Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-10 / 34. szám
2 ÉSZ AKMAGYARORSZA G Szerda, 1954. február 1<X. Egyetlen számban... Az «sstrik dolgozók borzalmas ínségét bizonyító alábbi tényeket a Becsben megjelenő „Österreichische Volks- s-tiipme'1 egyik roujtéwégi számából vettükRövid hír: „Tragédia lakáshiány következtében, t. olüa! 3. oldal Egy 26 éves asszony gázzal meg akarta mérgezni magát és gyermekét, minthogy az utcára kitett családnak a második telet kelleti tolna egy fáskamrában töltenie. ,£ sendörlaktan yák iskolák és lakóházak helyettSpititől városában a közelmúlt időkig angol megszálló hatóságok által lefoglalt épületeket a csendőriskolák rendelkezésére bo_ csáiották, annak ellenére, hogy a városban erős lakáshiány ven és több iskola — köztük a gimnázium — barakkokban zsúfolódik Össze. , Miért kellett Simányi Vincének kinyitni a g_áz\- Simányi Vince bécsi lakos cl5. oldal 'apói veszítette állását és nem volt semmi meg_ élhetési lehetősége. A házgondnok 2500 schillinget követelt tőle, vagy azt, hogy azonnal hagyja el a lakást. Simányinak nem, volt pénze cs félt attól, hogy télen az utcára kerüljön; inkább végzett ma* gával. 5. oldal „A Práter fái alatt-“ Egy rendőr mozdulatlanul fekvő öregembert látott meg a Práter parkjának egyik padján. Arra a kérdésre, hogy hol lakik, a 65 éves Ferdinand Sindelar azt válaszolta, hogy sehol. Az öregnek nem volt pénze, nem tudott fizetni az aggok házában, így négy hónap óta a parkban éjszakázikEzek nem valami kivételes esetek a niai .Ausztria életében. Még a hivatalos adatok szerint is Ausztriában közel félmillió embernek nincs födél a feje felett. Ausztria vezető körei azonban csökkentik a lakóházépítésre előirányzott összegeket és inkább, fegyverkezésre fordítják a pénzt. IVcsnes vetélkedés a feorsccluédasdi lieiígerészek között A Borsodnádasdi Lemezgyár hengerészei hétfőn újabb kiemelkedő •sikereket érlel: el- A műszaki és fizikai dolgozók alkotó együttműködése és a jó anyagellátás eredményeként a hengerde február 8-án 3 21.8 százalékra teljesítette napi tervét. 21 hengerészbrigád közül 16 brigád 110 százalék fölött teljesítette 3 napi tervet. Kiemelkedő eredményt ért el Kormos József sztahanovista hengerészbrigádja, amely a technológiában előírt hőkezelési eljárás betartásával, percnyi kiesés nélkül dolgozó hengerekkel 1758 százalékra teljesítette a napi tervet. Hétfőn a brigádok nemes versenyében a Kormos-brigád lett az első. .Dicséretet érdemel Kelemen Miklós brigádja is. amely a műszak végén 162.5 százalékot jelentett, valamint. Érsek Gyula brigádja 150.8 százalékos napi teljesítményéért. fi fiüMveiésüsvj minisztérium Hüzicménye sí 1554. évi Isvaszi vettfntagsziikségiet biztosításért)! A nagyobb terméseredmények elérése érdekében most, amikor a tavaszi szántás-vetési munkára készül fel a dolgozó parasztság, egyik legfontosabb feladat a vetéshez szükséges jóminőségű mag biztosítása. A minisztertanács határozata értelmében az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az. egyéni termelők 195-1. évi tavaszi vetőmagszükségletüket — a szerződésesen termelt növények vetőmagszükségletének kivételével — elsősorban maguk kötelesek biztosítani. A szerződésesen termelt növények vetőmagszükségletét a termeltető vállalatok a szerződésben megállapított feltételek mellett bocsátják a szerződött termelők rendelkezésére. Kormányzatunk annak érdekében, hogy a vetésterv teljesítéséhez szükséges vetőmag kellő időben és jó minőségben maradéktalanul a termelők rendelkezésére álljon — vetőmagcserével siet a dolgozó parasztság segítségére. Az ősszel el nem vetett kenyérgabona, vagy az őszi vetésekben várható kiesések pótlására és a tavaszi búzavetésterv teljesítéséhez a termelőszövetkezetek és egyéni termelők tisztított, minőségileg felülvizsgált tavaszi búzavetőmagot kaphatnak. A tavaszi búza vetőmagért csereterményt — azonos mennyiségű őszi- búzát, annak hiányában rozsot, vagy takarmánygabonát — kell bcadniok az alábbi átszámítási kulcs szerint: száz kiló tavaszi búzáért száz kiló őszi búzát, vagy 112 kiló rozsot, vagy 118 kiló árpát, vagy 118 kg zabot, vagy 118 kg májusi morzsolt kukoricát. Központi készletből biztosított tavaszi búzán kívül a földművelésügyi miniszter főleg minőségjavítás céljából nemesített takarmányárpát, sörárpát és kukoricát, továbbá burgonyavetőgumót juttat csere ellenében a termelőszövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. A nemesített tavaszi takarmány- árpa, sörárpa és kukorica vetőmagot a termelők azonos mennyiségű és fajú szokvány cseretermény ellenében kaphatják meg. Ennek hiányában kenyér-, illetve más takarmány- gabona is beadható az alábbi átszámítási kulcs szerint: száz kiló nemesített tavaszi takarmányárpáért, sörárpáért, vagy kukoricáért be kell adni száz kilő zabot, vagy száz kiló árpát, vagy száz kilő májusi morzsolt kukoricát, vagy 85 kg búzát, vagy 95 kg rozsot. A minőségi vetőburgonya ellenében azonos súlyú étkezési burgonyát keit beadni. A földművelésügyi minisztérium továbbá kisebb mennyiségben évelő és egynyári takarmány-vetőmagot is bocsát a dolgozó parasztság rendelkezésére, készpénzfizetés ellenében. A tavaszi vetéshez cseretermény ellenében, vagy készpénzért kiadott vetőmag, illetve vetőgumó nemesítést, tisztítási, szállítási cs egyéb költségeit az állam viseli. A tavaszi búza, — a tavaszi takarmányárpa, a sörárpa, a kukorica ve tőmag és a burgonyaveíögumó igényt a termelőszövetkezeteknek, a járási tanácsok végrehajtóbizottságai mezőgazdasági osztályainál, az egyéni termelőknek pedig a községi tanácsok végrehajtóbizotíságainál kell bejelenteniük. Az igényelt vetőmagot, illetve vetögumot a termelőszövetkezetek közvetlenül címükre leszállítva, az egyéni termelők pedig a helyi tét' ménybegyüjtőkön, illetve földművesszövetkezeteken keresztül kapják meg. A nagyobb termés biztosítása érdekében február hátralévő napjaiban minden termelőszövetkezet és egyénileg gazdálkodó termelő elsősorban saját érdekében gondoskodjék tavaszi vetőmagszükségletéről. (MTI) Kiváló eredmények a szerencsi csokoládégyáráan Januárban a szerencsi csokoládégyár dolgozói" új sikerekről számolhatnak be. Számosán kongresszusi vállalásuk túlteljesítését jelentették. Juhász Józsefné például 135 százalékos teljesítményre szóló felajánlását 172 százalékra teljesítette. Hasonlóan kiváló eredményt ért el Négyesi Ilona, Csáki Gézáné. Sárkány Istvánné Otroba Jusztin és Kozák Istvánné. 80 fiatal fordul meg naponta a Megyei Könyvtárban A borsodmegyei tanács könyvtárát egyre nagyobb számban keresik fel Miskolc dolgozói. A 12 ezer kö- etes kölcsönzőben az olvasók bőven válogathatnak a szebbnél szebb magyar és külföldi irodalmi művekben. A könyvtárnak jelenleg közel 3100 felnőtt olvasója van. Januárban közel 2 ezer látogató csaknem 500 könyvet vitt ki. Legkeresettebb a magyar és a külföldi klasszikus, valamint az ismeretterjesztő irodalom. Sokan olvasnak tudományos müveket is. Még nagyobb az érdeklődés a könyvek iránt az ifjúság soraiban. Januárban naponta átlag közel 80 fiatal fordult meg a kölcsönzőben, S az if jú olvasók összesen 6388 könyvet kölcsönöztek ki. Megalakult a Lenin Kohászati Müvek Központi Színiátszóköre A diósgyőri kulturmunkások lelkes örömmel üdvözölték a kohászati szakszervezet kezdeményezését arra, hogy ismét alakítsák meg a központi színjátszó szakkört. Hozzá is fogtak a szakkör megszervezéséhez. Február 8-án este a diósgyőrvasgyá- ri vendégházban már meg is tartotta első megbeszélését a Lenin Kohászati Művek Központi Színjátszó- köre. Zóni László elvtárs — aki nemrégiben jött haza a háromhónapos rendezői iskoláról, ezen az első találkozón ismertette a színjátszó szakkör munkatervét s a legközelebbi feladatokat. A színjátszók egyik csoportja a .,Nem magánügy1' című kitűnő szovjet vígjáték, betanulásét kezdi meg. A másik csoport Moliere kacagtató vígjátékál,, a „Nők iskoláját" tűzte műsoróra. A szereposztás is megtörtént. A „Nem magánügy1- szereplői rövidesen Budapestre utaznak, hogy a Madách Színházban megtekintsék a darabot, jobban megismerjék annak politikai mondanivalóját, s az előadás művészi módszereit. A Lenin Kohászati Művek színjátszó szakkörének tagjai lakatosok, hengerészek, fizikai és értelmiségi dolgozók. Távolabbi tervekről is szó esett a megbeszélésen; arról, hogy hárorofelvonásosok mellett egyfelvo- násosokat is betanulnak és mivel a csoportban vannak irodalommal foglalkozó kulturmunkások, a szín ját- szoszakkör darabirással is próbálkozik. Ennek keretében egyfelvonásos darabokban feldolgozzák a diósgyőri problémákat, később pedig egy egész estét betöltő színdarab megírására és előadására is felkészülnek. Megkezdődött a négy külügyminiszter 14. értekezlete Berlin (MTI) A „DPA11 hírügynökség jelenti, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország külügyminiszterei kedden a volt. Szövetséges Eltenőrző Tanács épületében összeültek a berlini értekezlet 14. ülésére. Az értekezleten Anthony Eden brit külügyminiszter elnökölt. V. ff. Moiotov nagy beszédet mondott a négyhatalmi ertekeslet 14. ülésén Berlin (MTI) Mint jelentettük, a berlini értekezlet keddi ülésén Eden angol külügyminiszter elnökölt. A külügyminiszterek Ismét a nemet kérdésről tárgyaltak. Az első felszólaló Molotov szovjet külügyminiszter volt. akinek beszéde a fordítással együtt 95 percig tartott. A német dolgozók maijukévá teszik V. M. Molotov javaslatát Berlin (MTI)Friedrich Ebert, Nagy-Berlin főpolgármestere a népi tulajdonban lévő „Oberspree1' kábelgyár dolgozóinak üzemi gyűlésén beszámolt a négyhatalmi értekezlet eddigi fejleményeiről. Ebert rámutatott, hogy a bonni és a párisi háborús szerződés egész Németországra való kiterjesztése a német nép önrendelkezési jogának és a Német Demokratikus Köztársaság munkás-paraszt hatalmának felszámolásához vezetne. Berlin főpolgármestere ezután hangoztatta: „egyetlen reális, demokratikus út vezet a német egységhez, az, amelyet Molotov szovjet külügyminiszter javasolt. A szabad össznémet választások előkészítése és végrehajtása kizárólag a német nép feladata. Csak ideiglenes össznémet kormány —■ amely a németelv egymásközti megegyezéséből születik — hozhat létre egész Németországra érvényes választó törvényt. Az így előkészített szabad választások előmozdítanák Németország demokratikus fejlődését és lehetővé tennék, hogy a német nép maga döntsön sorsáról." A kábelgyár dolgozói Ebert polgármester beszámolójának megvitatása után egyhangú határozattal levelet intéztek Molotov szovjet külügyminiszterhez- A levélben felkérték V. M. Molotovot, hogy a berlini értekezleten továbbra is védelmezze a német nép érdekeit. Egy nyugatnémetországi községben végrehajtották a Moiotov által javasolt népszavazást Berlin (MTI) Blrkesdorf vesztfáliai községben vasárnap végrehajtották a Moiotov szovjet külügyminiszter javaslatának megfelelő népszavazást. A község lakossága titkos szavazáson válaszolt a kérdésre, hogy a Németországgal kötendő békeszerződést, vagy az ^európai védelmi közösségről“ szőlő egyezményt kívánja-e? A község 649 választójoggal rendelkező lakosa közül 422 a német békeszerződés mielőbbi megkötését óhajtotta, 69 az „európai védelmi közösség“ mellett foglalt állást és 118 üres lappal szavazott. Amiről hallgatnak a nyugati hatalmak miniszterei N, Poljanov cikke az „Izvesztyijádban N ni Moszkva (TASZ5Z) Poljanov, as »Izvesztyija« berli- ludó'súójj »Amiről hallgatnak a nyugati hatalmak miniszterei« cimű Cikkében rámutat arra, hogy V. M. Mólotoknak, a Szovjetunió külügymi- Djsztéréiiek Németország háborús következményekkel kapcsolatos pénzügyi és gazdasági kötelezettségei enyhítéséről szóló javaslata, amelyet megvitatás céljából a berlini értekezlet elé, terjesztett, a legnagyobb zavarba hozta a nyugati diplomatákat. Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere jobbnak tartotta agyonhallgatni e javaslat lényegét. Aj ő példáját követle Eden és Ridaulf. Az a szokás alakult kj néhány nyugati diploma Iánál — Írja Poljanov —, hogy ha érdemben semmi ellenvetést nem tudnak tenni a szovjet javaslatok ellen, akkor a sokat emlegetett »hallgatás fegyverét« veszik elő. Ezt a kezdetleges technikát a reakciós nyugíteurópai sajtó is teljesen elsajátította: nem merészel nyíltan kiállni a szovjet javaslatok ellen, melyeknek megvalósítása sok előnyt ígér minden nyugatoémetorszá- gj nómertnek, inkább megkísérli egyszerűen elhallgatni ezeket a javaslatokat. A reakciós sajtó fejvesztettsé- gét még csak fokozza az, hogy — mint mindenki látja — a Német DemokraA török parasztság nyomorúságos helyxete Irta : L. Jakovenko np örökország mezőgazdasági ország, k Lakosságának négyötödrésze (kb. 17 millió lélek) — paraszt. Ezért elsősorban a mezőgazdasági dolgozók látják « kárát;, hogy a törők gazdaságot alárendelték az óceánontúli monopóliumoknak. Eléggé fényt vet a török falu helyzetére már az is, hogy minden négy török paraszt közül háromnak nincs földje, vagy ha van, az «kg megművelhető nadrágszíjparcella. A megművelhető földterület három negyedrésze, a legelő- és rétterület fele s az erdők nagyrétre a földesuraké. A falun a földesurak és az állami hivatalnokok osztatlanul _ kezükben tartják a hatalmat és kibírhatatlanul nyúzzák a parasztokatTörökországban kétmillió résseshérlő van. A bérló'k termésük több mint felét kénytelenek odaadni a földesúrnak. Az utóbbi időkben a foldesurak mind sűrűbben űzik el a parasztbérlőket. Az óceánontúli monopóliumok saját kezűkbe kaparintották Törökország hagyományos külső piacait. Ennek következtében állandóan csökken az orssag exportja például dohányból, szárított gyümölcsből és gyapotból. A dohány- és gyapotkivhel csökke- ■'-*■ nését elsősorban a kisföldü parasztok érzik meg. Sok közülük tönkrement. Földje-.ket a földesurak éa kúrátok vásárolják Ö9sze. Törökország miütarizálá'ának politikája, amelyet a vezető körök folytatnak, fokozz« a török parasztság efeyomoTOdását. A kormány az Egyesült Államok utasítására az állami költségvetés több mint felét katonai célokra költi. Ezeket a kiadásokat az adófizetők milliói fedezik. Az adófizetők többsége persze megint csak paraszt. Az amerikai szoidateazka, amely katonai támaszpontokat létesít Törökország területén, nem kíméli a parasztokat, Az óceánontúli jövevények követelésiére Hava-zia és Cairhiszar falvak parasztságát elűzték szülőföldjéről. 1953 júliusában a két falut lerombolták és határában amerikai repülőtereit, létesítettek. A nyomorgó, politikai jogaitól ntep- fosztott törők parasztság mind erélyesebben harcol a földért és a földesurak önkénye ellen. Egyre többször fordul elő, hogy a parasztok önkényesen felszántják a földesurak földjét, vonakodnak megfizetni a számtalan különféle adót és sápot, s fegyveresen szem- beszállnak a csendőrökkel Szivasz- vilajet Ko rlzs-irt fslváhap például a parasztok a földesurak földiének jórészét elfoglalták s nem voltak hajlandók on nan távozni. A csendőrséefrel is megütköztek. A harc reggeltől késő estig tartott. A csendőrök végülis visszavonultak. A török hatóságok fokozott terrorral ■próbálják elfojtani a parasztság fŐld- foglaláai mozgalmát. Nőveik a csendőrség és rendőrség létszámát. Uj börtönöket építenek. Az utolsó két évben 40 ezer parasztot állítottak bíróság elé és vetettek börtönbe. A parasztság erősödő mozgolódása lát tán a török vezető körök most úgynevezett „agrárreformot“ hajtanak végre. E „reformmal“ azonban a kulákgazdasá- gokat akarják megerősíteni, mert « ku- lákság a földesurak és a burzsoázia támasza. A török „agrárreform“ alapján az ^ 500 hektáron, kevés földü kerületekben 200 hektáron felüli birtokterü- leteket (egyes esetekben azonban a tör vény eronél nagyobb birtokokat is érintetlenül hagy) megvásárolhatják a parasztok. A földárakat azonban olyan magasan állapították meg, hogy a parasztok zöme nem tud földet venni. De még ezt a szűkre szabott „agrár- reformot“ is csak ímmel-ámmal Híjt'ák végre. Tugaca, a Köztársasági Néppárt képviselője nemrég interpellált a parlamentben. Mevállapitotta. hogy Karsz- vilajethan a földosztó bizottság hat év alatt 7S0 falu közül csak 16-ban végezte el munkáját. „Ilyen tempóban 277 évig tart — mondotta a képviselő —. amíg a karszi vilajetben földet kapunak a földtelen és kisföldü parasztok.“ A parasztság erősödő mozgalma a foldesurak Í3 külföldi pártfogóik ellen a földért, egybeolvad az egész török népnek a nemzeti függetlenségért a békéért és az ország militarizáláai elfem folytatott faarcávaltikus Köztársasággal kapcsolatban a pénzügyi és gazdasági kötelezettségek enyhítéséről szóló szovjei javaslatok már tényleges intézkedésekben öltöttek testet. Nem meglepő, hogy Nyugatnémet- országban mind többen tegjlk fel az egészen jogos kérdési; mi az oka, annak, hogy ami az ország keleti részén lehetséges volt, nyugaton megvalósíthatatlan".' Miért kénytelen Nyugat- németország dolgozói tovább viselni a katonai kiadások, a megszállási költségek, azadósságok, a nyílt és az álcázott jóvátétel egyre növekvő terheit, amikor e teher súlyának csökkentésére van reális program? Sem a nyugati hatalmak miniszterei, sem az ö állás- foglalásukat tükröző sajtóorgánumok nem kockáztatják meg a választ erre a kérdésre. Éppen ellenkezőleg, a nyugati propaganda eröfeszílósei arra irányú inak, hogy eltitkolják a közvélemény széles körei elöl Nyugat-Német- ország kirablásának arányait, viszont, nem létező »keleti veszéllyel« rémit- ge.ssOk a nyugati lémé! országi németek közül a hiszékeny embereket, hogy mind több és több márkát emeljenek ki zsebükből militarista célokra. Poljanov megjegyzi, hogy Nyugat- németországitól 1953. végéig különböző megszállási költségek formájában csillagászati összegeke!, mintegy 68 milliárd márkát csikartak ki. Csupán a hivatalos megszállási költségek körülbelül 59 milliárd márkára rúgnak. Az idén e költségek lovább növekszenek. A berlini német közgazdaság; intézet számításai azi mutatják, hogy a nyugati hatalmak a háborít követő időszakban megszállási költségek, valamint egyéb szolgáltatások formájában, beleértve a szabadalmak el kőin zását és a különböző kártérítéseket, majdnem 150 milliárd márkái kaptak Németországtól. Ez a magyarázata annak, hogy a három nyugati hatalom külügyminiszterei mélyen hallgatnak Németország pénzügyi és gazdasági kötelezettségeinek enyhítéséről. A tudósító a továbbiakban azt írja, hogy Nyugatnémetországban egyre kevesebb olyan ember akad, aki ne lálrtá, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei, nfadőn elutasítják a bon. n; köztársaság pénzügyi és gazdasági kötelezettségének enyhítését, még erősebben a háborús atlanti tömb szekeréhez akarják kötni Nyugatnémetországot és megpróbálnak még mélyebben behatolni az Ország gazdasági életébe. Éppen ezért minden német, akinek fon-os Némeiország sorsa, erélyesen követelj, hogy nyugatnémet viszonylatban is valósítsák meg a pénzügyi és gazdasági kötelezettségek enyhítéséről szóló szovjet javaslatom kát. Amikor e javaslatok elfogadását követelik, voltaképpen azért harcolnak, hogy munkájuk gyümölcse ne újabb háborús kalandok előkészítését, hanem Németország békés gazdaságának fejlesztését Szolgálja.
