Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-12 / 60. szám

Kommunisták! Példamutatásotokkal harcoljatok a Központi Vezetőség és a megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlajáért I így született az országos csúcseredmény áz ózdi martinban A beadásban példátmutató dolgozó parasztok ^AZ UTÓBBI NAPOKBAN olyan eredmények születtek az ózdi martinacélműben, amelyek meg­közelítették az országos csúcstel­jesítményt az acélgyártásban. ózd martinászai ismét hallat­ják szavukat a kongresszusi versenyben, mindent elkövetnek, hogy hozzájuk kerüljön a dicső kongresszusi zászló. Különösen jól harcol ezért a III. kemence, amelynek brigádjai váll-vállvet- ve küzdenek a győzelemért. Szerdán reggel Szedlák József, a kemence egyik brigádjának nehéz harcokban edzett vezetője, Farkas István acélgyártó műve­zetőhöz fordult: — Farkas elvtársi Megkisérel- jük-e ma? — Szóval nem kérdez többet, de a másik jól tudja mire gondol: az országos csúcsered­mény megdöntésére. Farkas elv- társ nem felel, de szeme annál többet mond; s az olvasztár érti a néma választ. Olyan lázas mun­ka kezdődik, amilyent még nem látott az ózdi martin. A kemencé­be nemrég raktak be, de az 50 tonnás óriás daru máris hozza a folyékony nyersvasat. Farkasin- szki Lajos elvtárs, a főolvasztár is mindenben a brigád kezére jár.,. Egy-kettőre eljön az idő, — próbát vesznek s az elemzés 100 százalékos minőséget jelez: 7 óra 50 perckor kezdődik az első csa- polós. NAGYSZERŰ A HANGULAT. de azért Farkas elvtárs pár perc­re összehívja a kemence dolgo­zóit. Csák annyit mond, mit je­lentene, ha a kongresszusi ver­senyben újabb országos csúcs­eredmény! érnének el, még több acélt adnának a hazának. Nem kell sokat magyaráznia, az emberek megértik gondolatait, s még az eddiginél is parázslóbb, égőbb az elhatározásuk. Danicskó Géza és Demeter Pál 35 perc alatt rakja meg hulla­dékkal a kemencét — ez máskor egy óra 50 percet vesz igénybe. A berakás alatt Farkas elvtárs élesen figyeli a kemencét, amely­nek tüzet most állítják megfelelő hőfokra. Int az olvasztárnak, aki az olaj szivattyú kerekénél áll: — Józsi bácsi 1 Engedjen még rá egy kicsit! —• Szedlák elvtárs óvatosan fordít egyet az olajszi- vattyu fényes kerekén, s ettől a mozdulattól a kemencében szinte megváltozik a világ. Viharosan forr, habzik az acéí — ha nem vigyáznának, még kiszökne a ke­mence ajtaján. De résen vannak, pár lapát bauxitot dobnak az adag tetejére és ettől kicsit meg­nyugszik a forrás. A JÓLSIKERÜLT beolvadás után próbát vesznek. Két óra 5 perc. volt eddig az adag tartama —• ilyen gyorsan még egyetlen adagból sem vettek próbát. Szinte megbüvölten hallgat­ják a kémiai laboratórium mega- ionjának rekedt hangját, amint jelenti: ,,A III. kemence adagja kicsit, kemény még, de rövidesen megfelel az előírásnak. Mostani hőfokot tovább tartani.“ Gyorsan telik az idő, de minden percnek megvan a feladata. Üstöt hoznak a kemence csapolóoldala alá, elő­készítik az ötvöző anyagokat. Ujabh próba — teljes siker. Egy percet sem veszítenek. Va­kító sugárban ömlik az acél: csa­polják a második adagot. is repül a hír a pódiumon: megszületett áz új országos csúcseredmény! A második adag tartama 2 óra 55 perc. A martinászok szinte maguk Is hitetlenkedve nézik nagyszerű munkájuk' eredményét. Ott van már a falitáblán az első jelentés a győzelemről; a versenycsoport már kiszámította: ennél a csapo­lásnál már 210 százalék a telje­sítmény. De a brigád nem pihen meg. Demeter Pál és Berki Ágos­ton valósággal ontják a hulladé­kot a kemence tüzes gyomrába, amely teljes fűtés alatt van. Ezút­tal berakódarus rekord születik, a két darukormányos 20 percre rövidíti a 80 percre megszabott időt. EGYETLEN PILLANATRA SEMI állnak meg a brigád tagjai. Néhány perc alatt elvégzik a ki­sebb javításokat — tudják, hogy a kemence bőségesen meghálálja a gondos ápolást. Megérkeznek a délutáni mű­szak emberei. Amikor hallják, először nem akarják elhinni, hogy a harmadik kemence már a harmadik csapolásra készül. De hamarosan tanúi lehetnek a nagyszerű győzelemnek. Ponto­san 2 órakor, amikor megszólal a gyár szirénája, újból vakító su­gárban ömlik az adag az üstbe... A harmadik adag tartama 3 óra 15 perc lett. A kemencebrigád teljesítménye ezen a műszakon 230.8 százalék. Szedlák József brigádja' a győzelem boldogító, büszke érzé­sével tette le ezen a napon is a lapátot, sok-sok tonna acélt adott terven felül az országnak. BAKOS JÁNOS Ózd. Elfogta a rendőrség a DIMMG Gépgyárban elkövetőit betörés tetteseit A B. M. Borsod-Abauj-Zem- plén megyei főosztályának rend­őri szervei őrizetbe vették Hevesi Gyula és Balajti Tivadar bünte­tett előéletű miskolci lakosokat, akik Miskolcon a DIMÁVAG gyár területén nagyarányú betöréses lopást, ezenkívül társadalmi tu­lajdon sérelmére több más betö­réses lopást is elkövettek. Több mint 300 ezer forintot takarítanak meg a saját erőből végzett építkezésekkel a mesőcsáti Szabadság tsz tagjai Az első márciusi napokban is sok helyen niég hó borította a földeket. Las­san, késve érkezik a tavasz, pedig a föld­művelő ember szerte a megyében már türelmetlenül várja a kedvező időt, hogy teljes erővel megkezdhesse az új, meg­nő gyobb 'termésért folyó harcot­Mezőcsáton a Szabadság termelőszö­vetkezet bárom növénytermelési brigád- vezetője: Víg Sándor, Varga József, Földi János — és a többi tag is — szjintc nap mint nap kérdezi az elnöktől — mikor kezdjük már a munkát? • Igen érthető ez a nyugtalanság, hiszen n«gy feladatot vállalt magára a három növénytermelési brigád. Elhatározták, hogy a tavaszi munkák, kai párhuzamosan brigádomkimt egyegy 200 férőhelyes juhhodályt is felépítenek. A brigád minden tagját úgysem tudnák foglalkoztatni a szántásnál és a vetésnél, Wert az idén a gépállomás nagyobb se­gítséget ad munkájukhoz. De emellett a szövetkezet jövedelme­zőségét is jelentősen elősegíti a saját erőből történő építkezés. Kiszámították, hogy több mimt 300 ezer forintot takarí­tanak meg ezzel. A tagság elsőrendű ér­deke különben is, hogy megfelelő szál­lásuk legyen az állatoknak. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a tél folya­mán a több mint ezer darabot számláló juhállomány úgy megszaporodott, hogy az eddigi szálláshely kicsinek bizonyult. Tavaly a gyapjúból közel 70 ezer forint volt a jövedelem, az idén azonban 130 ezer forint jövedelemre számítanak. Nem elég persze csak a jövedelmet várni. Az állomány megfelelő elhelyezéséről is gon­doskodni kell. Ezért hát a nagy türel- metleirkedés a növfniyt»rmesetési bri vád­ival}. Igaz, nem töltik tétlenül az időt­A Földi-brigád 44 mázsa tavaszi búza jaTOvizálásáboz és 150 mázsa burgonya osíráztatásálioz kezdett hozzá. A Víg- brigád tagjai az őszi vetéseket vizsgál­ták meg, hogy kijelöljék, hol lesz majd szükség fe.Kilvetósre, vagy újravetésre. Örömmel állapították meg, hegy az őszi vetésiek jól teleltek. A Vargia-brigad tagjai a tavaszi fej trágyázáshoz szükséges előkészületeket tették meg. Ez seim kis munka, hiszen 530 hold őszikalászos fej­trágyázásáról kelj gondoskodniuk. Példát mutatnak a tsz tagjai abban is hogy a nagyobb terméseredmények eléré­séért folytatott harciul ti nemcsak ma gukra gondoliMK- Abrakitabarmányért cserében jó minőségű tavaszi vetőmagot ajánlottak fel a község egyénileg dolgozó panaszt iáinak. Salilai István a fez elnöke hangoztatja: ü e- örülünk, hogy vetőmaggal is segít' hetjük az egyéni gazdálkodókat. Ezzel is bebizonyíthatjuk nekik, hogy mimálunk jobb, érdemes belépni hozzánk, hiszen szívósén fogadjuk okot. Gondos, szorgalmas munkával, szép reményekkel indulnak a tavaszi munkába a mezőcsáti Szabadság termelőszövet­kezet tagjai, hogy takarékos, észszerű gazdálkodással gazdag jövedelemig tegye­nek szert és a kívülállókkal is jobban megszerettessék szövetkezetüket. HIZSNYIK MIHÁLY Változatosabb, ízlésesebb modellekkel készül a tavaszra a ruházati ipar A ruházati iparban javában folyik t tavaséi modellek gyártása. Textilgyáraink igyekeztek a lódenkabátok anyagát is változatossá tenni, tavaszra megjelennek a kockás lódenkabátok. Sok fazonban és színben készítik a tropikál női szövetruhákat. A kasha-szok• nyák mellett tweedből, is készülnek szok­nyák, amelyekhez egyszínű blúzokat és divatos, egyszínű, egyenes, magasszabású mellényeket varrnak. A ruhák és a szok­nyák általában sima, egyenes vonaliak. Az idén a debreceni ruhagyáriban és a soproni ruhagyárban varrnak egyszínű vászonruhákat. A sportszerá öltözködés kiegészítője­ként változatos anyagokból zsebes, kihaj- fős. zippzáras sportingeket hoznak for­galomba. Ruházati iparunk ebben a negyedévben közel háromszor annyi női kabátot és gyermekkabátot, mégegyszerannyi fiú­ruhát és gyermekfehérneműt, jelentősen több női ruhát és férfiinget gyárt, mint tavaly az év első három hónapjában. Tóth István a szentistváni I. típusú termelőszövetkezet tagja« Gondtalanul él az egész csalód. Most igen büszkék arra, hogy már tel* jesítették kongresszusi felajánlásukat. A család nemcsak a beadásba« és az adófizetésben mutat példát, hanem a termelési szerződéskötés« ben is. Tóthék az idén 1000 öl cukorrépára, 2 hold lenre, ugyanennyi köménymagra, illetve kenderre és fehérherére, valamint 800 négyszög« öl uborkára és 400 négyszögöl hagymára kötöttek termelési szerződést, Tóth Istvánékra nemcsak a szentistvániak, lehetnek büszkék, h an ént megyénk minden dolgozója. (Erdffdi János felvétele.) Nagyarányú beruházások Borsodban a közoktatás, népművelés, egészségügy fejlesztésére A közoktatás fejlesztésére elő­irányzott összegekből megyénkben Árka. Kány, Berente. Bánréve, Ha- rangod-tanyaközpont és Nagyrozvágy községekben új, korszerű iskolai tantermek, Szuhafő és Ragály köz­ségben nevelői lakások épülnek. Míg 1953-ban az előirányzat 2529 tanuló- csoport (osztály) költségeit biztosí­totta, ez évben 2594 csoport költsé­geiről gondoskodik. Kétmillió 300 ezer forint jut különféle iskolai be­szerzésekre az elmúlt évi 1 millió 600 ezer forinttal szemben. Megyénk valamennyi iskolája hazánkat ábrá­zoló új térképet, 15 iskola szakköri felszerelést, több mint 40 iskola bio­lógiai szertárat, Gibárt, Szalonna, Abod és még 50 község iskolája ké­miai’ felszerelést, több mint 80 iskola fizikai szertárat kap. Több mint 100 iskola diavetítőgépet kap. Az általán nos iskolák karbantartására, tataro­zására. csinosítására 400 százalékkal nagyobb összeget irányoztak elő, mint 1953-ban. Az általános iskolai napközi otthonok fenntartására az elmúlt évi egymillió 900 ezer forint­tal szemben 1954-ben 4 és félmillió forintot fordítanak, 22 százalékkal több gyermek ellátásáról gondoskod­nak. Miskolcon 5 új általános isko­lai napközi otthon kezdi meg mű­ködését. Hasonlóképcn új otthonokat szerveznek Özdon, Göncön, Szikszón és még sok más községben. A járási és községi kuliurotthonok száma 102-ről 114-re erpelkcdik. Ter« melöszövetkezeti kultúrotthon léte« sül Tiszalucon, Tiszakeszin, Szentsi« monban és másutt. Özdon újabb ze­neiskola áll majd a tanulnivágyó fiatalok rendelkezésére. 19 százalékkal magasabb összeggel szerepel ezévi költségvetésünkben az egészségügy. A kórházi ágyak száma 2485-ről 2700-ra emelkedik. Boldog­kőváralján 100 ágyas tüdőkórház lé« tesül. Szaporítják az ágyak számát a sátoraljaújhelyi, diósgyőri és szik« szói kórházban. Szélesebb körben rendszeresítik a dolgozók előzetes és időszakos orvosi vizsgálatát. Erre a tavalyinál 68 százalékkal több jut- Putnokon, Sajószentpéteren, Abauj-i szántón, Szentistvánban, Mezőköves« den, Taktabájon, Szerencsen idény­jellegű, Illetve állandó jellegű böl« csődét szerveznek. Bodrogolasziban, Megyaszón és Miskolcon gyermek­otthonok épülnek. A járási szülőott­honokban 30-al növelik az ágyak számát. Bővítik a hejcei, sárospata­ki, szikszói és tokaji szociális ott­hont. Gondoskodnak 500 általános is­kolai tanuló üdültetéséről. A terme­lőszövetkezeti tagok anyasági segé­lyére 220 ezer forintot irányoztak elő. HiiiiiimiiiHiiiiiiiimmiiimiimimiiiiiiimHimiiMmMiiiiimmiiimminimmimmiinimiimmiiiimiMtmmiiiimiiiiiiniiiimiiiiiiiiiimmiiiimiimiiiiimiimi (Tudósítónktól.) Jajhalma. Évszázadokon át megőrizte e nép­adta nevet az utókor. Még az 1600-as évek szabadságharcainak idején kapta nevét az élve eltemetett jobbágyok fölött domboruló halmokról, amelyekből sokáig szállt a haldoklók jajszava. A nép megőrizte a nevet, hogy sohase feledje: míg elnyomók lesznek, nem szűnik a jaj. S hogy így is volt ez egészen 1945-ig, arról igen sokat tudnának beszélni a jaj­halmiak. A felszabadulás előtt báró Harkányi 99 tanyájának egyike vólt Jajhalma, s bizony ezek­ben az években is rászolgált nevére, öt-hat csa­lódra jutott egy-egy közös konyha, míg a báró úr maga sem tudta, mire használja újvilági kas­télyának 344 szobáját. Arról is lehetne beszélni, milyen ebéd főtt a közös konyhában a cselédek számára, s milyen a báró konyhájában maga és fullajtárjai számára. Nehéz idők voltak. Ma már új nevet igényelnek a jajhalmiak. Uj nevet igé­nyel a gyászos, szomorú helyett a volt báróbirtok. Talán „Ujhalom", talán „Boldoghalom”, vagy akár „Vidámhalom" név illetné, hiszen csak szét kell nézni, hogyan élnek a volt báró-birtok he­lyén virágzó állami gazdaság dolgozói, mint ter­veznek, mint gazdálkodnak, mint fáradoznak azon, hogy évről-évre több terményt takaríthas­sanak be, több hús*; zsírt, tejet adjanak egész dolgozó népünknek... Simon Lajos elvtárssal, a 4700 holdas állami gazdaság személyzeti vezetőjével találkozunk elő­ször. Elmondja, hogy bizony az elmúlt évben még sok volt itt a hiba. A gazdaság régi vezetősége kis- királyoskodéssal akart eredményt elérni, s mint ahogy várni lehetett, éppen az ellenkezőjét érték el. Az évi eredmények értékelésekor szégyenkez­niük kellett a gazdaság dolgozóinak. Ma azonban már egészen más a helyzet. Az új vezetőség első dolga volt, hogy kialakítsa, megerősítse a kol­lektív szellemet a dolgozók között, megértesse velük: miben rejlik a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott párt- és kormányhatározat lényege, miért kötelesség a jobb munka. Ennek szellemében ter­vezett, készült fel a gazdaság az 1954-es évre • •. az elmúlt évben főként állattenyésztéssel foglal­A jajhalmi állami gazdaságban... termőföldeket. Ebben az évben változás történt a gazdaság tervében. Nem csak állattenyésztés­sel, hanem nemesített vetőmagok termelésével harcolnak a gazdaság dolgozói a terméshozam emeléséért. Olyan vetőmagot termelnek, amely segítségével más állami gazdaságaink, termelő- szövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink az elkövetkezendő években több, jobbminőségű gabonát termelhetnek majd. Laitesz Kálmán elvtárssal, a gazdaság fő- agronómusával az állattenyésztésről beszélge­tünk, mert — bár jelentős területen nemesített vetőmagot termelnek —, azért mégis az állat- tenyésztés a gazdaság főerőssége. Négy hatalmas farmon — Újvilágon. Harangodon, Ujsiskán és Kiskigyóson — fajtiszta állatok százainak fel­nevelésén fáradoznak. Az elmúlt években a gazdaság nem egy gyönyörű állata nyert díjat a tenyészállatkiáüításokon, ami azt bizonyítja, hogy a jajhalmiak jól dolgoznak. Latesz elvtárs elmondja: két farmon csak szarvasmarhát te­nyésztenek, a harmadikon szarvasmarhát, ser­tést és csikókat, a negyediken meg szarvasmar­hák és sertések hizlalásával foglalkoznak. 4000 darabot kitevő sertésállományukból 1200 állan­dóan hízóban van. ök látják el hússal, zsírral Diósgyőr, Ózd és a borsodi bányavidék dolgo­zóit. Az ő munkájukon múlik: elegendő hús, zsír kerül-e a borsodi dolgozók asztalára, s a kohászok, bányászok számíthatnak a jajhal­miakra. A szakemberek, az állatgondozók a gazda­ság vezetőségével karöltve nevelik, hizlalják az állatokat. Hatalmas területen biztosítják az ál­latállomány részére a szükséges takarmány­mennyiséget. A szálastakarmány mellett jelen­tős mennyiségben termelnek gumós és silózásra alkalmas takarmányt is. iiiiiHiiiiitwiMMiiimmiNiiiiiiiiiiiiiiUNiiiiiHiiHiiiiiniiiiiMMiiiiimiiiiiiimNMiiiimiiiiiiiNiiiiimiiMimiiiiiiiiyiimiwiiiiiiiniiitiiimiiiimiimi kálhasson a tengernyi jóban. Ma, amikor a maguk boldogu­lására termelnek a jajhalmiak, mennyivel könnyebb még a munka is. Gépek segítségével dolgozzák /a hatalmas földtáblákat...' Természetesen a gépek csak úgy érnek va­lamit, ha használható állapotban vannak. Ki­váló munkát végeztek a gazdaság gépjavítómű­helyének dolgozói, de különösen Kubák József kovács. Leginkább az ő érdeme, hogy a téli gép­javítást s a szerszámok javítását 23 nappal a határidő előtt befejezték. Latesz elvtárs büszkén mutatja a minisztérium dicsérő oklevelét — ezt a gépjavítás határidő előtti befejezéséért kaptuk. A többtermelésre, a mezőgazdaság fejlesz­tésére készített tervek mellett ugyanolyan jelen­tős helyet foglal el a gazdaságban a dolgozók­ról való gondoskodás tervezete. Az idén huszon­három munkáslakás kerül tető alá. Igen nagy örömmel fogadták a gazdaság dolgozói, hogy szépítik, parkosítják a munkáslakások környé­két. A gazdaság vezetősége elsőrendű kötelessé­gének tartja, hogy mindent megadjon a dől,go« zőknak, ami jár, amihez joguk van, úgy aho­gyan azt pártunk és kormányunk határozata előírja. így érti meg minden dolgozó: mi az Összefüggés a jogok élvezése és a kötelesség tel­jesítésének fontossága között. Olyan hatalmas a gazdaság területe, hogy a tekintet nem éri végig. 4700 hold. Régen hány száz ember hullatta ke­serves verejtékét naphosszakon át hajladozva, kozott. Így csak részben használták ki a kiváló hogy báró Harkányi és naplopó pereputtya dús­4 gaadaaágt [ 4 easdaan« { dolgozni egyemberként-----------------------‘ tettek felajánlást pártunk III. kongresszusának tiszteletére. Felajánlásuk egyik részét, a gépek kijavítását már teljesí­tették. Vállalásuk másik részének teljesítésén pedig dolgoznak. Már eddig is szép eredménye­ket értek el. Elhatározták, hogy a 4 literes fe- jési istállóátlagot jelentősen növelik. Ma már 6 9 liter az átlag. Ennek eléréséért különösen Visnyánszki Gizella és Szendreffi Károlyné elv­társnők érdemelnek ‘dicséretet. A jaihalmi állami gazdaság tervei, munkája, a dolgozók odaadó fáradozása és az a lelkesedés, amellyel valamennyien munkához láttak a me­zőgazdaság fejlesztésére hozott párt-és kormány- határozat megjelenése után, azt bizonyítja, hogy kijavítják az elmúlt év hibáit. Jó munkájukkal azon igyekeznek, hogy Jajhalomból — Boldög- halom legyen. VÉKONY SÁNDOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents