Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-28 / 50. szám

Kohászok, olvasztárok, hengerészek! A kongresszusi versenyben ne legyen egyetlen dolgozó sem, aki ne teljesítené tervét! Harcoljatok a verseny műszaki feltétele biztosításáért! A^ZONYOKNAK - GYERMEKEKNEK A miskolci ruházati kiállításon A könnyűipari minisztérium nagy­sikerű kiállítást rendezett Miskolcon az SZMT kultúrtermében. A kiállí­tás gazdag anyaga bemutatja azokat a ruházati cikkeket, amelyeknek gyártását ez év második felében kez­dik el, illetve folytatják. Különösen szép modelleket lá­tunk női és gyermek kötött áru­ból. A mustársárga, valamint a citrom­sárga és piros lesz a legdivatosabb- Halászblúzokat már nemcsak szö­vetből, de selyemből is készítenek. Nagyon szép egy mustár színű kö­tött, rövidujjú halászbiúz. A kuli kardigánok nemcsak bevarrott ujja­sok, hanem japán és ragián ujjasok is. Sokaknak tetszett az élénk csi- kozású bő, háromnegyedes ujjú kö­töttblúz. Úgy láttuk a kiállításon, hogy a pulloverek nyakszegélye és derékrésze sokkal szélesebb, mint az eddigieknek. Igen csinosak a sálgal­léros kardigánok. Ilyet láttunk szür­kében, feketében egyaránt. A gyermekmackók közölt — valamennyi édesanya örömmel látta — nagyobb a választék- Szép, élénkpiros, a nyakán fehér és kék csíkkal szegélyezett mackót is Jognak gyártani, de nem hiányzik a kiállításról a sötétkék és a kék mackó sem. A kisgyermekek számára olcsóbb pamutból készült blúzokat kardigánokat, sőt csíkos, vagy más mintás rövid kabátot is gyártanak. A nyári nagy melegben kényel­metlen viselet a férfiaknak a magas ingnyak és nyakkendő. A kihajtott ing pedig nem a legszebb látvány. A ruházati ipar gondoskodott arról hogy a férfiaknak szép és kényel­mes fazonú férfi ingeket készítse­nek. A kiállításon láttunk is egy nagyon szép, selyemből készült apacsgallérú inget. Nagyobb meny- nyiségben gyártják — ha a közön­ség a kiosztott véleménykutató la pokon kéri — az elöl végig cipzáras férfiingeket is. A kabátra, kosztümre való női szövetek már nem olyan válto­zatosak. Csaknem az egész kiállítás marica- szövésü anyaggal van tele (színes szálakkal keresztbe szőtt aprókoc­kás). Ezek színben változatosak ugyan, de úgy gondoljuk, hogy asz- szönyaink többsége talán mégis in­kább az egyszínű anyagokat kedve­li. A nyári szövetek, selymek, taf- tok, pikék és vásznak választéko­sak. A női cipók között szintén nem sok az új fazon. A többség most is fekete antilop. Sajnálattal láttuk, hogy a drapp és piros szandálok, cipők — ha van is bennük kényel­mes, divatos fazon — préselt disznó­bőrből készülnek. Ezek nem szé­pek és nem is tartósak. Szerepei a kiállításon egy gumitalpú, mágas- szárú,, elől csatlós, bordó kordbár­sony cipő. Joggal kérdezhetjük, mi ennek a gyakorlati haszna, hiszen a kordbársony még szoknyá­nak sem praktikus, mert hamar ki­fényesedik. Meddig lehetne egy ilyen cipőt hordani? SZAKÁCSKÖNYV Olcsó, ízletes sütemény 25 deka főtt, áttört burgonyát, 25 deka liszttel összekeverünk. Hozzá­adunk 10 deka zsírt (vagy 12 deka margarint), 10 deka cukrot, egy ká­véskanál szódabikarbónát, 1 tojást (vagy 1 evőkanál tojásport) s az egészet összegyúrjuk. Ha szükséges, kevés vizet teszünk hozzá, hogy a tészta összeálljon. Kettéválasztjuk, kinyújtjuk. Az egyik felét tepsibe téve, baracklekvárral megkenjük s a másikkal beborítjuk. A tetejét nem kell megkenni. Ez a sütemény sokáig eláll s min­dig ízletes. Mit adjunk a főzelékhez? DARÁS KOKET: Hígitott tejből igen sűrű darakását készítünk. Ha kihűlt, tojást, zöldpetrezselymet, esetleg apróra vágott szalámit keve­rünk hozzá- A tésztából ovális, két- három centiméter vastagságú dara­bokat formálunk, azokat darás liszt­ben meghempergetjük, s mindkét ol­dalán kisütjük. RÁNTOTT ZSEMLYE: Zsemlyét, vagy zsúrkenyeret vékony karikára vágunk s tojásba áztatjuk, aztán mor­zsában meghempergetjük, s mindkét oldalán kisütjük. HANYAG PALKÓ CSÍNYTEVÉSE így indul el minden 'reggel Hanyag Palkó iskolába, Hasonlít a feje nagyon A szctdidt szénaboglyára.. Padja tele karcolással Zsebkésével farag rajta, Elfeledi Hanyag Palkó, Hogy az most a munka padja. —— ......★ — ' » A MAGYAR MUNKÁSMOZGALOM ÚTTÖRŐJE r • - . , (Frankel Leó születésének 110. évfordulójára} A MAGYAR — DE A NEMZET- j dohba, hogy folytassa munkásságát KÖZI MUNKÁSMOZGALOMBAN ja proletariátus érdekében. IS — kiemelkedő hely illeti meg] Londonban Marx Károly fogadta Frankel Leót, az egykori óbudai öt-1 barátságába. Tanította, irányította, vösmunkást, Marx Károly lelkes j előkészítette további nagy feiada- tanitványát, Bebel bátor harcostár- taira. Megismerkedett Engels-szel sát, aki nemcsak hazájában, hanem is. Londoni tartózkodása idején Nyugat-Európa több országában j nagy megtiszteltetés érte: az Ősz harcolt a proletariátus jogaiért, fel-j trák-Magyar Monarchia munkás- szabadításáért. Ott volt a párizsi | mozgalmának képviseletében tagja kommün vezetői és barrikádharco-1 lett az I. Internacionálé főtanácso­sai között, azután pedig hazatért, I nak hogy a kialakuló, bizonytalan lép-] Később Németországba ment, tekkel induló magyar munkásmoz-1 ahonnan azonban kiutasították, galomnak mutasson utat. Becs következett, itt letartóztatták: Frankel Leó 1844 február 28-án csak hosszas huza-vona után enged- született. Nem mindennapi szak- ték szabadon. Ekkor jött haza Ma­mát választott: az ötvösmesterséget | gyarországra. tanulta meg. Kiváló érzéke volt eh-j A MAGYAR FŐVÁROSBAN hez a nagy gondosságot, sok türel- szükebb otthonában: Óbudán, ahol met és elmélyüitsfget kívánó mes-jmost utca őrzi emlékét, — folytatta térséghez. Korán megszerzett szak- tevékenységét lapja: a Munkás mai tudása megnyitotta számára az Heti Krónika hasábjain, majd pe utat a külföld felé és Frankel Leó dig a magyarországi általános elindult, hogy világot lásson és tu- j munkáspárt élén. A párizsi kom- dásót gyarapítsa. Ausztria, Német-1 műn tanulságaiból és Marx utmuta ország, Anglia és Franciaország | tásaiból szűrte le ezt a tapasztala- volt útjának egy-egy állomása és Hue.atn.cgy a zsebe tömve Szakad, rajta kabát, nadrág, Nem becsüli sem a másét, Sem magáét, s édesanyját. 'Paláid ki pajtás! Mi nélkül nem mehet ki egy sze­kér az udvarból? A nagy méhkas sűrűn rajzik, ha nap süti, mind elázik. (Beküldte: Varga Ilonka lászlófalva.) Sír, rí, jércike, vér nincs dereká­ban, víz nincs vájujában. (Beküldte: Gaál Béla, Hejőcsaba.) Hogy ette meg öregapád kenyeré­nek javát? n (Beküldte: Kovács Tibor, Hejő- csaba) Sajó­HELYES ELŐZŐ REJTVÉNYÜNK MEGFEJTÉSE: Esztergomba, Vízbe, Vonat, Lehel, öt év múlva. 777-ben. Beszterce os­troma. Helyes megfejtést küldött bér Lengyel Emilia VI. oszt. (Miskolc) E HETI KÖNYVJUTALMUNKAT Lengyel pajtás kapja­Hogyan lehet állami kölcsönnel családi házat építeni? Pártunk és kormányunk az elmúlt években sokat tett a lakásépítés meggyorsítására, a múlt örökségé­nek felszámolására. Tavaly is 13 ezer lakás épült fel az országban és 16 ezer lakás építését kezdték meg, amelyet még ezévben be kell fe­jezni. A kormányprogram megvaló­sítása során hatalmas mértékben meggyorsult a lakásépítés; ezévben 40 ezer lakást kell felépíteni és átadni. Ennek ellenére a lakáshelyzet még mindig nehéz, a dolgozók ezért nagy örömmel fogadták a miniszter- tanács határozatát arról, hogy álla­munk kölcsönt nyújt lakásépítésre a bérből és fizetésből élőknek, va­lamint a dolgozó parasztoknak. A miskolci városi tanács nyomban a határozat megjelenését követő na­pon megtette a lépéseket a rendelet végrehajtására. Érintkezésbe lépett az Országos Takarékpénztár helyi fiókjával, ugyanakkor számba vette a családi lakóház építésére alkalmas területeket. Megállapította, hogy a város beépítési határvonalán belül nincsenek beépíthető ál­lami tartalékföldek. A határ­vonalon belül lévő és felhasz­nálható területek magánosok tu­lajdonában vannak. El kell te­hát készíteni az általános rende­zési tervet, le kell folytatni a ki­sajátítási és kártalanítási eljá­rást, s csak azután lehet a terü­leteket parcellázni. A városi tanács meg is tette ehhez a szükséges lépéseket. Jelentkezési ívet is készített, hogy számbavegye saját családi házat szeretnének épí­teni. Kiderült, hogy a lakásépítési köl­csön hatalmas érdeklődést váltott ki a miskolci dolgozók között is. Eddig közel 1600-an jelentették be igényüket a kölcsönre. A jelentkezőknek azonban csupán 25—30 százaléka rendelkezik beépít­hető telekkel. Sokan vannak olya­nok is, akiknek van ugyan telke, de azt a városrendezési terv alapján nem lehet beépíteni, így tehát telek­igényüket szintén a városi tanács­nak kell kielégíteni. Természetesen az ilyen dolgozó előnyösebb hely­zetben van a sajátház építés tekin­tetében, mint akinek egyáltalában nincs telke. Mint ismeretes, az állam az épí­tési költségnek csak 75' százalékát kölcsönzi. A kölcsönt a már elvégzett munka arányá­ban folyósítják Hogy valaki pénzt vehessen fel, bizonyos el­végzett munkát kell igazolnia. Ahhoz tehát, hogy valaki igénybe vehesse a kormány támogatását, ta­karékosságra van szükség, mindent meg kell tennie, hogy mielőbb meg­szerezze, összegyűjtse a hiányzó ősz szeget. Lakásépítési kölcsön szempontjá­ból a körülményeket figyelemfoevéve, három csoportba lehet osztani az igénylőket: I. 'Akik házhellyel és anyaggal, illetve a teljes építkezési összeg 25 százalékával rendelkeznek* Ezek meg is tehetik a szükséges első lé péseket az építkezéshez, benyújthat­ni kölcsönigénylőket, azokat, akik ják kérelmüket a városi tanács épi­tési osztályán s utána az OTP-hez. A kérelem műszaki felülbirálata és javaslata az elsőfokú építési hatóság­hoz tartozik. XI. Akik olyan házhellyel rendel­keznek, amelyet nem lehet beépí­teni, de építési anyaguk, vagy pén­zük van. Ezeknek a dolgozóknak szintén a városi tanács építési osz­tályán kell bejelenteni építési szán­dékukat, s az első csoportba tarto­zók után az ő igényüket elégítik ki Ebbe a csoportba tartoznak azok is, akiknek házhelye nincs, de pénzük és bizonyos mennyiségű építőanya guk van. A lehetőségek szűk keretei között ezek házhelyigényét is kielé­gítik. HL Ide sorolhatók azok, akiknek se házhelyük, se pénzük és építési anyaguk nincs. Ezek a dolgozók igyekezzenek mielőbb anyagot és pénzt összegyűjteni, hogy fedezni tudják az építési költség 25 százalé­kát. Mindenki sajat ízlése szerint építkezhet. Uj típusterveket is dol­goznak ki, amely kielégíti a dolgo­zók igényeit. Az építési engedélyhez rajzot kell bemutatni. A miniszter- tanács rendelete biztosítja azt a jo got, hogy az újonnan épült házzal tulaj­donosa rendelkezik, üt szobáig lehet mindenkinek saját házá­ban lakása, amit nem lehet ki­igényelni. hanem azt a tulajdo­nos tetszés szerint maga lak­hatja, vagy bérbeadhatja Hogy az építkezések részére meg­felelő számú szakmunkás álljon rendelkezésre, az építő kisiparosok — ha kérik, visszakaplak rpatenge- dSrübet. -V tot: „Ma már nem kételkedhetünk többé abban, hogy a politikai kérdés többé nem oldható m,eg mindaddig, amíg a burzsoázia kezéből ki nem szakítottuk a törvényhozó hatalmat, s eme. hatalom mit sem ér, ha nem vesszük egyúttal kezünkbe a kormány gyeplőit. Március IS-a forradalma (<z párizsi kommün napja) megmutatta, hogy a proletárság meghódíthat.ja ezen hatalmat, — a po­litikai hatalom meghódítása képezi a munkásság fű kötelességeinek egyikét. Hogy ezt eredményesen kivívhassuk, a munkásoknak egész különálló, <t vagyo­nos osztályok minden egyéb pártjáéival harcbanáltó pártként kell szervezkedni' ók. mert csak így érhető el a tár-adal­mi forradalom, győzelme és célja az osz­rnindenütt, ahová megérkezett, min­den országban, minden városban első dolga volt, hogy érintkezést ke­ressen a munkásmozgalom vezetői­ve!. A rép sorsa érdekelte, s akár­hány országot bejárt, látta, hogy a dolgozó nép sorsa mindenütt egy­forma: a tőkések elnyomása alatt senyved, verejtékezik. AZ ÓBUDAI ÖTVÖSMUNKÁS BAN íellobbant az elhatározás: a népért kell harcolnia, s ehhez a célkitűzéséhez holtig hű maradt. Sokat tanult, sokat olvasott és a szorgalmas tanulás nyomán kifej­lődött benne az íráskészség. Cikkei ugyanazt az elmélyültséget viselik magukon, mint ami ötvösmunkáját | tályuralom megsemmisítése.“ jellemezte. Megismerkedett Marx I Ilyen világosan látta Frankel Leó írásaival s ez döntő módon befolyá- la feladatokat, ezek a sorok a bizonyi- solta a fiatal magyar ötvösmunkás j tékok, hogy megértette a forradal- pályáját. Ha még nem is értette Imi munkáspárt jelentőségét s azt, meg mindenben Marx tanításait, de (hogy a párt a legfontosabb eszköz egyre fejlődött, egyre mélyült a|a proletárhatalomért folyó harcban, marxizmus eszméinek elsajátítása-1 A teendő, ami idehaza várt Fran­kján. I kel Leóra, kemény és nehéz volt. Franciaországban a selyemszövés ] Fáradhatatlanul dolgozott a mun- hires városában, Lyonban dolgozott. I káspárt létrehozásán s igyekezett a Kitűnően megtanult franciául és I munkásmozgalmat bekapcsolni az nagyszerű szónok volt. Minden sza-1 országos politikai küzdelembe. Gyü- bad idejét a lyoni munkások között | léseken és lapjában leleplezte az töltötte, mint az I. Internacionálé | uralkodó osztályok önkényét és for- lyoni szervezetének vezetője. Mun-jradalmiságra tanította a munkássá- kástársai megszerették. Nem az ide-1 got. Harcolt a megalakított pártba gént látták benne, hanem együttér-1 befurakodott jobboldali ellenzék, a ző, értük dolgozó munkatársukat. I külföldről irányított frakció és az Azután Párizsba került, s \tt íoly-1 uralkodó hatalom ellen, talta tevékenységét. Nagyszerűi FRANKEL LEÓ PROGRAMJÄ- szervezö, szóban és írásban bátor I BAN általános választó és szerveze- harcos volt. Egyik cikkéért, amelyet I ti jogot követelt minden húsz évet III. Napoleon francia császár eilen I betöltött állampolgár részére, a to írt, két hónapi börtönre ítélték. Alábbiakban pedig ingyenes népok- bertön megedzette, s amikor visz-Itatás, az egyház és az állam külön- szanyerte szabadságát, még kémé-1 választása, néphadsereg megterem- nyebben, még odaadebban folytatta | tése, progresszív adó bevezetése, a harcot. ] gondolat-, szólás és gyülekezés sza­A szedáni csatavesztés nagy tor-1 Vadsága, tiz órás munkaidő, 11 dulatot hozott Franciaország életé- eVen alul a gyermekmunka eltiltá- ben. Kitört a forradalom, megala-lsa> a munkafeltételek megjavítása, kult a párizsi kommün, s ezekben nagy napokban Frankel Leó min­dig az első vonalban volt. Előbb a párizsi községtanácsba választották be, majd a 27 esztendős magyar öt­vösmunkás a kommün munkaügyi a munkafeltételek és béregyeztetés volt a követelése. Mindezekkel szemben hiányossága volt a programnak, hogy nem fog­lalt állást a parasztság és a nem­zeti függetlenség kérdésében. Frankel keményen harcolt. Kül­bizottságának vezetője — minisztere I Viktort és frakcióját leleplez­lek | te és kisopórte a partból. A hata­. DM.„n llom azonban mindjobban rajta tar­A.A,TfVI° ÉLETŰ KOMMÜN tóttá a szemét Frankel León es. A ,A T ,0~y.an rendeleteket ho-1 amikor már veszedelmessé kezdett zo , amelyek melyen beleírták j számára válni, mondva csinált ürügy- nevet a nemzetközi munkásmozga- gyel, egyik cikkéért perbefogta és magyar munkásmozgalom úttörő­évi börtönbüntetésre újra becsukódott lom történetébe. Egymást követték |a rendeletéi, amelyek mindig azt bi-|jét másfél zenyították, milyen szeretettel, meg-1 ítélték értessél gondoskodik a dolgozók- A börtönajtó i,Lhagyott műhelyek lefoglalás I Frankel Leó mögött, mint küzdel- ... ?, óolgozo nép szamara, az ön-|mes élete során annyiszor. A más- hibajukon kívüli munkanélküliek I fél esztendő letöltése után nem ma- es a hadbavonultak segélyezése, a | radhatott idehaza, visszatért Paris­ba. Ott dolgozott tovább, s ott is bérlevonások és büntetéspénzek el­törlése, a pékek éjszakai munkájá­nak megszüntetése. És amikor a reakció túlereje elindult, hogy el- i fojtsa Paris népének frissen megiz-' Jelt. szabadságát, Franke! Leó fegy, vert ragadott., ott harcolt a barriká- dokon, és 1871 május 25-én, a Fao- burg Saint Antoine-i torlaszokon kapott, súlyos sebével ezer viszon­tagság közepette menekült el Lón-1 halt meg. Élete utolsó napjaiban ve­tette papírra ezeket a sorokat: ,„4 proletariátus felszabadításáért ad­tam életem legjavát és érette kész vol­tam feláldozni, magam.“ A FORRADALOM ISKOLÁJÁ­NAK nagytehetségú tanítványa, a forradalmi eszme következetes hir­detője, a forradalmi harc bátor ka­tonája volt. A Szovjetunió Állami Csajkovszkij vonósnégyese Miskolcon A magyar—szovjet barátság hónapja alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet vendégek közül -— mint azt már meg­írtuk — sokan ellátogatnak Miskolcra is. Március 3_án este 8 órai kezdettel a Zeneművészeti Szakiskola nagytermében • Szovjetunió Állami Csajkovsakij vonós­négyese mutatja be művészedét Miskolc város közönségének. Az együttes tagjai: Julian Szitkovecídj (T. hegedű) 1945- ben ar Összssövetségi, 1947-ben » prágai VTT, 1951-ben Feenanb*« * WinaiáwnH- Kjse fesztivál nyertese. A irton Seorrje* (II.-hegedű) « prágai 1950-es nemzet­közi verseny n vertese. Rudolf Borsai (mélyhegedű) az 1949-es budapesti VIT művészeti hangversenyének nyertese. Ja- kov Szlobodkin (gordonka) az Összszovet- ségi és a prágai nemzetközi gordonkaver­seny nyertese. Zongorán kísér Naum Walter. Műsorukon Csajkovszkij, Schu­bert, Grieg, Weber, Davídov, Bartók és Szigeti müvek szerepelnek MSdeofe vám* közönsége meleg smts■ tettei várja1 m iaaíaeB enaseie* vtndégBfceL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents