Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)

1954-01-17 / 14. szám

‘J ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1954. január 17. 4. J. Visinszkij levele az ENSZ íősitliáráfioz Newyork (TASZSZ). A. J. Visinszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ- beli képviselője 1954 január 14-én a következő levelet küldte Ham- marskjöldnek, az ENSZ főtitkárának: „Tisztelt Főtitkár Ur! Ez óv január 11-i 25/01. számú levelével és Pandit asszonynak, a közgyűlés elnökének a levélhez csatolt közleményével kapcsolatban a szovjet kormány megbízásából ezennel tisztelettel közlöm, hogy a Szov. jetúnió kormánya egyetért a közgyűlés elnökének azon javaslatával, hegy ez év február 9-én újból megkezdjék a közgyűlés VIII. üléssza­kának munkáját. Emellett a Panmindzsonban kialakult helyzetet szemeiéit tartva, a Szovjetunió szükségesnek tartja rámutatni, kívánatos a közgyűlésnek korábbi, ez cv január 22-rc történő összehívása. Tisztelettel A. J. Visinszkij“ (MTI) Bécs — 2588-ban? Becsben rohamosan csökken a szüle­tések száma. A jobboldali osztrák lapok­ban ilyen és hasonló címekkel talál- kozhatunk: „Ausztria, az utódnclküli ország„A gyermektelen házasságoké-e a jávo r“, stb. 1951-ben pontosan jelével kevesebb gyermek született, mini 1947-ben, s azóta csak romlott a helyzet. A jobboldali lapok, az ijesztő arány­számok után, természetesen nagy buzga­lommal kutatják az „okokat“. Mind­össze egy közülük, a „Die Presse“ is­merte el, hogy az ok az anyagi nehéz­ségekben, a szegénységben, a lakás­hiányban keresendő Ha adva van az ok, mi legyen a teendő? — kérdezheti joggal bárki. A „Die Presse“ furcsa választ ad: minden maradjon a régiben. De aztán hozzáteszi: „Amennyiben a hat év óta, feljegyzett születéscsökkenés továbbra is ilyen méretéi marad, Bécs 2588-ban teljesen kihalt lesz.“ Többen Ausztria hivatalos személyi­ségei közül, borúlátónak nevezték a lapot. Inkább túlontúl derülátónak hisz- szűk: nagyfokú optimizmus kell ahhoz, hogy valaki a jelenlegi ausztriai rend­szert 2588-ban is meglévőnek képzelje- Ezt a véleményt osztja a ..Tagebuch“ című haladó osztrák lap is: „A ,Die Presse‘ vigasztalódhat: a kapitalizmus nem. fogja megérni a 2588-as évet — erről az az ifjúság jog gondoskodni, amelynek ez a társadalom elvágja élet­útját.“ A ÉniszíerlaÉcs és a SZÖí elnsiisépek fiatározata a szocialista munHaverseny szervezés« néhány Kérdéséről A minisztertanács és a SZOT el­nöksége fontos határozatot hozott a szocialista munkaverseny szervezé­sének néhány kérdéséről. A határozat megállapítja, hogy az eimúlt években hatalmas eredmé­nyeket értünk el a szocialista mun­kaverseny fejlődésében. A munka­verseny kibontakozása volt a forrá­sa azoknak a sikereknek, amelyek szocialista építámunkánkat jellem­zik. Ugyanakkor azt is megállapítja a határozat, hogy a szocialista mun­kaverseny fejlődése nem egyenletes, a versenyszervező és irányító munka elmarad a dolgozók versenylendüle- fénck általános fejlődése mögött, a verseny néhány szervezési elve és módszere elavult, nem felel meg a jelenlegi követelményeknek. A határozat rámutat arra, hogy a munkaverseny szervezésének megja­vításával lehetővé kell tenni dolgo­zóink szaktudásának, kezdeményező erejének korlátlan kibontakozását. E célkitűzések megvalósítását a ver­senyszervező munka alapelvcinek néhány módosításával segíti elő a határozat. így kimondja, hogy a sztahánovista és „a szakma kiváló dolgozója“ címért folyó verseny fel­tételeit egységes elvek szerint kell kidolgozni és biztosítani kell, hegy e kitüntető címeket az eddiginél több dolgozó érhesse el. A határo­zat értelmében a jövőben a sztahá­novista feltételeket műhelyenként kell megállapítani. A normateljesí­tés követelményét a műhely bizo­nyos százalékkal felemelt átlagá­nak megfelelően kell megszabni. Ez a követelmény a műhelyátlag ha­vonkénti alakulásához igazodik, ami lényegében azt jelenti, hogy a nor- mateljesítcsi követelmény megálla­pításánál minden hónapban figye­lembe veszik a műhely adottságát. A határozat rendelkezéseinek meg­felelően, a jövőben a feltételeket egy hónapon át teljesítő dolgozónak oda kell ítélni a sztahánovista cí­met, s ez a körülmény a dolgozók szélesebb rétegei számára biztosítja a kitüntetés elnyerésének lehetősé­gét. A normateijesítés követelménye mellett a határozat még négy olyan feltételt állapit meg, amely a minő­ség megjavítására, a nagyobb taka­rékosságra, újításra, az élenjáró munkamódszerek átadására, illetve átvételére és a munkafegyelem meg­tartására ösztönzi a dolgozókat. Ezek a feltételek fokozottan a terv teljesítése, a kormányprogram megvalósítása szolgálatába állítják a' versenyt. Ennek egyoldalúságát, sab­lonosságát, kizárólag a magas telje, sítmény hajszolását — felszámolják és a gazdaságosabb, minőségileg jobb termelést segítik elő. Az új intézkedések — megfelelő­en érvényre juttatva a verseny tár. sadalmi ellenőrzésének elvét — a bürokratikus és formális verseny- szervező munka felszámolását is elő­segítik. A jövőben a műhely dolgozói ítélik oda az arra érdemes dolgozó­nak a sztahánovista címet, amely e kitüntetések adásának alapját képe­zi. A műhely dolgozói döntenek majd a sztahánovista cím elnyerésé­vel kapcsolatos egyéb kérdésekben is. A jövőben a sztahánovista címet havonként kell odaítélni az arra ér­demes dolgozónak. Aki egy, illetve két hónapig saját hibájából nem tel­jesíti a feltételeket, nem használhat. ja a sztahánovista címet. Az előzőén megszerzett kitüntetéseket (például sztahánovista jelvényt) azonban to­vábbra is viselheti. Ezek az intéz­kedések megerősítik a verseny társa­dalmi ellenőrzését és emelik a Szla- hánov-mozgalcm tekintélyét. A határozat — azzal, hogy „a szak­ma kiváló dolgozója“ cím elnyerését nem köti külön feltételekhez — elő­segíti e fontos verseny fellendítését is és az eddiginél lényegesen több dolgozó számára teszi lehetővé a ki. tüntető cím elnyerését. A határozat kimondja ugyanis, hogy azt a szta- hánovistát, akik a feltételeket egy éven át folyamatosan teljesíti, „a szakma kiváló dolgozója“ jelvénnyel kell kitüntetni. Külön pénzügyi ke­retet kell biztosítani a szakma kivá­ló dolgozóinak megjníalmazására. Megszűnik ezzel az az igazságtalan­ság, hogy — igazgatói alap hiányában — egyes üzemekben a legjobban ter­melő dolgozókat sem tudták jutal­mazni. Az igazgatói alap természete­sen továbbra is megmarad s ennek gyrészét a jövőben is a versenyben jó eredményt elérőknek a jutalmazása, ra kell fordítani. A határozat intézkedik a termelés­sel közvetlenül és közvetve kapcso­latban lévő műszaki dolgozók verse­nyének kiszélesítéséről, szabályozza e verseny legfontosabb kérdéseit. Ezzel is kifejezésre juttatja a mű­szaki értelmiségi dolgozók fontos munkájának fokozott megbecsülését. A műszaki értelmiségi dolgozók tö­megesebb bevonása a versenybe a termelés vezetésének megjavítását, a termelési technika színvonalának to­vábbi fejlesztését kell, hogy szolgál­ja. Ezzel elősegíti a határozat a mű­szaki vezetők versényszervezéséből adódó feladataiknak ellátását is, amely elválaszthatatlan a szocialista üzemvezetéstől. Nagyjelentőségűek azok a módosí­tások, amelyek az élüzem, valamint a minisztertanács és a SZOT ván­dorzászlóiért folyó versennyel kap­csolatosak. A változtatás lényege: a jövőben előre megállapított, konkrét feltételeket állítanak az üzemek elé és e vándorzászlókat mindazok az üzemek elnyerik, amelyek a feltéte­leket teljesítik: előre meghatározzák a kitüntetéssel járó pénzjutalom nagyságát is. A minisztertanács és a SZOT el­nökségének a szocialista munkaver­seny szervezése néhány kérdé­séről hozott határozata újból kifeje­zésre juttatja élenjáró dolgozóink megbecsülését és hozzájárul a dol­gozók életszínvonalának emeléséhez is. (MTI) á r t é 1 e t Az ózdi nagyüzemi pártbizottság munkája a vezetőségvalasztáí-ok előtt Alig pár nappal ezelőtt került nyilvá- nosságua a Központi Vezetőség legutóbbi határozata — íz olapizervezeti párlveze- tőségek újraválasztó árú!. Nagy feladat elé állítja ez az egész párttagságot. Bernünket, ózdi koházoiiat különösen kötelez az a versenyzászló, amit 1951- be-n a kongresszusi versenyben elnyer­tünk. Üzemünk valamennyi alapszervezete, a pártbizottság irányításával máris meg- kezdte az előkészületeket, az új vezető- ségvá'asztó taggyűlésekre. Az üzemrész­legek pártbizottságai minden alapszerve­zethez a l?gjobb kommunistákat küldték ki, akik segítséget nyújtanak a munkák­ban. Segítenek a taggyűlések jó meg­szervezésében, a kollektív vezetés kiala­kításában. A munkahelyeken beszéltetnek a dolgozókkal s itt ismerkednek meg azokkal a kommunistákkal, akik a leg­alkalmasabbak a vezetésre. Az 1951-es vezetőségválarztó taggyű­léseknél az volt a tapasztalatunk, hogy a reggeli és az esti taggyűlések szín­vonala igen alacsony volt. Nem vitatták meg eléggé a leg'entosabb problémákat. Ennek oka az volt. hogy oz éj jelesek reggel álmo-ck voltak, a délutánas mű­szakról jövök pedig siették haza. Ezért a pártbizottság a tagrág kérelmére úgy határozott, hogy minden héten szerdán azon a műszakon tart taggyűlést, ame­lyik délelőtt dolgozik. Február 3-án, minden gyárrészlegben a pártbizottság az alapsservezet titkárai­val értékeli e taggyűlések eredményeit, hiányosságait, hogy a többi taggyűlése­kéin már alkalmazni tudják a beváLt jó módszereket. Az elmúlt vezetőségválasztás során munkánk egyik legnagyobb hiányossága volt a pártdemokrácia leszűkítése. A vezetőségi tagokat majdnem minden eset­len felülről választották ki. Ezért nem sikerült elérni, hogy a párttagság és a pártorikívüliek magukénak érezzék az új vezetőséget. Nem is segítették munkáját. Hiányosság mutatkozott az ellenőrzésben is. Mindezeknek a tapasztalatoknak alap­ján, a most köveíkező vezetőségválasztás­nál javítani igyek-zünk a hibákon. Első­sorban ,a kollektív vezetés érvénvrejutta- tása. a bírálat, önbírálat széleskörű kifej­lesztése, a pórtdemokrúcia megerősítése, az ideológiai munka megjavítása és a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás a legfontosabb tennivaló. Az új vezetőségbe, a régi, becsületes pártmunkások mellett elsősorban jelentheti azt. Továbbra is szükségünk van az olyanokra, akiknek a pártrnun kában gazdag tapasztalatuk, gyakorlatuk van. Természetesen, lesznek olyanok, akik nem kerülnek újra a vezetőségbe, mert nem állták meg a helyüket. Ezekért viszont felelős a nagyüzemi pártbizottság is, mert nem adott meg minden segít­séget munkájukhoz, nem ellenőrizte tevé­kenységüket. Ebből a célból pártbizottságunk egyik fontos leiadata lesz, ügyelni arra, hogy a vezetőségi tagokat ne terheljék túl különböző funkciókkal, mert akkor nem tudnak jó éa alapos munkát vé­gezni. A vezetőségválasztás nemcsak szervezést jelent, hamem hatalmas politikai felvilágosító munkát. Minél több párttagot és pérton- kívüii dolgozót tudunk megmozgatni, annál sikeresebbek lesznek a vezetőség­választó taggyűlések. Ennek érdekében különös gondot kell fordítanunk a párt- olyanokat akarunk beválasztani, j tagok és tagjelöltek nevelésére. Fel kell akik már eddig is kitűntek munkájuk j készíteni őket e nagy feladatra, hogy során, akik politikailag fejlettek. Fel kibontakoztassák kezdeményező cs alkotó kell figyelnünk azokra az újonnan kitűnt jó aktívákra, akik meghúzódva, szeré­nyen, de becsületesen dolgoznak. A veze­tőség újjáválasztáta nem jelenti azt, mlntataggyülést szervezünk, . amelyen resztvesznek az alap^zen-rz-tek h°gV ™"den régi vezetőségi tagot le "tana I fognak váltani. Nem, rőt egyáltalán nem1 titkárai és a pártbizottság tagjai. Utána I Új munkásvonat az ózdi dolgozóinak Nemrégiben 12 használt villamos kocsit kaptak az ózdi kohászok a a borsodnáöasdi kisvonathoz. A vil­lamosok átalakításában resztvettek a Ganz-vagongyár és a miskolci járó­műjavító dolgozói. Az új munkásvonat szombaton dél­után 3 órakor megkezdte működését. Kazincbarcika Uu!turális életéről Kazincbarcikán megkezdték az első nortruíl fi'.mvetllögép felszere­lését. Az Ideiglenes kultúrteremnek berendezett tornateremben két nap kivételénél a hét minden napján vetítenek. Olgán tutpokon, amikor nincsen moz’előacU/s, lánc- és ének- együttesek, a Dérgné-szénhúz tag­jai lépnek fel. készségüket. A kommunistákkal az élen induljunk harcba a III. pártkongresszus tiszteletére az első negyedévi terv sikeréért! EKE BÉLA Ózd, nagyüzemi pártbizottság k Info alt a borsodi kooperáció területén A boreodi kooperáció területén élénk a kul lurélet. Az egyes vállala lóknál 7 munkásklub működik. A dolgozók szí­vesen keresik fel a klubhelyiségeket. Az egyes vállalatok kulturcsoportjai is jól dolgoznak. Gyakran ellátogatnak vendégszereplésre a környező közsé­gekbe. A Sajómenti Vegyiművek 16 ta­gú népi tánccsoportja a sajöszentpéteri bányászok előtt szerepelt nagy sikerrel. Újabb amerikai beavatkozás Olaszország belügyeibe Róma (TASZSZ) Olasz lapok amerikai hírforrásokra hivatkozva jelentést közöltek az Egyesült Államok kormányának ar­ról a tervéről, hogy „ösztönözzék az uj olasz kormányt, fokozza a kom­munisták elleni harcot'“. A „Pease Sera“ lap közölte az „Associated Press“' és az „United Press“ hírügy­nökségek jelentéseit, amelyek szerint Luce asszony, az Egyesült Államok olaszországi nagykövete legutóbbi washingtoni tartózkodása során „tá­jékoztatta Eisenhower munkatársait arról, hogy nincs megelégedve az olasz kormánynak a baloldali ellen­zéki pártok és a szakszervezetek iránt tanúsított béketlirő magatartá­sával.“ Az Egyesült Államok római nagykövetsége „fekete listát“ készít azokról az olasz vállalatokról, ame­lyekben a munkások többsége a CGIL tagja. Ezeknek a vállalatok­nak az amerikai kormány nem szán­dékozik katonai megrendeléseket ad­ni. A kfölügyminfszerek berlini értekezlete előtt. Berlin (MTI). Bajorország kis- és középparasztsá­gának mező- és erdőgazdasági munka- közössége, müncheni jelentés szerint, a többi között az alábbi követeléseket kí­vánja a külügyminiszterek berlini érte­kezlete elé to.rjeszte.nl: Lehetővé kell tenni Németországnak független, demokratikus, nemzeti állam­ként való újraegyesítését. A nagyhatalmak gondoskodjanak ar­ról, hogy ab újraegyesített Németor­szág ne köthessen katonai szövetséget, vagy egyoldali» gazdasági szerződése­ket egyetlen olyan állammal sem, amely résztvett a második világhábo­rúban. Alakítsanak ideiglenes össznémet kormányt, amely gondoskodik szabad össznémet választások előkészítéséről és végrehajt'sáról. Meg kell kötni a békeszerződést Né­metországgal. A parasztok katonai célokra lefog­lalt földje') haladéktalanul vissza kell adni tulajdonosaiknak. Bányászlevél Hévízről A hévízi üdülőben pihenek. Az első napok kissé szokatlanok voltak. Hiányzott a bánya, a munkatársak. Eleinte reggelente öt órakor már felébredtem, s csak pár perc után eszméltem rá, hogy ma nem kell munkába menni, nem várnak a csillék, a barátok, bányásztársaim, ma pihenek, üdülök, s ez két hétig tart. A szanatóriumban nem tudunk olyat kérni, amit ne igyekeznének teljesíteni. Kényelem, pompás ellá­tás, gondos orvosi kezelés, mind. mind értünk, az emberért van. Pihenés közben sokszor elgondol­kozom, hogy mivel viszonozhatom dolgozó népünknek ezt a feledhetet­len két hétét, amely életemet hosz- szabbította meg, erőt, egészséget adott. Erőm, tudásom legjavával fogom szolgálni hazámat, népemet, párto­mat, ha hazatérve munkába állok. Bányászmódra, bányászszívvel igyek­szem mind többet termelni az életet, fényt, meleget adó szénből. Ez lesz az én hálám, válaszom arra, hogy üdülhettem. Atmási József kurityáni vájár Kedves betegek — nem vagyok patikus]? Krasznai Lajos elvtárs, a DiMAVAG előkalkulá- ciójánaik dolgozója azt mondja valamelyik nap: — Ismersz engem? — Igen, ismerem Lajos bácsit. — Mi vagyok én? Hirtelen nem tudtam válaszolni, nem értettem a kérdést, ő rögtön ki­segített. —- Nem tudsz róla vé­letlenül, hogy én valamikor patikusnak képeztem ki magam? — Arról nem tudok, de az ismeretes, hogy Lajos bácsi jól tud csellózni. — Igen csellózni tudok. A vasgyári zenekarban ját­szom ezen a hangszeren már vagy 25 éve, — de patikus nem vagyok! Egy kicsit furcsán néz­tem Lajos bácsira, de ő megint kisegített. — Olvasod az „Észak- magyarország“'-ot — kér­dezte. — Igen! — Mindent el szoktál olvasni az újságban? — Hát. .. nem mindig, de volt úgy is, hogy még az időjárásjelentést is megnéztem. —- Ez az! — csapott rám Lajos bácsi. — Vegyünk csak ke­zünkbe egy újságot. Nézd csak, mi van itt az idő­járás felett? Néztük és olvastuk: „Ügyeletes gyógyszertárak: Ma Diósgyőrött az Árpád­utca 6- szám alatti gyógy­szertár tart éjszakai szol­gálatot.“ — Na, de hát ez he­lyes! Diósgyőrben is kéj! szolgálatot tartani. — Hát persze, hogy kell. A patikának, de nem nekem! — Miért, hát Lajos bá­csi tart szolgálatot? — Sajnos — három éve én! Hozzák a levelet, a vegyian vággyá rákból — a megrendeléseket, a szám Iákat. Este, 10 óra után megáll egy teherautó a lakásunk előtt, becsenget­nek és kérik a ládákat, a hordókat, azután ha már éjfél felé jár az idő, ak­kor jön egy öreg néni, hogy hideg, vagy meleg borogatást kell beírni a beteg fejere,, árulunk-e kakukfüvet, — úgy két óra felé félrecsapott ka- lapú fiatalember állít be, egy csomag szódabikar­bónát kér. — Na, de miért men­nek Lajos bácsihoz, hiszen nem patikus! — Ez az! És tudod miért van az egész? —- Nem! Újra előkerült az újság és Lajos bácsi rámutatott a címre: Árpád-utca 6. szám alatt tartanak ügye-i letes szolgálatot! — Hát tudod ki lakik az Árpád-utca 6. szám alatt?-.. Én lakom, az előkalkulátor és a cselló«! De patikus nem vagyak! Kedves betegek, mégegy- szer ismétlem, nem vagyok patikus! A gyógyszertár az Ár- pádutca 12. szám alatt van már 3 éve. Hogy az újságban is 6. szám van Holnaptól nem az (tarczy) lesz! DISs-Jiatalok a hóellakarítrís élvonalában Borsod megyében a nagy havazás útin hat fontos úton m<"gáJ!ot|; a forgalom. Néhol egy méter, sőt ennél is magasabb hótorlaszok keletkeztek. A miskolc— bükkszenitk ereszti és a sajókara— ragályi útvonalon még a hóesés alatt el­kezdtek dolgozni a hóekék, illetve a nagyteljesítményű motoros hómarógép. A DISZ-fiatalok is sokfelé bekapcso­lódtak a hótorlaszok eltávolításának munkájába. Önkéntes brigádokat alakí­tottak a hóéi takarítás re. Makkoshotyka, a hegyek közé szorult kis sárospataki járásbeli község útjait a dombhajlatoklxin szombaton csaknem méteres hóval fújt-' be a szél. Különösen a Sárospatakra vivő út volt járhatatlan. Tíz óra felé jelentés érkezett a községi tanácshoz: két gépkocsi a hótorlaszokban elakadt az országúton. Már félig be is fújta a gépkocsikat a hó. A tan-ács első hívására Vitányi Béla DlSZtitkár azonnal értesítette társait. Nemsokára 12 fiatal, a DlSZ-szervezet- nek valamennyi otthon tartózkodó ’aria láttátokkal elindult az autók kiszabadí­tására, a hótorlaszok eltüntetésére- Pásztor József, Trunkos József a két leg­kiválóbb DISZ-fiatul itt is példát muta­tott. Ök haladtak a titkárral együtt 3 leggyorsabban. Délre már az első hó- fúvásos szakaszt .fel is szabadították 9 az elakadt két gépkocsi elindulhatott Miskolcon, a belvárosban, a főútvona­lakon is sok fiatal végez hóeU-akaritási munkát. Még a DISZ felhívása előtt vagy ötven fiatal jelentkezett a mun­kára. Szombaton délelőtt már ők J* részt vettek az olvadó hóval boritolt utak megtisztításában. Két hónap alatt 1677-en költöztek Nyugat-Németországiéi a Német Demokratikus Köztársaságba Berlin (MTI) 1953 november I-től december 25-ig 1677 nyugatnémetországi és nyugatberlini lakos költözött át vég­legesen a Német Demokratikus Köz­társaságba, Illetve Berlin demokrati­kus övezetébe. Az átköltözöttek nagy­része munkás és értelmiségi, a többi paraszt cs kisiparos.

Next

/
Thumbnails
Contents