Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-19 / 66. szám
ÉSZAKMÄGYARORSZÄG r A szikszói járási pártértekezlet tapasztalataiból Tavasz a borsodivánkai Petőfi termelőszövetkezetben... AZ MDP BOR SOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PART BÍZOTT SAGAN AK LAPDA X. évfolyam 66. szám Egy milliárd 20 millió TZ’ isse idegenkedünk ■*-*- Úgy véljük, szárazuk, számoktól, unalmasak* Figyelmünk, képzeletünk nehezen szár. nyal velük a nagy magasságokba. Küny- nyen eltévedünk az adatok útvesztőiben. Pedig a számok nagyon érdekesek. Beszélnek, — . színesen és élvezetesen, csak meg kell szólaltatni őket. Sokmin. denről vallanak, tájékoztatnak; múltat idéznek, ábrázolják a jelent és megnyitják a jövő távlatait, ha foglalkozunk veiKik, elmélyedünk bennük. Nem véletlen, hogy nagy tanítóink: Marx, Engels, Lenin, Sztálin sek-spk szám, adat tényé, vél világították meg az igazságot a munkásosztálynak, a dolgozó emberek mii. Hóinak. Azért alkalmazták gyakran a statisztikákat, kimutatásokat, vontak le fontos következtetéseket különböző' szám- ódátok egybevetéséből, mert a kétszerkettő négy igazságával nehéz vitatkozni, perbeszállni. A munkanélküliség, nyomor, otthon, talanság, földtelenség számadatai mindig emlékeztetnek népünk múltbeli szenvedéseire; a reálbérek állandó csökkenésének, a háborús fegyverkezés szakadatlan növelésének, az óriási profitjövedelmeknek számadatai megmutatják a kapitalizmus embertelenségét, rothadtságát; a kom. mtmizmus építésének lenyűgöző adatai, a Szovjetunió és a népi demokráciák csodálatos eredményeiről tanúskodó számok megcáfolható.!] anul szólnak a szocialista rend fölényéről.- Érdemes szeműgyre vermi a mi életűnk fejlődéséről, hazánk gazdagodásáról, »épünk jobb, gondtalanabb napjairól beszélő számokat, mert jelzik munkánk sikereit, mérik eredményeinket és bepillantást nyújtanak holnapunkbaM it tartalmaz a fenti szám? Megyénk ezévi egységes fejlesztési tervének pénzben kifejezett értékét. Ennyi jut Borsodban a nehézipar, bányászat, könnyűipar, kereskedelem, mezőgazdáság, népművelés, szociálpolitika, egész, »égügy fejlesztésére. Rövidebben szólva: a dolgozó embernek, az életszínvonal további szüntelen emelésére. Mint az elmúlt év zárszámadása, úgy ennek az évnek költségvetése és beruházási terve is kifejezője, tükrözője pártunk, kormányunk szilárd elhatározásának, hogy következetesen végrehajtja azt a programot, amelynek helyessége kiállta a próbákat, nagyszerűsége, lelkesítő ereje magával ragadt» dolgozó népünket. Ez az 1 milliárd 20 millió forint, akárcsak az országos költségvetés és gazdaságfejlesztési terv minden fillére követve, vagy köz. vétlenül, egy célt szolgál; a dolgozó ember sokoldalú szükségleteinek, anyagi és kulturális igényeinek legjobb kielégítését. A kormányprogram megvalósításának döntő láncszeme; a mezőgazdasági termelés fellendítése. Meglátszik ez a megyei terven is- A mezőgazdaság fejlesztését szolgáló beruházások összege: Í62 millió forint, 21 százalékkal több, mint tavaly. Ebből 14 milliót a termelőszövetkezeti csoportok megerősítésére fordítanak. A gépállomásoknak előirányzott összegből 150 új traktort, többszáz különféle talajmegmunkáló gépet szereznek be. A tízekben növelik az állatférőhelyek számát, számos mezőgazdasági épületet emelnek. Például a keresztesi Vörös Csillag tsz fejlesztésére 500 ezer forintot, a szent, istváni Béke és a borsodivánkai József Attila tsz-mél az állattenyésztés fejlesztésére többszázezer forintot fordítanak. A 132 miffió egymagában még nem fejezi ki a mezőgazdaság fejlesztésének súlyát, jelentőségét a megyei egységes tervben; egy sor más beruházás is közvetve estnek a fontos célnak megvalósítását, a Köz. ponti Vezetőség és a minisztertanács decemberi határozatának végrehajtását segíti elő; így: 370 millió jut a kazincbarcikai erő- és vegyiműveknek, jelentős részben a műtrágyagyártás fejlesztésére. 200 millió forintot irányoztak elő a diósgyőri, ózdi és bot sodnádasdi üzemeknek különböző építkezésekre és berendezésekre, hogy nagyobb mennyiségben gyárt, hassanak mezőgazdasági gépeket, különböző eszkö. őket, boronákat, ásókat, kapákat, kézi szerszámokat. Természetesen, « mezőgazdasági termelékenység emelésében hatóerő minden olyan intézkedés, intézmény, amely könnyebbé, kényelme, sebbé teszi a do'gozó parasztok munka- körülményeit, gondtalanabbá, vidámabbá, tartalmasabbá életüket. Százával sorolhatnánk a községeket, amelyek kutat, jó bekötőutat, villanyvilágítást, bölcsödét, napfényes iskolatermeket, kultúrotithono. kát, boltokat stb. kapnak. O endkívül nagyjelentőségűek a terv11 nek azok az előirányzatai, amelyek közvetlenül szolgálják a jólét emelését, a tökéletesebb közoktatást, népművelést, egészségvédelmet, a lakásépítést, a bolthálózat bővítését. 2 millió 30 ezer forint jut különféle iskolai beszerzésekre. Az általános iskolák karbantartására, tatarozására, csinosítására 400 százalékkal nagyobb összeget juttatnak, mint 1953-ban. Az általános iskolai napközi otthonokban 22 százalékkal több gyermek ellátásáról gondoskodnak, mint az előző esztendőkben. 102-ről 114-re emelkedik a járási és községi kultúrotthonok, 2485-ről 2700-ra a kórházi ágyak száma. Szélesebb körben rendszeresítik a dolgozók előzetes orvosi vizsgálatát. A mezőgazdaság fellendítése, az ipari termelés növelése és a dolgozók életszínvonalának közvetlen emelését célzó anyagi és szociális jellegű intézkedések elválaszthatatlanok egymástól — kormányunk egységes, egészet alkotó programjának szerves részei. E politika vezérlő elve: fokozott gondoskodás a . dolgozó emberről. Az elmondottakon kívül még számos intézkedés szolgálja ezt a célt, olyanok, amelyek közvetlenül nem tükröződnek a tervekből, mint az árleszállítások, bérügyi rendelkezések, a járadékok és nyugdíjak felemelése, a 8 órai munkaidő szigorú betartására vonatkozó rendelet és mások. A kormányprogram szellemétől átha. tett megyei egységes tervet magáénak érzi minden borsodi dolgozó. Ebből is látja, hogy ez a program összekapcsolja az életszínvonal azonnali emelését a szocializmus építésével. Ez hatványozza meg a munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek munkakedvét megyénkben is. A megyei terv számadataiban, akárcsak országos terveinkben, a kormányprogramban hatalmas mozgósító erő rejlik. Egészen világos: olyan ütemben tudjuk gyorsítani ennek az egész dolgozó népünk egységfrontját megszilárdító programnak végrehajtását, amilyen mértékben emeljük a termelést üzemeinkben, a mezőgazdaságban és teljesítjük az állam, » haza iránti kötelességeinket. Ennek az összefüggésnek alapos átgondolása és átérzése ölt testet, fejeződik ki abban a nemes versenyben, amellyel dolgozó népünk hazánk életéinek nagy eseményére, a III. pártkongresszusra készül. A verseny sikerei, tömegmérete is bizonysága annak, hogy megyénk dolgozói, egész népünk megbonthatatlan egységben összeforrva harcol gyönyörű terveink valóraváltásáért, egyemberként támogatja pártunk politikáját, a jólét, a gondta'an, vidám, boldog, kulturált élet felemelő programjá_, nak végrehajtását. Érsek Gyula Kossuth-dijas hengerész befejezte első negyedévi tervét A pártkongresszus tiszteletére Érsek Gyula hengerész brigádja elsők között tette meg vállalását. 6000 forint értékű alapanyagmegtakarítás mellett 150 tonna készlemez legyártását vállalta a negyedéves terven felül. Januárban, de különösen februárban olyan kiválóan dolgozott a brigád, hogy 123.1 százalékos tervteljesítéssel élre tört a hengerész brigádok országos versenyében. Érsek Gyula március 15-én az elmúlt év kiváló eredményeiért megkapta a Kossuth-díjat. Amikor hazajött Budapestről, számítgatni kezdte, hogyan állnak a tervteljesítéssel. Úgy gondolta, hogy a negyedéves tervet 20-ára be lehet fejezni és így nem 15 tonna, hanem 60 tonna lemezt adnak terven felül népgazdaságunknak. Lendületesen dolgoztak az újabb vállalás teljesítéséért. Csütörtök reggel a munkakezdésnél mar csak 71 mázsa hiányzott a negyedéves terv teljesítéséhez. Elhatározták, rákapcsolnak és teljesítik a negyedéves előírást. Jól is ment a munka és igy délelőtt 11 órakor már büszkén jelentették, hogy a borsodnádasdi hengerészek közül elsőnek Érseki Gyula Kossuth díjas hengerész brigádja befejezte negyedéves tervét s amellett a vállalt 6000 forint ét i ékkel szemben csütörtök reggelig több mint 15.000 forint értékű aiaP asjyagot takarítottak mgg, Ara 50 fillér Miskolc, 1954 március 19, péntek Az ózdi berakodódarusok válaszolnak*.. I Kemény fcü*deleni| /oírt'fc « ■ ________ 1 több, a jobb minőségű acélért a HL pártkongresszus méltó megünnepléséért az ózdi martinban. Az olvasztárok most is — mint két évvel ezelőtt — minden erőt a terv, az adott szó maradéktalan tel- jesítésére fordítanak. Feladatuk nem könnyű. A legnehezebb munka azonban talán a berakódarusoké. A kemence forró lehelete állandóan perzseli a .,berakásokat“. A darusok arcán gyöngyöző izzadságcseppek bizonyítják: kemény munkát végeznek. A mindig mozgó ,,gépemberek" becsülettel helytállnak, tudják, nagyban függ tőlük, mennyi lesz az adagtarlam, mikor olvad be az acél. A darusok emlékében még ott él a II. pártkongresszus idején kivívott diadal. Az akkori országraszóló győzelemben nagy részük volt nekik is• Re- kordot értek el A nagy kemencéknél 62 percre, a kisebb kemencéknél pedig 38 percre csökkentették a berahási időt. A most folyó verseny már nagyobb felkészültséget igényel. A- berakódarusok leszűrték a tapasztalatokat és nem is eredménytelenül. Március 10-én megdöntötték a kiskemencék berakást rekordját. A III. számú kemencét 20 perc alatt rakták meg. A berakok hitetlenkedve csóválták fejüket, ezt már tdöbet nem tudja elérni senki. Teltek az órák és alig múlt el egy nap, már négyen raktak 30, illetve 28 perc alatt. Március 12-én három berakásnál 24 percet értek el. Megindult a harc a percek legjobb kihasználásáért. — Úgy csináljátok, hogy kevesebb időt várjunk a kemenceajtó felhúzására — szólították fel az olvasztárokat a darusok. — Készítsétek elő joHban a hulladékot, mert a rendetlen vastömeggel még veszkődni kell, értékes percek vesznek kárba, — kérték a hulladéktér dolgozóitegyre 'jobbak. A fáskemen__ Jóska, mi rakjuk a X~est. Mi lenne, ha megszorítanánk? — Benne vagyok, csak minden rendben legyen. Fürjes elvtárs a fordítámotor miatt aggódik, mert az nem bírja sokáig a meleget. Ki keltett volna cserélni, de a szerelők még .nem érkeztek meg. Koszper elvtárs bíztatva oszlatja kételyét: — Ne félj semmit, kibírt az már többet is. Elkezdik rakni a kemencét. Szinte percenkint kell felhúzni az ajtót. A kemence olvasztóra M. Kiss János nem akar hinni a szemének, amikor az órára tekint. — Nézd, — szól oda segédjének meglepetten — még csak 12 perce raknak és már alig hiányzik valami a betétből. A darusok most még nagyobb iramot vesznek. A gép úgy engedelmeskedik az ember irányításának, mint a kezes bárány. Egyetlen gyanús zörej sincs, Minden a legnagyobb rendben. A hulladékkal megrakott teknők egymás után tűnnek el a kemence tüzes gyomrában. Nincs pillanatnyi megállás. M. Kiss elvtárs nem bírja tartani a nyelvét, szinte táncol örömében, amikor felkiált a darusoknak: — Már csak három láda van kint. •. Hamarosan ezek is eltűnnek a kemence éhes torkában. Leszáll a két ember a daruról, szemük egyszerre tekint az óra csillogó számlapjára. 11 óra 40. A berakást' H óra 20 perckor kezdték, 300 tonna hulladékot, 49 ládával 20 perc alatt raktak beA két darus ősszenéz: sikerült! Megdöntötték minden eddigi eredményt, országos rekordot értek cl a nagykemencék berakásánál. A 62 perces rekordot 20 percre rövidítették,- teljesítményük 750 százalék. A hír pillanatok alatt száguldta be az ózdi martint. A ke- mencesori dolgozók lelkesen gratuláltak a két hősnek. Ők mosolyogva léptek a berakódaru acéllépcsőjére, hogy újabb szép eredménnyel válaszoljanak kormányunk árleszállítási rendeletére. Jól tud - ják mennyire igaz pártunk jelszavai „Termelj többet, jobban élsz!" BAKOS JÁNOS 4* eredmények xék berakásánál már többen is közel- jártak a csúcshoz. Csak a nagykemencéknél •.. ott nem volt új eredmény. Most azután itt is megtört a jég. A X. kemence berakását, Fürjes József — aki a II. pártkongresszus tiszteletére indult versenyben lett sztahanovista — és Koszper István berakódarusok kezdték el. | Fürjes elvtárs nem mái 'gyerek, r45 év körüli dolgozó. Arcáról Vasakarat tükröződik. Szeme, ellentétben kissé csendes természetével, állandóan nevet. Nem is tud haragudni — mondják ismerősei. Dolgozni azonban tud. Ha kell, egyszerre négy motorral is, ami azt jelenti, hogy daruja egyszerre négyféle mozgást végez. Koszper István szakszervezeti bizalmi. Olyan, mint a legtöbb darus, igyekvő, becsületes és komoly. Nem sokat beszél, de amit mond, azt megtartja. Műszak ködben csendesen odaszól Fürjes elvtársnak: Előbb teljesítik hízósertésbeadási kötelezettségüket Szabó Béla 19, Bagdi Sándor 14 és Biró Imre 10 holdas vissi dolgozó tojasoöl és bí parasztok az év végére beütemezett . „ , hízósertésbeadásukat már az első ®‘sone8yedcvi félévben teljesíteni akarják. Mindhárman egy-egy hízottsertés beadását vállalták. Szabó Béla és Biró Imre tejből, tojásból és baromfiból is eleget tett kötelezettségeinek. Példájukat a községben közel húsz dolgozó paraszt követte. Jól halad a vetés a A mezöcsáii járás községeiben teljes ütemben megkezdődött a vetés. A járás dolgozó parasztjai ezidejg már közel ezer holdon földbe tették a tavaszi kalászosokat. Csütörtökön a hejőpapi I-es típusú Kossuth tszcs-ben 18 hold tavasziárpa vetését, a III. típusú hejőszalontai Józgef mesöcsáti járásban. Attila termelőszövetkezetben 40 hold tavasziárpa vetését fejeztük be. Az ároktői Vörös Csillag termelőszövetkezetben 60 hold tavaszi búzát és 9 hold mákot vetettek el. A termelőszövet-, kezet még a héten be akarja fejezni 40 hold tavasziárpa, a jövő hét elején pedig 30 hold zab vetését. TAVIKAT Északmagyarország Szerkesztőségének Miskolc. Boldogkőújfalu község kongresszusi felajánlását teljesítette. Tavasz1 kh mákot árpa, zab vetéstervét március 18-ig teljesítette, uboltak. Vb. elnök, Boldogkőújfalu. Kisfia Imre dolgozó paraszt megkezdte a mák sarabolását Boldogkőújfalu dolgozó parasztjai örömmel jelentették, hogy a tavaszi kalászosok vetését 100 százalékig elvégezték. A falu egyik élenjáró dolgozója Kiska Imre a nagyobb termés elérése érdekében kísérletképpen még az ősz folyamán 800 négy- ...»■ -----------------------------------szögöl mákot vetett, amely szépen kikelt és jól fejlődik, úgy hogy sarabolását pénteken, március 19-én már el is végezhette. Kiska elvtárs tudja, hogy a korán elvégzett sarabolással a napfény és a levegő könnyebben bejut a talajba, ami meggyorsítja a növény fejlődését. Dübörögnek a határban a traktorok... .'ff«»«? v,vi- ■' Minczér Gyula és Pesta Ferenc, a sárospataki gépállomás kiváló traktoristái korán útrakeltek a termelőszövetkezetek földjeire. Mindketten egyéni párosversenyben állnak a csehszlovákiai trebisovi gépállomás traktoristáival. Tavaszi kampánytervük teljesítését 130 százalékra vállalták. Két műszakban dol- , «óznak, s «UJjg már több mint 40 holdat szántottak fel, mdffdl Jáuo. felvétele*