Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)

1954-01-14 / 11. szám

ÉSZAKMÁGYARORSZÁG Csütörtök, 1954. január 14. 1 ézisek Ukrajna Oroszországgal való újraegyesítésének 300. évfordulója alkalmából Moszkva (MTI) Háromszáz évvel ezelőtt, 1654 január, jában kiáltották ki a* ukrán nép aka­ratához híven Ukrajna újraegyesít isót Oroszországgal. Éhből az alkalomból a Szovjetuniókon — mint a TASZSZ közli —■ tézireket adtak ki a Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizott­sága jóváhagyásával. A tézisek bevezetése hangoztatja: „Ez a történelmi jelentő­ségű lépés zárta le a szabadságszsrető ukrán népnek az idegen leágazók ellen, az oroz néppel egységes orosz államban 'aló újraegyesüléséért vívott hosszú har­cát. Ukrajna Oroszországgal való újra­egyesítésének 300. évfordulója kiemel­kedő történelmi esemény s nemcsak az ukrán és az orosz nép, liánom a Szovjet­unió valamennyi népének nagy ünnepe.“ ,,Az újraegyesítés óriási jelentőségű volt a „nyelvét, lakóhelyét, jellemét és történelmét tekintve egyaránt oly közel­álló“ (Lenin) két nagy nép további tör­ténelmi fejlődése szempontjából.“ A bevezető rámutat, hogy az újraegye­sülés biztosította Ukrajna szabadságát és nemzeti fejlődését, ugyanakkor S"k’’an elősegítette ez orosz állam megerősö lé­sét éa nemz-tközi tekintélyének emelke­dését. A belső elnyernék és az id"roll hód:tók rl'-n vívott köz:'« harcban vált szilárddá Ukr-i”ia detgojséinak barátsága az orosz munkásosztállyal, amely győze­lemre vezette Oroszország népeit az el­nyomás ellen. A bevezetés rámutat to­vábbá, hogy a győzelmes Nagy Októberi Szocialista Forradalom véget vetett a volt cári Oroszország népeire nehezedő elnyo­másnak s e népek szövetsége különösen megerősödött a polgárháború éveiben, a szocialista építés folyamán, a nagy hon­védő háború történelmi harcadban. Az ünnepi évforduló alkalmából ki­adott huszonegy tézis elemzi az orosz és az ukrán népnek az újraegyesülést meg­előző történetét, rámutatva a közös ere­detre. ismertet’ Bogdán Hme'nyickij, a kiváló ukrán államiért és hadvezér sze­repét, aki az újraegv"sülésért fo-lyó küz­delem élére állt. feltárja, hogyan har­coltak vájlt vádhoz vetve az oroszok és iikrái’-ok. a külföldi beavatkozók — len­gyelek. svédek, törük-k, krími tatárok, franciák. antantiefák intervenciósok német fasiszták — ellen hogyan vált mind szorosabbá az ukrán és orosz dol­gozók szövetsége, .a pflr0rtitf~lk"l’isek, ni a 'épedig a munka-snToz'-vdo-u ha-ea' eo-án. A téz-'sek megmot-t’ák. m'lv sokat tett, o kwmir:t, párt a k -f -én b"rátsáeán"k nv’- tök 'tet-a-hS elmél-e tése terén. Végül ismertetik '' ni-'-H vilégbáb-ni uu-rt'tás-Ü-d i'. i-'-viil-t f-t f. s ma a t-e-ntnon-z—ust építő ukrán n-o raev-zertj vívmányait. A téziseket követő befejezés különös I nyomatúkkal állapítja meg; „Kudarcot vallottak és a jövőben is kuilatcot valla­nak a nyugati imperialisták összes olyan gálád kísérletéi, hogy ellenségeskedést szítsanak a Szovjetunió népei között, alá­ássák soknemzetiségű szocialista államunk hatalmát- A szovjet emberek azonban tudják, hogy amíg vám kapitalista kör­nyezet, az imperialista államok továbbra is becsempésznek hozzánk kémeket, kár­tevőket, megpróbálják szovietellones cé­lokra felhasználni a szétzúzott ellenséges csoportosulások maradványait, aktivizálni a buresoá nacionalista elemeket, felélesz­teni egves emberek tudatéban a naciona­lista előítéleteket és felhasználni azokat, a Szov’etunió népei barátságának alá- aknárására. A Szovjet Szocialista Köztársaságok és cész nagy hazánk siker-in-k és vi-ágzá- ranak egv:k legfontosabh feltétele az éberség fokosára az imp'riali'ta ragado­zók és üeyökségiik, a hurzsoá-nociona- li fák és más árulók ármányaival szem­ben.“ A jubileumi tézisek befejezése így han-z/k: ..Élten és erősödj‘k a Szovetunió né­véinek meel-onthsta^lan br-átsá-a, naiv bazé-k erel-n-k és h-t-lmám-k f'rrás-!“ ..Marx—Fn-els—Ten:n—SntáHn zácz- b!t al"tt. a kc-mmnnists eá-s v-z-t-oévcl előre a kommunizmus győzelmébe?,!“ Az indiszkréf televízió... A nyugati világban napirenden lévő, minden irónia nélkül Jegyzi meg, hogy kínos politikai botrányok sorából is ki- a beszélgetés alatt „nem nagyon hl emelkedik a jelenlegi olasz kormány- eelgö vélemények hangzottak el a kü- válsággal kapcsolatos alábbi eset: lönböző miniszteri élőitekről“'. Amint u Daily Telegraph“ elsőolda- A televízión természetesen nem jelent las cikkében beszámol róla, a római meg sem De Gasperi, sem Andreotti televízió-hallgatók és nézők tömegei <* képe, csupán kettőjük beszélgetése volt minap „csodálatos“ meglepetésben ró- hallható. Azonban, érthetően, ez éppen szerűitek. Eddig még ki nem derített elég felfordulást olcozolt s n kormány- technikai okok következtében De Gas- válságon belül még külön egy Jbizalmi peri villáidnak privát telefonvonala válságot“ robbantott ki a keresztény­bekapcsolódott a televízió-állomás hang- demokraták soraiban, leadójába. A keresztény-demokrata indis-krét televízió így leplezte le pártvezér éppen húsrperces. rendkívül ^ fJft mtfven személyi tor­fontos, politikai meebeszelesl honyoll- , tott le Andreotti államtitkárral A kor- zsalkodasok foglalkoztatok a kérész- mányválségsnl szoros Össze fiié trésben tény demokrata politikusokat —— oz lévő személyi kérdéseket beszéltek meg. Olaszországot sújtó voütikai és gazda- Az angol konzervatívok szócsöve nem. sági nehézségek megoldása helyett • • ­flz flöeisauer-klikk ma megkezdi a hadkötelezeftség be ezetésérői szóld törvényjavasla? parlamenti tárgyalását Berlin (MTI) A bonni kormánykoalícióhoz tartozó pártok megbízottai hétfőn este Aden­auer utasítására elhat árazták, hogy a nyufiatnémet parlament január 14-én megkezdi a luidkötelezett^.g bevezetésé­ről rzóló alkotmánymódosító törvényjavas­lat rfeő olvasásban való tárgyalását. Adenauer a késő esti órákban Ollen­hauert, a szociáldemokrata párt elnökét is értesítette erről a határozatról. Az Adenauer-klikk, a német nép túl­nyomó többségének akaratával szembe- helyezkedve, szemérmetlen provokációra vetemedik azzal, hogy a várva-várt négy­hatalmi értekezlet előtt hozzálát a^ fel­támasztott német militarizmus „törvénye- '•késéhez“* A nyugatnémetorszáqi polgári lapok elítélik a hadkötelezettség* törvényjavaslat, provokációs napirendre tűzését I\ngy-Stri*annla Kornrsmívsla Pártjának Végrehajtó B!?of(üá<;a a négyhatalmi értekezletről •*'uwwwwwwvvwwwuvuwwvwiwwvw * London (MTI) Napy Biitanni* Kommunista Pártjának Végrehajtó Bizoitb ági nyíl: tkrzaíot adott ki, a négyhatalmi értekezletről. A berlini négyhatalmi értekezlet) amely a legfontosabb les? a háború óba, a nemzetközi helyzet olyan fordulópontja lehet és azzá is kel! terem, amely a tragy- liatalmak közötti eevüttmüködéshez ve­zet a béke szolgálatában. A koreai fegyverszünet után ez tv. értekezlet a b"kemozgalom újabb diadala A világ népei azt kívánják, hogy ez az «rtekerVrt maradandó intézked'eek't ké Vi­sen elő Európa számára az egységes, bé­kás Ném-terrzág meetrrrm+ése alapián és egyengesse az utat az öthai.Imi érte­keidet előtt a nemzetközi feszültség enV tv’féfe. az atom- és hidroo'nbotnha eltil­tása ét a fegyverkező» csökkentése érde­kében N<--m butíthatunk «nemet am,, kétségbe­esett erőfeszitérek felett, amelyeket a há­borús tábor képviselői az Egyesült Álla- b mokhan angol híveikkel és ai Adenauer- S kormánnyal egviitt kife:tenek, hogy rombadöntsék ezt a: értekezletet és megnyissák az ut"t a német milita- rizmus újjáélesztése felé. Most még nagyobb szükség van. mint bármikor a lehető leptág-bbkörü had­iáraira, hogv leverjük ezeket a háborús terveket és közöljük a n'pek kívánságát a berl’ni értekezleten- Minden szsksz-r- vezetből, munkáspárti szervezett)”!. gyár­itól induljon meg a követclé««k áradata az ösks-s parlrmentl kénviselőkböz és a külügvm;nípz.terbe*z! „Nem szabad fel­támasztani a német TnOiherizmu-f éa nácizmust!" ..A lte-llni értekezl*t N“- meter«zág jelenlegi k’tonai meg'zábá'át ŐR kettée«ztcvttságát rtvy*«; békés. d*- n'ckna+i'kns Németm-sgággsl váltsa ..ötbatalm! ért'k"”!et v*S"em vég-j a hír- madik vdáoháberi'! v“—ié)vének és n-is-a meg n vitae együttműködése és p béke új korsg,akát!“ — hangoztatja a nyilatkozat­Bányász elvtárs! A tűr. me&él nekem így írom hozzád énekem: Ki mosi e téli éjjelen Szenet vá*i»z a mélybe lenn Bányász, elvtárs! Vágod, váj jód n szenet A szobánkba meleprel. S a gép ígry forosr. . . így futnak mozdonyok Bányász elvtárs! Így termelnek a gyárai így épü’ni'k a házak. S ml békés dolgozók így vagyunk bolJogoJ Bányász elvtárs! Adj több szenet Hogy gyermekünk Ki ABC.t tanul Ne fázzon. Szépüljön életűn’ Azok a flyugatncnietországi polgári la­pok, amelyek nem állnak az Adenauer- kiikk közvetlen ellenőrzés; alatt, nem rejtik véka alá, hogy elitélik a hadköte- lrjettség bevezetéséről szóló törvény jovaslut azonnali parlamenti ruapirendre- tüz'^ét­A Bamhergben megjelenő „Fränkischer Tag“ így ír: „Egyszerűen elviselhetetlen, hogy •"* szövetségi kormány kész tények textmite- sével igyekezik megakadályozni a világ,- zerfe nagy reménnyel várt: négyhatalmi, értekezlet eredményességét, ahelyflhi* hogy minden rend él keres'.re álló eszköz* zel elősegítené a nagyfontosságú mnár«-* kozások sikerét. Brémai Ákosok lelszniitoifák a honn« nar;amBnlet, hogy fogadja e! a Német Bemn' railkus Köztársaság Matsil Berlin (MTI) Brémai lakosok egy nagygyűlésről — amelyen több, mint négyezren vettek vészt — levelet intéztek a bonni parlament elnökségéhez. A levélben felszólították a bonni parla­mentet, hogy fogadja el a Német De ­mokratikus Köztársaság javaslatait arra vonatkozva, hogy a berlini ér­tekezleten a kelet- és nyugatnémet- országi lakosság képviselői is hallas-t sák szavukat. 4ndre Le Troquer a francia nemsetßyülea új elnöke Megbeszélés Edén és India londoni főmegbizott^a között zott körükre hivő (hozva (London (MTI). Bdaij brit külügyminiszter kedden fogadta Bal Gangadhad Khcr.t, India londoni fömegtazotlját. A megbeszé­lésekről nem adtak ki hivatalos köz. lemónyt, de az »AFP« — jól tájéko. arról ír. hegy két kérdésről volt szó: L A ko­reai kérdésről. Különös t-lrint'ttol a legutóbbi indiai javaslat;-;1. ?. Az Egye­sült Államok és Pakisztán közölt t3rv- bevett katonai szerződésről. Páris (MTI) Mint az „AFP“ közli, a francia nemzetgyűlési elnökválasztás máso­dik fordulója is eredménytelenül végződött: egyik jelölt sem kapta meg a szükséges abszolút többséget. A harmadik szavazásnál a szocialis­ta Le Troquert választották meg a francia nemzetgyűlés elnökévé. Le Troquer háromszáz szavazatot ka­pott, Pílimlin, az MRP jelöltje két­százötvenegy szavazatot szerzett. A francia sajtó Le Troquer megválasztásáról A szerda reggeli párisi sajtót élén­ken foglalkoztatja a francia nemzet- iiMArvuvMAAAruvvvvvvvuvvuruwvuuwu* gyűlés keddi ülése és Le Troquer­Adj több sien«*i Hopry bftt^fTÜnk K? kórházban T.iíí.zba~* fekszik Isméf örüljön Itt legyen velünk:. Adj több szenet Gyermekeink kérne!;. Í3s ar. or&T&T, Gyárak, irkolák Bányász eJv árs K? hős vn tudod Szén né*ktil nincsen J Boldog: élet. SZEGEDI LÁSZLÓ. ; A mikor Polad kolhozelnök a gyű- ■ lés után hazatért, a kapuban majdnem összeütközött húgával, Nazllval. A leány zavarba jött és szó nélkül elszaladt. Polad bement a konyhába és ke­zet mosott, — NazÜ, hol a törülköző? — kiál­totta. — Hozd csak ide gyorsan. A kiáltásra kijött az anyja és suttogva mond­ta: — Pszt! Vendégünk van.. — Kicsoda? — Zulejha. — folytatta ugyanolyan halkan az öregasszony. — Már régen vár téged. Azt hiszem, azért jött, hogy feleségül kérje valaki­nek Nazlit. — Feleségül? De kinek? — csodálkozott Po­lad. Most már megértette, miért futott előle a húga. — Még nem mondta meg nyíltan. De amióta itt ven, folyton Gijaszt dicséri. Gyere be gyor­san. egyedül van, p ólad belépett a szobába. Zulejha felállt, eléje jött és üdvözölte. Az ünnepélyes alkalomból vadonatúj prémes köpenyt, hosszú, bő szoknyát., sárga selyemblúzt öltött és ma­gassarkú cipőt húzott. Mellén a Lenin-rend és a Munka Vörös Zászlórendje csillogott. Polad anyjára pillantott és elmosolyodott. Az öregasszony ugyanolyan ünnepélyes és ko­moly volt, mint Zulejha. Polad már régen észrevette, hogy Gijasz és Nazli minden találkozásnál elpirul. Régebben Gijasz minden gondolatát megosztotta Polad- dal, de egy idő óta kerüli őt. Polad ennek elle­nére sem gondolta, hogy leánykérés lesz a vége. Amíg Polad gondolkozott, Zulejha, az ősi azerbajdzsán szokás szerint megkezdte a leány­kérést. Letelepedett és beszélni kezdett. Nem tért rögtön a tárgyra, kerülgette, mint macska a forró kását. —- A fronton a fiam elesett Jó barátod volt neked, Polad. Sajnos, ő most nincs velünk. De itt. van Gijasz. Úgy szeretem, mintha a fiam-^EÁNYKERES Irta: Szabit Rahman lenne. Gijasz olyan nagyszerű legény, hogy Bakuban sem találni párját! (Zulejha, mint le- ónykérő, kötelességének tartotta, hogy röviden jellemezze a vőlegényjelöltet). Gijasz egészen egyedül van. Öh, milyen szomorú is egyedül élni. Ez a szegény fiú (Polad sehogyan sem ér­tette, miért, nevezi Zulejha Gijaszt szegénynek) egész életében barátod volt és most azt szeret­né, ha rokonság fűzne össze benneteket... 7 ulejha elhallgatott és sokat sejtetően né­^ zett Aminára, Polad anyjára. Amina csendesen megszólalt: — Ahogy hallgattalak, Zulejha, eszembe ju­tott a mi Nazlink. Megboldogult atyja az éle­ténél is jobban szerette... Polad megértette, hogy az asszonyokat most egészen elfoglalja a leánykérés ceremóniája Csendesen felállt és kiment a folyosóra. Ott állt Nazli, a korlátnak támaszkodva. Amint megpillantotta bátyját, megint, el akart szalad­ni, de Polad átkarolta, megsimogatta kipirult arcát és kedvesen kérdezte: — Miért futsz előlem? Mondd, szeretitek egymást? Nem kell ezt szégyelni. Ha komolyan elhatároztátok, hogy összeházasodtok, mire va­ló ilyen komédiát rendezni? Mondd? Nagyon szereted Gijaszt? Nazli nem válaszolt. Ott állt Polad előtt és lehajtotta a fejét. Néhány pillanatig hallgatott, azután felemelte fejét, bátyjára nézett és hoz­zásimult. , Polad megsimogatta a leány selymes haját, megcsókolta homlokát és meghatottan mondta: — Jól van, hugocskám! A szerelem csodá­latos. nagyszerű érzés! 1YT azli kiszabadította magát bátyja ölelé- séből. — Várj csak, ne menj sehová — mondta a bátyja, — Mindjárt jövök! Polad felvette kabátját és elment. Rövid idő múlva Nazli hallotta, hogy bátyja nyeregbe ugrik és elvágtat. Nazli a folyosón maradt. Találgat­ta, hová mehetett Polad. Biztosan Gijaszért. A leány szíve izgatottan dobogott. —T Rövid idő múlva újra lódobogást, majd szófoszlányokat hallott. Besza­ladt a szobájába: az ablakból jól lát­ta, mi történik a folyosón. — Nazli! — kiáltott Polad. Nazli nem válaszolt. Polad bement a kony­hába és mosolyogva húzta maga után piruló húgát. A mikor Polad, Gijasz és Nazli belépett a szobába, az öregasszonyok szinte kővé- meredtek a csodálkozástól. Polad ötlete sehogy sem illett a leánykérés ceremóniájához. Zulej­ha megakadt, mint a rossz színész a színpadon. Nem tudta, mit mondjon. Polad leültette a zavartan álldogáló Gijaszt és Nazlit, majd így szólt: — Tudom, hogy anyám és Zulejha meg fog szidni, mert megsértettem a leánykérés szer­tartását. De ezek a szokások már elavultak... Itt a menyasszony és a vőlegény. Szeretik egy­mást. Mi kell még egyéb? Ha egyszer szeretik egymást, ellenezhetjük-e, hogy összeházasodja­nak? Azt hiszem, nem! Ugye, te is így látod, anyám? Amina nem tudta, nevessen-e, vagy hara­gudjék. Zulejhára pillantott, de amint meglátta, hogy mosolyog, ő Is elnevette magát. Nazlihoz és Gijaszhoz fordulva így szólt: ■ — Legyetek boldogok, gyermekeim — ós le­törölte a meghatottságtól előtörő könnyeit. Gi­jaszhoz lépett és megcsókolta. Zulejha megsi­mogatta Gijaszt, mellére szorította Nazlit, majd gyűrűt húzott elő köpenye zsebéből és a le­ány újjára húzta. — Siess, Amina! —- fordult most a boldog anyához. — Adj nekünk egy pohár édes teát, hogy a fiatal pár élete is édes legyen... Hát megértem a „fiam" házasságát! — majd hozzá­tette: — Adja isten, Amina, hogy te is ott le­hess még a fiad lakodalmán. Éppen eleget volt már agglegény, őt is meg kell házasítani! nek a nemzetgyűlés elnökévé történt megválasztása. A választást kom­mentálva, még a burzsoá lapok is kénytelenek elismerni, hogy ez a Francia Kommunista Párt elvitatha­tatlan sikerét jelenti. A .,l‘Humanilé‘‘-ben André Stil ki­emeli, hogy a nemzetgyűlés elnöké­nek megválasztása jelentős sikert je­lent, mert elzárta az utat az „euró* paí hadsereg“ hívei előtt. André Stil megállapítja: „A kom* munistálc szavazatait élvező jelölt sí* kere más szempontból is jelentős. André Le Troquer megválasztása konkrét módon bizonyltja, hogy most a nemzetgyűlésben más többségre is lehetőség nyilt Laniel többségén ki* vül. Ma már tehát, senki sem hivatkoz­hat arra, hogy lehetetlen új többséget összehozni.“ A „Libéretion“ ezeket írja: „Le Troquemek a nemzetgyűlés elnökévé történt megválasztása az „európai hadsereg” összes ellenfele* nek nagy sikerét jelenti. A cél lényegében az volt, hogy el* zárják az utat Pfllmlin előtt, meg* akadályozzák ezt a klerikálist, az „európai hadseregnek” ezt az odaadó hívét abban, hogy Edouard Herriot utódjává váljék Bukását mindazok meg fogják érezni, akik Washingtonban, Bonn­ban és Parisban abban a hitben ringatták magukat, hogy elnémíthat­ják a francia közvéleményt és a par- lamentet.‘‘ Robbanás az I. G» Farbenindustrie egyik üzemében Berlin (TASZSZ) A „Handelsblatt“ című nyugatnémet* országi lap közli, hogy január 2-án aa I. G. Farbenindustrie konszern niarlnn- übbi „Chemische Werke Niils A*'G.‘‘ nevű üzemében több erős robbanás tör* terel. A lap azt írja, hogy a robbanások oka . állítólag aeet dér bomlás" volt, A robba­nások következtében több munkás súlyo­san megsebesült. Akár tízmillió mark*. Amint mái ismeretes. 1948-han nag)'- erejü robbanás törtéirt az 1- G. Farben- ind us trie Imlwigsbaferi irzerm'bem. A német demokratikus lapok akkoribzrí utaltak arra. hogv az eset robbanóanyag- gyártással kapcsolatos. HOJELENTÉS A Meteorológiai Intéz«* jelentése sze­rint az orszftgban a kővetkező helyeken taiálhaó síelésre alkalmas hó: Misinatetö ■<2 cm Kékes'ető 36 cm Ga'vatetS 85 cm. Csúcshegy 33 cm. Tőrökmező 39 cm. Do­bogókő 26 cm. Szabadsághegy 22 erű, * Csütörtökre további havazás nem várha ó, (MTI*

Next

/
Thumbnails
Contents