Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-18 / 41. szám

2 ÉSZXKMTGTXRÖRSZÁG Csütörtök, 1954. február 18. Berlin lakossága tömegtüntetésen fejezi ki a német nép követeléseit Berlin (MTI) A demokratikus pártok és tö­megszervezetek tömbjének berli­ni bizottsága a következő felhí­vást adta ki: Berlin lakosai, üzemek, hiva­talok és iskolák dolgozói! Most, amikor a külügyminisz­terek értekezlete befejezéshez közeledik, a békeszerető Berlin félreérthetetlenül és messzire- hallhatóan kijelenti: Kivívjuk a békeszerződésre és Németország demokratikus újraegyesítésére Való jogunkat. Dullest a népek békeharca kényszerítette a tár­gyalóasztalhoz. A berlini értekez­let nagy jelentősége abban rej­lik, hogy a szovjet kormány itt világos és reális javaslataival felvázolta azt az utat, amely a világbékéhez, Európa békéjéhez és a Németországgal kötendő békéhez vezet. Ezek a javasla­tok hatékony fegyverek az igaz­ságos küzdelemben, amelyet a német nép a bonni és párisi há­borús egyezmények, s a milita- rizmus ellen, a békeszerződésért t az európai kollektív biztonság Németország bevonásával történő megteremtéséért folytat. A né­met nép nem hallgatással vála­szol az amerikai „nem“-re! Aki hallgat, az elősegíti azt, hogy Adenauer és Dulles az úgyneve­zett európai védelmi közösség tömegsírjába juttassa Nyugat- Németország lakosságát. Ezért le az Adenauerék és Scharnows- kik által szervezett provokáló, fasiszta'rsnéma felvonulással”! A békeszerető Berlin február 18-án délután 4 órakor az Unter den Lindenen tömegtüntetésen fejezi ki a német nép követeléseit. Le­gyetek ott mindannyian! (MTI) A berlini értekezletről Berlin (MTI) A berlim értekezlet eddigi menete s a megegyezés körüli nehézségek fokozot­tan felhívják a tanácskozások szemlélői­nek figyelmét az amerikai küldöttség gáaicsoskodó taktikájára, amivel a meg­egyezést akarja lehetetlenné lenini. Igen tanulságos ebből a szempontból össze- hasonlítani az amerikai delegáció tagjai­nak szavait és tetteit. Tegnap például az amerikai küldöttség szóvivője mester­kélt bubánál tál jelentette ki sajtókon­ferenciáján, hogy amikor az ülés szüne­tében kinézett a tárgyalóterem ablakából, meglehetősein élettelenül látta csüngeni a négy hatalom lobogóit az épület be­havazott parkjában elhelyezett árboe- ruda-kon. Eb a kép — mint mondotta — szimbólumrak látszott számára, annyira hasonlított a teremben uralkodó csüggedt hangulathoz. De vájjon hihetünk*e ennek a csinált hú bánatnak? Ha átlapozzuk^ a ,,Daily Mirror“ című newvorki folyóirat keddi számát, a következő lelkendező sorokat találjuk benne: Csütörtökön befejező­dik a berlini értekezlet anélkül, hogy eredményre vezetett volna. Ez amerikai győzelmét jelent, mivel a tárgyalásokon semmit sem fejeztek be. Az amerikai külügyminiszter úgy tér vissza az Egye­sült Államokba, hogy mindeddig egyet­len megállapodást sem kötöttek. Minden megállapodás engedményt, megbékélést és megalkuvást jelentett volna a mi ré­szünkről. Ez volt a helyzet a Szovjet­unióval folytatott előző tárgyalásokon is. Az Egyesük Államoknak most köszönetét kell mondania DuHesniak.“ Vegyünk szem ügyre még egv igen ta­nulságos adalékot, amely teljes mérték­ben feltárja az amerikai küldöttség ma­gatartásának indítékait- Az ADN hírügy­nökség egyik munkatársának a napok­ban alkalma adódott nyíltan ^ elbeszél­getni eíry ismert újságíróval, aki az Egye­sült Államokból érkezett Berlinbe. Mi­után ez amerikai újságírót biztosították .arról^ hogy nem említik meg a nevét, hajlandónak mutatkozott választ adni arra a kérdésre, hogy vájjon az Egyesült Államok kormánya őszintén óhajtja-e Németország egységének helyreállítását* Az újságíró a többi, között ezeket mon­dotta : Az Egyesült Államok összes európai katonai tervei a Szövetséges Köztársaság (vagyis Nyligat_Német ország) katonai potenciáljának felhasználására, újra fel­fegyverzésére és az európai védelmi kö­zösségbe való bekapcsolására épülnek fel. A bonni és párisi szer/ődés feladása és a békeszerződés megkötése az említett tervek kudarcához vezetne . . . Mielőtt az Egyesült Államokból Ber­linbe utaztam, saját fülemmel hallottam Dulles szájából szószerint a következő­ket: •Jobb az európai védelmi közösség és a ■ kettészakított Németország, mint az egyesített Németország és mint a védelmi közösség gondolatának végleges kudarca.“ Az Egyesült Államok nem óhajtia koc­kára tömni németországi pozícióit — folytatta az amerikai tudósító. Az Aden­auer vezetése alatt álló szövetségi kor­mány teljesen az Egyesült Államok ellen­őrzése alatt áll és az amerikai politika uszályában halad. A helyzet azonban gyö_ kérésén megváltozna, ha le kellene mon­daná a bonni szerződésről és bele kellene egyezni Németország egységének helyre- állításába. ’ Adenauer a kettészakítod sáp kancellárja és nem lehet a német nem­zet újraegyesítésének kancellárja. Bewélgetteir Murphv-vel, az Egyesült Államok volt németországi politikai ta* nácsalójánál és . jelenlegi külügyminisz­térium i államtitkárával is. Murphv ]<iJ .jelentette, az Egyesült Államok attól fél, hogy az egyesített Németországra nem tud majd olyan befolyást gyakorolni, mint most a Szövetségi Köztársaságra, ezért tehát szívesebben látja a kettésza* kított Németországot.“ A miskolci 28. sz. Állami Építőipari Trösrf női. és férfi szakmunkásokat és segédmunkásokat vesz fel a Tröszt területéhez tartozó építkezé. sekhez. \ dolgozóknak biztosítják az ingyen szállást, napi háromszori étkezést 7.30 Ft .ért és havonta egy- szer az utazási költség megtérítését. A családjuktól távol élő családos és családfenntartó dolgozók különélés! pótlékot kapnak munkanaponként. Ahol üzemi konyha van 6 Ff.ot. ahol üzemi konyha nincs 10 Ft>ot. — Jelentkezni lehet,: Miskolc. Un das T.ászló utca 4 szám (volt Kálvin utca) Tröszt* munkásfelvéteii irodá* iában. Az „ADN munkatársa végül megkérdezte az amerikai ujságírót, hogy az említett tények fényében vájjon mit jelentenek a nyugati hatalmak külügyminisztereinek a szabad választásokra is az össznémet kormány megalakítására vonatkozó javas, latai. A válaszhoz nem szükséges kom' meint árt fűzni: „Ezek a javaí-latok tak­tikai manővert jelentenek az európai fe­szültség fenntartása céljából.” A francia megszálló csapatok egyes tagjai keserűen csalódtak Bidaultban Berlin (ADN) „Azt reméltük, hogy Bidault a berlini külügyminiszteri értekezleten tisztelet ben tartja a francia nép akaratát és eré­lyesen szembefordul a minden németre és franciára pusztulást hozó európai vé­delmi közösség politikájával“ — jelen­tették ki a francia megszálló csapatok tagjai az ott foglalkoztatott német sze­mélyzettel folytatott beszélgetésük során, E francia katonák hangsúlyozták, hogy Bidault, a francia nép akarata ellenére az amerikaiak európai politikájának szó­szólója. Bidault hazaérkezése után el le­het készülve a francia közvélemény heves tiltakozására. A francia katonák kijelentették, hogy a nyugatnémet politikusok Franciaország ellen intézett fenyegetései nem ismeretle­nek előttük. Bidault az. amerikaiak euró­pai politikájának elfogadásával éppen Adenauer köreire támaszkodik. A szovjet külügyminiszternek orra a javaslatára, hogy Németországban rendez­zenek népszavazást az európai védelmi közösségről szóló szerződés vagy a béke­szerződés megkötéséről, a francia kato­nák kijelentették: „népszavazást kellene rendezni egész Európában, akkor meg­értené Bidault is, hogy ő és minden európai védelmi közösségi politikus elszi­getelten áll”. (MTI) A négyhatalmi értekezlet 25. ülése Berlin (MTI) A négyhatalom külügyminiszterei szerdán délután a Szovjetunió né­metországi főbiztosának székházá­ban Eden angol külügyminiszter el­nökletével tartották meg a berlini a második napirendi pontról, Né­metország és az európai biztonság kérdéséről tanácskoztak. Az első felszólaló, Molotov szovjet külügyminiszter új javaslatot ter­jesztett be a Németország problémá­jával összefüggő részletkérdések értekezlet 25. ülését. Ezen az ülésen megoldására. (MTI) R külügyminiszterek csütörtökön még egy zárt ülést tartanak Berlin (MTI) A négy nagyhatalom külügymi­niszterei szerdán délelőtt 11 órakor a Szovjetunió berlini főbiztosának székházában tartották meg ötödik zártkörű ülésüket, amelyen a Kínai Népköztársaság részvételével tartan­dó öthatalmi tanácskozás és általá­nos leszerelési világkonferencia ösz­szehívásának kérdéséről tárgyaltak. Az ülésről hivatalos kommünikét nem adtak ki, csupán azt közölték: A külügyminiszterek elhatározták, hogy csütörtökön délelőtt még egy zártkörű ülést tartanak az első na­pirendi ponttal összefüggő kérdések megoldása érdekében. (MTI) Az indokínai helyzetről Páris (MTI) Párisi politikai körökben kedden nagy feltűnést keltett a szaigoni francia rádió híradása, amely sze­rint Pleven francia hadügyminiszter Hanoiban értekezletet tartott a Vietnam és Patet-Lao területén ma­gasabb megbízatásokat betöltő fran­cia és Bao-Daj-féle tisztekkel. A je­lentés szerint „ez a konferencia fontos döntéseket hivatott hozni az indokinai háború folytatása ügyé­ben”. Az értekezletet követően Pleven hadügyminiszter fogadta a sajtó kép­viselőit és Észak-Vietnam baodajista helytartójának nyilván előre meg­rendelt kérdésére válaszolva, kije­lentette: a francia kormány eltö­kélte, hogy végig kitart az indokínai háborúban. Francia politikai körökben egyéb­ként feltűnést keltett az „AFP" hi­vatalos francia hírügynökség egyik jelentése, mely szerint a francia kormány „szívesen látná az indo- kínai háború folytatásához szüksé-i ges amerikai segítség növelését.'1 A hivatalos francia hadijelentés el-* ismeri, hogy Patet-Lao területén a felszabadító hadsereg osztagai foko­zott nyomást gyakorolnak a Luang Prabang fővárostól 80 kilométernyi­re északra fekvő Muong-Sai körüli megerősített francia táborra. A je­lentés szerint rövidesen általános tá­madás várható a körülzárt állás el­len. A vietnami demokratikus rádió jelenti, hogy szombaton a felszaba­dító hadsereg előretolt osztagai Luang Prabangtól 8 kilométernyire harcba bocsájtkoztak francia és zsoldos csapatokkal. A harcok során az expediciós hadsereg másfél szá­zada harcképtelenné vált. A fővárostól északra fekvő Nam- Bak melletti francia őrállást a fel­szabadító osztagok rohammal bevet­ték. (MTI) Mozgalom Norvégiában a katonai szolgálati idő meghosszabbítása ellen A „Friheten" közli, hogy a kato­nai szolgálati idő meghosszabbítása ellen küzdő akcióbizottság eddig több mint tízezer aláírást gyűjtött össze olyan személyektől, akik til­takoznak a katonai szolgálati idő meghosszabbítása ellen. Az aláírás- gyűjtés folyik. (MTI) G. Krompaszky Gabriella és V. Zalán Irén szonátaestje A szonáta — drámai erejű, beszédes zenei műfaj, amely tág lehetőségeket nyújt a: élet megannyi jelenségének, az érzelmek, eszmék, gondolatok, vívó- dósok művészi ábrázolására. Az elő­adóktól különöskép megkívánja az igé­nyességet, a fejlett ízlést, a forma és tartalom nemes összhangjának érzékel­tetését, az elmélyülést. A pedagógus szakszervezet kultúronhonában hétfő este rendezett hangverseny előadói azért tűzhették műsorukra a szonáta­irodalom Izét jelentős alkotását, mert művészetük ilyen erényekkel jeleskedik\ V. Zalán Irén rendkívül választékos, csiszolt, kulturált előadásmódját külö­nösen élvezetessé teszi a biztos intoná- lás — hegedűjének hangjai kristály- tisztán csendülnek — a lágy, hajlékony vonókezelés, lírájának mélytüzű esik lógása. Krompaszkv Gabriella játékában a gondos kidolgozási, a dallam szerété­től és a ritmusvonalak erőteljes meg­rajzolását figyelhettük meg. Mozart E-moll szonátájában a fájda­lom és bánat köttőiségét szólaltatták meg, de érzékeltetni tudták azt is, hogy a keserűség nem mélyül csüggedéssé, teljes lemondássá, fel-jel villanok a fcí'z°- Icodást árasztó derűs színek is, ame­lyekkel a mozarti életmű oly pazar bőséggel ajándékozott meg bennünket. Beethoven Tavaszi Szonátájában, két­ségtelenül, még mozarti elemek ural­kodnak, de beethoveni szárnyalással, számos helyen a szenvedélyek gáttalan tobogásával. Ennek a műnek előadását részletszépségek mellett túlontúl iissza- jojtottnak, tartózkodónak találtuk* Szép sikert aratott Vivaldi: Concerto Grosso-ja is, ennél Zádor Tibor műkő* dött közre. A műsorszámokat llcttma- nek László ismertette.. A pedagógus szakszervezet kultúra otthona helyes úton jár, amikor az is* mereiterje-ztő előadások, ankétok mel­lett programjába illeszt zeneesteket ji és ezzel alkalmat ad a helyi előadók további művészi fejlődésére, a pedago* gusok és más érdeklődök zenei művelt­ségének gyarapítására, (s-) Bírósági ítélet Szeptember 27-ről 28-ra virradó éj* jel feltörték a füzéri földművesszö­vetkezet boltját s onnan mintegy 20 ezer forint értékű textilárut loptak el. A tolvajok a lopott anyagot a fa­lu lakói között árusították. Sikerült hamarosan leleplezni és felelősségre vonni őket. A megyei bíróság Rostás Zoltánt 5 évi börtönre, Márton Csu­ha Istvánt 3 évi börtönre, Baba Menyhértnét 2 évi börtönre Ítélte be­töréses-lopásért. fellendülés előtt a mezőgazdasági újítómozgalom A mezőgazdasági újítómozgalom­nak nincs még nagy múltja, hiszen a gépállomások és állami gazdasá­gok akkor születtek, amikor az ipa­ri üzemekben már jelentős észszerü- sítéseket, újításokat vezettek be. 1948—49-ben az elhagyott vidéki kú­riák lapuval, gazzal benőtt udvarain megjelentek a traktorok. Nehéz kö­rülmények között kezdték ezt a munkát. A műhelyeket többnyire régi istállókban, színekben rendez­ték be és egyenként szedegették ösz- sze a használaton kívül lévő öreg műhelygépeket. Kevés volt a szak­munkás is. Hősi korszak volt ez, amikor sok, előbb még nagygazdák­nál szolgáló cseléd határozta el, hogy szakít a régi élettel és megtanulja a gépek kezelését. Az első feladata az elemi ismeretek elsajátítása volt és nehezen lehetett szó újítómozgalom­ról. A szakembereket a szükség tanította meg az ötletes­ségre A tapasztalatlan traktorosokat a szükség tanította meg a leleményes­ségre. A gépállomáson lévő ekék, vetőgépek, boronák és egyéb mun­kagépek nagyrészt még kisüzemi használatra készültek. Ha csak egyet ikasztottak belőlük a traktor után, lem használták ki eléggé erejét. Ek­kor születtek meg az első gépössze- jkapcsolások. A tsz-földek területé­inek megnövekedése lehetőséget is adott erre. A pátyi gépállomás sze­relőműhelyének dolgozói ekkor dol- jgozták ki az azóta is használt eke- kapaösszekapcsolást. Igen egyszerű ez az újítás. Egy hosszú rúd után ki­lenc ekekapát függesztenek és a traktorvcntatással kilenc ember és kilenc ló munkája válik fölöslegessé. E megoldás továbbfejlesztése a Te­mesvári-féle vonószerkezet, amelyet ma egyre szélesebb körben alkal­maznak. A gépállomásokon és állami gaz­daságokban dolgozó gyakorlati szak- J emberekre fontos feladatot rótt a kombájnok és egyéb mezőgazdasági gépek megjelenése. Ezek szerkesz­tésébe és szerelésébe ugyanis nem­egyszer hiba csúszott. A velük bánó emberekre várt a feladat, hogy mun­ka közben mielőbb felfedezzék a hi­bákat és javaslatokat dolgozzanak ki ezek kiküszöbölésére. Erősen próbára tette a szakembe­rek tudását az alkatrészhiány is. Va­lóságos mesterei lettek az alkatré­szek felújításának és házi elkészíté­sének. Tucatszámra lehetne sorolni példákat arra, hogy még az idei gép­javításban is hány ötletes, jól fel­használható javaslat született. Jelentős sikerek A nehéz körülmények között dol­gozó szerelők és traktorosok hozzá­szoktak ahhoz, hogy ötletesen, ügye­sen dolgozzanak. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy a fiatal újítómoz­galom máris több igen jelentős ered­ményt ért el. Ezek közül talán a legjelentősebb a négyzetes kukorica­ültető gép, amely Gyurkó Dénesnek, a tatai kísérleti tangazdaság agronó- musának ötlete és javaslata nyomán készült el. Ebből a gépből a mező­gazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat alapján ezer da­rabot készítenek már az idén. Jelentősen megkönnyíti a gyü­mölcsfa- és szőlőültetést a most ki­próbálás alatt álló gödörásógép. Ugyancsak nagy jelentősége van az aratási munkák alatt a Csánik Imre által szerkesztett kévegyüjtő kocsinak is, amelyet aratógéphez csatolva alkalmaznak. Ennek az újí­tásnak a megszerkesztője példázza, milyen óriási sikerei lehetnek az újítómozgalomnak. Csánik Imre nem iskolázott ember, egyszérü fejőgu­lyás, de a fúró-faragó parasztembe­rek hagyományain nőtt fel és min­denre van egészséges ötlete. A me­zőgazdasági munkások életének gyö­keres változása és ezen belül az újí­tómozgalom kibontakozása tette le­hetővé, hogy ez az éleseszű, ötletes ember ne csak borotvadobozokat fa­ragcsáljon, ne csak a maga kis kö­rében használja fel tehetségét, ha­nem javaslatai nyomán százával ké­szüljenek az új mezőgazdasági gé­pek. Az igazi fellendülés most várható A mezőgazdasági termelés fejlesz­téséről szóló párt- és kormányhatá­rozat kedvező helyzetet teremtett az újítómozgalom továbbfejlesztéséhez. A gépállomások és állami gazdasá­gok műhelyeibe a régiek mellé új, kiváló szakemberek érkeznek. Szo- dorai István Kossuth-dijäs esztergá­lyos már a mezőhegyesi mezőgazda- sági gépjavító vállalatnál hasznosít­ja tapasztalatait. Nemcsak új szak­munkásokkal erősödnek a mezőgazda- sági műhelyek, hanem a kiváló fiatal mérnökök közül is sokan határozták el, hogy a mezőgazdaságban dolgoz­nak tovább. A technikai feltételek jelentősen megjavultak, a műhelyek­be új esztergapadok és egyéb felsze­relések érkeznek. Budapesten egy hónappal ezelőtt avatták fel az or­szág első korszerű gépállomási javí­tóműhelyét, amelybe a hatalmas sze­relőcsarnok mellett külön jól beren­dezett esztergályos-, kovács-, lakatos- és egyéb műhely is van. Ez a nagy javítóműhely már nagyobb gépalakí­tások elvégzésére is kiválóan alkal­mas. A mezőgazdasági termelés fej­lesztéséről szóló határozat előírja, hogy az összes gépállomásokat el kell látni nagy javítóműhellyel és a tervek szerint már idén kétszáz nagyjavítóműhely építését és felsze­relését fejezik be. A patronáló üze­mek odaadó támogatása szintén meg­könnyíti az újítók munkáját. Ezenkí­vül a nagyobb jelentőségű újítások elkészítésére Mosonmagyaróvárott külön mezőgazdasági újításokat ki­vitelező műhelyt létesítenek. Az új feladatok Az újítómozgalom kifejlődését ed­dig hátráltatta az e téren még min­dig megmutatkozó bürokrácia. Az utóbbi időben már jelentős javulás mutatkozik. A földművelésügyi mi­nisztérium és a Medosz képviselői­ből, valamint kiváló szakemberek­ből álló mezőgazdasági újításokat elbíráló bizottság legalább kétheten­ként ülésezik. Ha valamilyen kam­pánymunkában felbukkant fontos újításról van szó, akkor két hétig sem várnak. Előfordult, hogy a bi­zottság egy hét alatt elfogadta a be­érkezett újítást. Helyesen teszik az újítók, ha kidolgozott javaslataikat a Medosz központnak is megküldik, mert ezáltal meggyorsítják újításuk elbírálását. A gépállomások és álla­mi gazdaságok vezetői azonban gyakran mostohán kezelik a dolgo­zók újításait, nem díjazzák a helyi jellegű javaslatokat, az országos be­vezetésre alkalmas újításokat pedig nem terjesztik tovább. A földműve­lésügyi minisztérium és a Medosz felvette a harcot ezek ellen a hibák ellen s az újítások elhanyagolása miatt három állami gazdasági igazgatót megdorgált. Igen fontos, hogy a he-* lyi Medosz-szervezetek is követke­zetesen harcoljanak az újítások al- kalmazásáért és díjazásáért. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megjele­nése óta nemcsak nagyobb lehetősé­geik, hanem nagyobb kötelességeid is vannak az újítóknak. Sok új mun­kafolyamatot kell gépesíteni. Eddig kevés gondot fordítottunk az állat­tenyésztés gépesítésére, így a gépi fejésre, vagy az állatok etetésének: észszerűbb megoldására. Az újítók­nak is most e téren több új javasla­tot kell tenni. Nagyobb mértékben gépesítjük a növényápolást. Az új agrotechnikai módszerek bevezeté­séhez újabb mezőgazdasági gépekre van szükség. Nem nélkülözhetjük egyetlen hozzáértő szakember javas­latait és ötleteit sem. Bizonyos, hogy a kedvező feltételek között az eddi­ginél sokkal nagyobb méreteket ölt a mezőgazdasági újító mozgalom.

Next

/
Thumbnails
Contents