Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-13 / 61. szám

Megyénk építőipari dolgozói! Munkamódszerátadással, anyagtakarékossággal, az építkezések itteniének ____ ________gyorsításával harcoljatok a Itt, pártkongresszus tiszteletére!______________ N. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde a Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusán Varsó .(TASZSZ) N. Sz. Hruscsov március ll_én a Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusán a többi között ezeket mondotta: A szocialista építés útján ha­ladó lengyel nép által elért ha­talmas sikerek büszkeséggel töl­tik el a szovjet embereknek, a né­pi Lengyelország • valamennyi őszinte barátjának szívét. A len­gyel nép sikeresen oldja meg a gazdasági és kulturális építés nagy és bonyolult feladatait. A gazdasági Helyreállítás három­éves tervét teljesítve, Lengyelor­szág dolgozói hazafias lelkese­déssel valósítják meg a hatéves tervet, amelyet önök joggal ne­veznek az ország iparosítása és a szocializmus alapjai felépítése tervének. A népgazdaság fejlesz­tésében jelentős eredmények szü­lettek. N. Sz. Hruscsov ezután a népi Lengyelország gazdasági ered­ményeivel foglalkozott, majd így folytatta: A történelmi tények arról ta­núskodnak, hogy Lengyelország,' Oroszország, Ukrajna és B.jelo- russzia dolgozó népének mindig sok volt a közös érdeke. Nem volt és nem is lehetett közöttük somilyen ellentét, semilyen ellen­séges érzelem vagy gyűlölet. (Hosszantartó, taps.) N. Sz. Hruscsov visszapillan­tást vetett az orosz és a lengyel nép kapcsolatára a történelem során, majd hangsúlyozta: A Szovjetunió és Lengyelor­szág közötti kapcsolatokat az 1945-ben megkötött barátsági, kölcsönös segélynyújtási és há­ború utáni együttműködési szer­ződés határozza meg. Lengyelországnak a népi de­mokratikus országokkal és a Szovjetunióval való állandóan erősbödő szövetsége és barátsága biztosította és a jövőben is biz­tosítja majd a szocializmus felé haladó népi Lengyelország szá­múra a testvéri támogatást. A szovjet nép igaz barátja és biz­tos szövetségese volt és marad a Lengyel Népköztársaság dolgo­zóinak, valamennyi népi demo­kratikus ország dolgozóinak. (Viharos, hosszantartó taps.) A továbbiakban a kapitalista országok agresszív terveiről be­szélt és L szögezte: Ilyen körülmények között vala­mennyi ^tépnek különösen éber­nek kell lennie, arra kell irányi, taniok erőfeszítéseiket, hogy elhárítsák a gyűlöletes új hábo­rút. Az jjgész világ előtt ismere­tes, bogy a Szovjetunió és vala­mennyi ».népi demokratikus or­szág bókeszerető kü!]*>litikája arra irányul, hogy csökkentse a nemzetközi feszültséget és meg­szilárdítsa a békét. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága forrón kíván további sikereket a Lengyel Egyesült Munkáspártnak a szocializmus építésében, az or. szag mezőgazdaságának fellendít fősében, a dolgozók életszínvo­nalának szüntelen emelésében és a népi demokratikus állam megerősítésében — mondotta végezetül N. Sz. Hruscsov. (MTI) Boleslaw Bierut elvtárs a Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszu­sán a Központi Bizottság beszámoló­jában a többi között a következőket mondotta: > Pártunk II. kongresszusa olyan időszakban ült össze, amikor közele­dik Lengyelország felszabadulásának 10. évfordulója- Ma már mindenki számára szemmcllötható politikai és gazdasági átalakulásunk szocialista jellege. Mégis rendkívül bonyolult volt azoknak a társadalmi folyama­toknak a fejlődése, amelyek alap­ján lehetővé vált országunkban a szocializmus alapjának építésével kapcsolatos feladatok megvalósítása. Lengyelországnak a demokratikus tábor országaihoz fűződő kapcsolatá­ról szólva, Bierut a következőket mondotta: Lengyelország viszonyát a Szov­jetunióval, Kínával, a Német De­mokratikus Köztársasággal, Cseh­szlovákiával, valamint a demo­krácia és a szocializmus táborá- - nak más országaival szívélyesség, a népek jogainak kölcsönös tisz­telete és a maximális kölcsönös segélynyújtás jellemzi. Bierut elvtárs a továbbiakban a Lengyel Népköztársaság gazdasági eredményeivel és a 6 éves terv tel­jesítésével foglalkozott. Megállapítot­ta: óriási történelmi jelentőségű ug­rást tettünk előre és Lengyelország erős ipari országgá vált. Most az a feladat, hogy a lehető legnagyobb mértékben megkönnyítsük a mező- gazdasági termelés fejlődését, meg­gyorsítsuk a közszükségleti cikkek gyártásának növekedését, valamint a lakások és kulturális intézmények építését és ilymódon meggyorsítsuk a városi és falusi dolgozók életszín­vonalának emelkedését? Az erők és anyagi eszközök' új át­csoportosítása, amelyet most gazda­sági politikánkban végrehajtunk, az erők koncentrációja felé és a mező- gazdaság fejlesztése felé tett fordu­lat egyáltalán nem azt jelenti, hogy csökkentjük erőfeszítéseinket a ter­melőeszközöket ellátó ipar fejleszté­se terén, hanem azt, hogy állandóan továbbfejlesztik ezt az ipart és ugyanakkor az általa létrehozott bá­zist felhasználjuk a mezőgazdaság megsegítésére, a közszükségleti cik­keket gyártó ipar gyorsabb fejlesz­tésére és a többi népgazdasági ág gyorsabb rekonstrukciójára. Bierut elvtárs ezután részletesen, foglalko­zott a mezőgazdaság kérdéseivel s megállapította, a mezőgazdasági ter­melés növekedését csak akkor érhet­jük el, h<j a helyes intézkedésekre, a fokozott gazdasági ösztönzésre, a fo­kozott termelési segélynyújtásra tá­maszkodva, az egész párt kezébeve- szi a mezőgazdaság ügyét és a párt és a népi hatalom minden fóruma felelősnek fogja érezni magát a me­zőgazdaságért. Váljék a mi második kongresz- szusunk kiindulási ponttá a len­gyel mezőgazdaság színvonalá­nak emeléséért kibontakozó nagy csatában. Ä továbbiakban a beszámoló az áruforgalom fejlődésével, a beruhá­zások, a dolgozó tömegek életszínvo­nalának emelése terén elért eredmé­nyekkel foglalkozott. Meg kell te remtení a\ feltételeket ahhoz, hogy 1954—1955-ben a munkások reálbére és a dolgozó parasztok jövedelme át­lagosan 15*-20 százalékkal növeked­jék. A munkás-paraszt- szövetségről szólva, megállapította: ma a mun­kás-paraszt szövetség rendszerünk, népi demokratikus államunk, a mun Boleslaw Bierut elvtárs beszámolója hatalmának növekvő erejének és megbízható alapja. Az állam részéről a kisáru termelő parasztságnak nyújtott termelési se­gítség olyan segítség, amely ugyan­akkor a város és falu közötti össze­fogás erősítését szolgálja, tehát a né­pi állam erősítését is. Ez a segítség a munkás-paraszt szövetség legma­gasabb formáját juttatja kifejezésre és gazdagítja o szövetség tartalmát. Ez a segítség nem szorítkozik csu­pán anyagi eszközök terén nyújtott segítségre. Az állam anyagi-technikai segít­ségének építésünk jelenlegi sza­kaszában együtt kell járnia a munkásosztály részéről nyújtott széleskörű politikai és szervezeti segítséggel, olyan segítséggel, amelynek célja a parasztgazda­ság fokozatos, de gyökeres átépí­tése magasabb színvonalra: a korszerű és élenjáró szocialista kollektív gazdaság színvonalára. A pártról szóló fejezetben a Köz­ponti Bizottság beszámolója a kö­vetkező feladatokat tűzte párt elé: Mindenképen erősíteni kell a pár­tot, mint a munkásosztály élcsapa­tát, a nép vezetőerejét, ideológiailag erősíteni kell a pártot, tovább kell szilárdítani egységét és összeforrott- ságát, emelni kell a pártkáderek marxista-leninista felkészültségének színvonalát, rendszeresen erősíteni kell a pártszervezeteket és javítani kell a pártszervezetek összetételét; úgy kell elhelyezni és kiképezni a kádereket, a párt erőit, nagy töme­geket megmozgató hajtószíjainkat, hogy erősítsük a falusi politikai és tömegszervezeti munkát. A párt kö­ré kell tömöríteni a falu élenjáró társadalmi aktíváját, javítani kell a népi tanácsot és az államhatalom egyéb helyi szerveinek munkáját, szakadatlanul javítani kell a pártve­zetés módszereit, a fősúlyt a káderek helyes kiválogatására és a végrehaj­tás ellenőrzésére helyezve, fejleszte­ni kell a pártonbelüll demokráciát és biztosítani kell a bírálat és önbí­rálat, különösen az alulról kiinduló bírálat teljes szabadságát; széles köriben propagandát és agitációt kell kifejteni, érvényre kell juttatni a Lengyel Ifjúsági Szövetség, a szakszervezetek és más tömegszerve­zetek politikai vezetését, emelni kell tekintélyüket, fejleszteni kell kezde­ményezésüket, ösztönözni kell akti­vitásukat és növelni kell szerepüket a tömegek mozgósításában; egy pil­lanatra sem szabad abbahagyni a munkát annak érdekében, hogy a tömegek tokozzák éberségüket a nép ellenségeinek és az imperialista ügynököknek aljas fondorlataival szemben. Marx, Engels, Lenin, Sztálin zász­lóalja alatt előre, az újabb győzel­mek felé ■— mondotta befejezésül Bierut és a szavaira a megjelentek viharos, hosszantartó éljenzésbe tör­tek ki. ,Bányászl>ecsülettel kívánjuk ünnepelni pártunk III. kongresszusát“ Megérkeztek a tavasz hírnökei: első vándormadaraink A madárvilágnak évről évre a tavaszi vonulás a nagy eseménye. A kisbalatoni védett területre első­nek a nyári ludak érkeztek meg. Több mint száz lúd szállt le a tél nyomait megőrző tóparton. Csakhamar meg­érkezett az újabb vendég, a piroslábú cankő is. A zord tél, az elkésett tavasz miatt apró énekeseink még késnek, de a leg­korábbiak: a mezei pacsirták és a ím- rázdabillegetök már megérkeztek. Hosz- szú utat tettek meg: a Földközi-tenger vidékén, Éssakajrikában teleltek. A somsályi bányaüzem a bor­sót!! szénmedence egyik legjelen­tősebb üzeme. Dolgozói a munka- versenyben elért szép eredmé­nyeikkel sok esetben vívták ki az egész ország megbecsülését. Igen sok kiváló, becsületes párttag, pártonkívüli fizikai és műszaki dolgozó munkája közös gyümöl­csének eredménye, hogy az üzem a felszabadulás óta minden évben túlteljesítette évi előirányzatát. Az üzem dolgozóinak kollektí­vája minden nagyobb verseny- megmozduláshoz elsők között csatlakozott és gyakran komoly eredményekkel országos helye­zést ért el. Dolgozóink most a III. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben is egymás után tettek lelkes válla­lásokat és párosversenyre hívták ki az ormosi szénbányák dolgo­zóit és l'éch Antal-táró bányá szait. Üzemünk dolgozói a pártkon­gresszus tiszteletére február 1_ tői április 18-ig 2400 tonna szér kitermelését vállalták terven fe. lül. A lelkesbangú nöpgyülések után megindult a harc a felajánlás, a terv teljesítéséért. A műszaki vezetők a dolgozók ja vaslatainak felhasználásával át­szervezték a faanyagszúllílást, Több fontos szállítógépet javí­tottak ki, s így a munkahelyek te lopítésévc! egyidejűleg megszü lettek azok a fontos alapfeltéte­lek, melyek a dolgozók vállalása nak teljesítésébe» szükségesek. A műszaki középkádereket ne­velőmunkával sikerült' meggyőz­ni, hogy a versenyértékeieshez szükséges adatokat naponta ad­ják átg a versenyfelelősnek. A tröszt „tüske“ villámtréfái, bírá­latai nagymértékben elősegítet­ték a versenyszellem gyors kifej lődését. Napról-napra javultak termelési eredményeink. A bányászpártbizottságnak és áz üzemi pártszervezetnek is .je­lentősen javult a munkája. Ezt elsősorban az agitáció terén le­het lemérni, melynek kézzelfog. ható eredménye a több szén. Si. került elérni, hogy februári tér* vünket 109 százalékra teljesíteti tűk és köze! 2000 tonna szenet adtunk terven felül. Szép eredményeinknek nincsj különösebb „titka“. Az üzemvé* zetőség felszámolta eddigi meg-* alkuvó magatartását. A fegye* lemlazítókkal és a notórius hi* ányzókkal szemben keményebben léptek fel. Ha egy-egy dolgozóval ilyen probléma adódik, az olyan öntudatos, becsületes dolgozók* tói kérünk tanácsot, mint Gu* lyás Sándor, Fogta János, Do* bcs B. Károly, Vincze K. B. La* jós, Liktor Béla és Iíénosi Dezső, akik nemcsak a kongresszusi fel* ajánlás túlteljesítésével, hanem a fegyelem megszilárdításával is példát mutatnak. „minden dolgozó bevonásával a kongresszusi verseny sikeréért!“ — Ezzel a jelszóval dolgoztunk eddig is és ezt akarjuk követni a jövőben is. Ennek a jelszónak- megvalósításúért dolgozik napi mint nap minden jó népnevelő, szákszervezeti bizalmi, műszaki vezclő. Természetesen még vari javítanivaló munkánkban, de az olyan tények, mint például Ili* bánszki Zoltán mozdonyvezető brigádjának 132. Bánrévei Lajos* i-'evács Károly brigádjainak közei 130 százalékos eredményei —< igazolják, hogy a bányaüzem dől* gozói együttesen támogatják hí széntermelőket lelkes felajánló* suk teljesítésében. A sok apró, hétköznapi prob* léma megoldása mellett továbbra is azzal a tudattal kell dolgoz* nunk, hogy bányászbecsületlel ünnepeljük még pártunk III* kongresszusát. Célunk: minden] nap. műszakról-műszakra bizto* sítani tervünk' túlteljesítését* Ehhez megvannak a feltételek. Rajtunk múlik, hogy ígéretünket! betartsuk. Jószerencsét! VARGA LAJOS szt’ahánovist'a bányamérnök, Somsály. Értekezlet a miskolci napköziotthonok ellátásának megjavítása érdekében Szerkesztőségünkhöz több levél érkezett, amelyek arról számoltak be, hogy a miskolci napközi ottho­nok jóval délidő után, nem ritkán fél 5—5 órakor kapják meg az ebé­det, sőt előfordult már olyan eset is, hogy az ebéd meg sem érkezett. Az ilyen rendszertelen ellátás veszélyez­teti a gyermekek egészségét. Lapunk „Tollheggyel" rovatában megírtuk a dolgozók panaszát. Cikkünk és sze­mélyes közbenjárásunk nyomán a városi tanács elhatározta, hogy már* cius 15-re értekezletet hív össze, az illetékes szervek képviselői megbe­szélik: milyen azonnali intézkedé­sekre van szükség, hogy megjavítsák a napköziotthonokban lévő gyerme­kek ebédjének és uzsonnájának mi­nőségét, s biztosítsák, hogy a gyer­mekek megfelelő időben megkapják az étkezést. A TAVASZI NAP melege ki* csalogatja a gyermekeket az ut* cára. Kiabálásuktól hangos a má* di utca. Ehhez a vidám képhez a hangoshíradó szolgáltatja a zenét'. De nemcsak a gyerekek jókedvüek. A já­rókelők között mosolygó arcú bányászok ballagnak hazafelé, öröm nézni az elevenen zajló, derűs életet. » Csak beszélgetés közben' merül fel a múlt sötét árnyéka, az az idő, amikor bizony több volt a sírás, mint a nevetés a faluban. lllésházi vezérőrnagy naponta 8—1« szőlőmunkást köttetett ki. Többeket —. mint Farkas Terézt is =— a kassai hadbíróság elé állította, mert egy morzsányi kenyérrel töb­bet akart. A piarista papoknál sem volt jobb a cseléd élete. Ha beteg volt és orvosért kellett menni, nem volt fogat. De bezzeg, ha a telién vagy a ló ellett, két orvost is hívtak, üt gróf és négy tábornok tulajdona volt a határ legnagyobb része, —■ a község 4000 lakójának csak a nyomorúság jutott, S mindezeket betetézte a háború, amikor a férfiakat elhurcolták ágyutölteléknek. A fel* szabadulás vételt véget a szörnyűségeknek. JÓRA FORDULT ezzel a módi dolgo­zó parasztok sora, örök jussként megkapták a földeket. A gazdag határban, ahol egykor mint mezőgazdasági cselédek dolgoztak, két III. tipusu és két I. tipusu szövetkezet tag­jai, meg egyénileg dolgozó parasztok har* colnak a még szebb jövőért; Egyre szépül, gazdagodik' á község. A kaolinbányászoknak 100 ezer forintos költ­séggel klub épült, a bányát félmillió forintos beruházással tovább fejlesztették. Kulturhá- zat, gyalogjárót építettek; 50 fiatal tanul a közép, és a főiskolákon! 17, mádi fi.atal néphadseregünk tisztje. 1 I ■ _ f Az idén mélyfúrású kutat kapnak a má* diák és kikövezik a főutcát; < * * : Hatalmas és sokoldalú segfís'ég®T kap* MÁDI TANULSÁGOK két', szerszámot, műtrágyát, réz* gállcot kap a falu. Ez szintén fokozza a dolgozó parasztok jő* védelmét. gítséget csak jó munkával, az állam' iránti De ahol a népnevelők nem beszélnek a kötelezettségek pontos teljesítésével lehet kedvezményekről, nem mozgósítják a falu méltóképpen viszonozni. Jól tudják ezt a dolgozóit a saját boldogulásukat segítő faluban és meg is van az igyekezet arra, kormányprogram mielőbbi megvalósítására, hogy törlesszen az adósságot. A tavaszi e=: ott szabad teret kap az ellenség, munkára jól felkészültek; a trágyát idejé* EZ MÁDON IS tapasztalható. Legutóbb ben kihordtúk, a vetőmagokat — a lucerna például az ellenség azzal akart zavart kel­és here kivételével — biztosították. Dicsé- leni, hogy rémhíreket terjesztett a baromfi* retes munkát végzett a termelési bizottság a összeírással kapcsolatban. Azt a hazugságot párt- és kormányhatározatok végrehajtása terjesztette, hogy a baromfiállomány meg* érdekében. J , , ... . , , állapítása után fel fogják emelni a beadást, ÖRVENDETES eredmények' ezek', ami- Fersze ebből egyetlen szó sem igaz, — ellen* lyek mellett azonban súlyos hiányosságok az összeírásnak az a célja, hogy, is mutatkoznak a község kötelezettségtelje* Jnegáltapítsék, hol kell segítséget nyújtani a, sítésében — elsősorban a begyűjtésben. baromfiállomány fejlesztésében. Szégyenletesen lemaradtuk a módiak' az hián,S^Äub^a ‘vefclű^néldanmfi°tf előírások mögött. Tojásból a 622 kilót ki- sr A iaO tanäcstae közül a Iír né ánv tel p' tova kötelezettségre mindössze 70 kilogram* sítette csaknegvfdévi ílőlrásTt rLÍz a mól adtak be, tejből egészen keveset, barom* begyűjtési nyilvántartás is Nem tudták non ÍL?J,<>,‘„'ne5rta,r! a "‘^Öusoport tojás <ís baromfi beadása pél. I ■ Üi,sid^ . eijesilok kozott all a beadás* dóul nem szerepel a nyilvántartásban. Tér* uai‘* ' ' mészetesen ilyen hibák mellett nincs meg a / ’ begyűjtési verseny nyilvánossága sem, s ami Vájjon mj ennek az oka? » nak tehát a falu lakói arra, hogy minél job* és jjftrasztok állama, gyorsan ban és könnyebben boldoguljanak. Ijjt a $£* és a kormanyadta nagy kedvezményekről, hat, hogy a községi tanács rendet teremtsen amelyek pedig éppen a médiáknak rendkí- a nyilvántartásban s pontosan megállapít* vül sokat jelentenek. Nem beszélnek' arról, sa az eddigi teljesítéseket, mit jelent, hogy megszűnt a szőlőterület fel* A községi pártszervezetnek az eddiginél szorzása, s nem kell, mint tavaly, ötszörös sokkal jobb segítséget kel! nyújtani a° ta beadást teljesíteni. Ez sok mázsa gabonát, Társszerveknek, hogy kiküszöböljék a falu húst juttat vissza a falunak, s amellett az ,jó hírén esett csorbát. Elsősorban meg kell elnmlt évről 22 mázsa sertés és 300 múzsa javítania a népnevelőmunkát, mozgósítania kukorica beadást hátralékot engedtek el a kell a falu dolgozóit az állam iránti kötelei községnek. Mindezek eredményeként a má* zettség teljesítésére. diák’ a télen 700 disznót] vágtak saját fo* ÚGY TUDJÁK CSAK s mádi dolgozók gyasztásra. Igen sok' megtakarítást jelent' parasztok biztosítani falujuk továbbfejlődd* nekik az ingyenes állatorvosi szolgálat is, séf, á maguk boldogulását, ha letörlesztik "jflflfiMenkímiaajdái gftteaa(B,pj

Next

/
Thumbnails
Contents