Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-16 / 39. szám

Kedd, 1954. februári*. ÉSZAKMAGYAHORSZÁG Egy nap tanulságai a diósgyőri martinban „Mi, a Lenin Kohászati Művek tnartinacélművének fizikai és mű­szaki dolgozói a pártkongresszus tiszteletére vállaljuk, hogy havi ter­vünket az első negyedév minden hó­napjában 102 százalékra teljesít­jük •, \ így kezdődött a versenyvállalás szövege, amely még tavaly december végén született meg egy termelési értekezleten. S elmondhatjuk, azóta a martin kemencesorán lelkesen, odaadóan dolgoznak a brigádok, hogy az Ígéret ne maradjon puszta* szó. A január azonban minden igye­kezet ellenére rosszul sikerült. Nem­csak a vállalást, de a tervüket sem teljesítették a brigádok. A 24 kemen­cebrigád közül mindössze 5 adta ki az előírt acélmennyiséget. Február első napjaiban még növe­kedett az adósság. Voltak ugyan egy- egy műszakon kiemelkedő eredmé­nyek, de ezeket rendszerint 60—70, esetleg 80 százalékos teljesítmény követte. Az első tíz napban jól dolgozott Siliman Tódor és Szilágyi Dezső ke­mencebrigádja a III-as ifjúsági ke­mencénél; Leskó Lajos és Oláh Sándor kemencebrigádjaik is kitet­tek magukért. Volt több szép ered­mény is, csakhogy az egyik műszak többlete elveszett a másik nap adós­ságában. Február első tiz napjában még egyetlen brigád sem teljesítet­te havi esedékes tervét. Ezekután történt, hogy február 10- én reggel mint győzelmi jelentés ér­kezett a diszpécser telefonértesítése: A martinacélmű 9-cn napi tervét 100 9 százalékra teljesítette. Sokat jelentett ez a siker, azt, hogy a diós­győri martinászok nem felejtették el vállalásukat­De a további szép teljesítmények­hez nem elég a martinászok hősies helytállása, szükség van a jó műszaki feltételekre, a zavartalan anyagellátásra is. Az a helyzet ugyanis, hogy sok­szor órákat kell várniok hulladékra, nyersvasra, vagy a berakodódarura, ami sok tonna acélkiesést jelent. Ki­lencedikén is sokkal nagyobb lett volna az eredmény, ha kevesebb ne­hézség merül fel a kemencéknél és az anyagellátásnál. Nézzük csak meg az ügyeletes diszpécser jelentését, amely részle­tesen beszámol a termelés meneté­ről. „Az I-es kemencénél magas szilí­ciumtartalmú nyersvasat kaptak és a délután folyamán az adag nehezen olvadt, azonfelül félórát anyagra vártak. összesen 2 óra veszett kárba. v A Il-es kemencénél a kőművesek a ferdeboltozatot és a tükröt javí­tották. 10 órára készültek el- Délben a mágnesdaru meghibásodott és több mint 2 órát vártak a berakás­ra. A kiesés acélba átszámítva közel 60 tonna. A III-as kemencénél a délelőtt fo­lyamán szilárd nyersvasat raktak s emiatt 2 órát vesztettek-'1 Ezt tartalmazza a diszpécser je­lentése, amely szerint 227 tonna acéllal adhattak volna többet a ke­mencebrigádok, ha a hibák nem akadályozták volna őket és ha jobb a kooperáció a martin és a nagyol­vasztó között. A kemencebrigádok ígéretet tettek a hibák kijavítására s a 9-i ered­mény azt mutatja, hogy a műszaki feltételek biztosítása mellett a ke- mencebrigódok eleget tudnak tenni az Ígéretnek. Ezt igazolják a 10-1 eredmények is, melyek felülmúltak minden eddi­git. Jenei Lajos 27X.5, Kiovszki Já­nos 247 és Koncz Márton kemence­brigádjai 200.3 százalékot értek el- A II. számú kemencénél dolgozó bri­gádok teljesítménye is meghaladta a 150 százalékot. Hasonlóan a Vill­ás számú kemencénél 137.2, 1412, 126-1 százalékos teljesítmények szü­lettek. Igen sók acélra van szükség és a martinászok egyre többet akarnak adni a hazának. Kö«sőne< a tissaaxcderkényi DlSZ-tUkárnak A tiszapalkonyai építkezésnél is nagy nehézségeket okozott a hófú­vás. Február £-án már úgy volt, hogy még a munkásszálláson sem tudnak befűteni. Nem volt szén és az iparvágányt befújta a hó. A közeli községi tanácsokhoz for­dultunk segítségért.. A sajószögedi és nagycsécsi tanácselnök a lehetősé­gekhez mérten segített is. A tisza- szederkényi tanácselnök azonban el­utasított. A tanácsházán tartózko­dott Nagy Béla DISZ-titkár is. Ami­kor meghallotta miről van szó, köz­beszólt: „jöjjön velem az elvtárs". Azonnal brigádot szervezett és 1 órán belül már a vasútvonalon dol­goztak a fiatalok. Nekik köszönhet­jük, hogy estére jó meleg volt a munkásszállásokon. Ezúton mondunk köszönetét Nagy Béla elvtársnak, s a brigád vala­mennyi tagjának, hogy személyes példamutatással segítettek a hóaka­dályok eltávolításánál. SZILVÁSI SÁNDOR párttitkár A szovjet szakszervezetek elősegítik a mezőgazdaság fellendülését A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tavaly szeptemberi plénuma ki­tűzte a gyakorlati intézkedések részletes programját a 1 mező­gazdasági termelés fellendítése érdekében. Különösen nagyará­nyú intézkedések történnek a mezőgazdaság gépesítésének fo­kozása terén. A szovjet kolhozföldeken je­lenleg kb. 1 millió traktor, 255.000 gabonakombájn és sok más me­zőgazdasági gép dolgozik. 1954- f<51 1957. május 1-ig újabb 500 ezer általános traktort (15 ló­erősre átszámítva), 250 ezer szántótraktort, sok más gépet és gépkocsit adnak át a mezőgazda­ságnak. Hatalmas mennyiségben szállítják falura a gépeket, gépi berendezéseket, tartalékal­katrészeket. Szakképzett munká­sok, mérnökök, agronóinusok mennek a kolhozokba és gépállo­másokra. A kolhozokat és gépál­lomásokat patronáló üzemek egyre több gyakorlati segítséget nyújtanak a, kolhozoknak és gépállomásoknak. A szovjet szakszervezetek te­vékenyen résztvesznek azoknak az országos feladatoknak meg­valósításában, amelyeket a kom­munista párt és a szovjet kor­mány a mezőgazdaság terén ki­tűzött.. A szovjet szakszervezetek egyik legfontosabb feladata az, hogy minél szélesebb körben megszer­vezzék a szocialista munkaver­senyt azokban az üzemekben, amelyek gépeket, vagy tarta lékalkatrészeket szállítanak a gépállomásoknak, szovhozoknak és kolhozoknak. A versenyszerve­zés során a szakszervezetek azért harcolnak, hogy az üzemek fennakadás nélkül és kiváló mi­nőségben szállítsák a gépeket vagy tartalékalkatrészeket falu­ra. Ahol a munkaversenyt jól meg­szervezik, az eredmények sem maradnak el. A harkovi traktor­gyár például az elmúlt évben kb. 800 traktort és sok tartalék- alkatrészt gyártott terven felül. Nagy szerepet játszott ebben a szakszervezet, amely közvetlenül' a részlegeken, a brigádokban szervezte meg a munka versenyt, Terticsnij, a gépjavító műhely egyik részlegének szakszervezeti csoportbízalmija például 10 na- iponkinh rövid értekezleten beszé-. í Irta: V. Orlov ír meg csoportja tagjaival a ver-' senyeredmény.eket. Ha úgy látja, hogy valamely esztergályos le­marad, azonnal segít neki. Maga a csoportbizalmi elsajátította a szélesforgácsolás élenjáró mód­szerét, többféleképpen tökélete­sítette a gyártási eljárást. Jó példáját sokan követték. A szakszervezet kifejleszti a munkások alkotó kezdeménye­zését, irányítja a munkaversenyt, s így elősegíti a mezőgazdasági megrendelések határidőelőtti tel­jesítését. A cseljabinszki auto- mechanikai üzem több szállítha­tó áramteleppel és a gépesített takarmányszállításhoz szükséges felfüggeszthető sinberendezéssel ajándékozta meg a patronálása alatt álló varnyenszki kerületbeli kolhozokat. Az üzemek' dolgozói gyakran meghívják a traktorosokat, kom­bájnvezetőket, gépészeket, akik a mezőgazdaságban dolgoznak. Nemrég 100 falusi gépkezelő járt az ál táji mezőgazdasági gépgyárban. A traktorgyár terve­zői beszéltek vendégeiknek az új mezőgazdasági gépekről, amelye­ket az idén hoznak forgalomba. A vendégek észrevételeket tettek a gépek szerkesztéséről és minő­ségéről. Az üzemi szakemberek és munkások véleménycseréje a falusi gépészekkel és kolhozpa­rasztokkal nagyon hasznos. Igen fontos az is, hogy az ipari üzemek dolgozói átadják élenjáró munkamódszereiket a gépállomások, szovhozok és kol­hozok dolgozóinak. Sokszáz gép­állomáson és kolhozban tömege­sen tanulmányozzák a gépészek a magas termelékenységű mun­kamódszereket, a gépek leghatá­sosabb kihasználását. A Cskalov városi Kirov-gyár üzemi biztonságának elnöke a kö­vetkezőket beszélte el: „Üzemünk dolgozói patronál­ják a perevolpeki és az abramovi gépállomást. Legjobb munká­saink és mérnökeink kimentek a két gépállomásra, bemutatták az élenjáró munkamódszereket. Jukin gyorsvágó kétszer volt kinn a perevolocki gép­állomáson. A gépállomás eszter­gályosai megtanulták munka- módszerét és jelentősen emelték munkájuk termelékenységét. Az­előtt egy traktorkerékagyat 4 óra alatt mpnkáitak meg, ma pedig feleannyi idő alatt. A hengeresz- tergálást ma i óra helyett' 30 perc alatt- végzik ei,“ I Az üzem segítség# jóvoltából a két gépállomás jelentősen meg­javította a termelés szervezését és emelte a gépállomány terme­lékenységét. A moszkvai Sztálin-gépkocsi- gyár dolgozói a Naro-fomini ke­rület, 1. számú gépállomását, pat­ronálják. Az üzem segített a gépállomásnak a javítóműhely és a lakóház felépítésében, a mű­hely pótalkatrészekkel és moto­rokkal való felszerelésében, me­legágyak és üvegházak létesíté­sében. A moszkvai üzemek vállalták, hogy 1954. végéig segítenek a moszkvakörnyéki kolhozoknak 105.000 melegágyi kert és 10.000 négyzetméter területű melegház létesítésében. A patronázsmunka jobb meg­szervezése érdekében az üze­mekben tanácsok létesülnek a patronált kolhozokkal és gépál­lomásokkal való együttműködés intézésére. Az Ivanovo városi tőzegipari gépgyárban is létesítettek ilyen tanácsot az üzemi bizottság mellett. A tanácsban rősztvesz- nek az üzem egyes munkásai és mérnökei, a tervosztály és a munkaügyi osztály vezetője. Az utóbbiak segítenek a patronált kolhoznak a tervezésben. Részt- vesz a tanácsban az üzem fő­könyvelője is: az ő kötelessége, hogy irányítsa a kolhoz könyve­lőinek szakmai továbbképzését. L. Seligin Sztálin-díjas tervező, az együttműködési tanács tagja irányítja a mezőgazdasági mun­kák gépesítésével foglalkozó brigádot. A tanács három tagja a melegágyak és melegházak építését irányítja. A Szovj'et Szakszervezetek összszövetségi Központi Taná­csának tavaly decemberi 12. plé­numa az SZKP Központi Bizott­sága szeptemberi plénumán ho­zott határozatok, valamint az azt követő párt- és kormányhatáro­zatok iránymutatása nyomán ki­tűzte a szakszervezetek gyakor­lati feladatait a mezőgazdaság, a könnyű- és élelmiszeripar gyorsütemü fejlesztése és a szov­jet kereskedelem továbbfejlesz­tése terén. A szovjet szakszervezetek irá­nyítják a dolgozók szocialista munkaversenyét és harcolnak a Szakszervezetek összszövetségi Központi Tanácsa 12. plénumán hozott határozatok megvalósítá­sáért!, A miskolci tütöház mozdonyvezetőinek és isiéinek levele a borsiéi szénbányászokból KEDVES BÁNYÁSZ ELVTÁRSAK! Tudjuk: hősiesen dolgoztok a föld mélyén, hogy mind többet küldjétek a felszínre a fekete gyémántból. Az általatok termelt szén egyrészét — mint jól tudjátok — a vasút használja fel. Bizony, komoly nehézséget okoz a szén gyenge minősége. Sok a meddő, s így nem tudjuk vonatainkat menetrendszerint továbbítani. Gondoljatok arra, hogy rosszul fűtött vonatokon utaztok ti is s gyermekeitek is. Ennek a gyenge minő­ségű szén az oka. Bodrogi Károly sztahánovista főmozdonyvezető és brigádja a Kazinc­barcikáról Budapestig közlekedő 9553-as munkásvonatot továbbította. Az érkezése 21 óra lett volna. A rossz minőségű szén miatt már Füzes­abonyban 57 percet tartózkodott gőzfejlesztés és tűztisztítás miatt. Hat­vanban ugyanez ismétlődött meg. Innét 24 órakor indult tovább és nagy késéssel érkezett meg Budapestre. A gyenge minőségű szén hátráltatja az áru és élelmiszerek időben való szállítását is, de hátráltat bennünket abban is, hogy számotokra üres kocsit biztosítsunk. Borsodi bányászok! Adjatok jobb szenet, mert ezzel segítitek a vasút munkáját, segítitek, hogy a személy- és munkásvonatok menetrendsze­rint közlekedjenek, hogy az élelemmel és a nyersanyaggal közlekedő vo­natok időben megérkezzenek. Ezt kérjük tőletek mi vasutasok a kor­mányprogram megvalósítása érdekében. A MISKOLCI FÜTÖHÁZ MOZDONYVEZETŐI ÉS FŰTŐI. Szeretik a könyvet a szikszói járás dolgozói A szikszói járásban 23 községi népkönyvtár áll a falvak dolgozói­nak rendelkezésére. Igen örvendetes jelenség, hogy a könyvek iránt igen nagy az érdeklődés. Ennek eredménye, hogy a községek sok dolgozója, fia­talja a népkönyvtár összes könyvét már kiolvasta. Ezért szükségessé vált újabb könyvek vásárlása, illetve a könyvek kicserélése. Különösen nagy az érdeklődés Petőfi, Arany és József Attila költe­ményei iránt. Keresett olvasmányok Tolsztoj, Balsac és Csehov művei. Igen nagy érdeklődés nyilvánul meg a most megjelenő magyar és szovjet szépirodalmi művek iránt is. „A falu egészségéért“ Nagyjelentőségű tisztasági és tatarozás! versenymozgalom indult megyénkben A kormányprogram népünk élet- színvonala emelése érdekében leg­fontosabb feladatunkká tette mező- gazdaságunk nagyarányú fejleszté­sét. Munkásosztályunk a legteljesebb segítséget igyekszik nyújtani é cél­kitűzés megvalósításához- A külön­böző üzemek dolgozói vállalták az egyes gépállomások patronálását, hogy azok jól felkészülhessenek a tavaszi munkára. Az ipari munká­sok példáját követve, megyénk egészségügyi dolgozói is egyre na­gyobb figyelmet fordítanak a falvak lakossága egészségének megjavítá­sára. Egymásután születnek a külön­féle mozgalmak, amelyeknek célja a falu egészségvédelmének biztosítása. A mezőosáti községi tanács vég­rehajtó bizottsága az egészség- ügyi szervek bevonásával: „A falu egészségéért“ címen tiszta­sági mozgalmat indított, s versenyre hívta ki a járás vala­mennyi községét. A tisztasági moz­galom versenypontjai a következők: Valamennyi lakóházat kivülröl- belülről kitataroztatják, illetve ki- meszeltetik. Valamennyi udvart rendbehozatják és kitisztíttatják. Március 15-ig valamennyi udvarról kihordatják a felgyülemlett istálló­trágyát és szemetet. Valamennyi W. C.-t — beleértve a közületekét is — kitakaríttatják s az egészség- ügyi követelményeknek megfelelő állapotba hozatják. Hetenkint leg­alább egyszer a község minden ut­cáját felsepertetik. Gondoskodnak a járdák tisztításáról s a kidűlőfélben lévő kerítéseket helyreállíttatják. Az utcákat szegélyező vízlevezető árko­kat olyan állapotba hozatják, hogy a csapadékvíz könnyen elfolyhas­son. Valamennyi közkutat egészség- ügyi szempontból elfogadható álla­potba helyeznek- Gondoskodnak va­lamennyi középületnek — elsősorban az iskoláknak — kivülről-belülrol való kimeszeltetéséről, illetve tata* roztatásáról s vállalják az udvarok állandó rendbentartását. Biztosítják valamennyi élelmiszer és italárusító üzlet tisztaságát és az üzletekben az egészségügyi előírások betartását. Minden utcában — ahol lehetséges — a járda és az úttest közé facseme­téket ültetnek és a kipusztult fák helyére újat ültetnek. Gondoskodnak a közterek állandó tisztántartásáról, ahol lehetséges parkosításáról, a parkok, valamint zöldterületek ál* landó gondozásáról­A felhívás nagy visszhangra ta­lált. A mczőcsáti járás vala­mennyi községe, elfogadta a fel­hívást s csatlakozott a mozga­lomhoz. A mezőcsátiak példáját követve, ha* sonló mozgalom indult az abaujszán* tói járásban is, amelynek célja a mezőgazdasági munka feltételeinek megjavítása, a mezőgazdasági dől* gőzök jobb egészségügyi ellátása. „Tisztaság félegészség“ jelszóval ugyancsak mozgalmat szerveztek a miskolci járásban. A mozgalom cél­ja a falu közegészségügyi helyzeté* nek megjavítása. A megyei tanács egészségügyi osztálya mindenben igyekszik támogatni ezeket a kezdeménye­zéseket. Célja az, hogy a versenymozgalmat a megye területén mindenütt elter* jessze és kiszélesítse. Az egészség* ügyi dolgozók kérik a megye lakóit, hogy karolják fel a tisztasági ver­senyt, amelynek sikeres megvaiósí* tása nagymértékben elősegíti me­gyénk egészségügyi helyzetének megjavítását. Több dolgozó bérpanaszát orvosolták a minisztériumok a lakosság bejelentései alapján Az építésügyi minisztérium 11/4. számú Épületburkoló Vállalatánál dolgozó szállító- és rakodómunkások panaszt tettek, hogy rendszerint esti hat órától reggeli hat óráig dolgoz­nak és a hajnali két órától hat óráig terjedő időre a vállalat megtagadta éjszakai pótlék fizetését, azzal az in­dokolással, hogy erre az időre túl­óradíjat kapnak. Az építésügyi mi­nisztérium megállapította, hogy a dolgozóknak éjjel végzett munká­jukért a tulóradijon felül éjszakai pótlék is jár és utasította a vállala­tot, hogy a húsz százalékos éjszakai pótlékot visszamenőleg fizesse ki. Győrfi Rózsa és Pártái Irén még 1953-ban, mint kisegítő munkaerők dolgoztak a begyűjtéssel kapcsolat­ban Bábonymegyer község tanácsá­nál, illetményüket azonban — költ­ségvetési fedezet hiányában — több, mint másféléven keresztül nem kap­ták meg. Közérdekű panaszuk alap­ján a begyűjtési minisztérium úgy intézkedett, hogy a Somogy megyei tanácsnak engedélyezett póthitelke­retből fizessék ki munkadíjukat. Dr. Körös Károly vértesszöllösi körzeti orvos több rendbeli panaszt tett közérdekű bejelentésében. Kör­zeti orvosi fizetéséből levonták azt az összeget, amelyet körorvosi illet­mény címén jogtalanul utaltak ki ré­szére, s amelyet éppen ezért fel sem vett. 1952. utolsó negyedében nem kapta meg fuvarátalányát és a ren* delő takarítási költségét. A múlt év tavaszán Tatabányára helyezték át, ahol a bányavidéki körzeti orvosi teendőkön kívül a 47/4. számú Építő* ipari Vállalat, valamint a vele kap­csolatos alvállalatok dolgozóinak be* tegellátását is rábízták, az ezért jár4 illetményét azonban hónapokon ke­resztül nem utalták ki. Az egészség- ügyi minisztérium vizsgálata alapján intézkedtek az elmaradt járandósá­gok kiutalására. Több tiszakécskei lakos négy héten át arató és cséplő munkát végzett a szolnoki cukorgyár állami célgazda­ságában a Szolnok megyei Paládics- pusztán, munkájuk után azonban nem kapták meg sem a kenyérgabo­nafejadagot, sem a gabonaprémiumot. Bejelentésük alapján az élelmiszer­ipari minisztérium vizsgálata kiderí­tette, hogy a panaszosok egy gondat­lan brigádvezető hibájából maradtak ki a gabonajuttatásra jogosultak név­jegyzékéből. A minisztérium intézke­désére a bejelentők hozájutottak já­randóságukhoz, á brigádvezető és az érdekelt üzemegység vezetője ellen pedig fegyelmi eljárás indult. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents