Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)

1954-01-15 / 12. szám

Péntek, 1954. január 15.

ÉSZAKMAGYARORSZAG

•>

e$

A Központi Vezetőség határozata az alapszervezeti pártvezetöségek a párlválasztmányok beszámolási kötelezettségérö!, a pártvezetőségek, a pártszervek újjáválasztásáról és a III. pártkongresszus üdötteinek

megválasztásáról

A Központi Vezetőség kötelezi ez alap- szervezetek vezetőségeit, az üzemi, a köz- **8i> a hivatali, az intézményi, a kerületi, a járási, a városi, a megyei, a budapesti <>tb. pártvüasztmányrrket, hogy a Központi Vezetőség 1953 októberi határozata értelmében számoljanak be végzett munkáinkról ,a pártitaggyűlések és a pártértekezletek előtt.

A párt taggyűlések és pártértekezletek válasszák újjá a pirtvezetősógeket s a vezető pártszenekej:

1954 február l-iöl 1954 március 13-ig a: alapszervezeti vezetőségeket a párt

valamennyi alapszervezetében, taggyűlésen ;

1954 március 14 lói március 27-ig pártválasztmányokat a járási, a városi a budapesti kerületi pártírlrke'Jeteken, továbbá azokban az üzemekben, hivatalokban és intézményekben, ahol 500-nü és azokban a községekben, ahol 300-nál magasabb a párttagság száma, púrtérte- kesde teken;

1954 március 29, tói április 7-ig a part- cálasxtmanyókat a budapesti és a megyei pártértekezleteken: ezrken meg kell választani a küldötteket a pártkongresszusra is.

I.

A% alnpatcri'cseíekben a bctxtímoló c* a citirtvescifiségeli úijárűtasstásu a köveik esők éppen történ fék :

A.

A TAGGYŰLÉS ÉS A BESZÁMOLÓ.

1. Az alapszervczct vezetőségének beszámolója, valamint a vezetőség és a küldöttek megválasztása a pártértek.zlette az ajapszervez't taggyűlésén történik.

2. A taggyűlést munkaidőn kívül kell megtartani. A több műszakban dolgozó üzemek, műhelyek pártszetvezetettek tag gyűlését — ha erre lehetőség van — a műszakok közös szabadnapján tartsák meg. Ha erre nincs lehetőség, a taggyűlést két részletben kell megtartani és szavazás eredményét összesíteni kell.

3. A lieszámoló-vczetőíégválasztó taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a pártszervezetben nyilvántartott párttagoknak legalább kétharmada j..Ion van. Ha ennél kevesebb párttag jelenik meg, a vezetőségválasztást el kell halasztani s két héten belül új időpontot kell kitűzni a beszámoló-vezetőségválasztó taggyűlés megtartásúm.

4- Szavazati joguk van a pártszervezetben nyilvántartott és érvényes párttagsági könyvvel rendelkező párttagoknak, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék fizetésével.

5. Tanácskozási joguk van:

a) a pártszervezetben nyilvántartott és érvényes bagjelöjtigazplvánnyal rendelkező tagjelölteknek, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék fizetésével;

b) a felsőhb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek.

6. Az alapszervezet vezetőségébe a ve zetőság tagiának s a felsőbb pártértekezletre küldöttnek választhatók:

a) az alapszervezet nyilvántartásában szereplő párttagok:

b) a területi alapszervezet vezetőségi tagiának olyan párttagok is megválaszthatok, akik bár üzemi, hivatali, iavy intézményi pártszervezethez tartoznak, de az illető alapszervezet területén laknak;

cl pártértekezletre és kongresszusra küldöttnek választhatók azok a párttagok is, akik nem az illető pártszervezetben «annak nyilvántartva.

7. A beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlésnek két napirendi pont ja legyen:

a) a pártszervezet vezetőségének be számolója (általában a titkár tartsa meg) a végzett mimikáról és a további feladatokról; a beszámo'ó feletti vita.* a határozati javaslat megvitatása s a határozati javaslat elfogadása (a határozati javaslatnak rövid elvi bevezetőt is kel] tartalmaznia arról, hogy a taggyűlés a lelépő vezetőség politikai vonalával és gyakorlati tevékenységével általában egyet" ert-e. Ezen túlmenően konkrét , intézke- dé'-vket tartalmazzon);

_ b) a vezetőség és a küldöttek meg- választása a felsőbb pártértekezletre.

8. Az alapszenrzet vezetőségéinek beszámolóját a vezetőség előzetesen tárgyalja meg. Ha valamelyik vezetőségi tagnak' « vezetőségi ülésen kifejtett álláspontját a vezetőség elutasítja, és véleményét továbbra is fenntartja, azt a taggyűlésen kifejtheti.

B.

A JELÖLÉS ÉS A VÁLASZTÁS AZ

ALAPSZERVEZET TAGGYŰLÉSÉN

1. A taggyűlés nyílt szavazással megválasztja :

a) * taggyűlés elnökét és a 3—11

tagú elnökséget (azokban a pártszervezetekben, «hol a tagok és tagjelöltek száma összesen 10-en alul van, csak elnökölt) a tanácskozás vezetésére;

b) jegyzőt a jegyzőkönyv vezetésére;

cl 3—7 tagú jelölőbizottságot a vezetőségbe választandó tagoknak, és a párt- órtekezlet küldötteinek jelölésére (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen 30-»n alul "a«t, nem kell jelölőbizottságot választani;

d) 3—5 tagú asavazatszedö bizottságot.

Az elnökre, az elnökség tagjaira, a jegyzőre, a jelölőbizottság és a szavazati-szedő bizottság tagjaira a párttagság tegyen javaslatot.

2. A taggyűlés titkosan választja?

eé az afaipszerrézeT vezetőségét;

b) a szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldötteket a pártértekez

létre.

A taggyűlés megválasztja a pártszer- vezet vezetőségét — az egyes vezetőségi tagok funkciójáról azonban nem dönt.

3. A jelölés és a választás csak a beszámoló feletti vita éa a határozati javaslat elfogadása után történhet meg.

4. A jelölés előtt a taggyűlés elnöke bejelenti, bogy a felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a vezetőségbe hány tagot és « felsőbb pártszerv pártértekezle térő hány küldöttet, választanak

5. A pártszervezet lelépő vezetősége jelölt-névsort nem terjeszthet be.

6- A jelölés módja:

a) Azokban az ahpszervezetekbcn, ahol együttesen 30-nál t<>bl> a tagok és a tagjelöltek száma, a jelölőbizottság a taggyűlés tanácskozása alatt összeállítja vezetőségi tagoknak és küldötteknek javasoltak névsorát, s azt. megvitatja. A be számoló feletti vita lezárása és a határozati javaslat elfogadása után a jelölő- bizottság elnöke ismerteti a jelöltek névsorát, majd átadja ezt a taggyűlés elnökének. A jelölőbizottság javaslatától füg getlenül jog« van mieden párttagnak, illetve tagjelöltnek jelöltet vagy jelölteket javasolni. E jogukra az elnök köteles figyelmeztetni a párttagokat és tagjelölteket. Az elnök köteles a párttagok. illetve a tagjelöltek által javasolt jelölteket is a jelöltek névsorába felvenni.

b) Azokban az alapszervezetekben, ahol az összes párttagok és tagjelöltek száma együttesen nem hala dia meg a 30-at: a beszámoló feletti vita és a határozóit elfogadása után a taggyűlés elnöke isés a pártértckczletre hány küldöttet választhat. A névsorok elkészítésének és sokszorosításának idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti és szünetet rendel el.

9. A szavazás módja:

A szavazólapok elkészítése után a taggyűlés folytatja munkáját. A szavazat- szedő bizottság lapjai kiosztják a jelöltek sokszorosított névsorát (a szavazólapot) a szavazati joggal híró párttagoknak s az elnök ismerteti a tagsággal a 'Zavarás módjátA szavazás ágy történik, hogy minden szavazati joggal biró párttag a szavazólapon annyi általa kiválasztott jelölt nevét hagyja meg. ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet választhat a taggyűlés, a többi nevet pedig áthúzza. H,a a párttag a titkos szavazás során kevesebb nevet húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán senkinek a nevét sem húzza ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet. Emellett minden párttagnak ionra van a szavazólapra új jelölt, vagy ielöltek revél beírni s helyettük másokét kihúzni. A párttagok a szavazólapot ösz- szeliajtva sajátkezűire dobják * zárt

urnába. A titkos szavazás alatt a taggyűlés helyiségében csak a szavazati joggal rendelkező párttagok cs a felsőbb pártszervek megbízottai lehetnek jelen.

10. A szavazatok ös-zeszám tálasainak idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti s szünetet rendel el. A szavazás után a szavazatszedő bizottság nyomban hozzákezd a szavazatok összeszámlálásához. Ha ugyanaz a név egy listán többször szerepel, csak egy szavazatnak számít. A párt- vezetőség megválasztott tagjainak cs a felsőbb pórtszerv érteke,'.létén résztvevő teljes, illetve szavazati joggal bíró küldötteknek azok tekinthetők, akik a legtöbb szavazatot kapták.

11. A szavasatok mceszam látási után a szavazatszedő bizottság elnök? ismerteti a szavazás eredményét. Ezután a taggyűlés elnöke rövid zárszót tart s a taggyűlést bezárja.

12. Azokban « pártszervezetekben, amelyekben a tagok és a tagjelöltek létszáma együtt eseti a 10-et nem haladja meg, a taggyűlés csak titkárt és titkár- helyettest választ.

13. A szavazás eredményét a jegyző icgvzőkönyvbe foglalja úgv, hogy minden jelölt neve mellé bevezeti a ráe«ő érvényes szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a taggyűlés elnöke, a szovaza(s»edő bizottság valamennyi tagja és a taggyűlés jepyzőj« aláírja.

A taggyűlésről és a szavazásról készült jegyzőkönyv egvik péld árvái. mint bizalmas okmányt, az alapszervezrt vezetős-re megőrzi. másodnél dárv.íf pedig a felsőbb pártszervnek küldi meg

II.

A beszámoló és a választás a pártértekexleten

A.

A PARTÉRTEKEZLET

ÉS A BESZÁMOLÓ.

1. A pártválasztmány beszámolója « újjáválasztása, valamint a felsőbb pártértekezletre, s a pártkongresszusra javasolt küldöttek megválás-/,fása pártértekez létén történik. Pártértekezletet kell tartani Budapesten, a budapesti kerületek ben, a megyékben, a járásokban és i városokban, valamint azokban az üzemekben, hivatalokban és intézményekben, ahol a párttagság száma meghaladja az 500-at, s azokban a községekben, ahol a párttagság száma a helyi pártszervezetekben együttvéve meghaladja a 300at.

A pártértekezleten a szavazati Joggal, a tanácskozási joggal bíró küldöttek. valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselői vesznek részt. Szavazati joguk van azoknak, akiket alapszervezeti taggyűléseken, illetve pártértekezleteken szavazati joggal küldöttként megválasztottak, s küldött igazolvánnyal rendelkeznek. Tanácskozási joguk van azoknak, akiket alanszervezeti taggyűléseken, illetve pártértekezleteker tanácskozási joggal megválasztottak, vak

taggyűléssel^* jelölés módiát min-t a felsőbb pártszervek megbízólevélmerteti a

és felkéri a párttagokat, hogy tegyenek javaslatot az alapszervezet vezetőségébe jelöltekre. Minden j-ler.íévő párttag, illetve tagjelölt javasolhat jelöltet vagy felőlieket.. A párttagok több jelöltet is kvasolhatnak, mint aháimv vezetőségi tagot kell választani. A jelölések lezárására mind a 30-nál több. nvnd a 30-nál kevesebb t,aggéi és tagjelölttel rendelkező pártszervezetek tap'T'ülésén a jelenlévők közül bárki javaslatot tehet, amiről egyszerű szótöbbséggel dönmnek. Az elnök a párttagok, illetve tagjelöltek javallatát — a javaslatok sorrendjében köteles névsorba vermi.

7. A jelöltek névsorának összeállítása:

A jelölések lezárása után az elnök felolvassa a jelölőbizottság, illetve a párttagság javaslatát, hogy minden párttag jól megjegyezhesse, milyen sorrendben kerülnek a jelöltek megvitatásra, illetve nyiLt szavazásra a szavazólapra való felvétel céljából. Ezután az elnök a javasolt

lel ellátott képviselőinek.

3. Az alap«zervez?tek által megválasztott üzemi, hivatali, intézményi, kerületi, járási, városi pártértekezleten résztvevő küldöttek száma — a tagság és a nártszerveaetek számának figyelemltevéte lével 100—300-nál ne legyen több; * községi pártérteke-detek résztvevőinek száma 100-nál ne legyem több (a párt- bizottságok biztosítsák, hogy lehetőleg minden alapszervezet legalább egy küldöttel képviseltesse magát); a megyei s a budapesti pártértekezleten résztvevő küldöttek száma 200—400-nál ne legyen több. |

a) Az alapszervezetekben* megválasztandó küldöttek számát a közvetlen felsőbb párpzerv határozza meg;

b) A budapesti és a megyei párt- értekezleteken a pártkongresszusra minden ezer nárttng után egv szavazati jogsai rend"lkező küldöttet kell választani. Az 500 tagon felül' töredéket egynek

. , , ,, , . - , ..... . kell számítani, az 500 tagon alulit nem

reloltek«* sorrendben egyénként külön- fifrv,lenlbe v(.nn; Minden ezer tagL- I s I,, t" , I i, r—IvA Ae nk 1 a A —. 1 1 .. AA *. 11 », AIT I * . . - . « ■

cl az 5—9 tagú mandátumvizsgáló bizottságot a küldöttek megbízóleveleinek a megbízatás érvényességének igazolására ;

d) az 5—7 tagú saavazatszedő bizottságot a szavazatok össze számlál ásóra.

2- Titkos szavazással, választják:

a) a pártválasztmány tagjait és póttagjait;

h) a felsőbb párté,rtekezletrc a szavazati joggal és a tanácskozási joggal bíró küldötteket. A budapesti és a me evei pártértekezleteken a küldötteket a Magyar Dolgozók Pártja kongresszusára.

3. A jelölés és a szavazás előtt a párt- értekezlet elnöke bejelenti, hogy a felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a pártválaszímánvba hány tagot, póttagot és a felsőbb pártértekezletre —- a budapesti és a megyei pártértekezleteken a kongresszusra — hány küldöttet kell választani.

4. A lelépő pártválasztmány jelöttnév- sort előzetesen nem terjeszthet be.

A jelölőbizottság a pártértekezlet tanácskozása alatt összeállítja a jelöltek névsorát és azt a jelölőbizottság elnöke egyénenként megindokolva ismerteti, majd átadja a pártértekezlet elnökének. A jelölőbizottság jelölése mellett joga van minden küldöttnek jelöltet vagy jelölteket javasolnia. E jogára az elnök köteíes figyelmeztetni a pártértekezletet. Az elnök a küldöttek által javasolt jelölteket is köteles — a javaslatok sorrendjében — névsorba venni.

5. A jelölések feletti vita a jelölőbizottság által Ivenyujtotf névsoron szereplő — valamint a küldöttek által javasolt — nevek sorrendjében, egyénem ként kiilön-külön történik.

A jelölésekhez a szavazati, valamint j tanácskozási joggal rendelkező küldöttek korlátlan számban szólhatnak hozzá. Jo, gukban áll a jelöltekhez vagy a jelölő-) bizottság elnökéhez kérdéseket intézni, akik kötelesek a kérdésekre válaszolni, A jelöltek — felkérésre — tartoznrk életrajzukat rövidem ismertetni. A jelölt indokolt távollétében a jelölőbizottság elnöke, illetőleg az őt jelölő küldött iís mentetheti a jelölt életrajzát.

6. A szavazólapon több név is szerepelhet. mint ahány tagiról és póttagból álló pártválaszt niányt, illetve ahány küldöttet kell a pártértekezletnek megválasztania ’, a meghatározott számon felül a névsorból a titkos szavazás során azok esnek ki, akik a legkevesebb szavazatén kapták.

7. A jelöllek névsorát a vita lezárás« után a jelölőbizottság elnöke megfelelt számban sokszorosittatja és lezárható borítékkal együtt szétosztja ,a szavazati joggal biró küldöttek körött. A szavazólapon fel kell tüntetni, hogy a pártért?* kéziét hány választmányi tagot, ilWre hány küldöttet választhat.

8. A titkos választás alatt a pariertes kéziét helyiségében csak a szavazati joggal bíró küldöttek és a felsőbb pártraera vek megbízottai lehetnek jelen.

9. A szavazás megkezdése előtt a «a- vazatszedő bizottság elnöke ismerte,ti « szavazás módját. A szavazás úgy történik, hogy minden szavazati joggal biró küldött a szavazólapon annyi, általa kiválasztott jelölt nevét hagyja meg, ahány választmányi tagot, illetve küldöttel választhat a párténckezlet — a többi nevet pedig áthúzza. Ha a párttag a titkos szavazás során ' kevesebb nevet, húz át a szükségesnél vagy egyáltalán senkinek a névéit sem húzza ki. úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendje,* ben szavazta meg a kellő számú jelöltet. Emellett minden küldöttnek joga von a szavazólapon egyes jelöltek nevét törölni, helyettük- másokét beírni. A borítékba zárt szavazólapot a küldöttek sajátkezű- lep dobják a zárt urnába.

10. A szavazás után n szavazat,szedő bizottság megkezdi a szavazatok össze - számlálását. Ha ugyanaz * név egy szavazólapon többször szerepel, r,sak egy szavazatnak számít. A pártválasztmány megválasztott tagjainak, póttagjainak és a felsőbb párt*zerv pártértekezletére — a megyei és a budapesti pártértekezleten a pártkongresszusra — megválasztott küldötteknek azok tekintendők, akik a legtöbb szavazatot kapták.

11. A szavazatok megszámlálása_ után szavazatszedő bizottság jegyzőkönyvbe

foglalja a szavazás eredményét úgy, hopv minden jelölt neve mellé bevezeti a ráeső érvényes szavazatok számát. A jegyzőkönyvet * szavazatszedő bizottság T-al,]_-* 1 mennyi tagja aláírja. A pártértekeztetróf és a szavazásról felvett jegyzőkönyv egyik példányát mint bizalmas okménvt a pártbizottság őrzi mec. másodoéldá- pyát pedig megküldi « felsőbb pártszerv- nek.

12. A megválasztott '-art választmány a pártértek»zlet időpontjától számított ep_v héten belül tartja meg első ülését. Nyílt, szavazással megválasztja a párté bizottságot és annak titkárait s külön az első titkárt.

A megválasztott nártválasztmányt és pártbizottságot a felsőbb pártszerv erő-1 siti meg.

A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége

Az olasz kormány válságról

külön vitára !*>c?átja. A vita s*>rán az esves jelölésekhez a párttagok és tagjelöltek korláitlaJi számban szólhatnak hozzá; megindokoiJntiák. miért tartják •alkalma«nak «az illető jelöltet, vapv javasolhatják *1 taggyűlésinek az elnök által vitára bocsátott- jelölési javaslat el utasítását . A jelöltek a párttagok, illetve tagielöltek kívánságára tartoznak a taggyűlésen életrajzukat röviden ismertetni feltett kérdésekre válaszolni. A javasolt jelölt indokolt tévollétében az a párttag kötelei a jelölt életrajzát ismertetni, ak; javasolta i elő lését.

Egy-egv jelölt f"’ehí vita lezárása után a teggyiilés tzót&hbs éggel dönt orról, hogy n jelöltet felveszi-c a váz ólapra

vagy sem.

Az elnök köteles minden egyes? Tavasolt jelöltet vitára és sz'» vázáin bor sátáni és « taggyűlés által »rótöbbs^geel elfogadott minden egyes jelöltet a saa- vazóIaDr* felvenni.

8. A vezetőségi tagok jelölésével és a jelölésük feletti v;tavai riárhuzöjnosarn és p^nos módon kell javaslatot tenni a felsőbb pártszerv pártért “kézié* én résztvevő cz*v.atati iogrral és tanácskozási ioctal bíró küldöttek jelöltére is. A k”!dö.f tek i elöl és« felett? vita lezárása után az elnök intézkedik, liocv a taccvulé? *]fal szótöh bséc^el elfogadott, pártvez-tőséei r."ak jelölt elvtársa -k»nf és a párt értedéire küldöttnek jelölteket errymádtól

íelölt után e<rv taná^ko-msi íoircal rerr delkező küldöttet kell választani.

4. A beszámoló és vezet ő-é «rv ál a ^ t ó nártértekezlef-nek két napirendi pontja legyen:

a) a páitváTaszlmány bec?ámolóv

veszett munkáról és a további feladatokról, a beszámoló s n határozati java leit mert-yitatása, s a határozati javaslat elfogadása. A beszámolót a pártválasztma nv megbízásából általában az első titkár tart la*

fi;

pártválasztmány. v^Ununt a

küldöttek megválasztása a felsőbb pártérte- k^.lelre. illegve a bud^o^0*» és a megyei u ártért "kézieteken a küldöttek megvá U ez.t««a a ná ’-tkonArresszi isna.

Z. A pártváVr/»mány beszámolóját ^ a oárí választói ánv illésén előzetesen tar- örval ’ Ák meg: ha wlamelyik nirtTal-srt- ipányi tagpelc a pártválasílmártei ülésen kifejtett: álláspontiát a pártsál’-7.tmárj- elutasít V) és ő vélemínvót továbbra is fermtartja, art a párlértekedeten kifejthetiB.

A .TKr,nt.ff<g ÉS A SZAVAZÁS A HÁRT ÉRTEKE/TETEN.

1. A pártértckegleien nyílt szavazással választják:

a) az elnököt az értekezlet vezetésére különválasztva, de egy névsorba foglaltál-1 és a 7—13 tagú elnökséget, valamint a és a toggyüHsan »zavazati ioggal bírók [ jegyzőt;

számának megfelelő mennyiségben e névsort sokszorosítsák. A sokszorosított névéi az 5—9 tagú jelölőbizottságot a választmányba választandó tagok, pótsoTon (szavazólapon) fel keE tütr»etn',j tagok és a felsőbb párt értekezletre kűí- begr a taggj illés írany rezetőeégi tagot * döttek jelölésére;

Róma (TASZSZ).

Január 13-án Fanfani — mint isme. retes — fogadta Tog-lio ttit és Soocel- marrot., a kommunista párt parlamenti csoportjainak elnökeit.

A »Campino Press« hírügynökség jelentése szerint Togliatti a Fanfanjval lefolyt beszélgetés után kijelentette; »Részletesen kifejtettük és megmagyaráztuk Fanfaninak: pártunknak az a

véleménye, hogy a jelenlegi viszonyok: közepette az ország érdeke, hogy aj kormány ne álljon kizárólag kérész, ténydemokralákból, hogy mindazok ai pártok, amelyek felelősséget vállalnak a politikai irányvonalért és a program meghatározásáért, szintén vegyenek részt a kormányban, amely azért aló- kul, hogy megvalósítsa ezt a poittikaf irányvonalat és ezt a programot.11

Az amerikai sajtó aggodalommal llgveli az olaszországi fejleményeket

Az amerikai lapok az idegesség és pesszimizmus hangján foglalkoznak az olasz politikai helyzettel. Mindenekelőtt attól tartanak, hogy új választások tartásának szükségessége merül fel és hogy a haladó erők ennek következtében kulcsállásokat

tudnak biztosítani maguknak. A washingtoni „Star‘‘ kifejezi aggodalmát, hogy egy esetleges új olaszországi választás során a haladó erők méginkább előretörnének, s „ebben az esetben az egész nyugati biztonsági rendszer összeomlana.‘‘ (MTI)

A francia »ajtó Le Troquvr megválasztásáról

A Szerda esti párisi lapok részletes kommentárban foglalkoznak azzal, hogy a francia nemzetgyűlés Le Troquer-t választotta meg új elnökévé. Még a bur- zsoá lapok is kénytelenek megállapítani, hogy Le Troquer megválasrtáí» a haladó erők kétségtelen sikerét jelenti.

A „France Soir" hangsúlyom, hogy « kedd esti titkos szavazás „politikai: csata volt a jobb- és a baloldal kozott és eredményként törés állott be a kormány többségében és olyan bonyodalmak keletkeztek, amelyek még nehezebbé teszik majd a széttört darabok összeillcMtői- nek feladatát“.

A ..Paris Presse" ham "súlyozza, hogy Le Troquer megválasztását elsősorban kommunisták szavazatainak köszönheti. ,,A fontos nem az — írja —, hogy a kommunisták rászavaztak, hanem az, hogy ennek ellenére is akadt mintegy Száz olyan, a kormánytöbbséghez tartotó képviselő, aki riadta szavazatát,.. Hol van gr t há rornizirtizenkflene stírazat,

amelyet egy héttel ezelőtt Laniel kapoti.1' Érthető, hogy Bidault most keJlemetlení'. érzi magát, minthogy olyan pillanatban kell Berlinbe mennie amikor a kormánytöbbség soraiban szakadás állott be"

Egyéves szakmai tovább, képzésre Jelentkezhetnek a mezőgazdasági szakemberek

A földmüveléstügyj minis zférium

szakoktatási intézmények föigazgatósá- g-a február és március hónapban az agrártudományi egyetemen névénytor. meszt-ö és álla (tenyésztő, a kertészeti és szőlészeti főiskolán gyümölcs- és szőlőtermelő szakemberek, az állator- vostudömányi főiskolán pedig állatorvosok számára továbbképző lan folyamot rendez.

A tov-ábbképré; MStartaTna egy év.