Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-02 / 27. szám

Keöü, 1954. február 2. ÉSZAKMA GYARORSZÁG 3 A Szovjeiunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal Moszkva (TASZSZ) Alább közöljük kivonatolva a Szov­jetunió Miniszter-tanácsa mellett mű­ködő Központi Statisztikai Hivatal közleményét a Szovjetunió 1953. évi állami népgazdaságfejlesztési terve teljesítésének eredményeiről. Közlünk néhány jellemző adatot az ipar, a mezőgazdaság és a közle­kedés fejlődésére, a beruházások fo­kozódására, a bel- és külkereskede­lem bővülésére, a munkások és az alkalmazottak számának növekedé­sére és a nép anyagi és kulturális színvonalának emelkedésére vonat­kozólag 1953-ban. I. Az ipari termelési terv teljesítése Az egész iparban 101 százalékra teljesítették az évi össztermelési ter­vet. A Szovjetunió egész iparának 1953. évi össztermelése 12 százalék­kal emelkedett az 1052. évihez ké­pest és 45 százalékkal az 1950. évihez viszonyítva. Az elmúlt év során a kormány számos olyan határozatot hozott, amelynek célja a közszükségleti cik­kek gyártásának nagyarányú fokozá­sa, a nép anyagi jólétének jelentős emelése érdekében. Ennek következ­tében a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak 1953-ban és különösen :953. második felében sokkal na­gyobb ütemben fejlődtek, mint 1952- ben és mint ahogy ezt az 1953. évi tervben eredetileg előirányozták. A tervjelentés a továbbiakban rámutat a terv teljesítése terén elkövetett hi­bákra. U, Az ipari termelés emel­kedése 1953-ban több fontos ipari termék­fajta termelése a következőképpen emelkedett az 1952. évihez viszonyít- var (a számok az 1953. évi termelést jelentik az 1952-höz viszonyított szá­zalékokban.) Nyersvas 109, acél 110, hengerelt áru 110, acélcsövek 116, szén 106, kőolaj 112, petróleum 123, trolibu­szok 121, személygépkocsik 130, szö­vőgépek 102, traktorok 113, gabona kombájnok 102, magánjáró kaszáló- gépek 146, lenkombájnok 107, répa- fzedő kombájnok 150, műtrágya 109, gyapjúszövetek 109, selyemszövetek 178. köt-szövött felsőruha 103, ke­rékpár 115, rádió vevőkészülékek 127. Hl, Az új technika alkal­mazása a népgazdaságban 1953-ban a népgazdaság valameny- nyi ágazatában munka folyt az új technika fejlesztése és alkalmazása érdekében. így a gépek, gépcsoportok és berendezések új típusai születtek a textilipar, a szőrmeipar és a kon­fekcióipar számára. A mezőgazdasá­gi munkálatok további gépesítése ér­dekében 1953-ban több mint 80 kü­lönböző fajta mezőgazdasági gépet és szerszámot gyártottak. Ezek köz­zé tartozik a többi között: kötött ta­lajon működő burgonyaszedő kom­bájn, káposztaszedő gép, kazalrakő gép stb. A kohászati ipar, a szénipar, az ásványolajipar, a vegyipar, a ce­1953. évi tervielenlese ment, üveg és kerámia ipar terüle­tén is munka folyt az új technika továbbfejlesztésére. tV. IWezőgazdaság 1953-ban a vetésterületek 1952-höz viszonyítva egymilliónégyszázezer hektárral növekedtek. A legértéke­sebb gabonanövényeknek, a búzá­nak vetésterülete kettő millió hek­tárral nőtt. Növelték a cukorrépa, az olajos növények, a burgonya, a zöld­ségfélék, a kobakosok vetésterületét, növekedett az évelőfűvek kaszáló te­rülete, kiszélesítették az egyéves fü­vek, a gumós takarmánynövények és silónövények vetésterületét. Az SZKP Központi Bizottsága szeptemberi teljes ülésének „A Szov­jetunió mezőgazdaságának tovább­fejlesztését szolgáló intézkedésekről'“ szóló határozata értőimében a mező- gazdaság 1953-ban jelentékeny segít­ségben részesült. Megnőtt és megerő­södött anyagi és technikai bázisa. Az elmúlt évben a mezőgazdaság a többi között 41.000 gabonakombájnt, 69.000 tehergépkocsit és több mint kétmillió talajművelő eszközt ka­pott. 1953-ban a kolhozok és szov- hozok több mint 6 millió tonna mű­trágyát kaptak. A mezőgazdaság technikai színvonalának növekedése lehetővé tette, hogy a kolhozokban és a szovhozokban emeljék a mező- gazdasági munkálatok gépesítésének fokát. V. A vasúti, vízi és gépko­csi teherszállítás ndveke- dése A vasúti közlekedés 1953. évi te­herszállítási tervét túlteljesítették, 1952-höz viszonyítva a teherforgalom hét, százalékkal nőtt. A tengeri és folyami flottaügyi minisztérium a te­herforgalmi tervet egészben véve 100.2 százalékra teljesítette. A gép­kocsiközlekedés teherforgalma 1953- ban 1952-höz viszonyítva több mint,13 százalékkal nőtt meg. VI, A beruházások növeke­dése Az állami beruházások volumene a népgazdaságban 1953-ban az 1952. évihez képest 104 százaiéit volt. A beruházások 1952-höz viszonyítva növekedtek a vas és fémkohászatban, a villaimoserőműveknél, a gépgyár­tásban, a tüzelöanyagiparban, a fa és papíriparban, az építőanyag­gyártásban és a nehézipar más ága­zataiban. A könnyű és élelmiszer­ipari vállalatok építésére fordított állami beruházások volumene egy év alatt nyolc százalékkal felülmul­Szombaton és vasárnap ország­szerte újra megindult a havazás. Va­sárnap az erős északi, északkeleti szél néhány megyében komoly hó­akadályokat, hótorlaszokat hordott össze. Vas és Szabolcs megyének valamennyi főközlekedési útja jár­hatatlan, Győr, Veszprém és Borsod megyében is sok hóakadály van az utak nagyrészén. A hótorlaszok eltá­.... ★---------------------­ták az előző évű beruházások volu­menét. VII. fl bel- és külkereske­delem fejlődése 1953-ban tovább fejlődött a szov­jet kereskedelem. A kormány az ipari és mezőgazdasági termelés fej­lesztésében elért komoly sikerek alapján 1953 április 1-től, a jegyrend­szer eltörlése óta hatszor szállította le az élelmiszer és iparcikkek álla­mi, kiskereskedelmi árát. A Szov­jetunió külkereskedelmi téren 1953- ban folytatta gazdasági kapcsolatai­nak kibővítését a külföldi országok­kal. A Szovjetunió 1953-ban 51 kül­földi állammal folytatott kereskedel­met, mégpedig 25 országgal évi és többévre szóló kereskedelmi egyez­mények alapján. Vili. A munkások és alkal­mazottak számának növe­kedése és a munka terme­lékenységének emelkedése A Szovjetunió népgazdaságában foglalkoztatott munkások és alkal­mazottak száma jelentősen megnö­vekedett és 1953. év végén elérte a 44,800.000 főt. A múlt évben 320.000 fiatal szakmunkás végzett el külön­böző szakiskolát. A munka technikai színvonalának növekedése és a mun­kások képzettségének fokozása alap­ján 1953-ban a munka termelékeny­sége az 1952. évihez képest az ipar­ban hat százalékkal, az építkezésben négy százalékkal emelkedett. IX. A nemzeti Jövedelem gyarapodása és a lakosság anyagi és kulturális élet­színvonalának emelkedése A muH évben tovább javult, a munkások, parasztok és értelmisé­giek anyagi helyzete és emelkedett kulturális színvonaluk. A Szovjet­unió nemzeti jövedelme 1953-ban az 1952. évihez képest nyolc száza­lékkal emelkedett. A munkások és alkalmazottak reális jövedelme egé­szében a pénzben számított munka­bér növekedése, a közszükségleti cikkek árának leszállítása, az állam számlájára nyújtott segélyek és ked­vezmények emelkedése révén — egy dolgozóra számítva —. a múlt év alatt több mint 13 százalékkal emel­kedett. 1953-ban, de különösen az év második felében jeleni ősén meg­növekedett a parasztok jövedelme. 1953-ban tovább fokozódott a kultu­rális építő munka és emelkedett a szovjet nép kulturális színvonala. (MTI) volitása már vasárnap teljes erővel haladt. Hétfőn délelőtt csak Sopron környékéről jelentettek hófúvást, az ország többi részén csak csendes hó- szállingózás volt. A hótakaritás za­vartalanul halad és ha a nap folya­mán újabb hóvihar nem támad, ak­kor az esti órákra az utak nagyré­szén egyirányban megindulhat a gép­kocsiforgalom. (MTI) Újabb hófúvások, komoly hóakadályok az ország nyogati és keleti részein Jobb szervezéssel még jobb eredményeket érhetnek el a barossaknai bányászok 107-9 százalék. Ez a szám jelzi a versenytáblán a barossaknai üzem tervteljesítését. Csupán annak jelenthet meglepe­tést ez a szám, aki ismeri a baross­aknai bányaüzemet, s tudja, hogy az elmúlt esztendő 12 hónapjából csak egyetlen hónapban teljesítette ter­vét. Hogy miért? A válasz egyszerű- Elhanyagolt állapotban volt a bá­nya. De más baj is volt- A mezőben haladó fejtés kedvezőtlennek bizo­nyult. Uj, másfajta fejtési műveletre kellett áttérni, ha jobb eredményt •"kartak. így született, meg az az el­határozás, hogy a barossaknai (izem­ben is megKerdik s frontfejtést. Ez persze nem ment könnyen- Sok ellenvetés akadt, mert a frontfejtés­sel már 1949-ben is kísérleteztek a bányában, de nem vált be a rossz főte- s a kedvezőtlen nyomásviszo­nyok miatt Igaz, a nyomás valóban elég nagy, ennek ellenére áttérhettek volna a frontművelésre, csakhogy ezt az ak­kori üzemvezető s általában a mű­szakiak nem igen szorgalmazták, nem viselték szívükön a front ügyét. Most, évek múltán, amikor hazánk bányáinak nagyrészében frontokon rejtik a szenet, a barossaknai bá­nyászok belátták, hogy a frontfejtés niinden eddiginél jobb- örömmel fo­gadták a urait évben az üzemvezstőj Cseh Ferenc elvtárs bejelentését és azonnal megkezdték a munkát. De­cemberben már fejtésre készen állt p front. Két szárnya mintegy 80 mé­ter hosszúságú és a 220 centiméteres tiszta szén sokat ígérő munkahelyeket biztosít. Természetesen a legjobb brigádok kerültek a frontfejtéshez: Kovács Márton, Gór Bertalan és Urbán Já­nos brigádjai. Valamennyien jó elv­társak, becsületes szénvágók, régi és új bányászok vannak közöttük. De teljesítményük most nem valami di­cséretes- Kovács Márton 87, Orbán János 99 százalékot teljesít. Csak Gór Bertalan csapata ért cl ,102 százalékot. Érthetően keveslik valamennyien. Az emberek elégedetlenek, kedvetle­nek. Végig a csapásvágaton bizony sok kifakadást, elkeseredett hangot is lehetett hallani- Mi tagadás, sűrűn találkozik az ember várakozva ülő, cigarettázó bányásszal is­Ürescsillére vár s — itt kezdődik a baj. Vegyük sorjába. A szállítóvágat elhanyagolt állapotban van, az egyet­len vágányon nehézkes, lassú a szállítás, sokáig tart az ürítés is- Nincs ele­gendő üres vágom Már megpróbál­ták azt is, hogy a rakodóra ürítet­ték a csilléket, ennek eredményeként több mint USD. ytjgon széríj valóságos, szénhegy feketélik ott- Az elszállí­tásra — vagon hiánya miatt még mindig nem került sor, pedig sürgős lenne, mert félő, hogy begyullad a szén. S 150 vagon szén óriási érték. Ha elégne, egy nagyobb község egész téli szénszükséglete kárbaveszne. A hányóra történő ürítés sem ol­dotta meg azonban az ürescsille- hiányt! A brigádok még mindig so­kat várnak üresre. S a várakozási idő, ami bizony gyakori, maga után vonja a teljesítmény, a kereset, s ez­zel együtt a munkakedv csökkené­sét. Ilyen körülmények között nincs az a csapat, vagy brigád, amely a munkaidőt maradéktalanul ki tudná használni. Ez a helyzet a fronton. Persze, a többi munkahelyen dol­gozó brigádokat Is akadályozza az ürescsille-hiány, de nem olyan mér­tékben, mint a frontfejtésen. Hogy a barossaknai bányászok lelkesen dolgoztak, fáradhatatlanul igyekeztek a nehézségeket áthidalni, azt legjobban a grafikon bizonyítja. Januárban alig egy-két napon nem teljesítették a tervet. A többin: 115, 112, általában 100 százalékon felüli teljesítés jelezte a termelést. Ha ele­gendő ürescsillét kapnak a brigádok, az eredmény biztosan magasabb lesz. A műszakiaknak azon kell len­niük — hogy mielőbb megoldják a problémát, ami módjukban is áll, mert február végén a szAllftóvágat- ban 2 vágányé sínhálózatot építenek. A tejbeadásban is kövessük as élenjárókat Azok az egyénileg dolgozó pa­rasztok, akik a múlt évben példát mutattak a tejbeadásban, most is maradéktalanul teljesítik állam iránti kötelezettségeiket. Ezek a gazdák tudják, hogy megyénk dol­gozói, de különösképpen gyerme­keink több tejet várnak a falvak­tól. Mezőkövesden Káló János 4 hol­das cs Pólik András 2 holdas dol­gozó paraszt már megkezdte az évi tejbeadás teljesítését. Atsóregmc- cen Husovszki József dolgozó pa­raszt. az állandó bizottság elnöke, január hónapban 240 liter tejet adott be, jóval túlteljesítette elő­írását. A szép és dicséretes eredmények mellett azonban lsomolv hián.vossá- gok is tapasztalhatók egyes járá­sokban. Az abaujszántóiban Basko, az encsi járásban Bdttös, a mis­kolciban Bükkaranyos és Köröm, az ózdi járásban Borsodszcnt- györgy, a putnokiban pedig Sajó- szemere maradt le a trjheadásban. Ezekben a községekben csak egy­néhány dolgozó paraszt teljesíti a tejbeadást. A lemaradás egyik oka. hogy a megyében több mint 100 községben nem ismerik a dolgozó parasztok: mennyi a tejbeadási kötelezettsé­gük. Ezért a járási és községi taná­csok sürgősen bontsák fel a ter­veket, ismertessék a gazdákkal a tejbeadás jelentőségét. A járási tanácsok begyűjtési osz­tályvezetőinek legsürgősebb felada­ta, hogy segítse a községi tanácso­kat a tcrvfclbontásban! Kik fejezik be hamarább a gépiavítÚM: acsobádi va«y a baktakéki traktoristák? Megyénk gépállomásain az utóbbi na­pokban jelentősen meggyorsult a téli gépjavítás. Az újcaanálosi és az alsó­méra» gépállomás dolgozói, akik már be­fejezték az erő- és munkagépek javítá­sát, készülnek a tavaszra, a napokban megkezdik « vetőmagvak csávázásit, tisz­títását. A csobádi gépállomás az értékelés sze­rint a 3. helyen áll a megye gépállomá­sai között folyó versenyben. Úgy kell most dolgoznia, hogy mindvégig meg­tartsa a harmadik helyet, mert a bakta­kéki szerelők és traktoristák igen rá­kapcsoltak a munkára, célul tűzték ki, hogy megelőzik a csobádiakat. A be.jőpopi tnak.toristák a múlt évben a megyében elsőnek fejezték be a gép­javítást, most vissz« akarják szerezni jo hírnevüket. Ezen a gépállomáson trak­torista traktoristával, szerelő szerelővel vállvetve harcol, hogy pár nap alatt meg­előzzék a csobádiakat. Igen sok feladat vár a mezőkövesdi, .t putnoki és a mezőnvárádi gépállomás dolgozóira, akik utolsóik a gépjavítása versenyben. De nincs okuk a csilggedés- re, mert minden lehetőségük megvan arra. hogy közös erővel a nehézségeket bátran leküzdve elszakadjanak az utolsó helyről­A gépállomásokat patronáló üzemek dolgozói ezekben a napokban tekintsék különösen nagy feladatuknak a trakto­risták és szerelők fokozott segítését. Kö­vessék a Miskolci Drótgyár. n Nehéascev- számgepgvár és a Borsodvídóki Gépgyár műszaki és fizikai dolgozóinak példáját! Meggyorsult a gépjavítás a vilmányi gépállomáson is A vilmányi gépállomáson az utóbbi Ha­lókban meggyorsították az erőgépek és sgyéb mezőgazdasági felszerelések ki.iavi. ását. A gépállomás 24 erőgépéből ltot nár üzemkész állapotba helyeztek. A gépjavításban különösen kitűnt Sza­mosi Ferenc DlSZ-brigádja, nagy ritte van abban, hogy a 14 erőgépen kívül már 14 traktorekét, 13 tárcsáit, 15 boro­nát, 5 elevátort cs 6 cséplőgépet is ki javítottak. 11 tokaji gépállomás dolgozói csatlakoztak az újcsanálosi és mérai traktorosok felhívásához A tokaji gépállomás dolgozói követik íz újcsanálosi és a mérai gépállomás .raktorosalnsk és raer élőinek példáját. Jgy dolgoznak, hogy mielőbb befejezzék ítéli gépjavítást. Eddig már 8 erőgépet, 15 ekét, 10 fogáét és 8 tárcsa! javítót.’ tak ki. A munka meggvorsítasa érdekében minden héten értékelik * brigádok között folyő versenyt. Az élenjárókat jutalmaz zák. IÁTOr;ATÁ9 A I OROOW-TÄNYAN (Tudósítónktól.) A Loboczkrtany« Sa­éA- jóvámostól 15 kilo­méterre fekszik. Ez bi­zony elég messze van a tanácstól és így ritkán ke­rül sor arra — különösen ilyen négy tél idején —, bogy a tanács tagjai fel­keressék a tanyán élő két családot. Ezért fogadta olyan nagy örömmel Bar­tók Imre tanácselnököt, a községi párttitkárt, Fiaskó Józsefet a tanyán lakó Barta Andor egyéni­leg dolgozó paraszt. Örömmel tessékeli a ven­dégeket a meleg SEobába egy kis beszélgetésre. Bar­ta Andor készségesen be­szél életükről­Kilenc holdon és 300 négyszögölön gazdálko­dom a család segítségé­vel — mondja-— Földem fekvése semmivel sem jobb, mint a környékbeli többi dolgozó paraszté, búzából mégis 10 mázsás, árpából 9 mázsás átlagter­mést takarítottam be, holott a többiek átlagter­mése általában 6 mázsa volt, vagy még annál is kevesebb. Beadási kötelezettsé­gemnek a múlt évben is 100 százalékra tettem ele­get, az idén is az elsők közölt akarok lenni. Je­lenleg két hízóm, Ivat sül­dőm és egy anyakocám van, de rövidesen kettő lesz, Kormányunk lehe. tővé tette, hogy én is igénybe vehessem a gép­állomás segítségét, így két ökrömet elcserélhetem tehenekre. Ezzel is gyara­podik jövedelmem, mert tejet, vajat tudok vinni a piacra. F z évben már trak- torral szántottam földemet, jóval magasabb terméseredményt akarok elérni, mint tavaly. Az állami tartalékföldből is béreltem négy holdat. Alig várom, hogy elolvadjon a hó, azonnal szétszórok rajta két má2sa szuper­foszfátot s két mázsa pétisót. Jól élünk a föld jöve­delméből — folytatja a példásan gazdálkodó dol­gozó paraszt. -— Mindenre futja a jövedelemből, sem­miben sem szenvedünk hiányt. Barta elvtárs nem hiába végezte el a mezőgazdasági szakiskolát. Végtelen sze­retettel műveli földiét és nagy f Így etemmel tanul­ni ilnvozza és alkalmazza ,az új agrotechnikai módsze­reiét. Nyugtalanít ja, hogy ugyanilyen minőségű föl­dön a környékbeHek ter­mésátlaga felényi. mim az övé. Ezért felajánlotta -a tanácselnöknek, hogy -a nazdagyüléseken felszólal- átadja gazdag, értékes ta­pasztalatait. T> ár én messze lakott» H « falutól — mond­ja a beszélgetés során — de tudom, hogy tnostt minden erőt és mindet» tudást a mezőgazdaság fejlesztésére kell fordítani Értesülök mindenről orz újságból, örömmel látom» hogy a párt és a kórmány milyen nagy támogatást ad a mezőgazdaság fej­lesztéséhez. Barta Andor pirosver- senyre hívja Szeráfi Ist­ván sajósenyei 9 holdas egyénileg dolgozó parasz­tot: melyikük takarít be nagyobb termést és ki> teljesíti hamarább be­adási kötelezettségét. PELYHE JÓZSEF As oktatás, népművelés, egészségügy fejlődése megyénkben A megyei tanács Szombati ülésén elhangzott elnöki beszámoló ismer­tette a megye oktatásügyének, nép­művelésének és egészségügyének fej. lődését. ?7 új általános Iskolai tan. termet és 3 pedagógus lakást adlak át rendeltetésének, számos táp- termet és lakást pedig korszerűsítet­tek. 57 tantermet rendeztek be, 70 rádiót juttattak az általános iskolák­nak. 1 millió 000 ezer forintot fordí­tottak. tanszerek beszerzésére. Az elmúlt évben 15 községi és 3 já­rási kulturolthonnal, át'« új könyv, tárral gazdagodott megyénk. lP52.ben 565 oktatóelőadást rendeztek 352 e*ftf lá-ogató részvételével. 1953-ban mér 6663 előadást tartottak 388 ezer -rde-klődő részvételével. 1817 Szabad Föld Téli Estét rendeztek, e.zr- 1-en 497 mezőgazdasági tárgyú sz»k- «Iflbdást tartottak. A műsoros elő­adások száma 1953-ban 1853.ra rú­gott, e;e\en ~!3 ezer dolgozó és fiatul jelent meg. A tnult esztendőben közkönyvtá­rainkból 42 ezer olvasó kölcsötyaött könyvet, összesen 541 ezer 306 kötet, ben, A megyei kórház szülészeti osztá­lya j 14 ággyal, csecsemő- és gyér. metosstályát 15 ággyal. » tüdéfeebí. szelet 16 ággyal bővítették. Megkezdték o. miskolci se ágyas korszerű szülészeti osztály épí­tését, ez| még ebben a negyedévben átad­ják rendeltetésének. 4 idényből eső­déi állandó bölcsődévé -szerveztek át, 3 új üzemi bölcsődét létesítetek. Megyénkben 236 nevelőt állás nteg mindig betöltetlen, 474 általános ts_ kol* közül csak 127-ben folyik telje­sen osztóit tanítás. NagvoWb gondot kel! fordítani a kulturotthonok. álta­lában a népművelési intézmények tisztaságára. felszerelésére. olrtlo. nas-síi tételére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents