Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)

1954-01-20 / 16. szám

Szerda, Í95Í. jarraár to. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 TÖRTÉNET LENINRŐL A MOZDONYFÜTŐ tóitól után 10 perccel kellett a 7I-es számú vonatnak megál- Iania a Petrograd előtti Ugyelnaja állomáson. A mozdonyvezetővel megbeszélték, hogy az állomástól a kelleténél egy kissé távolabb ál­lítják meg a mozdonyt, egészen a perron végén, ahová a fényszórók sugarai nem érnek el. A fűtő le­száll a mozdonyról, helyét Vlagyi­mir lljics foglalja el. A 71-es számú vonat mozdony- vezetője sohasem látta még Lenint. De még ha látta volna is, most amúgy sem ismerné ttieg. Szakállát leborotváltatta, fején fekete, szem­ellenzős sapkát viselt. Amikor a vonat megállt és a sötétben a fűtő leugrott, Vlagyimir Tljics olyan magabiztosan lépett fel a mozdony lépcsőre, hogy a moz­donyvezető semmit sem kérdezett. Világos, hogy csal;is Lenin lehetett. XJárman álltak a mozdonyon: a mozdonyvezető, a segédje és Lenin. A mozdonyt fával fűtötték. Vla­gyimir lljics megfigyelte: a segéd mozdonyvezető a fát először a tűz mellett lévő rekeszbe tette és ami­kor megszáradt, néhányat a tűzre dobott, a parazsat pedig egy vas­lapáttal elegyengette, hogy jobban égjen. Vlagyimir lljics egy szeget kere­sett a falon, arra akasztotta ka­bátját, feltűrte az ingét és hozzá­fogott fűteni. A nyers fát betette a rekeszbe, majd a tűzre dobta, a lapáttal megforgatta az izzó parazsat. A mozdonyvezető minduntalan meg­fordult és csodálkozva nézte Le­nint. A mozdonyvezető segédje is elégedett volt, pihenhetett. Félre, húzódott, rágyújtott a pipájára és figyelte az új fűtőt. így utaztak Bjeloosztrov ha- tárállomásig. Ezután már Finnország következett. Az utasokat igazoltatták. Az egész vonatot átkutatták. A moz­donyvezető gyorsan leszállt, a sze­relvényhez futott és lekapcsolta a mozdonyt. Azután a vízszivattyú­hoz vezette, hogy vizet vegyen fel. Lassan dolgozott. Az állomáson már a harmadik jel is elhangzott, de a mozdony még mindig a szi­vattyúnál állt. Az indító lihegve futott a moz­donyvezetőhöz és sípjára mutatott: Itt az indulás ideje! Ekkor a moz­donyvezető gyorsan visszatolatta a mozdonyt és összekapcsolta a vo­nattal. Az indító jelt adott. A z állomáson az egyik tiszt fi­gyelte a mozdonyvezetőt. Va­lami eszébe juthatott, mert intett a kezével. Katonák rohantak a moz­donyhoz. .. De a vonat már mozgott és elro­bogott. A moszkvai magyar népművészeti és iparművészeli kiállífáson December 29-én Moszkvában a Történelmi Múzeum termeiben nyitották meg a magyar népművészed és iparművészeti kiállítást, amelyet a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztériuma és a Magyar Népköztársaság népművelési _ mi­nisztériuma rendezett. —— A képen; D• Domanevszkij. a müvCszettörtcnclem doktora, az új Magyarország kerámia-készítményeivei ismerted meg d látogatókat, ÚJÍTOK ÚJ ELET A RUDOLFTELEPI ELLA-AKNABAN... PEJÉE ERNŐ. A Lenta Kohászati Művek kiváló újítója, a metallográ­fiái laboratórium technikusa. Újítása- V*I iíren olcsón tudunk majd nagy hőhatást bíró elemeket gyártani. Az. újítás hatalmas megtakarítást credmc, nyer. MAROSVABI IsASZEO. A »diósgyőri kohászat termelési osztálvvez.efője szintén kiváló ujító. A köracélgyártás észszerűsítése megkönnyítetne a mun­kát és kétszeresére emelte a terme­lési. Mire Tárnak még a hangonyi földművesszövetkezet vezetői? A hsngonyl földmüvesszövetkeaetben a dolgozó parasztok már többször kértek kapát, ekevasat, patkószegeit, boronasze­get és egyéb mezó'gazdasági alkatrésze­ket, — de nem kaptak. A dolgozó piarasztok javítani akarják mezőgazdasági felszereléseiket, de a Kan­gonyi földmflvesszövetkezet vezetője nem segíti mimikájukat, nem rendeli meg a szükséges tárgyakat. A hangonyi földművesszövetkezet veze­tőjét súlyos felelősség terheli, amiért hátráltatja a dolgozó parasztok tavaszi munkákra való felkészülését. A HOLT AKNA. Közel három évtizeddel ezelőtt, ! 926-ban bezárták a borsodi szén­medence egyik bányáját, a rudolfte- lepi Ella-aiknát. Elszállították a mű­szaki berendezéseket, szélnek eresz­tették a munkásokat. Teltek az évek s a bányát lassan ellepte a víz, összeomlottak a vágatok, megszűnt sz élet. 1950-ben a Borsodi Szénbányászati Tröszt műszaki vezetői megkezdték az Ella-akna üzembeállítására vo­natkozó új tervek kidolgozását. Nemsokkal később csákányok köp. pantak az akna környékén, meg­kezdték a kibontást. A szivattyúk motorjai felzúgtak s az aknában egyre-egyre fogyott a víz. Újra fa­lazták a vágatokat, végtelenkőtelű szállítógépet helyeztek üzembe. Kül­színen vasutat építettek és 1954 ja­nuárjában új élet kezdődött a ru. dolftelepi EUa-aknában, megkezdő­dött a termelés. NAPI 40 VAGON SZÉN. Az Ella-akna ma már naponta több mint 40 vagon szenet küld a felszínre. A csapatok a régi vága­tok mellett csoportos pillérfejtéssel dolgoznak, hogy a korszerű bánya­művelés követelményeinek megfele­lően aknázzák ki az új bánya két­millió- tonnányi fekete gyémántját. A vágatmenti pillérek lefejtése után új frontfejtéseket alakítanak ki, de ekkorra már teljesen gépesítik a szállítást. KCSZttLOPfcS AZ ÜNNEPRE. Ella-akna dolgozói nagy lelkese­déssel készülnek a pártkongresszus méltó megünneplésére. Elhatározták, hogy naponta 60 vagon szenet lei­méinek. Ez annál nagyobb jelentő­ségű, mert az EUa-aknában termelt szén közvetlenül a lakások, kórhá­zak és iskolák fűtésére szolgál. A rudolítelepi bányaüzem több kom­munista bányásza kérte, hogy' őt is az EUa-aknába osszák be, hogy ez­zel is hozzájárulhasson az akna dől. gozói nagyszerű vállalásainak meg­valósításához. Az akna dolgozói bá­nyászszívvel, bányászakarattal hai- colnak, s ígéretüket tettek követik. CikkgYüjtemény — tőkés országokról Cikkgyűjtemény jelent meg „A mun­kásosztály helyzete és harca az európai tőkés országokban” címmel. A cikkek a második világháború utáni időszakkal foglalkoznak, szerzőik bemutatják, hogy ebben az időszakiban hogyan folytatódott a munkásosztály elnyomorodása a tőkés országokban. Begyűjtési versenyt indítottak a pártkongresszus tiszteletére a fiigödi dolgozó parasztok Fügöd község dolgozó parasztjai a múlt esztendőben az elsők között teljesítették beadási kötelezettségü­ket. Az idén is példamutatóan akar­nak élenjárni a járás községei között folyó versenyben. A jól működő be­gyűjtési állandó bizottság tagjai hét­főn este a tanácsházán megbeszélést tartottak, amelyen resztvettek a falu élenjáró dolgozói is. A pártkongresszus tiszteletére idő előtt eleget akarnak tenni kötelezettségüknek. Pecsenye István tanácselnök sza­vai után élénk vita kezdődött. A dolgozó parasztok, számbavéve a kö­rülményeket, erősnek érzik magu­kat, hogy megyei versenyt kezde­ményezzenek a kongresszus tiszte­letére. De párosversenytársat is ke­resnek. A szomszédos Forró község dolgozó parasztjai gyenge ellenfe­lek. Még 1953-as adósságaik is van­nak. A fügödiek meg is tréfálják őket. A napokban néhány liter tejet és tojást küldenek nekik „segítség­képpen”, hogy vegyék észre magu­kat és javítsanak a begyűjtésen. A fügödiek végül is a távolab­bi szomszéd község, Fancsal dol­gozó parasztságát hívták ki pá­rosversenyre. A megbeszélésen számbavették azt is, hogy az új begyűjtési rende­let alapján, az idén könnyebben tud­ják teljesíteni a beadást. Az egyik jelenlévő dolgozó parasztnak, Trem- boczki Istvánnak például 672 liter tejjel, 20 és fél kilogramm tojással, 20 és fél kilogramm baromfival és 68 kilogramm sertéssel keU keveseb­bet beadnia, mint tavaly. Ez a ked­vezmény Trembóczki Istvánnak több mint 3000 forint jövedelemmel töb­bet jelent. A dolgozó parasztok az értekezle­ten arról beszéltek, hogy ebben az évben bátrabban versenyezhetnek, mert az új beadási rendelet igen ér­tékes kedvezményeket nyújt a mun­kához. Az értekezleten a dolgozók ver­senyfelhívást dolgoztak ki, amelyet még aznap este falugyűlés elé tér jesztett-sk; „Felhívjuk Borsod megye dolgozó parasztságát, hogy a III. párt- kongresszus tiszteletére Indítsa­nak begyűjtési versenyt. Mi, fügödi dolgozó parasztok vállal­juk, hogy első negyedévi begyűjtési tervünket állatból és állati termé­kekből határidő előtt 15 nappal, március 15-ére, első négyhavi tejbe, adási tervünket pedig határidő előtt 12 nappal, a kongresszus napjáig teljesítjük. Ugyanakkor a község dolgozó parasztjainak 30 százaléka, a pártkongresszus napjáig egész fél­évi vágómarha, sertés, baromfi és tojásbeadási kötelezettségét teljesíti. A begyűjtést már most megkez­dik. A személyes példamutatáson túl, a pártszervezet népnevelőinek segítsé­gével felkeressük a dolgozó parasz­tokat és felhívjuk őket a begyűjtési határidők megrövidítésére. Ugyan, akkor párosversenyre hívjuk Fancsal község dolgozó parasztjait." A falugyűlésen résztvettek a fan­csali dolgozó parasztok küldöttei is, akik közül Ambróezki András 14 holdas dolgozó paraszt bejelentette: — „Alijuk a versenyt és győztesen akarunk az élre tömi!*“----------- ■Mlliniiiw ■ A 111. pártkongresszus tiszteletére Az ózdi martin karbantartó brigádjainak versenvvállalása kafegyelem és a technológiai fegye­lem megjavítását, a minőségi mun­Az ózdi martinacélműben két karbantartó részleg működik. Az egyiket Pukk Károly sztahánovista főművezető irányítja, a másikat Lup- ták Gusztáv sztahánovista üzemve­zető. A két részleg dolgozói elhatá­rozták, hogy a III. pártkongresszus tiszteletére egymással párosverseny­ben dolgoznak, a több és jobb minő­ségű acél gyártása feltételeinek biz­tosításáért. kát, az üzemzavarok gyors elhárí­tását. a késedelemnélküli anyag- szállítást. A balesetelhárításban a politikai és szakmai továbbkép­zésben, valamint az újításokban is versenyben állnak egymással. Az ózdi acélmű dolgozói érdeklődve fi­gyelik, vájjon melyik kollektíva nyeri el majd a megtisztelő első he­A két brigád vállalta a mun- lyet. Termeljünk többet, jobbat, olcsóbban A Dimávag Gépgyár levele a kohászathoz A napokban kéréssel fordultak a DiMÁVAG Gépgyár dolgozói a Le­nin Kohászati Művek dolgozóihoz, különösképpen a vasöntöde, acélön­tődé és nagykovácsműhely üzemek­hez. 1954-ben olcsóbban, többet, jobbat kell termelnünk. Az elmúlt évben sok kárt és bosszúságot okozott az, hogy az előbb említett három üzem, Jltikó házi jegyzeteli , 4 kiiaaég-I 8 kilométerre Sátor­aljaújhelytől, az Eperjes—Tokaji (zempléni) hegy alatt a Dózsva-patak hosszában épült. Lakói magyarok, az idősebbek beszélnek tótul is." így kezdődnek annak a díszes album­nak bevezető sorai, amelyet Put oki Sándor mikóházi postamester nagy meg­becsüléssel, jogos büszkeséggel őriz. A benne elhelyezett fényképek, feliratok, ujságkivágások szinte megörökítik a község kulturális fejlődésének egyes állomásait. A kultúráiét 1949-ben kezdett kibon­takozni. öt lelkes kultúrmunkás. vala­mint Pataki Sándor és felesége voltak az áttörök. A kuVármunkának mély gyökerei vannak: a l<zlu és a környező községek népi művészete, hagyományai- A mármár veszendőbe menő népi tán­cokat, örömet, bánatot kifejező dalokat felkut-tják, felelevenítik. Újból köz­kinccsé teszik. Eddig például 63 helyi és környéki népdalt gyűjtöttek össze, egy részét a népművészeti intézet ki­küldöttei, más részét Pataki. Sándor és felesége. A lelkes ku-ltúrmun húsok pe­dig kultúrelöadásokon és más megnyil­vánulásokon. összejöveteleken művészi formában adják vissza a falunak saját kincseit. Közismert és népszerű táncuk, a „konyhalánc", a „rezgőcsárdái“, van cg)- leánytáncuk, amit nótája után ,,örtlöglánc“-nak neveztek el, A dal- és táncgyüjtemény egyre jobban bővül, gazdagodik­A niíhullást A fel jegy mének I ° miU 1 házi kultúrcso­port 1950 május 28-án mutatkozott be játékával az országos kultúrversenyen Miskolc dolgozóinak. A megyei döntő­iben a súnjótszócsoport hatodik lett „Az okos nadrág“ című jelenettel. A következő cv a tánccsoportnak hozott sikert. Az ,,Észaltmagyarország“ 1951 február I2~i számából kivágott kis cikk így szól: ,.A mikóházi tánccsoport a .lakodalmi jelenet" című táncszámár val, amelyet magyar és szlovák énekszó- makkal kísértek, negyedik helyezést érte el a tánccsoportok versenyében•“ A „Művelt Nép“ azokban, a napokban megjelent száma részletesen leírja a tánc menetét. 1952 március 16-án a járási kait ár­versenyben első helyezést érték el. Apr rilis lén — amelyről szintén megemlé­kezett az „Eszakmngyarország", Sátor­aljaújhelyen szerepeltek. Megemlékezik a „Szabad Ifjúság“ cikke is a mikóházi tánccsoportról- Ugyanez év szeptember 19-én Monokon nagy ünnepség zajlott le Ide is meghívták a kultürcsoportot■ Jól szerepeltek. Sztaniszlaw Pietak len­gyel iró így nyilatkozott róla: „Gyö­nyörű mit!" kultúrcsoport műm­____________kájáru felfigyeltek a fővárosban is. Hanglemezre vették népi lakodalmas nótáikat- 1953-ban a megyei bemutatón is szerepeltek. Az ..Észak- magyarország" és a ,,Művelt A ép1 megemlékezett róla egy-egy cikkben. A mikóházi kultúrmunkások büszkék eddig elért eredményeikre. Joggal.' A siker azonban nem tette elbizakodottá, még jobb. még eredményesebb mun­kára buzdította őket­A járási kultűrversenyék nagy érdek­lődést váltottak ki a kultúrcso portok­ból. Nem maradtak hatás nélkül a mi.kóháziakra sem. Hosszú betek óta készülnek már arra. hogy újból meg­csillogtassák művészi képességüket, új táncokkal, népi játékokkal gazdagítsák népművészetünket- Karácsonykor meg is tartották a helyi bemutatót. A falu lakói voltak az első bírálok- A kultúr­csoport mint mindig, kiválóan szere­pelt. Sok kellemes percet, vidámságot szerzett a nézőknek. A kultúrcsoport játéka méltán váltotta ki a falu lakói- nah elismerését, I4 Itarrie.onrll a I Auhurcsnport tag­jai. még odaadóbban készülnek a ver­senyre■ Próbálják, csiszolják az egyes jeleneteket, hogy még művésziebben, még tisztábban tolmácsolják a járási 1 sok selejtes félkész darabokat szál­lított a DiMAVAG Gépgyárnak. Kérjük a diósgyőri kohászat dolgo­zóit — írják levelükben a DiMA- VAG-ból —, hogy ebben az évben kövessenek el mindent a minőség s a két gyár egyiittműködésenék meg­javításáért! 30.000 forint Jutalom újításért A diósgyőri elektroacélműben négy újító, köztük Giflo András technikus és László András villanyszerelő az elmúlt évben kiváló újítást dolgo­zott ki. Az egyik elektrokemencébe újfajta fojtótekercset építettek be. amely gyorsabb beolvadást, nagyobb feszültséget eredményezett, s egyút­tal áramot takarít meg. Az újítást bevezették. A négy újító 30.000 fo­rint jutalmat kapott. 120 tonna jóminőségü acél terven felül A diósgyőri kohászat martinacél- müjében az új évben a „Beloian­nisz” kemence kollektívája: Oláh József kétszeres sztahánovista. Gom. bős János „Kiváló kohász” és Nyi- kes Imre sztahánovista olvas/,tár brigádjai megfogadták, hogy a III pártkongresszus tiszteletére brigá- donkint 40—40 tonnával túlteljesítik havonta az I. negyedévi tervet. A három brigád azon igyekszik, hogy március végére büszkén jelenthessék a 120 tonna túlteljesítést. A hengerde megsegítésére A diósgyőri martinacélműben az öntőcsarnoki dolgozók arra adták szavukat, hogy a hengerde munká­jának zavartalansága érdekében folyamatosan biztosítják a megfelelő hőfokú, a jó minőségű acélt. Műsza­ki dolgozók, íélportál darusok, üstö- sök, salakosok mind nagy lelkese déssel harcolnak a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásaik teljesí­téséért. Hoftman László brigádja ( akar az első lenni a versenyben. Decemberben is kiválóan dolgoztak, 2000 forintop felül kerestek.-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents