Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)

1954-01-21 / 17. szám

QsStorfift, 1S9L É3ZAKMAGYÁR0RS2AG / / LENIN ELT LENIN EL inmnnnmmmmmmmiminmmimnirmnnrmwintiiiminiiiniiiiitinminiinitm ★ lenin Élni fog tiNiinMiiiimiiimimiiimiiimimnmimiiiHiiniiiiiiHiiuiiiiiiniiniiiiniiiiiimiiniiiimiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiininmnimw Találkozásom Leninnel Részlet Praszkovja Visnyakova, a moszkvai „Vlagyimir Iljics“ gyár munkása elbeszéléséből szabadultam ki a börtönből. Ez év ta­vaszán a forradalom fellendülőben volt. A kommunisták új erőt gyűj­töttek a küzdelemhez. De — mint tudják — nemsokára kitört az im­perialista háború. A petrográdi pártbizottság megbí­zásából Finnországból elhoztam Le­nin írásait, amelyeket Svájcból kül­dött haza elvtársainak. Az írások megmutatták a népnek a kivezető utat az imperialista háborúból. Én városról-városra jártam, hogy meg­ismertessem az emberekkel Lenin tanításait. A pórt által rámbízott munkát azonban nem sokáig tudtam folytat­ni, mert újra letartóztattak és Ja- kutiába száműztek. Már útban vol­tam 35 elvtársammal együtt Jakutia felé, amikor kitört a februári for­radalom, s mi visszatérhettünk pártmunkánkhoz. Milyen csodaszép is volt ez a pár hónap, februártól októberig! Nyolc hónapig tartó megfeszített harc, a nagy vihar előtti döntő napok! Az- időtójt Jakatyerinburgban éltem. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom napjai is itt értek. Axtán I megkezdődött a polgár­— ------------------1 háború, az intervenció­sokkal vívott harc. Emlékszem, egyszer a frontról Moszkvába utaz­tam és csapattestem megbízásából felkerestem Lenint. A fővárosban akkor nagyon hideg volt és éhezett a nép. Vlagyimir Iljics szívélyesen foga­dott, sok mindenről kérdezősködött, figyelmesen végighallgatott és azt mondta, hogy nekünk, kommunis­táknak kötelességünk törődni a har­cosok jó ellátásával és egészségével. Beszélgetésünk a Kreml ebédlőjé­ben, lencseleves mellett folyt le. Il­jics nagyon rosszul nézett ki, lát­szott rajta, hogy beteg és nem táp­lálkozik rendesen. Mégis az érde­kelte, hogy mi, frontkatonák hogyan élünk és milyen az ellátásunk, mi­lyen a csapatunk hangulata. Népünk győzelmének nagy szervezője, Le­nin, valamennyi dolgozó barátja, testvére volt. Elutazásom előtt búcsúzni men­tem hozzá, s akkor Vlagyimir Iljics zavartan átnyújtott nekem egy kis csomagot. — Ezt Nagyezsda Konstantyinova küldi magának — mondta. A vonat már a front felé haladt, amikor kibontottam a csomagot. A körülöttem ülők kíváncsian figyel­ték Iljics ajándékát. A csomagban néhány szem burgonya, kis danahka kenyér, két kisebbfajta hering és egy pár szem cukor lapult. A Nép­biztosok Tanácsa elnökének napi fejadagja! Nem vagyok érzékeny természetű, de kihullott a könnyem. ★ 4 front J pártszervezete néhány ' nap múlva népnevelő munkára küldött ki az egyik ezred­hez. Megtudtuk ugyanis, hogy el­lenséges elemek elégedetlenséget szítanak a katonák között. Sokat törtem a fejem, miről is beszéljek ezeknek az embereknek, hogy igaz ügyünk győzelméhez hitet és biza­kodást öntsek beléjük. A vörös katonáknak az éhező moszkvai gyermekekről beszéltem és arról, hogyan harcol a párt és hogyan küzd Lenin és Sztálin a nép boldogságáért, szabadságáért.,. Reggel az egész ezred egyember- ként indult harcba és ha tudnátok, 1912-ber. ”' milyen lelkesen harcoltak! KÜLDÖTTEK KÖZÖTT ------­/ EMLÉKEZIK A VILÁG Ott, ahol Járt... A. Lukovec, a „Pravda1' varsói tudósítója a többi között a követ­kezőket írja a „Pravda“ január 18-i számában; Poronino, ez a Lengyelország déli részén lévő kis helység, ma- gáravonta a figyelmet. Több mint negyven évvel ezelőtt itt járt Vla­gyimir Iljics Lenin. Emlékére mú­zeum nyílt meg Poronino egyik házacskájában. Lengyelországban a nép mély 6zeretete övezi Lenin halhatatlan nevét. Ez a kis házacska a nép ki­apadhatatlan szeretetének szimbó­lumává vált. Nincs olyan nap, hogy az emberek százai meg ne lá­togatnák a múzeumot. Lenin müveinek Mállftáaa Csehszlovákiában Csehszlovákiában az évfordnW alkalmából az üzemi klubokban, kulturházakban, hivatalokban és iskolákban könyvkiállításokat ren­deznek Vlagyimir Iljics Lenin mű­veiből. A kiállításokon egyrészt Vla­gyimir Iljics Leninnek Csehszlo­vákiában megjelent művei, más­részt szovjet és csehszlovák írók Lenin életét és alkotásait ismerte­tő művei láthatók. A francia tudósok a nagy Lenin emlékének adóznak V. I. Lenin halálának küszö­bönálló 30. évfordulójával kapcso­latban a „Pensée‘‘ című haladó fi­lozófiai folyóirat szerkesztősége január 14-én gyűlést rendezett, amelyen felolvasták a „Lenin, mint tudós és filozófus" című elő­adást. A gyűlésen Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának titkára elnö­költ. Lenin művel bolgár nyelven A bolgár falvak és városok dől« gozói egyre nagyobb számban ta-> nulmányozzák Lenin műveit. A népi hatalom évei alatt Lenin kü« lönböző műveit egymillióegyszáz- tizenkettőezer példányban adták ki. Az 1946-tól 1949-ig terjedő idő-*- szakban a Bolgár Kommunista Párt könyvkiadója Lenin kilenc-* kötetes válogatott műveit 145 ezer példányban adta ki, 1950-ben Le­nin kétkötetes válogatott művei 40 ezer példányban jelentek meg. Ma Lenin-emlékünnep Miskolcon a Déryné Színházban Az MDP nagymiskolci pártbizottsága és a városi tanács ma, január 21-én, csütörtökön este 7 órai kezdettel a miskolci Déryné-szín- házban Lenin halálának 30 éves évfordulója alkalmából központi em- lékfinnepséget rendez. Az ünnepi beszédet Kovács Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára tartja. Az ünnepséget kultúrműsor követi. A SZOVJET ÁLLAM MEGALAPÍTÓJA "pTiarmfne érzel ezelőtt, 1924 január 21-én súlyos veszteség érte a szov­jet népet: meghalt korunk legnagyobb géniusza, a szovjet állam megalapítója és vezetője, az egész világ dolgozóinak taní­tója és barátja, Vlagyimir Iljics Lenin. Egész élete egy hatalmas hőstett volt, egész életéve.1 önfeláldozóan szolgálta a munkásosztályt, a népet. Lenin akkor lépett a történelem küz­dőterére, amikor a kapitalizmus az im_ perializmus korszakába nőtt át és amikor megkezdődött a proletárforradalmak korszaka. Marx és Engels a tudományos kommunizmus megalapítói már a 19. szá­zad dere-kár» rámutattok, hogy a kapita­lizmus bukása edlke-rülhetetlen, hogy a kapfitaKzmus éppen olyan múló társadalmi rendszer, mint előtte a feudalizmus és a rabszolgatársaclalom volt. Lenin az új korszakra alkalmazva, alkotó módon to­vábbfejlesztette a marxizmust. Bebizonyí­totta, hogy az imperializmus rothadó, parazita kapitalizmus, hogy az impe­rializmus korszaka a szocialista forra­dalom előestéje és hogy a szocialista for­radalom az imperializmus korában köz­vetlen, gyakorlati szükségszerűség. Az imperialista korszak történelmi viszonyai­nak • vizsgálatából kiindulva Lenin meg­állapította, hogy a kapitalizmus egyen­lőtlen gazdasági és politikai fejlődése a kapitalizmusnak ebben az utolsó szakasza. 3>an még jobbam kiéleződik és ennek következtében lehetővé válik az impe­rializmus frontjának áttörése a leggyen­gébb láncszemnél, azaz lehetségessé válik a proletár-forradalom • „Az imperializmus a proletariátus szocialista forradalmának előestéje“ — írta Lénám. „Az imperia­lizmus, mm* a kapitalizmus legfelső foka” című történelmű jelentőségű mun­kájában. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom bebizonyította c lenini következte­tések hekyesBégét­T enin behatóan tanulmányozta Marx­^ i»ak és Engelsnek a szocialista for­radalomról és a proletariátus diktatúrá­járól szóló tanítását és bebizonyította, hogy a proletariátus diktatúrája az osz- tálysBÖvetrég különleges formája a vezető ezeie.pes. vúő jstíletaiáácas és « kassák-. má-nyolt nem proletár tömegek között. A proletariátus diktatúrájának legfőbb elve a munkásosztály és a parasztság szövet­sége, s ennek az elvnek az érvényesítése nélkül nem lehet felépíteni és megszilár­dítani a szocialista államot, biztosítani a szocializmus felépítését. Lenin fárad­hatatlanul dolgozott a szövetség — a szovjet állam alapjának megszilárdításán. Lenin alapította meg az orosz munkás- osztály harci vezérkarát: kommunista párt­ját. A kommunista párt a földkerekség egy- hatodát kitevő hatalmas ország dolgozói­nak élére állt és megszervezte az orosz imperialista burzsoázia elleni hatalmas rohamot. Az Októberi Szocialista Forra­dalom gyökeres változást hozott az ország társadalmi és állami életébe, a dolgozó­kat a tőke rabszolgáiból az ország teljes­jogú gazdáivá telte és véget vetett a nemzeti elnyomásnak. Lenin bebizonyította, hogy a szovjeit- liatalom a proletárdiktatúra legmegfele­lőbb államformája. A szocialista forra­dalom lendülete és eredményei csak a proletárdiktatúrán keresztül válnak mindannapi valósággá és hogy a szovjetek a proletariátus legátfogóbb, legdemokra­tikusabb tömegszervezetei. A szovjetek azok a szervek, amelyek képesek megtörni a tőke és politikai függvényeinek erejét és biztosítani a szocializmus építését. T enin híres áprilisi téziseiben 1917­l J ben rámutatott, hogy a demokrácia, a dolgozók demokráciájának legmagasabb formája nem a parlamentáris köztársa­ság, hanem a szovjet köztársaság. Lenin sokszor rámutatott, hogy a szovjet hata­lom ezer-zerte demokratikusabb a leg­demokratikusabb burzsoá köztársaságnál. Lenin a proletariátus diktatúrájáról szóló tanításában rámutatott arra, hogy lehet­ségesek a proletárdiktatúrának más poli­tikai formái is. „Az állam és forradalom“ című művében rámutatott, hogy az át­menet a kapitalizmusból a kommuniz­musba természetesen a ppütikai formák írta: A. Ovcsarova sokféleségét szüli, de e formák lényege mindamellett azonos: a proletáriátus diktatúrája. A nagy Leninnek ezt a -taní­tását teljes egészében bebizonyította a népi demokratikus országok tapaszaalata, minthogy a népi demokratikus országok­ban a proletárdiktatúra funkcióit telje­sítő államhatalmat más és más történelmi sajátosságok jellemzik. Lenin az oroszországi szocialista forra­dalom vezére és a világ el9Ő szovjet szo­cialista államának vezetője volt. Az orosz munkások és parasztok által létrehozott szovjet hatalom létrejöttének első nap­jaitól kezdve forradalmi intézkedések egész sorát hajtotta végre. A dolgozók kezébe ment át a nagyipar, a közlekedés, a külkereskedelem, a bankok- Megvetet­ték az új, szocialista tulajdon alapját. Oroszország évszázadokon át földéhes parasztsága végre földhöz jutott, mert a saovjethatalom kisajátította a földbir­tokosok földjét és a parasztoknak adta át. A cárizmus idején elnyomott orosz- országi nemzetiségek egyenjogúságot kap­tak és megindultak az önálló államiság útján. T enin rendkívül nagy figyelmet for­^ dítot* a néptömegek bevonására az állami és gazdasági vezetésire. A burzsoázia azt hirdette, hogy a néptömegek nem alkal­masak állami és szervezői tevékenységre. Lenin ezzel szemben rámutatott, hogy a kapitalizmus az, amely elfojtja és guzsbaköti a népi tehetségek millióit és hogy a nép a szervező és más tehetségek kiapadhatatlan forrása. A szovjethatalom rövid idő alatt felszá­molta az eló’jogokat élvező burzsoá hiva­talnoki kart és az államapparátusba be­vonta a munkásokat és dolgozó paraszto­kat. Megsemmisítette a régi rendőrséget, létrehozta az új népi milíciát, felszámolta a cári hadsereget, amelyet más népek ellen a gyűlölet szelemében neveltek, s helyette megalakította a munkások és parasztok új. hadseregét, amely a prole­tár internacionalizmus és más népek sza­badságának és függetlenségének üsztelet- bemartása szellemében nevelődött. Mindez megmutatta az egész világnak, a munkásoknak és parasztoknak, hogy a szovjethatalomban új állam, magasabb- típusú állam, igazi népi hatalom jött létre. Lenin közvetlen irántásával jöttek létre a szovjet állam összes szervei. Ö irányította az 1918 nyarán elfogadott első szovjet alkotmány kidolgozásának mun­káját, közvetlenül irányította a nemzeti szovjet köztársaságok megalakítását, ű vetette meg a szovjet népek barátságá­nak alapját. Lenin, valamint tanítványa és harcostársa. Sztálin irányításával foly­tak az előkészületek a szovjet szocialista köztársaságok szövetségének megalakítá­sára. 1922-ben létrejött a világ leghatal­masabb soknemzetiségű állama, a Szov­jetunió, amely az önkéntesség, a kölcsö­nös együttműködés, « népek barátságá­nak és egyenjogúságának alapján jött létre- A Szovjetunió megalakulása meg­nyitotta a szovjet államot alkotó nemze­tek előtt a gyors gazdasági és kulturális fejlődés útját. T enin a szovjet hatalom megalakul!.-* -J «.ínak első napjaitól kezdve fel­adatul tűzte ki, hogy a nehézipar fejlesz­tése által, az ország villamosítása által és a parasztság szövetkezeti mozgalmán ke­resztül le keil küzdeni az ország évszáza­dos elmaradottságát. A kommunista párt becsülettel teljesítette Lenin útmutatá­sait. A párt szakadatlanul szilárdította és fejlesztette a szovjet állam gazda­sági és politikai alapját, az ország szo­cialista iparosításának és a mezőgazda­ság kollektivizálásának politikáját foly­tatta. Ennek eredményeként a szovjet­ország elmaradott agrárországból hatal­mas szocialista ipari és kolhozállammá fejlődött. A gazdaság szocialista átalakí­tásával párhuzamosan megváltozott a szovjet táreadalom osztályösszetétele is. f elszámolt ák a - kizsákmányoló osztályom kát, mindjobban kifejlődött a népek barátsága, a szovjet nép erkölcsi-politi­kai egysége, a szovjet hazafiság­1936-ban a szovjet nép elfogadta az új alkotmányt, amely még jobban kiszélesí­tette a Szovjetunió állampolgárainak demokratikus szabadságjogait. A szovjet társadalmi és államrend ki­állta a Nagy Honvédő Háború mindé« megpróbáltatását. A háború után a Szovjetunió rendkívül rövid idő alatt újjáépítette népgazdaságát és további nagy sikereket ért el a kommunista tár­sadalom felépítése felé vezető úton. A XIX. pártkongresszus a kommur- izmus anyagi, termelési bázisának további hatalmas fejlesztését, valamint a szovjet emberek egyre növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek minél tel­jesebb kielégítését tűzte feladatul a párt és a szovjet nép elé. Lenin sohasem hagyta figyelmen kívül a nemzetközi helyzetet. A szovjet állam külpolitikája egyik fő kérdésének a né­pek közötti béke, a szocialista és a kapi­talista rendszer békés egymás mellett létezésének kérdését tekintette- Lénia már az Októberi Forradalom első napjai­ban a szovjetek TI. kongresszusán béke- javaslatot tett. Azóta a szovjet állam külpolitikájának alapja a békcpolittka. Lenin többször rámutatott, hogy * Szovjetunió es a kapitalista országok gaz­dasági rendszereinek különbözősége nem akadálya a világ népei barátságának és békés együttműködésének. A kommunista párt és a szovjet kormány állandóan har­col a normális kulturális és gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért egyfelől a Szovjetunió és a népi demokratikus or­szágok népei, másfelől a kapitalista or­szágok népei között. Ez a politika elő­mozdítja a béke megszilárdítását az egész világon és a népek anyagi jólétének emelését. A Szovjetunió a béke és demokrácia nemzetközi táborának vezetője, az első sorokban harcol a háborús gyújtoga­tok ellen. A szovjet nép a kommunista párt vezetésével továbbra is minden ere­jével szilárdítani fogja a szovjet szocia­lista államot, a kommunizmus sikeres fel­építésének és az egyetemes béke meg­szilárdításának legfontosabb esakf zét.

Next

/
Thumbnails
Contents