Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)

1954-01-10 / 8. szám

4 Lau ÉSZAKMAGYARORSZÁG ■HcrannmBBnn Vasárnap, 1954. január 10. A VASUTAS Te alszol. . . s fagylepte hómezőkön Száguld veled célodhoz a vonat. Dacolva téllel, hóval, fergeteggel Hány vasutas vigyázza álmodat? Mondd, gondokál-e valaha is arra, Mit jelent állni fagyot, hideget? Mondd! Gondoltál-e valaha is arra, Nézni a pályát ügyen mit jelent? Mikor száz karral tör feléd az álom, Leküzdeni, tudod-e mit jelent? Acélos kézzel, tűzzel szembenézve Ezer lapáttal szórni a szenet? A váltóőrnek a váltót vigyázni, A térközőrnek éber figyelem, Sok-sok vasutas közös jó munkája Éreztede? Tudod-e mit jelent. Talán tudod, tán gondoltál is rája Sokszor. Utóin, ha repül a vonat . Recsüld meg hát a vasutas munkáját. Szeresd, tiszteld a magyar vasutast. (G. A.) Nagy crdcklődás a Holéczv együttes miskolci szereplése iránt Az Országos Filharmónia miskolci ködnek Ákos Stefi és Putnoki Gábor, kirendeltsége rendelésében ma, vasár A vidám műsort nagy érdeklődés előzi nap este 8 órai kezdettel az MSZT meg. Jegyek az előadás kezdete előtt Csajkovszkij termében a Holéczv együt- este 7 órától az MSZT székházban még tes tánczenekara ad műsort. Közremü- kaphatók. .Tavasz a jégen“ című színes osztrák a miskolci Béke-moziban film A miskolci Béke mozi igen nagy érdeklődés mellett adja elő a „Ta­vasz a jégen“ című új színes osztrák filmet. A film javarészét a bécsikor, csolyabalett káprázatos, színpompás művészi produkciói töltik ki. A cse­lekmény arról szól, hogy a kapi­talista vállalkozónak kiszolgáltatott jégbalett-csoport művészei kollektív összefogásukkal hogyan játsszák ki kizsákmányolójukat és haladó szel­lemű művészi műsorukkal hogyan hódítják meg maguknak a közönség tetszését, amikor ők maguk veszik kezükbe sorsukat. A film nézői ritka szép művészi és sportteljesítmények gazdag sorozatában gyönyörködhet­nek. Bulgáriában kiadták 0. Dimitrov műveinek nyolcadik kötelét A Bolgár Távirati Iroda jelenti: A Bolgár Kommunista Párt könyv­kiadóvállalata kiadta Georgi Dimit­rov műveinek nyolcadik kötetét. Ez a kötet G. Dimitrov 1921 októberétől 1929 augusztusáig írt műveit tartal­mazza. Uj azerbajdzsán opera Az ,,Ahundovti Azerbajdzsán Opera- és Balett szín házban bemutatták Amirov ,,Szevil“ című operáját, amely a szerző első operája• Amiroi Dzsabarli azerbajd­zsán drámcíró hasonló című drámájából merítette az opera tárgyát, amely a,i azerbajdzsán nők felszabadításáért vívott harcot eleveníti jel. önkéntes ápolónőképző esti iskola indul január 25-én a Magyar Vörös- kereszt Miskolc városi szervezetének keretében. A hathónapos tanfolyamon heten- kint kétszer délután 4-tői este 8 óráig tartanak előadásokat. A tanfolyamra 17 és 42 év közötti férfiak és nők jelentkezhetnek január 15-ig a mis­kolci városi tanácsháza III. udvará­ban, a Vöröskereszt-szervezetnél. Az esetleg felmerülő útiköltségeket a Vöröskereszt fedezi és a tanítási na­pokon uzsonnát biztosít a hallgatók­nak. Az oktatás teljesen ingyenes. A tanfolyam elvégzése után segéd­ápolónői oklevelet kapnak a részt­vevők. Hz 1938. évben született fériiak bejelentése A tizennyolcéves férfiak szokásos évi bejelentését a belügyminiszter rendeleté szerint január hó 1. és 31. napja között kell teljesíteni 1954. január 31. napjáig tehát az ál­landó lakásukba be kell jelenteni mindazon magyar állampolgár férfia­kat, akik 1936 évben születtek, tekintet nélkül arra, hogy ezidcig külön bejelentőlapon be voljak.e jelentve. Ha az 1936. évben született, személy állandó la­kásától ideiglenesen távol tartózkodik és hazatérése 1954. január hó 31-ig nem vár. ható, a szülője, vagy törvényes képvise­lőié köteles gondoskodni az állandó la^ kásba történő bejelentés megtételéről. A bejelentéseket városokban az illetékes rendőrőrsnél, községekben a községi ta­nács végrehajtóbizottságánál. a férfiak állandó lakásának bejelentésére szolgáló 1-es számú bejelentőlapon kell teljesíteni. A bejelentéseket 8 és 13 óra között vasár, napokon is lehet teljesíteni A bejelrn'és pontos teljesítéséért az 1936 évben szü’e- teft férfi és szállásadója (szülője) is fele. lös és mulasztásuk büntetést von maga után. !; A bejelentéskor visszakapott igazoló., szelvény az állandó lakás' bejelentését igazolja és azt a bejelentett személy kö­teles megőrizni és hatósági közeg fellií-1 vására bármikor felmutatni, majd r» lakás, ból való távozáskor a kijelcntőlaphoz j csaholni. Miskolc. 1954. é*’i január hő 1. • MEGYEI FÖOSZTÄEY VEZETŐJE. A diósgyőri UJ ÉV, uj feladatok. A diósgyőrvasgyári ének-, zene- és tánc- együttes új bemutatóra készül. Komoly erőpróbá­ja ‘lesz ez a művészeti vezetőknek, az egész tag­ságnak. Mire az orgonák ki­nyílnak, s a diósgyőri kultúrbáz is elkészül, a felavatón az együttes is Lem utat ja új műsorát* ESTE VAN. Ilyenkor már Ujdiósgyőrben csak a villamosok csörömpöl­nek az úton. Egy-két elkésett autó iparkodik valahová. A vasas szakszervezet székhazában azonban pe­zseg az élet. A nagyte­remben zenekar próbá- zik. Dr. Bánhegyi Lász­ló karmester meg-meg- állítja a próbát, hol a kürtösöknek magyaráz, hol a vonósokat figyel­mezteti. Nem könnyű dolog egy-egy új számot betanulni­Fent az emeleten a vegyeskar hallgatja fe­szült figyelemmel Fornai István elvtársat. A Szé­kely-kesergő nehezebb részleteit csiszolják. A TÁNCOSOK ma pihenmek. Annál többet népi együttes töpreng azonban Böröcz László művészeti vezető az új számokon. Bekopogtatunk az együttes irodájába is. Nagy a forgalom. Vil­lamosbérleteket oszto­gatnak. A]ig jutunk szó­hoz. Végre sikerül leülni Nvitrai László elv tár-sl, az együttes vezetőjével. —Az ú j tervekről sze­retnénk hull Mii valamit, így válaszolt: — Törekvésünk a mi­nőségi munka megjaví­tása- Együttesünk tag­jai nagy lelkesedéssel készülnek a bemutatóra. S minden bizonnyal meg­álljuk a helyünket. A nyárára komoly tervünk van. Országos hangver- senykörutat szeretnénk nyélbe ütni. Meg akarjuk ismertetni az ország több városában Diósgyőr kultú­ráját. A MŰVÉSZI munkáról Forrai elvtárs tájékoztat. — Legfőbb feladatunk­nak tartjuk — mondja Forrai elvtárs, hogy a be­tanult műveket magas művészi színvonalon, meg­győző erővel mutassuk be. Közös kompozícióra is ké­szülünk. A zenekar, ének­új terveiről kar és tánckar a borsodi lakodalmast mutatja be. Ez a müsorszám közel egynegyed órás. Virágcso­kor a borsodi nép táncá­ból, zenéjéből, dalaiból­— No és a tánccsoport önálló számai mik lesz­nek? — Magyar .népi táncok, baráti népek «táncai. — A népi zenekar? — A második bemuta­tón magyar és román népdalokkal szórakoztat­ja Diósgyőr dolgozóit. — Az énekkar? — Énekkarunk felújít- ja Kodály: Kállai kettő­sét. A régi mesterek mű­veiből is bemutat egy- kettőt. — Végül a nagyzene­kar?: — Haladó szovjet mes­terek, mai élő magyar zeneszerzők müveit tűitek műsorra. Ezenkívül min­den hónapban hangver­senyt adnak. EZ DIÓHÉJBAN a di­ósgyőri együttes új terve. Ezúton kívánunk jó mun­kát az együttes minden tagjának, sok sikert ' és vastapsot a májtishau megtartandó második be­mutatón. Jól sikerült a Nehézszerszámgépgyár fényképkiállítása Az elmúlt napokban sűrűn láto­gattak a repülő szövetség újdiósgyő­ri helyiségét a dolgozók, ahol a Ne. hézszerszámgépgyár fotó szakosztá­lya kiállítást rendezett. Jelentős fejlődést értek el az elő­ző kiállításokhoz képest. Nagy eré­nye a kiállításnak, hogy derűt, op­timizmust sugároz. Uj életünk szép­ségeit mutatta be. Itt-ott azonban még előbujt egy-két hiba: negédes-, ség mutatkozott egy-két képen, egy-* két eltúlozott trükkös megoldásban. Mindezek a hibák azonban most már korántsem mutatkoztak úgy még, mint az elmúlt években. KULTURÁLIS HÍREK Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Tudományos Akadémiája tizenkét kötetben kiadja »Az orosz művészet történetét«. Az első kő let már megjelent. Ez a kötet az orosz művészet történetét a legrégibb időktől (az időszámításunk előtti III—II. évezredtől) időszámt'tí. sunk XIII. századának elejéig Ismerte, ti. A kötetet háromszáz reprodukció] díszíti. Prága (MTI) A prágai vár kiállítási termeiben januárban nyílik meg a mai szovjet képzőművészetet bemutató - ki. állítás, amely a háború utini szovjet képzőművészeti alkotások nagyszerű seregszemléje lesz, A kiállítás rendem zésére szóvjef k£pz°művészeti küldött- st'g érkezett Prágába. , A prágai kiállftAsssti egy időbe ni Mpszkvábaa.cseh és szlovák.képzőmű­vészeti kiállítást nyitnak meg. A! moszkvai kiállítás, alkalmából csehszlo. vák bépzó'művéezeti küldöttség uta­zott Moszkvába. Áz öreg miskolci községházán 1703-at írtak azon a nagy árkuspapíroson, ame­lyen elrendelték a város bekerítését tö- viskeritéssel ,,az kurucságnak feltámadá­sa miatt-“ A községháza urai alázatos hivatalnokai voltak a bécsi elnyomó ud­varnak s persze, amikor ,,az kurucság feltámadt“, sietve igyekeztek védeni ma­gukat, védeni a várost. Ha mással nem, töviskerítéssel. Meg is csinálták, heteken keresztül tövisgiallyakat főutak a kihaj­tott parasztok, zsellérek, strázsák. Mis- kolcnak akkor mintegy ötezer lakosa, volt. Nyugaton csak az Avasalja- és Sör- házrutcákig, keleten pedig csak a Búza térig (a mostani Béke-tér) terjedt a város, 8—900 alacsony, nád- és zsupfe- deles házzá], portával. Közülük csak az iskola (ma múzeum), az «vasi torony « templommal és néhány egyemeletes ház emelkedett ki. A tövisként/.- azonban nem tartott soká. Jött Rákóczi, nyomában a kisem­mizettek r.egyvenezemyi serege. Tokajból érkezett. Rákóczi Miskolcra, 1704 január 19 én. Itt ütötte fel főhadi­szállását abban a házban, amely süppedt emeletével, a Széchenyi utcára néző frontjával ma is fennáll a Sötétkapu mellett. Amikor kocsiián megérkezett, a kapun át felment, szállására- (A kapu alja ma üzlethelyiség, a Filharmónia ta­nyázik benne.) Néhány perc múlva ka­tonás vezényszavak hallatszottak és mái két strázsa állott a kapu előtt: két ha- rahélyos palotás-hajdn. Egész márciusig időzött itt Rákóczi. Ezen a télen kemény hideg volt. Benn a házban nagy munka folyt- Békeaján- la tokkal jött I. József küldöttsége, Len­gyelországon át pedig több francia had­mérnök és tiszt érkezett- Azutáni egy Fin ni Ke nevű francia, XIV. Lajos fu­tárja hozott egy csomó megbízólevelet magával. A kormánytanács is szakadat­lanul tárgyalt. Március első napján egy sereg ágyú és i ártörő mozsár érkezett Tokaiból és így 4-én Rákóczi útnak indult Eger felé, hogy visszahódítsa az osztrákoktól. Se­regeinek eayrésze Szendrő várát Foglal- ta vissza. Eger, mint tudjuk 1705 feb­ruárjában került a kurucok kezére, Rákóczi első miskolci tartózkodásának most kerek 250 esztendeje. Másodszor két év múlva érkezett Rá­kóczi Ferenc Miskolcra. Erről így ir ómapa visszaemlékezéseiben: ..A: 1705. eszi, ondót Munkácson jejezrén be, az JMó-oA- a kormánytanáe- üléseinek meg­2S0 éve járt Miskolcon Rákóczi A miskolci Rákcczi-ház és a Sötétkapu műemlékvédelmi terve nyitásával kezdettem, melyet január ha,- vára Miskolcra tűztem ki. E nagy mező­város az ország közepén (!) fekszik, Egertől csak egy napi járásra. Bercsé­nyi generális és valamennyi szenátor megjelent és eljött Szirmay is, a császá­ri biztos, levelet hozván magával a köz­benjáró hatalmak követeitől, melyben ezek. igen sürgették, hogy küldjem meg nekik a békejeltéfeleket és a nemzet sé­relmeit. A legfontosaD’o ügy (ezenkívül), amit ezen a; ülésen letárgyaltunk, a réz­pénz ügye volt- .. “ Miskolcon a tanács újabb kétmillió forint kibocsátását határozta el és így a szabadságharc pénzforgalma ezzé] négy­millióra emelkedett. A nagy külföldi ideger.járás, sz orszá­gos tanácsülés miatt igénybe kellett ven­ni a Sötétkapu másik oldalán lévő há­zat is. ahol Bercsényi Miklós, Eszterbá- zy Antal és Forgách Simon kuruc gene­rálisok tanyáztak. (Ez a ház — szemben az AHaini Áruházzal —s vaa ma olyan veszélyes állapotban, hogy sürgősen le kell bontani. Az épület roskadozik és már az is súlyos teher számára, hogy fény­reklámokat kell tartami a a homlokzatán. Ujjnyi vastag repedések nyílnak óira és újra főfalain, a villamosnak is lassítania kell ezen a részen). Miskolcról ismét Egerbe ment Rákó­czi, 1706 február 19-én. Első ittlétekor 66 lovast, 190 gyalogost küldött táborá­ba Miskolc népe, második ittlétekor to­vábbi 68 felszerelt lovas és 188 gyalogos állott felszabadító seregébe. A 250 éve lezajlott történelmi esemé­nyek főleg ezt a két házat érintették, illetve ez a két ház maradit meg közvet­len tanúbizonyságnak. Ezért becse, Mis- kolcnak a Rákóczi utca 2. számú ház, ahol Rákóczi főhadiszállása volt és az 1. számú ház is, ahol a kuruc generáli­sok és a külföldi követek szállottak mag. A 2. számú ház egyébként műem­lék, amelyet népköztársaságunk tör *- nye véd. E törvény végrehajtási utasítá­sa úgy intézkedik, hogy ez a lakóház, udvari részében árkádos folyosójával és a feljárattal feltétlenül fenntartandó. Az egykori főutcái kapubejárat felett faragott kőcímer van 1756-ból. A bejárat ma üzlethelyiség. Az épületet jelenlegi homlokzatával kell megtartani, ,a kapu­bejáratot ki kell nyitni és a mellékutcai kisebb toldalék épületet el kell bontani, hogy az épületbe való belátást méltóan biztosítsák. A másik ház az 1. számot viseli. Ifa roskadozó földszintjén járunk, ahol a Ileomlás előtt álló repedezett boltozato­kat faduc.ok tartják, mindjárt meg le­het állapítani, milyen rombolást vitt végbe egy 1930-as iizletát.alakítás/ A ka­pitalista nyerészkedési vágy, az üzlettér minél nagyobb kihasználása érdekében minden meggondolás nélkül vékony vas- bef.ongerendákka! váltotta ki a zömök, többméteres pilléreket. Két ilyen félel- met-sen vékony gerenda és ,« ráhaiió hatalmas súlyú bolthajtás között még m*a is ott áll a „Szolid árak” kapitalista reklámja. (Az épületet még jobban ve­szélyezteti a belkereskedelmi mimszfre- rium tavaly szakértők megkerüléséyel végrehajtott átalakítási munkája, «O'1 miatt végképp lehetetlen - megmenteni az épületet. — Szenk.) Nemrégen bizott­ság vizsgálta meg ezt a házat, ameiy megállapította, hogy ezt a műemlékün­ket már nem lehet megmenteni, sem restaurálni- Elhatározták lebontását, úgy, hogy az épületből csak a Sötétkapu ^ mint Miskolc egyik jellegzetes műemléke — és a felette levő négy ablakra ter­jedő épületrész marad meg korhű hom­lokzattal. A 2. számú ház, Rákóczi egykori _h«- diszálláfa udvarát pedig a toldalék épü­letek lebontásával szabaddá, teszik, hogy az láthatóvá váljék a járókelők szamara és az udvar területén történelmi levegő­jű kis parkírozott teret létesítenek. . A Hermann Ottó múzeum javasolj«, hogy az udvar még meglévő régi kapu­ját meghagyva, adják ennek a kis park­nak ezt a nevet: Játékszín-tér. _ Ezzel az elnevezéssel kétszeresen he- csüljük meg Miskolc haladó nemzeti ha­gyományait. Egyrészt méltó műemlék- jelleget, bensőséges történelmi levegőt adunk a Rákóczi háznak, kiszabadítja 250 éves sivár el nyomott sá gáSól. más­részt. pedig megemlékezünk arról a já­tékszínről, amelyben Déryné és a ma­gyar színészeit úttörő hősei hirdették a magyar szót az osztrák elnyomás alaljt. Ez a játékszín — a Csizmadia-szín — a Rákóczi ház közelében, körülbelül a mai Béke mozi helyén állott. Déryné erről a játékszínről írta naplójában: ,.A Sötétkapu alatt volt . egy nagy. ronda épület, nagy, üres, vakolatlan ab­lakokkal. csak a vörös téglákkal kör­nyezett chlakkörületc vigyorgott az em­berre. Ilát még a bejárat! A színház te­teje nem volt befödve, csak egy sor rit­ka zsindellyel, s a hó hénye-kedvc szerint esett le csupasz nyakamba és karomra• Ez volt az u■ n. csizmadia-szín." Bármilv „ronda, nagy" épület is volt, az a ■ Csizmadia-szín. mégis történelmi nevezetességű csatatere volt 1815-ben a magvar színészet úttörő hőseinek. Mindezt a, kapu két oszlopán felirat hirdetné. Tgv gondolna Miskolc, a szo­cialista város, két naevszerií haladó ha­gyományára és így állítana méltó kö-- nyezeitet- történelmi levegőt Rákóczi Fp- renc és Déryné emlékének. KOMAROMT JÓZSEF a Hermann- Ofctó múzeum igazgatója.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents