Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-12 / 36. szám

2

ÉSZÁKMA'GYÁRORSZÁG

Péntek, 1954. február 12.

A berlini külügyminiszteri értekezlet szerdai ülése

Berlin (TAfcZSZ).

A négy hatalom külügyminisztereinek szerdai ülésén V. M. Molotov elnökölt.

Az ülés elején V. M. Molotov nyilatkozatot tett az európai biztonság megőrzésének kérdéséről. Nyilatkozatának befejezése után V. M. Molotov átnyújtotta Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok külügyminisztereinek a szovjet küldöttség javaslatát „Európa biztonságának biztosításáról1*, valamint az „összeurópai kollektív biztonsági szerződés“ alapelveinek tervezetét.

A szovjet küldöttség javaslata

„Em*ópa biztonságának biztosításáról4

'I Franciaország, Nagybritannia, * az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió kormánya kötelezettséget vállal, hogy folytatja erőfeszítéseit a német kérdés kielégítő, a béke fenntartásának és a nemzetek szabadságának elveivel összhangban lévő megoldására, tiszteletben tartva valamennyi más európai állam jogait, amely államoknak érdekük, hogy egyetlen ország se sérthesse meg nemzeti érdekeiket és biztonságukat.

O A német békeszerződés megw* kötéséig és Németország demokratikus és békeszerető alapokon történő újraegyesítéséig a következő rendszabályokat foganatosítják:

a) Kelet-Németország és Nyugat- Németország területéről hat hónap leforgása alatt egyidejűleg kivonják a megszálló csapatokat, kivéve korlátozott létszámú alakulatokat, amelyek visszamaradnak, hogy ellássák a négy hatalom ellenőrzési feladataiból eredő felügyeleti tevékenységet. E faládátok ellátása Kelet-Német—' országban a Szovjetunió, Nyugat- Német országban az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország kötelessége. A visszamaradó alakulatok létszámát a négy hatalom kormányai közötti megállapodás határozza meg.

b) Ha Németország egyik, vagy másik részének biztonságát veszély fenyegeti, a jelenleg Németországban megszállási funkciókat gyakorló hatalmaknak joguk van csapataikat visszaküldeni Németországba: a Szovjetuniónak Kelet-Németorszá- got, az Egyesült Államoknak, Angliának és Franciaországnak Nyugat-Németországot illetően.

C) A belső rend fenntartására és a határok őrzésére a Német Demokratikus Köztársaságnak és a Német Szövetségi Köztársaságnak rendőrségi alakulatai lesznek, amelyeknek létszámát és fegyverzetét a négy hatalomnak egyezményben kell megállapítania.

A szóbanforgó egyezmény betartásának ellenőrzésére Kelet- és Nyugat-Németországban felügyelőcsoportokat kell elhelyezni a négy hatalom képviselőiből.

3 A fenntvázolt téteteknek meg- * felelőén — amelyeknek megvalósítása biztosítja Németország semlegességét és kedvező előfeltételeket teremt a német kérdés megoldására, az európai béke megszilárdítása érdekében — a négy hatalom haladéktalan intézkedéseket tesz,

hogy elősegítse az európai államok közötti .kollektív biztonsági szerződés megkötését, amely megfelelő biztosítékokat ír eiő az agresszióval és az európai béke megsértésével szemben. E célhói a négy hatalom megállapodik abban, hogy kezdeményezi az európai .államok megfelelő értekezletének összehívását.

Annak megfelelően, amit az általam

most felolvasott okmány tartalmaz — mondotta V. M. Molotov — a szovjet küldöttség a külügyminiszteri értekezlet elé terjeszti az „összeurópai kollektív-biztonsági szerződés'* tervezetet.

A TERVEZET

a következőképen hangzik:

»Összeurópai kollektív-biztonsági szerződés4

(Alapelvek.)

Az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának célkitűzései és elvei által vezérelt európai államok a béke és a bíatonság biztosítása valamint a bármiély európai állam ellen irányuló agresszió megakadályozása és a nemzetközi együttmű ködés mege’rősitése céljából, az államok függetlensége és szuverénitá- sa tiszteletbentartáaának elvével összhangban és az államok bel- ügyeibe való be nem avatkozás elvének megfelelően, arra törekedve, hogy megakadályozzák egyes euró pai államok csoportosulását más európai államok ellan, ami feszültséget és ellentéteket támasztana az országok közötti kapcsolatokban, továbbá, hogy létrejö.tjön valameny- nyi európai állam erőfeszítéseinek összhangja az európai kollektív biz- onság biztosítására, összeurópai kollektív-biztonsági szerződést kötnek a következő alapokon:

1

A szerződésnek társadalmi • rendjétől függetlenül, tagja lehet minden európai állam, amely elismeri a szerződésben lefektetett célkitűzéseket és vállalja az ott előírt kötelezettségeket. Az egységes, békeszerető, demokratikus német állam megalakulásáig a szerződés egyenlő jogú tagja lehet a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság. Ezzel kapcsolatban azt tartják szem előtt, hogy Németország újraegyesítése után általánosan érvényes alapokon az egységes német állam a szerződéstagja lehet.

Az összeurópai kollektív-biztonsági szerződés megkötése nem érinti a négy hatalom (a Szovjetunió, az Egyesült Államok, ‘Anglia és Franciaország) illetékességét a német kérdésben, amelyet a négy hatalom által korábban megállapított módon kell rendezni.

2 A szerződő tagállamok kötele- • zik magukat, hogy tartózkodnak egymás elleni minden támadástól, hasonlóképen nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erővel

való fenyegetéstől, vagy annak alkalmazásától és — az ENSZ alapokmányának megfelelően — minden közöttük esetleg felmerülő vitát békés eszközökkel oldanak meg olymódon, hogy a nemzetközi béke és Európa biztonsága ne kerüljön veszélybe.

9 A szerződés tagállamai min- ' f * den olyan esetben tanácskoznak egymással, ha bármelyikük véleménye szerint fegyveres támadás veszélye fenyeget Európában, egy vagy több tagállam ellen, tanácskoznak abból a célból, hogy hatékony intézkedéseket hozzanak a veszély elhárítására és Európa biztonságának fenntartására.

,4 Bármely állam, vagy állam- *'• csoport részéről a szerződés egy vagy több tagállama ellen Európában intézett fegyveres támadás a szerződés valamennyi tagja ellen intézett támadásnak tekintendő. Ilyen támadás esetén a szerződés minden tagja az egyéni vagy kollektív önvédelem jogának gyakorlásaként segítséget nyújt minden rendelkezésére álló eszközzel — beleértve fegyveres erő alkalmazását — a megtámadott államnak vagy államcsoportnak, a nemzetközi béke és Európa biztonságának helyreállítása és fenntartása céljából.

CT A szerződés tagállamai köte- lezik magukat, hogy a legrövidebb időn belül közösen megtérj gyalják és megállapítják azt az eljárást, amely meghatározza a szerződés tagállamai részéről a segélynyújtást — beleértve a katonai segítséget is — abban az esetben, ha Európában olyan helyzet támad, amely kollektív erőfeszítéseket követel az európai béke helyreállítására és fenntartására.

/C A szerződés tagállamai hala- déktalanul tájékoztatják az ENSZ biztonsági tanácsát az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya határozmányainak megfelelően az önvédelmi jog gyakorlásában, vagy az európai béke és biz8.

tonság fenntartása érdekében tett, vagy tervezett cselekményekről.

H A szerződés tagállamai kötele- * * zik magukat, hogy nem vesznek részt semmilyen koalícióban, vagy szövetségben és nem kötnek semilyen szerződést, amelynek céljai ellentétben állnak az összeurópai kollektív-biztonsági szerződés céljaival.

A tagállamok között a s-erző- * désben előírt tanácskozások megvalósítása és az európai bizton ság biztosításának feladatával kapcsolatban felmerült kérdések megvizsgálása érdekében elő kell írni:

a) időszaki és szükséges esetekben, rendkívüli tanácskozásokat, amelyeken minden államot kormányának egy tagja, vagy más tkülön kinevezett képviselője képvisel;

b) állandó politikai tanácskozó bi zottság létesítését, amelynek kötelessége, hogy megfelelő javaslatokat készítsen elő a szerződésben résztvevő államok kormányai számára;

c) katonai tanácskozó szerv létesítését, melynek hatáskörét később kell pontosan körülírni.

Q A szerződés tagállamai elis- merve az ENSZ biztonsági tanácsának állandó tagjaira háruló különleges felelősséget a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért — meghívják az Amerikai Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság kormányait, hogy megfigyelőként küldjék el képviselőiket a szerződés értelmében létesítendő szervekhez.

"I 0 szerződés semmilyen

mértékben sem csökkenti aZ európai országok közötti olyan nemzetközi szerződésekben és egyezményekben szereplő kötelezettségek érvényét, amelyeknek elvei és céljai összhangban vannak jelen szerződés elveivel és céljaival.

“1 1 Jelen szerződés ötven évre *-*-• szól.

A szovjet küldöttség reméli, hogy az általa nyújtott javaslatokat a jelen tanácskozáson kellő figyelemmel megvizsgálják.

V. M. Molotov nyilatkozatának befejezése után Dulles szünetet kért hogy tanulmányozhassa a szovjet küldöttség nyilatkozatát és javaslatát.

A szünet befejezésével Dulles kijelentette, hogy néhány rövid megjegyzést ákar tenni a szovjet küldöttség javaslatának lényegét illetően.

Dulles egyetértését nyilvánította az „Európa biztonságának biztosításáról“ szóló szovjet javaslatnak azzal a részével, amely kimondja, hogy Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányai kötelezik magukat a német kérdés kielégítő megoldását célzó erőfeszítések folytatására. Azután rátért az említett szovjet javaslat második pontjára, amely előirányozza, hogy a megszálló csapatokat még a német békeszerződés megkötése és Németország újraegyesítése előtt, egyidejűleg, hat hónap leforgása alatt kivonják mind Kelet-, mind Nyugat-Né- metország területéről, kivéve az őr-*

tevékenység ellátásába visszatartott

korlátozott számú csapatkontingense- két. Dulles kijelentette, hogy e javas* lattal szemben elfoglalt álláspontja változatlan. Rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok küldöttsége nem fogadhatja el ezt a javaslatot, mert annak megvalósítása „védtelenül'* hagyná Nyugat-Németországot és Nvugat-Európa nagyrészét „az agresszió veszélyével szemben.“

Dulles elutasítóan nyilatkozott a szovjet javaslat 3. pontjáról is, amely előirányozza az európai államok értekezletének összehívását kollektív- biztonsági szerződés megkötése céljából.

Dulles ezután ismertette állásfoglalását az „összeurópai kollektív biztonsági szerződés** alapelveinek szovjet tervezetével kapcsolatban. Dulles kijelentette, hogy amennyire az említett tervezet 7. és 10. pontjára, valamint Molotovnak az északatlanti szerződéssel kapcsolatban tett megjegyzéseire emlékszik, az „összeurópai kollektív-biztonsági szerződés'* rendeltetése az, hogy felváltsa az északatlanti szerződést- Kijelentette, hogy az Egyesült Állagok „semmiképpen sem sértődik meg a Szovjetunió képviselőjének olya» értelmű javaslata miatt, hogy az európai országok az Egyesült Államok részvétele nélkül gyűljenek össze.“

Dulles után Bidault szólalt fel. Kijelentette: a szovjet javaslatoknak a német problémát érintő része azt mutatja, hogy a szovjet küldöttség kitart korábbi álláspontja melletti Ezután foglalkozott, az európai kollektív biztonság megszervezésére vonatkozó szovjet javaslatokkal. Bi- dault, akárcsak korábban úgy igyekezett beállítani az északatlanti tömböt, valamint a hat nyugateurópai állam „európai védelmi közösség'* név alatt ismeretes katonai csoportú- lását, mint tisztán „védelmi*“ szervezeteket.

Eden Dulleshez és Bidaulthoz hasonlóan azt hangoztatta, hogy az északatlanti szövetség „védelmi jel-* legü.‘‘

Ezután V. M. Molotov szólalt fel, Felszólalásában válaszolt a három nyugati hatalomnak a szovjet küldöttség javaslataival szemben emelt ellenvetéseire.

V. M. Molotov rámutatott: a szovjet küldöttség azért javasolja a német kérdés megvitatásának és meg-» oldása előkészítésének folytatását, hogy meggyorsítsa Németország újra* egyesítését demokratikus és békés alapon, meggyorsítsa a német békeszerződés megkötését. • •;/•,

V. M. Molotov kimutatta azoknak az állításoKnak tarthatatlanságát, amelyek szerint létezik úgynevezett keleti tömb*'. Elmondotta, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok között baráti, politikai, gazdasági és kulturális, kapcsolatok vannak. Viszont a Szovjetunió és egyetlen népi demokratikus ország között sincs olyan szerződés, amely a berlini külügyminiszteri értekezleten képvi- . seit bármely ország ellen irányulna, (Folytatás a 3. oldalon.)

* /JPjril] (Sós György vígjátékénak eredeti bemutatója

........ a miskolci Déryné Színházban) _______________

A Déryné Színház műsorában nem ritka az eredeti bemutató. A Pettyes c. vígjáték ősbemutatójának azonban különös jelentősége az, hogy miskolci szerző első darabjáról van szó. A bemutató éppen ezért ünnepe volt a színháznak és a sikerért a szereplőkkel együtt szurkoló közönségnek. Mindannyian féltő szeretettel cirógattuk körül gondolatban a fiatal szerzőt, s az előadás meggyőzött arról, hogy Sós György* mint ember és író érdemes erre a szeretette.

Sós György orvos és katona —

egyik tisztje néphadseregünknek. Hivatása ezer alkalmat kínál arra, hogy mélyen nézzen az emberek érzelemvilágába és necsak kívülről, hanem belülről is megismerje az embert és cselekvéseinek rú- góit.

A bájos humorú, melegszívű fiatal író mélységes emberszeretetére utal, hogy darabja mondanivalójának központjába az egyik borsodi erdőben táborozó rajnak — testi fogyatékosságai miatt — leggyámoltalanabb katonáját állítja.

Pettyes — rendes nevén Kormos László honvéd — vöröshajú, szeplős fiú — ezért nevezték el bajtársai Pettyesnek, — polgári foglalkozása: nőiszabó. Kisinas korában mestere valami kicsiségért .úgy megpofozta, hogy hosszú időre megnárnult- Évek után nagynehe- zen ismét megtanult beszélni, de még mindig dadog, nehezen ejti ki a szavakat. Keserves gyermekkora, beszédhibája, gyengébb fizikuma bizonyos félénkséget, kisebbrendűségi érzést érlelt ki Pettyesben, aki úgy érzi: belőle sohasem lehet jó katona. Nem lehet soha olyan, mint például Fóti Pista, a raj legkiválóbb harcosa, a legjobb céllövő, a keménykötésű fiú, akit Hollós hadnagy, a szakaszparancsnok mindig példaképül állít a raj elé, amíg ő (Pettyes) mindig, mindenben lemarad. Vagy ott van az a „jópofa“ Bereki, a szenvedélyes rigmusköltő, aki püszipajtásót. az állandóan évődő Kunost olykor mint Heraklész a Földanyjától elszakított Anteuszt emeli a levegőbe — no, nem azért, hogy megfojtsa, hanem hogy kicsit megfitogtassa erőfölényét. Hogyan vehetné fel a versenyt ezekkel az erős, jól beszélő fiúkkal a gyenge, dadogó Pettyes, aki úgy érzi, hogy ő és a katona egymástól áthidalha- tatlanul távoleső fogalmak!.*.

Sós György éppen azt mutatja meg, hogy igenis felveheti a versenyt. Felveheti, mert néphadseregünkben nem olyan egyoldalúan értékelik az egyéni tulajdonságokat, ahogyan azt Hollós hadnagy elvtárs tévesen tette, amikor Fótit felületes megítéléssel a raj legjobb harcosának minősítette, „egekig emelte", Pettyest meg javíthatatlanul rossz katonának hitte. Amikor a darab érdekes bonyodalma során a jellembeli tulajdonságok kerülnek mérlegre, a „kitűnő“ Fóti bizony messze elmarad barátja, Pettyes mögött.

A darab gerincét lényegében az alkotja, hogy a nagy nevelő iskolában, Néphadseregünk légkörében

és mai mindennapi életünk emberformáló kohójában ennek a két ellentétes jellemű fiatal katonának a fogyatékosságai hogyan hullanak a salakba és jó tulajdonságaik hogyan ömlenek nemes acélként társadalmi építőmunkánkba.

•

Fóti szerelmes Annusba, Istók Vencel kupecnek A „Tartós békéért" termelőszövetkezetbe befurakodott lányába. A lány apja biztatására ráveszi Fótit és Pettyest, hogy lopjanak almát a termelőszövetkezet gyümölcsöséből. A lopást észreveszi Kálló Zsiga bácsi, a tsz. öreg csősze, akit különösen az bosszant, hogy a katonák egy értékes oltott ágat is letörtek, amellyel pedig unokája, Erzsiké, a csoport legjobb brigádvezetője, újfajta fagyálló almát akart meghonosítani. Ebből kerekedik a sok drámai feszültséggel tarkított, egészében végtelenül kedves vígjátéki bonyodalom, amely több boldog szerelmi kapcsolattal, Fóti számára pedig keserű csalódással, kiábrándulással végződik. Amíg a becsületes, tisztaszívű Pettyes — bajtársai és Erzsiké segítségével — le- küzdi gyámoltalanságát, a cselekmény hősévé nő és megtalálja élete párját Erzsikében, addig Fóti keserűen ébred rá,* hogy Istók Annus és apja csak eszköznek akarták ót felhasználni a viruló termelőszövetkezet szétbomlasztására, tönkretételére. Végül is ő maga leplezi le és hiúsítja meg a kupec elvetemedett kártevő szándékát,

amikor az fel akarja gyújtani a szövetkezet almaraktárát.

A vígjáték jól felépített első öt képe lenyűgözően kedves jelenetekben viszi előre a cselekményt és a mondanivalót. Az érdeklődés Pettyes felé fordul *és mindenki Pettyes további sorsára kiváncsi, amikor a hatodik kép űj cselekménye kitérő vágányra sodorja a nézőt és Fóti szerepe fölébe nő Pettyesének. A cselekmény súlypontja eltolódik és kérdésessé válik, vájjon melyik szerep a döntőbb: Pettyesé vagy Fótié? A darab hét képe közül ekkor már a második teljes kép Fóti és Istókék viszonyának ábrázolásával telik ki, s az utóbbiban nagyrészt már unalmasan ismétlődik az érzékeinél megfogott Fóti és az ellenszenves kis kupec démon szerelmi huzakodása. Ez a huzakodás és Istókék túlszerepeltetése idegen anyagként ékelődik a derűs alaptonusú, üde vadvirágillatú vígjátékba. Istókék túlszerepeltetése ellenére túl könnyedén intéződik el az a komoly veszély, amelyet a nagygazdák bomlasztó munkája a kormányprogram után a termelőszövetkezetekre jelentett. Viszont ez a hatodik kép kiütköző daganat a cselekmény művészi egységén. Kihagyásával, szellemes áthidalásával és az utolsó kép gazdagabb kidolgozásával feltétlenül nyerne a játék lendülete, a darab gondolategysége és addig felépített kitűnő hatása. (Egyébként az egész benzinkicserélési és gyujtogatási ügy, amelyért a kép íródott, kissé erőszakolt, valószínűtlen komédia, amiben kevés a realitás. Esztelen- ség, ha valaki a szalmatetőre mászik, azt benzinnel leöntözi, hogy meggyujthassa — s közben esetleg maga is megégjen —- amikor a szalmátetőt egy szál gyufával vagy papíroscsóvával is meggyujthatjai

De ettől eltekintve, mennyivel há- lásabb és több lehetőségeket kínáló megoldás volna, ha a kupec a raktárba lopóznék gyújtogatni, mialatt Fóti rázárná az ajtót!.;.)

•

Az új magyar vígjáték, annak ellenére, hogy a bemutatón még eléggé csiszolatlan előadásban került a közönség elé, átütő sikerti aratott. Egyöntetűen tetszett a kő* zönség minden rétegének, ami előrevetíti a Pettyes hosszú életét színpadjainkon. A siker a darab igen komoly belső értékei mellett nagymértékben köszönhető Gyökössy Zsolt rendező és segítőtársa, Déri Éva odaadó munkájának, akik a szerző elképzeléseit sok mélyreható megbeszélés alapján valósították meg a színpadon.

Döntően járult a siker megalapozásához a címszerepben Beszter- czey Pál. Alakítása mély átélés, amelyből egy pillanatra sem (zökken ki. Első jelenéseivel belopja Pettyes szeretetreméltó alakját a közönség szívébe. Amikor Papp rajparancsnok kiáll az almalopást, egyedül magára vállaló Pettyes mellé és „mint kommunista a kommunistával'* beszél Hollós hadnagynak Pettyes védelmében, már az egész közönség Pettyes mellett áll. És amikor a sok szívderítő, vagy szívbemarkoló jelenet után Pety- tyesnek sikerül kemény akarattal, hibátlanul elmondania első „szónoki beszédét“ és kimondania} „Erzsiké, én nagyon szeretem magát“ — mindenki együtt örül Pettyes túláradó boldogságának.

Beszterczey Pettyese hibátlan jellemrajz, bár úgy látszik, hogy Beszterczey túlzottan gyámoltalanra hangolta Pettyesét. A szerepbe — a napokban — bravúrosan beugró Siménfalvy Lajos kissé férfiasabb Pettyest mintázott é*