Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-11 / 35. szám

ÉSZ AKMAGY ARORSZAG

Csütörtök. 1954. február 11.

A berlini ér teke síéiről

[ *7 Berlin (MTI).

Á^külügyminiszterek szerda délutáni — immár ismét megnyílt — ülését nagy érdeklődés előzi meg. Világszerte figyelemmel várják azt a javaslatot, amelyet ezen az értekezleten terjeszt elő Molotov az európai biztonság megőrzésének kérdésében. Feltehetjük- a kérdést: hogyan várják e javaslatot a nyugati küldöttségek körében? Ami az amerikai álláspontot illeti, arra fényt vet Dullesnak egy keddi kijelentése, Dulles ugyanis már eleve azzal az „érvvel1' fordult Molotov- hoz, hogyha javaslata a régi érveket tartalmazza, akkor helyesebb, „ha nem vesztegetnek rá időt".

Ez a mondvacsinált „türelmetlenség“ rányomja bélyegét az amerikai delegáció egész maga- , tartására.

Az Egyesült Államok képviselőinek körében már most sűrűn hangoztatják, hogy rövidesen pánamerikai konferencia kezdődik Caracasban, azt pedig Dullesnak kell majd megnyitnia, tehát a berlini értekezletet előbb-utóbb be kell fejezni.

Biztató tény, hogy a Dullgs-féle „türelmetlenség1 ‘ nincs hatással Edenre és munkatársaira. A brit külügyminiszter megőrizte a hagyományos angol hidegvért, de persze nem csupán hidegvérről volt szó, amikor az „AFP“ egyik munkatársa szerjnt — az angol küldöttség úgy vélekedett: idő van, s ha kell, akkor öt héten keresztül Is folytatni lehet a tárgyalásokat. Mi több, Churchill kedden felszólalt az angol alsóházban s külön kiemelte: ha szükséges, a berlini konferencia fo- lyamányaként még egy külön értekezletet is össze lehetne hívni a távolkeleti kérdések megvitatására.

Az angol hivatalos körök a berlini értekezleten — mint láttuk — az „európaizálás" mellett kardoskodnak, az üléseken kívüli kijelentésekben azonban jóval béküléke- nyebb húrokat pengetnek.

Erre a felemás magatartásra vet fényt a kormányhoz közelálló „Yorkshire Post“ egyik keddi cikke.

A lap ugyan kijelenti, hogy Anglia „nem adhatja fel védekezési szolidaritását Nyugat-Németországgal", de tüstént hozzáteszi: „senki sem hiszi, hogy a Szovjetunió háborút akarna ellenünk indítani... és eljöhet az az idő, amikor keservesen megbánjuk majd a németek felfegyverzését". A cikkíró maga is elismeri, hogy ezeket a „politikai elgondolásokat igen nehéz összeegyeztetni“ s mintegy önmaga tisztázására fűzi hozzá: „Molotov hajlékony lett, barátságos és" kedélyes. Kiderülhet, hogy az értekezlet bizonyos hasznos eredményeket is hoz".

I.ássuk ezekután milyen magatartást tanúsít a francia küldöttség, élén Bidault-val.

Az „AFP“ munkatársa szerint „a francia küldöttség körében türelmetlenség tapasztalható“- Bidaultra tehát, akinek nincs önálló véleméilt mindjárt megállapíthatjuk, hogy Bidault általában Dulles nézetét képviseli, nem pedig a francia közvéleményét. Bidault kedden köszönetét kapott Adenauertől, amiért olyan szívósan áll ki az értekezleten a bonni klikk érdekeiért s elégedettségét fejezte ki a francia külügyminiszternek a „Diplomatische Korrespondenz“, a bonni kormány hivatalos lapja is. Annál kevésbé örülnek Bidault ténykedésének Franciaországban. A „Journal de Geneve" című svájci lap 9-i vezércikke leszögezi, hogy míg Dulles és Eden bizonyosak abban, hogy parlamentjük nem hazudtolja meg őket, „Párisban a Laniel-kormány nem tudja, vájjon túléli-e a következő napot, mivel a nemzetgyűlés nem ért egyet az európai védelmi közösség kérdésében. A védelmi közösség ellenfelei figyelemmel kísérik Bidault berlini tevékenységét“. Franciaországban enyhülésre számítanak, ellentétben a makacs külügyminiszter borúlátó nézeteivel. Félreérthetetlenül tükrözi ezt a „France-Soir" kedd esti cikke. „A konferencia még ha nem is . jár konkrét eredménnyel, akkor is az enyhülés konferenciája lesz. A három nyugati küldöttségnek az utóbbi napokban kifejezésre juttatott pesszimizmusa és a hétfői zártülés után kifejezett csalódása ellenére is állítani lehet, hogy a nemzetközi helyzet nem fog súljmsbodni, ellenkezőleg, a négyhatalmi konferencia eredményeként megjavul majd."

Érthető, hogy a szerda délutáni értekezletet követő sajtókonferenciákat nagy izgalommal várják a német fővárosban egybesereglett sajtótudósítók. És ha már a sajtókonferenciáról szólunk, említsük meg Nyugat- Berlinnek egy sötét „színfoltját“, amelyet eddig igyekeztek homályba burkolni.

Kiderült, ugyanis, hogy Adenauer Nyugat-Berlinbe küldte

sajtófőnöket, Eckardlot, aki az

„Am Zoo“ szállodában különleges sajtóirodát rendezett be,

ahol naponta értekezletet tart az Egyesült Államok „lélektani hadviselési hivatalának“ szakértőivel. Innen azután olyan értelmű utasításokat küldenek a nyugatnémet lapoknak, hogy még az- amerikai sajtónál is keményebb kifejezésekkel támadják a szovjet javaslatokat. Ez a kísérlet a sajtóhangok irányítására azonban korántsem jár teljes sikerrel. Íme néhány idézet:

A „Neue Presse“ című coburgi lap nyíltan kijelenti: „A berlini értekezlet szfinksze Dulles amerikai külügyminiszter, aki mindenre nemet mond. Dulles pedig nem mondott Berlinben semmi olyat, amit konkrét javaslatnak lehetne tekinteni.“ A „Fuldaer Volkszeitung“ gúnyosan írja: „úgy látszik Bonnak nincs észszerű, a realitásokkal számoló elképzelése Németország újrafelfegyverzéséről, hacsak Kelet-Németország fegyveres meghódítására nem gondol.“ A „Mittelbayrische Zeitung“ lakonikus tömörséggel így vélekedik: „Száz szónye, erősen hat Dulles idegessége. S nak is egy a vége: a német egység

érdekében fel kell számolni az európai védelmi közösséget.“ A nyugatberlini „Der Tag“ pedig amiatt kell ki, hogy egyes nyugati körök szerint a német kérdés már megoldhatatlannak látszik: „egy problémát .sem lehet kielégítő módon megoldani, ha a második pontot (már mint a német kérdés tárgyalását) egyszerűen ad acta teszik. Németország valamilyen formában továbbra is a szőnyegen marad. Addig pedig alaptalan a remény elvesztése.“

Látható tehát, hogy még a nyugatnémet sajtó józanabb munkatársai is egészen másként vélekednek, rriint az „Am Zoo“ lakói. Sőt Berlinben sokan azon a nézeten vannak, hogy az említett szálloda nevéből az „Am“ szócskát nyugodtan cl is hagyhatnák. És akkor egyszerűen „Zoo“ marad, ami magyarul tudvalévőén állatkertet jelent..,

Kudarcba fulladt a Német Demokratikus Köztársaság ellen indítóit új amerikai uszítóhadiárat

A Német Demokratikus Köztársaság miaisziereln-ükségénék sajtúiiivatala közleményt adott, kj, amely a , többi közölt megállapítja:

— Molotov szovjet külügyminiszternek a német kérdés békés megoldására té(t építő jellegű javaslatai nagyfokú helyeslést keltet ek Németország keleti és nyugati' részében. A lakosság valamennyi rétegének képviselői számos nyilatkozatban fejezték ki meggyőződésüket, hogy' Móloitov javaslatai a német nép érdekeiből indulnak ki és "a világbéke biztosításai szolgáljál'. Különböző n'yugatberlmi és nyu- gajiiéinetország'i lapok 1— abbeli igyekezetükben, hogy eltereljék erről a közvélemény figyelmét és megzavarják a Szovjetuniónak é3 a német népnéle a német kérdés békés megoldása érdeA négyhatalmi értekezlet 15. ülése

Berlin (MTI) A berlini értekezlet szerdai, 15. ülésen Molotov szovjet külügyminiszter elnökölt.. Molotov az előző ülésen tett közléséhez, híven beterjesztette a

szovjet küldöttség által kidolgozott összeurópai szerződéstervezetet, amelynek célja valamennyi európai állam biztonságának biztosítása.

Németország Kommunista Pártja jelentős ssavazatnyereséget ért el egy pótválasztáson

Berlin (MTI) A nyugatnémetországi Westerholt- ban vasárnap községi pótválasztásokat tartottak, Németország Kommunista Pártja 6.2 százalékkal több szavazatot kapott, mint a legutóbbi községi választáson. Adenauer keresztény-demokrata uniója elvesztette szavazatainak 14.1 százalékát, a szociáldemokrata párt pedig. 16.2 százalékot vesztett.

Németország Kommunista Pártjának két jelöltje került be az új képviselőtestületbe.

Berlin (MTI) kében kifejlett erőfeszítései! — provo-s kaliv, hazug, usjító jelentéseket közöljek a Német Demokratikus Köztársaság., bán állítJlag folyó rendzavarásokról.

A niinii-szterelnökség sajtóhivatalá'-i nak vezetője felszólította Levy urat, a »Reuter« hírügynökség berlini szerkesztőségének vezetőjét és Weine rt főszerkesztő urat, a »Die Welt« című nyugatnémet napilap berlini szerkesztőségének vezetőjét, hogy uiazzák be a Német Demokratikus Köztársaságot és helyszínen győződjenek meg a való helyzetről. Mindkét újságíró elfogadta a meghívást és kedden utazási tett a Német Demokratikus Köztársaságban, A nyugati újságírók Saját kívánságuk-! n,ak megfelelően a leunai »Walter LT« briclit«-művekel keresték fel, miután az uszító nyugati sajtóközlések elsősorban erre a.z üzemre vonatkoztak. A nyugati újságírók minden ellenőrzés nélkül, teljesein szabadon beszélgettek az üzem; munkásokkal,- Levy űr, az angol »Reuter«-hírügya nökség berlini szerkesztőségének vezetője és Weincrt. főszerkesztő úr, 4 »Dje Welt«, berlini szerkesztőségének: vezetője a kívánságuknak megfelelő utazáson és a látogatásokon folytatott) megbeszélések alapján egybehangzóan megállapították, hogy azok. az uszítöi jelentések, amelyeket a nyugatbei'linl és nyugalnémetorsságí lapok terjesztettek az utóbbi napokban a Német Demokratikus Köztársasággal kapcsolatban, minden alapot nélkülöznek. A két nyugati újságíró megígérte, hogj utazása során szerzett tapasztalatairól az Igazságnak megfelelően számol be a sajtóban. ■

Politikai botrány Olaszországban

Magasrangú kormányzati személyiségek a gyanúsítottak között

Róma ' (MTI).

Az olasz sajtót — pártállásra való tekintet nélkül -- a kormányválság eseményeivel párhuzamosan, már napok óta egy. politikai. botrány foglalkoztatja. Ez az ügy fényt vet a Vatikánnal Összefonódott klerikális .uralkodókörök korrupte ágára ég rothadtságára.

Az elmúlt év áprilisában Ostia közelében, Rómától nem messze, a tengerparton holtan találták Vilma Montesi fiatal leányt. A rendőrség nyomozást indított azzal* hogy a „leány fürdés közben a tengerbe fulladt és ez okozta halálát-“ Egyes újságírók nem találták kielégítőnek a rendőri nyomozás eredményét és kiderítették, hogy egyes csoportok érdekében áll, hogy ne derítsenek fényt Vilma Montesi halálának igazi okaira. A rendőrség ahelyett, hogy tovább folytatta volna a nyomozást, hajszát indított az igazság kiderítéséért küzdő újságírók ellen, akik

közül az egyiket hamarosan perbefogták. ",

A többi újságíró nem nyugodott bele kollegájuk alaptalan üldözésébe és tovább folytatta, a nyomozást. Ennek során megdöbbentő, tények kerültek napvilágra. Kiderült, hogy egy Róma környéki, birtokon, amely részben a Vatikán tulajdona, magasállású kábítószercsempészéssel foglalkozó arisztokraták és vezető politikusok rendszeresen erkölcstelen mulatozásokon vettek részt és az egyik ilyen mulatozáson halt meg Vilma Montesi, kábítószer túlzott élvezete következtében. A holttestet azután kivitték a tengerpartra. Az újságírók nyomozása azt is kiderítette, hogy az ügyben olyan magasállású politikai személyiségek is érintettek, mint Piccioní volt kereszténydemokrata mnisz’terelnökje- lölt és Tú'pini, volt miniszterelnökségi államtitkár, aki éppen a Mon- tesi-ügy következtében a közelmúltban lemondott.

A Montesi-ügy kipattanása után.a kereszténydemokrata párt vezető köreiben fokozódtak az amúgyis éles személyi és klikkellentétek.

A „T,Tin Ha" rámutat arra, hogy a Móntesi-ügy igen jellemző a~ jelenlegi uralkodó rendszer tarthatatlanságára. Azt is kifejti, hogy ez a gyalázatos politikai botrány milyen szerepet játszik a kormányválság körüli machinációkba!}. Ugyanakkor — írja az Olasz Kommunista Párt központi lapja —, amikor a jogos követeléseikért harcban álló, munkát és kenyeret követelő olasz dolgozókat letartóztatják, „nincs rendőrség a kábítószerkereskedelem, a kéjelgés, a politikai korrupció leleplezésére. A Montesi-ügy most már több mint egyszerű rendőri hír és egy régi, bűnös problémát vet félj a közélet korruptságának problémáját és a gazdagok, hatalmasok: Olaszországában a magasállású cinkostársak problémáját-“

Részlet az Országos Béketanács külpolitikai füzetei sorozatban megjelent hasonló című műből.

KI N Á

Jakabfi István :

A BÉKE ORSZÁGA

L' C, Y RÉGI KÍNAI népmese szerint évszázadokkal ezelőtt, talán ezer évnél ^ is régebben, élt Kínában egy szegény asszony, akinek öt jia volt: a Liu- fivérek. Úgy hasonlítottak egymásra, hogy olykor még a szülöanyjuk is összetévesztette ölcet. Pedig mégsem voltak égésién egyformák, mindegyikük különös képes_ seggel rendelkezett. A legidősebb egy hajtásra ki tudta inni az egész tengert. A másodikat nem fogta a tűz. A harmadik bármilyen mélységet elért a lábával. A negyediknek keményebb volt a teste a legerősebb acélnál. A legkisebb pedig értett az állatok és a madarak nyelvén.

A Liu-csatád békében élt mindaddig, amíg a gonosz kormányzó el nem- fogatta a legfiatalabbat, aki figyelmeztette vadállatokat, hogy rejtőzzenek el a közelgő vadászok elől. De hiába akart a a kormányzó elpusztítani az ötödilc Liut, • négy idősebb felváltva elfoglalta helyét a börtönben s csődöt mondott a magivá, meg a hóhér pallosa. Hiába taszították le egyiket a szirtekról a feneketlen szakadékba, vagy a másikat a tenger mélyére — a Liu-fivérek diadalmaskodtak és végül a zsarnok lelte halálát u tengerben. A nép pedig ujjongott és dicsőítette a legyőzhetetlen Liwfivér eket.

TYT einzedéktőí nemzedékre szállít ez ’ a. mese. Az évszázados elnyomás idején milliók és milliók merítettek belőle hitet és reményit, hogy a népet senki és semmi sem győzheti le. Min- d«rtki nagyon jól megértette, hogy az öt Liu-fivér magát « kínai népet jelképezi.

Sokasok évszázad pergett le. rengeteg kemény harcot kellett a népnek megvívnia, míg a mese valósággá vált. Az elnyomók ellen, a függetlenségért és a szabadságért vívott harcát, amely a kínai nép egyik legrégibb és legnemesebb hagyománya, 1949 október elsején fényes győzelem koronázta: e napon alakult meg a Kínai Népköztársaság.

A népi Kín« Ázsia legnagyobb országa és területi nagyság szerint a Szovjetunió után a földkerekségein a második helyen áll. Területe körülbelül 10 millió wégy- tetküetnéter, akkora, mint egész Európa. Mj*gya“rarsraz: éppen százszor férne el Kára területén. Lakóinak számát tekintve Kína az egész világ legnépesebb országa. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Kínában 475 millió ember él. A mostani országos választásokkal kapcsolatban újra megállapítják Kína lakóinak pontos számát. Már az eddigi előzetes adatok azt mutatják, hogy ez a szám jóval meghaladja az otszánniii- liót. Ezt a. soktízmilliós eltérést első hallásra nehéz megérteni, hiszen ilyen különbség nem magyarázható egyedül a természetes szaporulat növekedésével, vagyis azzal, hogy a születések szám« jelentősen emelkedett, a halálozások száma pedig nagymértékben csökkent- Mi lehet hát mégis az oka? Egyszerű a magyarázat: Kínában az utolsó népszámlálásit a reakciós Csag Kaí-sek- kormáity hajtolta véigre, 1942-ben- Az egyszerű emberek tömegével bújtak ki az összeírás alól, literen a hatóságoktól semmi jót sem várhattak. A népeUt-irjee Kuommtang-residszer idején szerzett keserű tapasztalataik alapján jogosan

tartottak tőle, hogy az összeírás újabb adókat, a férfiaknak pedig újabb katonáskodást jelent majd. A népelnyomó hatóságok pedig sokhelyütt becslés alapjára állították össze az adatokat. Számított is nekik néhány nyomorgó nincstelen! A népi Kína kormánya most pontos adatokat dolgoz ki, mert számára mindén ember becses érték, akit nemcsak számontart, hanem gondoskodik is róla.

L ina földje igen termékeny. A for- íadalom győzelme előtt azonban művelhető területének csupán egyhar madát hasznosították. Az országban vannak olyan vidékek, ahol évente kétszer, háromszor is aratnak. A kínai föld méhe hatalmas ásványkincseket rejt. Kő-, szén-- és vasérckészletei szinte ki- meríthetetlenek. Kína ezenkívül gazdáig ritka' és nemesfémekben, emellett jelentős olajklőbelyekkel rendelkezikÉs ebben a termékeny és gazdag országidra mégis évről évre milliók pusztultak éhen. Kínában, a föld egyik első gyiapottermesaiö országában, milliók és milliók jártak rongyokban. A parasztok lei voltak szolgáltatva a hatóságok, a földe-surak kényének és az időjárás, meg a hatalmas megzabolázatlan folyamok szeszélyének, emiatt tömegével veszítették el tenyérnyi földecskéjüket és csa- , Iádjukkal együtt koldusbotra jutottak. A kínai munkás éhbérért napi 12—14 Óráit dolgozot t a japán.' vagy más külföldi tőkés, illetve a Kuomintang-klikk valamelyik tagjának gyárában. A munkahét hét napból álk. Egy évben 363 napot dolgoztaik. Egyedül újévkor volt két pihemőnapjnk.

Kínában, e többeaereves ősi kultúrájú országban több, nwnt ezer esztendővel

ezelőtt — .a világon először — nyomtattak könyvet és újságot. És mégis a lakosság nagyrésze írástudatlan vólt. A nőket Item vették emberszámba, adták'vették, mint az igavonó állatotA kínai népet nyúzták, kizsigerelték saját földesurai és tőkései. Nem különbén fosztogatták a külföldi rablók, akik évszázadok óla arra törekedtek, hogy megkaparintsák a kínai föld mérhetetlen kincseit és akik Kína népének véréből és verítékéből aranyhegyeket sajtoltak ki*

Ez volt a múlt. Ez ellen harcolt a kommunista párt, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg, amely hosszú évek dicsőséges küzdelmeiben a már felszabadított területek lakosságának támogatásával szétzúzta a Kuomintang-hadsere- get, kiűzte Kínából az amerikai imperialisták ügynökeit és felszabadította az egész országot.

TT j élet köszöntött a sokat szenve- dett kínai népre. Megvalósult a nép álma és ««óta újabb merész álmok születnek és valósulnak meg.

Kínában már végrehajtották a földreformot és nines többé éhező, sőt, 1952-ben Kína már hatalmas rízs-szá!lít_ mánnyal siethetett az éhínséggel sújtott indiai nép segítségére. A lerombolt és elmaradt ipart gyors ütemben helyreállították. A legfontosabb ipari és mezőgazdasági termelőágakban naayobb eredmén veket értek el, mint amilyeneket Kínában valaha is elértek. A kínai ipar már 1952*ben másfélszer annyi acélt, betont, pamutfonalat és pamut- szövetet, egryharmaddnl több nyers»!«iát és- faa.nvagöt termelt. 15 százalékkal több -.yillainoseneirgiát állított elő, mint a népi forranaloCTi győzelme előtt bármikor. A kínai vegyipar három év alatt — 1950-től 1952 végéig — megháromszorozta termelését, a papírgyártás csupán egy év alatt 40 százalékkal emelkedett.

Óriási lendülettel az egész országot, az egész népet átfogó mozgalom indult -az írástudatlanság ellen és általába« a nép kulturális színvonalának emelésé« ért. Az üzemekben bevezették a 8 órág munkanapot, számtalan szociális iratéz- kedést tettek a munkásság és az egész dolgozó nép életszínvonalának emelése érdekében. Az 1950-ben hozott házas« sági törvény megteremtette a nők legteljesebb egyenjogúságát. És 1953 efejénl a Kínai Népköztársaság megkezdte első ötéves tervének végrehajtását, amelynek első évi feladatait már sikeresen -télé jesítették is. Ezalatt az egy év alatt -rz egész ipari termelés körülbelül 23 sízá« -/.alékkai emelkedett. Számos új gyár* kezdte meg működését s a régi üzemek -.v sorát bővítették ki.

17 zernyi adat és lelkesítő tény atl * J számot arról, hogy a Liu-fivérek« ről évszázadokon át szájról szájra szállt» népmese megvalósult. Naponta új hősök és hőstettek híre kel szárpyra, új eredményekre lelkesítve a boldog jövő' jiikeit és békés élesüket diadalmasad építő kínai dolgozókat.

Az egykori „Mennyei birodalom”, aű éhező, nincstelen százmilliók, az ember- télén bajszában elcsigázott kulik oi'« szag« — a felszabadult dolgozók szabad hazája, a liéketibor egyik legerősebb bástyája lett. A Kínai Népköztársaság sikerei örömmel és ugyanakkor a béke győzelmébe vetett megingathatatlan! bizalommal töltik el a békére vágyó N-'-enkte« embereket szerte a világon.

IQrO őszét« öt heitet töltöttem J*- A]jjpj Kínában és szemtől szembe láttam ?. népmese megvalósulását .SS