Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-19 / 42. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Péntek, 1934. február 19. Ünnepi díszelőadással megkezdődött a magyar-szovjet barátság hónapja (Folytatás az 1. oldalról.) megjelentek könyvben. 1937-ben „Tiborc“' címmel. Parasztok, mun­kások, öregek, fiatalok, férfiak és nők arcképgyüjteménye volt ez. De micsoda arcképek, micsoda megdöb­bentő dokumentum együtt a kisem­mizett magyar Tiboréról! A sok egy­szerű, mesterséges beállítás nélküli arc évszázadok kínjáról, keserűségé­ről vallott. A legörbedő szájak végi­ben egy évezred ősi sirása bujkált, s az összehuzódott, gyanakvó szemek fényében a százszor eltiport népre­ménység kihűlő parazsa világított. S most, alig másfél évtizeddel ké­sőbb itt van ez a könyv, a „Tiborc új arca“. Ugyanaz a fényképész csi­nálta, részben ugyanazokról az em­berekről és részben a gyermekeikről, az unokáikról. Szédítő különbség ahogyan a régi és mai képeket né­zem! Két világ ez, egymástól nagyon messzi két világ, az emberi arcok tükrében. A régi képeken a szájszél mind legörbült, sírás nélküli sírással, kietlen reménytelenséggel — a maia­kon a komolyságon is átsüt a bizako­dás. A szemek! Derű van bennük és életöröm, hit és reménykedés. Szin­te a pár soros aláírásokat sem kell el­olvasni, hogy az egykori grófi cseléd ma a saját 10 holdján dolgozik, hogy az írni-olvasni nem tudó öregasz- szony unokája ma egyetemen tanul, — a megváltozott arcok szavaknál érthetőbben mondják a Tiborcok né­pének új történelmét... Millió s millió család van ebben az országban, aki valóban történelmet mutató számvetéssel tudja összeha­sonlítani régi sorsát a maival. Es sohasem marad el a számvetés­ből az elismerés, a köszönet szava: a Szovjetunió segített mindezt elérni. Dolgozóink tudják és sohasem felej­tik el, hogy eddigi eredményeinkben életünk, sorsunk, korszakos változá­sában tehetséges és szorgalmas né­pünk alkotó ereje mellett benne van a szovjet nép segítsége is. Dolgozó népünk — pártunk útmu­tatása alapján és annak vezetésével — ma új, nagy feladatok megvalósí­tásán fáradozik. Tudjuk, nem kisebb dologról van szó, mint arról, hogy a szocializmus építése eredményeként az eddiginél sokkal gyorsabb ütem­ben emelkedjék a dolgozók jóléte, anyagi, szociális és kulturális szín­vonala. Ennek a programnak, — amely mögé eddig soha nem látót! egységben sorakozott fel népünk, — ma és a következő években a legdön­tőbb része: a mezőgazdaság gyors fejlesztése, termelésének növelése. Minden biztosítékunk meg van rá. hogy szocialista építésünk új szaka­szának nagy és lelkesítő feladatait meg tudjuk valósítani. Olyan pezsgés teremtő aktivitás és bizakodás ta­pasztalható ma életünk minden terü­letén, ami vitathatatlanná teszi: új tennivalóinkat is sikerrel tudjuk el­végezni. Népünk bizalma pártunk és államunk iránt egyre növekszik — s ez a történelmünkben példa nélkül álló, mély összeforrottság a nép és vezetői között a legbiztosabb arany- fedezete annak, amit kitűztünk ma­gunk elé, el is érjük. Mhite„nn«f,keílyebben' mé2 tartalmasabban hasznosítsuk a szovjet példa tanulságait E szilárd bizonyosság egyik forrá­sa az Is, hogy meg _ vagyunk győ­ződve: mint eddig, ezután is bizton számíthatunk a Szovjetúnió állandó, baráti segítségére, támogatására és állandó bátorítást, erősítést kapunk a szovjet élet kimeríthetetlenül gaz­dag tapasztalataiból. Számunkra vi­szont nagy feladatot jelent az, hogy az eddiginél még termékenyebb mó­don, még tartalmasabban hasznosít­suk a szovjet példa útmutató tanul­ságait. Ez mindenekelőtt azt követeli tő­lünk, hogy soha egy pillanatra se elégedjünk meg a szovjet példa egy­szerű, vagy éppen szólamszerü han­goztatásával — hanem mélyedjünk el a tanulságok lényegének elemzé­sébe s alkotó módon alkalmazzuk azokat tennivalóinkra, saját viszo­nyainkra. Soha, egy pillanatra se engedjük sémává merevíteni a szov­jet tapasztalatokat, hanem' a valósá­gos életet, az állandóan fejlődő, vál­tozó valóságot lássuk meg bennük. Az eddig elért eredmények alapján ma hatalmas és sokoldalú munka folyik a Szovjetunióban a történel­mi jelentőségű XIX. pértkoiigresz- szus határozatainak s az 1953-as párt- és kormányhatározatoknak a végrehajtásáért: a termékbőség gyors megteremtéséért, a dolgozó tö­megek életszínvonalának további gyors emelkedéséért. Mi természetesen, gr fejlődésnek egy más, kezdetibb szakaszán tar­tunk még. De a szovjet példából a mi számunkra is követendő, hogy saját adottságainkhoz mérten a dol­gozókról való állandó, sokoldalú gondoskodás legyen az irányitója minden cselekedetünknek. Pártunk, kormányunk politikája bizonyítja, hogy most még gyorsabban megyünk előre ezen az úton. Az új szakasz­nak ez a lényege. Darvas József ezután a Szovjet­únió nagy eredményeivel foglalko­zott, majd megállapította, hogy a szovjet tanulságok a dolgozó töme­gek számára is nagy útmutatást je­lentenek. Mindenekelőtt arra taníta­nak, hogy a fokozódó jólét: harc, munka és helytállás eredménye. Aki járt kint a Szovjetunióban, ami leg­először megfogta talán: a nagyság érzése. S nem is földrajzi és fizikai nagyság méreteire gondolok itt, ha­nem arra az érzésre, amelyet a Szovjetunióban mindenütt érez, aki ott jár: milyen nagy lett itt az em­ber! S ez talán öröktől vgló tulaj­donsága a szovjet embernek? Nem — a harcban, munkában, a nehéz­ségek legyűrésében, a múlt vissza­húzó erőivel küzködve — évről-évre nőtt fel a szocialista ember új tipusa. Darvas József a továbbiakban rá­mutatott: a barátsági hónap kultu­rális eseményei módot adnak arra. hogy dolgozó népünk körében még tovább szélesítsük a szovjet kultúra alkotásainak megismertetését, s hogy alkotó értelmiségünk, íróink, művé­szeink, tudósaink között még jobban tudatosítsuk a szovjet kultúra fejlő­désének, hatalmas eredményeinek nagy tanulságait. A mélységes és tiszta humaniz­mus az, ami a szovjet kultúrából sugárzik: ez az, ami a sajátos nem­zeti formán keresztül is azt ébreszti mindenkiben, hogy hiszen ez a miénk is! Ez az, amit a mi népünk is meg- érzett a szovjet kultúra alkotásai­ban: azt is, hogy a tudomány, a művészet, az irodalom, minden az emberért van, s “ezért fogadta a szí­vébe. Kulturális téren éppenúgy, mint minden más területen, szocialista építésünk új szakaszában további nagy feladatok állnak előttünk. Min­denekelőtt az, hogy kulturális forra­dalmunkat tovább szélesítsük, hogv régi és új kultúránk értékeit minél gazdagabban eljuttassuk é'olgozó né­pünk millióihoz, hogy népünk szo­cialista és hazafias szellemű nevelé­sét még tartalmasabbá tegyük. Ah­hoz, hogy ezt a nagy nemzeti felada­tunkat is f’keresen elvégezhessük, az eddiginél még többet kell merí­tenünk a szovjet kultúra eredmé­nyeiből és tanulságaiból. A mélységes demokratizmus: ez az, amit különös erővel mond szá­munkra a szovlet kultúra, mint kö­vetendő példát. A magasrendű marxista-leninista eszmeiség mellett A szoviet nép Iránti barátság ügye—nagy nemzeti ügy Darvas József beszédét így fejezte be: — Ez az év már felszabadulásunk 10. \ a néppel való nagy, benső összefor­rottság az, ami a szovjet kultúra fejlődésének egyik legerősebb forrá­sa. A néppel való mély, benső kö­zség nélkül nincs igazi, magasren­dű kultúra. Enélkül legfőbb hivatá­sát,. a nép nevelését sem tudja be­tölteni­Aki járt a Szovjetunióban, annak számára egyik legnagyobb élmény éppen ez volt: a kultúra s a nép nagy összeforrottsága, egymást for­máló állandó hatása. A szovjet kultúrát — a szovjet iro­dalmat s művészetet mindenekelőtt — a humanizmus mellett még a hazafiság forró érzése xhatja át A szovjet embe­rek érzéseiben a proletámemzetköziség és az izzó szocialista patriotizmus szervesen kiegészítik egymást. A szovjet emberek mélységes tiszteletben tartják más népek kultúráját — s mert a magukét nagyon szeretik, ezért tudják megbecsülni más népekét Is. A Szovjetunióban meleg szeretettel ér t'ikelik a mi nemzeti kultúránk régi s új alkotásait ja , A szovjet kultúra példája azt is ta­nkja, hogy a nemzeti sajátosság, a nem­zeti jelleg egyik fontos eleme a nevelő hatáfmk és a nevelő erőnek. Mi adja a szovjet kultúra nemzeti jellegét? Me­gint csak: a néppel való összeforrottság. évfordulójának az előegtje •—ez év őszén országunk keleti részem százezrek és milliók fognak emlékezni az első szovjet katonára, akit megláttak s akinek « megjelenésével életünk új korszaka kez­dődött el. Minden eltelt nap s esztendő a felszabadulás óta új s új bizonyság volt, egész dolgozó népünk számára, pártállásra, világnézetre való tekintet nélkül, hogy jó úton haladunk, amikor a Szovjetunió iránti elmúlhatatlan hűség útját járjuk. Bebizonyosodott, hogy szovjet nép Iránti barátság ügye nem pártügy, nem világnézeti ügy, — hanem jet kulturális küldöttség vezető] nagy nemzeti ügy. fel, — Éljen népünk vezérlő ereje a Szov­jetunióval való barátság útján, — éljen a Magvar Dolgozók Pártjai — Éljen nagy tanítónk és útmutatónk munkánkban, harcainkban. — éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja! —1 Éljen a dicső szovjet népek és a magyar nép megbonthatatlan, örök barát­sága ! Darvas József beszéde után az ünnep­ség résztvevői hosszantartó tapssal ünne­pelték a magyai—szovjet barátságot. Ez. után I. J. Gluscsenko kétszeres Sztálini- díjas, a Szovjetunió Tudományos Akadé­miája elnökségének tudományos titkára, a biológiai tudományok doktora, a sszov. szólalt /. J, Gluscsenko elvtárs beszéde ) I. j. Gluscsenko többek kö­zött a következőket mondotta: Kedves Elvtársak! Kedves Ba­rátaim! A szovjet kulturális kül­döttség az egész szovjet nép testvéri üdvözletét és őszinte jókívánságait hozza a dicső ma­gyar népnek a magyar-szovjet barátsági hónap megnyitása alkalmából. Mi, a Szovjetunió népeinek küldöttei eljöttünk önökhöz, hogy tolmácsoljuk azt a szívből jövő szeretetet, meg­becsülést, és baráti érzést, ame­lyet a szovjet emberek a szabad­ságszerető magyar nép iránt táplálnak. Ma van a barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély­nyújtási egyezmény aláírásának 6. évfordulója. Az azóta eltelt évek megmutatták, hogy ebben az okmányban két szuverén or­szág legmélyebb érdekei teste­sültek meg. Ez a szerződőé meg­teremtette két ország szoros ba­ráti kapcsolata továbbfejleszté­sének és megerősítésének szi­lárd alapjait, az egyenjogúság, a kölcsönös megbecsülés és a szé­leskörű együttműködés alapján. 11 szovjet és magyar nÉpet összefűzd barátság szent és sÉriheletlen Ez a barátság a kölcsönös megértésen és önzetlen segítség­nyújtáson alapul, mert a Szov­jetuniónak, a szocializmus or­szágának, érdekei teljes össz­hangban vannak a Magyar Nép- köztársaság dolgozóinak nemze­ti érdekeivel. (Taps.) A szovjet emberek élénken ér­deklődnek a magyar nép élete iránt. Jól ismerik a magyar dol­gozók sikereit, amelyeket orszá­guk népgazdaságának fejlesztése terén elértek. Tudjuk, milyen nagy figyelmet fordít a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság kormánya a me­zőgazdasági termelés további fellendítésére. A szovjet népet örömmel tölti el, hogy szakadat­lanul emelkedik a magyar dol­gozók anyagi jóléte és kulturális színvonala. Mindez fényesen igazolja, hogy abban az országban, ahol most rakják le a szocializmus alapjait, minden a munkás- osztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség állandóan növek­vő szükségleteinek maximális kielégítését szolgálja. A szovjet emberek nagy ro- konszenvvel viseltetnek a ma­gyar nép szellemi élete iránt. A magyar írók és költők sok klasz- szikús és mai alkotása közkincse lett a szovjet olvasóknak, akik nagyrabecsülik a magyar írók és költők művészetét. Fontos szerepet játszik a Ma­gyar Népköztársaság életének és kultúrájának megismertetésében a magyar filmművészet. A Szovjetunióban nagy érdek­lődés nyilvánul meg a magyar zene iránt. A szovjet tudósokat örömmel tölti el, hogy a magyar tudo­mány és fellegvára, a Tudomá­nyos Akadémia, szép eredménye­ket ért el és állandóan t.ováb- feilődik. Nekem, mint biológusnak nagy örömömre szolgál,, hogy Ma­gyarországon. a magyar ‘ viszo­nyokhoz alkalmazva elindultak a micsurini tudomány útján, A micsurini tanítás nagy segítsé­get nyújt a magyar mezőgazda­ságnak abban, "hogy megsok­szorozza termékeit. Meg kell emlékeznem a ma­gyar és szovjet népet összefűző fontos láncszemről, a Magyar- Szovjet Társaságról, annak ne­mes hivatásáról és munkájáról. A magyar nép nagy eredmé­nyeit annak minden jóbarátja látja, s különösen látom én, aki qt évvel ezelőtt jártam Magyar- országon és most ismét szem­tanúja. lehetek a magyar nép al­kotó munkájának. Nem kételke­dem abban, hogy ezek az ered­mények továbbra is évről-évre fokozni fogják a magyar nép jó­létét, azét a népét, amely saját kezébe vette sorsának intézését. Ezt bizonyítja a Szovjetunió ter­melő erőinek rohamos növekedé­se is. A nehézipar fejlesztésében el­ért eredményeink — mondotta előkészítették a közszükségleti cikkek termelésének gyors fel­lendítéséhez szükséges feltétele­ket. A kommunista párt és a szovjet kormány széleskörű programot dolgozott ki a köny- nyü- és az élelmiszeripar to­vábbfejlesztésére, amely szerint két-három év alatt jelentősen meg kell növelni a lakosságnak szükséges élelmiszerek és ipar­cikkek mennyiségét. Nagy eredményeket értek el a szoviet emberek a mezőgazdaság területén. A háborúelőtti helyzet­hez képest jelentősen megnöve­kedett a vetésterület és a főbb mezőgazdasági növények termés­hozama. De a szovjet emberek nem érik be az elért eredmények­kel. A dolgozók állandóan nö­vekvő anyagi szükségleteinek ki­elégítése megköveteli a mező- gazdaság további gyors fellendí­tését. 1953-ban mezőgazdasá­gunk 139 ezer 15 lóerős univer- zál traktort, 18 ezer sorközi mű­velésre alkalmas traktort, 40 ezer gabonakombájnt, 69 ezer tehergépkocsit, több mint két­millió más mezőgazdasági gé­pet, hatmillió tonna műtrágyát, stb. kapott az ipartól. A párt és a kormány szünte­lenül gondoskodik a szocialista kultúra felvirágoztatásáról, a közoktatás, a tudomány, iroda­lom és művészet továbbfejlesz­téséről. Országunkban megva­lósult az általános kötelező hét- ■ —.IMIM ■! osztályos oktatás. A különféle oktatási formák ezidöszerintl már több mint 57 millió ember képzését segítik elő. Főiskolán­kon és technikumainkén 3 miD Hónál több embier tanuj. K szoviet emberek elstt gondolata — a bÉke Milyen gondolatok foglalkoz­tatják ma a sapvjet embert, ho­gyan él és mi a célja? Minden szovjet ember első gondolája — a. béke. A szovjet emberek meg vannak győződve arról, hogy a jelenlegi nemzet-* közi helyzetnek nincs olyan vitás kérdése, amelyet ne lehetne bé­kés úton megoldani. A másik gondolat, amely a szovjet, nép legfőbb gondját! és elsőrendű feladatát képezi, a szovjet emberek anyagi jólété­nek és életszínvonalának nagy-* mérvű emelése. .Ezért fprdít je­leg a kommunista párt és a szovjet, kormány óriásji figyel­met a mezőgazdáság1 tovább-* fejlesztésére. Hruscsov elvtárs előadói beszédé, amelyet a Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának szeptemberi teljes ülésén mondott el és a tel« jes ülés határozata „A Szovjet­unió mezőgazdaságának iovább- feilesztését szolgáló intézkedés sekről”. fontos szakaszt nyitott meg pártunk és népünk Jetében' és tevékenységében. A szovjet! embereknek ezt a gondolatat igen világosan fejtette ki Majenkov elvtárs, midőn a. Szovjetunió Legfelső Tanácsának 5. üléssza­kán a következőket mondotta: „Halaszthatatlan feladat, hogy az egész mezőgazdaság általános fellendülésének, valamint a koU hozok további szervezeti és gaz­dasági megerősítésének alapján a legközelebbi két-három évben megteremtsük országunkban az élelmiszerbőséget a lakosság ég a nyersanyagbőséget a könnyűd ipar számára.“ Megteremteni a szovjet embe­rek még jobb életkörülményeit, még szebbé termi életüket — ez a kommunista párt és a szovjet kormány belpolitikájának a szo­cializmus gazdasági alaptörvé­nyeiből folyó általános program« ja. íme. ElvtársaK, ezt tekintjük"« legfontosabbnak jelenlegi éle-* tünkben és a közeljövőben. Kedves Bprátaim! Az önök sikerei a mi sikereink is. A mi vívmányaink egyúttal az önök vívmányai is. Csakis ilyen kap­csolat lehet" népeink között, amelyeket a barátság Szálai fűz­nek össze és amelyek a népek közötti békéért, szép jelenünkért és még ragyogóbb jövŐnkért küz-t denek. Éljen a népek Közötti békéi (Nagy taps.) Éljen a szabadságszerető ma­gyar nép (Viharos taps). Éljen a. Magyar Népköztársa­ság kormánya! (Hosszantartó nagy taps). Éljen a magyar dolgozók di­cső pártja! (Hosszantartó taps)’* I. J. Gluscsenko beszédét st következő magyarul mondott szavakkal fejezte be: Éljen megbonthatatlan barát­ságunk! (Viharos taps). A szovjet kulturális küldöttség vezetőjének szavait az ünnepi est résztvevői hosszantartó tapssal fogadták. Áz ünnepi est első része az In- ternacionálé hangjaival ért vé­get. Az ünnepi műsorban szovjet vendégművészek és magyar mű­vészek léptek fel. Új DISZ-brigád alakult a lieiöcsabai cementgyárban A hejóV-tabai ccmcnigyár gépműhelyé­ben az elmúlt héten alakult az első esz­tergályos ifibrigád. Az alakuló értekez­leten a brigád tagjai a III. pártkongresz- ezus tiszteletére termelési felajánlásokat tettek, amelyeket már eddig is példa­mutatóan teljesítenek. így például Ra­gyák Mihály, a páncrlcsavarok menet- váeá*ával 245 százalékot ért el. Kiválóan dolgozik a brigád másik tagja, SztahÓ József marós is, aki az elmúlt napokban átlagosan 200 százalékra teljesítette tervét­II safómenti vegyiművek dolgozói a mezőgazdaság fejlesztÉsÉÉrt A saiómenti vegyiművek központi jár látó műhelyében nagy visszhangra talált az a felhívás, hogy az üzemek közvetlenül siessenek a mezőgazdaság megsegítésére. Nagy Ferenc lakatos brigádja már ja­nuárban megkezdte a kalapácsos kuka- ricadarcüó ciklonok gyártását Február* ban már 20 darabot készítettek el. Még ebben a hónapban újabb 30, márciusban pedig 40—50 ciklon elkészítését vállcd. ták- i A berlini értekezlet záróftlése Berlin (MTI) A négyhatalmi értekezlet csü­törtök délutáni záróülése három órakor kezdődött. Az ülésen, amelyen Molotov szovjet külügy­miniszter elnökölt, az osztrák küldöttség is résztvett. Figl és Molotov felszólalásai után a külügyminiszterek megállapítot­ták, hogy a berlini értekezleten nem sikerült az osztrák állam- szerződés kérdését megoldani. Az értekezlet résztvevői úgy "döntöt­te-!, hogy az Ausztria problémái« jának megoldására Irányuló eszmecseréi diplomáciai utón folytatják. Az osztrák küldöttség fólöi órakor elhagyta az üléstermet és a négy hatalom külügyminiszte­rei a német kérdés tárgyalására, a szovjet küldöttség szerdán beterjesztett javaslatainak meg­vitatására tértek át. Berlinben százezreit tüntető felvonuláson követelték Molotov szovjet külügyminiszter javaslatainak megvalósítását denen lévő szovjet nagykövetség előtt lelkesen éltették a felsza­badító Szovjetuniót, a szovjet! kormányt és következetes bés Berlin (MTI) A német fővárosban csütörtö­kön a négyhatalmi értekezlet utolsó napján többszázezer em­ber tüntető felvonulást tartott az Unter den Lindenen, a demokra­tikus Berlin nagyszerű sugár­út ján. A .tüntetők az Unter den Lin­kepolitikájál. A tüntetésen hozzávetőlege­sen 75 ezer nyugatberlini lakói is résztvett!.

Next

/
Thumbnails
Contents