Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-02 / 51. szám

ESZAKMAGYARORSZAG A veasetőségválaasíások tapasztalataiból ' Bokk Pál szuhakállói vájár levele j bányásztársaihoz v ____________________J AZ MDP BORSOD-ABAUD-2EMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. évfolyam 51. szám A beadás pontos teljesítésével as életszínvonal emeléséért Pártunk Központi Vezetőségének és a minisztertanácsnak az elmúlt év jú­niusa óta hozott határozatai új szakaszt nyitottak meg népgazdaságunk fejlődésé, ben, a szocializmus építésében. Az új szakasz lényege: életszínvonalunk foko­zottabb emelése és a dolgozókról való állandó nagyfokú gondoskodás. Elsősor­ban ezt szolgálja pártunknak és kormá­nyunknak a mezőgazdaság fejlesztésére hozott határozata. A pártunk júniusi ha­tározata alapján kidolgozott kormány- program bejelentése óta dolgozó paraszt­ságunk már számos jelentős kedvezményt kapott, ezek között az egyik legjelentő­sebb a begyűjtési előírások csökkentése. Ez a rendelet nagymértékben fokozta dolgozó parasztságunk termelési kedvét, elősegíti a város és falu jobb ellátását. Az új begyűjtési rendelet végrehajtá­sában az első lépés a beadási'kötelezett­ségnek az egyes termelőkre történő meg­állapítása volt. A rendelkezés az volt, bogy községi tanácsaink beszéljék meg a falu dolgozóival: előírásuk teljesíté­sére ezévben mikor és mennyi sertést, baromfit, marhát, tojást és tejet adnak be. Itt minden dolgozó elmondhatta véleményét, észrevételeit, melyeket a kivetés összeállításánál községi tanácsaink a legmesszebbmenőkig figyelembe is vettek. Egyes községi tanácsaink azonban nem használták ki ezt a lehetőséget úgy, ahogy feltétlenül szükséges lett volna. A dolgozó parasztokkal csupán a begyűjtési nyilvántartók tárgyaltak, a tanácstagok és a begyűjtési állandó bizottság tagjai sok községben nem voltak jelen a tervek felbontásánál. így rjem beszélgethettek el a falu dolgozó parasztjaival a begyűj­téstől, az állam iránti kötelesség teljesí­tésének font osságáról. Ez hiba volt azért, mert minden dolgozó parasztnak feltét­lenül ismernie kell a begyűjtési rende­let lányegét, az abban rejlő nagy ked­vezményeket. De hiba volt azért is, mert az új begyűjtési rendeletét a falun megbúvó ellenség igyekezett kiforgatni és iélremagyarázni. Nem véletlen, hogy' szá­mos esetben találkozhattunk dolgozó pa­rasztságunk között olyan igen helytelen és káros vélekedéssel, hogy „a kormány­program és az új begyűjtési rendelet megjelenése, a számos könnyítés bejelen­tess óta az állam- iránti kötelezettség teljesítése már nem is olyan fontos Idolog“. Ez elsősorban abból adódott, hogy tanácsaink, a falusi pártszervezetek nem fordítottak kellő gondot arra, hogy megmagyarázzák a dolgozó parasztságnak: a számos könnyítés folytán nem csök­kent, hanem nőtt a beadási, kötelezettség teljesítésének jelentősége. Nem magya­rázták meg, hogy az életszínvonal emel­kedéséért vívott harcból most mindenki« nek még fokozottabban ki kell vennie részét, mint eddig. Az ipari munkások több, jobb minőségű munkával töreksze­nek arra, hogy minél több mezőgazda­sági géppel, felszereléssel siessenek a mezőgazdasági munka megsegítésére. Mezőgazdasági szakembereink falura mennek és tanácsaikkal, segítségadásuk­kal hozzájárulnak a mezőgazdaság fej­lesztésére hozott párt. és kormányhatá­rozat végrehajtásához. Tanácsaink, a fa­lusi pártszervezetek nem magyarázták meg a falu dolgozó parasztjainak: ahhoz, hogy a falu több árucikket, több mező­gazdasági felszerelést kapjon, az ipari munkásságnak, a városi lakosságnak is jobb ellátásra, több élelmiszerre van szükség. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha — a termelés emelése mellett — dolgozó parasztságunk csökkentett be­adási kötelezettségének pontosan és ma­radéktalanul eleget tesz. Ebből követ­kezik: megyénk dolgozó parasztságának egyrésze még ma sem érzi, hogy beadási kötelezettségének pontos, maradéktalan teljesítése hazafias kötelesség és , első­rendű személyes érdek. Ezeket a mulasztásokat sürgősen pó­tolni kell. Tanácsszerveink ismertessék meg alaposan dolgozó parasztságunkkal » begyűjtéssel kapcsolatos rendelkezése­ket, kédvezinémyeket. Minden dolgozó pa­rasztnak tudnia kell, hogy például a sertés, és marhaibeadási kötelezettség a termelő- szövetkezeteknél, az I. és II. típusú ter- nieKcsoportok tagjainál 30 százalékkal, az egyénileg gazdálkodó termelőknél pe­dig 25—30 százalékkal kevesebb mint az elmúlt évben volt. Igen nagy hiba, hogs dolgozó pawteztságtrok nagy része még mindig nem ismeri azt a rendele­tet, amely előírja a hízottsertés határ­időelőtti beadásával járó kedvezménye­ket: aki 1954. évi hízottsertés beadását március 31-ig teljesíti, az 300 kilo­gramm, aki június 30-ig, az 260 kilo­gramm, aki augusztus 31-ig, az 220 kilogramm kukorioabeadási kedvezmény­ben részesül. Ezen a területein szép eredményt ért el a sárospataki járási tanács. A rende­let széleskörű! ismertetése folytán például Szabó Istvánná és Soltész András tolcs- vai dolgozó parasztok évi sertésbeadásu­kat már februárban teljesítették. Saa- lánczi Ernő pedig úgy határozott, hogy nem társul, hanem saját erejéből telje­síti beadását és a felesleget átviszi a következő évre. Az olaszliszkai Rózsa Fe­renc termelőszövetkezet 810 kilogramm sertésbeadását az első félévben teljesíti, ennek alapján közel 20 mázsa kukoricá­val kell kevesebbet beadnia. A kesznyé- teni Szabadság termelőszövetkezet közel 70 mázsa kukoricakedvezményt kap a hízottsertésbeadás határidőelőtti teljesí­téséért. A hús- és zsírheadás teljesítése most m indán nyiunk különösen fontos ügye. Kormányunk 10—15 százalékkal kívánja leszállítani a hús és a zsiradék árát. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha megfelelő mennyiségű hússal, zsiradékkal rendel­kezünk. Ebből következik, hogy községi pártszervezeteink és tanácsaink nép­nevelőinek sokkal körültekintőbben, gon­dosabban kell foglalkozniuk a hús_ és zsírbeadás kérdésével. A mezőcsáti já­rásban például a tanácsok és a tömeg- szervezetek közös erővel vállvetve harcol­nak azért, hogy a dolgozó parasztok megértsék kötelezettségük pontos teljesí­tésének nagy fontosságát. Sok községi tanács azonban nem veszi' igénybe a pártszervezet segítségét s így magára marad a mimikában. Az ilyenek tanul­hatnának Bó’cs község tanácsától. Bocs községben Balázs Mihály vb. elnök ön« tevékenyen szervezi a begyűjtési mun­kát s mindig kéri a pártszervezet segít­ségét. 8—10 laikóházankiintt egy-egy népnevelő beszéli meg a dolgozó parasz­tokkal problémáikat, a begyűjtés telje­sítésének fontosságát. Az eredmény nem is marad el. Ha a dolgozó parasztok részletesen megismerik a határozatokban és rende­letekben számukra biztosított sok köny- nyítést, a népnevelők felvilágosító szavá­ból biztosan megértik, hogy az életszín­vonal emelése csak úgy lehetséges, ha beadási kötelezettségének feltétlenül ele­get tesz. A siker érdekében falusi párt- szervezeteink vezetői állandóan és az eddiginél jobban ellenőrizzék és segítsék a tanács munkáját. Mozgósítsák a kom­munistákat, az élenjáró termelőket, hogy példamutatással,! felvilágosító mun­kával vigyék sikerre a begyűjtést. Ta- nácsszerveink, pártszervezeteink bátran támaszkodhatnak arra a lelkesedésre, mellyel a falu dolgozol partunk III- kongresszusára készülnek. Község a köz­séggel, termelőszövetkezet a termelőszö­vetkezettel, egyénileg dolgozó paraszt az egyénileg dolgozó paraszttal versenyez­zen a tavaszi munkára való felkészülés­ben, a beadás határidőelőtti teljesítésé­ben. Ennek a versenymozgalomnak az eredménye egész biztosan nem marad el, ha tanácsaink, falusi pártszervezeteink jó felvilágosító munkával, .az értékes kez­deményezések felkarolásával elősegítik a versenymozgalom kiszélesítését. Pártszer­vezeteinknek, taiiácsszerveinknek, nép­nevelőinknek most — fokozottabban mint eddig — ott kell élniük a dolgozó pa­rasztok között- Gondoskodniuk kell arról, hogy minden dolgozó paraszt ismerje a párt- és .kormányhatározatokat. Ismerje a párt-, a kormányadta számos könnyí­tést, éljen vele, de ugyanakkor érezze hazafias kötelességének, tekintse első­rendű személyes érdekének az áUani iránti kötelezettségek — ezek korott elsősorba« * beadás s—, teljesítéséül Ara 50 fillér Miskolc, 1954 március 2, kedd ELŐRE A KONGRESSZUSI ZÁSZLÓÉRT! Ismét a diósgyőriek vezetnek kohászaink párosversenyében Február utolsó napján is a Lenin Kohászati Művek vezettek a kohá­szati üzemek között folyó verseny­ben. A diósgyőri nagyolvasztómű feb­ruár 28-án 120-2 százalékra teljesí­tette napi előirányzatát. Ugyanezen a napon az ózdi olvasztárok csak 00 százalékos tervteljesítést értek ei. Az acélművek versenyében az ózdi mar­tinászok kerültek az élre, 110.6 szá­zalékos eredménnyel. A diósgyőri martinászok csak 78-4 százalékra tet­tek eleget előirányzatuknak. Mun­kájukat számos előre nem tervezett javítás gátolta. A hengerészek versenyében ismét a diósgyőriek járnak az élen, bár az ózdi durvahengerde is 106.2 százalé­kos kiváló eredményt ért el. A diós­győri durvahengerészek azonban 120 százalékos tervteljesítéssel büszkél­kedhetnek. A legkiemelkedőbb ered­ményt a Lenin Kohászati Művek fi­nomhengerészei érték el. Ezen a na­pon 204 százalékra teljesítették ter­vüket. Ezzel a nagyszerű termelési győzelemmel szemben az ózdi finom­hengerészek csak 87 3 százalékra termeltek. Diósgyőr és Ózd kohászai! Marti­nászok és hengerészek! Minden erő­tökkel javítsátok tovább termelési eredményeiteket. Az élenjárók mellé felzárkózva, együttes erővel küzdje- tek a Központi Vezetőség és a me­gyei pártbizottság kongresszusi ver- senyzászlajánák elnyeréséért! Ózdi Szénbányászati Tröszt 107-1 %* Az ózdi és a borsodi szénbányásza­ti tröszt termelési eredményei híven tükrözik a két tröszt havi munkáját. Az Ózdi Szénbányászati Tröszt vál­lalatai az egercsehi bányavállalat ki­vételével valamennyien 100 százalék fölött teljesítették tervüket. A leg­szebb eredményt a farkaslyuki vál­lalat érte el, 112-9 százalékos telje­sítést mutatott fel. A somsályi válla­lat 109.9 százalékkal a második helyre került. Jól termeltek február­ban a királdi bányászok is, akik 7-6 Százalékkal szárnyalták túl elő­irányzatukat. Az egercsehi vállalat dolgozói csak 86-3 százalékos tervtel­jesítést értek el, így nagymennyisé­gű szénnel adósai népgazdaságunk­nak. Az Ózdi Szénbányászati Tröszt összesített februárhavi eredménye 107.1 százalék. Borsodi Szénbányászati Tröszt 98-1 % A Borsodi Szénbányászati Tröszt legjobb vállalata a sajószentpéteri, amely februári előirányzatának 105-2 százalékban tett eleget. A diósgyőri és perecesi vállalat 103 százalékos, a kurityáni pedig 102 százalékos havi eredményt ért el. A borsodi tröszt többi vállalata nem teljesítette havi tervét. A leggyengébben a lyukói vállalat termelt, amely havi elő­irányzatát csak 86 százalékra teljesí­tette. A borsodi tröszt havi tervkö­telezettségének így csak 98.1 száza­lékban tett eleget. Teljesíti vállalását a hejőbábai Haladó termelőszóvetkezet A hejőbábai Haladó -térnielőszövetke- zet j tagjai lelkesen végzik munkájukat, minden igyekezetükkel azon vannak, hogy elnyerjék a kongresszusi zászlót. Ők hívták ki megyénk termelőszövet­kezeteit kongresszusi versenyre. Számos termelőszövetkezet csatlakozott felhívá­sukhoz. | Munkájukat úgy végzik, hogy adott szavukat valóra váltsák. A tavaszi munkák jó elvégzésével akarják biztosí­tani- a magasabb terméseredményeket- Tíz mázsa tavaszbúza kivételével minden vetőmagot • saját erejükből szereztek be. A szerszámok javítását .azonban Csak most fejezik be, mert a szükséges fa­anyagot későn kapták meg. Az istálló- trágyát a ! tavasziak alá 98 százalékban már kihordták. A' komposzttrágyát, - mi­helyt az idő engedi, stétszórják. A beadás terén is érték el már eredmé­nyeket. A tej-, tojás- és baromfibeadásban kevés erőfeszítéssé} a legjobbak közé kerülhetnek. Megkezdték a szarvas- marha-, valamint ia sertésbeadást is .és a napokban újabb állatoka-t adtnak be­A csoportban! eddig 15 tag tett fel­ajánlást arra, hogy a kongresszus I tiszte­letére teljesíti egész évi háztáji beadási kötelezettségét. Ebben a kezdeményező Csapó István növénytermelési brigád- vezető volt. i Lelkesítse a sikereken kívül a hejő- báhaiakat az a sok segítség, amit a kor­mányprogram alapján kaptak, hogy!ered­ményeikkel elnyerhessék a kongresszusi zászlót­Csatlakozott a cigándi Petőfi tsz is a versenyhez Mi, a cigándi Petőfi termelőszövetb kezet ! tagjai az életszínvonal állandó emelése érdekében, pártunk III. kon­gresszusának tiszteletére elfogadjuk ai hejőbábai Haladó termelőszövetkezet versenykihívását. Az eddiginél még 'sokkal fokozottabb ban harcolunk a mezőgazdaság fejlesztő-» sóért, a Központi Vezetőség és a minisz­tertanács határozatainak maradéktalan végrehajtásáért- I Tagságunk megértette, hogy csakis jó minőségi munkával, önfegyelemmel és a munkafegyelem legmesszebbmenő be-s tartásával érhetünk el eredményeke t, Egyemiberként tettünk lerre fogadalmat, mert így akarjuk meghálálni pártunknak és kormányunknak azt a sok-sok kedvez, ményt. amit az utóbbi időben nyújtott nekünk. ! GYÖRGY KAROLY tsz elnök FODOR ISTVÁN LEHÓCZKI ANDRÁS ISKT ANTAL levelező 900 megtakaró borona készült el a Borsoifyidéki Gépgyár üzemeiben A Borsodvidéki Gépgyár dolgozói pártunk III. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy még februárban 900 darab magtakaró boronát készítenek el s azokat a tavaszi mezőgazdasági mun­kák megkezdése előtt átadják gépállo­másainknak. Szavukat valóra is voltot-) ták. Kiss András lakatos ifi brigádja véé gezte a gépek összeszerelését. Jó mun­kájukat bizonyítja, hogy az egész or­szágban a legjobbak ezek a Iboronák. Különösen értékessé teszi a felajánlás teljesítését az, hogy hónapközben súlyos anyagellátási pehézségekJcel küzdőnél., A Budapesti Csavarárugyár nem. szál­lította időre á boronafogakat és ezzel Veszélyeztette a felajánlás teljesítését.. Fehér Gyula sztahanovista géplzocsi- vezető azzal segítette az üzem vállalá­sát, hogy szinte egész héten utazott Budapest és Miskolc között és gép­kocsival hozta le az . elkészült borong- jogokat. A műszaki és szellemi dolgo­zók, hogy behozzák az anyagellátás nehézkességéből származó elmaradást, munka után gyakran lementek a bo­ronaműhelybe és maguk is beálltak a szerelöbrigócéba. A ' műszaki osztály technikusai a minőség javításával, segí­tették sikerre a gyár közös vállalását. A boronafogakat jeljekvő peremmel és az autóiparban használt rugós alátéteka kel látták el. Ezzel megakadályozták, hogy a csavaranyák; elforduljanak. A Borsodvidéki Gépgyár dolgozóinálí együttműködése azt mutatja, hogy vala­mennyien magukénak érzik a mező- gazdaság fejlesztésének ügyét., becsület­beli kötelességüknek tartják a kon­gresszus tiszteletére tett vállalásuk pon. tos és kiváló minőségű teljesítését. iHÍiiiiiitiiiiiititiini)niiiiiititttiiiiiHiiitiuiiiiitiiiHiitiii|iiiltiiűi)iinitiiiHiiiiiiiiiiuiitiiiiii«iititiitiiiiiiiiiitut»iiiiiHiiiiiiiiiiMiiiiii!Hiiiiiiitiiiiiiiiitiutimnimiiitni!!i::iit!iiuiii!itiimiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiinniiinniiiiiiininnii GÉPKOCSIK A HEGYEK KÖZÖTT. « kristályhó a reggeli- napsütésben. A hegyek déli oldala barna már, de a völgyek­ben és az északi lejtökön most is: eléri még a harminc centimétert. Március jelé jár már az idő, de még mindig tél van, szokatlanul kemény tél. Pajkos szél cikázik a Garadna patak völgyében, lebegteti a szunnyadó bok­rok ágait, fölszántja a hó tetejét. A festői szépségű hámori tavon is áll még u jég. A hóban vadnyqmok. Özek, rókák, vaddisznók járnak a patakra szomjukat oltani. Látszólag csendes, békés az erdő■ Ám feljebb, a Szomorúvölgyhen, ahol a kőbánya zúzógépei dohognak, eleven élet zajlik, frissen pezseg a munka. Nyolc fér fi dolgozik a rakodón. Vattá- zott, zöld kabát van rajtuk, kucsma a fejükön, kezükben vasbotok, j árudák. Hatalmas bükkrönköket görgetnek a kisvasúti kocsikra. Csikorog a hő a le­fektetett rudak — úgynevezett „londí- nák“ . alatt, melyeken végiggördül a lomha rönk. Farkas János brigádja dolgozik, itt- Naponta hetven-nyolcvan köbméter tűzifát, rönköt raknak jel a vasúti kocsikra. — Honnan hozzák u fát? —— kérdez­hetné valaki. mellett jégpáncéllal borított műút ka­paszkodik jel a hegyoldalra. Csaknem ötkilométeres szerpentin. Éles fordulók, dűlök, lejtők és emelkedők váltogatják egymást Létrástetöig. Bátorszívű ember legyen az, aki ilyen útnak nekivág, gépkocsiján százötvenre ázsáriyi rako­mánnyal! A rönköt és tűzifát az Erdő- gazdasági Szállító Vállalat autói hoz­zák a szomorúvölgyi rakodóra! Éppen ebbén a pillanatban bukkan elő a hegy mögül az egyik vontató, melyet Bajzát József . vezet. A kocsi lassan, óvatosan teszi meg az utolsó száz métert a csúszós lejtőn, s beáll a rönkterhelő térre. A munkások meg­nyitják a rakoncákat s vasrudakkal lökdösik a méternyi vastag fatörzseket. Urbán Béla szállításvezetö elvtárstól megtudom, hogy a pótkocsin — mehet a vontató hozott — kilenc és fél köb­méter bükkrönk van, — súlyra körül- ■ belül tizenöt tonna. — Keménykötésű gyerekek kellenek ide kocsivezetőnek. — mondja Urban elvtárs. Ezen az úton lehozni a rako­mányt veszélyes munka. Láthatja az elvtárs, olyan sima az út, mint a tükör! A múlt hetek iá időjárása megolvasz­totta kissé a havat, ami aztán jéggé fagyott. tudnak mégis le­jönni a kocsik Ur­ban elvtárs? — kérdezem. — Naponta kétszer is elküldöm a létrási vágásiban dolgozó leányokat, hogy szórják be az utat dolomitzuza- lékkal. Ez persze magában véve még nem elegendő. Gépkocsivezetőink szak­tudása. bátorsága cs leleményessége kell ahhoz, hogy ezekben a napokban is dolgozhassunk. •— Nem várhatna ez a munka ta­vaszig ?. Fejét ingatva válaszol: — Tavasszal, amikor felmelegszik az idő, a bükkrönk hasadozni kezd, A ha­sadt rönk pedig nem. alkalmas hámo- zási rönknek, nem lehet jurnirlemezt készíteni belőle! ■— Tehát ez ai idő a legalkalmasabb jatermelésre és szállításra . • • — Úgy van! Mire az idő felmeleg­szik, a bükkrönknek a gyárban kell lennie! Ott is lesz! A mi gépkocsi- vezetőink nem jelnek a nehézségektől! Simkó András, Szondi József, Ladányi László, Pető István, Lukács Ferenc és még sokan, egész télen át szállították a fát. Hét-nyolc fordulót is megtettek naponta. Amíg |beszélgettünk, a brigád legör­gette a rönköket Bajzáth József kocsi­járól. A rakodókezelő aláírásával iga­zolja a szállítást, megfordul a hatal­mas vontató s elindul visszafelé. Hara­gos morgással viszi előre a motor a robusztus jármüvet. j Fönt ( o Létrástetőn fűrészek, fej­* ......... ' szék, vontatók hangja veri fel a csendet. Az Erdődi- és a Növák- hrigód szaporán döntögeti, aprítja a hatalmas szállókat. Az öt leány lapá­tokkal. söprűkkel takarítja a havat a terhelésre kerülő rönkökről. A tizenkét tagból álló jelterhelő csapat minden tagja így is nyakig havason birkózik a fával. Vidám tréfák, kacagások hangja vegyül a munka zajába s a tábori tűzön száraz fa pattog. Zeng, zúg, lábrakelt az erdő... BORSODI GYULA Cailtog | 4 kőbánya — Hogyan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents