Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-16 / 63. szám

Bolgnzß parasztok! Előre a tavaszi mezőgazJasSg] munka időben való elvégzésével a kongressznsT versenyzászlő elnyeréséért! •• Ünnepélyesen kiosztották az 1954. évi Kossuth-dijakat 1 Március 15-én, hétfőn — ezúttal immár hetedízben — osztották ki a szabadságharc centenáris évfordu­lója alkalmából a tudomány, a mű­vészet, az irodalom, a szocialista építőmunka terén elért kiemelkedő eredmények jutalmazására alapított Kossuth-dijakat. A parlament ku­polacsarnokában megtartott ünnep­ségen megjelentek: Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Hidas István, Zsofi- nyecz Mihály, Kristóf István, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagja és a politikai, gazdasági és kulturális élet több más vezető személyisége. Az ünnepséget Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg. Az 1848—49-es magyar forrada­lomra és szabadságharcra történő ünnepi emlékezésünk immár hete­dik esztendejével kapcsolódik egybe a Kossuth-díjak kiosztása. Évről- évre megjelennek a parlamentben dolgozó népünknek a tudumányok művelésében, a kultúrális és a ter­melőmunkában kitűnt legjobbjai, hogy átvegyék méltó jutalmukat. Az a kilencvcnhét Kossulli-díj, amelyet most kiosztunk, min­dennél ékesszólóhban mutatja, hogy hazánkban pártunk cs kormányunk szerető gondosko­dása kíséri az alkotó munkát, értékeli és jutalmazza a kiváló eredményeket. —* Munkahőstettek véghezvitelére, jelentős tudományos és művészeti eredmények elérésére soha nem volt ilyen lehetőség nálunk, mint nap­jainkban, — hangsúlyozta a továb­biakban Dobi István. — Nem volt még történelmünkben kedvezőbb helyzet a mainál a magyar tudomá­nyos alkotó gondolkodás felszárnya­lására. Éljenek művészeink, kuta­tóink és tudósaink ezzel a kiváló le­hetőséggel s miközben mindent megteszünk — helyesen — az élen­járó, szovjet tapasztalatok minél szé- lesebbkörű átvételére, eredményes alkalmazására, alkossunk bátran és merészen — éppen a szovjet példán is tanulva — eredetit, újat a kultúra és tudományok, a szocialista építés minden területén. —. Nincs megtisztelóbb feladat legjobbjaink, az egész magyar értelmiség számára, mint né­pünk nevelése az irodalom, a kultúra eszközeivel. Adjon a mi népi kultúránk és mű­vészetünk optimizmust, derűt népünk millióinak. Legyenek a ml kitünte­tett tudósaink, művészeink, munka saink és parasztjaink legjobb hirde­tői annak, hogy a mi szabad ha­zánkban az szerzi magának a nagyobb dicsőséget, aki a legtöbbet adja a népnek. Március 15-én felidézzük nagy negyvennyolcas elődeink: Kossuth Petőfi, Táncsics és a többi hazafi dicső tetteit, hogy áldozatos életük példájából erőt merítve, még ered ményesebben tudjunk küzdeni és munkálkodni dolgozó népünk javán, drága hazánk felvirágoztatásán. —■ A szabad Magyarországon úgy ünnepeljük legméltóbban március 15-ét — mondotta ez­után —, ha ezen a napon az egész magyar nép nevében ki­tüntetjük 1848 ügyének legiga­zibb folytatóit, a hazaszeretet, az alkotó munka hőseit. — Engedjék meg — fejezte be beszédét Dobi István —, hogy még egyszer szívből köszöntsem az új Kossuth-díjasokat, s az egész dol­gozó magyar nép nevében további sikereket kívánjak munkásságuk­hoz, hazánk üdvére, népünk javára, békés építőmunkánk újabb nagy­szerű sikereire. Dobi István ezután átadta a Kos- suth-díjakat a kitüntetetteknek. A tudományos munka kitüntetett­jeinek nevében Lisák Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia le­velező tagja mondott köszönetét. Megyénk kitüntetettjei A szocialista építőmunka terén ki­fejtett kiváló munkájukért megyénk­ben 10 ezer forintos bronzfokozatú Kossuth-díj at kapott: ÉRSEK GYULA, a Borsodnádasdi Lemezgyár hengerésze, aki a finom­lemez hengerlés terén ért el jelen­tős eredményeket 1953 októberéig 52.7 tonna alapanyagot takarított meg, műszakjában hengertörés nem volt. TENGELY ISTVÁN az Ózdi Ko­hászati üzemek hengerésze aki 1953. évi tervét 103.7 százalékra tel­jesítette. 746 tonnát termelt terven felül, egymillió 306 ezer forint ér­tékben. 1953. évi tervét december 16-án fejezte be. BALOGH JÓZSEF, általános is­kolai tanító, Alsódobsza. A két tan­erős általános iskola vezetésében az oktató-nevelő munkában ért el ki­váló eredményt. DIENES ENDRE, körzeti orvé* Bódvaszilas. A falu egészségügyi el­látásában a járványügyi közegész­ségügy terén kifejtett eredményes a lakosság elismerését kiváltó mun­kájáért kapott Kossuth-díjat. A Lengyel Egyesült Munkáspárt II, kongresszusa A Lengyel Egyesült Munkáspárt és harcban a békéért, lerakta hazá­Két példamutató szerencsi dolffozó paraszt Pecsenye Pál szerencsi dolgozó pa­raszt a kongresszus tiszteletére vál­lalta, hogy félévi tojás- és baromfi­beadását április 1-ig, tejből pedig naponta pontosan teljesíti előírását. Vállalásának március 15-re eleget tett és 100 százalékig teljesítette vágómarha beadását is. Ugyancsak példát mutatott Pe­csenye Pál a trágyakihordásban is Mire a fagy kiengedett, minden is tállótrágyát kihordott szántóföld­jére. A vetőmagot kitisztította, mert tudja, hogy aki gazt vet, az gazt arat. Versenytársa, Zsiga Pál nagy szorgalommal dolgozik. — Tavaly Pecsenye Pál lett a győztes — hangoztatja —, de az idén én akarom megszerezni az elsőbb­séget. A márciusi napfény már csa lógat, egy percet sem akarok késle­kedni, mert tudom, hogy a jó mun­kának édes lesz a gyümölcse. Kenya László Szerencs Vetnek már a putnoki és az encsi járásban is A ricsei járás dolgozó parasztjai teljes lendülettel megkezdték a ve­tést. Több mint 300 holdon már földbe tettek a magot. Kiese község határában 25 hold tavaszbúzát, 30 hold tavaszárpát vetettek. A falu dolgozói vállalták, hogy március 17- én befejezik a tavaszi kalászosok vetését. A nagyrozványi Ady Endre tsz tagsága közgyűlésen bírálta meg a vezetőséget, amiért nem készült fel eléggé a tavaszi munkára. A gyűlé­sen elhatározták, hogy március 16-ig elvetnek minden kalászost. A ricsei gépállomás 11 erőgépe teljes lendü­lettel szánt-vet a körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek földjén. A putnoki járásban sem késleked­nek a vetéssel. Kánó község dolgo­zói 10 hold zabot, Sajóivánkán pe­dig 20 hold tavaszbúzát vetettek már el. Az encsi járás községeinek dolgo­zói vasárnap is a vetcs gyors el­végzésén serénykedtek. Fncs- Forró. Fancsal, Novajidrány, Szemere, Csenyéte község dolgozó parasztjai szántottak és vetettek. A novajidrá- nyi termelőszövetkezet befejezte a borsó vetését. A járásban eddig 57 hold tavaszbúzát, 86 hold tavaszár­pát és 38 hold zabot vetettek ez- ideig. II. kongresszusának március 13-i délelőtti ülésén Hilary Mine, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt központi bizottsága politikai irodájának tagja tartott beszámolót a harmadik napi­rendi pontról „A hatéves terv utolsó két évének (1954—1955) főbb gazda­sági feladatai“' címmel. Az esti ülésen megkezdődött a vita H. Mine beszámolójáról. Gerő Ernő elvfárs felszólalása Gerő Ernő a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja felszólalt a Lengyel Egyesült Mun­káspárt II. kongresszusán és a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetősége nevében üdvözölte a kon­gresszust. — A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége — mondotta Gerő Ernő — forró üdvözletét. küld a Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusának. Lengyelország harcedzett, hősi munkásosztálya és vele együtt az egész lengyel nép a Lengyel Egye­sült Munkáspárt vezetésével ható’ más eredményeket ért el az új Len­gyelország építése terén. A lengyel dolgozó tömegek nemcsak bámulatra méltó gyorsasággal építették újjá a bűnös háború és a náci megszállás által elpusztított hazájukat, hanem nagyot haladtak előre a szocializmus építésének útján is. Az üszkös ro­mok helyén új, gyönyörű főváros született. Számos korszerű ipari üze­met építettek, megkezdődött a me­zőgazdaság szocialista átalakítása es új, magasabb kultúra van kialakuló­ban. A lengyel nép, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt kipróbált vezetésé­vel és a nagy Szovjetunió önzetlen segítségével, építve a szocializmust jában a népi demokratikus rendszer szilárd alapjait. A Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusa további jelentős lé­pés a népi demokratikus Lengyel- ország fejlődése útján, a jólét és a dolgozók anyagi és kulturális szín­vonalának emelése, valamint a mun­kás-paraszt szövetség megszilárdítása terén. A lengyel és a magyar népet év­százados történelmi hagyományok és a barátság szálai fűzik egymáshoz. Ez a barátság új, mélyebb tartalmát kapott, amikor a hős Szovjet Had­sereg segítségével mindkét ország felszabadult a külföldi imperialisták igája alól és amikor a dolgozó pa­rasztok milliós tömegeivel szövetség­ben álló munkásosztály mindkét or­szágban kezebe vette a hatalmat. Tiszta szívből kívánjuk testvér­pártunknak, a Lengyel Egyesült Munkáspártnak, hogy további si­kereket érjen ei hatalmas építőmun­kájában. Éljen a Lengyel Egyesült Mun­káspárt! Éljen a lengyel és a magyar nép megbonthatatlan örök barátsága! Március 14-én, a Lengyel Egyesült Munkáspárt- II. kongresszusának ülé­sén folytatták a vitát a harmadik napirendi porft: „A hatéves terv utolsó két évének (1954—55) főbb gazdasági feladatai“' felett. Tadeusz Gede, a minisztertanács elnökhelyet­tese az élelmiszeriparnak a dolgozók életszínvonala gyors emelésével kap­csolatos feladatairól beszélt, majd Julian Tokarski gépipari miniszter szólalt fel. Pártja nevében üdvözlő beszédet mondott a kongresszuson Aimo Aal­tonen, a Finn Kommunista Párt el­nöke és Willi Mohn, Németország Kommunista Pártja elnökségének tagja, Megalakult Miskolcon a városi bíróság A minisztertanács rendelete alap­ján március 1-én megkezdte műkö­dését a miskolci városi bíróság. A bírósági szervezet a felszabadu­lás előtt az uralkodó osztály érde­keit szolgálta, segített a dolgozók el­nyomásában. A nép kizárásával al­kotott jogszabályokat olyan bíróság alkalmazta, amely a burzsoá osztály és az őt kiszolgáló értelmiség tagjai­ból állott. A felszabadulás, de különösen a fordulat éve óta gyökeresen meg­változott a bíróság szervezete és fel­adata. A bíróság új szervezeti tör- véhye kimondja, hogy a megyei, já­rási és városi bíróságok elnökét, hi­vatásos bíráit és népi ülnökeit a he­lyi tanácsok három évre választják Pártélet A nagyüzemi pártoktatás tapasztalatai megyénkben A megyei pártválasztmány ez év február 12-i ülése a Központi Veze­tőség 1953 október 26-i határozata alapján megtárgyalta megyénk párt- szervezeteinek ideológiai , munkáját, elsősorban a pártoktatás helyzetét. A megyei pártválasztmány meg­állapította, hogy a nagyüzemekben folyó pártoktatás területén értünk el komoly eredményeket. Keményen felléptünk ott, ahol a hallgatókat kényszerrel akarták a pártoktatásba szervezni. Jelenleg üzemeink terüle­tén az oktatásba bevont hallgatók 75—80 százaléka jelenik meg a fog­lalkozásokon. Egyes pártbizottság gaink és pártszervezeteink azonban nem fordítanak kellő gondot arra, hogy a párttagság rendszeresen ta­nuljon. Az ózdi kohászatnál az ok­tatásba bevont hallgatóknak csak 55—60 százaléka jelenik meg a fog­lalkozásokon. Legszervezettebben a DIMÁVAG területén folyik a párt­oktatás, ahol a hallgatóknak 85—90 százaléka rendszeresen résztvesz a közös tanulásban. Az üzemi pártoktatás terén eredményeket értünk el az oktatás színvonalának emelésében. is. Ennek ellenére — állapította meg a pártválasztmány — sok hiba van még ezen a téren. Bár propagan­distáink tekintélyes része igyekszik a foglalkozásokra alaposabban fel­készülni és a pártbizottságok is se­gítenek a propagandisták felkészü­lésében, mégis az a tapasztalat, hogy a foglalkozások eszmei- politi­kai színvonalának emelését legjob­ban a hiányos felkészülés és a pro­pagandisták munkájának nem elég alapos segítése fékezi. Az elméleti munka színvonalának! megjavításá­ban üzemi pártbizottságainknak és gártsze^g^einknefc jobban érez4gatók bátran elmondják véleményű­niök kell a felelősséget. Több és alaposabb segítséget kell adniok a propagandistáknak. Minél jobban segíti a pártbizottság, a pártszerve­zet propagandistáinak munkáját, an­nál tökéletesebb munkát tud vé­gezni. X Üzemeinkben rengeteg kiváló propagandista van. A Lenin Kohá­szati Művek durva kikészítő üzemé­nél például Bodnár János, a politi­kai iskola II. évfolyamának vezető­je és a DIMÁVAG Gépgyárban Pro­kop Károly elvtárs a politikai iskola I. évfolyamának prop. szem. veze­tője a foglalkozások levezetésére gondosan felkészül, hallgatóival elv­társi kapcsolatot létesít.. Hallgatóit kisegítő kérdésekkel rávezeti az anyag sokoldalú megvitatására. Hiá­nyossága azonban Prokop elvtárs­nak, hogy a vitát nem kapcsolja eléggé össze az élettel. Amikor pél­dául az „Alkotmány““ c. anyagot tárgyalták, a jogokat, és a kötele­zettségeket csak felsorolták, pedig szükséges lett volna az üzemben fel­vetődő ilyenirányú problémákat tisztázni. Az ilyen hiányosságokért felelős a pártbizottság ágit. prop. osztálya is, mert nem ellenőrizte Prokop elvtárs foglalkozásait, s így nem is tárhatta fel a munkájában fellelhető hiányosságokat. Pártbizottságainknak a jövőben Jobban kell segíteni i a propagandista szemináriumJ vezetők munkáját. | Ä pártoktatás kulcskérdése a propa­gandisták munkája. Ha a propagan­dista a helyi sajátosságokat figye- lembevéve, elméletileg tiszta, élénk, színes előadást tart és elvtársias vi­tát vezet, akkor ezzel felkelti az ér­deklődést a tananyag iránt, a hali­ge- tud­ket és ki tudják küszöbölni a pies, mechanikus tanulást. El ják érni, hogy a tanult anyagokat a hallgatók a mindennapi életben al- kotóan felhasználják. Ehhez szükség van arra is, hogy a propagandistá­nak megfelelő értelmiségieket foko­zottabban vonjuk be a munkába. Politikai felvilágosító munkával ér­jék el üzemi pártbizottságaink, hogy a funkcionáriusok rendszeresen ké­pezzék magukat, mert számos párt- és gazdasági funkcionárius készület- lenül megy a foglalkozásra, vagy el sem megy, mondván „sok a mun­kám, nem érek rá tanulni \ Tartsanak pártbizottságaink a propagandisták részére időközön­ként elméleti vitákat egy-egy fontos kérdésről, ami munkaterületükön felvetődik. Általános tapasztalat volt például, hogy üzemeinkben a Köz­ponti Vezetőség határozatait és a kormány programját sokan csak pa­raszti ügynek látták. Pártbizottsá­gainknak elméleti vita során nyom­ban tisztázni kellett volna ezt a problémát. A propagandisták rendszeresen jelzik a pártbizottságoknak az okta­tásban felmerülő hiányosságokat. Pártbizottságaink ezeket a bírálato­kat, észrevételeket tegyék maguké­vá és a propagandistákkal karöltve küzdjenek a hibák mielőbbi felszá­molásáért. Ebben a munkában sokat tudnak segíteni az ágit. prop. osztályok mel­lett működő társadalmi instruktor­csoportok is. Sajnos, jelenleg az instruktor csoportokkal nem foglalkoznak rendszeresen. Ezen sürgősen javítani kell. Üzemi lapjainkban az utóbbi idő­ben gyakran jelenik meg cikk az oktatásiéi. fig k§tsé£lgy,üi eredmény, a cikkek színvonala azonban még nem kielégítő. Elméleti cikkek rit­kán jelennek meg, inkább csak az oktatás szervezeti és módszertani kérdéseiről írnak. Pedig gondoskod­ni kell arról, hogy a párttagság minél jobban megértse a tanulás je­lentőségét. Az életből merített ta­pasztalatok alapján meg kell mu­tatni, hogy a szocializmus építésé­ben öntudatosan csak azok tudnak tevékenykedni, a párt és a kormány határozatait csak azok tudják iga­zán megérteni és érte harcolni; a dolgozó tömegek által felvetett pro­blémákra csak azok tudnak helye­sen válaszolni, akik rendszeresen ta­nulnak, elsajátítják a marxizmus- leninizmus eszméit. Minden kom­munista elsőrendű kötelessége tehát a Marx-Engels-Lenin-Sztálin ková­csolta forradalmi elmélet elsajátítá­sa, mert csak öntudatos kommunis­ta lehet dolgozó társainak jó veze­tője. Megyénk dolgozói az üzemekben, bányákban és a falvakban nagy lel­kesedéssel készülnek pártunk III. kongresszusának méltó megünneplé­sére. Nagyszerű munkafelajánláso­kat tettek és azért harcolnak, hogy a kongresszusi versenyzászló ismét Borsodba kerüljön. Pártoktatásunk­nak a lehető legnagyobb segítséget kell adni a vállalások maradék nél­küli teljesítéséhez- A Lenin Kohásza­ti Müvekből indult el az a nagyon egészséges, helyes kezdeményezés, amelyet minden üzemnek, járásnak fel kell karolnia, hogy: a szeminá­riumok. konferenciák végén a pro­pagandista és a hallgatók minden héten 10 perc keretében közösen megbeszélik a kongresszusi verseny tapasztalatait, saját teendőiket, cé­lul tűzték ki, hogy üzemükben a politikai iskolák hallgatói a kon­gresszusi verseny élharcosai legye­nek. Előre a színvonalas pártoktatás- sal a kongresszusi versenyzászló el­nyeréséért! NAGY JÁNOS Bár a felszabadulás óta a dol­gozók egyre fokozottabban tészt- vesznek a bíráskodásban, az új tör­vény továbbfejleszti igazságszolgál­tatásunk népi jellegét. Nyilvánvaló azonban, hogy fejlődésünk mai sza­kaszában a törvényesség megszilár­dítása elsősorban nem törvényhozá­si, hanem jogalkalmazási feladat. Ennek a feladatnak a megvalósítá­sát is lehetővé tette miniszterta­nács határozata, amely a miskolci városi bíróság felállítását elren­delte. A miskolci városi bíróság szerve­zetében minden kerületnek külön bírája van, aki kerülete polgári és büntető ügyeit intézi. így válik le­hetővé, hogy a kerületi bíró meg­ismeri a dolgozók problémáit. A ke­rületi bírók fogadónapokat tarta­nak, meglátogatják az üzemeket, se­gítik a dolgozókat, hogy megismer­jék jogaikat. A bíróságnak a dolgo­zókkal, a hatósági és társadalmi szervekkel való kapcsolata lehető­vé teszi, hogy döntéseiket a szocia­lista törvényességnek és pártunk politikájának megfelelően, a dolgo­zók érdekében hozzák. Az új bírósági szervezeti törvény alapján létrehozott városi bíróság fejlődésünk új szakaszának jelleg­zetes alkotása. A szocialista bíróság szervezeti keretei és pártunk poli­tikájából eredő elvi előfeltételei ma már megvannak, s a miskolci bírák munkáján múlik, hogy e keretet szocialista tartalommal töltsék meg. Bíráink igyekeazenek Ítélkezésük­kel, ügyintézésükkel megvalósítani a szocialista igazságosságot, védeni államunk gazdasági, politikai, társa­dalmi rendjét és nevelni a dolgozó­kat. VÁGÖ TIBOR a megyei bíróság vezetője Három és félmillió forintot fordítanak a miskolci Kossuth szálló éttermének bővítésére Miskolc vái'os I. kerületi tanácsá­nak végrehajtó bizottsága ülésén foglalkozott a vendéglátóipari üze­mek munkájával. A Kossuth-szálló éttermének tisz­taságánál még sok a követelni va­ló- A közeljövőben azonban sor ke­rül az étterem átépítésére. A Szé­chenyi utca 107. szám alatt épülő u| népbüffé nagymértékben tehermen­tesíti majd a Kossuth-szállót, mert a III. osztályú éttermet oda helye­zik át. s így több helyiség felszaba­dul. Közel 3 és félmillió forintot fordítanak ebben az évben arra. hogy a Kossuth-szálló éttermét kor­szerűbbé, nagyobbá, szebbé alakít­sák át. A V«ndéglátóipari Vállalat még ebben az évben bővíteni fogja a ,'Capri““, két cukrászda, a „Csa- ba‘‘, a .„Muskátli““ és a „.Muskátli“' és a „Hági MB ágit. prop. osztály déglők helyiségeit is. ven-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents