Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)

1954-01-10 / 8. szám

^ pártkongresszus tiszteletére nagymennyiségű szenei aanaü terven leliií u alöertleiepi és szuíiakálfói bányászok

Az albei t telepi és szuhakállói bányászok 1951-ben lelkes munkával megszerezték a megyei púrtbizoif. ág kongresszusi versenyzászlaját.. A

zászló a mai napig is birtokukban vári. Nemrégiben értesültek a bánya dolgozói a Központi Vezetőség határozatáról. a 111. pártkongresszus ősz. szeliivásáról. Elhatározták, hogy a p$i tkongresszusra több szón termelésével készülnek, s úgy fognak dolgozni, hogy a dicsőség zászlaja továbbra is birtokukban maradjon.

Elsőként Loy Árpád 34 fős front- csapata vállal fa, hogy napi tervén felül 40 mázsa szénnel termel többet. Szabó Tstyán és Nagy József fronlosa- pstai .35, illetve 36 mázsa szénnel termelnek többet naponta előírásaiknál.

Az etűyájási csapatok vállalták, hogy naponta 30 mázsával több szenet, termelnék. A szuhakállói bányászok felajánlása naponta 10 tonnával több szenet, havonta pedig 250 tonna terven felüli szemet jelent.

A mucsonyi szénbányászat' vállalat dolgozóinak összes felajánlása ja. nuár hónapra 602.5 tonna széntöbblet k:termelése.

Az alberltelepi bányászok a TTT. pártkongresszus tiszteletére versenyre hívják a borsodi tröszt bányászait és vállalják:

1. Első negyedéves tervüket 102.5 százalékra teljesítik, ezt a napi tervek 'túlteljesítésével biztosítják. A napi terv teljesítése érdekében lehetővé teszik a 120 méteres állandó fronlhomlokot.

2. Az elővájási tervet betartják. Az elővájási körletek havi tervüket ion. nában és folyóméterben kapják meg. A tervteljesítést 10 naponkint értékeljük és ismertetjük.

3. Az anyagfelhasználásnál a. rob- banóanyagnormát betartják, rendszeresen ellenőrzik a felhasználást. A bányafa felhasználását az 1953. IV. negyedévhez képest 120 köbméterrel csökkentik, ami .40 ezer formt meg_. takarítást jelent. Felhasználják a

frontból kirabolt famennyiséget. Brigádot szerveznek az ócskafa összeszed esére.

4. A dolgozói; egészségvédelme érdekében üzembe helyezik az újonnan épült orvosi rendel?t. Felépítik a ke- i ékpirgarázst Ebben a negyedben befejezik a munkásszálló ép'tásf't. A védőberendezések állandó ellenőrzésével, kiegészítésével megakadályozzák a balesetekét.

5. A dolgozók továbbképzés t szakmai előadásokkal segítik elő.

A párt- és szakszervezet jó felvilágos t5 munkával. .smerteti a párt és kormány határozatait, melyeknek meg. valósítása érdekében minden dolgozó: bevon a munkaversenybe.

Előre a III. pártkongresszus méltó megünnepléséért, népünk felemelkedéséért '

BOROVICS FERENC igazgató.

ANDRE! GYÖRGY szakszerv, elnök,

JUHÁSZ JÓZSEF váll. biz. ti kár.

BOROSAK JÁNOS DISZ titkár.

Pz EifiG-pária!? egv teherautó hengereit árut

A diósgyőri finomsori hengerészbrigádok az új esztendő első munkanapján hozzákezdtek a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló egyik alapanyag, a cséplőkhöz szükséges dobverőlécek hengerléséhez. A Szabad Nép útján tudomást szereztek erről az EMAG-gyári dolgozók, akik táviratilag üdvözölték a Szoboszlai-, Árokszállási- és Mismár elszállítottak a dfóspöri fiuomhengerdéból

lóczki-hengerészbrigádokat. A hen. gersorok dolgozói örömmel fogadták az EMAG táviratát, ahonnan egyébként másnap már gépkocsi is érkezett az első gyártmányok elszállítására. Az első tíz tonna dob- verőlécanyag, amit az új esztendőben gyártottak a diósgyőri finomsoron, már útnak indult az EMAG-ba.

Ab ózdi Vili. martiniÍr

(Tudósítónktól.) Az ózdi martinászok közül január 8-án a legjobb teljesítményt a VIII. számú kemence kollektívája érte el. Számúéi István, Mudriczki Lajos és Pásztor János olvasztárok dolgoznak ennél a kemencénél. Pénteken a Számuel- brigád kezdett elsőnek a munkán. Lelkes hangulatban fogtak hozzá a munkához s mire a 8 óra letelt, 125 százalékos teljesítményt jelentettek. A Mudriczki-brigád, amikor meghallotta Blank István acélgyártótól a kitűnő eredményt, megfogadta, hogy túlszárnyalja az előző műszak teljesítményét.

Küzdelmük győzelemmel járt —

emenee példamutatása

kétszer csapoltak ezen a műszakon, az egyiket 6.40, másikat 5.40 perces adagidővel. Műszak végén együtt örültek Kovács László acélgyártóval, hogy teljesítményük 110 százalék lett.

Az éjjeles műszakra Pásztor János sztahanovista ifi brigádja jöti be. Ök sem vallottak szégyent — 121 százalékot teljesítettek. Ezzel hozzájárultak ahhoz. hogy januar 8-án a VIII. számú kemence kollektívája 101 tonna acélt adott terven felül a hazának. Sikerüket emeli az is. hogy a legyártott acél minden tonnája megfelelt az előírásnak.

BAKOS JANOS

Napfényes iskol

a

Képünk az ország: esryik legkorszerűbb iskolájának, a szikszóinak előcsarnokában készült.

(Krdődi János felvételi*.)

A tss-ből dolgosó pari

A párt és a kormány — mint ismeretes — a tsz-mozgalom önkéntességének megerősítése érdekében lehetővé tette, hogy akik ezt kívánják, kiléphessenek « termelőszövetkezetekből és egyénileg gazdálkodhassanak. A földművelésügyi miniszter megállapította azokat a feltételeket, amelyek alapján « termelőszövetkezetből kilépő tagok visszakaphatják földjüket, bevitt állataikat és gazdasági felszereléseiket.

Az ország sok községében azonban nem a törvények szerint járlak el, hanem méltatlanul bánnak a termelőszövetkezetből kilépett dolgozó parasztokkal, megrövidítik őket, jogtalanul túlzott kötelezettségeket rónak rájuk. Mindezt azért, mert helyenként vannak még ma is kiskirá- lyoskodó párt- és állami funkcionáriusok, akik pártunk határozatait és államunk törvényeit lábbal tiporják.

Pedig a termelőszövetkezetekből kilépett dolgozó parasztokra úgy kell tekinteni, mint leendő tsz-tagokra, úgy is kell kezelni őket. Sokan hangoztatták is, hogy hívei a szövetkezeti eszmének, s csak a szövetkezet hibái miatt, az elnök hibái miatt léptek ki. A kilépők zöme előbb- ufóbb újra visszatalál a szövetkezeti útra.

De vannak, akik attól sem riadnak vissza, hogy a termelőszövetkezetből kilépő parasztokat megfosszák földjüktől, vagy legalább is bosszú ideig húzzák- lialasszák a földjük kiadását. Súlyosan megsértette pártunk és államunk rendelkezéseit a tömörkényi tanácselnök és a községi párttitkár, akik még a mai napig sem biztosították, hogy minden termelőszövetkezetből kilépő tag megkapja földjét, s így még ma is többen vannak, akiknek földjüket nem adták ki- Sokan lényegesen kevesebb földet kaptak, mint amennyivel a termelőszövetkezetbe léptek. Szabó István dolgozó parasztnak úgy adták ki a földjét, hogy a me9gye az udvarát szelte keresztül. A háza az ö területéhez jutott — de a melléképületek, sőt a kút is már más parcellájába került. A községl)en — ugyancsak törvényellenesem — nem adták ki az úgynevezett .,földkiadási jegyzőkönyveket“ sem, amelyek igazolják a dolgozó parasztok törvényes jogát a földre.

S mindez nem véletlenül történt így.'

A községi pártszervezet titkára, Jaksa János szándékosan okozott bajt, nehézséget a kilépőknek. Kijelentette: „Ha a parasztok kilépnek a tsz-bői, úgy megkavarom a falut, hogy évekig sem hozzák rendbe!“

Ami Tömörkényem történt, nem elszigetelt jelenség. A fejérmegyei Cecén például nem adtak sem vetést, sem vetőmagot a kilépetteknek. A kilépett feztagok többsége december 15—20 között kapta meg csak a földjét. így természe- íeeen nem vethettek. De Kovács Sándor még december 28-án sem kapta meg a földjét. Egyébként is a község legrosszabb földjeit adták a kilépőknek és a jó szántóföldeket inkább az erdőeazdaság- nak adták erdőtelepítésre — köztük a szőlőket és gyümölcsösöket is. Ilymódon minden cél és értelem nélkül pusztulásra ítélték a szőlőket és gyümölcsösöket, ahelyett, hogy visszaadták volna őket jogos tulajdonosaiknak, a tsz-ekből kilépett dolgozó parasztoknak.

Sok visszaélés történt a kilépetteknek visszaadott, gazdasági felszerelés és jószág felértékelése körül.,Igen sok helyen

— Somogy megyeijein és egyebütt — a jószág, felszerelés értékének többszörösét követelik a kilépőktől. Nem egyedülálló Farkas Antal ököritófülpösi volt fsz-tag panasza, hogy sem szekerét és bevitt gazdasági felszerelését kilépése után nem kapta vissaa, sem annak ellenértékét nem kapta meg. Nem ritka eset. hogy a kilépettek felszerelése ott kallódik, rozsdásodik a tsz udvarán, de jogos tulajdonosának nem adiák oda.

Elterjedt jelenség, hogy aránytalanul nagy terheiket raknak a kilépőkre. A ti- szadnrogmai Kossuth tsz-ben például a sertésbeadás kötelezettségéből a kilépőkre jutó részt „kiosztották" a kilépőkre. de a tsz egész sertésállományát és a hízóik további hizlalásához szükséges rakarmányt mind egy szemig megtartották.

Egyes helyeken megdöbbentő módon bánnak el a kilépett tagokkal — a visz- szaélések, fondorlatos törvényszegések meglepően széles skálája alakult ki. A békésmegyei Füzesgyarmaton például Sós Bndréné föld nélkül lépett a termelőszövetkezetbe. Kilépése után azonban olyan terheket róttak rá. mintha három hold földje lenne. A hácsmegyei Sokszentimrén a kilépőket háromezor- ammyi sertés beadására kötelezték, mint amennyit a rendelet e]őír. így ifj. Antal József hét és fél holdas dolgozó parasztra. kötelezettségén felül még fii kiló sertésbeadást róttak ki. Máshol a tanács

— amelynek szigorúan kellene a törvényen őrködnie — törvénytelen adóemeléssel sújtja a tse-bő! kilépett dolgozó páráson«.

kilépett asztok ügye

Ugyan mit csináltak felelős állami és pártszerveink e törvénysértések megakadályozására és megtorlására?

A csongrádi járási pártbizottság hetekig tétlenül tűrte, nézte azt, ami Tömörkényben történt- Későid.) felelősségre vonták ugyan a községi pártlitkárt, de micsoda íelejősségrevonás volt az! Suba alatt, a falu tudta nélkül kapott szigorú megrovást és utána — a járási tanácshoz helyezték fontos, felelős beosztásba. Mi más ez, mint bűnpártolás, cinkosság ezzel a törvénytipró, a párt politikáját durván megsértő Jakjával! Mi más ez, mint bátorítása azoknak, «kik önké- nyeskednek, a visszaéléseket elkövetik! És ebben, a bűnösök bátorításában nemcsak a csongrádi járási pártbizottság a hibás. A megyei pártbizottság és a megyei tanács is tudott a tömörkényi esetről és más liasonió esetekről, hosszú ideig mégsem tett .semmit.

De vájjon kell-e ilyen „perrendszerű“ bizonyíték arra, hogy megállapítsuk az illetékes pártszervezetek és helyi tanácsok, a járási pártbizottságok és tanácsok, a megyei pártbizottságok és tanácsok és más vezetőszervek felelősségét? A pártbizottságok és az állami szervek mindenképpen felelősek azért, ami területükön történik. Az a tény, hogy mégis igen sok helyen, különösen Somogy, Békés és Szabolcs megyében, tömegesen jós huzamos időn keresztül történhettek és történhetnek ma is súlyos törvénysértések — félreérthetetlenül megmutatja, hogy számos pártbizottságunk és tanácsunk behunyt* a szemét; hogy hallgatólagos helyesléssel fogadta a visszaélések hírét: hogy nemcsak tűrte, de valósággal bátorította azokat, akik a visszaéléseket elkövették! Ezeken a helyeken úgylátszik megfeledkeztek arról, hogv a mi pártunknak nincs kétféle politikája, nincs kétféle törvénye. A mi pártunk a nép pártja, a mi hatalmunk a nép hatalma — erőnk a néppel való összefor- rotfeágban van. Az ilyen titkos, elnéző helyeslése a törvényszegésnek mi másra vezethet, mint a néptől való eltávolodásra? Aki ezt teszi, éket ver a párt, a népi állam és a tömegek közé.

Egyesek falán azt hiszik, hogy ha elnézik, sőt támogatják, hogy egyes helyeken a tsz-ben nyerészkedés üsse fel a fejét, « tsz tagok megkaparintsák a kilépettek javait is — ezzel a tsz-mozgal- mat, s így a szocializmus építését szolgálják. Egyesek nyilván úgy gondolkodnak azokról, akik a visszaéléseket elkövették: „Lehet, hogy hibázott, de jót akart“. De kommunisták így nem gondolkodhatnak! Talán használ a mi termelőszövetkezeteinknek, az épülő szocializmus e drága, fiatal falusi hajtásainak, ha megtűrjük és támogatjuk benne a ha- rácsolás, a jogtalanság gyűlöletes szellemét? Nem használ, súlyosan árt. Talán használ az ország, a szocializmus ügyének, ha a volt tsz-tagok nem tudnak jól dolgozni, termelni? Természetesen nem használ, súlyosan árt. A KV október 31—í határozata kimondja, hogy * szocializmus építésének kulcskérdése hazánkban a következő két-három évben a mezőgazdasági termelés általános fellendítése. Ennek érdekében fokozottabban támogatni kell az egyénileg dolgozó parasztokat is, ellátva őket mindennel, ami a termelés növeléséhez kell. Hogyan egyeztethető ezzel össze az, hogy egy sor helyen a volt tsz-tagok földié a visszaélések miatt vetetlen maradt?

Vagy talán egyesek így a kilépettek munkájának akadályozásával akarják „bizonyítani“ a termelőszövetkezetek fölényét? A szövetkezet többre képes az egyéni parcellánál, a szövetkezett parasztok egyesített ereje többet képes adni a föld megmüvelőinek és az országnak. mint az egyénileg dolgozó paraszt, erőfeszítései. Ezt nemcsak a kiváló fez- ek példája mutatja, de az a tény is, hogy az ellenségnek a következetek ellen indított általános támadása, minden rágalma, aknamunkáia ellenére termelőszövetkezeteink túlnyomó többsége egyiittmaradt, s a tagság megszilárdult elhatározással, öntudattal kitartott a szövetkezés melletit. A szövetkezeti mozgalom bebizonyította erejét, életrevalóságát. Nem üvegházi palánta, hanem terebélyes, erős fiatal fa, amely mélyre eresztette a falu földjébe kitépheteflen gyökereit. A tsz-ek fölényét virágzásuk, jő gazdálkodásuk., tagjaik magas jövedelme keli, hogy hebizonyítsa — s erre minden lehetőség megválni.

Egyes helyeken azzal próbálják megmagyarázni a kilépett tagok megkárosítását, hogy azok „lazítottak a szövetkezeti mozgalom ellen“. Persze mi nem tűrhetjük .a tsz-ek elleni lázit ári, törvényeink védik a termelő''zövetkezeteket. De a törvénv nem szolgálhat önkényes" kedés ürügyéül. Nem lehet az Pinák törvényt csalárd módón a másik ellen kijátszani. A szövetkezetek védelme nem lehet ürügy arra, hogy megsértsék a kilépést szabályozó rendeletét, a kilépők törvényes érdekeit.

Kinek dolgoznak ezek a törvénytipró kiskirályok? Kinek használ hát, ha a kilépett dolgozó parasztokat megkárosítják? A tsz-nek nem, a dolgozó parasztoknak nem! Túlkapásaikkal éket vernek a dolgozó parasztok és a párt közé; lazítják a munkás-panaszi szövetségeit. A visszaélések csökkentik a termelés biztonságát, s ez ellenkezik jelenlegi legfőbb feladatunkkal, a mezőgazdasági

termelés fellendítésével. Aki ezt teszi, senkinek és semminek nem basznál, akinek és «minek köze van a nép érdekeihez, az életszínvonal emeléséhez, a szocializmus építéséhez; aki ezt teszi — az ellenségnek tesz szolgálatot.

Hogyan történhet me.g, hogy pártunk és kormányunk ígéretét, szavát országunk törvényeit ilyen tömegesen megsértik? Hol voltak a járási pártbizottságok? Hol a megyei pártbizottságok ? Mit tettek ebben a kérdésben megyei, járási tanácsaink? Hol volt a földművelésügyi minisztérium, amelyre ezek a kérdések elsősorban tartoznak? S hol a törvényesség legfőbb őre, a legfelső

ügyészség és országos hálózata? Hogy lehet, hogy- semmit észre nem vettek, hogy egyetlen ilyen törvénysértőt nem állítottak bíróság elé?

Vaskézzel kell rendet teremteni a kilépettek ügyében, érvényt szerezni a rendeleteknek, a tsz-ből kilépett dolgozó parasztok jogainak. Azok, akik a pórt és az állam politikájával szemben, a törvényekkel nem törődve, Snkényeskedtek és ezzel az ellenség kezére játszottak — magukra vessenek, ha úgy bánunk velük, ín int ellenséggel.

(A Szabad Nép január 9-i számiból.)

tí: ■: '

1707 ti yu ti r^i/i nnnc7 ssp

ljlAiiMu iAKUKjlAu

X^ evtoiyam 8. szám Ara 50 filier Miskolc, 1954 január 10, vasárnap