Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-30 / 75. szám
Bányászok, műszaki vezetőit! Jó együttműködéssel biztosítsátok, a III. pártkongresszus tiszteletére indított verseny sikerét! Termelőszövetkezeteink váljanak a felvirágzás és a jómód forrásaivá! Felszólalások a termelőszövetkezetek dolgozóinak országos tanácskozásán A termelőszövetkezetek dolgozóinak március 27-i országos tanácskozásán —, amelyet a Magyar Dolgozók' Pártja Központi Vezetősége és a minisztertanács hívott össze — sok felszólalás hangzott el. Losonczy Pál a barcsi Vörös Csillag tsz elnöke a szocialista munka hőse és Máté László a fegyverneki gépállomás ve. zető agronómusa a területükön folyó munka eddigi eredményeiről számoltak be. Ezután Nagy Imre elvtárs mondott beszédet. Nagy Imre elvtárs felszólalása Amikor a párt és a kormány az országos tanácskozásra egybehívta önöket, az a szempont vezette, hogy mint máskor, nagy feladatok előtt, most is együttesen beszéljük meg a tennivalókat a szövetkezeti gazdálkodás terén. Elöljáróban engedjék meg, hogy felhasználjam az alkalmat és meleg szeretettel köszöntsem termelőszövetkezeteink élenjáró dől gozóit, akiket a kormány kiváló munkájukért kitüntetésben részesített és további munkájukhoz sok sikert kívánjak. A múlt ősszel lezajlott harmadik országos tanácskozás óta a mezőgazdasági termelést érintő nagyjelentőségű esemény történt. Decemberben megjelent a párt és a kormány hatá rozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről. E határozat a termelés olymérvü fellendítését célozza, amely megteremti a jómódú életet, felvirágoztatja a mezőgazdaságot, továbbszilárdítja a munkás-paraszt szövetséget. Ez a határozat a mezőgazdaság fejlesztésének nagyszerű programja, amelynek végrehajtása emeli a növénytermelés és az állat- tenyésztés hozamát, növeli a parasztság jövedelmét, emeli a dolgozó rétegek életszínvonalát. A határozat, mint ismeretes, azt tűzte ki célul, hogy a mezőgazdasági termelés általános fellendítésével el kell érni, hogy a következő években biztosítva legyen a lakosság bőséges ellátása kenyérrel és liszttel, hússal és zsírral, borral, cukorral és tejjel, burgonyával és zöldséggel. A mezőgazdaság fejlesztése annak a hatalmas programnak a megvalósítása, amelyet a párt és a koimány szabott meg. Egész népünk közös ügye ez; dolgozó népünk minden rétegétől nagy-nagy erőfeszítést köve. tel. A párt- és kormányhatározatot, amely példátlanul áll mezőgazdaságunk történetében és az egész mező- gazdaság fejlesztésének egységes programja, a termelőszövetkezeteknek és tagságuknak is gazdálkodásuk alapjává kell tenniük, vezérfonalnak kell tekinteniük annál is in. kább, mert olyan program ez, amely csak a termelők gazdálkodási és életszínvonalának állandó emelése révén valósítja meg a dolgozó néptömegek életszínvonala emelésének nagyszerű céljait. Olyan program ez, amelyben a termelők és a fogyasztók, a munkások és a parasztok, a város és a falu érdekei a legszorosabban eggyé- olvadnak. így lesz a mezőgazdaság fejlesztésének hatalmas programja nagy nemzeti ügy. Bár a párt. és a kormányhatározat az egész mezőgazdaság fejlesztésének általános programja, annak megvalósításában kiemelkedő szerep jut a termelőszövetkezeteknek és tagságuknak. A ta vaszi nagy munkákban is ez a határozat szabja meg a tennivalókat a szövetkezeti gazdálkodás számára. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt. és kormányhatározat megjelenése óta a mai országos tanácskozás az első alkalom arra, hogy szemlét tartsunk afölött: vájjon kellőképpen, jól, gondosan felkészültek-e termelőszövetkezeteink a tavaszi munkára úgy, mint ahogy a határozat előírja és mint ahogyan a párt és a kormány elvárja a termelőszövet- T kezetek vezetőségétől és tagságától egyaránt. ’ Ä mezőgazdasági határozat egyszersmind felbecsülhetetlen segítség termelőszövetkezeteink számára a fejlett és korszerű nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás kifejlesztésére. Nemcsak a feladatokat tűzi ki, de megjelöli megvalósításuk módját is. A kormány egyben á határozat alapján az ipar és más gazdasági ágak terén foganatosítja mindazokat az intézkedéseket, megteremti-mindazokat az anyagi feltételeket, amelyek a kitűzött célok eléréséhez szükségesek. Műtrágya, rézgálic, gép, felszerelés, alkatrész nagy tömegben áramlik a mezőgazdasági termelésbe, a szövetkezeti gazdaságokba. A határozat nyomán a fejlett agrotechnika eszközei és módszerei, a tudomány és a tapasztalat legújabb eredményei mind rendelkezésre állnak a termelőmunkában. A technika és a tudomány helyes } alkalmazására már eddig is körülbelül 2100 agronómus — volt körzetieket is beleértve — áll a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Ugyanakkor, tisztelt értekezlet, mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat nagy követelményeket is támaszt a termelő szövetkezetekkel szemben, éspedig teljes joggal. A nagyüzemi gazdái kodás előnyeire és erőforrásaira támaszkodva, a párt és a kormány hathatós segítségével a mezőgazdasági határozat követelményeinek a termelőmunkában, a mezőgazdaság minden ágában való következetes alkalmazásával be kell bizonyítaniuk, hogy a nagyüzemi, szövetkezeti, társasgazdálkodás fejlettebb, magasabb- rendű, eredményesebb és jövedelmezőbb, mint az egyéni gazdálkodás és biztosabb alapja a földművelő nép emberibb, kulturáltabb, gondtalanabb életének és boldogulásának. Gazda sági eredményeinkkel, a termelés korszerű fejlesztésével, a nagyobb és állandóan növekvő hozamokkal, pénzbeli és természetbeni részesedés növelésével, a tagság jólétének megteremtésével becsületet kell szerezni termelőszövetkezéti gazdálkodásnak, amit a múlt őszön ellenséges elemek megpróbáltak megtépázni. A szocialista mezőgazdaság becsületéről van szó, elvtársak! Ezért harcolni és küzdeni, ezt megóvni és gyarapítani mindannyiunk, de elsősorban az önök és önökön keresztül a termelőszövetkezeti tagság becsületbeli kötelessége. Ennek a mindennapi termelőmunkában kell érvényre jutnia, Az alacsony hozam, a gyomos föld, a leromlott jószág, a fegyelmezetlenség, és a szegényes jövedelem összeegyeztethetetlen a szocialista szövetkezeti termeléssel. Ennek el kell tűnnie termelőszövetkezeti gazdálkodásunkból •— termelőszövetkezeteinknek a felvirágzás és a jómód forrásaivá kell vál- niok. Tisztelt értekezlet! A mi viszonyaink között a mezőgazdasági munka dandárja általában a tavaszra esik. Az idén az elhúzódó tél és a késői tavasz csak fokozta azokat az amúgy is nagy követelményeket, amelyeket mezőgazdasági termelés a dolgozókkal szemben támaszt. Ugyanazt a munkát rövidebb idő alatt kell elvégezni, mint máskor, tehát körültekintő munkára, jobb szervezésre, a határidők pontos betartására és szigorúbb munkafegyelemre van szükség. Ehhez járul mint fő követelmény, az agrotechnikai előírások betartása, a munka jó minősége, ami a jelenlegi viszonyok mellett fontosabb, mint bármikor volt. Mindennek megfelelni, persze nem könnyű, de meg lehet és meg is kell felelni. Hogy ez valóban így is legyen, az főképpen a termelőszövetkezetek vezetésétől függ. Olyan erőforrások vannak a termelőszövetkezetekben, amelyek mégoly nagy termelési vagy szervezési feladatok megoldását is lehetővé teszik. Az egyik ilyen kiapadhatatlan erőforrás a szövetkezeti demokrácia. Ennek megőrzése és messzemenő ki- fejlesztése a záloga a szövetkezeti gazdálkodás sikereinek, eredményességének, a nehéz feladatok megoldásának. A termelőszövetkezet olyan termelési forma, amelyben a tagok a szövetkezetnek nemcsak dolgozói, de egyben teljesjogú gazdái is. A vezetőség és a, tagság szoros együttműködése, az egész tagság részvétele mind a termelőmunkában, mind a -gazdálkodás irányításában, olyan erő, amelyre minden termelőszövetkezeti elnöknek támaszkodnia kell. A szövetkezeti demokrácia széles kibontakoztatása a jó vezetés biztosítéka a termelőszövetkezeti gazdálkodásban, s a mezőgazda- sági határozat végrehajtásának nélkülözhetetlen feltétele, másik erőforrás az üzem nagyságában, a nagyüzemben rejlik, abban, hogy a szakembereket, a gépi technikát és az agronómiái tudományok vívmányait szélesebben lehet alkalmazni, s ezáltal ugyanaz a segítség sokkal hatékonyabb és eredményesebb a termelőszövetkezetekben, mint az egyéni gazdaságban. Hatalmas erőforrást jelent a közös munka és a jó munkaszervezés. Nem kell bizonygatni, elvtársak, hogy például 200 ember együtt, közös erőfeszítéssel sokkal eredményesebb mun-- kára képes, mint ugyanannyi ember külön-külön. A közös munka sokkal termelékenyebb, gyümölcsözőbb, ami döntő tényező a szövetkezeti termelésben. Mindez adva van a /mi termelőszövetkezeti gazdálkodásunkban. A jó vezetéstől függ, hogy ezeket a tényezőket messzemenően hasznosítsák a gazdálkodás fellendítésére. Meg kell mondani, hogy ezen a téren még igen sok a tennivaló, sok a hiányosság, ami megmutatkozik a most folyó tavaszi munkákban is. Ugyanazt a munkát rövidebb idő alatt kell elvégezni és a határidőket be kell tartani. Az eddiginél lényegesen nagyobb erőfeszítésre van szükség a szántásban mutatkozó nagy elmaradás behozására. Rendkívül fontos a traktorállomány maximális kihasználása, két műszakban való foglalkoztatása. Ehelyett bizonyos húzódozás tapasztalható a gépi munkától és vontatottan halad a gépállomásokkal való szerződéskötés. Ez hátráltatja a munkálatok időben történő elvégzését és növeli a munkatorlódást. Ilyen viszonyok között fokozottabban fennáll annak veszélye, hogy a sietés a munka minőségének rovására megy, holott éppen az elvégzett munka minősége szinte az egyetlen feltétele a terméseredmények fokozásának. Etekintetben igen nagy követelményeket kell támasztani. Meg kell mondanom, hogy e téren is sok még a hiányosság a termelőszövetkezetek munkájában, elsősorban a vezetésben. A munka minősége tekintetében nem támasztanak megfelelő követelményeket a gépállomásokkal szemben, bár a szerződés erre lehetőséget ad, a termelés érdeke pedig egyenesen megköveteli. Ahol a gépi munka során az agrotechnikai szabályokat megsértik, az ilyen rossz munkát nem kell átvenni. Kétségtelen — és ez örvendetes —, hogy a gépállomások munkája lényegesen megjavult. Viszont komoly hiányosságok is előfordulnak, a termelőszövetkezetek vezetőségei azonban nem igen élnek jogukkal, nem lépnek fel rosszul végzett munka miatt. Az, hogy ilyen ritkák a kifogások, nemcsak a gépállomások jobb munkáját dicséri, hanem azt is mutatja, hogy termelőszövetkezetek felületesen és hanyagul veszik, hogy a gépek fl Magyar Dolgozók Pártja KSzponti Vezetőségének közleménye A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a párt III. kongresszusát 1954 április 18 he lyett 1954 május 24-re hívja össze. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE szóló párt- és. kormányhatározat célkitűzései és a termelési tervek nincsenek összhangban. A hiba a tervekben van, amelyek nem mindig irányulnak a legnagyobb eredmények elérésére, a lehetőségek legteljesebb kihasználására, nem mozgósítják a tagságot jobb és több munkára, beérik kisebb eredményekkel is. Bezzeg más a helyzet az elszámolásnál, az osztásnál, amikor bizony kevesebb munkával is többre tartanak igényt. A termelés tervezésénél a mező- gazdasági határozat feladatainak és a helyi adottságoknak összeegyeztetéséből kell kiindulni azzal hogy a lehető legtöbbet termeljenek. Ez az érdeke minden egyes termelőszövetkezeti tagnak is, a népgazdaságnak is. A mai országos tanácskozásnak az a feladata, hogy azt a nagy erőt, szervezettséget és tervszerűséget, amelyet a termelőszövetkezeti gazdálkodás képvisel, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat minél sikeresebb végrehajtásának szolgálatába állítsa. Az idei tavasz első nagy erőpróbája a program megvalósításának. Ebben a nagy munkában a termelőszövetkezeteknek az élvonalban kell lenniök. A még fennálló hiányosságok ellenére a termelőszövetkezetek gazdálkodásához nagy reményeket fűzünk. A zord tél átvészelése, a tavasz nehézségeinek leküzdése mutatja, hogy termelési feladataikkal meg fognak birkózni, jobban, mint bármikor a múltban. A párt és a kormány mesz- szemenő segítsége, az anyagi feltételek, a gép és a technika minden termelőszövetkezet számára adva vannak, csak élni kell a lehetőségekkel. Tudjuk azonban, hogy a gép, a technika az emberek nélkül holt anyag, de az emberek kezében csodákat művel. Végsősoron tehát a szövetkezeti embereken, a termelőszövetkezetek tagságán múlik, hogy valóban nagyszerű eredményeket érjenek cl, hogy nemes versenyben a nagy lendülettel és kedvvel termelő egyéni gazdákkal, bebizonyítsák a termelőszövetkezeti társas nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Minden szövetkezetnek, minden tagnak a maga eredményeivel kell hozzájárulnia ehhez. A szövetkezet az a termelési forma, amelyben a gazdálkodás fejlesztésének korlátlan lehetőségei vannak. Gyáriparunk munkássága nagy erőfeszítéseivel, nagyszerű teljesítményeivel megteremti a technikai feltételét annak, hogy termelőszövetkezeteink tagsága mind nagyobb mértékben éljen ezekkel a lehetőségek-1 kel, hogy a termelőszövetkezetek bőtermő, jól jövedelmező gazdaságok, a jólét forrásai legyenek. Az elkövetkező hetek, hónapok mutatják majd meg, milyen eredményekkel oldották meg termelőszövetkezeteink termelési feladataikat. A párt és a kormány bizakodással tekint munkájuk elé, amelyhez sok sikert kívánok. A hétfői eredmények alapján Diósgyőr még mindig 6 tized százalékkal vezet Ózd előtt Ózd és Diósgyőr kohászainak nemes vetélkedése március 28-án is szép termelési eredményt hozott. Mindkét vállalat négy legfontosabb üzemének dolgozói 100 százalék fölött teljesítettek. Különösen kiemelkedő a Lenin Kohászati Müvek fi- nomhengerdéje 160.4 százalékos eredménye. Havi tervijk teljesítésében március 28-áp a diósgyőriek 103.1, az ózdiak 102.5 százaléknál tartanak. Soha nem látott rekorderedmény a diósgyőri finomhenger miiben [(Tudósítónktól.)! A Lenin Kohászati Művek finomhengerészei legutoljára már. cius 10-én a durvasoron értek milyen munkát végeztek földjeiken,!«1. c1S«84e"d“f"yt-tndonion" s nem támasztanak lrnvetelménvaket mon(11'a Ugyan, de elhatározta, hogy énnél is jobb eredményt ér el, így köszönti a felszabadulás évfordulóját s a nem támasztanak követelményeket gépállomás munkájával szemben. Ideje ennek véget vetni. Termelőszövetkezeteinknek fokozott követelményeket kell támasztani sajátmagukkal, a vezetőséggel és tagsággal szemben !s, elsősorban a munka minősége, a termelési előírások, az agrotechnikai szabályok betartása terén. Rosszul végzett, felületes, hanyag munkát nem szabad átvenni. Újra el kell végeztetni. E téren komoly lazaságok vannak még. Könnyelműen gazdálkodnak a munkaegységekkel. Gyakran összekapkodott, hanyag munkáért is elszámolják és számos példa van arra, hogy aki rossz munkát végez, többet keres, mint a becsületes ember. A munkaegységgel úgy kell gazdálkodni, hogy vele a jő munkát serkentsék, a becsületes munka díjazása legyen, s a hanyagok ne élősködhessenek a közösség rovására. Fokozottabb követelményeket kell támasztania minden termelőszövetkezeti tagnak önmagával szemben is. bő termés, a nagyobb jövedelem több és jobb munkát követel. Minden tagnak a közös munkában való közös részvétele, szorgalmas, jó munkája a termelőszövetkezeti tár- sa$, nagyüzemi gazdálkodás fundamentuma. Gyümölcsöző, eredményes munka csak a tagok öntudatos fegyelme alapján folyhat. A hiányosságok talán ezen a téren a legnagyobbak szövetkezeti gazdaságunkban és ezért itt van a legtöbb tennivaló. A szövetkezeti alapszabályokban lefektetett elvek és rendszabályok szigorú alkalmazása mellett a munkafegyelem megszilárdításának leghatékonyabb és célravezetőbb eszköze a tagok egyéni anyagi érdekeltségének messzemenő biztosítása. a munka pontos és jó elvégzésében. Feltétlenül meg kell ezt valósítani. Tisztelt értekezlet! A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásban igen fontos tényező a termelési terv. A vizsgálat azt mutatja, hogy számos helyen, a mezőgazdaság fejlesztéséről pártkongresszust. 28-án meg is született’ az addig soha nem látott csúcseredmény a középsoron, a.bányasin hengerlésénél. Négyesi István, Németh Albert és Gácsi Lajos hengerész brigádok terven felül 58.9 tonnát hengereltek. A legjobb eredményt az éjszakás műszakon dolgozó Gácsi Lajos brigádja érte el — 25.3 tonnát hengerelt terven felül. A csúcseredmény kivívását nagyban elősegítette az anyag- mozgatás dolgozóinak és a durvahengermű hengerészeinek jó munkája. Ezen a napon nemcsak a kö-> zépsor, de az üzemi összered- mény is rekordteljesítmény volt Egyetlen napon sem termelt még annyi hengerelt árut az üzem, mint 28-án. Úgy dolgoznak’ tovább, hogy a’ Lenin Kohászati Müvek megelőzze Ózdot A párosversenyben, elnyerje a Központi Vezetőség kongresszusi versenyzászlaját. FILE EVA’ Feketevágókat állítanak bíróság elé Sorozatos feketevágás miatt állítják bíróság elé Mezőkövesden Vámosi Péter volt hentest, Demeter Istvánt — aki már 16 hónapot töltött börtönben feketevágás miatt —, Vizi János napszámost, Varga József dolgozó parasztot, Dohány Terézt és Bán József állami tűzoltót. Valamennyien szervezetten, sorozatosan vágtak engedély nélkül állatokat. A becsületes dolgozók leleplezték bűnös tevékenységüket s megállapították, hogy a feketevágók nagymértékben járultak hozzá ahhoz, hogy Mezőkövesd lemaradt a sertés- és vágómarhabeadásban. 1953-ban Demeter István Kápolna községben két borjut vásárolt, amit Vizi Jánossal feketén levágtak. Ez év februárjában szabadpiacon hízottsertéseket és vágómarhát vásároltak- A vágómarha búsát Dohány Teréz hozta forgalomba. A többi vádlottak is lehetővé tették tevékenységükkel a feketevágásokat. A becsületes dolgozó parasztok a népgazdaság megkárosítóinak súlyos megbüntetését követelik. A tejbeadással járó kedvezményekről Megyénkben vontatottan halad a teJ- begyüjtés. mindössze 45.6 százalékra teljesítettük esedékes előirányzatunkat. Ennek egyik oka, hogy dolgozó parasztságunk nem ismeri eléggé azokat a kedvez, ményeket. amelyek jelentősen megköny- nyítik a beadás teljesítését Ilyen kedvezmény például az, hogy a törzskönyvezett, vagy förzskönyvellenőrzés alatt álló tehe. nek után, — ha az évi tejhozam 6000 liter — 3600 liter tej beadása esetén 15 mázsa korpát kap a termejő. Ha 5000 liter a tejhozam és ebből 3000 litert ad be, akkor 11 mázsa, ha 4000 liter » törzskönyvezett tehén hozama és ebből 2400 litert ad be, akkor 8 mázsa korpát ntalnak ki. A termelőszövetkezetek az év végén egyszerre, egyénileg dolgozó parasztok pedig a beszállított tej arányban havonta ntólag kapják meg a korpakiutalást. Ha a termelő a törzskönyvezett tehéntől bika borjú ra nevelési szerződést köt az ál- Tatforgalmi vállalattal, a községi lanács 600 liter tejjel csökkenti a tejbeadást Ha április elsejétől a dolgozó parasztok szerződést kötnek 40—50 liter tej szállítására, minden liter tej után a 2.60 forintos ár mellé 20 filléres felárat kapnak Azok a termelők, akiknek az elmúlt évben is törzskönyvezett tehenük volt, tehe- neikné] az említett tejhozamot elérték és beadták előírásukat. azok most ulólag egyszerre kapják meg a korpát Ebben az ügyben a helyi begyűjtőhöz forduljanak bizalommal termelők.
