Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)
1954-01-13 / 10. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1951. január IS. na A magyar ifjúmunkások legnagyobb sztrájkja A magyar muukásifjúság történetének egyik legszebb lapját itta teli harmincöt évvel ezelőtt, 1819 január 13-án. Közel tizezer fiatal sztrájkolt és tüntetett az ifjúmunkások barbár elnyomása ellen, amelyet az 1884-i gyalázatos tanonc- törvény szentesített. A fiatalok rendezett, fegyelmezett soroké an vonultak Budapest utcáin a Hunyadi- tcrre, az akkori munkaügyi és népjóléti minisztérium elé. Követeléseik között szerepelt a tan n.térvény visszavonása, a testi fenyítés eltörlése, a hároméves tanoncidő bevezetése, a vasárnapi és esti ta- noncoktatás megszüntetése. „Lerongyolódva és éhesen járunk, végezzük a reánk kényszerítőit robotot. Helyzetünk tarthatatlan!“ — ezekkel a szavakkal hívta harcba a kizsákmányolt tanoncok ezreit az Ifjúmunkások Országos Szövetsége. A fiatalokat nem tarthatta vissza a mesterek pofona, a polgári forradalom rendőrségének kegyetlensége, sem a szociáldemokrata munkás- árulók különböző mesterkedése. Kemény próbát álltak ki: Igen sok műhelyben véresre verték az öntudatra ébredt tanoneokat. Máshol az ipartestületek a rendőrség segítségét kérték —, ami nem is maradt el. A munkásfiatalok megmutatták elszántságukat, erejüket. Zászlajukra szent elhatározásukat írt'k; ..Mi már nem leszünk kizsákmányolt proletárok!“ Prága (MTI) A vasárnapi prágai lapok teljes terjedelmükben ismertették a csehszlovák kormány törvényjavaslatait a nemzeti bizottságokról. A nemzeti bizottságokról szóló új törvényjavaslatok magukban foglalják mindazokat az elveket, amelyekre támaszkodva a nemzeti bizottságok a dolgozó nép legkiterjedtebb szerveiként betölthetlk feladatukat a népgazdaság fejlesztésében, a párt és a kormány programjának végrehajtásában. A nemzeti bizottságok szervezete biztosítja, hogy a dolgozó nép legszélesebb rétegei tevékenyen vegyenek részt az állam igazgatásában, a szocialista építés feladatainak megoldásában. A törvényjavaslatok meghatározzák, hogy a népi demokraA nagy ifjúmunkás sztrájk után az Ifjúmunkások Országos Szövetsége az „Ifjú Proletáréban foglalta össze a kommunistáknak a ta- nonckérdés rendezésével kapcsolatos követelését. E követelések nagyszerű pontjai voltak: minden ta- noncot haladéktalanul ki kell vonni a magánüzemek gazdasági érdekköréből, minden tizennégy éven aluli gyermek csak elméleti oka- tásban részesíthető, állami tanműhelyeket kell létesíteni, végül pedig, minden tizennyolc éven aluli gyermek eltartásáról és neveléséről az állam gondoskodjon. A polgári forradalom nem teljesítette követeléseiket, a szabadságot pedig, amit a Tanácsköztá-saság adott, a Horthy-rendszer ismét a sárba tiporta. A magyar munkás- fiatalokra még hosszú időre a legsötétebb elnyomatás és megal.'.z a- tás nehezedett. Az 1919. január 13-i ifjúmunkás- tüntetés követeléseit csak a népi demokrácia valósította meg. Ami harmincöt évvel ezelőtt csak lelkesítő gondolat volt — ma va'óség. Korszerűen felszerelt ipariíamiló intézetekben 24 ezer fiatal kap íra- gasfokú elméleti és gyakorlati oktatást. Hazánk ipari tanulódnak n'n se- nek gondjai. Egy feladatuk van: tanulni. Ehhez pedig államunk m’n- den lehetőséget megad, mindent biztosít! tikus közigazgatás' alapjai a nemzeti bizottságok. A törvényjavaslatok szerint a nemzeti bizottságok feladata, hogy megnyerjék és meggyőzzék, mozgósítsák és megszervezzék kerületük valamennyi dolgozóját a gazdasági és kulturális építésre, a köztársaság fejlesztésére, a békeharcban való tevékeny részvételre. A lapok közölték a kormány felhívását is az ország lakosságához. Ebben a kormány bejelenti, hogy a nemzeti bizottságokról szóló törvény- javaslatokat országos vita céljából a lakosság elé terjeszti. A kormány a vita megszervezésére és eredményeinek feldolgozására bizottságot alakított. A bizottság elnöke; Viliam Siroky miniszterelnök. A lavina betemette az flrlberg-vasut egyik alicmását Hóviharok az Egyesült államot ban A „Reuter“ jelentése szerint hétfőn este lavina temette be az Ausztriát Svájccal összekötő Arlberg vasút dalaasi állomását. Az állomáson legalább tizenkét ember tartózkodott. Megmentésükre kevés remény van. • Az Egyesült Államok egyes vidékein a hőmérséklet minusz 27 fokra süllyedt. Az Egyesült Államok északkeleti részén a hőviharok eddig legalább negyvenegy halálos áldozatot követeltek. A hófúvás Newyork- ban súlyos közlekedési fennakadásokra vezetett. (MTI) Meghalt O'Car Strauss Becs (MTI) Mint az „ADN“ jelenti, Oscar Strauss, a kiváló osztrák zeneszerző és karmester, több ismert operett szerzője, hétfőn 84 éves korában Ischlben meghalt. fi Magyar Képzőművészeit és Iparművészek Szövetsége közli, hogy Sidló Ferenc szobrászművész elhunyt. Temetése január 13-án, szerdán délután fél három órakor lesz a rákoskeresztúri temető halottasházából. (MTI) Oberländer nyuga német miniszter hitlerista háborús bűnös Bérűn (TASZSZ) A berlini demokratikus lapok közlik azt az ADN-hírt, amely szerint Oberländer jelenlegi bonni menekültügyi miniszter hitlerista háborús bűnös, aki 1940-ben lengyel hazafiak tömeges elpusztítását szervezte. Oilenhauer bizalmas megbeszélést tartott Conant amerikai főbiztossal Berlin (MTI) Bonni jelentés közli, hogy Ollen- hauer, a nyugatnémet szociáldemokrata párt elnöke hétfőn Adenauer- ral négyszemközt folytatott megbeszélése után, a szociáldemokrata párt vezetősége több tagjának kíséretében felkereste Conant amerikai főbiztost és bizalmas eszmecserét folytatott vele. A cd«bgzlovák kormány törvényjavaslatai a nemzeti bizottságodról A három nyugati külügyminiszter a berlini négyhatalmi értekezlet megkezdése előtt kíilönertekezletet tart London (MTI) Iter a berlini négyhatalmi értekezlet Hírügynökségi jelentések közlik, | megkezdése előtt különértekezletre hogy a három nyugati külügyminisz- J ül össze Berlinben. Megkezdődtek sz sngsi villamossági szakszervezethez tartozó vHiaBvszeretomunkasok figyelüieztető sztrájkjai London (MTI) A „Reuter“ hírügynökség közli, hogy többszáz angol villanyszerelő- munkás hétfőn figyelmeztető sztrájkba lépett Nagybritannia különféle kulcsfontosságú ipari építkezésein. Az angol vilamossági szakszervezethez tartozó villanyszerelőmunká- sok figyelmeztető • sztrájkjai január 18-án érik el tetőpontjukat, amikor ötvenezer villanyszerelőmunkás tiltakozó sztrájkot tart. Pella elutasította, Faofani elfogadta a kormányalakítási megbízást Róma (MTI) Mint már jelentettük, Einaudi köz- társasági elnök Giuseppe Pella volt olasz miniszterelnököt bizta meg az új olasz kormány megalakításával. Az „AFP“ jelentése szerint Pella nem vállalta a kormányalakítást. Einaudi ezután Fanfanit hivatta magához, aki elfogadta a kormányalakítási megbízatást. Megalakult az új baodajísta kormány Paris (MTI) Buu Loc herceg, akit Bao Daj már három héttel ezelőtt megbízott a kormányalakítással, kedden közölte, hogy tizennégy „semleges szakemberből“ megalakította kormányát. A „Reuter“ jelentése szerint Buu Lor azért volt kénytelen „semleges szakembereket" igénybe venni, mert kor-i mányában nem vállalt tárcát az úgynevezett vietnami nemzeti kongresz- szus egyetlen tagja sem. Eisenhower módosításokat javasott a, laft-Harttey törvényhez Mint a nyugati hírügynökségek jelentik, Eisenhower az Egyesült Államok elnöke módosításokat javasolt a munkásellenes Taft—Hartley-törvényhez. A jelentésekből kitűnik, hogy Eisenhower tovább akarja szigorítani ezt az antidemokratikus, a munkásosztály jogait súlyosan korlátozó törvényt, Eisenhower egyik leglényegesebb módosító javaslata abban áll, hogy ezentúl a szakszervezetek tagjai csak „az állami szervek közreműködésével“ megtartott „titkos szavazások” útján hagyhatják jóvá a szakszervezetek sztrájkhatározatait. A javaslat még nehezebbé teszi az amerikai munkások számára a sztrájkokat, mivel hogy nyilvánvaló: az áilami hatóságok „közreműködése" a munkáltatók érdekében meghamisíthatja a „titkos szavazás“ eredményét. Eisenhower másik különös módosító javaslata arról szól, hogy — mint az „AFP“ közli — az összes munkál“ tatók „legyenek kötelesek Írásban foglalt, eskü alatt tett nyilatkozatot adni arról, hogy nem tartoznak a kommunista párthoz.“ Ez a módosító javaslat, amely a Fordokat, Rockefel-i lereket, Morganokat és Dupontokab is „hüségesküre“ kötelezi, nyilvánvalóban szemfényvesztésül szolgál annak leplezésére, hogy a fokozódó McCarthysta boszorkányüldözés az amerikai dolgozó tömegek és haladó gondolkodású személyiségek ellen irányul. (MTI) Az elmélet napi kérdései A népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének törvénye mint oblektiv törvény A SZOCIALISTA gazdaság fejlődésének irárjyát, célját, s e cél elérésének erzkőzeit a szocializmus gazdasági alaptörvénye határozza meg, melyet Sztálin elvtárs dolgozott ki ,,A szocializmus köz- gazdasági problémái a Szovjetunióban“ című müvében. Ennek az alaptörvénynek wanoak alárendelve a szocializmus összes gazdasági törvényei. A saocéal.zmus gazdasági törvényei közül az egyik legfontosabb a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének törvénye. E törvény a kapitalizmus felszámolása, a termelőeszközök társadalmasítása alapján keletkezett, miután a termelésű anarchia és a korvkurrencia tör vénye hatályát vesztette. Tehát e törvény gazdasági alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona és az ennek megfelelő termelési viszonyok. Politikai feltétele a dolgozók hatalma, amely nélkül lehetetlen gyökeresen átalakítani a társadalmait, érvényesíteni a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének törvényét. Miért objektív szükségszerűség e törvény létrejötte a szocializmusban? A kapitalizmus elszigetelt magánvállalatokra tagolja a nemzetgazdaságot, s konkuTrenciát, a termelésben pedig amur ctiiit, szül, kizárja a gazdaság tervszerű fejlődésének lehetőségét. Ezzel ellentétben a szocialázmushan a termelési eszközök társadalmi tulajdona egységes gazdasági szervez-'tbe tömöríti az ország összes ipari vállalatait, amellyel megszűnik a termelők elszigeteltsége és nemcsak lehetővé, ha re ni szükségszerűvé is válik az egész népgazdaság tervszerű vezetése. „A szocialista néppazd—ágot — mondotta Sztálin elvtárs — csak e népgazdaság tervszerű fejlődésének gazdasági törvénye alapján lehet vezetni.” MIT JELENT AZ, hogy a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének törvénye objektív törvény? Azt jelenti,, hogy az emberek tudatán, akaratán kívül, attól függetlenül létezik és azokat az objektív viszonyokat tükrözi, amelyek a termelőeszközök társadalmi tulmidonha vételével jöttek létre. ■Ízt mutatja, hogy a tervszerű, aránvos fejlődés a szociali-t.a gazda=ág számába objektív Éeük'égszerüség, vattvis a társadalmi tulajdon alánján álló szoci"li'ta nénpazdusáe, — mely a termelési ágak sok»sápA'hóL a különböző vállalatok ezreiből tevődik ös*ze és ez-k egyetlen hatalmas, bonyolult termelőszervezetbe tömörülnek — vezetése lehetetlen másképpen, mint tervszerűen. Ellenkező esetben zűr-zavar, a termelés felborulása következne be. E törvénynek az a tartalma — követelménye —, hogy a népgazdaság minden ágának egymással összhangban*, arányosan kell fejlődnie. Ugyancsak helyes aránynak kell lenini a termelés és a forgalom, a termelés és a fogyasztás közt. Amikor például azt mondjuk, hogy a termelési eszközök termelésének gyorsabban kell növekednie a fogyasztási cikkek termelésénél, ezzel objektív törvényszerűséget fejezünk ki, mert hiszen csak a termelési eszközök termelésének kiterjesztése teszi lehetővé az egész termelés kiterjesztését, a mezőgazdaság elmaradottságának fel zámolását, a fogyasz'ási cikkeket gyártó iparágak ellátását gépekkel stb. Ebből a szükségszerűségből fakad az a követelmény, hogy a nehézipart gyorsabban fejfe-ztik, minit a könnyűipart A nehéziparon belül is az átlagos fejlődésnél gyorsabban fejlődjön a gépipar, mivel a gépipar termelési eszközökkel látia el az összes többi iparágakat, a mező- gazdaságot és közlekedést sitb. A NÉPGAZDASÁG tervszerű, arányos fejlődéinek törvénye egyúttal bizonyos arányokat követel meg az egyes népgazdasági ágak fejlődése között. Iliába akarjuk például a gépipart fejleszteni ha nem tudunk számára elegendő acélt biztosítani. Hiába akarjuk a villamos- energiia termelését fokozni, ha nein tudjuk az erőműveket szénnel ellátni. Vagy hiába akarjuk a zsírmennyiséget növelni, ha nincs elegendő kukorica, és így nem tudjuk a sertések számát és súlyát emelni. A répoiazdaság különböző árainak termelése között tehát széleskörű összefüggés van. Hogyan függ ö^sze a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének törvénye, a szocializmus gazdasági alaptörvényével? A termel'« konkrét arányait, a termelés szerkezetét nem a népgazdaság tervszerű arányos feílődé«ének törvénye határozza meg. A népgazdaság tervszerű arányos fejlődésének törvénye önmagában n^m srah meg semilyem feladatot rmelv nek érdekében a n-pgezdaság fe«lődé~e megvalósul. Csak a feilődés mód’át határé»® meg, de nem határozza mer a fe!- lődés irányét és célját. A termelés i-á- nvflt és célját a szocializmus gazdasági adótörvénye h«*ázrzza meg: ez a szükségletek maximális V^lerit-'ének, a termelés eres Vad sitin n oövekedéséuek, a technika tökéletesedésének követélménye. Ebből következik egyrészt az, hogy a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének törvénye alá van rendelve a szocializmus gazdasági alaptörvényének, másrészt hatását csak abban az esetben tudja teljes mértékben kifejteni, ha a szocializmus gazdasági alaptörvényére támaszkodik. A népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének törvénye csak akkor érvényesül, ha követelményei a népgazdaság tervezésén keresetül megvalósulnak. ENNEK ELLENÉRE éles különbséget kell tenni a tervezés és a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének törvényei között. A népgazdaság tervrzerü, arányos fejlődésének törvénye objektiv törvény, viszont a tervezés — az éves cs ötéves tervek — jogi érvényű törvények, melyeket a kormányok adnak ki s az emberek akaratából jönnek létre. Az állam gazdasági szerepe nélkül, törvényei nélkül, azonban lehetetlen volna megoldani azokat a feladatokat, amelyek a szocializmus gazdasági törvényeiből, elsősorban a gazdasági alaptörvényből következnek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az állam törvényeivel, a jogi érvényű törvényekkel gazdasági törvényeket lehet teremteni., vagy megváltoztatni. Nem szabad összekeverni a népgazda'ág tervszerű, arányos fejlődésének törvényét az emberek ált.al létrehozott jogi érvényű törvényekkel, az éves és ötéves tervekk'd. ..A népgazdaság tervszerű. arán-o- feilő- d'sének törvépyp — mondj« Sz'álin elvtárs — lehetré-érret ad tervező szerveinknek. hogy h-lvesen teTV'-”/"k a társadalmi termelést. De a lehető-ég még nem vMórág. Ami a répeszda-ág tervezését illeti, az csak két feltm-llel érhet el poz:tív eredméu veket: Elő-zör. ha belveeen tükröm a n^pee/da'air tervszerű fejődése törvényeinek köve+ebn-nveit: — másodznr. ha mindenben «Ik-lm-zk-d'k •a szncinl’zmu« gazdasági alaptörvényének követeim ényéh»z A NÉPGAZDASÁG tervszerű, arányos fejlődésének törvénve a szocialista tér melőmód keletkezésének pillanatától hat, Hatóköre a népeszd-sáe 'zncíali-ta szek- trvának nővek-dé-e arárvábsn bővül és erősödik. A kapitalizmusból « szockTz- musba való átmenet korszakában — így hazánkban is — a népzazd-sáe tervszerű. arányos feilődése törvénvénck hatóköre még nem telies. de e törvénv fokozatban utat tőr, mégpedig abban a mértékben,, ahogyan a tőkés elemek kiszorulnak a népgazdaságból, a kisáruter- melő gazdaságok átalakulnak, a szocialista gazdasági fonnák kifejlődnek. Ez a fejlődési folyamat teremti meg az egész népgazdaság tervezésének objektív lehetőségét. A mi népgazdasági terveink, az ötéves terv és az éves tervek — amint azt eddig elért óriási eredményeink mutatják — sok tekintetben visszatükrözik a szocializmus gazdasági alaptörvényének és a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődése törvényének követelményeit. De elkövettünk komoly hibákat is a tervezés tartaL mában és módszerében. Az Országos Tervhivatal például hosszú időn keresztül háttérbe szorította az alapanyagipar fejlesztésének kérdését — állapította meg Goto elvtárs a Központi Vez“t®-®6 1952 november 29-i ülésén. Tervező szerveink gyakran nem vették figyelembe a dolgozók kívánságait. Olyan cikkeket terveztek, amelyekre kevésbé van szükség, ugyanakkor a keresettebb cikkek tervezé-éröl megfeledkeztek. Terveink elkészítésekor nem támaszkodtak eléggé az objektív gazdasági törvények tanulmányozására. Ez vezetett aztán azokhoz a hibákhoz, amelyeket pártunk Központi Vezetősége tárt fel 1953 június 27—-28-i ülé'ém. MIBEN KÖVETTÜNK el hibákat? A Központi Vezetőség hangsúlyozta, hogy túlságosan gyorsan fejlesztettük iparunkat, különösen a termelőeszközöket gyártó iparunkat, ehhez képest kevésig törődtünk a könnyű és élelmiszeriparunk fejlesztésével. A mezőgazda'ági beruházások összege sem bizonvult elegendőnek. Leginkább 1951 februárban hibáztunk, amikor túbágo?a,n emeltük el-ő ötéves tervünk Iparfeil-srtö elő- iránvzatait. A felemelt terv tízszerannvi licnibázá-t fordított a nehéz- és a gépmarra. mint a könnyű- és az élelmiszer- ipar feiUszté-ére. A hibák alanvető oka az volt, hogv nem tanulmányoztuk k«*l]ő alaposságé"] a szocfelizmits gazda-ági ebptö-vénv-n-k és a néninazdaá" tervszerű. 3-anyós fej- lod’sén-k követelménveit és fgv gazda- '""'nnlitiká'-k népgazdasági tervünk nem tükrözte a törvények v-Lmemivi Vn-r- •e'ménv-t.l. Fzrel nemc""k « népg.ozd"sáe t<-rv-7"-li aránvos f-'Törlése TÖ—T-n'-éí sértettük mer. hanem a szocwel«~m**« "’zdasárí alsn+örvénv-ét is. Az példáuL bogy « ti eb ■'7' yf srárvta lanti! gyom öitrmhen fifik. lríh-tott a n"o- e-zdíias— több: ó-ár- ís. a-ári-U'«!ianá ——V keletkeznek, tebít megsért-rtük „ píp- "i”zd»-ág terv-zerü arányos fejlődése törvényét. A SZOCIALISTA iparosítás gyors üteme miatt nem jutott elegendő onvagi eszköz a fogvasadá'i szükségleteket kielégítő könnyű- és élelmiszeripar beruházásaira és a mezőgazdaság fejlesztésére. A mezőgazdaság termelése, amelynek színvonala az utóbbi években lényegében egyhelyben topogott, nem tudta biztosí-t tani sem az ipar, különösen a könnyűipar nyersanyagszükségletét, sem a gyorsan növekvő ipari munkásság, s általában a lakosság növekvő élelmiszerszük- séglatének kielégítését. Mindez károsan hatott az él ej színvonal emelkedésére, hiszen főként a könnyű- és nz élelmiszeripar, valamint a mezőgazdaság termelésének kellett volna biztosítani a jólét fokozódását. Az életszínvonal évekig tartó lendületes emelkedése megtorpant, sőt egy-két éve vissza is esett. Ilyen és hasonló következményekkel jár tehát, ha a tervezés nem tükrözi helyesen az objektív gazdasági törvények valamennyi követelményét. Pártunk és kormányunk az objektív gazdasági törvények tanulmányozása segítségével feltárta ezeket a hibákat és programjában meghatározta feladatainkat is. Ez a program a régi arányok módosításánál az ohiektív gazdasági tö-vények követelni-nyélből indult ki és főfeladaitul a szocializmus gazdasági alaptö-vényét, az egész társadalom anyagi v- kultu-ális szükségletei maximális kielégítésének biztosítását tűzte ki. A KORMÁNYPROGRAM bejelentése óta alig néhány hónap telt el. Dolgozó népünk azonban ismét tapa-zl-lh-tta, hogv a párt és a kormány ígéretére úgy építhet, mint a kősziklára. Számos rendelet jeleid meg, például az árleszállításra, a lakásépítkezések meogyprs’tá- sára. a tatarozásra, számos kedvezményt uvpitottsk a dolgozó parasztság számára. wz/-k a rend“lb“ 7ések dolgozó népünk Tetszínvopalának komoly emelkedését -egítették dő. Ez azonban tnég cs»k a kegd-t. Még íren sok a tenniv-léia egvré-zt tervező -zr-Ve'n! n-k. másrészt 'peri munkásainknak és rl-I--/ó para-zt- fs'rt-nsV meri hi-7-0 nz élz'*-«7invo,na! emelkedése elsőso-Kan tőlük Ring Ha —„„JrnssmTc feevejmezerten teUesíHk. sít •él+eb'e-iVk a tervet, gvprg-hlvan emel Védik népünk élet-rfn-vonsla. ha a dol- "070 npipcr+ssarl b-es.rd-tenm. gondosén végzi ej a mrzőflg'zdsc.ngi nu-pk-kat, t-Desít; állampolgári kötelesség-t, ha a szövetkezeti pana-zt^e Rs;lárd.-n holed a •követkézé« Ót Ián: — eevre jobb”n em«T k~d:k az életszínvonal Dolgozó pépünknek egy percre sem szabad szem elől téveszteni, hogy a régi jel«zó: „Termelj többet, jobban élezi“ — most is érvényes, sőt csak most érvényesül igazánTÓTH KÁROLY egyetemi tanársegéd
