Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-14 / 38. szám

195*. február- ÜL ÉSZAKMAGYÁRORSZÁG 7 Hpzottsertésért anyakocákat vagy malacokat lehet «cserélni Állami gazdaságaink hathatós tá­mogatásban részesítik megyénk dol­gozó parasztságát a sertéstenyésztés­ben- A miskolci Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat üzemegységei a kö­zeljövőben például 1800 darab vá­lasztási malacot, s mintegy 200 da­rab tenyészkocát adnak át csere út­ján vagy készpénz ellenében a me­gye termelőszövetkezeteinek és az egyénileg dolgozó parasztoknak. A vállalat üzemegységei anyako­cákat és 12—15 kilogramm súlyig terjedő malacokat cserélnek el hí­zottsertésért. Nagyszámban adnak el kocát és malacot készpénzért is. Az a termelőszövetkezet, vagy egyénileg dolgozó paraszt, aki cse­rélni akar, hízottsertését átadja a helyi állat- és zsírbegyüjtő vállalat kirendeltségének. Ott a hízottsertés szabadpiaci árát — a megállapodás szerinti árat — s egyúttal egy sza­badpiaci vételi jegyet kap. A vételi jegyet a vállalatnak azon a telephe­lyén kell leadnia, ahol a csere tör­ténik. ennek ellenében kapja meg az anyakocát, vagy a növendékmalaco­kat. Cserét és sertésvásárlást kész­pénzért a közeljövőben a vállalat következő üzemegységeinél lehet le­bonyolítani: február 16—17-én, 23. és 24-én Monok — Kaptári telepen, február 18—19-én 22—26-án Muhi— Szeszgyártelepen, február 17—18-án, 24—25-én pedig a boldogkőváraljai telepen. Sertést vásárolhatnak és cserélhetnek az üzemi munkások és hivatali dolgozók is. A vásárlás és a csere is a jelenlegi szabadpiaci ára­kon történik. A BEGYŰJTÉS ÉLENJÁRÓI A kongresszusi versenyben ter- alőszövetkezeteink közül a mé­I gépállomások versenysorrendle a tavaszi gépjavításban malőszövetkezeteink rai Uj Barázda, a tiszakarádi Táncsics, az upponyi Rákóczi, a borsödivánkai Petőfi, ^ a csobaji Éberség és a finkei Kossuth jár élen a beadásban. Teljesítették az I. negyedévi hizottsertés, vá­gómarha, baromfi és tojás be­adási kötelezettségüket. Egyre több azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik tiax, táridő előtt teljesítik kongresz- szusi vállalásaikat. Mezőköves­den például Káló József 8 holdas dolgozó paraszt egészévi hizott­sertés beadását, Árvái János 0 holdas dolgozó paraszt félévi ba­romfi és tojás beadási előírását teljesítette. Dámócon Siska Bernát 8 hol­das és Pápai József 3 holdas dolgozó paraszt már egészóvi hi­zottsertés, vágómarha és ba­romfi beadásának tett eleget. Varga Károly 12 holdas bükk­ábrányi, Tóth Sándor 8 holdas sajókápolnai, Veres O. Balázs ú holdas rudabányai, Gara Ferenc 12 holdas laki dolgozó parasztok szintén eleget tettek egészévi sertés, b;.romfi és vágómarha beadási kötelezettségüknek. Füi'jesi Ferenc 6 holdas vá- mosujfalusi, Vinczlér Mihály 12 holdas végardói, Fehérvári Lajos 4 holdas egérlövői dolgozó pa­rasztok pedig félévi baromfi és tojás, valamint egészévi vágó­marha beadásuknak tettek ele­get. 1. Ujcsanálos 2. Méra 3. Tiszador.ogma 4. Taktaharkány 5. Sárospatak 6. Szerencs 7. Alsóvadász 8. Alsózsolca 9. Ernőd 10. Vilmány 11. Csobád 12. Szendrő 13. Tokaj 14. Edelény 15. Mezőnyárád 16. Baktakék 17. ózd 18. Sajószentpéter 19. Mezőkövesd 20. Mezőcsát 21. Bodroghalom 22. Riese 23. Putnok 24. Hejőpapi 100 százalék 100 100 100 ion 100 99 95.5 94.8 „ 94.6 „ 94 94 93 92.5 „ 91.5 „ 91.4 „ 88.9 87 85 ,, 80.5 „ 78.9 „ 78.5 „ 69.2 „ 66.6 A megyei átlag a gépjavítási versenyben 87.4 százalék. Érdemes szerződéses dohányt termelni A jó munka meghozta gyümöl­csét Ládi Lukács sajószögedi 4 holdas dolgozó parasztnak is. Két holdon ás_ ezer .ölön termelt a múlt évben szerződéses do­hán)!, 16.392 forintot kapott a termésért, pedig 50 százalékos jégkár értő a vetést. Érdemes tehát dohányt ter­melni. Az új begyűjtési rendelet szerint a beadás alól is mentesül a leszerződött terület. így meg­kétszereződik minden dohány- termelő jövedelme, hiszen nem­csak nénzt kap, hanem a ked­vezmény alapján megmaradt ter­ményt máshol értékesítheti. Ha bőven adunk a hazának, többet várhatunk egyéni boldo­gulásunkhoz: ez a feltétele az életszínvonal emelkedésének is Több ruha, cipő és más ipari termék jut a falunak. KOCSIS IMRE megyei tanács Halász Béla is falura készül Egykor mezőgazdász volt, aztán új szakmát tanult: vasszerkezeti lakatos lett és az ipar­ban dolgozott. Nem kell szégyenkezni ered­ményeiért, teljesítmé­nye mindig 100 száza­lék fölött volt. A leg­jobbak között emleget­ték Halász Béla nevét. Úgy dolgozott, min* kommunista, példát- mutatott munkatársai­nak. Jogos büszkeséggel gondolhat vissza eddigi munkájára, résztvett a diósgyőri óriáskohó és az inotai aluminium- kohómüvek építésé­ben. Most, hogy a párt és a kormány egyik leg­fontosabb célként a mezőgazdasági terme­lés növelését jelölte meg, ő is jelentkezett az új frontra, hogy résztvegyen az élet- színvonal emeléséért folyó harcban. A je­lentkezést elfogadták és már megkapta be osztását is. Három köz ség határát és terme­lőszövetkezetének gaz­daságát bízták rá az ózdi járásban. Szeretet­tel várja a falu Halász Bélát, hogy közös mun­kával, összefogással a korszerű agrotechnikai módszerek felhasználá­sával minél több élel­met termelhessenek a városok s az üzemek dolgozóinak , Megérkeznek a kijavított traktorok... A DIMÁVAG Gépgyár dolgozói hat traktort adtak át, kijavítva a patronált alsóvadász! gépállomásnak. A képen: a traktorok megér­keznek a gépállomás udvarára. ............................................................................................................................................................................................................................................................................ilium A gépállomás udvarán Budai János elvtárs, a gépállomás igazgatója átveszi a traktorokat Varga Gézától. iwimimiMiiiiiiiiimiiiuiiimiimiiimiiiniimiiimmmiiiiiimuimiiiimmsiiimimiMiniimiiimiiiiiimnmui» Cike József a tanácsházán ^ várt rám. Tudta, hogy egyenesen vele szeretnék beszél getni. Azt is tudta, hogy ez­zel a beszélgetéssel ezreknek és ezreknek adja majd át termelési módszereit. Annyit már tudtam róla, hogy 10 hold­ja és kilenc egészséges, erős gyermeke van, az elmúlt év­ben egy holdon 360 mázsa cukorrépát termelt és hogy ami­óta a földosztáskor megkapta a 10 holdat, még egyetlen szem terménnyel, liter tejjel, darab tojással, egyetlen fillér adóval sem maradt soha adósa az államnak. Meg még azt is, hogy cukorrépatermelésben versenyre hívta a szerencsi cukorgyár célgazdaságát. — Négyszáz mázsát vállalt hol- dankmt. Vájjon hogy dolgozik ez a derék ember? A mikor megmutatták, hogy ő az, nem hittem el. A ki- íencgyermekes családapák, akikkel eddig találkoztam, középkorúnál jóval idősebbek, munkában megviseltek vol­tak. Meglátszott rajtuk a kilenc gyerek nevelésének gondja, az évről-évre végzett nehéz földmunka belevéste barázdáit arcukba. Sike Józsefben pedig egy élete delén lévő, derűs­arcú, szürkeszemű, vidámtekintetű, fiatalosmozgású embert ismertem meg. Az első pillanatban megszerettem ezt az em­bert, már akkor, amikor még egy szót sem szólt, amikor még nem tudtam, hogy tanácstag, a termelési állandó bi­zottság elnöke és hogy a faluban mindenki Sike József ka­puját figyeli reggelenkint a tavaszi és nyári munkák ide­jén; hogy vájjon ma répát vet, kapál-e, vagy ültet, mert azt kell csinálni, amit ő, az a legsürgősebb és leghelyesebb tennivaló. A z idén fél holddal nagyobb területen termelek cu­korrépát, mint tavaly. Egy holdon dohány terme­lésére kötöttem szerződést. A szerződéses termelés — külö­nösen a cukorrépa és a dohány — jól fizet. Nekem is hasz­nos — már a családnak —, meg az államnak is. Persze csak akkor, ha megadjuk a földnek, a répának, a dohánynak is, ami keil. Es én megadom. A múlt évben 360 mázsa cukor­répám volt egy holdon. Kaptam érte 5000 forint készpénzt, 780 kiló cukrot, 155 mázsa szeletet, meg 194 kiló szörpöt- 15 000 forint körül tesz ki együttvéve. Hozzá még a dohány is hozott, no meg a búza is. Négy holdon 57 mázsa búzám termett. Nem sikerült úgy, hogyan gondoltam. Négy évvel ezelőtt ugyanis a négy hold 88 mázsát fizetett. Az idén leg­alább ugyanannyit akarok, össze-vissza 40—50 ezer forintot akarok ezévben a konyhára hozni. Mert én is tervezek ám, de úgy tervezek, hogy minden forintnak megvan az alapja- Egyiknek a földemben, másiknak a fejemben, a harmadik- nak-negyediknek a kormány segítségében. A két hold cu- Xorrepaföldről nyolcszáz mázsa répát akarok betakarítani, a Következő módszerrel... U* lóször is: milyen legyen a répa földje? Ujjain sorolva, elmondja, mi minden kell a bő cukorrépaterméshez. S ahogy beszél, nem kérkedve, még csak nem is túl büszkén, úgy szívből, zamatosán, szinte ér­zem a friss, ázott föld kábító illatát és látom ahogyan Sike József elindul a határba „talajt teremteni" a 400 mázsás ré­paterméshez • •. Mindig kalászos után veti a répát. Még a keresztek a földön sorakoznak — ő már végzi a középszán­tást. Utána jóformán megállás nélkül hordja a frissenszán- tott földre a trágyát. Négyszáz mázsát egy holdra- Annyi kell. Tavaly azért is nem termett meg csak a 360 mázsa, mert „csupán’1 250 mázsa trágya jutott a hold cukorrépái ike József ar any táblája földre. Két-három hét múlva azután négy tehénnel megkezdi a mélyszántást, mélyen szánt, mint a traktor, csak persze lassabban... Tavasszal azután, mihelyt az idő engedi — de azonnal — újra nekiereszti az ekét a földnek, vetés alá. És néhány nap múlva már veti is a magot. Még akkor, is, ha reggelenkint még „bőrös" a kútvíz a vályúban ... A zért — beszéli mosolyogva —, mert jobb korán, mint későn. A répa kibír 4—5 fok hideget is. Meg se látszik rajta, s mire melegebbre fordul az idő, már erő­sek a rópácskák. Jöhet annyi bolha, amennyi akar, nem tesz kárt. De ha meleg az idő és akkor vetek, leeszi a bolha egy szálig. No és az „egyelés". Mihelyt kibúvik a répa, már egyelünk is az asszonnyal meg a gyerekekkel, hogy a feles­leges ne szíja a zsírt a többitől •.. A korai egyeléssel kapcsolatban elmond egy érdekes esetet­Harmad-vagy negyedéve alig sorzott a répa, már egyeltek- A szomszédok mosolyogtak. — Bolondok vagytok, hiszen nem marad utánatok semmi. — Néhány nap múlva azonban megváltozott a véleményük, mert a Sike József répája úgy nőtt, kapaszkodott felfelé, mint a nádszál. Azóta is, ha egyik nap Sike megkezdi az egyelést, másnap a fél falu azt csinálja. Egyelés után mindjárt rheg-tolizza a földet, s néhány napra rá ismét megkapálja, kézzel. Annyiszor kapál, ahányszor a talaj megkívánja. Nem a gaz, hanem a föld Mert sokan úgy hiszik, a gaz szabja meg a kapálás számát Sike József ezt másként mondja: — A föld szabja meg Mert ha eső után hirtelen meleg idő jön, akkor is kapálok ha nincs gaz. Nehogy megrepedezzen, beszáradjon a föld Ezt jól jegyezze meg mindenki, aki cukorrépát, vagy do­hányt termel. Mert a dohánynál is így van. így akarok en az idén 400 mázsát termelni •.. T ónéhány esztendő számos tapasztalata adta Sike Jó­** zsefnek ezeket a módszereket a cukorrépatermelés­hez, a dohánytermeléshez, meg minden más növény terme­léséhez. Régen, még nincstelen cseléd korában, az uraság öt hold dohányát kapálta, gondozta. Keserves munka volt. Most százszor nagyobb kedvvel, odaadással dolgozik, hiszen magáért, kilenc gyermekéért, a boldogabb holnapjáért tesz!, amit tesz. Szeret dolgozni és okosan dolgozik. — Sokan nem akarják megérteni még a mi falunkban sem, hogy nem mást, hanem magukat kell hibáztatniok, ha nem terem annyi, amennyit szeretnének. Sokan idegenked­nek a szerződéses termeléstől, a cukorrépa- és dohányter­meléstől, mert hogy sok munka van vele, meg — úgy mond­ják — nem mindig sikerül. — Pedig láthatják az én pél­dámból is, hogy nem jól gondolkoznak. Hogy sok munka van vele? Sok! De ha én harmadmagammal el tudom vé­gezni a vetést, a cukorrépa, a dohány kapálását, betakarí­tását, ők is megcsinálhatják, ha akarják. Tizenegyen va­gyunk a családban, de csak hárman dolgozunk. Én, a fele­ségem, meg a nagyobb fiú, Laci. Ö már elvégezte az iskolát. Tizenhétéves. A tizenötéves Margit nem jöhet a földre, mert otthon még hét gyereknek kell gondját viselni, öt iskolába jár, kettő még kisebb. Az a fontos, hogy jól kell beosztani a munkát. Be Is lehet, hiszen a cukorrépát már megkapáltuk, amikor a do­hányt vetni kell. És ha az ember tudja, mit mikor kell elvégezni, kifizetődik a szerződéses termelés. Ki ám, mégi pedig jól. Megnézheti akárki is az én gyerekeimet. Van azokon ruha, cipő, rendes, finom áru. Élelem meg? Az idén is három hízót vágtam. Hat tehenem van, két borjúm. Kell ennél több? Boldogan élek, dolgozom. Hát nem tehetné ezt meg minden ember itt a faluban, vagy a megyében, az egész országban is. Ha jól termel az ember, van miből a köteles­séget teljesíteni, van miből gazdálkodni.,. ’ Kérdés nélkül is újra termelési módszereire tér át­— Először sokan azt sem értették meg, miért terem nekem búzából is több és jobb, mint másnak. Ennek meg a vetésforgó a titka. Egy-egy hold földbe minden három év­ben cukorrépa kerül. Ilyenkor kap 400 mázsa trágyát. A következő két-három évben hogyne ontaná a kalászost. Ezt mondom mindig a gyűléseken a többieknek. Sokan meg is fogadták a tanácsomat. S ennek igen örülök, talán jobban, mint a 400 mázsás cukorrépatermésnek. Mert hiszen a ter­melési bizottság elnöke is vagyok, tanácstag is vagyok. Az a tapasztalatom, hogy a példamutatásnál nincs jobb nevelő módszer. Hát én igyekszem példát mutatni... A beadásban is. Nincs nekem tartozásom. Már egész évi baromfibeadá- sómat teljesítettem. Sőt három kilóval többet is adtam. De azért a faluban van még hátralékos .,. öreg hibíj- Nem jól teszik, hogy így tesznek. ■,. lköszönök Sike Józseftől, a falu legmegbecsültebb kö- zépparasztjától. Mar kiléptem a tanácselnök irodá­jából, amikor utánamszól: — Elvtárs, még egyet elfelejtettem. Ezt írja meg okvet­lenül. Amikor a napokban megalakítottuk a termelési b!- zottságot, a pártkongresszus tiszteletére vállaltuk, hogy február 20-!g minden szál trágya kint lesz a földeken. So- kan már megkezdték a hordást, azonban nekem még vagy ötszáz mázsányi ott áll az udvaron, meg jónéhányunknak- Nem tudjuk hordani, mert az ^llat- és Zsírbegyüjtő VáUalat lezárta a tanyája melletti utat, mondván, hogy száj- és kö­römfájás van. Pedig nincs, mert amikor 20—30 falusi lébe- nes- és lovasfogat troszkát szállított a gazdaságnak, akkor beengedték az állatainkat. Minket meg akadályoznak a munkában. Másfelé nincs út. Azonban hiába kérjük őket, a fülük botját sem mozdítják. írja meg, segítsenek rajtunk! Meg még azt is, kérjük, hogy a Szerencsi Cukorgyár szál­lítson mésziszapot. Kellene a mi földünkre •.. A lkonyodik. Hazafelé indulok. Ahogy kiérünk a köz- ségből a határba, nézem a téli tájat, a földeket. Itt van valahol Sike József tiz hold földje is. De nem is föld az — aranytábla. Sike József varázsolta azzá, becsületessé­gével, munkaszeretetével, okos gazdálkodásával- Határozat nélkül is már évekkel ezelőtt megkezdte a mezőgazdaság fejlesztését és ma folytatja még jobban, még gondosabban, szeretettel. S ilyen aranytáblává kell válnia minél előbt minden darab földnek a taktakenézi határban, meg mindé* falu határában. BARCSA SÁNDOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents