Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-23 / 45. szám

2 ftS7AKMAmVrAT?nTi«;Ti c Kedd, 1954. február 23. Országos értekezlet tárgyalta meg a mezőgazdasági termelés fejlesztésének soronkövetkező feladatait A mezőgazdaságban néhány hét múlva meginduló nagy tavaszi mun­kák küszöbén a minisztertanács hét­főn a mezőgazdasági termelés soron- kövétkéző feladatainak megtárgya­lásába az Építőipari Dolgozók Szak­szervezetének székházában -országos értekezletet hívott össze. Az értekez­leten részlvettek a mezőgazdaság tu­dósai, szakemberei, a tanácsok képviselői, az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek vezetői, valamint a termelésben ki­tűnt egyénileg dolgozó parasztok. Manninger Rezső elnöki megnyitó- ,ia után Magyari András, a földműve­lésügyi miniszter első helyettese tar­totta meg beszámolóját, a mezőgazda­ság fejlesztése terén soronkövetkező feladatokról. — A magyar mezőgazdaság előtt söha sem állt olyan ragyogó lehető­ség, mint most, nem is kapott soha olyan segítséget, mint amilyet a me­zőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozat biztosit. A mezőgazdaság dolgozóinak a ter­melési feladatok állhatatos végrehaj­tásával, illetve az állam iránti köte­lezettségük példás teljesítésével kel! viszonozniuk a feléjük nyújtott ba­ráti kezet. így erősödik tovább o munkás-paraszt szövetség. A mezőgazdaság alapvető, legdön­tőbb ága a növénytermelés. A mező- gazdaság fejlesztése nagyszerű tervé­nek megvalósítása — ezenbelül a nö­vénytermelés sikere — nagymérték­ben azon dől el, hogy a mezőgazda­ság dolgozói hogyan készülnek fel az idei év mezőgazdasági munkáira, ho­gyan végzik el a tavaszi előkészítést a vetés és növényápolás rendkívül fe­lelősségteljes. az egész idei termésre döntően kiható munkáját. Nagyjstóntfiségü lei a dal az őszi vetések ápolása A Központi Vezetőségnek és a mi­nisztertanácsnak a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló határozatának meg­felelően a tavaszi munkák megszer­vezésénél is a főfigyelmet a kenyér- gabonára kell fordítani. A tavalyi őszi nagy aszály és he- lyenkínt a rossz talajművelés követ­keztében az ország, mintegy kéthar­madán gyengék az őszivetések. Re­mény van azonban arra, hogy a hóta­karó alatt a tél kezdetén még ki nem kelt Vetés tavaszra kisorol és hozzá­értő ápolás segítségével kielégítő ter­mést nevel. Az agronómusok, a gép. állomások, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok első feladata: ügy vigyázni a vetéseket Védő hótakaró* ráj hogy minél több nedvességei mentsenek meg a termőtalaj szá­mára. A hófúvás, illetve olvadás ese­tén a hóié elfoiyásának megakadályo­zása Céljából szán, szekér, teherautó vagy traktófvontató nyomot kell ké­szíteni. Nagy jelentőségű feladat a gyenge őszi gabonafélék fejtrágyázása. A jó gabonatermés érdekében az agronó­musok, gépállomások szervező és fel­világosító munkával érjék el, hogy sehol egyetlen mázsa műtrágya se maradjon felhasználatlanul. A tava­szi Vétésék fej trágyázására az idén mintegy ötször annyi nitrogén mű­trágya áll á termelők rendelkezésére, mint az előző évben. De az arra szo­ruló őszi vetések minél nagyobb terü­letét kell késedelem nélkül még a tél folyamán felültrágyázni szerves trá­gyával Is. A tavaszbúzatermelés a kenyérga­bonatermés növelésének egyik leg­döntőbb eszköze. Ahol nem Vethető őszi szántásba a tavaszbúza, ott jobb talajelőkészítéssel, jó vetöágy készíté­sével pótolni kell az őszi szántás már elveszett előnyeit. A talaj nedvességkészletének meg­őrzése szempontjából egyik legfonto­sabb munka az őszi szántások tava­szi rónázása, simitozása. A ké­sőbbi tavaszi vetésű növények, mint a kukorica, talaját kell aZonnul el- rónázni, mihelyt a talajra rá lehet menni. A közvetlenül kitavaszodás után vetett növények — például a borsó — alá csak közvetlenül a vetés előtt a vetés napján szabad az őszi szántású talajt simitózni. Az idén jelentős területén kell ta­vaszi szántást végezni. Ezt úgy kell végrehajtani, hogy minél kevesebb legyen a nedvességpazarlás. A tava­szi mezőgazdasági munkák főszem­pontja az idén is minden talpalat­nyi föld megművelése. Nagy gondot kell fordítani a jóminőségű Vetőmag biztosítására. A termésátlagok növelésének elha­nyagolhatatlan eszköze a trágyázás Soha Magyarországon annyi trágyái nem hordtak ki a szántóföldekre, mint az elmúlt ősszel. De az eredmé­nyek a trágyakezelés és a trágyázás terén még távolról sem kielégítőek. Komoly jövedelmet biztosít a szerződéses termelés A tavaszi mezőgazdasági munkák során különös figyelmet kell fordíta­ni az Ipáfi és élelmezési célra szánt növények, valamint a speciális kul­túrák művelése terén jelentkező fel­adatokra. Kössön szerződést minél több termelőszövetkezet és egyénileg gazdálkódó dolgozó paraszt ipari nö­vénytermelésre, mert ezzel komoly jövedelemre tehet Szert, növeli könnyű- és élelmiszeriparunk nyers­anyagalapját és elősegíti dolgozó né­pünk könnyű- és élelmiszeripari termékekkel való jobb ellátását, az életszínvonal növekedését. A dolgozók burgonya- és zöldség- ellátásának megjavítása megkívánja a burgonya- és Zöldségtermelés nö­velését. Burgonyatermésátlagaink évről-évre tűrhetetlenül alacsonyak- Át káli venni az élenjáró burgonya- termelők módszereit, a négyzetes fészkes ültetési módszert, a vetésre szánt burgonya gondos átválogatását Kertészeink feladata, hogy minél korábban nagytömegű zöldséget küldjenek a városi piacra, fél kell készülnünk tehát a télén kipusztult növények tavaszi pótlására, a leg­korábbi zöldségfélék, a petrezselyem, zöldborsó stb. időben történő elveté­sére. A tanács vállalatok, állami gazdaságok, zöldségtermelő tsz-ek saját szükségletükön túlmenően el­adásra is neveljenek palántákat a háztáji Zöldségtermelés fejlesztése érdekében. A gépállomások elsősor­ban a zöldségterületeken végezzék el az elmaradt mélyszántásokat. A gyümölcstermesztés legdöntőbb feladata a gyümölcsfaállományunk lehető legnagyobb mértékben törté­nő növelése. Nem kis feladatok vár­nak a mezőgazdaság dolgozóira a szőlőtermelés terén is­ii dolgozók igényeinok hle’égMése megköveteli az állattenyésztés hozamának növelésót Az előadó ezután áttért az állatte­nyésztés feladataira. A lakosság jobb hús- és zsírellátá­sa, a könnyűipar gyapjú- és nyers­bőrigénye megköveteli az állatte­nyésztés hozamának gyors növelését. Az állattenyésztés jelenlegi alacsony hozamának legfőbb oka, hogy nincs biztosítva a folyamatos takarmány­ellátás. Ezért á következő főbb in­tézkedéseket kell megvalósítani: Meg kell szervezni a szükségleteknek megfelelő szántóföldi takarmányter­melést. A vetésforgókat úgy kell összeállítani, hogy alkalmasak le­gyenek áz állattenyésztés fejlesztésé­re is. Meg kell javítani a réteket és legelőkét trágyázás, á gyomók Irtása rendszeres ápolás és a szakaszos le­geltetés bevezetése útján. Még kell szervezni a veszteségmentes szénabe­takarítást és silózást. Fel kell kutat­ni és fel kell használni az eddig ki nem használt takarmányforrásokat élelmiszeripari melléktermékeket konyhahulladékökat, árokpartok, töltésék, erdei tisztások füveit, stb Ki kell terjeszteni legértékesebb ta­karmánynövényünknek, a lucerná­nak vetésterületét. A vetőmag biz­tosítására a valamilyen óknál fogva kicsépelétlénül hagyott rnáglucerttát bindenütt ki kell csépelni. Nem sza­bad megfeledkezni a régi lucernások tavaszi fogasolásáról. A legnagyobb takarmányértéket adó kukorica termésátlagát feltétle­nül fokozni kell. A kukoricát trá­gyában gazdag, ősszel istállótrégyá- zött talajba, simítózás után, lehető­leg négyzetesen akkor kell vetni, amikor a talaj hőmérséklete nyolc— tiz Celsius fok. Az új takarmányérésig is a leg­gondosabban kell gazdálkodni a meglévő takarmánnyal, úgy kell be­osztani a meglévő takarmánjykész- leteket, hogy az. új termésig kitart­sanak. A legdöntőbb feladat most az ál­lattenyésztés terén az állatok takar­mányozásának, gondozásának megja­vítása, az alapvető zootechntkal és ál­lategészségügyi rendszabályok betar­tása. Az érdemszerinti egyedi takar­mányozás, az egy ivarzés alatti két­szeri fedeztetés, tehenészetekben a háromszori fejés, tőgymasszázs, ita­tásos borjunevelés bevezetése, ser­téstenyésztésben a kocák évenkénti kétszeri malacoztatása, az áruterme­lésre szánt sertéseknél a keresztezés módszerének alkalmazása, a zöld, vizenyős és szálastakarmáíiyök fo­kozott etetése, juhászatokban a két­évenkénti háromszori bárányoziatás. baromfitenyésztésben a vándorólazás azók a módszerek, amelyek segítsé­gével hozzáértő tenyésztő a hozamo­kat Ugrásszerűen növeli­Az állami állattenyésztő állomá­sok, a megyei és járási tanácsok végrehajtó bizottságai érjék el, hogy minden üresen álló anyaállatot be- fédeztessenek, gondoskodjanak arról, hogy mindenütt álljon az állattartók rendelkezésére jóminőségű apaállat. Meg kell valósítani, hogy a jövőben csak törzskönyvezett állatokat hasz­náljanak apaállatokként. Sürgős feladat a tavaszi keltetés jó megszervezése. A keltető állomá­sok kössenek szerződést a legjobb baromfitenyésztőkkel tenyésztojás szállítására. A termelőszövetkezetek viszont kössenek jóelőre megállapo­dást a naposcsibék szállítására és ké­szüljenek fel a csibék gondos neve­lésére. Elő kell segíteni a halastavak lé­tesítését is a termelőszövetkezetek­ben. A méhészet további erőteljes fej­lődésének fontos feltétele, hogy megszűnjék a méhészet elkülönült­sége.. Állategészségügyünk sok ered­ményt ért el az elmúlt év folyamán a fertőző állatbetegségek viSszaszori tása terén, de állategészségügyünk kü lönösen a Szovjetunió állattenyész­tésügyéhez viszonyítva, még igen el­maradott. Az állatorvosok becsület béli dolga, hogy ne Jegyen egyetlen olyan állami gazdaság, vagy terme­lőszövetkezet sem, ahol nem tartják be az alapvető állategészségügyi rendszabályokat. R gépállomások és szakemberek nagy feladatai A felsorolt feladatok végrehajtás sábán döntő szerepük van a mező- gazdasági szakembereknek. A szak­emberek legyenek a mezőgazdaság fejlesztésének lelkes szervezői. Hallatlanul nagy feladat teljesítése vár a gépállomásokra. Működésüktől döntő mértékben függ a termésho­zamok gyors növelése, á munka ter­melékenységének emelése és a nehéz .testi munka kiküszöbölése. A gépállomások feladataik éivég- zéséhéz jelentős segítséget kapnak Növekszik gépparkjuk. Még ez év­ben többek között ezer féllánctalpas szerkezetet, ezer talajvezérlésés négyzetbe vető gépet kapnak. Mint­egy hatvan féle új mezőgazdasági gép szerkesztése és gyártása van fo­lyamatban. Szovjet gyártmányú, nagyteljesítményű lánctalpas trakto­rokat, kerti-traktorokat, burgonya­ültető gépeket és motoros permete­ző-, porzőgépekel hoznak be. Az ag­ronómusok, mérnökök és szakmun­kások száma a gépállomásokon nap- ról-napra nő- Már eddig közel nyolc száz fővel nőtt a gépállomás! agro ftóffltisok száma és több mint félezer ipari szakmunkás került a gépállo­másokra és gépjavító vállalatokhoz, köztük olyanok, mint az orszáeos- hírfl Szödörái István- Hatalmas se­gítséget nyújt a gépállomásoknak a közelmúltban kibontakozott ipari patronézs-mozgalom. A mezőgazda­ság dolgozói több kenyérrel, több hússal és zsírral, Izésebb gvümőlcs- csel fogják meghálálni a kápótt se­gítségét. A gépállomásoknak jelenleg a téli gépjavítások időben és jóminőségben való elvégzése mellett agronómusaink révén hozzá kell járulniok-a most idő­szerű előkészítő munkák, a felül- trágyázás jó elvégzéséhez. A gépál lomások haladéktalanul kössék meg a termelőszövetkezetekkel a szerző­déseket, az egyénileg gazdálkodók­kal a megállapodásokat- Fokozni kell a traktorok kihasználását. Döntő fontosságú a munkák elvégzésénél a minőség mellett a gyorsaság. Csök­kenteni kell a gépállomásoknak a most még magas önköltséget. fl termellfszdvetkezefai' röl ós állami gazdaságosról Az előadó a termelőszövetkezetek, ről szólva, elmondotta, hogy azok nagy többsége és a termelőszövetke­zeti tagok zöme á kezdeti nehézsé­gek és a rosszszándékú ellenséges elemek hírverése ellenére kitartott a szövetkezeti munka mellett. Jó, meg­szilárdult termelőszövetkezeteink ki­váló, az egyéni termelőket jóval meghaladó eredményeket értek el. A tanácsoknak, a mezőgazdasági appa­rátusoknak, a gépállomásoknak, a mezőgazdasági szakembereknek fel­adata a szövetkezet tagságával együtt felszámolni mindazt, ami a tsz-ek gyors megszilárdulását még mindig akadályozza és elősegíti az elmaradt termelőszövetkezeteknek az élenjárók színvonalára emelését. A szövetkezeti elnökök legyenek azon, begy ma radék-t alapul érvényesüljön a szö­vetkezeti demokrácia, hogy midden tag valóbaB a szövetkezet gazdájának érezze magát. Az elnököknek a terméshozamok növeléséért folytatott küzdelem élharco. sálnak keli lenniük, akik a pártszervezet segítségével újíípnsú- emberré nevelik 3 szövetkezet tagjait, »kik a szövetkezet egész tagságának eretekében nem nézik el a tagok hibáit, a fegyelmezetlenséget. Szükséges,, hogy a termelőszövetkeze­tek megjavítsák könyvelérükeí és pénz- gazdálkodásukat. A tavaszi munkák kez­detéig létre kel! hozni a brigádokat úgy. hogy a tagok lehefő-lög azon a munka- területen dolgoCTanak, amelyet szeretnek és amelyhez legjobban értenek. Azon kell lenni, hogy a munkaképes család­tagok kivétel nélkül vegyék ki résükéit a közös munkából. Azonkívül elő kel) segíteni, hogy az iparba, v*gv ina* mun­katerületekre eltávozott tagok visszatér hessenek a term.wlő-zrvetkezetekhe. A mezőgazdasági termelés ferlesatésere vonatkozó határozat végre! aitásálwn na"y szerep vár az állami gazdaságokra. A11'’ mi gazdaságaink szép eredményeket értek el. Mégis még sok a hiányosság. A hibák kiküszöbőTéséhez az állami gazdaságok jelentékeny segítséget kamtok. így teá­déul az új bérez",i rendszer jobbam érde­keltté teszi az állami, gazdaságiik <Wgő­zéit a jó munkában,, a magas terméé- .eredmények elérésében. A nagyobb termésért folyta v>tfc hani fepzben n«gy figyelmet kell fondítajui az önkölitsegív-okkenitésre, a vezetés deOeíM trafjgálása érdekében tovább kéül yélesl* .leni eí egyes állalmi gazdaságok igazga­tóinaik hatáskörét és esel eg)pit,t meg kell nSvrbtt felelősségüket a gazdálkodá* eredni "nyáriért. Az állami gazdaságok ve» zetőinek pedig az eddieinél sóikkal na­gyobb goilyiot kell íordítaniok a dolgo­zók jólétét*. A mezőgazda ság tovább! gyorsüteHiü fellendítése terén célul tűs jzött feladataik megoldásában nagy sze­rep jut a mezőgazdasági szakoktatási és tudományos k utn tóim őzeteknek, A tavaszi mezőgazdasági munkák meg. szervezésében cs ellenőrzésiben óriási szerepük -van a helyi túrnaqsoikn&k is­A gépálfcmások és állami gazdaságok dolgozói, a jmnelőszövetkeerti tagok, a mezőgazdasági *ti,kemlierek és termelési bizottságok keljenek versenyre pártunk III. kon-gresszijsAiak méltó megüranen-ba -éré a pártunk és Ionná rmunk által ki­tűzött iMigvsserü feladatok teltesul-r-sere és túitoljeritősére, népünk^ javán», szép hazánk további felvirágzására — mon­dotta befei-ezésül Magyari András. A beszámoló után számos hozzászólás hangzott el. Rendkívüli ülésre hívták össie az MÖK Népi Kamaráét Berlin (ADN) A Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamaráját február 2-f-éti, szerdán 15 órára rendkívüli ülésre hívták össze. Ezen az ülésen Otto Grötewohl, a Nemet Demokratikus Köztársaság kormányának miniszterelnöke nyilatkozatot tesz a P°b" t.ikái helyzetről. Ollenhauer elfogadta Adenauer meghívását Berlin (MTI> Ollenhauer, e Német Szociáldemokrata Párt elnöke közölte, hogy elfogadja "Adenauer négyszemközti beszélgetésre szóló meghívását.. OHenbaUef meg akarván nyugtatni a szofüáldómokrata párt egyszerű tagjait, akik fokozódó felháborodással figyelik a jobboldali pártvezet őségnek a bonni kormánnyal folytatott sötét üz-lnieit, ki­jelentett«, hogy pártja a berlini értekez­let titán állítólag még határozottabban elutasítja Adenauer politikáját, mert kétaégjtelewné vált, hagy a bonni kor. mány külpolitikáiénak tengelye, az úgy­nevezett európai közösség, a legnagyobb akadály Németország újraegyesítésének útjában. Hogy ezek utón unt Idván Adcnaoerrel négyszemközt megbeszélni, arról Ollen- bauer nein nyilatkozott. Lengyel-kínai kereskedelmi és fizetési egyezményt írtak alá "Varsó (PAP). A Lengyel Köztársaság kormánya és a Kínai Népköztársaság közpónti népi kormánya eredményes tárgya­lások után február 10-én kereske­delmi és fizetési egyezményt írt alá Varsóban 1954-re. A tárgyalások a barátság és a kölcsönös megértés szellemében folytak. (MTI) 4 demokratikus Németország nemzeti frontja cselekvésre szólítja fel egész Németország népet Boriin (MTI) A domokrítiktw Németország nemzeti frórttjár#»k Országos tanácsa vasárnap Corn n- tanár elnökletévé! rendkívüli újért tartóit Berlinben. ' Az országos tanács az időszerű politt- kai kérdések részleté» megvitatá-u után egyhangúlag hozott határozattal felhívást intézett a Nőmét Demokratikus Köztár­saság és Nyug»t~Németország lakó- átrá- boz- A felhívás a többi között a köveit- kérőkét hangoztatja: A ném et n épnek most <az a feladata, hogy még erőteljesebbén;, még bátrabban harcoljon Németország demokratikus és békés alapon történő újraegyesítéséért- Az IdeigletwM öísznémet kormány meg­alakítása nemzeti szükségszerűséggé érle. lődött. A német nép Németország nemzeti érdekeknek megfelelő békeszerzöiló» meg­kötését követeli- Ezért minden rémet hazafi azt kívánja, bogy tartsanak egész Németországban demokratikus népszava. Zást nemzeti létünk mai főkérdésébeu «Attak megállapítására, hogy a nőimet nép a bonni és a párisi szerződés végrehaj­tását. vagy békeszerződés kötését óhajtja*? A demokratikus Németorarág nemzett frontjának országos tanácsa fe.Iseótitja a hazánk keleti és nyugati vészén lakó b-w zafiákat, hogy mindé« házban, minden fokáéban világítsák meg a Német Demo­kratikus Köztársaság kormányának és Népi Kamarájának nemzet.) követelései», valamint -a «wvjet küldöttségnek a_ né' met kérdés békés megoldására tett épfoo jellegű javaslatait. Győzzenek meg, min- den becsületes németét arról, hogy köte­lessége nagy nemzeti mozgalmunkba« részt venni. Norvég katonai kiképzés hitlerista módszerrel Oslo (TASZSZ) A „Dagbladet” című kp közülte Hans Jacob Nielsetmek, íz oslói népszínház igazgatójának cikkét. Nielsen két norvég katona i tankönyvet elemez és am a kö­vetkeztető?« jut, hogy ezek a könyvek kegyetlenkedésre és kínzá»okta tanítják a norvég ifjúságot. A könyvek szerint nem kell foglyokat ejteni s „Gyilkolj, hogy ne téged gyilkoljanak »eg- Gyilkol), hogy 11« léged gyilkoljanak még tártaid-” Nielsen a továbbiakban idéz a i3«* könyvekből. A tankönyvek szerint a ka­tonáiknak meg kell szokniuk a hullasza­got « vérszagoit. E célból —— tanácsolja a könyv —- hozzá kell szoktatni őket rot­hadt élelmiszerek és véres belsőségek szagához, ' Az egészségvédelem fejlődése Bulgáriában Szófia (MTI) A felszabadulás óta Bulgáriában óriási fejlődésén ment keresztül a nép egészségvédelme. A legutóbbi tíz év alatt elért sok eredmény a párt és a népi kormány gondoskodá­sának gyümölcse. Bulgáriában beve­zették az általános ingyenes orvosi ellátást. A költségvetésben a kor­mány állandóan emeli az egészség­védelmi hálózat kibővítését szolgáló összegeket. Amíg 1930-ben alig tíz­millió lévét fordítottak egészségügyi célokra, addig 1954-ben mintegy nyolcszáz millió lévát irányoztak elő egészségvédelemre, vagyis nyolcvan­szor többet, mint 1939-ben. A népi hatalom éveiben jelentősen kibővült az egészségügyi intézmények hálózata és emelkedett az egészség- ügyi káderek száma is. Bulgáriában jelenleg kilencszáz lakosra jut egy ervos. A falvakban az elmúlt tíz év alatt megkétszereződött az orvosok száma. Bulgáriában a második ötéves tervre vonatkozó tervezet az egész­ségvédelem további bővítését írja elő. A tervezet szerint a kórházi ágyak Számát legalább 35 százalékkal, a falusi gyógyintézetek Számát pedig kétszeresére kell emelni. A második ötéves terv végén az országban negy­ven százalékkal több orvos lesz, mint jelenleg és egy orvosra mindössze hétszázötven lakos jut. Ugyanakkor minden háromezerháromszáz lakosra jut egy fogorvos is. Új óvoda ég bölcsőde Hasin ehara kan Kazincbarcikán hétfőn meg­nyílt az első napközi óvoda. Aa újvárosban a múlt esztendő kö­zepén kezdték el építeni az első 75 férőhelyes napközi óvodát, amely közel félmillió forint költ­séggel épült. A nagy termekben játékok, asztalkák, ágyáóskák nyertek elhelyezést. A napközi óvoda után/ szerdán nyílik meg az F. épület földszintjén az első ideiglenes bölcsőde is,

Next

/
Thumbnails
Contents