Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-07 / 32. szám

2 ÉSZAKMAGYAR0FS7.AG Vasárnap, 1954. február 7. Ráhesi Mátyás elvlárs beszéde a szaffszerveietek nagy feianaíairö! a SZOT 111. teljes ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) Azokat a nehézségeket, amelyek i párunk és termelésünk mostani át­állításának átmeneti velejárói, sok­kal gyorsabban fogjuk leküzdeni, ha erre a célra mozgósítani tudjuk a szakszervezetele milliós tömegeit. Különösen fontos ez jelenleg, amikor az elmúlt öt hét rossz időjárási vi­szonyai, a nagy hideg, a hófúvások erősen zavarták és hátráltatták az 1954. év termelésének beindítását. A szokatlan időjárás, amely európa- szerte nagy károkat okozott, nálunk is komoly akadályokat gördített a vasút munkája elé, hátráltatta a bá­nyászat munkáját, zavarta a villa- rnosenergia termelését s ezzel kiha­tott egész termelésünkre. Most, hogy kifelé megyünk a télből, egyik legfontosabb feladatunk, amelynek végrehajtásában a szakszervezetek­re is nagy szerep hárul, hogy pótol­juk a kiesést, amely az esztendő el­ső öt hetében ipari termelésünkben keletkezett. Derék bányászaink, hős vasuta­saink e hetekben számtalan tanuje- lét adták helytállásuknak és áldoza­tos munkájukkal mutatták meg, hogy legyőznek minden akadályt, amikor a szocializmus építéséről van szó. Elsősorban hozzájuk fordulunk és arra kérjük őket, hogy az eddigi jó munkájukat úgy folytassák és fo­kozzák, hogy az elmaradást behoz­zák és ezzel ne csak példát adjanak az egész munkásságnak, de lehetővé 1 egyék, hogy egyebütt is behozzák az elmaradást, amelyet a szénhiány, áramhiány okozott. Mindnyájunk háláját és elismerését érdemelték ki azok a dolgozók, akik ezekben a na­pokban odaadóan, példamutatóan, ! ürelmesen teljesítették kötelessé­geiket a munka frontján. Azt a lendületet, mely az 1954-es esztendő kezdetét jellemzi, nem törték meg az időjárás okozta ne­hézségek. Ellenkezőleg: az MDP III- kongresszusának tiszteletére megin­dult munkaversenyeken kivül új kezdeményezések, új építőmozgal­mak keletkeztek. Miközben a párt és kormány azokon a rendszabályo­kon dolgozik, melyeknek célja, hogy jövőre ne ismétlődjenek meg azok a nehézségek, amelyek e télen a szén­ás energiaellátás terén mutatkoztak, a dolgozók a maguk részéről szintén munkához láttak. Csorba István, Kossuth-díjas fűtő felhívása a ka­zánfűtőkhöz, hogy takarékos tüze­léssel támogassák a tervek teljesíté­sét, azonnal országos visszhangot keltett. Loy elvtárs, Tajkov elvtárs vállalásai széntermelési tervük túl­teljesítésére az országban hasonló teljesítményekre serkentik derék bányászainkat. A Vörös Csillag traktorgyár megmutatta, hogy az áramhiányon bátor kezdeményezés­sel, a tartalékok mozgósításával, ta­karékossággal jelentékeny mérték­ben segíteni lehet- Üzemeink rövid né­hány nap alatt megszervezték az or­szág összes gépállomásainak patro- nálását, s így járulnak hozzá, hogy a tavaszi munkák megindulásakor a mezőgazdaság számára a gépek üzemképes állapotban legyenek. Ez a kezdeményezés nemcsak a város és a falu összefogásának, kölcsönös segítésének új formája, nemcsak erősíti a munkás-paraszt szövetsé­get, hanem egyben mutatója, milyen elterjedt és mély már az a felis­merés, amely egész népünk — ben­ne az ipari munkásság — jólétének j emelését elsősorban a mezőgazdaság • fejlesztésében látja­A dolgosók élei színvonal a emelésének feltétele a termelés fokozása A szakszervezetek fontos és há­lás feladata, hogy bekapcsolódjanak ezekbe és a számos hasonló új kez­deményezésbe. Támogassák minden erővel a kongresszusi munkaver­senyt és adjanak új lendületet azok­nak a mozgalmaknak, amelyek a munkások közt a kiesés pótlására, a takarékosságra, a tartalékok moz­gósítására, a termelékenység meg­javítására, a tervek feltétlen teljesí­tésére és túlteljesítésére megindul­tak. A szakszervezetek soronlévő fel­adata az új szakaszban főleg a dol­gozók anyagi, szociális és kulturális helyzetének további javítása. De e fel­adatok jó megoldása közben ne feled­kezzenek meg arról, hogy a dolgozók életszínvonala emelésének elenged­hetetlen alapfeltétele a termelés fo­kozása, a terv teljesítése és túltel­jesítése. A felsorolt új kezdeménye­zések, amelyek átmeneti nehézsé­geink legyőzésére irányulnak, mu­tatják, hogy ipari dolgozóink tuda­tában vannak e tényeknek. Falun is teljes erővel készülnek a tavaszi mezőgazdasági munkára. A szakszervezeteken a sor, hogy tovább fokozzák ezt a lendületet. A felszabadulás óta eltelt kilenc év alatt pártunk vezetésével a magyar dolgozó nép minden nehézségen úr­rá tudott lenni, s utána megerősöd­ve folytatja munkáját. Most, ami­kor erős szocialista iparunkra tá­maszkodva, irányt vettünk dolgozó népünk jólétének, életszínvonalá­nak gyorsabb emelésére, még inkább le fogjuk gyűrni az átmeneti nehéz­ségeket. Ennek a fáradságos, de há­lás feladatnak jó megoldásában nagy szerep vár a szakszervezetek­re. Biztosítjuk az elvtársakat, hogy pártunk az eddiginél fokozottabban ad meg minden támogatást, minden segítséget ahhoz, hogy a szakszerve­zetek a munka rájukeső részét mi­nél sikeresebben elvégezhessék. Rákosi elvtárs beszéde után szá­mos hozzászólás hangzott el. Ezután Kristóf István, a SZOT el­nöke összefoglalta a vitában el­hangzottakat, majd a teljes ülés az elnökség javaslatára határozatként fogadta el a beszámolót. A teljes ülés ezután Ratkó Annát a Szakszervezetek Országos Tanácsa tagjává, majd titkárává és egyben az elnökség tagjává választotta. A teljes ülés Gáspár Sándor, a SZOT titkára zárószavaival ért vé­get. fl nyugafnéiRGtországi munkanélküliek küldöttsége V. £f. Msistow szovjet feüüigymta szíer részére emlékiraté! nyalton át Sz. Gyenginnek Berlin (MTI). Sz. Gyengült, a Szovjetunió né­metországi főbiztosának berlini kép­viselőjét február 4-én nyugatnémet­országi munkanélküliek és nyug­díjasok küldöttsége kereste fel. A küldöttség tagjai a következők voltak: W. Idler, a nyugatnémetor­szági munkanélküliek bizottságának elnöke, M. Wilbach, ugyanennek a bizottságnak az alelnöke, F. Schoop, az esseni munkanélküliek bizottsá­gának elnöke és I. Harter, a bajor- országi munkanélküliek bizottságá­nak elnöke. A küldöttség Molotov szovjet kül­ügyminiszter részére emlékiratot nyújtott át Sz. Gyenginnek. Az emlékiratban felleérik V. M- Mo- lotovot, hogy támogassa a négyha­talmi értekezleten a nyugatnémet munkanélküliek következő követe­léseit: egységes, demokratikus Né­metország megteremtése, igazságos békeszerződés kötése, a megszálló csapatok kivonása, Kelet- és Nyu­gatnémetország képviselőinek meg­hallgatása. Gyengin kijelentette, hogy átadja a nyugatnémet munkanélküliek em­lékiratát a berlini értekezleten résztvevő szovjet küldöttségnek. Nyugat-Berlin amerikai, brit és francia városparancsnoka nem volt hajlandó fogadni a munkanélküliek küldöttségét. (MTI) ŐSZI VETÉSEID FELJAVÍTÁSÁRA FEJTRÁGYÁZZ: PÉTISÓVAL, MÉSZSALÉTROMIWAL. CS9LE9 SALÉTROMMAL. Korai fejtrágyázás — bő és jó termés! Műtrágyák szabadon kaphatók r. földművesszövetkezetekben. A berlini értekezletről Berlin (MTI). Amióta a külügyminiszterek érte­kezletén a német kérdés vitája fo­lyik, gyakran kerül szóba az „euró­pai védelmi közösség1' kérdése. A világ minden táján elismerő figyel­met keltett Molotov szovjet külügy­miniszter nagyszerű érvelése, amellyel bebizonyította, hogy ez a „közösség" kártékony szerepet töl­tene be, s egy új háború előkészíté­sét szolgálná. S mivel Molotov sza­vai különösen a német és francia hazafiak körében talált lelkes fo­gadtatásra, egyes nyugati körök most új manőverekkel próbálkoznak. Igen érdekes ebből a szempontból lan Fraser-nek, a „Reuter" berlini tudósítójának egyik megjegyzése- Ebből ugyanis kitűnik, hogy azok a háborúra számító nyugati körök, amelyek már jó előre a berlini ér­tekezlet kudarcát jósolgatták, most a tárgyaláson eddig felmerült nehéz­ségekre hivatkozva, igyekeznek be­bizonyítani a franciaországi és a nyugatnémetországi ingadozóknak: Semmi értelme sincs várakozó ál­láspontra helyezkedni abban a re­ményben, hogy az Oroszországgal való megegyezés révén az európai védelmi közösség szükségtelenné válhat *' Azaz: a Szovjetunióval nem lehet megegyezni, tehát nincs más kiút, mint a háborús tömbök össze- tákolása. Az említett körök sűrűn hivat­koznak arra, hogy Nyugat-Német- ország népe szívesen venne részt egy ilyen „közösségben", tehát ele­ve szükségtelen megtartani a szov­jet küldöttség által javasolt népsza­vazást. Az ilyen állítások azonban nem egyebek gyáva kibúvónál. Lás­suk csak mit ír a „Die Tat" című svájci burzsoá lap, amely semmiké­pen sem nevezhető szovjetbarátnak- „A bonni és a párisi szerződésekre vonatkozó népszavazás megtartásá­nak gondolata kétségtelenül jó és helyes. Ezt a gondolatot el kell fo­gadni. A nyugati hatalmak reak­ciója a népszavazásra vonatkozó ja­vaslatra igen sokatmondó. Világosan kitűnt, hogy a javaslatot elutasít­ják, érveik azonban igen gyengék­nek bizonyultak* *. Ezek az érvek — mint a lap a továbbiakban rámutat — „arról tanúskodnak, hogy a nyu­gati hatalmak nem óhajtják a né­metek közvetlen megkérdezését, mert félnek, hogy az egyesített Né­metország aligha támogatja az 1952- évi (vagyis a bonni és a párisi) szerződéseket." Vegyünk szemügyre még egy ada­lékot, amely ugyancsak arról ta­núskodik, hogy a revans híveinek keserű eredményt hozna egy nép­szavazás. A londoni „Daily Worker" ír arról egyik cikkében, hogy 1952 októberében közvéleménykutatást tartottak Nyugat-Németországban erről a kérdésről: „Hajlandó lenne-e ön katonaként szolgálni, vagy meg­engedni, hogy közeli rokona szolgál- jon?‘‘ Minden száz megkérdezett közül 46 nemmel válaszolt. 1953 ok­tóberében újabb közvéleménykuta­tást tartottak ugyanerről a kérdés­ről, s ekkor már a válaszok 53 szá­zaléka bizonyult nemlegesnek. Ilyen előzmények után a népszavazás ki­látásai elég világosak. Az „európaizálás" gondolata a nyugati államok közül Nyugat-Né- metországon kivíil mindenekelőtt Franciaországban népszerűtlen és ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert Bidault a külügyminiszteri ér­tekezleten — népének akaratával szemben — segítséget igyekszik nyújtani a német militarizmus fel- támasztásához. Hadd idézzük Pol- janovot, az „Izvesztyija" berlini tu­dósítóját: „Franciaországot a „tár­sulás formulájának segítségévéi** ma a bonni revansiszták karjai közé akarják taszítani, holnap pedig az „egybeolvadás formuláját" alkal­mazva, kívánják majd a francia ál­lamot teljesen megsemmisíteni és a nyugatnémet hadigépezet függvé­nyévé változtatni." Ebből természetesen — amint a Franciaországból érkező hírek is ta­núsítják — nem kémek a franciák. A „Gombát*' például kert elés nélkül kijelenti: „Az európai védelmi kö­zösség feloszlásra van ítélve, még mielőtt egyáltalában létrehozták vol­na." A „Le Monde" parlamenti szemleírója arról ír, hogy az utób­bi napokban — mintegy a nyugati külügyminiszterek álláspontjának tá­mogatására — Schuman, valamint Teitgen miniszterelnökhelyettes kü­lönösen éles támadást indított az „európai hadsereg" kérdésében in­gadozó képviselőiekéi szemben. A „Le Monde*' ezt a következtetést vonja le: „Ha az egyezmény szószó­lói az utóbbi időben különösen nagy aktivitással kezdtek működni, ez azt jelenti, hogy a szakadás veszélyét érzik Valóban, a polgári pártok képvi- tépj ezi a becsületes francia hazafiak selői is mindinkább szembefordul- egyöntetű elutasító álláspontját. A nak az „európai hadsereg" gondola­tával. Párisi jelentés szerint Gaston Palewski, a nemzetgyűlés alelnöke a külügyi bizottság sürgős összehí­vását kérte, elégedetlenségét fejezve ki amiatt, hogy a nyugati külügy­miniszterek — s köztük Bidault is — biztosra veszik az „európai vé­delmi közösség*' megteremtését- Palewski, a volt gaulleista, így fe­jezi be levelét: „Franciaország csat­lakozása az európai védelmi közös­séghez, Franciaország háttérbeszori- tását vonná maga után egy német Európában". Az a gyűlés pedig, amelyet né­hány napja tartottak Saint-Denis- ben, Páris külvárosában, híven ki­gyűlésen, amelyen az „európai had­sereg" megteremtése ellen tiltakoz­tak, felszólalt Denis képviselő, az MRP volt tagja, Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt titkára és több más különböző pártállású sze­mélyiség. A résztvevők élesen elítél­ték a nyugati külügyminiszterek mindazon javaslatait, amelyek le­hetővé akarják tenni, hogy létrejöj­jön az „európai védelmi közösség' . A német és francia nép egységes állásfoglalása intő szó a megegyezés kudarcára számító egyes nyugati körök felé- Ezeknek a köröknek rá kell ébredniük, hogy háborús ter­veiket fenyegeti az igazi kudarc. (MTI) Németország Kommunista Pártja nyilatkozatot juttatott el a négy kölii2,yminiszterhez Düsseldorf (ADN) Németország Kommunista Pártjának elnöksége nevében Fritz Rische és Os. car Neumann pénteken Sajtóértekez­letet tartó hk, amelyen nyilvános­ságra hozták Németország Kommu­nista Parijának nyilatkozatát. A nyi­latkozat részletesen ismertet!, hogyan nyomja el az Adenauer-kormány a demokratikus szabadságjogokat Nyu­gat-Németországban. A nyila-kozaiot a berlini értekezleten résztvevő négy külügyminiszternek készülnek átnyúj­tani. Moloiov szovjet külügyminiszternek arról a javaslatáról, hogy egész Né­metországban tartsanak népszavazása a háborús szerződések és a békeszer­ződés kérdésében, megállapítja, hogy teljesen szabadon élhessen önrendelke­zési jogával. A nyilatkozni hangsúlyozza, hogy aj remii!tarijálás és a háborús szerződé­sek elleni harc elválaszthatatlanul btz- szekapcsolűdik a demokráciáért vívott harccal. Ezt a harcot győzelemre vinni annyi, mini utat nyitni az igazi szu­verenitás felé. E szuverénitás alapja, hogy a német polgárok szabadon! dönthessenek a bonni és párisi szer­ződések ‘ révén történő leigázásuk ellen és as igazságos békeszerződés meg* kötése érdekében. Az amerikaiak a koreai fegyverszüneti egyezmény megszegésével hadianyagot szállítanak Déi-Koreába Keszon (Uj Kina). Az amerikaiak azon a címen, hogy alkatrészekről, vagy szétszerelt részekről van szó, erősítésnek minő­sülő harci repülőgépeket, páncélo­zott gépjárműveket, fegyvereket és lőszert szállítanak Délkoreába. Ezt megerősíti az a levél, amelyek J. K. Lacey vezérőrnagy, a katonai fegyverszüneti bizottság amerikai rangidős tagja február 2-án Li Szán Csu tábornokhoz intézett. Lacey le­velében makacsul kitart amellett az álláspontja mellett, hogy a fegyver­szüneti egyezménytől függetlent! 1 szétszerelt alkatrészek alakjában szabadon lehet hadianyagot szállíta­ni Koreába. Az amerikaiaknak az a képtelen állítása, hogy alkatrészeket, vagy szétszerelt részeket szabadon lehet Koreába szállítani, nyúlván valóan bűnös erőfeszítés a fegyverszünet; egyezmény idevonatkozó rendelke­zéseinek kijátszására- '"TI) Megállapodás a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kormányai között: Nagykövetségi rangra emelik a budapesti és prágai követséget A Magyar Népköztársaság kormánya és a, Csehszlovák Köztársaság kormánya attól az óhajtól vezettetve, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közti baráti viszony és együttműködés tovább mélyüljön, meg egyeztek abban, hogy a Magyar Népköz­társaság prágai követségét és a Cseh­szlovák Köztársaság budapesti követségét nagykövetségi rangra emelik és nogy­A MINGECSAUPJ VÍZIERŐMŰNÉL Az Azerbajdzsán SZSZKt-ban (a Kan_ házason túl) befejeződött a mingecsauri vízierömű első szakarának építkezése. A mingecsauri erőmű egyike a Szovjet­unióban folyó korszerű hidrotechnikai építményeknek. A Voz-Dag hegy lábánál, a bővizű hiúra folyó partján, aránylag rövid idő alatt felépült a vízierőmű, a gát és a többi építmény. A mingecsauri mzierőmű első két turbó generátora 1954 január 10-én kezdte meg az áramszolgáltatást. Az erőmű Bakunak, az Azerbajdzsán SZSZK fővárosának, Kirovabatlnak, Szumgaitnak, Daskeszannak — a köz­társaság ipari központjainak és mis környező településeknek szolgáltat ára­mot. Ez év folyamán mind. a hat hidra- aggregét megkezdi működését Az 1540 méter hosszúságú, 500 méter szélességű és 87.5 méter magasságú gát mögött terül el a mingecsauri víz­tároló. Területe már 65 kilométer. A víztároló hossga ebben az étiben eléri a 75 kilométert, szélessége pedig a 15 kilométert. A víztárolóból négy öntöző- csatorna nyeri vizét. A mingecsauri vízierőmű rendkívül nagyjelentőségű az Azerbajdzsán SZSZK népgazdaságának további fejlődése szempontjából. A képen: A mingecsauri vizierőmű. DIÓSGYŐRI VENDÉGLÁTÓIPARI VÁLLALAT 1. sz. „Kispipa” étterme, üjdiósgyőr, Gőzön Lajos a. 13. 24. sz. „Moszkva“ „ Diósgyőr, Vincze u. 2. 25. sz. „Stadion“ „ üjdiósgyőr, jóminőségö előfizetéses húsos menüt tészta nélkül elszállí­tás esetén 5.35 Ft-ért, helybeni fogyasztás esetén 5.90 Ft- ért, húsos menüt tésztával elszállítás esetén 6.90 Ft-ért. helybeni fogyasztás esetén 7.60 Ft-ért szolgál ki. Az éttermek az előfizetéses menüket diétásán is elkészítik.

Next

/
Thumbnails
Contents