Észak-Magyarország, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-28 / 50. szám

fiS7SOCWSCTÄirOT«7ÄG Vasárnap, 1954. tetettIr Ä A ndsL' bordás históriája“ K1 RISTÓF ANDRÁSNÉ Mikóházá-n közismert mesemondó- Most 77 éves. Alig lát már, de még fonásközben mosolyogva, mesélgeti a régi, fonó­kon, fosztóbaji már sokszor elmondott meséit. Az élete olyan, mint a szegény embereké általában volt: szülei korán elhaltak, 12 eyes korában már szolgálni kellett mennie. Cselédeskedett, míg férjhez nem ment. A meséi közül egy van csak (A rigóállú király), amelyik nem a papokkal foglalkozik. Ez azonban nagyon töredezett és hosszú is, inkább ,,A bordás históriáját" írom le: TC'gy menyecskének udvarolt egy ^ pap. A férje a csűrben csépelt, jó messzi vót a csűr, ejfelöl nyugodtan udvarolhatott. Az asszony sütött, főzött. Amileor már késgen vót minden, ü le­feküdt az ágyra, hogy ü nagyon beteg- Bemegy az ura, hát az asszony igen jajgat. Kérdi tülle: — No hát, mi bajod varié-..-— Jaj — azt mondja —, igen beteg vagyok. De ha elmennél az erdőbe, oszt keresnél nekem cserejába ótott almát, hát attul jobban lennék. Hát elment az ura az erdőbe, keresni a cserejába ótott almát. Ahogy jár az erdőn, mén arra egy bordás (a szék egyik alkatrészének illetve javítóját nevezik így- őzt mondja neki: — Mit keres bácsi? •.. — Jaj — azt mondja szovo- ké szilái ét, Szerk ), nagyon beteg a feleségem, elküldött cserejába ótott almát keresni, hogy attul jobban véna. A bordás az ember háza előtt gyütt el, látta, milyen „beteg“ az asz- szony, hát így szólt neki: — Sose keresse ezt maga, hanem gyújjön velem ! El is ment a Inrddssal- Az meg ve­zette hazajele. Mikor mán nem messzi ráták a háztul, a bordás kitette a zsáh- bul a bordát, azt mondta neki: — No, bújjék bele ebbe a zsákba, itt van magának egy bot, meg egy kés, oszt hallgasson, de ha magánul: szólok, azt csinálja, amit mondok!. ■— Az em­ber belebújt u zsákba. Bemegy a bordás az ember udvarára, kiabál, hogy: — Boordáát vegyenek! Nem szót senki. Bemegy a házba, ott mulatott mán az asszony a pappal. Mondja neki: — Vegyen gazdasszonyka bordát! Mondja az asszony, hogy nem kell neki, nem vesz­— No — azt mondja a bordás —, hát sgabad vóna nekem itt egy csep­pet megpihenni? .. • — Szabad — azt mondja az asszony —, állítsa a zsákot az ajtóhoz. A hogy mulattak, hát megkínálták borral a bordást is- Megitta. Akkor az asszony csak elkezd dalolni, hogy: „Elment az én uram, bolond JCarafi, Cserejába ótott almát keresni. Bárcsak vissza többet sohase gyünne, Ilogv szívemet ne keserítene.“ Akkor a bordás azt mondja: — Nekem nem vóna szabad egy nótát eldanolni? . .. — De szabad! — mondja az asszony. Akkor a bordás elkezdi: Hallod-e borda, az ajtó megett, Mit mond a beteg az asztal megett. Nálad a nagykés, nálad a nagy bot, Fejtsed a zsákot, üssed a papot!‘ ‘ A kkor ez ember csak kiugrott a zsákbul, oszt puff-paff a bottal a papot. Az meg úgy elszaladt, hogy még a reverendáját is elveszítette. PATAKI SÁNDOR Mikóháza CSONTLEVES - VADASHUS imniiimiiiiiiimiiiinimiimmiiiiminiiiiiiiinimmmiiiiiiiiiiiiimimimmmimiimiiiiiiimmimmiiiimmiiiimimiiiimiimiiiii „Végy 6 kilogramm zsírt, 12 kilo­gram sárgarépát, 15 kilogramm gyökeret, 12 kilogramm kalarábét, fél kilogramm paprikát, 22 deka bor­sot, 10 kiló sót, 15 kiló lecsót, 90 kilogramm tarhonyát és 75 kilo­gramm marhahúst...“ így szól a recept, amely még a következőképpen intézkedik: „Mikor ez megtörtént, a húst és a csontokat tegyük be főni, közben a már megpirított tarhonyát le lehet forrázni. A félig megfőtt húst hagy­más zsírban megsütjük és amikor teljesen megpuhult, — a húst ki­vesszük, a zsírra lisztet szórunk, fel­eresztjük tejfellel és ezt ba­bérlevéllel, sóval, mustárral ízesít­jük. Mikor a szósz készen van, a húst beletesszük. Ezzel kész a mai ebed: a csontleves és a vadhús. Persze ez a porció Jó nagy családnak készül, a DIMÁVAG Gépgyár üzemi étke­zésben résztvevő 750 dolgozójának. Az ilyen tekintélyes mennyiségű adag elkészítése nagy gond. Sok fá­radságos, aprólékos munka kell hoz­zá. És a tudás mellé — szív is kell! Gödrei Józsefné és Nagy Sándor- né a szakácsok valóban nagy szak­tudással, teljes szívvel dolgoznak. A konyha jól fel van szerelve, van itt még burgonyahámozógép is, amely két óra alatt 3 mázsa burgonyát tisztít meg. Két 600 literes és két 300 literes gőzfütéses edényben ké­szül az étel. A sarokban széntüzelé­sű tűzhely áll, ebben sütik a finom krémeseket, tortákat. Kiss Gyuláné és kisegítője valóságos művésze a cukrászsütemények készítésének. Erről bárki meggyőződhet a DI- MÁVAG-ban, aki „leszurkol“ egy- forint 10 fillért egy krémesért. Hosszú asztalok mellett fehérköp- penyes, fehérkendős lányok husklop- folóval a kezükben vékonyítják a húst, aprítják a répát, a gyökeret, s a többi zöldséget. A krumplihámozó- gépben tisztára mosott fehér buksi fejüket mulatják a burgonyák. Nincs egy percre sem megállás a munká­ban. „Bözsi néni,“ — Gödreiné — pattogó hangon osztja a „parancso­kat." Az üstökben puhul, mind porha- nyósabb lesz a hús, A tepsikben sül a dióstekercs, porcukrot hintenek a hatalmas kré- meskockára. Sürgés-forgás, lázasüte­mű munka folyik, hogy a gyár dol­gozói idejében megkapják az ebédet. Hát még ha fánkot sütnek! Pedig elég gyakran sütnek — hiszen itt a farsang! A szakácsok már hajnali 4 órakor bejönnek, bedagasztják a tésztát és 10 órára a hatalmas tálak­ban már gúlában áll 1500 darab fánk. Még kimondani is sok, hát még meg- sütnil És a munka jórésze még ezután következik. A felszolgálásnak is min­taszerűnek kell lenni. Elkértük a panaszkönyvet, a kony­ha vezetőjétől, Patócs Istvánnétól. Kis füze fecske a panaszkönyv, lapjai szamárfülesek. Sokat forgatják a dolgozók. Hogy mit lehet benne ol­vasni? A legtöbben azt panaszolják, hogy nem elég gyors a kiszolgálás sokat kell várni az ebédre. Valaki szóvá- teszi, hogy összefagyott a savanyú­ság! A teleírt lapok utolsó oldalai cH­csérésről, elégedettségről tanúskod­nak. Ebben az évben mind többet le­het olvasni: „az ebéd kifogástalan volt, kérjük a konyha dolgozóit, máskor is így főzzenek“. Vagy: eddig a diétás étrend nem mindig volt megfelelő minőségű, — most napok óta azt tapasztalom, hogy mindig jobb az ebéd. Köszönöm a konyha dolgozóinak és kérem javít­sák tovább a minőséget." — Hogyan tudják ilyen jól elvé­gezni a konyha dolgozói a nagy mun­kát — kérdezzük Patócsné elvtárs­nőt. — Úgy, hogy mindig jobban megy a főzés és a felszolgálás. Pedig kevesen vagyunk, két sza­kácsnő 6 felszolgáló, több kézilány, 3 raktáros, 2 cukrász és 2 adminisztrá­torból áll a konyha személyzete. Né­gyen a mozgóbüffékben, hárman az állóbüffében árusítanak. S mit lehet kapni a mozgó-büffék- ben? — Cukrászsüteményt, diós, má­koskalácsot, cukorkát, drazsét, csoko­ládét, sört, szódavizet, „Bambit", kek­szet és cigarettát. Nézzünk be a raktárba is, hogy van-e a konyhának elég tartaléka, tudnak-e miből főzni? Aggodalomra — amint megállapíthatjuk «— nincs ok. Fóris Antalné és Maksai elvtárs­nők tájékoztatnak a raktárkészletről. 15 mázsa szárított tészta, 3 mázsa borsó, 3 mázsa lencse, 3 mázsa sürí­tett paradicsom, rengeteg cukor, 40 kiló csokoládé, 1 mázsa cukorka, 1 mázsa szalonna, 50 kilogramm hen­tesáru és még sok-sok más áru áll a polcokon. A konyha munkarendje: minden reggel 8 órakor már főzik a teát, ká­vét, lehet reggelizni. 12 órakor már kész az ebéd. Ilyenkor a mozgó- büfféseknél megjelenik a frissensült ropogós kenyérlóngos is. Ez utóbbival kapcsolatban a konyha vezetőinek az a kérésük, hogy a DIMÁVAG adjon nekik gázpalackot, mert kellene a lángossütőjükhöz. Ak­kor naponta 1000 darabnál is több lángost tudnának készíteni! Egy-két adat a konyha napi fo­gyasztásáról: 60 liter kávé, 650 liter tea fogy el naponta. 250 liter tej ér­kezik, kenyérből meg kereken 2 má­zsát fogyasztanak el. A 750 állandó étkező mellett 30—40 diétás ebédet is főznek, üzemorvosi rendelésre. Minden jól menne, csak egy kíván­ságuk van a konyha dolgozóinak: be­csüljék meg munkájukat úgy, mint a gépek melletti dolgozókét. Ók min­dent megtesznek, hogy a jelenlegi körülmények közt is gyorsan, ponto­san kiszolgálják a dolgozókat, minő­ségi, ízletes ételt főzzenek nekik. A két étkezőhelyiség alacsony és kicsi, nem alkalmas már a célra, hi­szen mind többen veszik igénybe az üzemi ebédet. Örömmel újságolják, hogy másfél- millió forintos költséggel 1000 szemé­lyes étterem és konyha építését kez­dik meg a tavasszal s ez már biztos, mert „benne van a gyár tervében is!". Ha felépül az új konyha és étte­rem, még izletesebb ebédeket tudnak főzni — a dolgozók pedig kényelmes, világos, modern ebédlőben fogyaszt­hatják majd el az ebédet. így lesz, mert kormányunk célul tűzte ki a dolgozók jobb ellátását, szociális viszonyuk megjavítását. — t — t — Na avatják fel a Sztálin Vasmű I. számú nagyolvasztóját Ma délelőtt 11 órakor a párt és a kormány vezetőinek jelenlétében avatják fel a Sztálin Vasmű 1. számú nagyolvasztóját. Az ünnepségen Zso- finyecz Mihály elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja politikai bizottságá­nak tagja, kohó- és gépipari minisz­ter mond beszédet. Az I. számú nagyolvasztó felavatá­sa alkalmával az építésben és szere­lésben kitűnt kétszáz kiváló dolgozót részesítenek kormánykitüntetésben. (MTI) Március 5-ére halasztották a zongora-gordonka estet A március 3-ra hirdetett zongora— gordonka estét a szovjet művészek az­napon tartandó hangversenye miatt el­halasztják és március 5-én este 8 órakor tartják meg a miskolci Zenepalota hang­versenytermében, Március 5-én megyei tanácsülés A megyei tanács március 5-én délelőtt 9 órai kezdettel rendkívüli tanácsülést tart a megyei tanács­háza nagytermében Ezen az ülésen tárgyalják meg az 1953. évi zár­számadást, valamint az 1954. é költségvetést. EMLEKEZES CHOPINRE Hősies munkával elhárították az árvíz veszélyét a borsodivánkaiak Borsodivánka határában a Rima és az Eger medrét a hetekig tartó hóviharok teljesen betemették. A tavaszi olvadás áradással veszélyez­tetné vetésünket. A község két ter­melőszövetkezetének tagsága, a ve­zetőséggel karöltve hősies munká­val, 25 fokos hidegben, fáradságot nem ismerve lapátolták ki a havat a folyókból, hogy a víz lefolyásának szabad utat nyisson. MAGOS IMRE párttitkár A napokban volt Frederic Chopin, a nagy lengyel zene­szerző születésének 144. évfor­dulója. A miskolci zeneműve­szeti szakiskola március 6-án este 7 órai kezdettel Chopin em­lékestet rendez ez alkalomból. Chopin a Varsó melletti Zelazova Wo- lában született. Édesapja bevándorolt francia nyelvtanár, anyja lengyel nő volt. Chopin előadói és alkotóművészete igen korán bontakozott ki. Varsóban tisztában voltak a gyermekifjú tehetsé­gével. Elsner nevű mestere ezt írta ró­la a konzervatórium könyvébe: ,,Chopin rendkívüli tehetség, zenei lángelme.“ A lengyel föld elküldte őt messze ide­genbe, hogy hazája lelkét megszólaltas­sa a világ előtt. Midőn 1829-ben meg­jelent Becsben, müveinek nagyrészét már készen hozta magával. Az otthoni lmcsti- lakomán barátai lelkesen énekelték ked­ves zenemesterének, Elsnernek kantátá­ját: .,Légy szószólója nemzetünlcnek és lísszhangozza munkád magwrkáink rit­musában a lengyel lélek álmait.“ Hazai földdel töltött ezüst kelvhrt nyílj toltak át neki. Szülőföldjét nem látta többé viszont- Becsben és Münchenben óriási sikerei voltak, de ő délre vágyott. Minthogy azonban az akkori Itáliában forrongó nyugtalanság uralkodott, I-ondont tűzte ki utazása céljául. Útlevelébe csak öt­letszerűen íratta be, hogy ,,Pórison át”- Mégis ez a város lett végleges letelepü­lésének helye. Itt élt 1830-tól haláláig, de lélekben nem szakadt el soha hazá­jától és munkáinak alapja mindvégig a lengyel nemzeti zero maradt- Itt is­merte meg kora forrongó társadalmi mozgalmait, a francia drámai zene tö­rekvéseit és az olasz opera szélesen íve­lő dallamosságát, mert Páris abban az időben a legkülönfélébb szellemi áram­latoknak és művészeti kezdeményezések­nek gócpontja volt. Művész kortársai nagyra értékelté-k Chopin előadó és alkotómüvészetét. Ba­rátokat szerzett, akik elhalmozták ta­nítványokkal. Műveit is jól megfizették a kiadók. Liszt, Berlioz, Heine, a költő és Delacroix festő voltak barátai. Utólv. bi remek képet is festett róla. A csillogó életpálya azonban nem tar* tott sokáig. Az 1830-as évek végén felt tűnőén jelentkező tüdőbaján délvidéket! keresett gyógyulást. George Sand társa* ságában, akihez bizalmas barátság fűz­te, felkereste Majorca szigetét. De csak időleges javulás mutatkozott, nagyvilági életmódja siettette betegségének kifej* lődését- 1849-ben londoni hangversenye* in már csak nagy erőfeszítéssel zongo­rázott és október 17-én elköltözött aZ élők sorából. Amikor meghalt, Schu­mann úgy érezte, hogy „a muzsika lelke ment cl erről a világról“. Liszt pedig Chopin emlékére irt soraiban többek között a következőket mondotta: „Ta­nuljuk meg tőle, hogy minden erőnket összeszedve, igyekezzünk mélyebb ba­rázdát huzni, mint amilyen a nap di­vatja.“ Chopin zenéje a legeredetibbek, a legegyéniWtek közé tartozik. Újszerű zongoramuzsikája, a romantika egész ze­nei nyelvezetét forrongásba hozta. Mint Szabolcsi Bemce mondja: „Chopin zené­je megnyitotta azt az egyelőre belátha­tatlan forradalmat, amely az új no* mantikában máris deltlőjére hágott- Jgi a modern európai zene nyelve voltakép itt született meg, a Chopin-zene rögtön­zésszerű, nyitott dinamikus formáiban.** Chopin a romantikus zenei nyelvnek egyik megteremtője. A zene legerede* fibb alkotó szellemei közé tartozik. Alig támaszkodik régebbi mesterek for­máira, de annál több volt a követőjo Chopin forradalmi szellem volt és füg* getlen tij művészetet alkotott, amelyet! érzelmi szabadság jellemez. Főleg » Miczkiewicz költeményeinek Itatása alatt ín balladái, továbbá szonátái, a noktür* nők. etűdök, szkerzók és polonézek gya* koroltak óriási befolyást a romantikus zene fejlődésére. Chopin uj játékmódod teremtett, könnyed, szabad, végletes dinamikájú és a zongora-hang minden le* hetőségét kihasználó technikával. Müveinek gondolat-, ritmus- és sarcé gazdagsága, Érájának izzó hevülete és kifejező ereje Chopint a zenetörténet kimagasló alakjává emeli. Ismerd meg megyédet! r A Béke-étterem kistermében megnyílt az eszpresszó Kiváló fekete és ffalkülünlegességek A Szakszervezetek Megyei Tanács«, Városi Tanács népművelési osztálya és ■a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat egyre növekvő érdeklődéssel kísért pályázatot és elő­adássorozatot indított. Miskolcon. Az „Ismerd meg városodat“ című első rcjtvénypályázatra sok megfejtés érkezett be. A helyes váUrzr-ok a következők: kérdés: Miről nevezték el Mis­J * kolcot ? Válasz: Miskóc nevű birtokosáról, aki a város őstelepét a XI. században alapí­totta és akinek leszármazottai a honfog­lalás utáni időktől kezdve 1313-ig voltak Miskolc város földbirtokosai. O Mikor és kik gyújtották fel az avasi * templomot s mikor épült fel mai formájában? — A törökök égették fel 1544-ben s az 1560-as években épült újjá mai for­májában. D Miről nevezték el a Tetemvárt? Egy pestisjárvány alkalmával tö­megsírba temették az elhunytakat- A tömegsírt árokkal és sövénykerítéssel vették körül. Az ilyen temetőket csont. ház, csontvár, tetemvár névvel jelölték a régi magyar nyelvben. A Melyik részén volt Miskolcnak ■** Mindszent község? — Mindszent község a mai mindszenti templom környékét és a mai Mólót ov- (Mindszent) meg a Lonovics-utca telkeit foglalta m,agában. Mint önálló község csak 1710 után vált ki Miskolc területé­ből és 170 évi különállás után csatolták vissza 1880-ban. C Laktak-e törökök Miskolcon, ha igen, hol? — Nem laktak. /í Mi az eredete a miskolci kocsonya szólás-mondásnak? — Egyszer az egyik miskolci korcsmá- rosné a pincetorokból egy tányér kocso­nyát vitt fel a borozó vendégnek. A pis­lákoló gyertya világánál nem vette észre, hogy a kocsonyában egy béka ül és úgy tette a vendég elé. A béka a vendégre pislogott, a vendég pedig megrökönyödve n/-’»getett a békára. r7 Miért Miskolcon épült fel az első * * magyar kő színház? — A XIX. század elején legtöhb vá­rosunk polgári eleme németnyelvű volt- így tehát pl- Budán, Kassán, Pozsonyiéin ■német színészek játszottak. Miskolcon a polgári elem ebben az időben is magyar volt, amellett Déryné művészete színház­ra’ongóvá tette a várost. O Melyik király, milyen békét írt alá a diósgyőri várban? — I. Lajos király 1381-ben a velencei háborút befejező békepontokat ina alá a diósgyőri vár lovagtermében, amelyet ez alkalommal trónteremmé alakítottak ót Q Mikor volt a naev miskolci árvíz? 1878 augusztus 30-án éjjel. 1 A Mikor volt Miskolcon a legnagyobb tűzvész? — Újabb időben 1843-ban, amikor a város legértékesebb harmadrésze égett Te. Régebben 1706-Kan, amikor Rabutin la­bancai a városnak mind a 700 házát fel­gyújtották s csak 3 épület maradt épen, az avasi'és a deszka templom, valamiat az iskola — a mai múzeum épülete. 1 T I Mikor járt Petőfi Miskolcon ős hol lakott? —- Petőfi 1847-ben járt itt ée a Vá­rosháztér 5 szám alatti, márványtáblával jelölt házban szállott meg. 1 F} Miért világhírű a . miskolci Her* man Ottó Múzeum? — Elsősorban a jégkori ősember kő­eszközeiről és csontmaradványatről, « bükki kultúra emlékeiről, aztán a 3 ml 38 cm hosszú m a ni in u t agya rá ró I. stb. "I Q Hányszor tartottak Miskolcon őré - ’ ’* szággyiilést és hol? — Két részleges országgyűlés volt Miskolcon, mégpedig 1526-ban és 1541- ben. Színhelye valószínűleg az avasi tem* plom volt. I A Mikor kezdte meg működését * vasgyár? — A mai világhírű diósgyőri vasgyáé elődje, azaz őse, az ómassai őskóhó mái! 1772-től kezdve működött. Innen előbb Ujmassára, majd 1868-ba.n Diósgyőrbe költözött le, ahol megnövekedve folytattál működését, nemcsak mint kohó, hátién! mint vasfeldolgozó üzem is. II IT Milyen nagyobb sztrájMz, vagj| '-*• tüntetések voltak Miskolcon? — Az első sztrájk 1406-han zajlott le Miskolcon, amikor is a diósgyőri szőlő* kapások vonakodtak dolgozni és meg­tagadták a munkát a barátok szőlőjében, sőt azokat a jobbágy-társaikat, akik kö* zülük mégis kapálni mentek, meg is bír­ságolták, mint sztrájktörőket. Egyúttal elhatározták, hogy nem mennek ŐTÖlni a barátok vízimalmába, vagyis bojkottot mondtak ki. Úgy » földmunJeássztrájk, mint ■ sztrájktörők megbírságolása, úgyszintén! a bojkott, mint a kizsákmányolok elleni harc bevezetése, az egész ország munkás- mozgalmának legelső, illetőleg legrégejbbí adata, amiről írott emlékünk maradt fenn. (Az erről a sztrájkról szóló okiméi csak most került elő az Országos Levél* tárban, úgy hogy mégcsak egy-két pályá* zónák volt róla tudomása. A nagyjelen* tőségű munkásmozgalmi történelmi adat feldolgozása most van folyamatban.) Újabb időben nagyobb munkástünteté* sek zajlottak le Miskolcon pl. 1912-ben a Tisza-kormány ellen. Miskolc öntuda* tos dolgozói általában mindig részt vet­tek az országos munkásmegmozdulások* ban, így történt ez a Tisza-kormány ide­jén « gyári és vasúti sztrájkok alkalmá­val is. Összeállította: Marjalaki K. L. \. ÉRTESÍTJÜK az eladó és vásárló közönséget, hogy további intézkedé­sig Miskolcon semmiféle állatvásárt nem tartnnk. Miskolci Vásárcsarnok. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat minőségi ellenőrzési esoDOrtof szer. vezeft. Ha a vállalat bármelyik üze­mében az áru minősége ellen kifogá­sa lenne, úgy hívja fel telefonon a 16—S61 számot.- A csoport ügyeletese azonnal kiszáll a helyszínre és min. den panaszt nyomban kivizsgál, (szeszfokolás. életminőség, mennyi­ség stb.). Miskolci Vendéglátóipari V. igazgatója. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents