Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-19 / 42. szám

Péntek, 1954. február T9. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Javítsuk tovább a pártoktatást, as ideológiai munkát, as agitációt — es újabb sikereink biztosítéka A megyei pártválasztmány ülésén az ideológiai munka és a pártokta­tás helyzetét ismertető beszámoló után sok hozzászólás hangzott el. Lóczi László elvtárs (szerencsi JB) elmondotta, hogy járásukban legjob­ban az állami gazdaságokban, leg­gyengébben Mezözombor községben folyik az oktatás. Ismertette a mo­noki tsz-ben folyó politikai iskola vezetőjének, Reményi Sándornénak jó oktatási mód^íereit. Ezután arról beszéd, hogy bírásukban is jónéhány helyét! tapi^fcfalható az ideológiai is­Felszólalások a megyei pártválasztmány ülésén meretek hiányából fakadó komoly hiba. A sóstói tanácselnök például kijelentette, hogy „községükben nem volt és nem is lesz kulák'1. Ond községben pénzbüntetést szabtak ki egy termelőszövetkezeti tagra, amiatt, mert egy kulák befolyása alá kerülve, „kulák“ nótát énekelt- A továbbiakban elismeréssel szólt arról, hogy a járás pedagógusai csa­ládlátogatások során jó felvilágosító munkát végeznek a párt- és a kor­mányhatározat megvalósítása érde­kében. J legnugyobb mértékben fokozzuk a harcot az ellenséges ideológiával szemben Szemes István elvtárs, a Pártok­tatás Házának vezetője hangoztatta, hogy az oktatási munka lebecsülése megtalálható a megyei pártbizottsá­gon, bírálattal szóvátette, hogy a megyei pártbizottság titkára sem foglalkozott eleget ideológiai munká­val. A továbbiakban bírálta azok­nak a — pártfőiskolát végzett — őlvtársaknak magatartását, akiket 'tobbízben hiába kértek fel, hogy előadásokat tartsanak, vagy elmé­leti vonatkozású újságcikkeket dol­gozzanak ki. Súlyos hiba, hogy üze­mi és járási pártbizottságaink álta­lában nem használják fel a párt­munkás könyvtár nyújtotta lehető­ségeket az oktatás színvonalának emelésére. Konkrét esetek ismerte­tésével mutatott rá annak fontossá­gára, hogy a pártoktatásban a leg­nagyobb mértékben fokozni kell a harcot az ellenséges ideológiával sz/Rmben. Vakles György elvtárs (sárospata­ki JB) elmondotta, milyen hibák vannak a járási pártbizottságnál, az ideológiai munka és a pártoktatás segítése, ellenőrzése, tartalmi szín­vonalának emelése területén. A hi­bák kijavítása végett brigádok meg­vizsgálták a pártoktatás ^helyzetét az egyes községekben, a tapasztalatok alapján a JB kijelölte feladatait- Bí­rálta az MB ágit. prop. osztályát amiatt, hogy nem' nyújtott elegendő segítséget a JB-nek. Javasolta, hogy az ©szakmagyarprszág újból közölje az oktatási segédanyagokat. Tóth Ferenc elvtárs („Eszakma- gyarország1) elmondotta, hogy az új szakaszban az „új hang", „új forma'1 keresése több esetben a tartalom ro­vására ment, súlyos hibát követett el a szerkesztőség, amikor az „új hang'1 keresésé- közben elvi enged­ményeket tett és nem foglalkozott eléggé a legfőbb politikai feladatok­kal. A lap munkájának megjavítá­sához több segítséget kért az MB ágit. prop. osztályától. Majoros Balázs elvtárs (MB ágit. prop. oszt.) arról beszélt, hogy az el­múlt hónapokban az ágit. prop, osz­tály s a borsodmegyei pártbizottság sem foglalkozott elég alapossággal ideológiai, elméleti kérdésekkel. Ez a hiba az üzemi, járási pártbizottsá­goknál fokozottabban jelentkezett. Bizonyos fokú liberalizmus mutat­kozik a tanulásban — folytatta a továbbiakban — valami olyasmi, hogy „nem bírállak téged a tanulás elhanyagolása miatt, te se bírálj en­gem". Ez ellen kemény harcot kell folytatni. Szükséges, hogy a pórtok- tatás minden pártbizottságnál kol­lektív feladat, kollektív munka le­gyen. Különösképen fontos, hogy a pártbizottságok rendszeresen segít­sék, irányítsák a propagandistákat. Javasolta, hogy a pártbizottságok titkárai és ágit. prop. titkárai tanul­mányozzák gyakrabban Kalinin elv­társ írásait, nagy segítséget kapnak az oktatás színvonalának emelésé­hez. gandisták rendszeresen résztvehesse- nek a szemináriumokon. Javasolta: a megyei tanács elnöksége hasson oda, hogy a tanács-funkcionáriusok ne becsüljék le az ideológiai munkát, vegyenek részt az oktatásban. Pártbizottságaink segítsék a propagandistákéit, hogy jól összekapcsolják az elmeletet a gyakorlati feladatokkal Kovács István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára hangoztatta: az oktatásban, az ideológiai munka te­rén vannak eredmények a megyé­ben, de az ideológiai, pártoktató munka még ma sem áll megyénk­ben, a pártbizottságok munkájában az őt megillető magaslaton. A párt­oktató munkának a megyei pártbi­zottság, az összes pártbizottságok el­sőrendű feladatának kell lennie. Egyetértek azokkal a felszólalások­kal — mondotta a továbbiakban —, akik ezekkel kapcsolatosan bírálták a megyei pártbizottság munkáját és az én munkámat. Az én munkám­ban is háttérbe szorult az ideológiai és párt,oktatási munka, ezekkel a kérdésekkel sokkal kevesebbet fog­lalkoztam, mint a tervteljesítés, a mezőgazdasági munka teendőivel. Pártoktató munkánk alapvető hiá­nyossága, hogy elvontan tanulunk és tanítunk. A megyei pártbizottság­nak segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy a propagandisták jól össze tud­ják kapcsolni az elméletet a gya­korlati feladatokkal, evégből szük­séges oktatási segédanyagok kidolgo­zása. A továbbiakban két elvi kérdéssel foglalkozott. Az egyik: a munkás-paraszt szövet­ség kérdése. Még a járási felelős funkcionárius elvtársak egy része sem érti kellően és nem alkalmazza a gyakorlatban helyesen a munkás­paraszt szövetségről szóló tanítást. Mezőcsáton az egyik 157 tagú párt- szervezetben 15 paraszt párttag van (a többi dolgozó paraszt párttag a termelőcsoportok pártszervezetei­hez tartozik). Ebben a párt- szervezetben olyan vezetőséget vá­lasztottak, amelyben egyetlen dolgo­zó paraszt sincs! Mtkor szóbakerült a taggyűlésen, hogy a pártszerve­zetnek kevés dolgozó paraszt tagja van, az egyik vezetőségi tag felszó­lalásában kijelentette: nem is akar­ják, hogy ebben a pártszervezetben legyenek a parasztok, hanem a ter­melőcsoport pártszervezetében. Pár­tunk politikájának helytelen értel­mezésére mutat ez­Bátorítsuk az összes dolgozókat, hogy személyre való tekintet nélkül nyíltan és bátran tárják fel a hibákat Az új szakaszban különösképpen fontos marxista-leninista képzettségünk állandó emelése Leszkovár István elvtárs (ózdi JB) elmondotta, hogy eredményeket ér­tek el a bányaüzemeknél az oktatás átszervezésével, hiba azonban, hogy e bányász pártbizottságok úgy gon­dolják: most már semmi tennivaló­juk sincs a bányászok oktatásában- Több bányaüzemben a pártszervezet a hibákért minden felelősséget a műszaki vezetőkre hárít, ahelyett, hogy megvizsgálná, milyen teendők vannak a politikai tömegmunka, az oktatás, az agitáció javításában. Nagy hiba, hogy a JB nem kap pon­tos értesüléseket arról, milyen kér­dések körül folyik nagyobb vita a politikai iskolákon, milyen téves vé­lemények hangzottak el. Kifogásol­ta, hogy ritkán keresi fel őket a megyei pártbizottság ágit. prop. osz­tályának egy-egy munkatársa, vagy ha ritkán elő is fordul, hogy ellen­őrzik valahol az oktatást, utána nem keresik fel a járási pártbizottságot, hogy elmondják tapasztalataikat. Gyárfás János elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára felszóla­lásában kiemelte: eddig is elsőrendű fontosságú volt, de az új szakaszban különösképen fontos a marxista-leni­nista képzettségünk állandó emelése. Vannak tisztázatlan elméleti kérdé­sek, ezek foglalkoztatják a funkcio­náriusokat. Ilyen tisztázatlan kérdés például az új szakasz létrejöttének oka, szükségessége. Szóvá kell tenni azt a hibát, hogy jónéhány helyen indokolatlanul, helytelen módon — sőt néhol jogtalanul is — túlságosan felcsigázzák a dolgozók igényeit. A miskolci járás a sertésbegyüjtésben többszáz vagonnal lemaradt, ugyan­akkor a járás több községéből sorra jönnek a küldöttségek: új iskolát, új kulturházat, közvilágítást stb. kér­nek. Tisztázni kell két dolgot. Az új szakasz lényege kétségkívül az, hogy a szocializmust úgy építsük, hogy ezzel párhuzamosan állandóan és fo­kozottan emelkedjék a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály életszín­vonala. Meg kell azonban érteni, hogy ha ez a törekvés áll is mun­kánk középpontjában, nem lehet minden nap, minden héten „kirázni a kisujjból'1 egy-egy új iskolát, kul- turhózat, azonnal bevezetni a vil- ‘ lapyt minden községbe. A másik különösen fontos megállapítás: hogy a szocializmus építésével párhuza­mosan tudjuk emelni az életszínvo­nalat. Az életszínvonal emelkedésé­nek alapja tehát: = a dolgozó nép jó munkája. Addig nyújtózhatunk, ameddig a takarónk ér, a dolgozó nép munkáján múlik, hogy ez a ta­karó milyen hosszú és hogy mindig hosszabb legyen. Amikor tehát igé­nyekről, kérésekről van szó, beszél­jünk mindig a munka eredményei­ről, a kötelezettségek mikénti telje­sítéséről is. Barta Balázs elvtárs (edelényi JB) elismeréssel szólt a járás sokezer kommunistájának példamutató mun­kájáról, a tanulásban elért eredmé­nyeiről. Vannak azonban olyan párt­tagok is, akikről ez nem mondható el, ez is arra mutat, hogy a pártbi­zottság nem foglalkozott a párt okta­tással, az agitációval, az ideológiai munkával jelentőségéhez mérten. Is­mertette, hogyan akarják ezeket a hibákat felszámolni. Tajti Gyula elvtárs, a megyei párt­bizottság ágit. prop. osztályának ve­zetője elmondotta, milyen hibák vol­tak és vannak az osztály munkájá­ban, milyen okok idézték ezeket elő- Ezekért a hibákért elsősorban én vagyok felelős — mondotta. — Le­kötötte az osztály idejét és erejét a szervezés, emiatt is történt, hogy el­hanyagolta az elméleti kérdések ki­dolgozását, a tartalmi színvonal emelésének elősegítését. Nem foglal­kozott megfelelően az osztály a me­gyében folyó kulturális-nevelő mun­kával, a köznevelés kérdéseivel sem. Ez is előidézte, hogy több iskolában súlyos hibák fordultak elő, szembe­tűnő módon megnőtt a megbuktatott munkás- és parasztszármazású tanu­lók száma. A pártiskola és a megyei pártlap munkájában mutatkozó hi­bákra mutatott rá ezután. A továb­biakban kiemelte: veszélyt rejt ma gában, hogy a pártbizottságok — a vezetőségek újjáválasztásával kap­csolatos, kétségkívül rendkívül nagy- jelentőségű és sok feladatukra való hivatkozással — elhanyagolják a pártoktatást. Ezen változtatni kell, különben megismétlődik a tavasszal minden évben újra előforduló lemor­zsolódós. Imri Gyula elvtórs (encsi JB) is­mertette, milyen hibákat követtek el a pártoktatás szervezésében. Nem tudták biztosítani eddig, hogy a JB értesüljön a politikai iskolákon kü­lönösen vitatott, vagy helytelenül összefoglalt kérdésekről, nem érkez­nek a JB-hez konzultáció? kérdések. Segítséget kért a közlekedési problé­mák megoldásához, hogy a propa- sok legyenek rövidek, magvasak, A másik kérdés — ami ideológiai munkánk egyik legfőbb gyengéje — a liberalizmus. Megyénkben is alap­vető hiba a liberalizmus. A szemé­lyi kultusz, á bírálat elfojtása, a kóserek helytelen nevelése követ­keztében kialakult a gerinctelen em­ber tipusa. Az ilyen emberek nem merik szemtől-szembe nyíltan és be­csületesen megmondani a vélemé­nyüket, feltárni a hibákat. Az ilye­nek megvárják, hogy a vezető ho­gyan foglal állást és ahhoz alkal­mazkodnak. A szemükbe tűnt hibá­kat esetleg négyszemközt barátok­nak elmondják, de nem tárják fel nyiltan. Fel kell számolni az ilyen típust. A pórtonbelüli demokrácia, a bírálat üres frázis, ha nem bátorít­juk az összes dolgozókat, hogy sze­mélyre való tekintet nélkül nyiltan és bátran tárják fel a hibákat. Elv- telenségre vall, opportunista, liberá­lis magatartás az, ha valaki látja, és mégis elnézi, eltűri, nem teszi szó­vá a hibákat. Malenkov elvtárs a XIX. kongresszuson beszédében ki­emelte: balga azonban az a hiede­lem, hogy a bírálat ilyen formájá­ban csak úgy, magától kifejlődik. Meg kell teremteni azt a légkört, amelyben szabadon és bátran bírál minden dolgozó, amelyben tudják a dolgozók, hogy nem lesz hátrányuk abból, ha feltárják az általuk ta­pasztalt fogyatékosságokat, hibákat. A rothadt liberalizmus álláspontja a „ne szólj szám, nem fáj fejem". A párttagságnak nemcsak joga, hanem kötelessége, hogy élesen és kímé­letlenül harcoljon az ellenséges né­zetek és hibák ellen. Akkor is báto­rítani kell a bírálatot, ha a bíráló nem teljesen helyesen bírál és kí­méletlenül fel kell lépni azokkal szemben, akik megpróbálják megto­rolni a bírálatot. Propagandamun­kánknak, az Iskolai oktatásnak alapvető feladata olyan káderek ki­nevelése, akik a párt érdekét a sa­ját érdekük fölé tudják helyezni, olyan káderek nevelése, akik harco­san és keményen feltárják a hibá­kat. A KV határozata a pártapparátushan a 8 órás munkaidó bevezetéséről Kovács István elvtárs ezután is­mertette a Központi Vezetőség hatá­rozatát, amely intézkedik a pártap­parátusban a 0 órai munkaidő beve zetéséről. A határozat március 1-én lép életbe. A vezetők mutassanak példát a munkaidő betartásában, a munkaidő legjobb kihasználásában — mondotta. Már elhangzottak olyan vélekedések, hogy „a pártap­parátusban nem lehet megoldani 8 órás munkaidőt'1. A Szovjetunió­ban bebizonyosodott, hogy alaptalan egyes elvtórsainknak ilyen vélekedé­se. Az szükséges, hogy a munkaidő minden percét kihasználják, ez az idő valóban munkaidő legyen. Csők kentenl kell az ülések számát, nem szabad megengedni, hogy a pértbi- zottsági ülések túlhosszúra nyúlja nak. Inkább kevesebb napirendi pontot tárgyaljanak és a felszólalá­.,dolgosak". A Központi Vezetőség határozatának megvalósítása lehető­vé teszi, hogy funkcionáriusaink szó­rakozzanak, színházba, moziba járja­nak, szépirodalmi műveket olvassa­nak, foglalkozzanak gyermekeik ne­velésével. A Központi Vezetőség ha­tározata nagy lehetőséget biztosít a funkcionáriusok számára, hogy po­litikai és szakmai képzettségük szín­vonalát ugrásszerűen emeljék. Propagandamunkával is segítsük elő a kongresszusi verseny teljes sikerét Tóth József elvtárs (Központi Ve­zetőség ágit- prop. osztálya) rámu­tatott: nagyon helyesen cselekedett a borsodmegyei pártválasztmány, amikor napirendre tűzte az ideoló­giai munka és a pártoktatás helyze­tének megtárgyalását. Fogyatékossá­ga volt a megbeszélésnek, hogy a hozzászólók jórésze keveset foglal­kozott az ideológiai kérdésekkel, in­kább különböző szervezeti problé­mákról szóltak. Ismertette ezután, milyen ideológiai kérdések kidolgo­zásával foglalkozik a Központi Ve­zetőség ágit. prop. osztálya. Felhívta a figyelmet: lehetséges, hogy az új szakaszban átmenetileg növekszik a kispolgári befolyás a munkásosztály soraiban, erre helyesen fel kell ké­szülni, ebből kiindulva kell megál­lapítani a munkásosztály soraiban végzendő politikai tömegmunka fel- • adatait. Most, a kongresszusi ver­senyben, különösképen szükséges, hogy előadásokat tartsanak arról, hogy mi a tömegek szerepe a törté­nelemben, nálunk a szocializmus építésében, a párt politikájának, a kormányprogramnak megvalósításá­ban. Hangsúlyozta: a pártoktatás tar­talmi színvonalának emelése érdeké­ben sokkal jobban kell segíteni a propagandistákat, biztosítani, hogy résztvegyenek a propagandista kon­ferencián, illetve szemináriumain- Nagyon fontos, hogy a pártbizottsá­gok segítségével a propagandisták jobban összekapcsolják a napiren­den lévő anyagot a helyi feladatok­kal, teendőkkel. A Központi Veze- tőség ágit. prop. osztályának mun­káját illető bírálatokkal egyetért, a következőkben nagyobb segítséget fognak nyújtani a pártmunka, az ideológiai munka megjavításában. Kovács Sándor elvtárs. a megyei pártbizottság másodtitkára válaszolt a felszólalásokra. A vita során igen sok jogos bírálat hangzott el —1 mondotta —, a megyei pártbizottság tagjai munkájukban hasznosítják a bírálatokat, véleményeket. Meg lehet azonban állapítani, hogy a felszóla­lásokban nem volt olyan sok és erős bírálat, mint amilyenek az elmúlt évben, a Központi Vezetőség júniusi határozatát követő időben elhang­zottak. Emlékezzünk a júniust köve­tő időszakra, folytassuk tovább, amit megkezdtünk: — bíráljunk bátrabban és alkalmazzuk jobban az ön bírálatot. Újból hangsúlyozta: meg kell szüntetni az ideológiai munka lebecsülését, a legnagyobb mérték­ben tovább kell javítanunk a párt­oktatást, az ideológiai munkát, az agitációt. Ez sikereink záloga, ez biztosítja, hogy hamarabb és jobban hajtjuk végre a népünk életszínvo­nalának emelése érffekében hozott határozatokat. berttclepi dolgozó szórakozását és niü. vslódését. ........ ..................!........ A pártkongresszus tiszteletére Kövessék a Mucsonyi Szénbánya Vállalat dolgozói az élenjárók példamutatását A Mucsányi Szénbánya Vállalat dol­gozói februári esedékes tervüket nem teljesítették. Számos olyan dolgozója van azonban a vállalatnak', akik ered­ményes munkájukkal példát mutatnak a lemaradóknak. Ilyen például Ladányi József sebahánovistu vájár, aki esedékes havi előirányzatát 192 százalékra telje­sítette. Ezzel a III. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásának 252 szá­zalékban tett eleget. Példamutatót«» dől gozik Vi.szlai János vájár is, akinek át. lagteimeléee 180 százalék. Ezzel kon­gresszusi felajánlását majdnem 200 szá­zalékra teljesítette. A Mucsonyi Szén­bánya Vállalat a vidéki dolgozók élet­körülményeinek megjavítása érdekében a Román Népköztársaságitól kapott előregyártott elemekből, Alberttelepen megkezdte egy nagyméretű legényszálló építését, amely nemcsak 90 dolgozó szállásául szolgál, de kultúrterme és olvasószobája biztosítja valamennyi al" Popovics György kétszeres szta­hanovista vájár a mucsonyi szénbá­nya dolgozója. A III. pártkongresz- szus tiszteletére havi tervét eddig 168.3 százalékra teljesítette. A diósgyőri kohászok erősitik az iramot Február 17-én a Lenin Kohászati Művek nagyolvasztójában kiváló eredményt értek el az olvasztárbrl- gátlok. Napi tervük 112.9 százalékos teljesítésével példát mutatnak az óz­di nagyolvasztómű dolgozóinak, akik ugyanezen a napon csak 92,4 száza­lékra teljesítették előirányzatukat. Példamutató a durvahengerde dolgo­zóinak 103.2 százalékos eredménye az ózdi durvahengerészek 91.3 szá­zalékos teljesítésével szemben. A diósgyőri martinacélmü dolgozói 100.5 százalékra teljesítették napi előirányzatukat, míg az ózdi marti­nászok 96.6 százalékra termeltek. Az ózdi üzemek közül egyedül a íl- nomhengerde dolgozói hagyták el szerdán a diósgyőri finomhengerésze­ket 105.5 százalékos teljesítésükkel bár ugyanezen a napon a diósgyőri finomhengerde dolgozói is túlszár­nyalták tervelőirányzatukat. Versenyben a szerencsi cukorgyár dolgozói A szerencsi cukorgyár élenjá­ró dolgozói, sztahánovistái a kongresszusi verseny keretében kötik a cukorrépatermelési szer­ződéseket. A verseny első nap­ján a legjobb eredményt Tóth György nyersgyári dolgozó érte el. Eredménye nagy visszhangra talált a gyár dolgozóinak köré­ben. Szabó Gyula .segédfelügyelő párosversenyre hívta ki Tóth György elvtársat. Vállalta, hogy a pártkongresszus tiszteletére február 28-ig túlszárnyalja Tóth György eddigi eredményét. Olyan felvilágosító munkát végez a dolgozó parasztok körében, hogy körzetének szerződtetési tervét, hiánytalanul, a határidő előtt teljesítse.

Next

/
Thumbnails
Contents