanak, tájékoztatnak; múltat idéznek, ábrázolják a jelent és megnyit­ják a jövő távlatait, ha foglalkozunk veiKik, elmélyedünk bennük. Nem vélet­len, hogy nagy tanítóink: Marx, Engels, Lenin, Sztálin sek-spk szám, adat tényé, vél világították meg az igazságot a mun­kásosztálynak, a dolgozó emberek mii. Hóinak. Azért alkalmazták gyakran a statisztikákat, kimutatásokat, vontak le fontos következtetéseket különböző' szám- ódátok egybevetéséből, mert a kétszer­kettő négy igazságával nehéz vitatkozni, perbeszállni. A munkanélküliség, nyomor, otthon, talanság, földtelenség számadatai mindig emlékeztetnek népünk múltbeli szenvedé­seire; a reálbérek állandó csökkenésének, a háborús fegyverkezés szakadatlan növe­lésének, az óriási profitjövedelmeknek számadatai megmutatják a kapitalizmus embertelenségét, rothadtságát; a kom. mtmizmus építésének lenyűgöző adatai, a Szovjetunió és a népi demokráciák cso­dálatos eredményeiről tanúskodó számok megcáfolható.!] anul szólnak a szocialista rend fölényéről.- Érdemes szeműgyre vermi a mi életűnk fejlődéséről, hazánk gazdagodásáról, »épünk jobb, gondtalanabb napjairól be­szélő számokat, mert jelzik munkánk sikereit, mérik eredményeinket és bepil­lantást nyújtanak holnapunkba­M it tartalmaz a fenti szám? Megyénk ezévi egységes fejlesztési tervének pénzben kifejezett értékét. Ennyi jut Borsodban a nehézipar, bányá­szat, könnyűipar, kereskedelem, mezőgaz­dáság, népművelés, szociálpolitika, egész, »égügy fejlesztésére. Rövidebben szólva: a dolgozó embernek, az életszínvonal további szüntelen emelésére. Mint az el­múlt év zárszámadása, úgy ennek az év­nek költségvetése és beruházási terve is kifejezője, tükrözője pártunk, kormá­nyunk szilárd elhatározásának, hogy kö­vetkezetesen végrehajtja azt a programot, amelynek helyessége kiállta a próbákat, nagyszerűsége, lelkesítő ereje magával ragadt» dolgozó népünket. Ez az 1 mil­liárd 20 millió forint, akárcsak az orszá­gos költségvetés és gazdaságfejlesztési terv minden fillére követve, vagy köz. vétlenül, egy célt szolgál; a dolgozó em­ber sokoldalú szükségleteinek, anyagi és kulturális igényeinek legjobb kielégí­tését. A kormányprogram megvalósításának döntő láncszeme; a mezőgazdasági terme­lés fellendítése. Meglátszik ez a megyei terven is- A mezőgazdaság fejlesztését szolgáló beruházások összege: Í62 millió forint, 21 százalékkal több, mint tavaly. Ebből 14 milliót a termelőszövetkezeti csoportok megerősítésére fordítanak. A gépállomásoknak előirányzott összegből 150 új traktort, többszáz különféle talaj­megmunkáló gépet szereznek be. A tíz­ekben növelik az állatférőhelyek számát, számos mezőgazdasági épületet emelnek. Például a keresztesi Vörös Csillag tsz fejlesztésére 500 ezer forintot, a szent, istváni Béke és a borsodivánkai József Attila tsz-mél az állattenyésztés fejlesz­tésére többszázezer forintot fordítanak. A 132 miffió egymagában még nem fejezi ki a mezőgazdaság fejlesztésének súlyát, jelentőségét a megyei egységes tervben; egy sor más beruházás is közvetve estnek a fontos célnak megvalósítását, a Köz. ponti Vezetőség és a minisztertanács decemberi határozatának végrehajtását segíti elő; így: 370 millió jut a kazinc­barcikai erő- és vegyiműveknek, jelentős részben a műtrágyagyártás fejlesztésére. 200 millió forintot irányoztak elő a diós­győri, ózdi és bot sodnádasdi üzemeknek különböző építkezésekre és berendezé­sekre, hogy nagyobb mennyiségben gyárt, hassanak mezőgazdasági gépeket, külön­böző eszkö. őket, boronákat, ásókat, kapá­kat, kézi szerszámokat. Természetesen, « mezőgazdasági termelékenység emelé­sében hatóerő minden olyan intézkedés, intézmény, amely könnyebbé, kényelme, sebbé teszi a do'gozó parasztok munka- körülményeit, gondtalanabbá, vidámabbá, tartalmasabbá életüket. Százával sorol­hatnánk a községeket, amelyek kutat, jó bekötőutat, villanyvilágítást, bölcsödét, napfényes iskolatermeket, kultúrotithono. kát, boltokat stb. kapnak. O endkívül nagyjelentőségűek a terv­11 nek azok az előirányzatai, amelyek közvetlenül szolgálják a jólét emelését, a tökéletesebb közoktatást, népművelést, egészségvédelmet, a lakásépítést, a bolt­hálózat bővítését. 2 millió 30 ezer forint jut különféle iskolai beszerzésekre. Az általános iskolák karbantartására, tataro­zására, csinosítására 400 százalékkal na­gyobb összeget juttatnak, mint 1953-ban. Az általános iskolai napközi otthonokban 22 százalékkal több gyermek ellátásáról gondoskodnak, mint az előző esztendők­ben. 102-ről 114-re emelkedik a járási és községi kultúrotthonok, 2485-ről 2700-ra a kórházi ágyak száma. Szélesebb körben rendszeresítik a dolgozók előzetes orvosi vizsgálatát. A mezőgazdaság fellendítése, az ipari termelés növelése és a dolgozók életszín­vonalának közvetlen emelését célzó anyagi és szociális jellegű intézkedések elválaszt­hatatlanok egymástól — kormányunk egységes, egészet alkotó programjának szerves részei. E politika vezérlő elve: fokozott gondoskodás a . dolgozó ember­ről. Az elmondottakon kívül még számos intézkedés szolgálja ezt a célt, olyanok, amelyek közvetlenül nem tükröződnek a tervekből, mint az árleszállítások, bér­ügyi rendelkezések, a járadékok és nyug­díjak felemelése, a 8 órai munkaidő szi­gorú betartására vonatkozó rendelet és mások. A kormányprogram szellemétől átha. tett megyei egységes tervet magáé­nak érzi minden borsodi dolgozó. Ebből is látja, hogy ez a program összekapcsolja az életszínvonal azonnali emelését a szo­cializmus építésével. Ez hatványozza meg a munkások, dolgozó parasztok, értelmi­ségiek munkakedvét megyénkben is. A megyei terv számadataiban, akárcsak or­szágos terveinkben, a kormányprogram­ban hatalmas mozgósító erő rejlik. Egé­szen világos: olyan ütemben tudjuk gyor­sítani ennek az egész dolgozó népünk egységfrontját megszilárdító programnak végrehajtását, amilyen mértékben emel­jük a termelést üzemeinkben, a mezőgaz­daságban és teljesítjük az állam, » haza iránti kötelességeinket. Ennek az össze­függésnek alapos átgondolása és átérzése ölt testet, fejeződik ki abban a nemes versenyben, amellyel dolgozó népünk hazánk életéinek nagy eseményére, a III. pártkongresszusra készül. A verseny sikerei, tömegmérete is bizonysága annak, hogy megyénk dolgozói, egész népünk megbonthatatlan egységben összeforrva harcol gyönyörű terveink valóraváltásáért, egyemberként támogatja pártunk politi­káját, a jólét, a gondta'an, vidám, bol­dog, kulturált élet felemelő programjá_, nak végrehajtását. Érsek Gyula Kossuth-dijas hengerész befejezte első negyedévi tervét A pártkongresszus tiszteletére Érsek Gyula hengerész brigádja elsők között tette meg vállalását. 6000 forint értékű alapanyagmeg­takarítás mellett 150 tonna készlemez legyártását vállalta a negyedéves terven felül. Januárban, de különösen februárban olyan kiválóan dol­gozott a brigád, hogy 123.1 százalékos tervteljesítéssel élre tört a henge­rész brigádok országos versenyében. Érsek Gyula március 15-én az elmúlt év kiváló eredményeiért meg­kapta a Kossuth-díjat. Amikor hazajött Budapestről, számítgatni kezd­te, hogyan állnak a tervteljesítéssel. Úgy gondolta, hogy a negyedéves tervet 20-ára be lehet fejezni és így nem 15 tonna, hanem 60 tonna le­mezt adnak terven felül népgazdaságunknak. Lendületesen dolgoztak az újabb vállalás teljesítéséért. Csütörtök reggel a munkakezdésnél mar csak 71 mázsa hiányzott a negyedéves terv teljesítéséhez. Elhatározták, rákapcsolnak és teljesítik a negyedéves előírást. Jól is ment a munka és igy délelőtt 11 órakor már büszkén jelentették, hogy a borsodnádasdi hengerészek közül elsőnek Érseki Gyula Kossuth díjas hengerész bri­gádja befejezte negyedéves tervét s amellett a vállalt 6000 forint ét i ék­kel szemben csütörtök reggelig több mint 15.000 forint értékű aiaP asjyagot takarítottak mgg, Ara 50 fillér Miskolc, 1954 március 19, péntek Az ózdi berakodódarusok válaszolnak*.. I Kemény fcü*deleni| /oírt'fc « ■ ________ 1 több, a jobb minőségű acélért a HL pártkon­gresszus méltó megünnepléséért az ózdi martinban. Az olvasztárok most is — mint két évvel ezelőtt — minden erőt a terv, az adott szó maradéktalan tel- jesítésére fordítanak. Feladatuk nem könnyű. A legnehezebb munka azonban talán a berakódarusoké. A kemence forró lehelete állandóan perzseli a .,be­rakásokat“. A darusok arcán gyöngyöző izzadságcseppek bizonyítják: kemény munkát végeznek. A mindig mozgó ,,gépemberek" becsülettel helytállnak, tudják, nagyban függ tőlük, mennyi lesz az adagtarlam, mikor olvad be az acél. A darusok emlékében még ott él a II. pártkongresszus idején kivívott diadal. Az akkori országraszóló győze­lemben nagy részük volt nekik is• Re- kordot értek el A nagy kemencéknél 62 percre, a kisebb kemencéknél pedig 38 percre csökkentették a berahási időt. A most folyó verseny már nagyobb felkészültséget igényel. A- berakódarusok leszűrték a tapasztalatokat és nem is eredménytelenül. Március 10-én meg­döntötték a kiskemencék berakást re­kordját. A III. számú kemencét 20 perc alatt rakták meg. A berakok hitetlenkedve csóválták fejüket, ezt már tdöbet nem tudja el­érni senki. Teltek az órák és alig múlt el egy nap, már négyen raktak 30, illetve 28 perc alatt. Március 12-én három berakásnál 24 percet értek el. Megindult a harc a percek legjobb ki­használásáért. — Úgy csináljátok, hogy kevesebb időt várjunk a kemenceajtó felhúzására — szólították fel az olvasztárokat a da­rusok. — Készítsétek elő joHban a hulladé­kot, mert a rendetlen vastömeggel még veszkődni kell, értékes percek vesznek kárba, — kérték a hulladéktér dolgo­zóit­egyre 'jobbak. A fáskemen­__ Jóska, mi rakjuk a X~est. Mi lenne, ha megszorítanánk? — Benne vagyok, csak minden rend­ben legyen. Fürjes elvtárs a fordítámotor miatt aggódik, mert az nem bírja sokáig a meleget. Ki keltett volna cserélni, de a szerelők még .nem érkeztek meg. Koszper elvtárs bíztatva oszlatja ké­telyét: — Ne félj semmit, kibírt az már töb­bet is. Elkezdik rakni a kemencét. Szinte percenkint kell felhúzni az ajtót. A kemence olvasztóra M. Kiss János nem akar hinni a sze­mének, amikor az órára tekint. — Nézd, — szól oda segédjének meglepetten — még csak 12 perce rak­nak és már alig hiányzik valami a be­tétből. A darusok most még nagyobb iramot vesznek. A gép úgy engedelmeskedik az ember irányításának, mint a kezes bárány. Egyetlen gyanús zörej sincs, Minden a legnagyobb rendben. A hul­ladékkal megrakott teknők egymás után tűnnek el a kemence tüzes gyomrában. Nincs pillanatnyi megállás. M. Kiss elvtárs nem bírja tartani a nyelvét, szinte táncol örömében, amikor felkiált a darusoknak: — Már csak három láda van kint. •. Hamarosan ezek is eltűnnek a ke­mence éhes torkában. Leszáll a két ember a daruról, sze­mük egyszerre tekint az óra csillogó számlapjára. 11 óra 40. A berakást' H óra 20 perckor kezdték, 300 tonna hul­ladékot, 49 ládával 20 perc alatt rak­tak be­A két darus ősszenéz: sikerült! Megdöntötték minden eddigi ered­ményt, országos rekordot értek cl a nagykemencék berakásánál. A 62 perces rekordot 20 percre rövidítették,- telje­sítményük 750 százalék. A hír pillanatok alatt száguldta be az ózdi martint. A ke- mencesori dolgozók lelkesen gratuláltak a két hősnek. Ők mosolyogva léptek a berakódaru acéllépcsőjére, hogy újabb szép eredménnyel válaszoljanak kormá­nyunk árleszállítási rendeletére. Jól tud - ják mennyire igaz pártunk jelszavai „Termelj többet, jobban élsz!" BAKOS JÁNOS 4* eredmények xék berakásánál már többen is közel­- jártak a csúcshoz. Csak a nagykemen­céknél •.. ott nem volt új eredmény. Most azután itt is megtört a jég. A X. kemence berakását, Fürjes József — aki a II. pártkongresszus tiszteletére indult versenyben lett sztahanovista — és Koszper István berakódarusok kezd­ték el. | Fürjes elvtárs nem mái 'gyerek, r45 év körüli dolgozó. Arcáról Vasakarat tükröződik. Szeme, ellentétben kissé csendes természetével, állandóan nevet. Nem is tud haragudni — mondják is­merősei. Dolgozni azonban tud. Ha kell, egyszerre négy motorral is, ami azt jelenti, hogy daruja egyszerre négyféle mozgást végez. Koszper István szakszervezeti bizalmi. Olyan, mint a legtöbb darus, igyekvő, becsületes és komoly. Nem sokat beszél, de amit mond, azt megtartja. Műszak ködben csendesen odaszól Fürjes elvtársnak: Előbb teljesítik hízósertésbeadási kötelezettségüket Szabó Béla 19, Bagdi Sándor 14 és Biró Imre 10 holdas vissi dolgozó tojasoöl és bí parasztok az év végére beütemezett . „ , hízósertésbeadásukat már az első ®‘sone8yedcvi félévben teljesíteni akarják. Mind­hárman egy-egy hízottsertés beadá­sát vállalták. Szabó Béla és Biró Imre tejből, tojásból és baromfiból is eleget tett kötelezettségeinek. Példájukat a községben közel húsz dolgozó paraszt követte. Jól halad a vetés a A mezöcsáii járás községeiben teljes ütemben megkezdődött a vetés. A járás dolgozó parasztjai ezidejg már közel ezer holdon földbe tették a tavaszi kalászo­sokat. Csütörtökön a hejőpapi I-es típusú Kossuth tszcs-ben 18 hold tavasziárpa vetését, a III. típusú hejőszalontai Józgef mesöcsáti járásban. Attila termelőszövetkezetben 40 hold tavasziárpa vetését fejeztük be. Az ároktői Vörös Csillag termelőszö­vetkezetben 60 hold tavaszi búzát és 9 hold mákot vetettek el. A termelőszövet-, kezet még a héten be akarja fejezni 40 hold tavasziárpa, a jövő hét elején pedig 30 hold zab vetését. TAVIKAT Északmagyarország Szerkesztőségének Miskolc. Boldogkőújfalu község kongresszusi felajánlását teljesítette. Tavasz­1 kh mákot árpa, zab vetéstervét március 18-ig teljesítette, uboltak. Vb. elnök, Boldogkőújfalu. Kisfia Imre dolgozó paraszt megkezdte a mák sarabolását Boldogkőújfalu dolgozó paraszt­jai örömmel jelentették, hogy a tavaszi kalászosok vetését 100 szá­zalékig elvégezték. A falu egyik élenjáró dolgozója Kiska Imre a nagyobb termés el­érése érdekében kísérletképpen még az ősz folyamán 800 négy- ...»■ -----------------------------------­szögöl mákot vetett, amely szépen kikelt és jól fejlődik, úgy hogy sarabolását pénteken, március 19-én már el is vé­gezhette. Kiska elvtárs tudja, hogy a korán elvégzett sarabolással a napfény és a levegő könnyebben bejut a talajba, ami meggyorsítja a növény fejlődését. Dübörögnek a határban a traktorok... .'ff«»«? v,vi- ■' Minczér Gyula és Pesta Ferenc, a sárospataki gépállomás kiváló traktoristái korán útrakeltek a terme­lőszövetkezetek földjeire. Mindketten egyéni párosversenyben állnak a csehszlovákiai trebisovi gépállo­más traktoristáival. Tavaszi kampánytervük teljesítését 130 százalékra vállalták. Két műszakban dol- , «óznak, s «UJjg már több mint 40 holdat szántottak fel, mdffdl Jáuo. felvétele*

Next

/
Thumbnails
Contents