Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)
1954-01-15 / 12. szám
2 ÉSZ AKM AGY ARORSZA G Péntek, 1BS4- i*n»iár 15 SZERETETTEL GÉPEINKET Január 21-re összehívták az országgyűlést A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Népköztársaság Elnöki tanácsa az országgyűlést 1954 január 21. napjának 11 órájára összehívta. (MTI) Ssabadonboesáíoííák Jeanne Bergé francia békehírcosn&t Páris (MTI) Jeanne Bergé francia békeharcosnőt háromévi íogvatartás után, szerdán, egészségi állapotára való tekint-ttcl, szabadó nbocsálattik. Jeanne Bergét 1951 februárjában tar. lóztatták le Indokínában azzal a váddal, hogy résatvett a vietnami békéért folyó harcban. Á szaigoni katonai törvényszék 1951 decemberében a háborús térvények törvényellenes alkat, mazásával húszévá kényszermunkára ítélte. EgyiptombBD kihirdették a rendkívüli állapotot Egyiptomban betiltották a muzulmán testvériség nevű szervezet-'t. Kairóban, Alexandriában, a Szuezi csatorna öve. zetében és Egyiptom többi részén szerdán reggel letartóztattok a muzulmán testvériség több mint száz vezetőjét. Nyugati sajtőjelentések szerint a letartóztatottak száma azóta legalább háromszázra emelkedett. A szer. vezet kairói központját a rendőrség lepecsételte és körüizáita. Az »AFP« közlése szerint a kairói Dar El Ulum nevű muzulmán kollégiumban és a muzulmán egyetemen szerdán tüntetések voltak a muzulmán testvériség feloszlatása és a szervezet vezetőinek letartóztatása ellen. Nagib egyiptomi elnök csütörtökön az egész országban elrendelte a rendkívüli állapotot. (MTI) ' fi semleges hazatelepítés! bizottság leszavazta a bizottság svád tagjának torvenytelen határozati javaslatát Keszon (Uj Kina). A semleges nemzetek képviselőiből álló hazatalepiiésl bizottság kedden szót bbséggei elutasította a bizottság svéd tagjának azt a határozati javaslatát, hogy »mondják ki, polgári személyeknek minősítik mindazokat a hadifoglyokat, akik január 22-ig nem éltek hazatelepülési jogukkal.« Az a tény, hogy a semleges hazatelepítési bizottság leszavazta a svéd javaslatot, megmutatja, mennyire törvénytelen az az amerikai követelés, hogy január 22_én »automatikusan bocsássák szabadon« a koreai és a kínai hadifoglyokat és ágyútöltelékként adják át őket Ki Szín Mannak és Csang Kaj-seknek. Keszonban rámutatnak, hogy ha a semleges bazatelepftési bizottság kit art pártatlan álláspontja mellett és nem enged az amerikai fenyegetéseknek, akkor továbbra is őrizetben kell tartania a hadifoglyokat és követelnie kell, hogy valóban kilencven napon át végezzenek felvilágosító munkát és hogy a működési szabályoknak megfelelően, a politikai értekezlet döntsön a hadifoglyok sorsáról. J A Tőbiztosok képviselőinek negyedik ülése Berlin (TASZSZ) A Szovjetunió, Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok berlini főbiztosainak képviselői január 13-án a berlini francia katonai közigazgatás helyiségében tartották negyedik ülésüket a technikai kérdésekkel kapcsolatban. I! koreai-kin?! fél további két fogság^aese! harcos? szabadult mag szerdán a titkos ügynökök karmai közűi Keszon (Uj Kína) Szerdán hazatelepítették a koreai-kínai fél újabb két fogság- baesett harcosát — egy kínait és egy koreait, akiknek sikerült ki- szabadulniok a titkos ügynökök karmai közül. Mindkét harcos súlyos beteg, ezért hazatelepítés után kórházba szállították őket. GONDOZZUK Az ezévi terv teljesítése még jobb munkát követel üzemeink dolgozóitól. Ipari termelésünk elmúlt esztendei hiányosságait ezévben feltétlenül meg kell szüntetni. Elemezzük, mi volt a legfőbb hiba a DIMÁVAG Gépgyárban a múlt év termelésében? Legfőbb hiba a mindenáron való tervteljesítés volt. Emiatt volt magas az önköltség, ezért tékozoltunk el sok anyagot. A tervteljesítés érdekében a megengedett mértéken felül használtuk ki szerszámgépeinket, termelőberendezéseinket. Nem óvtuk, nem gazdálkodtunk vele észszerűen, aminek az lett a következménye, hogy gépeink vesztettek termelési képességeikből. Pártunk Központi Vezetősége arra szólított fel bennünket, hogy vessünk gátat ennek a káros jelenségnek, amely erősen veszélyezteti a termelékenységet. Elsősorban a gépek karbantartásával foglalkozó dolgozókat érinti a felhívás. Számot kell vetnünk tehát eddigi munkánkkal, meg kell keresnünk a jobb munka végzésének módját. Gépeink korai elhasználódásának egyik legfőbb oka az, hogy produktív termelő üzemeink vezetői és művezetői nem fejlődtek még arra a színvonalra, hogy igazi gazdái legyenek üzemeiknek. Eltűrik, hogy egyes, nem eléggé öntudatos dolgozók durván bánjanak gépeikkel, nem követelik meg a gépek ápolását, tisztántartását, elnézik a gépek szerelvényeinek rongálását, azt, hogy hanyagul kezeljék a nép vagyonát. Sajnos, ez a DIMÁVAG-ban eléggé általános jelenség. Emellett a produktív üzemek műszaki vezetőinek súlyos hibája a szűklátókörűség, az előre- 'átás hiánya. Nem gondolnak’ a holnappal. a könnyebbik álláspontra helyezkednek: „Ma csak termeljen a gép, nem engedem javítani, az a fő, hogy üzemképes legyen." Nem számolnak azzal, hogy a gépek hatásfoka így hamarosan romlik, egy idő múlva nem felelnek meg az előírt technológiának, idő előtt teljesen használhatatlanná válnak. Kevés kivétellel magára ismerhet ebben a jellemzésben minden üzemvezető és művezető. A legfelsőbb műszaki vezetés nem érhet el addig eredményt a gépek értékének megőrzésében, amíg az egyes üzemrészeket ilyen módon vezetik, amíg a Hozzászólás Tóth Károly elvtárs cikkéhez AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁG szerdai számában nagyszerű tartalmú cikk jelent meg a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének tör. vényéről. Büszke örömmel látjuk, hogy megyénkben egészségesen nőnek a káderek, akik merészen nyúlnak hozzá a legégetőbb elméleti kérdésekhez. Ez a biztató fejlődés kötelezi a megye vezető kádereit, hogy fokozottabban támogassák a lendületes, fiatal és jólképzett elvtársakat. Tóth Károly elvtárs, a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem tanársegéde komoly kérdéseket vei fel, megérdemli a legszélesebb- körű vitát és segítséget. Tóth Károly elvtárs cikke alapjában és lényegében jól tisztázta a tervszerű, arányos fejlődés törvényének objektív jellegét. Azonban kötelességünk felhívni a figyelmet e ci!:k néhány fogyatékosságára. A gondos munka mellett e cikken nem alkalmazza következetesen a dialektikát. Egyik alapvető fogyatékossága, hogy a tárgyat, — a tervszerű, arányos fejlődés törvényét — csak összefüggéseiben veti fel és ez. zel bizonyos fokig megmerevítette. Nekünk a kérdések kifejtésénél nem szabad félúton megállnunk. Nem elég csak összefüggéseiben felvetni a kérdést, hanem meg kell mutatni, hogy a népgazdasági arányok mozognak, illődnek, változnak, hogy bizonyos állandó oldalaik mellett lényegében nem örök érvényűek, hanem folyton változnak. Ha a tárgyat csak összefüggéseiben vetjük fel, akkor a kérdéseket beszorítjuk . szent Antal perselyébe" Tóth elvtárs a tervszerű arányos fejlődés törvényének csak állandó oldalait emelte ki. Ezzel e törvényt úgy tüntette fel, mint ami egyszersmindenkorra meghatározott HIBÁS LENNE feltételezni, hogy a zoeialista népgazdaságban az arányok mindenkorra rögzítettek, örök- érvényűek és változatlanok. Ismere. tes, hogy a Magyar Népköztársaság egy elmaradott agrárországot örökölt és az is közismert, hogy ma országunk ipari ország. A felszabadulás után napjainkig a népgazdaság egyes ágai közötti arány folytonosan változott. Ha figyelembe vesszük, hogy az ipar termelése 1938-hoz képest több mint háromszorosára nőtt, ez már egymagában is megmutatja, hogy új arányok keletkeztek. A helyes vezetés mellett a szocialista népgazdaság alaptörvényének és a további objektív törvénynek hatására, vagy akár a helytelen vezetés mellett is a régi arányokat újak váltják fel. A népköztársaság vezetőinek elsődleges kötelessége időben felismerni e változásokat és biztosítani a népgazdaság ágainak harmó- nikus fejlődését, kötelességük biztosítani, hogy a népgazdaság fejlődéséből a tervszerűtlenségeket és aránytalanságokat kiküszöböljék. Ezt a célt is szolgálják Központi Vezetőségünk, kormányunk utóbbi félévben megjelent határozatai. Egyetértünk azzal, hogy a mi népgazdaságunk fejlődésében bekövetkezett tervszerűtlenségeket és aránytalanságokat az Országos Tervhivatal nem ismerte fel, hogy a tervezésben nem vette eléggé figyelembe a tervszerű, arányos fejlődés törvényét. De azért szálljunk le az égből a földre; van mit seperni a mi portánkon is. Nemcsak a központi szervekben dolgozó elvtársaink hibáztak. Sztálin elvtárs művét: „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban'* mi is tanulmányoztuk, mégis elkövettük a többi között azt a nagy hibát is, hogy nem vettük figyelembe intézkedéseinknél a megyei egyéni parasztgazdaság sajátos gazdaságtörvényét. Az .elmés" spanyol nemes, Don Quijote sem vette figyelembe a valóságot, de ettől a valóság makacsul valóság maradt. Mi az egyénileg dolgozó parasztoknak nem termelési tanácsot ndtunk, nem arra törekedtünk, hogy bizonyos fokig összehangoljuk az egyéni parasztgazdaság érdekeit az egész népgazdaság szükségleteivel, hanem megszabott vetéstervet kényszerítettünk a kisparaszti gazdaságra. Semmibevettük azt a tényt, hogy az egyéni parasztgazdaságnak sajátos gazdasági törvényei vannak, amelyek a kisárutermelő gazdaság objektív törvényei. Sajnos, helyi tanácsaink előtt mind mai napig ezt a súlyos hibát nem tisztáztuk és éppen ezért még ma sem ismerték fel e hiba súlyos voltát. EZÉRT TAPASZTALJUK számos községben még ma is, hogy az egyéni parasztoknak nem termelési tanácsot adnak, hanem a nyilvántartók bürokratikusán „felbontják" a községi tervet az egyéni parasztgazdaságok számára. Miután a helyi tanácsok vezetői a legtöbb helyen nem tárgyalnak a dolgozó parasztokkal az egyéni parasztgazdaság érdekeinek és az állam szükségleteinek megfelelő összehangolásáról, emiatt sok helyen a parasztság azt látja, hogy tovább folytatjuk a régi gyakorlatot, továbbra Is a termeléshez gyakran alig értő nyilvántartók diktálják a kisparaszti gazdaságnak, hogy mit termeljen. Előre lehet látni, hogy ha ezen gyorsan nem változtatunk, s a bürokratikus intézkedést nem váltjuk fel termelési tanácsadással, akkor a dolgozó parasztok joggal emelnek kifogást és panaszt, hogy a mi helyi állami szerveink nem veszik figyelembe a valóságot. Ideje észheztéríteni a megyei Don Quijote-okat — hiszen a valóság makacs dolog! Tóth Károly elvtárs cikkének további fogyatékossága, hogy tárgyának — a tervszerű, arányos fejlődés törvényének — jelentőségét nem eléggé hangsúlyozza. Nyíltan meg kell állapítani, hogy a szocialista népgazdaság felbomla- na (!), megszűnne létezni, ha nem a tervszerű, arányos fejlődés törvényére támaszkodna. Büszkén kell hangsúlyozni, hogy a mi népgazdaságunkban is a tervszerű, arányos fejlődés képezi egyikét azoknak az alapvető forrásoknak amelyek a szocialista gazdaság fölényét biztosítják a kapitalista gazdaság felett. A szocialista tábor országaiban ismeretlen a gazdasági válság, vagy az egyhelyben topogás. Viszont a tőkés világ nem kerülheti « felbomlását és a két tábor közötti vezetők nem válnak üzemeik gazdáivá ezen a téren is. Rátérve a karbantartók munkájára, meg kell állapítanunk, hogy mi sem állunk olyan színvonalon, hogy munkánkban semmi javítanivaló ne lenne. A TMK jelentőségével gyáregységünk dolgozói még nincsenek any- nyira tisztában, hogy a karbantartást egységünk egyedüli feladatának tekintenék. Hiba a munkák kivitelezésénél az is, hogy a karbantartó művezetők nem ellenőrzik eléggé a javítást, igyekeznek eltitkolni a gondatlanságokat, amelyeket a lakatosok elkövetnek. A MEO sem végez kielégítő munkát a javítások ellenőrzéséné!, nem deríti fel a hibákat. Tudomásul veszi, hogy a produktív üzem művezetője könnyelműen kijelenti a kijavított gépre, hogy lehet rajta dolgozni. Ez minőségi romlást eredményez. Az üzem helytelen szervezése miatt sem tudjuk a gépek vizsgálatait az idevonatkozó szabványok szerint elvégezni, mert erre nincs kiképezve valamennyi lakatosunk. Ez erősen hátráltatja a műszaki szervek további munkáját és jelentősen csők. kent! a TMK eredményességét. Nem látja el feladatát teljes egészében és minden esetben a termelési intézőség sem, amely ugyan súlyos problémákkal küzd, de ez nem menti, hogy sok alkatrészt, gyártási papírt és rajzot veszít el. Ez ugyancsak jelentős hátrányt jelent a javítási munkában. Ezeket a hiányosságokat ki lehet és ki kell küszöbölni. Sztrájk mozgalom az Az Egyesült Államokban tovább sztrájkol az öt legnagyobb pittsburgi áruház háromezerc tszáz dolgozója, valamennyien az »AFL«-hez és a CIO. hoz tartozó szakszervezetek tagjai. Ugyancsak folytatódik az egyesült acélipari munkások szakszervezete ezerhétszáz tagjának sztrájkja a »Nicholson File Company« providence!, philadelphiai és andersoni három gyárában. A szfrájkolők munkabéremelést követelnek és tiltakoznak az ellen, hogy a társaság el akarja bocsátani az idősebb munkásokat. békés versengésben is alul marad. Fényesen bizonyítja ezt az a tény, hogy a tőkés országok között a viszonylag jobb helyzetben lévő Egyesült Államokban 1929 és 1951 között mindössze kétszeresére nőtt az ipari termelés, ugyanakkor a Szovjetunióban, ahol a népgazdaság min. den ága harmónikusan fejlődik, a tervszerű, arányos fejlődés törvényének megfelelően bontakozik ki, ott 1929 és 1951 között 13-szorosára növelték az ipari termelést. HOZZÁTEHETJÜK: hol van az a tőkés ország, amely az ipari termelés ütemének tekintetében megközelítené hazánkat? Ilyen tőkés ország nincs! Teljesen egyetértünk Tóth Károly elvtárssal, hogy a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének törvénye, mint objektív törvény az emberek tudatán, akaratán kívül, attól függetlenül létezik. De itt hozzá kell tennünk, Engels szavaival, hogy az emberi tudat (amikor van emberi tudat) a tőle függetlenül létező és fejlődő külső világot visszatükrözi. Borsodban sokan meghaltak, akik mit sem tudtak a tervszerű, arányos fejlődés törvényéről. De most mér sokan vannak, akik tudatában vannak, hogy ez az objektív törvény létezik. Sőt, ha jól dolgozunk, akkor a népgazdaság többi objektív gazdaságtörvényét is megismerjük és megtanulunk reájuk támaszkodva iobban dolgozni. A gazdasági törvények beható tanulmányozása számunkra azért is rendkívül fontos, mert a mi népgazdaságunkban nemcsak szocialista szektor van, hanem léteznek kisárutermelő és egyéni kapitalista szektorok is, amelyek lényegében sajátos gazdaságtörvényeiknek megfelelően működnek. A marx- izmus-leninizmus pedig arra tanít bennünket, hogy az objektív gazdasági törvényeket és azok hatását nem lehet egyszerűen eltemetni, valamiféle törvényrendelettel megszüntetni. Nálunk a vezetés helyenkint még papírok és határozatok aláírásából áll. önkéntelenül is Szaltikov- Scsedrin cári bürokratái jutnak eszünkbe, amikor például az ifjú főnököt felesége így oktatta: „Ne törd Eddigi munkánk tapasztalatait le. szűrve, megállapíthatjuk, hogy a jelenlegi módszerekkel nem dolgozhatunk tovább. A követelmények megnőttek és nekünk lépést kell azokkal tartanunk. Tanulnunk, állandóan fejlődnünk kell. Ezért szerveztünk meg karbantartó üzemeinkben minden felső segítség nélkül, a gyáregység műszaki dolgozóira támaszkodva — egy sztahánovista iskolát, ahol műszaki és fizikai dolgozóinkat továbbképezzük, s alkalmassá tesszük a nagyobb feladatok megoldására. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy fizikai dolgozóink jelentős része megéri.'.te célkitűzéseink helyességét és sztahánovista munkatársaik felhívására sokan jelentkeztek tanfolyamunkra. Fokozzuk a követelményeket, s a felelősségrevonást a felsőbb műszskí vezetőktől a fizikai dolgozókig jobban érvényesítjük. A műszaki osztály segítségével, a minőségi javítások érdekében magasabb színvonalra emeljük a karbantartó gyáregység technikai kultúráját. Kisgépet: beállításával és jobb szerszámellá- tással eredményesebbé tesszük a javítóműhelyek munkáját. Megköveteljük a gyáregység összes műszaki dolgozóiától szakmai tudása állandó növelését. így tudunk megfelelni pártunk és kormányunk célkitűzéseinek, így akarjuk megőrizni a DiMÁVAG-ban gépeink termelőképességét és értékét. HAVASI BÉLA főmechanikus DIMÁVAG Gépgyár Egyesült Államokban Január 12-én ért véget a CIO-hoí tartozó egyesült acélipari munkások szakszervezete harmincháromezer tagjának december 1-öa elkezdett sztrájk-* ja. A munkások munkábéremelést és más engedményeket harcoltak ki aá »American Can Company« és a »Continental Can Company« társaságoktól. A mozdonyfűtők és mozdonyvezetők független szakszervezete január fO.éu bejelentette, hogy kisebb munkabéreme- lést és a szabadságolási rendszer megjavítását érte el hatvanezer vasúti munkás számára. (MTI) a fejed a tudományon, ne tanulmányozd az ügyet, ezzel foglalkozzanak mások, ez nem a te dolgod — a te dolgod az, hogy aláírd a papírokat.“ Sajnos, ma még gyakran találkozunk olyan jelenséggel, hogy lebecsülik a gazdaságtörvények tanulmányozását. Szinte halljuk, hogy egyesek az egyéni parasztgazdaság sajátos objektív gazdaságtörvényé' nek felvetésére azt mondják: no tessék, már az is kiderül, hogy a kisparaszti gazdaságnak külön gazdaságtörvényei vannak. Honnan kerültek elő, miféle dolgok ezek? A nagy orosz író, Scsedrin bürokratája, miután a „rábízott" kerületben „rendet és csendet" teremtett, kiirtott és felperzselt a környéken mindent, ahol valamiféle szabadságjoga is volt a népnek, ez a bürokrata, észrevéve Amerikát, felháborodott: miféle ország ez? Honnan bújt elő? Milyen alapon létezik? Igaz, néhány évszázaddal ezelőtt véletlenül megnyitották Európa számára Amerikát, ha megnyitni lehetett, miért nem lehetne megint be is csukni úgy, hogy híre se maradjon? S ezt mondván, megírta a végzést: „Amerika újra becsukandó!'* A mi bürokratáink úgy vélik, hogy a gazdaság íörvé- nyek, ha egyáltalán léteznek, akkor ezek csupán olyan ideológiai, elméleti fogalmak, amelyek a valóságban nem léteznek, s amelyeket ők legszívesebben úgy elfelejtenének, úgy elintéznének, hogy híre sem maradjon. TÓTH KAROLY ELVTAJRS cikkével kapcsolatosan Ismételnünk keli, hogy néhány pontatlanság, nem teljes kifejtés mellett, szolgálatot tett a káderek elméleti továbbképzésében. Tóth Károly elvtárs komoly ígérete megyénknek, továbbra is bátran vessen fel elméleti kérdéseket. Evés közben jön meg az étvágy. Még sok ilyen nagyszerű cikket várunk tőle. A megye vezető káderei pedig siessenek segítségére fiatal, de sokat ígérő, lendületes elvtársainknak. Sok ilyen nagyszerű, alkotó munka láttán joggal mondhatjuk: a vakság többé már nem magyar, KOVÁCS SÁNDOR
