Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-18 / 65. szám
Bányászok, műszaki Tezetők! Jó együttműködéssel biztosítsátok a III. pártkongresszus tiszteletére indított verseny sikerét! Pártélet 4c, Népnevelőtalálkoxó Miskolcon Már a napraforgó vetésére készülnek a sárospataki Vörös Csillag-bau 10 holt! napraforgó négyzetes ültetésére készülnek a sárospataki Vörös Csillag termelőszövetkezetben. Krizsán József tsz elnök. Szappanos Péter, a gépállomás agronómusa, Koncsol István és Krizsán Sándor, a növénytermesztési brigád tagjai a sorjelzőt úgy állítják be, hogy a vetés gépi művelésre is alkalmas legyen. Korai vetés — két-három mázsával nagyobb termés! ' Megbeszélést tartottak Miskolc üzemeinek, vállalatéinak legjobb népnevelői. A Központi Vezetőség 1954 február 8-i határozata alapján értékelték a kon. gresseusi vensenyagitáció eddigi eredményeit, hiányosságait ég az ebből adódó feladatokat. Viskevics Elemér elvtárs a városi pártbizottság ipari osztályának vezetője tartotta a beszámolót. Viskevics elvtárs megértette a Politikai Bizottság határozatát, amely kimondja, hogy az agitáe.iós munka nemcsak az ágit- prop. osztályok feladata, hanem a pártbizottságok minden munkatársának feladata. Viskevics rlvtárs beszámolóját alapos, jó munkával készítette el, példát vehetnek tőle a megye pártbizottságainak munkatársai. Elmondotta, hogy a népnevelők egyre jobban végzik munkájukat, agitációjuk íiatásossága megmutatkozik a kongrcsZ" tzusi verseny sok szép sikerében. Népnevelőink — hangsúlyozta — a 111. kongresszus tiszteletére felvilágosító markával harcba lendítették a dolgozó, kát. A Borsodvidéki Gépgyárban például a dolgozók 91 százaléka lépett versenybe- Jórészt a népnevelő munkának tudható be, hogy Miskolc nagyobb üzemeinek kongresszusi vállalása több mint 34 millió forintot tesz ki- Több üzemiben — például a Gumijavító Vállalatnál — a dolgozók már teljesítették is felajánlásukat. A Diósgyőri Szénbánya Vállalat dolgozói esedékes havi tervüknek 110 százalékban tettek eleget. A kongresszusi versenyagitáció üzemeink túlnyomó többségében a leg. fontosabb feladatok megoldására mozgósít. A diósgyőri durvahengerműben például ,a termelés fokozására és a henge. ielt áru minőségének javítására, a Di.- MÁVAG nagyeszterga csoportnái az export- le-rvek teljesítésére stb. A beszámoló az eredmények mellett ra. mutatott a hibákra is. Egyes helyeken az utóbbi időben kezdenek rendszertelenné válni a népnevelő-értekezletek. A 34/2. számú Építőipari Vállalatnál több mint egy hónapja nem tartottak megbeszélést a népneveló’k. Hiba az is, hogy sokszor felszínes az agitáció, csak a termeléssel foglalkozik 9 nem fordítanak kellő gondot a dolgozók problémáinak elintézésére. Az agitáció gyengeségének egyik oka, lrogy a népnevelők nem vesznek rtszt rendszeres pártóktatásban, nem fejlesztik kellően a tudásukat. A tanulás lebecsülésének következménye, hogy j'oné- hány népnevelő nem tud a dolgozók által felvetett kérdésekre sokoldalú választ adni. További feladat — hangsúlyozta a beszámoló —, hogy az eddiginél sokkal jobban felkarolják az ,.aduitól“ jövő kezdeményezéseket. Nagyobb gondot kell fordítaná a dolgozók problémáinak orvos, lására. A beszámolót sok igen értékes hozzászólás követte. A hozzászólók majd mindegyike arról beszélt, hogy milyen módszerrel agitál Hegyi András, a Borsodvidéki Gépgyár 'népnevelője, elmondotta, hogy az agitá- ciójában minden esetben emlékeztet a múlt rendszer borzalmaira és beszél a dolgozók mai megváltozott életéről. Lengyel Lászlóné elvtársnő a miskolci Épii leta nyagfu vairozó Vállalat népnevelője rámutatott: — Az agitáció sikere nagy részben azon múlik, hogy a dolgozók szeressék a népnevelőt, örömmel vegyék a népnevelővel folytatott tanulságos megbeszélést. Ehhez viszont az szükséges, hogy amit ígérünk teljesítsük is. Én például csak arra teszek ígéretet, amit meg is tudok valósítani. Népnevelő kőrútjaim során a IV. kerületijén jártam. A volt Bárczav- kastély lakóihoz látogattam el. Az egyik családban egy beteg embert találtam. Az illető beteg szinte haragosan nézett rám, mikor megígértem neki, hogy igyekszem segíteni problémáján. Beszéltem is a megyei kórház egyik főorvosával. A beteg embert ma már Pesten kezelik. Feleségének levelet írt és kérte: mondjon köszönetét annak a népnevelőnek, oki segített abban, hogy ő mielőbb meggyógyuljon. A DIMÁVAG Gépgyár nyugati erőmű, vének egyik népnevelője, Simon Pál elv- társ felszólalásában nagyon helyesen bírálta az ottani pártszervezet vezetőit, hogy rendszertelenül adják ki nekik a Népnevelő füzetet. Simon elvtárs ismertette agitáoiós módszereit is. Többek között azt, hogyan beszélgetett egy notórius fegyelemlazítóval. Az illető minden fizetés után két-három napot hiányzott munkahelyéről. Fizetéskor viszont kévéséit« bérét. Simon elvtárs az egyik alkalomkor megkérdezte tőle: — Mondd elvtárs, van feleséged, gyermeked? — Igen. — Szereted-e őket? — A válasz ismét igenlő volt. — És még ezt mered mondán?...?! — szólt Simon elvtárs. — Ha szeretnéd feleségedet és gyermekeidet, akkor nem hiányoznál igazolatlanul, nem innád el a fizetésedet, becsülettel teljesítenéd terA március 27—30_a között lezajló ötéves tervkölcsönsorsolá- son kétszáz forintos kötvényeket alapulvóve 458.600 darab ötéves tervkölcsönkötvényt húznak ki nyereménnyel és törlesztéssel. Mivel a kötvények egyrésze száz vedet. Te nem ezt teszed, tehát nem is szereted igazán a családodat. A beszélgetés eredményeként a dolgozó azóta egyszer sem maradt tó a munkából és felhagyott az ivással is. Csapó Lajos elvtárs, a Cementipari Vállalat népnevelője beszámolt arról, hogy a kongresszusi versenyben élenjáró dolgozók családjának dicsérő levelet Írnak. A helyi tanácsokat is megkérik, hogy népszerűsítsék, lakóhelyükön ezeket a kiváló dolgozókat. Még számos jó hozzászólás hangzott el, ami mind arról tanúskodik, hogy népnevelőink átérezték nagyfontosságú párt- megbizatásuk jelentőségét. A vasárnapi népnevelő találkozó eredménye, hogy felszínre kerültek a hibák, a rossz módszerek, többek között az olyan hibás módszer, mint amilyen Szegő Balázs elvtársé a Dózsa pártszervezet népnevelőé. Szegő elvtárs csak a sztahanovistákat, az élenjáró dolgozókat tekinti jó népnevelőnek. A nőket lebecsüli: „Mit tud a háziasszony? Azt tudja csak, hogyan kell főzni!“ Ez súlyos hiba, mert számtalan nő dolgozó, nő népnevelő helytállása, kitűnő munkája hesoél arról, hogy az a«z- szo-nyok nemcsak a főzőkanálnál, Hamem a munkapadoknál a népnevelő munkában és mindenütt megállják a helyüket. A nép nevelőtatál kozó sikeresebb is lehetett, volna. Viskevics elvtárs beszámolójának hiányossága vök, hogy nem ismertette a jó népnevelők bevált módszereit, nem bírálta a hibás módszereket. Nagyon helyesen tették a megyei pártbizottság ágit. prop, osztályának az értekezleten résztvevő munkatársai, hogy hozzászólásai kban felhívták a figyelmet ffiámos hiányosságra s rámutattak a további feladatokra. A hozzászólások részletes ismertetésére visszatérünk. A fogyatékosságok ellenére rendkívül tanulságosnak és hasznosnak bizonyult a népnevelő találkozó. Helyesen teszi valamennyi pártbizottságunk, ha hasonló megbeszélést szervez. Ezek feltétlenül elősegítik a népnevelő munka megjavítását a kongresszusi versenyagitáció színvonalának további emelését. TÖRÖK ALFRÉD és ötven forintos címletekben került forgalomba, a nyertesek száma lényegesen túlhaladja a kihúzott kötvények számát. Több mint nyolcszázezer kötvénytulajdonosnak jut majd a 103.4 millió forintból nyeremény és törlesztés. (MTI)' A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat nagyszerű távlatokat nyitott, meg dolgozó népünk előtt. A sorozatosan megjelent rendeletek sok-sok kedvezményt biztosítanak a mezőgazdaság dolgozói számára. Egyre jobban érzik, hogy érdemes jól dolgozni, többet termelni, hiszen a termés szabadpiacon való értékesítése nagyobb jövedelmet jelent és több cipő, ruha, élelmiszer, több ipari cikk vásárlását teszi lehetővé. Kormányzatunk decemberi határozatának megjelenése után nagymértékben megnövekedett a termelési kedv. A gépállomások, termelő- szövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok nagy lelkesedéssel készültek a gépek és szerszámok kijavításával, a vetőmagvak előkészítésével a tavaszi csatára. A tavaszi munkálatoknál az egyik legfontosabb feladat, hogy amint eljött az ideje, nyomban kezdődjön meg a vetés. Az őszi vetésnél nyolc- tíznapos eltérés még nem okoz nagy különbséget a terméseredményekben. Tavasszal azonban egy-két napi késedelem is jelentősen csökkentheti a termésátlagot, mert a tavaszi vetésű növényeknek rövidebb a tenyészidejűk, s az egyre fokozódó meleg, a gyakori szárító szél elpárologtatja a talaj nedvességét. Viz nélkül pedig az elvetett magvak nem I tudnak kicsirázni. A későn vetett magvak sokáig elheverhetnek a földben és egy-két napos késedelemből — az időjárástól függően — két-három hetes lemaradás mutatkozik a növény fejlődésében. Ezt már a legjobb növényápolással sem lehet pótolni. A rozsdakárosodás sokszor csak néhány órán múlik, melyet a korábbi beéréssel meg tudunk akadályozni. Hiba azonban a mindenáron való vetés is. Nem helyes, ha a fagyos földbe vetik el a magot, ahol meg nincs meg a jó magágy. A föld felszínén maradt magvakat pusztítják a madarak és a kikelt növényeket is elnyomja a gordony és egyéb gyomnövény. Gyakori eset, hogy tavasszal a reggeli órákban még fagy. Sokan, ha a reggeli időben körülnéznek, látva, hogy fagyos a talaj felszíne, lemondanak az aznapi vetésről, holott gyakran 9—Í0 órákor a kiengedett jó, omlós földbe megfelelő mélységbe lehet vetni. Áz ilyen időjárás 8—10 napig is eltarthat, s a nem elég körültekintők ráfizetnek, mert fokozódik a vetés késése. Jó terméseredményeket ért el a korai vetéssel az elmúlt évben a geleji Petőfi tsz, ahol 15 mázsa búzát takarítottak be holdankint. A karosai Dózsa sz-ben 13 mázsát. Ezzel szemben a tiszaoszlári Haladó tsz-ben alig 6 mázsás terméseredményt értek el, mert későn fogtak a vetéshez. Több mint nyolcszázezer kötvénytulajdonos számíthat nyereményre iVem tudom soha mennyi idős lehet. Annyit mondtak csak munkatársai — akik közelebbről ismerik —, hogy talán már 60 is elmúlt. Szakmája; géplakatos. Nagyon régóta dolgozik ittÚgy nézek rá, mintha mesterem volna. S egy-két másodpercig tétovázom: vájjon hogyan szólítsam •»< Bajusza hófehér, homlokán ránc-ráncba fut, szeme mosolygósán néz mindenkire a drótkeretes pápaszem mögül. Pipája talán csak akkor kerül ki a szájából, amikor tisztálkodik, eszik vagy alszik. Egy légköszörű alkatrészét illeszti a sa- túba. Rászorít, kapja a reszelőt, s vidám, fürge mozdulatokkal végzi munkáját. Már észrevett, de úgy tesz, mintha nem látna. Körülöttünk szokott lármájával harsog a fenntartási üzem csarnoka: csörög a daru lánca, zúgnaik a gépek, sercég a hegesztőpisztoly, az acéllemezeken zajong a kalapács. Tisztelettudóan várom, hogy letegye a szerszámot és alkalmat adjon a köszöntésre. Huncutul rámnéz, megnyomkodja pipájában a dohányt, majd jóízűt szippant. <— Talán hozzám jött? — Igen., j Lengyel Kálmán géplakatost keresem. — Az én vagyok. Mi járatban van? Saltan, adom a kezét, s felém nyújtja. Bemutatkozunk. Röviden elő- jövetelem célját. Riportot írok Megtörli Akinek neve nem kerül a dicsőségtáblára vagyok már. Születtem Miskolcon 1887 február 15-én. Az édesapám is tősgyökeres miskolci. Most is itt lakom Ujgyőrben, Újtelep, VII, utca 6. szám alatt. .— Lengyel bácsi, maga még fiatalosan mozog. — Még hogy fiatalosan. Vasárnaponként a hegyekben vagyok Tudja, nagyon szeretek vadászni. A múlt hét vasárnapján is egy rókát fogtam. Régebben még halászni is jártam. De ez még akkor volt, amikor ezt a gyárat szereltem•— Mióta dolgozik Lengyel bácsi? Minden gondolkozás nélkül pontosan válaszol: — 1913 december 3-tól dolgozom, mint géplakatos. 41 éve••5 Emlékezőtehetsége tökéletes. Amikor élete eseményeit sorolja, pontosan idéz harminc, vagy negyven esztendő előtti dátumokat. Azt sem felejtette el, hogy valamely számára fontos napon — például 1919 május 5-én, amikor vörös katonának jelentkezett — milyen volt az idő. Egészségére nem panaszkodik, erősnek, fürgének érzi magát. — 68 éves koromban is dolgozom, mert szeretem a mesterségemet — folytatja. Amíg a testi erőm, a kedvem ép, nem is hagyom el. bánat már akkor arra hivatkozni: de jó is lett volna úgy élni, dolgozni, ahogyan mesterem, az öreg Lengyel bácsi tanította ■.. Amíg beszélgetünk, meg sem 'áll a keze. Reszel, illesztget. Jó az emlékezőtehetsége, de nem emlékszik arra, hogy mikor késett el munkából. Reggel fél 6-kor mindig az üzemben van. — Magát mindenki ismeri a gyárban? *— kérdem. — mondja. Láthatólag jól esett neki a kérdés. <— Már régen itt DIMÁVAG Gépgyárban. Addig kérdezősködtem, míg ide utasítottak. Mosolyogva rámnéz, — Maga újságíró? <— Igen, — feleltem. .— Ilyen öreg szakmunkásról .akar írni? Vannak itt fiatalok is. De ha már hozzám jött., • lehet róla szó. Kérdezgessen csak tőlem. Munkaközben is tudok válaszolni. Tudja, nem szeretném, ha nem készülhetnék el idejében a légköszörű javításával. — Szeretném tudni, mennyi idős Lengyel bácsi? -ss Mosoly csillan arcán. — Na, mennyinek gondol? ., — Hatvantiárom — mondom bizonytalanul. Bajuszát megpödri, mosolyogva felel: Nem UJáka tdl Hatvannyolcadig evemben Lengyel j bácsi már nem is emlékszik, —______ hogy 41 év alatt hány fiatalt nevelt szakmunkássá. Azt tudja, hogy akik nála dolgoztak és tanultak, ma már mérnökök, üzemvezetők, de gyárigazgató is került ki közülük. Egyszóval, mint ahogy Lengyel bácsi mondotta: >— „nagy emberek", Most is tanítja a fiatalokat', a lakatosság, a szerelés tudományára. 41 esztendő kimeríthetetlenül gazdag tapasztalatát ajándékozza a fiataloknak nap mint nap. Mestere szakmájának, jó szakmunkásokat nevel. Akiket tanít, derék emberek lesznek, ha szerények és szorgalmasak maradnak. Mert némelyik legényke azt hiszi: 6 hónap, 8 hónap elég ahhoz, hogy tudja, amit Lengyel bácsi tud. Azon túl már nem néz mást, csak a keresetet. Aztán elkallódik a mesterségben, soha nem érdemli ki az „ügyes kezű“, a ^megbízható'1 eíffigt, etfS * jut «lobbié, Késé vagyok. — Jutalmat, elismerést kapott? •— Ezzel nem nagyon dicsekedhetett!. Tavaly megkaptam a sztahánovista oklevelet, hiszen mindig 100 százalékon felül teljesítem tervemet. Emellett már tizennégy újításom van. Rögtön a dicsőségtáblára nézek, hiszen tőlünk csak néhány méterre áll. Lengyel Kálmán nevét nem láttam rajta. Kérdem tőle: kiírják-e nevét a dicsőségtáblára? Elszomorodik, halkan mondja: — Nem. Miért nem? Talán senki nem gondol arra, hogy Lengyel Kálmán 41 esztendeje dolgozik, közel 40 éven ugyanazon a helyen? Miért feledkeznek meg arról, hogy felköszöntsék azokat, akik évtizedeket töltöttek egy mesterségben, egy műhelyben, egy munkapadnál. Becsüljük meg jobban az öreg munkásokat, az ipar veteránjait és becsüljük meg jobban azokat, akik — ha nem is „ugranak ki‘‘ többszázszázalékos teljesítménynyel, de — állandóan normájukon felül termelnek, példát mutatnak a munkafegyelemben, tapasztalataik átadásában!* búcsúzom Lengyel Kálmántól. Csaknem másfél emberöltő áll velem szemben, hófehér bajusz, derűs nagyapó-mosoly. A gyáraknak, a gépek hazáinak, csörgő daruláncoknak, vaspor illatú műhelyeknek nincs mesevilága, de ha volna, ha majd megszületik egyszer— mint ahogyan megszülettek a várak, a falvak, a keresztutak gyönyörű meséi, ezek a szövetsapkás, drótkeretes pápaszemet viselő, sublerral méricskélő kis öregek lesznek a bölcs és jóságos óriások. Ök azok, akikre mindig hálásan gondolunk, s ha nevüket talán el is felejtjük, arcuk, a mozdulat, ahogyan a munka fölé hajolnak, örökké emlékezetes marad, ■ CSERMÁK TIBOR Meghnlottan j A korai és idejében való vetés mellett nagy gondot kell fordítanunk az őszi vetések ápolására, valamint az őszi mélyszántások elsimi- tózására. Simítózhatunk: hátára fektetett fogassal, vagy összekapcsolt szekéroldallal. A simítózás megakadályozza a talajnedvesség elpárolgását. Ebben az évben különösen nagy szükség van a talajnedvesség megőrzésére, mivel az ősz rendkívül száraz volt. Gondoskodnunk kell a később bevetésre kerülő táblák talajműveléséről is. Másik fontos feladat az ősszel fel nem szántott földek koratavaszi szántása, fogasolása és hengerlése- Sokan ahhoz a maradi szokáshoz tartják magukat, hogy a kukoricát, burgonyát friss szántásba, eke után ültetik. Nem gondolnak arra, hogy addig a megrepedezett talajból igen sok víz elpárolog, s azt még a koratavasszal kikelő gyomok is elősegítik. A friss szántással hoznak fel ugyan némi kis nedvességet a talajból és a vetés hengerlése után csirába is indul az elvetett mag, de a gyökérzete á kissé mélyebb talajrétegben már nem talál vizet és ha közben nem kap csapadékot, fejlődésében visszamarad és kevesebb termést hoz. A kora tavasszal megszántott talajt — vetés idejéig —- kultivátorral, tárcsával, fogassal, lókapával, vagy kormány lemez nélküli ekével kell megjáratni, hogy a kikelő gyomokat kiirtsuk és a talaj vízkészletét megóvjuk. A mezőkeresztesi, a mezőnagymi- hályi, a mezőnyárádi és a szent- istváni mezőgazdasági állandóbizott- sóg helyesen szervezte meg a tavaszi munkák irányítását, tájértekezleteken magyarázták meg a dolgozóknak a korai és idejében való vetés jelentőségét. A termelési és mezőgazdasági él- landóbizottságok soronkövetkező feladata, hogy mozgósítsa a falvak dolgozóit a vetés helyes időpontjának megválasztására és elvégzésére. HAJDÚ KÁROLY agronómus, megyei tanáét;
