Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)
1954-01-21 / 17. szám
QsStorfift, 1S9L É3ZAKMAGYÁR0RS2AG / / LENIN ELT LENIN EL inmnnnmmmmmmmiminmmimnirmnnrmwintiiiminiiiniiiiitinminiinitm ★ lenin Élni fog tiNiinMiiiimiiimimiiimiiimimnmimiiiHiiniiiiiiHiiuiiiiiiniiniiiiniiiiiimiiniiiimiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiininmnimw Találkozásom Leninnel Részlet Praszkovja Visnyakova, a moszkvai „Vlagyimir Iljics“ gyár munkása elbeszéléséből szabadultam ki a börtönből. Ez év tavaszán a forradalom fellendülőben volt. A kommunisták új erőt gyűjtöttek a küzdelemhez. De — mint tudják — nemsokára kitört az imperialista háború. A petrográdi pártbizottság megbízásából Finnországból elhoztam Lenin írásait, amelyeket Svájcból küldött haza elvtársainak. Az írások megmutatták a népnek a kivezető utat az imperialista háborúból. Én városról-városra jártam, hogy megismertessem az emberekkel Lenin tanításait. A pórt által rámbízott munkát azonban nem sokáig tudtam folytatni, mert újra letartóztattak és Ja- kutiába száműztek. Már útban voltam 35 elvtársammal együtt Jakutia felé, amikor kitört a februári forradalom, s mi visszatérhettünk pártmunkánkhoz. Milyen csodaszép is volt ez a pár hónap, februártól októberig! Nyolc hónapig tartó megfeszített harc, a nagy vihar előtti döntő napok! Az- időtójt Jakatyerinburgban éltem. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom napjai is itt értek. Axtán I megkezdődött a polgár— ------------------1 háború, az intervenciósokkal vívott harc. Emlékszem, egyszer a frontról Moszkvába utaztam és csapattestem megbízásából felkerestem Lenint. A fővárosban akkor nagyon hideg volt és éhezett a nép. Vlagyimir Iljics szívélyesen fogadott, sok mindenről kérdezősködött, figyelmesen végighallgatott és azt mondta, hogy nekünk, kommunistáknak kötelességünk törődni a harcosok jó ellátásával és egészségével. Beszélgetésünk a Kreml ebédlőjében, lencseleves mellett folyt le. Iljics nagyon rosszul nézett ki, látszott rajta, hogy beteg és nem táplálkozik rendesen. Mégis az érdekelte, hogy mi, frontkatonák hogyan élünk és milyen az ellátásunk, milyen a csapatunk hangulata. Népünk győzelmének nagy szervezője, Lenin, valamennyi dolgozó barátja, testvére volt. Elutazásom előtt búcsúzni mentem hozzá, s akkor Vlagyimir Iljics zavartan átnyújtott nekem egy kis csomagot. — Ezt Nagyezsda Konstantyinova küldi magának — mondta. A vonat már a front felé haladt, amikor kibontottam a csomagot. A körülöttem ülők kíváncsian figyelték Iljics ajándékát. A csomagban néhány szem burgonya, kis danahka kenyér, két kisebbfajta hering és egy pár szem cukor lapult. A Népbiztosok Tanácsa elnökének napi fejadagja! Nem vagyok érzékeny természetű, de kihullott a könnyem. ★ 4 front J pártszervezete néhány ' nap múlva népnevelő munkára küldött ki az egyik ezredhez. Megtudtuk ugyanis, hogy ellenséges elemek elégedetlenséget szítanak a katonák között. Sokat törtem a fejem, miről is beszéljek ezeknek az embereknek, hogy igaz ügyünk győzelméhez hitet és bizakodást öntsek beléjük. A vörös katonáknak az éhező moszkvai gyermekekről beszéltem és arról, hogyan harcol a párt és hogyan küzd Lenin és Sztálin a nép boldogságáért, szabadságáért.,. Reggel az egész ezred egyember- ként indult harcba és ha tudnátok, 1912-ber. ”' milyen lelkesen harcoltak! KÜLDÖTTEK KÖZÖTT ------/ EMLÉKEZIK A VILÁG Ott, ahol Járt... A. Lukovec, a „Pravda1' varsói tudósítója a többi között a következőket írja a „Pravda“ január 18-i számában; Poronino, ez a Lengyelország déli részén lévő kis helység, ma- gáravonta a figyelmet. Több mint negyven évvel ezelőtt itt járt Vlagyimir Iljics Lenin. Emlékére múzeum nyílt meg Poronino egyik házacskájában. Lengyelországban a nép mély 6zeretete övezi Lenin halhatatlan nevét. Ez a kis házacska a nép kiapadhatatlan szeretetének szimbólumává vált. Nincs olyan nap, hogy az emberek százai meg ne látogatnák a múzeumot. Lenin müveinek Mállftáaa Csehszlovákiában Csehszlovákiában az évfordnW alkalmából az üzemi klubokban, kulturházakban, hivatalokban és iskolákban könyvkiállításokat rendeznek Vlagyimir Iljics Lenin műveiből. A kiállításokon egyrészt Vlagyimir Iljics Leninnek Csehszlovákiában megjelent művei, másrészt szovjet és csehszlovák írók Lenin életét és alkotásait ismertető művei láthatók. A francia tudósok a nagy Lenin emlékének adóznak V. I. Lenin halálának küszöbönálló 30. évfordulójával kapcsolatban a „Pensée‘‘ című haladó filozófiai folyóirat szerkesztősége január 14-én gyűlést rendezett, amelyen felolvasták a „Lenin, mint tudós és filozófus" című előadást. A gyűlésen Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára elnökölt. Lenin művel bolgár nyelven A bolgár falvak és városok dől« gozói egyre nagyobb számban ta-> nulmányozzák Lenin műveit. A népi hatalom évei alatt Lenin kü« lönböző műveit egymillióegyszáz- tizenkettőezer példányban adták ki. Az 1946-tól 1949-ig terjedő idő-*- szakban a Bolgár Kommunista Párt könyvkiadója Lenin kilenc-* kötetes válogatott műveit 145 ezer példányban adta ki, 1950-ben Lenin kétkötetes válogatott művei 40 ezer példányban jelentek meg. Ma Lenin-emlékünnep Miskolcon a Déryné Színházban Az MDP nagymiskolci pártbizottsága és a városi tanács ma, január 21-én, csütörtökön este 7 órai kezdettel a miskolci Déryné-szín- házban Lenin halálának 30 éves évfordulója alkalmából központi em- lékfinnepséget rendez. Az ünnepi beszédet Kovács Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára tartja. Az ünnepséget kultúrműsor követi. A SZOVJET ÁLLAM MEGALAPÍTÓJA "pTiarmfne érzel ezelőtt, 1924 január 21-én súlyos veszteség érte a szovjet népet: meghalt korunk legnagyobb géniusza, a szovjet állam megalapítója és vezetője, az egész világ dolgozóinak tanítója és barátja, Vlagyimir Iljics Lenin. Egész élete egy hatalmas hőstett volt, egész életéve.1 önfeláldozóan szolgálta a munkásosztályt, a népet. Lenin akkor lépett a történelem küzdőterére, amikor a kapitalizmus az im_ perializmus korszakába nőtt át és amikor megkezdődött a proletárforradalmak korszaka. Marx és Engels a tudományos kommunizmus megalapítói már a 19. század dere-kár» rámutattok, hogy a kapitalizmus bukása edlke-rülhetetlen, hogy a kapfitaKzmus éppen olyan múló társadalmi rendszer, mint előtte a feudalizmus és a rabszolgatársaclalom volt. Lenin az új korszakra alkalmazva, alkotó módon továbbfejlesztette a marxizmust. Bebizonyította, hogy az imperializmus rothadó, parazita kapitalizmus, hogy az imperializmus korszaka a szocialista forradalom előestéje és hogy a szocialista forradalom az imperializmus korában közvetlen, gyakorlati szükségszerűség. Az imperialista korszak történelmi viszonyainak • vizsgálatából kiindulva Lenin megállapította, hogy a kapitalizmus egyenlőtlen gazdasági és politikai fejlődése a kapitalizmusnak ebben az utolsó szakasza. 3>an még jobbam kiéleződik és ennek következtében lehetővé válik az imperializmus frontjának áttörése a leggyengébb láncszemnél, azaz lehetségessé válik a proletár-forradalom • „Az imperializmus a proletariátus szocialista forradalmának előestéje“ — írta Lénám. „Az imperializmus, mm* a kapitalizmus legfelső foka” című történelmű jelentőségű munkájában. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom bebizonyította c lenini következtetések hekyesBégétT enin behatóan tanulmányozta Marx^ i»ak és Engelsnek a szocialista forradalomról és a proletariátus diktatúrájáról szóló tanítását és bebizonyította, hogy a proletariátus diktatúrája az osz- tálysBÖvetrég különleges formája a vezető ezeie.pes. vúő jstíletaiáácas és « kassák-. má-nyolt nem proletár tömegek között. A proletariátus diktatúrájának legfőbb elve a munkásosztály és a parasztság szövetsége, s ennek az elvnek az érvényesítése nélkül nem lehet felépíteni és megszilárdítani a szocialista államot, biztosítani a szocializmus felépítését. Lenin fáradhatatlanul dolgozott a szövetség — a szovjet állam alapjának megszilárdításán. Lenin alapította meg az orosz munkás- osztály harci vezérkarát: kommunista pártját. A kommunista párt a földkerekség egy- hatodát kitevő hatalmas ország dolgozóinak élére állt és megszervezte az orosz imperialista burzsoázia elleni hatalmas rohamot. Az Októberi Szocialista Forradalom gyökeres változást hozott az ország társadalmi és állami életébe, a dolgozókat a tőke rabszolgáiból az ország teljesjogú gazdáivá telte és véget vetett a nemzeti elnyomásnak. Lenin bebizonyította, hogy a szovjeit- liatalom a proletárdiktatúra legmegfelelőbb államformája. A szocialista forradalom lendülete és eredményei csak a proletárdiktatúrán keresztül válnak mindannapi valósággá és hogy a szovjetek a proletariátus legátfogóbb, legdemokratikusabb tömegszervezetei. A szovjetek azok a szervek, amelyek képesek megtörni a tőke és politikai függvényeinek erejét és biztosítani a szocializmus építését. T enin híres áprilisi téziseiben 1917l J ben rámutatott, hogy a demokrácia, a dolgozók demokráciájának legmagasabb formája nem a parlamentáris köztársaság, hanem a szovjet köztársaság. Lenin sokszor rámutatott, hogy a szovjet hatalom ezer-zerte demokratikusabb a legdemokratikusabb burzsoá köztársaságnál. Lenin a proletariátus diktatúrájáról szóló tanításában rámutatott arra, hogy lehetségesek a proletárdiktatúrának más politikai formái is. „Az állam és forradalom“ című művében rámutatott, hogy az átmenet a kapitalizmusból a kommunizmusba természetesen a ppütikai formák írta: A. Ovcsarova sokféleségét szüli, de e formák lényege mindamellett azonos: a proletáriátus diktatúrája. A nagy Leninnek ezt a -tanítását teljes egészében bebizonyította a népi demokratikus országok tapaszaalata, minthogy a népi demokratikus országokban a proletárdiktatúra funkcióit teljesítő államhatalmat más és más történelmi sajátosságok jellemzik. Lenin az oroszországi szocialista forradalom vezére és a világ el9Ő szovjet szocialista államának vezetője volt. Az orosz munkások és parasztok által létrehozott szovjet hatalom létrejöttének első napjaitól kezdve forradalmi intézkedések egész sorát hajtotta végre. A dolgozók kezébe ment át a nagyipar, a közlekedés, a külkereskedelem, a bankok- Megvetették az új, szocialista tulajdon alapját. Oroszország évszázadokon át földéhes parasztsága végre földhöz jutott, mert a saovjethatalom kisajátította a földbirtokosok földjét és a parasztoknak adta át. A cárizmus idején elnyomott orosz- országi nemzetiségek egyenjogúságot kaptak és megindultak az önálló államiság útján. T enin rendkívül nagy figyelmet for^ dítot* a néptömegek bevonására az állami és gazdasági vezetésire. A burzsoázia azt hirdette, hogy a néptömegek nem alkalmasak állami és szervezői tevékenységre. Lenin ezzel szemben rámutatott, hogy a kapitalizmus az, amely elfojtja és guzsbaköti a népi tehetségek millióit és hogy a nép a szervező és más tehetségek kiapadhatatlan forrása. A szovjethatalom rövid idő alatt felszámolta az eló’jogokat élvező burzsoá hivatalnoki kart és az államapparátusba bevonta a munkásokat és dolgozó parasztokat. Megsemmisítette a régi rendőrséget, létrehozta az új népi milíciát, felszámolta a cári hadsereget, amelyet más népek ellen a gyűlölet szelemében neveltek, s helyette megalakította a munkások és parasztok új. hadseregét, amely a proletár internacionalizmus és más népek szabadságának és függetlenségének üsztelet- bemartása szellemében nevelődött. Mindez megmutatta az egész világnak, a munkásoknak és parasztoknak, hogy a szovjethatalomban új állam, magasabb- típusú állam, igazi népi hatalom jött létre. Lenin közvetlen irántásával jöttek létre a szovjet állam összes szervei. Ö irányította az 1918 nyarán elfogadott első szovjet alkotmány kidolgozásának munkáját, közvetlenül irányította a nemzeti szovjet köztársaságok megalakítását, ű vetette meg a szovjet népek barátságának alapját. Lenin, valamint tanítványa és harcostársa. Sztálin irányításával folytak az előkészületek a szovjet szocialista köztársaságok szövetségének megalakítására. 1922-ben létrejött a világ leghatalmasabb soknemzetiségű állama, a Szovjetunió, amely az önkéntesség, a kölcsönös együttműködés, « népek barátságának és egyenjogúságának alapján jött létre- A Szovjetunió megalakulása megnyitotta a szovjet államot alkotó nemzetek előtt a gyors gazdasági és kulturális fejlődés útját. T enin a szovjet hatalom megalakul!.-* -J «.ínak első napjaitól kezdve feladatul tűzte ki, hogy a nehézipar fejlesztése által, az ország villamosítása által és a parasztság szövetkezeti mozgalmán keresztül le keil küzdeni az ország évszázados elmaradottságát. A kommunista párt becsülettel teljesítette Lenin útmutatásait. A párt szakadatlanul szilárdította és fejlesztette a szovjet állam gazdasági és politikai alapját, az ország szocialista iparosításának és a mezőgazdaság kollektivizálásának politikáját folytatta. Ennek eredményeként a szovjetország elmaradott agrárországból hatalmas szocialista ipari és kolhozállammá fejlődött. A gazdaság szocialista átalakításával párhuzamosan megváltozott a szovjet táreadalom osztályösszetétele is. f elszámolt ák a - kizsákmányoló osztályom kát, mindjobban kifejlődött a népek barátsága, a szovjet nép erkölcsi-politikai egysége, a szovjet hazafiság1936-ban a szovjet nép elfogadta az új alkotmányt, amely még jobban kiszélesítette a Szovjetunió állampolgárainak demokratikus szabadságjogait. A szovjet társadalmi és államrend kiállta a Nagy Honvédő Háború mindé« megpróbáltatását. A háború után a Szovjetunió rendkívül rövid idő alatt újjáépítette népgazdaságát és további nagy sikereket ért el a kommunista társadalom felépítése felé vezető úton. A XIX. pártkongresszus a kommur- izmus anyagi, termelési bázisának további hatalmas fejlesztését, valamint a szovjet emberek egyre növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek minél teljesebb kielégítését tűzte feladatul a párt és a szovjet nép elé. Lenin sohasem hagyta figyelmen kívül a nemzetközi helyzetet. A szovjet állam külpolitikája egyik fő kérdésének a népek közötti béke, a szocialista és a kapitalista rendszer békés egymás mellett létezésének kérdését tekintette- Lénia már az Októberi Forradalom első napjaiban a szovjetek TI. kongresszusán béke- javaslatot tett. Azóta a szovjet állam külpolitikájának alapja a békcpolittka. Lenin többször rámutatott, hogy * Szovjetunió es a kapitalista országok gazdasági rendszereinek különbözősége nem akadálya a világ népei barátságának és békés együttműködésének. A kommunista párt és a szovjet kormány állandóan harcol a normális kulturális és gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért egyfelől a Szovjetunió és a népi demokratikus országok népei, másfelől a kapitalista országok népei között. Ez a politika előmozdítja a béke megszilárdítását az egész világon és a népek anyagi jólétének emelését. A Szovjetunió a béke és demokrácia nemzetközi táborának vezetője, az első sorokban harcol a háborús gyújtogatok ellen. A szovjet nép a kommunista párt vezetésével továbbra is minden erejével szilárdítani fogja a szovjet szocialista államot, a kommunizmus sikeres felépítésének és az egyetemes béke megszilárdításának legfontosabb esakf zét.
