Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)

1954-01-28 / 23. szám

7

£SZ AKM A GYARORSZÁG

Csütörtök, 1954. január 28.

A berlini tanácskozásról

Á nyugati hasaiénak elfoguiíták Molotov napirendi

javaslatai

Berlin (MTI)Az „AFP és a „Reuter'“ jelentébe szerint a berlini értekezlet keddi ülésén a három nyugati külügyminiszter elfogadta Molotov szovjet külügyminiszter napirendi javaslatát, s így a négy küldöttség szerdán

hozzálátott a Molotov által javasolt napirend első pontjának megvitatásához. Az első pont — mint ismeretes — a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló intézkedések és az öt nagyhatalom külügyminisztereinek tanácskozása kérdéséről szól.

•4 berlini értek esiet hozzálátott Moloiov e«r társ javasolta napirendi pontok megíárgj aiátáhos

A berlini értekezlet harmadik napián természetesen nem lehet végérvényes megállapításokat tenni a „négy nagy'“ tárgyalásainak konkrét eredményéről. A német fővárosba egybesereglett külföldi megfigyelők és újságírók? körében azonban máris az a felfogás alakult ki, hogy a V.

M. Molotov javasolta tárgysorozat elfogadása kétségtelenné teszi, hogy a nagyjelentőségű értekezleten a béke ügyét képviselő szovjet küldöttség kezében van a kezdeményezés. Nem vitás, hogy a berlini értekezlet létrejöttének puszta ténye a Szovjetunió vezette nemzetközi béketábor, a békeszerető emberiség komoly győzelme. És ahhoz sem fér kétség, hogy 1954 január 27-e, amikor az Amerikai Égyesüít Államok, Nagybritannia, Franciaország és a Szovjetunió külügyminiszterei a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács üléstermében megkezdték a Kínai Népköztársaság részvételével tartandó öthatalmi külügyminiszteri értekezlet összehívásával foglalkozó konkrét tárgyalásaikat, a Szovjetunió következetes politikájának, a népek l>ékeakaratá7 nak újabb győzelmes dátuma. Bármiként is végződjenek ezek a tanácskozások, amelyeknek lefolyását a népek, a tartós békére vágyó emberek milliói éber szemmel követik, bizonyos, hogy az emberiség béke- követelése a világpolitika napirendjére került és megvalósulásáig nem kerül le többé onnan.

A négy külügyminiszter szerdán, a berlini értekezlet harmadik napján délután három órakor Eden brit külügyminiszter elnökletével folytatta tanácskozásait.

A nyugati külügyminiszterek újabb külön ért ebes letet tartottak

Duties amerikai külügyminiszter kedden délben ebéden látta vendégül Bklault francia és Eden angol külügyminisztert. A három külügyminiszter ez alkalommal újabb kü- iönértekezletet tartott a négyhatalmi tanácskozásokon követendő nyugati taktika kérdéséről.

ííuües amerikai fcülügv miniszter a berlini értekeztél keddi ülésén tárgyalási alapként elfogadta V. M. Moiotov napirendi indítványát

A külügyminiszteri értekezlet második ülése kedden délután röviddel három óra után kezdődött a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács Nyu- gat-Berlínben lévő épületében.

A berlini értekezlet második ülésén, amelyen Bidault francia külügyminiszter elnökölt, elsőként Dulles kijelentette, hogy elfogadja tárgyalási alapul Molotov szovjet külügyminiszter hétfőn beterjesztett napirendi javaslatát, hangsúlyozta azonban, ez nem jelenti azt, hogy elfogadja magát a napirendet és különösen a Kina részvételével megtartandó öthatalmi értekezlet gondolatát. Dulles vitába szállt Molotov hétfői nyilatkozatának több pontjával és sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy — mint mondotta — a szovjet külügyminiszter vissza kíván térni Jaltához.

Ezután Molotov szovjet külügyminiszter rövid nyilatkozatban válaszolt Dulles kijelentéseire.

A szerdai ülésen Dulles amerikai külügyminiszter az öthaiatmi értekezlet összehívásit ellen foglalt állást

A ■berlini értekezlet szerdai ülésén, amely délután három órakor kezdődött, Eden angol külügyminiszter

elnököltAz ülésen elsőnek Dulles amerikai külügyminiszter szólalt fel. Dulles a Molotov szovjet külügyminiszter javaslatával szemben — a Kínai Népköztársaság bevonásával tartandó öthatalmi értekezlet összehívása ellen foglalt állást és azt indítványozta, hogy a berlini értekezlet ne hozzon határozatot ebben a kérdésben, hanem térjen át a napirend második és harmadik pontjának tárgyalására, a német és osztrák kérdés megvitatására.

Ezután Bidault francia, Eden angol és Molotov szovjet külügyminiszter szólalt fel.

A szerdai ülés néhány perccel hat óra után ért véget.

Berlinben sajtóértekezleten ismertették Moiotov kedden elhangzott beszédét

Berlin (MTI)

Jijiesov, a Szovjetunió külügyminisztériuma kollégiumának tagja, a berlini értekezleten résztvevő szovjet küldöttség képviselője kedden este sajtóértekezleten ismertette Molotov szovjet külügyminiszter beszédét, amely a négyhatalmi értekezlet kedd délutáni ülésén hangzott el. V. M. Molotov a többi között ezeket mondotta:

..Dulles úr felszólalásában szembeállította egymással az itt elhangzott szovjet nyilatkozatot, valamint a francia és angol külügyminiszter állásfoglalását. Én azonban azt hiszem, nem azért jöttünk itt össze, hogy szembeállítsuk felfogásunkat, hanem azért, hogy megpróbáljuk összehangolni nézeteinket. Nem szabad úgy tenni, mintha 'nem lennének közöttünk felfogásbeli ellentétek. Ilyen ellentétek igenis vannak közöttünk. Ha nem lennének, akkor nem kellett volna összehívni ezt az értekezletet. Azért vagyunk itt, hogy megvitassuk a kérdéseket és pozitív eredményre igyekezzünk jutni. Bidault miniszter úr azt mondotta itt, hogy indokolatlan lenne az osztrák kérdést a koreai kérdéssel összekapcsolni Ez csakugyan így van. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy kitérhetünk akár az osztrák akár a koreai kérdés megvitatása és megoldása elől. Eden miniszter ur kijelentette, hogy a német kérdésben itt elmondott nyilatkozata az angol kormány végleges álláspontja, . melytől nem hajlandó eltérni. Ennek az értekezletnek azonban nem sz a célja, hogy itt megmásíthatatlan álláspontokat szögezzünk le és íssárjtík a kompromisszum lehetőségét, hanem az, hogy a megoldható kérdéseket azonnal megoldjkk, a

többi kérdésben pedig folytassuk a vitát. Ezeket a kérdéseket, ha nem

ma, akkor a jövőben biztosan meg lehet oldani

A Szovjetunió küldöttségé nagy

súlyt helyez a német kérdés részletes megtárgyalására, miután ez rendkívül fontos probléma a béke biztosítása szempontjából. Dulles úr a Versailles! békeszerződéshez hasonlította a potsdami egyezményt. A versaillesi békeszerződést Franciaország, Anglia és az Amerikai Egyesült Államok írta alá, a Szovjetunió azonban nem. A francia, angol és amerikai küldöttek most bírálhatják azt, amit egykori kormányaik aláírtak, de ezért a Szovjetuniót sem- miesetre sem lehet, felelőssé tenni. A jaltai egyezménynek, amelyet Amerika nevében Roosevelt elnök írt alá és a potsdami egyezménynek, amelyet amerikai részről Truman ei- nök látott el aláírásával, semmi köze a versaillesi békeszerződéshez és nem hozható azzal párhuzamba. A potsdami egyezmény jó alapot nyújt Németország demokratikus fejlődésének biztosításához. A potsdami egyezménynek lehetnek átmeneti jellegű rendelkezései, amelyek már elvesztették időszerűségüket, de az egyezmény alapja és szelleme helyes és ma is érvényes. Teljesen alaptalan az a feltevés, hogy a Szovjetunió ellentétet kíván Franciaország és Németország között. A Szovjetunió arra törekszik, hogy igaz barátság és együttműködés fejlődjék ki a három nagy európai kontinentális állam, Franciaorszag, Németország és a Szovjetunió között. De ez nem irányul Anglia, vagy az Amerikai Egyesült Államok ellen. Ez az együttműködés megfelel Anglia és az Egyesült Államok érdekeinek is. A potsdami egyezmény szellemében megkötendő német békeszerződés által megnyerhetjük a német nép békeszerető tömegeit, amelyek szembehelyezkednek a német militariz- mus feltámasztását kívánó német erőkkel.

Molotov külügyminiszter beszédének második részében a Kínai Nép- köztársaság megalakulásának világ- történelmi jelentőségével foglalkozott, majd a szovjet küldöttség nevében javasolta, hogy 1954. májusában, vagy júniusában hívják össze Franciaország, Anglia, az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság külügyminisztereinek értekezletét, a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében szükséges azonnali rendszabályok megtárgyalására.

»A nemzetközi feszültség enyhítésének útját meg lehet es meg keit tataim l*

A „Pravda“ különtudősítóinak cikke

Moszkva (TASZSZ) A „Pravda1' január 27-i számá- ben berlini különtudősítóinak, J. Zsukovnak és D. Kraminovnak tudósítását közli „A nemzetközi feszültség enyhítésének útját meg lehet és meg kell találni“1 címmel. A tudósítók a négyhatalom külügyminisztereinek berlini tanácskozását kommentálva, a következőket írják:

V. M. Molotovnak az első ülésen tett nyilatkozata óriási érdeklődést keltett az. európai közvélemény, de különösen a németországi közvélemény széles köreiben. Ez a nyilatkozat megerősítette azt a hitet, hogy a berlini tanácskozás — összes résztvevőinek jóindulata mellett — elősegítheti és elő is kell, hogy segítse a nemzetközi együttműködés megjavulásat.

A Szovjetunió külügyminiszterének nyilatkozatát kommentálva, — folytatódik a tudósítás — több politikai megfigyelő elismeri, hogy a V. M. Molotov által előterjesztett javaslatok megfelelnek a népek érdekeinek Európában és világszerte. Kétségtelen, hogy a Szovjetunió javaslatainak éppen ez a jellege kényszerítette a nemzetközi feszültség enyhítése , ellen sikraszálló bizonyos nemzetközi köröket olyan sürgős intézkedések megtételére, amelyek annak megakadályozását célozzák, hogy az európai, amerikai és ázsiai lakosság, de különösen a németországi lakosság széles rétegei megismerjék a szovjet javaslatok lényegét, s hogy azokról véleményt alkothassanak. Ezeket az intézkedéseket, mint itt ismeretessé vált jóelőre kidolgozták az amerikai szakértők, *

Ez már ma megnyilvánult a nyu- getberlini sajtó magatartásában. A nyugati övezetek egyetlen lapja sem közölte V. M. Molotov nyilatkozatát, A lapok sok hamisítást és közismert torzítást tartalmaznak és ugyanakkor sok mindent elhallgatnak.

A tudósítás így folytatódik:

Feltétlenül ki kell emelni, hogy Dulles január 26-án a tanácskozás második ülésén mondott beszédében teljesen megkerülte a nemzetközi feszültség enyhítése szükségességének kérdését. Ugyanakkor megpróbálta elferdíteni az egységes, demokratikus, békeszerető Németország megteremtésére irányuló szovjet javaslatok lényegét.

Jellemző azonban, hogy Dulles a most kialakult nemzetközi helyzetben nem tartotta lehetségesnek a tanácskozás szovjet napirend-tervezetének elutasítását. E javaslatok elutasításával az egész világ előtt megmutatna, hogy nem kívánja keresni a megérett nemzetközi problémák megoldását.

Berlin demokratikus köreiben — hangzik befejezésül a tudósítás — azt a tényt, hogy elfogadták a külügyminiszteri tanácskozás szovjet napirenc!tervezetét a nemzetközi feszültség enyhítéséért küzdő békesze- vetö erők sikeres harcának eredményeként értékelik. Ugyanakkor itt figyelembe veszik azt, hogy a nemzetközi együttműködés ellenségei tovább folytatják a tanácskozás sikeres munkájának megakadályozására irányuló kísérleteiket

TA Ff R4 T

A példát matató uaérai f rab torisí él* nak

A megyei partbizottság örömmel értesült a méral gépállomás

dolgozóinak szép eredményéről, hogy röviddel az ujcsanálosiak után, jóval a határidő előtt befejezték a téli gépjavítást. Ezzel a mérai elvtársak is az élenjárók közé küzdöíték fel magukat és példamutatásukkal további lendületet adtak a megye többi gépállomása dolgozóinak.

A megyebizottság nevében köszönetünliet és elismsrésünket fejezzük ki a gépállomás minden dolgozójának és szívből gratulálunk a szép eredményhez. Kívánjuk, hogy a további munkákban még szebb és nagyobb sikereket érjenek el.

MEGTEI PÁRTBIZOTTSÁG.

Elüzetn a DIMÁVftO és a BörssMdasdi Lemezgyár

A kohó- és gépipari minisztérium

a vasas szakszervezettel és a kohászati szakszervezettel karöltve az

1953. évi negyedik negyedévi ereej- mények alapján értékelte az „élüzem'“ címért folyó verseny állását. Az értékelés szerint többek között az alábbi vállalatok nyerték el az ,élüzem‘‘ címet:

Egyéb gépgyártás fenén első a Oirrrtvag t ,'i„. ,ar.

tizemgepészet téren második a Borsodvidéki Gépgyár.

KOHÁSZÁT:

Első a Borsodnádasdi Lemezgyár második az Ózdi Kohászati Üzemek, harmadik helyet a Lenin KohászatMűvek foglalták el.

..Neues Deutschland”

Molotov a nemei nép szivéből, beszélt

Mint a lap megállapítja, Molotov a

német nép szivéből beszélt, amikor rámutatott, hogy a német kérdés békés és demokratikus rendezése csak a jaltai és a potsdami egyezmény szellemében valósulhat meg.

A „Neues Deutschland“’, Németország Szocialista Kgységpártjának központi lapja szerdai vezércikkében foglalkozik azokkal a kijelentésekkel, «melyeket Molotov szovjet külügyminiszter a berlini értekezleten a német kérdéssel kapcsolatban telt.

A nyugati sajtó a négy hatalom külügyminisztereinek bérnni értekezletéről

közte a félhivatalos AFP hírügynökség is, nagy fontosságot tulajdonit annak, hogy X. M. Molotov meghívta Bidault francia külügyminisztert és a franci« küldöttWashington

Az amerikai sajtó a berlini külügyminiszteri értekezlettel kapcsolatban azt igyekszik elhitetni olvasóival, hogy kevés a kilátás a vitás kérdések meg' oldására. A lapok többsége elhallgatja V. M. Molotov január 25-i nyilatkozatának legfontosabb részét és u nyilatkozatot azzal igyekszik elintézni, hogy abban „nincsen semmi új sem“. A „Christian Science Monitor“ azzal a „vigasszal" lép olvasói elé, hogy „néha eredménytelen tárgyalásnak is lehetnek gyümölcsei“. A lan cikkéiről kitűnik, hogy a Marshall- tervet az „európai védelmi közösséget“, az atlanti szövetséget tekinti ilyen ..gyümölcsöknek’“.

A „The Washington Post“ hasonló

hangnemben ír, noha beismeri, hogy „a három nyugati hatalmat a közvélemé,ny kényízerítette arra, hogy reszt vegyen ezen az értekezleten”.

A lapok úgy állítják be V. M. Mojotov napirendi javaslatának elfogadását a báróin nyugati hatalom külügyminiszterei részéről, mint valami „nagy engedményt“, ami után most „a Szovjetuniónak keli megtennie a következő lépést“.

London

A Kínai Népköztársaság részvételével megtartandó ötliatalmi tanácskozás kérdésével kapcsolatban a „Birmingham Post“ annak a véleményének ad kifejezést, hogy „e tekintetben a nyugati hatalmak egymás között ellentétes nézeteket vallanak“.

Páris

A francia lapokat a Berlinben megtárgyalandó kérdések közül legfőképpen Németország sorsa foglalkoztatja- Ez a fő témája a „.Le Monde’“ kedd esti vezércikkének is, amely főbb pontjaiban támogatja Bidaultnak az értekezlet első napján elhangzott beszédét. Ugyanakkor a vezércikkből kicsendül az agresszív német militarizmus feltámasztásával kapcsolatos aggodalom.

A ..France Soir“ kiemeli, bogy Molotov „ismételten töbhhelyiitt igen szívélyesen nyilatkozott meg Franciaország

irányában“.

Ezzel kapcsolatban a francia sajtó és

ség vezető tagjait.

A „Combat“ attól tart, hogy Bidault- rak a berlini értekezlet január 25-i ülésén elmondott bevezető beszéde Franciaországiban belpolitikai bonyodalmak::* vezet

Fóma

A „L‘Unitá“ berlini különtudósítójá- nak kommentárját közli a külügyminiszterek tanácskozásáról. A tudósító azt írja,, hogy „a Szovjetunió az első pillanattól kezdve magához ragadta a kezdeményezést. A szovjet kezdeményezés nemcsak a napirendre voratkozó javaslatban, hanem Molotov egész beszédében is megnyilvánul- A beszédben foglalt konkrétumok különösen szembetűnőek, mert Edén és Bidault csak homályos, bizonytalan szövegezésű kijelentésekkel igyekezett meghatározni saját álláspontját”.

Az „Avanti“’, az olasz szocialista párt lapja szerkesztőségi cikkében « következőket írja: „Valójában nem lenne ne* ház megegyezni a berlini értekezleten a! német kérdésben, ha előzőleg megegyezés jönne létre a nemzetközi biztonság kérdéseiben”. Amint a lan kifejezi, „.egyidejűleg kellene kiküszöbölni a feszültség európai és ázsiai okait és a nemzetközi biztonság érdekében vissza kel! térni azokhoz az alapelvekhez, amelyeken az ENSZ felépült“.

Az olasz polgári sajtó már kezdettől fogva sikertelen kimenetelűnek igyekezett feltüntetni a berlini értekezletet és szánd kosán lianesúlyozta a németek kö* zott fennálló eltéréseket.

Az értekezlet résztvevői közötti ellentéteket emeli ki a torinói „La Stampa“„ noha ugyanakkor aggód’k amiatt, hogy „a: francia állástjont gyenge“ és „a franciák nemzeti érdekeinek a szovjet álláspont felel meg. Olyan francia közvéleménnyel, amely jól ismeri a nemzetközi kérdéseket — írja a lap — és amely mindjobban fé] egy erős és megifjodott Németországtól. vájjon ki tud-e tartani Bidault je* lenlegi állásnontja mellett az értekezlet végéig“. (MTI)

IVrikoláj metropolita előadása Debrecenben

Nyikoláj metropolita, az orosz orthodox egyház szent szinódusának tagja kedden este a debreceni nagytemplomban „az egyház és a bé.keharc“ címmel előadást tartott. Előadásában hangsúlyozta, hogy a keresztény tanításokkal nem egyeztethető össze a támadásra készülés, vagy azoknak a támogató-«, akik atombombák, vagy szárnyas rakéták segítségével akarnának a keresztény civilizáció „megvédésének“ ürügye alatt agressziót elkövetni.

Nyikoláj metropolita szerdán délelőtt a debreceni kollégium oratóriumában „egyházi élet a Szovjetunióban“ címmel tartott előadást, a magyarországi református egyház esperesei, megyei missziói, előadói, valamint a debreceni teológiai akadémia tanári kara és hallgatói előtt, (MTI)

A szörnyökül tábor hadifoglyai a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban és a Kínai Népköztársaságban akarnak maradni

Keszon (Uj Kina)

A szongkokni tábor nem közvetlenül hazatelepített hadifoglyai hétfőn levelet intéztek Thimajja altábornagyhoz, a semleges haza telepítési bizottság elnökéhez és hozzájárulását, valamint támogatását kérte,k ahhoz a kérelmükhöz, hogy a koreai—kínai fél szabad embereknek tekintse és mint ilyeneket befogadj« őket. A levél másolatát, a hadifoglyok a koreai és kínai vöröskereszt társaságok útján eljuttatták a koreai—kínai félhezA szongkokni tábor 325 délkoreai. 21 amerikai és egy angol hadifoglya kedden délelőtt 11 órakor sajtóértekezle*et tar tott a panmindz'oni „hékepaeodá’,an“. Ez a «ejtóértekezlrt újabb csapást mért a ■washingtoni „lélektani hadviselésre“. A hadifoglyok a két fé! több mint 50

sajtótudósítója, valamim indái újságírók és a semleges hazatelepít'sí bizottság tagjai előtt nyilatkozatot olvastak fék amelyben a világ előtt feltárják, miért akarnak maradni és miért kérték a koreai—kínai féltől, hogy szabad emberként fogadja be őket. A nyilatkozat rámutat. miért nem térhetnek vissza a délkoreai hadifoglyok hazájukba, ahol kivégző osztag, gyújtőtábor, földesúri rendszer és egy am“rikai báb uralma alatt folytatott becstelen élet varlia ráiuk. Nem akarnak visszatérni az amerikaiak sem a maccarthvzmus, a bo=ror- kárvTiMSzés, a Jincs-törvénv és a faji megkülönböztetés mai Ameriká'ába. sem az ango1 hadifogoly abba a Nagvbritan- tdíha,. amelvet amerikai háhotfiba so* dórnak ma Koreában, legközelebb talán) Indokínában, -vagy Pakisztánban. (MTI)