Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-14 / 38. szám

1954. február 14. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 As ideológiai munka kérdéseiről tárgyalt a megyei pár tv ál a s is t m dny ülése A megy« pártváJasztmány legutóbbi ülése megtárgyalta az ideológiai munka és a pártoktatús helyzetét megyjnkben. A napirend előadója Kovács Sándor elv­társ, a megyei páiitbizalt ág másodtitkára volt, aki ismertette a választmány előtt a megyei pártbizottság beszámolóját- Második napirendi pontként Koszti La­jos elvtárs a DISZ megyei bizottságának titkára ismertette a megyei pártbizottság értékelését arról, hogy milyen a DISZ- szervezetek pártvezetése megyénkben. Az ideológiai munkáról szóló beszá­moló igen részletesen, mélyrehatóan ele­mezte azokat a problémákét, amelyek ideológiai éa pártpolitikai munkánkban fellelhetők. — A Központi Vezetőség 1953 júniusi, októberi és decernb ri határozatainak jó végrehajtása megköveteli, hogy a me­gyerikben folyó ideológiai munkát, külö­nösen a pártoktatást, a reánk váró fel­adatok színvonalára emeljük — kezdte a beszámolót Kovács Sándor elvtárs, A párt pol'tikai munka megjavításának’ egyik legalapvetőbb feltétele, hogy m "m- den funkcionárius, minden aktivista, ll!kdén párttag megértse pártunk polc ti-kájárak elvi alapjait. A pártélet és tömogkapcsclataink további megjavítása, valamint az ellenség aknamunkájának ismételt elhárítása nagyobb eszmei, poli­tikai felkészültséget követel. A megyei párt, állami és társadalmi szervek ideológiai munkája a felszaba­dulás óta eltelt időszak alatt jelentősen fejlődött, Pártprop,a-,.indánk érdeme, hogy elősegítette pártszervezeteink esz­mei egybeferro+t á.írát. Pártproparandánk hatósugara évről évre szélesedik. Harcoltunk as ideológiai mnnl a lebecsülése ellen A felszabadulás óta elért fejlődés elle­nére megyénkben az ideológiai munka és benne a. pártoktatás elmarad párttagsá­gunk, a dolgozók — közit iik elsősorban a munkásosztály — marxista—leninista oktatása, nevelése követelményeitől. A marxizmus—leninizmus propagandája és alkalmazása a megyei adottságok mellett nem elég rívagassazínvonalú. A Központi Vezetőség határozatot hozott az ideoló­giai munka, a pártoiktatás megjavítására. A megyei pártlwzottság a Központi Veze­tőség útmutatásaiból számosat már vég­rehajtott, de az ideológiai munkában lényegében véve semmit sem mentünk előre. Az ideológiai munka és benne a pártoktatás színvonalának emelését ehősorban az gátolja., hogy a megye vezető pártszervet és a vezető funkcioná­riusok jelentékeny része még ma sem becsüli eléggé az ideológiai munkát. A megyei pártbizottságot az elmúlt években többször megdicsérték az ideoló­giai mitnk'i. különösön a pártoktatás jó irányításáért. A megyei pártmunka egyik erőssége éppen a pártoktatáe vök. A pártpropagiairda megyénkben az utóbbi időben megtorpant. Araiak ellenére., hogy a megyei pártbizottság az utóbbi hónapokban -tett lépéseket az elméleti munka javítására és kidolgozott olvam elméleti problémákat, mint „A párt- demokrácia helyzete megyénkben“, vagy „A párt és a munkásosztály viszonyának alakulása megyénkben“ — ennek elle­nére mégis az a helyzet, hogy a megyei pártbizottság a javulás ellenére nem tudta fellendíteni a pártoktatás színvonalát. Az elméleti munka kisebb-nagyobb le, becsűiére minden egyes osztályon meg­nyilvánult. Gyakran úgy, hogy a párt- oktatást az árit. nrop. osztály reszort­feladatának tekintették. Az ágit. prop. osztály túlnyomóan szervező és regirztrlló munkával foglalkozik. Ettől az oktatás azonban nem lett szervezettebb. Az osz­tály munkájúban visszaesett a tartalmi, az elméleti munka, az alsóbb szervek segítése, az ellenőrzés é« a gyors reagálás a felvetődő ríni Lti kérdésekre. Az osz­tály mimikájának gyengesége tükröződik abban is, hogy a pártsajtónak nem adja meg a kellő segítséget ahhoz, hogy az elméleti iovatot me>reWő színvonalra emeljék. A párt oktatók háza ideológiai munkájához sem nyújtja ezt a segítséget, amit a megyei pártbizottság- joggal el­várna tőle. Az ágit- prop. osztályon az elmúlt években élénk elméleti mii-ka folvt. Az osztály mun:ká;áhan tannsr-italhirtó h:ánvos- -ágokért elsősorban Tahi elvtárs felelős, de felelősség illeti Kovács Sándor elvtár­sat, sőt a mérvéi rárUi'Z,,'tt -árot is, mert engedte az oktrtúsi munka és az ágit. prop. osztály fejlődésének megtorpanását. A határozni akut csak megfelelő ideológiai elméleti alátáma-atiélistai lehet végrehajtani A megyei pártbizottság nem vette eléggé figyelembe a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XIX. Kongresszusának út­mutatását, ahol Malenkov elvtárs beszá­moló jelentésében felhívta a figyelmet, hogy: „A pártszervezetek fel'dala abban áll — mondotta —, hogy határozottabban végezzenek az ideológiai munka káros le­értékelésével, erősítsék meg azt a mun­kát a párt és az állam össpes láncszemei­ben, fáradhatatlanul leplezzék te a marx­izmusnak idegen ideológiai mindennemű megnyilvánulását• Fejleszteni és tökéle­tesíteni kell a szocialista tudományt, kultúrát, irodalmat és művészetet, az esz­mei politikai hatás összes eszközeit, pro­pagandánkéi, aeitáriánkat, sajtónkat a kommunisták ideológiai képzettségének megjavítására, a munkások, parasztok és értelmiség politikai éberségének- és ön­tudatának növelésére kell irányítom “ A megyei párlbizotteág nem tanult eléggé a Központi Vezetőség júniusi határoza­tából. amelyben megállapította; a gazda­ságpolitikában elkövetet hibák egyik fő oka; pártunk ideológiai munkájának el. maradottsága, az alkotó elméleti munka elhanyagolása- Nem tudtuk eléggé meg­értetni, hogy a Központi Vezetőség jű* túlírt, októberi és decemberi határozatá­nak megvalósítása jelentőé mértékben függ attól, hogy mennyire érti meg párt­tag-águnk a határozatok lényegét, elmé­leti alapiát és mennyire vesz részt e ha­tározatok megvalósításában. Nem vélet­len, hogv a politikai bizottság októberi beszámolójában Rákosi Mátyás elvtárs élesen hangsúlyozta: „Külön alá keli húzni, hogy a rendkívül fontos határoza­tokat csak megfelelő ideológiai, elméleti alátámasztással lehet jól végrehajtani.“ Nem szívleltük meg a politikai bizottság beszámolója figyelmeztetését: fennáll a veszély, ha időben nem tisztázzuk népi demokráciánk úi szakaszával kapcsolatos problémákat, ellenséges nézetek terjed­hetnek el pártunk soraiban. Mindebből következik., hogy az ideoló­giai munka lebecsülését első’Orban a megyei pártluzottság apparátusában k“11 felszámolni. Gyors intézkedések szüksé­gesek a megyei pártbizottság «git. prop, osztálya murifeálának ni é gi avítá ára. hogy az osztály sarkítson a kisüzemi jel­legű munkamódszerrel, foglalkozzék m'n- denekelőtt a pártoktatás, az ideológiai tnumka tartalmi kérdéseivel, nyuitson komoly elméleti segítséget a pártbizott­ságoknak, az .alsóbb fokú oktatás meg­javításához. A megyei pártbizottság bizto­sít ifl az ágit. prop, osztály gyors meg­erősítését. hogy képes legyen a pártokta- támn túlmenően a merve többi ideoló­giai területén is megfelelő elvi ellenőr*'«- ki fekete. id”b:n tudi’a jólesni m’rdnst ami, bal idő és fejlődő s azt is, ami fék-zi az ideológiai frontot- Az ágit. p-on. osz­tály irányító és ellenőrző mwikáin meg­javítására szervezzen mintegy 50-—60 fej­lett elvtársitól álló aktívát. A pártokta* tók báza előadói esoportia éréivé en. fogja össze és jelentősein javítsa meg a tömegpropneandát, a megyei sajtóban sűrű időközömként jelentessenek meg el­méleti cikkeket, amelyek segítik a párt- oktatás tartalmának jobb feldolgozását és a megye életében, gyakorlatában fel­vetődő elméleti kérdésekre gyors tanács­adással reagálnak. Biztosítani kelj, hogy a megyei pártbizottság többi osztályán is rendszeresen fo-glalkozzairak az elmé­leti munkával. A megyei pártbizottság egész apparátusának bevonásával javítsa meg a páitokfgtá&t mindenekelőtt a bá­nyáiméi, termelőcsoportókban, a döntő inari üzemekben és az értelmiség köré­ben. Foglalkozni kell azzal, mennyire becsü­lik meg az elméleti munkát, a pártokta­tást az üzemi, járási és városi pártbizott­ságoknál és pártszervezeteinkben általá­ban. Pártbizottságaink és pártszervezeteink az utóbbi évekbeli jelentős eredményeket értek el a pártoktatárban. De látni kell, hogy jelenleg az oktatás, különösen az alsó fokon inkább a számbeli, inkább a mennyiségi, mint a niiröségi követel­ményekre irányult. A pártoktatás szer­vezésénél elkövettük azt a hibát, hogy megyéinkben minden pártbizottság terü­letén a párttagság 60—65 százalékát irá­nyoztuk elő szervezett oktatásba. F.z a maximalizmus már « beindulásnál káro­san hatott viasza. Jelenleg is a prá-tolrta- tóéban résztvevőknek csak 70—75 száza­léka jelenik meg a foglalkozásokon. A pártokba tás a I“ "szervez -ttebben a T>i- MAVÁG. Gépgyárban folvik, ahol a hall­gatóknak 80—90 írás?léka rpndwr<?ren réettvesz a fcglslWinrfesn. Az ózdi kohá­szatnál a hrlteatóknak csak a fele jele­nik meg. A bányaüzemeiknél jelenleg az oktatásba bevont hallg.sitók 65 százaléka vosz részt a szemináriumokon! • Sa jószort- péteren és Muceonybau 90, azonban Or­moshányán és Somsályon csak 40—-45 százaléka tanul az oktatásba bevert nárttagnápnak. Építkezéseinken a hallga­tók kétharmada rendszeresen eljár a fog­lalkozásokra. A falusi pártokra tágban különösen a le.rme VVí-rtpoi I r kriál lromolv lemaradás tapasztalható. Az utóbbi két hónaphat) a termelőszövetkezetrinkné] a hallgatóknak kb. 85 százaléka jár el a fzemiráriu- mokrn. Oé páll omás a ink on a párttagság­nak általában 80 százaléka tanul, de egy- epr génál'cmáson a párttagság kivétel nélkül kiveszi részét az oktatásból. Kössük öísst* as elméletei a gyakorlottal! Nem ilyen kedvező a kép, ha megvizs­gáljuk a pártbizottságok elméleti munká­ját. A legtöbb pártbiaott*ág nem hatol be a propaganda tartalmába. Az egyes oktatási agyagokat valamint a tömeg- propaganda anyagait nam dolgozzák fel a maguk területének megfelelően. Jelzik ezt egyrészt olvan tények, hogy a pro­pagandisták jelentékeny része öncélú, elvont előadásokat tart, amelyeknek nincs mozgósító és nevelő erejük. Tisza­ié con például Péter Béla elvtárs a Vörös Hajnal tiszcs-ben tort előadásokat, de előadásaiban egyetlen ■ '/.ö sincs az elmé­leti anyagnak helyi vonatkozású gyakor­lati alkalmazásáról. Görcsös Sándor asza­lói propagandista lényegében kimásolja a párttörténet egyes fejezeteit an 'Étül, hogy akár egy mondatban is levont vofcn belőle valami tanulságot, saját munkájukra vonatkozóan. A DiMÁVAG- ban K ruperin-'/ki elvtárs ugv-ainceak ha­sonlóan dolgozta fel a párttörténetet. A pártpropapanda irányíitásáb&r» és ellenőrzésében igen sok a formalitás- Ezért nem vonják felelősségre az olyan propagamji-tákat, akik nem készülnek ifi, vagy csak felolvassák a brosúrákat, dem tisztáznak elvi kérdéseket, nem ve­szik figyelembe a hallgatóság igényelt az egyes kérdések helyi vonatkozású alkal- mazá-ána. Ezért csúszhatnak be súlyos elvi tévedésekre vezető fogalmazások. A prooagandamunka ereje abban rejlik, hogy a legszorosabb kapcsolatban von ars élettel és alátámasztja a párt politikáját Pártbizottságaink többsége a tanuló­körök munkájának ellenőrzőiére meg­felelő ellenőrző gárdával rendelkezik. Ez azonban: csak akikor jelentené a tanuló­körben végzett munka megbecsülését, ha tanulmányoznák is az ellenőrök jelenté­seit és megfelelő intézkedések« tenné­nek. Az ellenőri jelentések tekintélyes része'felhívja a figyelmet arra a körül- m'ínyre, hogy a pértoktatá"b;m résztvevők zöme nem vesz részt aktívan a tanuló­körök munkájában, helyenként alig, vagy egyáltalán semminemű elvtársiam vita nem folyik, propagandistáink népi nevelnek elég bátor és szabad vélemény­nyilvánításra, elvi vitákra. „A propagan­dista tevékenységében — mondotta Zsdá_ n-ov elv: ü rs —- arra kell törekedni, hogy a propag oda szervezésének, tartalmának és módszerének kérdései no csupán a propagandisták speciális, hanem a párt­vezetőknek, párt szervezésének is minden­napi ügyévé váljon.“ Meg kell monda­nunk: elsősorban vezető funkcióiul fiúsaink tekintélyes részénél nem mindennapi ügy a marxizmus—leninizmus terjesztése. Nem vonják le r. következtetést abból az álta­lános tapasztalatból, hogy a propaganda ereje abban rejlik, hogy a legszorosabb kapcsolata van az élettel, hogy alá­támasztja 8 párt politikáját. Távol áll a marxizmus——feminizmus szellőmétől az elvont előadási mód, az elméleti kérdé­sek szohatudós, élettől elszakadt kezelése. A marxizmusnak folyton gazdagodnia kell. a gyakorlatban szerzett újabb és újabb tapasztalatokkal. Az elméletnek helyi jellegű t«yi asztalitokkal való gaz­dagítása minden vezető pártfunkcioná­rius elemi kötelessége. Bátor és szabad véleménynyilvánítás a pártoktatásban Az ideológiai munka lebecsülése külö­nösen veszélyes megyénkben. Elfelejthet­jük-e, hogy eddig megyénkben minden új fordulónál komoly ideológiai zavar veszélye ütötte fel a fejét, amely gyak­ran komoly elhajlásokba torkolt. Az ideológiai zavar most sem kevésbé veszé­lyes mint akkor, sőt a mai szakaszban még veszélyesebb. Üzemi, járási és városi pártbizottsá­gaink zöme nem hajtotta végre a megyei pártbizottság december I7-i határozatát az oktatás megjavítására és különösen formálisan hajtották végre a Központi Vezetőrég oktatásiról szóló határozatát. Felelősek ezért mindenekelőtt az illető pártbizottságok tiit’-árai és ágit,, prop. vezetői. Mindezekből következik,, hogy az üzemi. iárási, várod pártbizrit'ri'-ok pártolt irtási és ideológiai munkájának megjavítása érdekében komolv intézkedé­seket kell termi. A megvei választmány a tnegvei pártbizottságon keresztül utasítja az illetékes párt bizottsági) kát, hogy ja­vítják meg a pártoktatás minőségét. Dol­gozzák fel rendszeresem ■ legfontosabb pártoktaitási anyagokat és a tömegpropa­ganda előadásokkal együtt mutassanak példát az elmélet helyi alkalmazására. A pártbizottságok egy-egy tagja szemé- Ivp-en instruálja a propagandisták vezrtő csoportjait Biztosítsák, hogy az önkén­tesség elvén alanuló pártoktatásban bá­tor és szabad véleménynvüvánitás legyen Minden előadásról indítsanak komoly vitát. Azonban ne müvitákat rendezze­nek, hanem törekedjenek art«, hogy min­denki megmondja a maga őszinte véle­ményét a felvetett kérdésekről és senki ne féljen kimondani azt, amit gondol. Ha az előadásokban csak nehány eredeti gondolat helvj alkalmazása lesz, minden '"Izoninyal viharos vitát fog kiváltani. Ezek a viták az ia.azi iskolái a marxizmus —leninizmusn-k Ha így veretjük a vitá­kat. az emberek szívesen i“nnek a ta- nolókö-ökbe elsajátítani az elmélet alkotó .alkalmazását. A -pártbizottságok még ebben a hónap­ban. legkésőbb március közepéig tűrték napirendre a pártoktatás helyzetét, saját területükön és biztosítsák a Központi Vezetőség és a megyei pártbizottság határozatainak végrehajtását. Páirtbi- zottságaink titkárai ne tűrjék, hogy az oktalant reszortmunkanak tekintsék, le­becsüljék, Jellemző, hogy a miskolci járási pártbizottságnak mindössze í> ve­zető propagandistáit kellene instruál­nia, de Bánit: János elvtárs ágit. prop. titkár legutóbb így nyilatkozott ennek az 5 propagand'atának a felké /ülésé­ről : „Mit gondoltok ez a mi felada­tunk? Van nekünk most önnel fonto­sabb feladatunk is" Vannak pártbizott­ságok. ahol a pártoktatásban lévő hiá­nyom b okán igyekeznek elkenni. Pl. a mezőkövesdi járási pártbizottságon leg­utóbb tárgyalták a pártoktatás helyze­tét, feladatát- Egyez elvtárak n hiányos, gázokat bátram felvetették, mégis a v'-> gén az összefoglalóban úgy értékelték, hogy a pártciktatásban minden rendben van. Pártblzeitteágainkraik oktatási. Ideológiai munkájukban figyelembe k-ll venniük, hogy megnőtt az egészséges ér d-klődés mindenekelőtt a Központi Veze­tőség határozatainak, a várt politika iá­nak elmé'eti alapjait illetően. Ezt a rnsyfekij cg'«séges érdeklődést ki kell élesíteniük, különben fennáll az a ve­szély, hogy újabb elméleti zavarok és ellenséges ideológiai nézetek teri"dh<’t- nek cl pártunk sotaihan. A pá rt oktat ás­hat! felmerült vi-ás kérdések között újra és újra felvetődik a munkás—nararzt- szövetség mcgerősítcsének kérdése- Ez azt mutatja, hogy sok még e téren a tisztázatlan elvi probléma. Felmerült az a kérdés, hogy megváltozott-e a lenini hármas jelszó a mai viszonyok között? A válasz egyértelműen csak az lehet, hogy semmiesetre sem változott meg, hogy teljen egészében érv'nyes a magyar népi demokrácia jelenlegi viszonyaira is. Továbbra is alapvető feladatunk, hogy teljes erővel támaszkodjunk 1 szegeny- parasztságra, legyünk szövetrégben a középparaszttal, harcoljunk a kulákok ellen. A pa-osztkérdesben különösen a kupikhoz való viszonyban két káros nézet, megnyilvánulás tapa-z* álható. Az egybe, amely túlbecsüli a kulékosodási veszélyt, a marik imm,kevésbé veszélyes nézet, hogy lebecsült a kulákveszélyt és gz osz­tálybéke megengedhetetlen magatartása és nézete van elterjedve. Mindkét nézet ellen erélyesen fel kell venni a harcot. A kulákrök meg kell engedni, hogy ter- mdhrrseu, de nem szabad megengedni, hogy visszaéljen a törvényeik által meg­szabott lehe.tő-égekkel és kötelezettsé- gel-Jcel A kulák aknamunka lelepi gzésé­ben mindenkor a tömegekre kell támasz­kodni. A beszámoló foglalkozott a klerikális reakció aknamunkáiéval. Megálltnitotta: változatlanul érvénves pártunk Központi Vezető é"ének megállapítása, bogy a pár­ton belül a vallás nem magánügy- De látniKik kell, hogy még n párttpgoknáf is ebődleges. hogy a nevelés eszközeivel és 'módrzereivel nyúljunk ehhez a problé­mához. A termelőszövetkezetekből kilépett tagokhoz való viszonyról Sok a zavaros mézet a tsz-ből kilépők­kel való viszony kérdésiben is. Egyesek úgy értelmezik, mintha a kilépő dolgozó pára-zt ellenség lenne. Ez természetesen helytelen. Nem adják meg nekik ami jár, a kilépőkben tüskét hagynak, világos, hogy ezeket a dolgozó parasztokat az ellenség ki tudja használni a terpielöcso- portok ellen. Akadnak olyanok, okik azt állítják, hogy a párt és a kormány job­ban képviseli a kilépők minit a benn­maradok ügyét. Van olyan termelőszövet­kezet, ahol a vezetőség azt a határozatot hozta, hogy a kilépőknek kell a legjobb földet adni, ami természetesen helytelen nézet, amely bomlasztja a terraelőceopor- tot. A párt éa a kormány világos áflásw pontja, hogy támogatja az egyénikig dol­gozó parasztokat, de a legtöbb és a leg­nagyobb támogatást a termelőszövetkeze­teknek adja, mert ex a dolgozó paraszt­ság felemelkedésének és az élet színvonal emelésének legbiztosabb útja. Nagyszerű kezdeményesések a mesőgaxdaság megsegítésére Ipari üzemeinkben az új-szakasz meg nem értéséből fakad, hogy akadnak mun­kások, akik még mindig nem értik meg, hoigy a munkásosztály jólétének megala­pozását, fellendítését miért a parasztság, nál kell kezdem. Erőteljesen hang­súlyozni kel azt a lenini tanítást, hogy a munkások helyzetének javítása érdeké­ben mindenekelőtt gabonára van szük­ség. Minden ipari dolgozónak meg kel értenie, hogy az éleim iseertermolés foko­zását csak úgy érhetjük el, ha javítunk a pawztság helyzetén, ha növeljük ter­melőerőit. Ez az út vezet a munkás - pEramt-fZÖvetség megszilárdításához. Az utóbbi hetekben az ipari munkások kö­rében nagyezerü kezdem ényezé"k bonta­koztak ki —- védnökséget vállaltak a gépállomások, tennelőcsoportok felett. Sz-relőbrigádok menteik falura és jejen- tősern meggyorsították a gépállomások tavaszi felkészülését. Ilyen és ebhez ha­sonló kezdeményezések jelentős hozzá­járulást jelentenek a műnk ás—paraszt- szövetség megszilárdításához. Ezután az ipari dolgozókról való fokozott gondos­kodásra hívta fel a figyelmet, majd arról beszélt, bogy a bányákban, de számos más területen is Óira kezd visszatérni az u látszólagos baloldali hang, amely mö­gött a szociáldemokratizmus húzódik meg, mely szerint minden hibáért és nehézségért a műszaki vezetőket teszik felelőssé. Az értelmiségellenes, álbaloldali megnyilvánulások ellen a legelemibb kö­telességünk fellépni. Nem kell menteni a műszaki vezetőkben néhol fellelhető hibákat, de meg kell védeni az alaptalan és demokráciaellenes demagógiával szem­be®. A mi popaaandánk ideológiai nevelő- munkánik az értelmiség körében tűrhe­tetlenül alacsony színvonalú. A kommu­nista értelmiségiek egy részének maga­tartása és a velük rokonszenvező párton- kívüli értelmiség zömének beállítottsága azonban a valóságban nem tükrözi az elmélet igád megb'‘csillését, A Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetemen bár a tairarok tanulmányozzák a dialek­tikus materializmust, előadás váz] »tóikban, kidolgozott kézirataikban uyomát sem találni a dialektikus materializmus alkal­mazásának. Nem értették meg, hogy az értelmiségi munkára ti gyónóban megter­mékenyítőén hat a marxizmus—lenrn- izmus elmélete, mint bármilyen^ más ’te­rületen-, A párt.cktailás csak része az ideológiai munkán-k Az ideológiai mun­kának számos más területe is van. F/gyik igen fontos területe a Sajtó. A sajtómunka néhány hibájáról Közismert, hogy nincs a sajtónál ha­tékonyabb, közvéleményt formáló eszköz. A sajtó pártunk legmes=-zebbliató ideoló­giai fegyvere. Az „Északmaigyarorseág“ pártunk megyei lapja jelentő» munkát fejt ki, hangsúlyozta a beszámoló. Rége. lététén értékelte a lap munkáját, majd arról beszélt, bogy a kormányprogram megjelenése után a szerkesztőség új mó­don, új hangon igyekezett írni, dolgozni. Ez a formakeresés időnkint túlzásokra vezetett, amiből következett, hogy a valóságos problémák helvett álproblémák kerültek napfényre. A lap munkámban, egyes cikkekben polgári hang kezdett érvényesülné A megyei pártbizottság éle­sen és nyíltan elítélte ezt a hangot. Hasonló b'bák, hiányosságok voltak ta­pasztalhatók a megyei rádió munkájában Is. A lap előtt álló feladatokról szólva hangsúlyozta a beszámoló: a párt és a kormány programjának megfelelően nép­szerűsíteni kell mindazokat, akik tevé­kenységük középpontjába az emberrel a dolgozókkal való törődést helyezik, akik legtöbbet tesznek az életszínvonal emelése érdekében, akik átállítják mun­kájukat és új módon a dolgozókra tá­maszkodva tevékenykednek, ugyanakkor merészen és élesen bírálják fejlődésünk kerékkötőit a bürokratákat, a kiricirálvo- k,at, a hanyagul dolgozókat a párt poli- tékájának elferdítik és végre nem haj­tők. Ideológiai cikkek sorozatával kell alá­támasztani a ránt és kormánv intézkedé. seit: meg kell mutatni, a Köznen+i Ve’ zetoRÓg liatárpznt.ai hogyan erősítik a munky—panaszt-szövetséget, miiven he­lyet foglal el a szocializmus építésében a termelŐHZnvetkezeti parasztság, miért támogatjuk az eddiginél jobban az egyéni parasztgazdaságokat, miért olyan fontos a középparasztnkikal való szövetség, ho­gyan kell folytatni a harcot a kulákok elleiy, mi a párt hivatása, szerepe, hogy érvényesül a pártban és a tanácsnál a kollektív vezetés stb. Mindezekről szépen éa érdekesen Jcdl írni úgy, mint az utóbbi napokban meg­jelent jó cikkekben (Holup elvtársnő és Sütő elvtárs cikke). így lesz új hangja a lapnak. Az új szakasz meg pem értéséből szár­mazik a tanács oktatási munkámban, hogy az elvi ellenőrzésben sok az álta­lánosság, a formalitás. Nem dolgozták még fel a párt és a kormány programját, a Központi Vezetőség határozatait a pe" dagógitH>k körében. Ezért üthette fel a fejét egv bizonvos „szabadosság“, ká­ros jelensége, az ok'at Ari, nevelési fegye­lem ielpntős meelazulása. Ez annál is inkább ’ kares, mivel megyénk közokta­tási mnnkáiia országosan harmadik- negvedíh helyen áll. A tanács kulturális munkáia az utóbbi években mesitornant, nem fejlődött. Különösen vesz'lves, hogy a jelenlegi helyzetben nem gveko- rolnak megfelelő elvi, tartalmi ellen­őrzést kulturális fronton, pedig megyénk hazánk második legnagyobb kulturális bázisai írószövetségünk néhány tagja az utóbbi években komolv fejlődést ért el. Kiemel­kednek Borsodi Gvilla fiatal író nagy­szerű költeményei Sós Gvörgy lénvegé- ben nagyszerű és népszerűvé lett szín­műve íPpttv“s). De az író'zöv“tség egész munkáiéra rányomja bélvegét hogv az új szakaszban ínzonvos fokig megtorpant. Az ideológiai hatás számos más terüle­ten. mint a többi közöt * kiemelkedő színházi, zeneművészeti és képzőművészet]' (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents