Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-28 / 74. szám

4 ▼aslrmp. tWPi mAéfns ÜB. ASSZONYOKNAK GYERMEKEKNEK Ne dobjuk félre a kinőtt gyermekruhát A kistermekéit kinőtt ruháit kis ügyességgel könnyen, ismét használhatóvá lehet tenni. Igen fontos szerepet kap a gyermekruhák alakításánál a kötés. Bár­milyen \fonálmaradékol felhasználhatunk. Képünkön 3—4 éves kislánynak való átalakított ruhát mutatunk be. Széles, színes kötött pánt hosszabbítja a kis ru­hát az alján és a felsőrészén. Az ujjak végére is köthetünk egy v"gy kétujjnyi pántot. Hogyan tisxiítsuh a kesztyűt? A tisztán éá rendbentartoct kesztyű, öltözetünk fontos kiegészítője. Tisztén tartani, nem könnyű, mint ahogy álta­lában körültekintő munkát igényel a kö­tött, vagy a bőrből készült holmik tisz­títása. Az alábbiakban néhány jótanácsot adunk asszonyainknak, hogyan tudják rendben tartani kesztyűiket. A kötött, vagy szövetanyagból készült téli kesztyűt langyos vízben, szappan- pehelyben mossuk. A bőrkesztyű tisztítása már nagyobb fáradságba kerül. A fehér bőrkesztyűt tegyük benzinnel telt be­fedett edénybe, 15 percig hagyjuk állni. Ezután a kesztyűt óvatosan a kezünkre húvzuk és tiszta ronggyal megtisztítjuk. A saarvasbőr kesztyűt langyos, borotva­szappanos vízben mossuk. Hogy mosás után ne keményedjen és ne törjön meg, egyhén szappanos vizben öblítjük. Félig szárazon kezükre húzzuk, hogy kitágul­jon, majd ismét lehúzzuk, s száradni hagyjuk. A disznóbőr kesztyű drága és szép. Helyes gondozás mellett szinte elpusz­títhatatlan. Ezt a következőképpen tisz­títjuk: kezünkre húzzuk, s felforralt szappanpehelybe mártott szivaccsal min­den ujját (különösen az ujjak hegyét) megtisztítjuk. A szappanpely'nes oldathoz néhány csepp szalmiákot is tehetünk. A tisztítást gyorsan végezzük, hogy a bőr ne sokáig legyen vizes. Száraz ruhá­val jól ledörzsöljük. így nem változik meg szép, természetes színe. A gyermekek és a vadrucák A kötelező biztosítás nagy jelentősége A NÉPKÖZTÁRSASÁG Elnöki Tanácsa meg az elmúlt, év ja K I ..nv. A ^1 * « rv 4 „ .í fPgy vadruca a költés után mek után szaladt kitátott “ tavasszal elhatározta, csőrrel s egyik kisrucátói hogy elkerülve a falut — a másikig repült. Már kimegy a kisrucáival a éppen az anyarucát is el tóra. Tavasszal ugyanis akarták fogni, amikor kö- a tó vize messze kiáradt, zéjük érkeztem. RECEPTEK KRUMPLISRÁNTOTTA A burgonyát héjával sósvízben meg­főzzük, de vigyázzunk, hogy ne legyen nagyon puha. Leszűrjük róla a vizet, s apró kockára vágjuk, majd forró petrezselymes zsírban megforgatjuk. A tojást sóval és pirított paprikával össze­keverjük, ráöntjük a forró burgonyára, a ha megkeményedett, reszelt sajttal meg­hintjük. DIÓSSÜTEMÉNY 10 deka zárt, 20 'deka cukrot, 30 deka lisztet, egy tojást, egy késhegynyi szó­dabikarbónát, egy fél citrom reszelt héj- ját annyi tejfellel gyúrjuk össze, hogy a tészta könnyen nyújtható legyen. Ket­téválasztjuk, az egyik felét tepsibe tesz- szük, vékonyan megkenjük barackízzel, s 20 deka cukorral összekevert darált diót szórunk rá. A tészta másik felét rátesszük, s villával megszurkáljuk. Ha megsült, melegen, hosszúkás szeletekre vágjuk, s porcukorral meghintjük. vagy három kilométerre a réteken át, egészen az erdőig. Fészekrakó helyet nem talált akkor a vad­ruca, csak az erdő szélén, egy jól elrejtett zsombék tövében, Mikor azután a tó vize leapadt és vissza­húzódott rendes medrébe, It it akartok csinálni ezekkel a csöpp állatokkal? — kérdeztem tőlük szigorúan. Meghökkenve válaszol­tak: — Hát . , . hát éppen el akarjuk engedni!. Úgy? • . « Éppen a vadruca-család ^ fcényte- e; akarjátok engedni? len volt nárom kilométert mondottam —— hát akkor miért fogtátok el őket?— Az anyjuk hol van? Nézze csak, ott áll! gyalogolni a tóhoz■ Az anyaruca mindig hátul ment, nehogy elveszítsen egy kisrucát is a szeme ., , , _ „ elöl, hisz épp eleg róka kóborgott arrafelé. De a vashámor mellett az út mentén megnyugodott, s előredöcögött a rucacsa­pat élére. Igen ám. csak­hogy észrevették őket a falubeli gyerekek és ker­getni kezdték, majd a A — Na, gyerünk, vigyé­tek vissza neki! — pa­rancsoltam rájuk. gyermekek már örültek, hogy env­oy ivei megússzák a dol­got. Ahogy kimondtam, másután fogdosták a kis­szaladtak is és vitték a rucákat, most 'a levegőbe sapkájukkal egyenletűt kis rucákat vissza a zsom- lendültek. A gyermekek leborították a kisrucákat. békosba. I vidáman kiáltották: A szerencsétlen anyaruca, Az anyaruca megvárta, — Viszontlátásra, ru­hái egyik, hol másik gyér* amíg a gyermekek eltár cácskák! volodtak, aztán oda sza­ladt a kisrucákhoz, mon­dott nekik valamit az ő nyelvén s az öt kisrucával együtt megindult a búza­föld jelé. Kikerülték a falut és az egész család újra a tó felé igyekezett. jX/f eghatattan néztem az ijedten mene­külő családot, levettem a kalapomat és utánuk in­tegetve kiáltottam: — Jó utat. rucácskákl A gyermekek elfordul­tak és kacagtak. — Mit nevettek? — kiáltottam feléjük. — Azt gondoljátok, olyan könnyű ezeknek a kis állatoknak rátalálni a tóra? Gyertek inkább, vegyétek le ti is a sap­kátokat és kiáltsátok ne­kik, hogy viszontlátásra. JP s az út porától még szürke gyermek- lapkák, amelyekkel egy­Találd ki pajtás Mikor lehet rostában vinni a vi­zet? Nekem olyan csikóm van, akár- bová megyek, mindenütt utánam nyerít. t, . Sző, ion, nem takács. I'*,!ü >r Pénzem van, de nem tudom, se nem adok, se nem veszek, mégse gazdagodok. Hosszú botja, kis kalapja, ezren is ülnek alatta. ELŐZŐ HETI REJTVÉNYÜNK HELYES MEGFEJTÉSE: Magához hasonlón. Krumpli. Hal. Szőlőtő, szőlőszem és bor. Amikor esik itiiimninmMiniiiinniiwiiiiiiiiiiniiiiii!miiiiniiiiiiuiniiiuiiiiniiiiiiuiiimimiiiniiiii[iiinniiwiniiiuniiiiimmiiuii!iiiiuimiiinnni!nimiiiiiiiiiHiiitiiniii t az eső, mert olyankor rom kapar. Csa­ládi kör. Irta: Arany János. m Mi az, kispajtások, á múlt heti talá­lós kérdések talán túl nehezek vokak, mert bizony helyesen és egészen meg­fejteni egy kispajtás sem tudta. Dicsé­retet érdemel Garamszegi Katalin (Mis­kolc), bár ő sem fejtett meg minden rejtvényt, de részletes tanulmányt írt Arany Jánosról, a keresztrejtvényt is megfejtette. Könyvjutalmat tehát egyet­len pajtás sem kapott. Igyekezzetek e héten, törjétek jobban a fejeteket! nuárjában elrendelte a tűz- és jégkár elleni kötelezd biztosítást. Kormányzatunknak a kötelező biztosításról hozott határozatá­val az a célja, hogy segítségére siessen mindazoknak, akiket tűz. vagy jégkár ért. Nyilvánvaló, liogy az elemi csapások zavart idézhetnek elő és a termelés eredményességét veszély eztethe_ tik. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló nagyszerű határozat megvalósítása azonban csak úgy válhat lehetővé, ha a termelés folyamatos emelkedését minden eszközzel elősegítjük. Vi­lágos, hogy akinek leég a háza és megsemmisülnek munkaesz­közei, az istállóban benn égnek az állatai, vagy kamrájában a vető­mag: mindaddig nem vehet részt újra a termelésben, amíg a vesz­teséget nem pótolja. _ Az állami biztosítás tehat a dolgozók érdekét szolgálja, mert a kár egészében vagy részbeni gyors megtérítésével a termelő abba a helyzetbe kerül, hogy a termelést folytathatja. Ez egya­ránt érdeke saját magának és az egész dolgozó népnek. A SZÖVETKEZETI ÉS SZEMÉ­LYI tulajdonban bekövetkezett elemi károkat az állami biztosí­tás rendszerében, a befizetett dí­jakból összegyűlt pénzbeli tarta­lékok útján térítik meg. Az egyé­nileg dolgozó parasztok, de még a legerősebb termelőszövetkeze­tek sem rendelkeznek olyan alap_ pal, amelyből az elemi csapások által keletkezett károkat fedez­hetnék. Ezért a pénzbeni tarta­lékok megszerzéséről országos méretben kellett gondoskodni. A tartalékok úgy jönnek létre, hogy a termelők lakóházuk és földterü­letük nagyságának arányában biztosítási díjat fizetnek. Ezeket a díjakat külön intézmény — az Állami Biztosító — kezeli és eb­ből a pénzből téríti meg a kárt. Kormányzatunk a dolgozó pa­rasztságnak adott különböző kedvezmények’ között', a kötelező biztosítás terén is jelentős_ en­gedményeket tett: a jégbiztosítási díjakat leszállította, a biztosítási értékek’ összegét felemelte, s emellett’ engedélyezte, hogy azok­nak az egyénileg dolgozó parasz. toknak a károsodása is kifizethe­tő legyen, akik hátrálékban vol­tak a biztosítási díj befizetéséi vek TANÁCSUNK NAGYRÉSZE megértette a kötelező biztosítás befizetésének nagy jelentőségét, s meggyőzte a falu dolgozó pa­rasztságát arról, hogy a biztosí­tási díjak befizetése az egyéni és községi érdeket szolgálja, Me# gyénkben az erdőbónyei, a bér,» cegkuti, a bükkszentlászlóg, a putnoki községi tanács, valamint a miskolci, ózdi és a sátoraljauj^ helyi városi .tanács végzett j§ munkát. •, A bükkszentlászlói dolgozó pa, rasztok a kötelező biztosítási db* jat százszázalékig befizették, Hó., doscsépányban meghaladja a 90 százalékot a befizetett díjak ősz,» szege. 1953-ban megyénk terület tén 638 ezer 426 forintot fizet-» tek ki 260 biztosítottnak tűzkár.» térítés címén, ezek közül Kohá-» nyi Balázs (Nemesbikk) 21.626, Spisák András (Boldogkőváralja)j 27.500, Kovács Sándor .(Nagy* bozsva) 16.800, Kovács Miklós (Nagybozsva) H.000, Bakos Gyű.» la (Abaujszántó)» 19.495, Rémiás János ,(.Galvács) 13.500, Filopkó Mihály (Hernádnómeti)i 21.500 és Tirpák György (Miskolc-Gö# römböly) 13.800 forint káiHtérí* tést kapott. MÉRÁN EGYSZERRE HAT gaz., dát ért károsodás, Dajka András 24.443 forint, özv. Varbóczi Györgyné pedig 17.894 forint kártérítést kapott. A másik négy; termelő a kár arányában kaptaj meg a kártérítési összeget. Jég* verés következtében 10.349 egyénileg dolgozó parasztot és 103 termelőszövetkezetet ért veszteség. Ezeknek 2,166.415 fo# rint kártérítési összeget fizetett! ki az Állami Biztosító megyei el« osztó fiókja. Pártszervezeteink és tanácsa* ink egyrésze azonban nem foglal* kozik kellőképpen a kötelező biz# tosítás jelentőségének ismerteté­sével. Nem nyújtanak segítséget! a biztosítási díjak befizetésének szorgalmazásához. Saját szemé* lyükben sem tartják be a törvé* nyességet. A ricsei járásbari például a kötelező biztosítási díj befizetése mindössze két százaié* kos. A járás egyes községeiben még a tanács végrehajtó bízott* ságának tagjai sem fizették be ai megszabott díjakat. Elmaradtak * biztosítási díj befizetésével a ti# szatardosi, sóstófalvi és a tisza* karádi dolgozók is. PÁRTSZERVEZETEINK és la# nácsaink feladata, hogy e téren iS megjavítsák eddigi munkájukat. Tudatosítsák’ a dolgozó paraszt* Sággal, hogy az elemi csapasoa okozta károk elleni védekezés nem magánügy, hanem az égiszt ország és valamennyi dolgozol paraszt érdeke. Feladatuk, hogy! személyes példamutatással, a kő# telező biztosításnak részletes is* mertetésével vigyék előre terülea tűkön a párt és kormány hatá# rozatának végrehajtását. A begyűjtés többéves rendsxere zetői, de minden beadásra kötelezeti címen közel százoldalas kis könyv jelent meg, amely szinte nélkülözhe­tetlen a begyűjtés dolgozói, a be­gyűjtési állandó bizottságok elnökei és tagjai, a termelőszövetkezetek ve­I A harc/ ■ I i A harr j Pesten egyre elkese­redettebbé vált. Az ellenség dühe úgy nőtt, ahogy visszaszorították a dunai hid felé. A németek makacsul védekeztek minden házban. Egyre gyakrabban, egyre kétségbeesettebben támad­tak. Minden új háztömb katoná­ink nehéz erőfeszítésébe és vérébe került. De a gyalogosok nem enged­ték ki kezükből a győzelmet. i, Néhány tucat német közeledett az egyik állványos géppuskához, amely mögött Ivan Muzika gyalo­gos feküdt. A hitleristák láncai ro­hamra emelkedtek, majd ismét a ’ földhöz lapultak a tűz hatására, de az ellenséges hullám mindannyi­szor közelebb és közelebb került- Muzika megértette, hogy az el­lenség hulláma bekeríti őt, ha nem folyamodik cselhez, Kockáztatnia kellett, i Amikor ismét felhangzott a né­met tiszt kiáltása és a németek fel­ugrottak, a géppuska egy rövid so­rozatot adott le, azután elhallga- ’ tott, mintha elromlott volna, •—Gránáttal védekezzetek!'—ipa-! • rancsolta Muzika a részlegnek, j A németek az első gránát rob- , bánásából megértették, hogy a géppuska elromlott. A piszkoszöld csavargók tömege győzelmi üvöl­téssel lendült előre. I Muzika csak ezt várta. Amikor a hitleristák már csak tíz méter- , nyire voltak a géppuskától, hirte­len egy hosszú sorozatot vágott vé­gig közvetlen közelről a rohamozó­kon. A géppuska mindaddig nem hallgatott el, amíg a heveder ki ; nem ürült. Muzika ezen a napon [ Negyven megölt ellenséggel növel, HARCBAN BUDAPESTÉRT Részletek Szmlrnov hasonló című müvéből Maga alatt hette dicsőségét. A németek nem merték megismételni a rohamot, * Sok megkapó, egészen vá­ratlan ese­mény játszódott le az égen, Buda­pest fölött. De volt közöttük egy, amely különösen széles körben vált ismertté ezekben a napokban katonáink között, de nemcsak a gyalogosok között keltett csodálko. zást, hanem a már sok sikert látott repülőket is ámulatba ejtette. Ez az eset Germogen Volosznyi- kov húszéves őrmesterrel történt. A harcigép lövésze volt, fiatalsága ellenére több mint félszáz bevetés volt mögötte. Ezen a napon, mint rendesen, két „Iljusin” indult bombateherrel feladata teljesítésére. Elől Dulimov gárdahadnagy repült, utána Tyelen­kov gárdaőrmester. És mint min­dig, Tyelenkov gépén, a lövész he­lyén, ott ült Volosznyikov. Céljukat nem érték el. A felhők mögül, egyenesen az „Iljusinok’* felé, előbukkant egy falka „Mes­serschmitt“ és „Focke-Wulf’, ti­zennyolc gép kettő ellen. Kétezer méter magasságban megkezdődött a harc. Mint a héja a zsákmányra, úgy csaptak le a németek a szovjet gé­pekre. Volosznyikov közelében már­is két ellenséges lövedék robbant. A szilánkok széttépték a zubbo­nyát, de ő maga sértetlen maradt. Viszont az egyik „Focke’* egy pil­lanatra géppuskája irányzéka elé került: füstölve zuhant a földre» Ebben a pillanatban két német vadászgép hátulról támadt. A gép­puska sorozattüze levágta az „II- jusin** farkát és fél szárnyát, A motorokból füst tört elő. A gép nem engedelmeskedett a kormány­nak; zuhanni kezdett. A pilóta intett Volosznyikov- nak és a gép olda­lán kiugrott a levegőbe. Ugyanab­ban a pillanatban ismét egy „Focke“ került a géppuska irány­zéka elé s a gárdista nem bírt el­lenállni a kisértésnek. A német gép az eső sorozat után lángralob­bant. Ekkor Volosznyikov kissé fel- emelkedett, megpróbált kiugrani. De a gép légörvénybe került és a légnyomás visszadobta az őrmes­tert. A kabin falához szorulva, lassan-lassan kilendült valahogy és .., függve maradt a gépen. Az ejtőernyő alsó kötelékei hozzáakad­tak a kabin valamelyik részéhez. Az őrmester hétszáz métert zu­hant a géppel együtt. Fejjel lefelé függött a levegőben, s hiába igye­kezett kiszabadítani magát. Ekkor a levegő sodra mégis leszakította. „Élni fogok hát!“ — villant fel a gondolat Volosznyikov agyában és megrántotta a gyűrűt. De a megszokott rántás elma­radt. Egy pillantást vetett a ma­gasba és a szive fájdalmasan ösz- szeszorult. Lába beleakadt a kötél­zetbe és az ernyő nem nyílt ki. Most már nem volt menekülés szá. mára, <t a mélységben a ____________ Duna behavazott és zajló jegét látta. Előtte, harminc méterrel lejjebb, gépe zuhant a mélyben, füstös nyomot húzva ma­ga után. Gyorsan közeledett a föld felé. Most már egészen közel van hoz­zá. Az „Iljusin‘‘ befúródott a földbe s a felrobbant bombák tü­zet okádtak. Volosznyikov behuny­ta a szemét. Az utolsó, amit érzett, egy kü lönös lökés volt a levegőben alulról fölfelé. Egy másodperccel később magáhoztért a, s földön volt. A parton feküdt. Távolabb még égett a repülőgép. Fölötte az égen fehér ejtőernyő ereszkedett lefelé, rajta emberi alak függött. Körü­lötte „Messerschmittek" röpköd­tek, géppuskák ropogtak. Tyelen­kov pilóta ereszkedett le. Volosznyikov megmozdult, meg­próbált felállni, de lábában kínzó fájdalmat érzett. A lába kificamo­dott. Az őrmester sántikálva mégis megtett néhány lépést és csak ak­kor eszmélt rá, hogy kétezer méter magasból zuhant le, A gárdistát saját bombái men­tették meg, melyeket a németek­nek szánt. A repülőgép pontosan alatta robbant, s éppen akkor, amikor az őrmesternek már csak harminc méternyi halálos zuha­nás volt hátra. A robbanás hullá­ma mintegy légpárnaként fogta fel Volosznyikovot és nem vágta a földhöz, hanem valósággal letette a földre. múlva Tyelenkov re- ________pülő és lövésze meg­érkezett övéihez. Germogen Vo­losznyikov néhány nap múlva már ismét Budapest fölött repült, Félóra termelő részére, A kis könyv részletesen foglalko­zik az új törvényerejű begyűjtési rendelet minden pontjával» kitér minden kedvezményre, amit az új begyűjtési rendszer nyújt s tér* melőknek. Példák segítségével mutatja meg, hogy ki, hogyan számíthatja ki a beadását. Kitér minden beadási kö* telezettségre, tehát ismerteti a tér. mény, a hús, a tej és a baromfibe# adási kötelezettséget. Függelékében pedig teljes szövegében közli a 27/ 1953. sz. törvényerejű rendeletet, Minden begyűjtési dolgozónak ää minden termelőnek legalább háror# évre hasznos segítséget jelent ez A könyv A közel százoldalas könyv mindössze 1-50 Ft-ba kerül és minden könyvesboltban, földművesszövetke, zeti boltban kapható. Kőműves, tetőfedő, szobafes­tő és mázoló szakmunkásokat és segédmunkásokat azonnal fel­vesz a Miskolci Építő és Épü­letjavító V.» Széchenyi u. 8. A közeledő nemzeti ünnepna­pok összes dekorációs cikkét, képeket, szobrokat, címereket, házra kitűzhető és kivonulási zászlókat, zászlórudakat» jel­mondatokat és plakátokat Deko­rációs Áruházunkban (V., Kos­suth Lajos u. 12.) vásárolja meg. Vidéki megrendelést felvesz a Közületi Sportbolt helybeli fiók­ja, vagy vállalatunk központja, Közületeket Ellátó V. VI. kér. Sztálin út 4.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents