Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-24 / 301. szám
r Üzemi dolgozóink a párt és a kormány határozatáról Befejezte éve» tervéi a R'fr*{*dnnrtasdi Lemezgyár .J AZ MD P BQRSOD - A BAU 3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA iX. évfolyam 301. szám Áru o\) title: Muskoíc, iyoo december 24, csütörtök O' s-t hónap nem sok iclü, egy esz. AA lendű tele: mégis úgy érezzük^ hogy ez év júniusától napjainkig mér. földes léptekkel, — évekkel haladunk előre a jómódú élet megteremtése felé. Pártunk intézkedései, a kormány programja nyomán új, nagyszerű rendeleték egész sora látott napvilágot, melyek lényegesen megjavították valamennyiünk helyzetét, fokozta munkakedvét. Különösen hatalmas segítséget kapott a dolgozó parasztság. Egyik nap arról kaptunk hírt, hogy elengedték a beadási hátralékokat. A másik héten az adómérséklés, az ingyenes állatorvosi kezelés bevezetése, a szerződéses termelés feltételeinek javítása, a forgalmi korlátozások meg. szüntetése, a beadási kötelezettség leszállítása váltott ki örömet, lelkesedést a falu dolgozói körében. Jövedelmük hétről-hétre, hónapról-hónapra szem- melláthatóan nőtt. Munkásosztályunk teljes mértékben megértette a parasztságnak nyújtóit kedvezmények jelentőségét. Tudja, hogy ezek végső soron saját jólétét, egész népünk jólétét emelik. Kohászainkban, a széncsaták hőseiben új fogadalom született: több acélt, U>bb szenet adni a hazának, még jobban segíteni pártunk, kormányunk intézkedéseinek mielőbbi megvalósítását. U zek az intézkedések a dolgozó Aj emberről való fokozott gondoskodást,. anyagi és kulturális igényeinek maximális kielégítését, minden dolgozó réteg életszínvonalának emelését szolgálják. Most az esztendő utolsó napjaiban, amikor karácsonyra készül dolgozó népünk, újabb ajándék várja a falu dolgozóit: a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdaság fejlesztéséről. amely kimondja, liogy a iiatá- ró2a;ban. foglalt program' végrehajtására a következő három évben mintegy 12—13 milliárd forintot kell fordítani. Újabb erőt, törhetetlen akaratot, lendületet ad a nagyszerű határozat min. dennapi munkánkhoz. Bevezetőben megállapítja a határozat, hogy' a legfontosabb kenyérgabona, a búza termésátlaga az utolsó hat évben meghaladja ugyan a felszabadulás előtti 10 év átlagát, de még mesz- sze elmarad az élenjáró termelőszövetkezetek, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és állami gazdaságok eredményei mögött. Éppen ezért, a ke. nyérgabona-félék vetésterületét a következő években az elmúlt hat év átlagához képest mintegy 100 ezer ka- tasztrális holddal kell növelni, a termésátlagot pedig az elkövetkező három év alatt az elmúlt, Hat év átlagához képest egy—másfél. mázsával kell emelni. A rendelet előírja, hogy 1954-ben az aratást az állami gazdaságokban 70 százalékig, termelőszövetkezeteinkben pedig 50 százalékig kell gépesíteni. Jelentősen könnyebbül a nehéz mezőgazdasági munka, rohamosan megnövekszik majd a mezőgazdaság termelése, tovább javul a dolgozók ellátása. Az ipari és olajos növények termelésének fokozását a következő években nem a vetésterület további növelésével, hanem a termésátlagok jelentős emelésével kell elérni. Két-három éven belül országos viszonylatban hol- dankint a cukorrépából 120 mázsás, a napraforgónál 7.8 mázsás, a rozsnál, kendernél 28 mázsás, 4 mázsás, a dohánynál mésátlago; kell etérni)nie. A termésátlagok fokozása érdekében a legfontosabb feladat az ipari növények — elsősorban a cukorrépa, a kender és a gyapot alá — az őszí mélyszántás és trágyázás elvégzése. Több ruha, több cukor jut mind- annyiunk otthonába, több és jobb minőségű cigaretta a dohányzók örömére. A burgonya és zöldségtermelésnél kapcsolatban megállapílja a rendelet, hogy az elmúlt évek során csak egyes gazdaságok emelték lényegesen tér mésátlagukat. Kitűnő eredményt ért el az cdelényj Alkotmány térmelöszövet kezet kertészeti brigádja, amely a korai fejesKáposztából 152, paprikából 107 mázsás termést takarított be. De az országos termésátlagok még nagyon alacsonyak, a mezőgazdaság a növekvő szükségletet azért nem tudta kellő mértékben fedezni. A burgonya és zöldségtermelés to vábbíejlesztése érdekében a burgonya vetésterületét 435 ezer kalasztrá- lis holdra, az országos termésátlagot pedig a következő 2—3 év alatt hol- dankinii 10—15 mázsával kelj növelni. A zöldségtermelésben vissza kell térnünk a történelmileg kialakult termelőtájakra: a hagyma termelését Makó környékén, a káposzta-féléket Sza- bolcs-Szatmár és Gvőr-Sopron megyében, a gyökér-zöldséget Makó környi kén, a fűszer-paprikáét Kalocsa és Szeged környékén kell fokozni. Kiterjed a rendelet figyelme a szőlő és gyümölcstermelés eredményeinek továbbiokozására is. A gyömölcsfaállo. mányt 1059-ig mintegy 15 millió darabbal, a vegyes gyümölcsök termelését mintegy 10 ezer katasztrális holddal kell növelni. Uj termelési tájakat kell kialakítani, ahol a talaj és az éghajlati viszonyok bizonyos gyümölcsfélék termelésére kiválóan alkalmasak, így a Bükk vidékén több cseresznyét, meggyet, őszibarackot és mandulát kell termeszteni. Nagy gondot kell fordítani a szőlőterületek, gyorsabb ütemű felújítására; 1959-ig 70—75 ezer katasztrális hold szőlőt kell telepíteni. A csemegeszőlő telepítését országszerte növelni kell.' A mezőgazdasági termelés gépesítése, a gépállomások munkájának megjavítása, a szakoktatás és tudományos munka megjavítása mind-mind munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk életszínvonalát növeli, a jómódü élet megvalósítását, a virágzó mező- gazdaság megteremtését segíti. C zin[e lehetetlen felsorolni azt a ^ széleskörű gondoskodást, amelyet a határozat sugároz. Az állattenyésztés fejlesztéséről szóló intézkedések is biztató ígéretet jelentenek arra, hogy az elkövetkezendő években több hús több zsír jut dolgozó népünknek. Valamennyiünk becsületbeli kötelessége, elsőrendű feladata e nagyszerű határozat következetes végrehajtása. A Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa felhívja az ország minden dolgozóját hogy segítse diadalra vinni a magyar mezőgazdaság fejlesztésének nagy nemzeti ügyét. Pártunk és korma nyunk bízik abban, hogy a munkás- osztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség közös erőfeszítéssel a kitűzött feladatokat sikerrel megoldja. \ határozat végrehajtása biztosfta- ni fogja dolgozó népünk kenyérrel, liszttel, hússal, zsírral, cukorra, a gyapotnál1 tejjel burgonyával zöldséggel és bor 7 mázsás tér- ral való bőséges ellátását. A határozat első hét szakasza lapunk december 23-i számában jelent meg. VIII. Az állattenyésztés fejlesztéséről, a lakosság jobb hús- és zsitellátásáról fi mucsonyi bányászok az év végéig 7200 tonna szenet termeinek terven felül Ezzel a mennyiséggel egy kétezer tonnás vonat három és félszer járhatná körül az egyenlítőt A mucsonyi szénbányavállalat dolgozói szerdán estig teljesítettek évi tervüket. Loy Árpád Kossuth- díjas, a „Szocialista Munka Hőse'* frontbrigádja a bányából üzemi telefonon jelentette az évi terv teljesítését, de ugyanakkor Ígéretet tett, hogy a műszak végéig frontbrigádja terven felül száz tonna szenet ad népgazdaságunknak. Vállalásukat 115 tonnára teljesítették. A mucsonyi szénbányavállalat szuhakállói és alberttelcpi bányájának dolgozói együttesen vállalták, hogy az év végéig terven felül hétezerkétszáz tonna szenet termelnek. Ilyen szénmennyiséggel egy kétezer tonnás szerelvény 720- szor teheti meg oda-vissza a Miskolc—Hatvan közötti 116 kilométeres utat, vagy több mint három és félszer utazhatná körül az egyenlítőt. Ezért a tervüket túlteljesítő bányászok elvárják, hogy a MÁV megszüntesse a szállítás okozta nehézségeket, s ezzel járuljon hozzá e jelentős vállalás teljesítéséhez.. A háborús pusztítások nyomán mintegy felére csökkent állatállományunk az egymást követő száraz esztendők ellenére nemcsak helyreállt, hanem lényegesen a háború előtti színvonal fölé emelkedett. A kapitalista idők termelésére jellemző alacsony hozamokat azonban eddig még nem sikerült felszámolni és emiatt állattenyésztésünk nem tudja kellően kielégíteni állati eredetű élelmiszerekkel a lakosság növekvő szükségletét. Különösen kedvezőtlen a szarvasmarhatenyésztés helyzete. A szarvasmarhaállományon belül a tehenek alacsony száma is akadályozza a tej össztermelésének megfelelő növekedését, s az állatállomány kielégítő szaporodását. Országosan évről-évre nagy veszteséget jelent az elhullások magas száma, elsősorban a rossz takarmányozás, a felnevelési és tartási hibák valamint az állategészségügy elmaradottsága miatt. A kedvezőtlen eredmények melleti egyes állami gazdaságok, termelő, szövetkezetek kiváló eredményt értek el rnég az elmúlt év rendkívül kedvezőtlen takarmánytermése mellett is. így Lukács Imre, a makói Táncsics termelőszövetkezet sertésgondozója 20 fehérhússertés kocától 3 év alatt 1020 malacot nevelt fel. — Különösen jó eredmények születtek a juhásza than; Retter György, a túrfcevei Táncsics termelőszövetkezet juhásza 182 darab fésűs merinó anyánál 6.46 kg. nyírósúlyt és 140 százalékos bárányszaporulatot ért el; Szűcs Sándor, a mezőhegyes; törzsállattenyésztő állami gazdaság juhásza 155 anyánál 8.36 kg nyiró- .suiyt ért el. Legjobb tógazdaságainkban elérték a 6—8 mázsa holdanként! halhozamot. Az állattenyésztés alacsony hozamának . legfőbb oka. az, hogy nincs biztosítva a folyamatos takarmány- ellátás. A kedvezőtlen időjárású években az állatállomány leromlik, termelékenysége visszaesik. Ezenkívül az építkezés sem követi az állattenyésztés fejlődését. A termelő- szövetkezetekben és állami gazdaságokban nincs biztosítva az állatok jó elhelyezése, a takarmányok helyes tárolása. Igen alacsony a tenyésztői munka színvonala, rosszul tartják az apaállatokat és elhanyagolt a törzskönyvezés munkája. Az elkövetkező 2—3 évben az állattenyésztésben az alapvető feladat a hozamok növelése; a vágási súlyok, az egy tehénre eső tejhozam, az egy juhra eső gyapjúhozam, az egy tojótyúkra eső tojáshozam emelése. Az állatállomány számszerű növelését elsősorban a tehén- és juhállománynál, továbbá a baromfiállománynál kell célul kitűzni. A nagyobb szaporaság elérése céljából a földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a termelőszövetkezetek és az egyéni állattartók anyaállatállományának ingyenes fedeztetésére mindenütt elegendő számú, a meglévő állomány minőségének javítására alkalmas apaállat: bika, mén, kos, kan álljon rendelkezésre. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok az állatok gondozását lelkiismeretes, hozzáértő dolgozókra bízzák és gondoskodjanak az állatok jó elhelyezéséről, helyes takarmányozásáról valamint rendszeres ápolásukról. Az ótszág egész állatállománya te- nyészértékének növelése érdekében az állami gazdaságokban, valamint a fejlett állattenyésztéssel rendelkező termelőszövetkezetekben növelni kell a törzstenyészetek számát. 1. SZARVASMARHATENYÉSZTÉS. a) szarvasmarha tenyésztés gyors mennyiségi és minőségi fejlesztése érdekében 1956. év végéig a szarvasmarhaállományt legalább 2.2 millió darabra, ezen belül a tehénállományt 1.1 millió darabra kell növelni. Elsősorban a termelőszövetkezeti tagok háztáji és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gazdaságaiban kell az állományt növelni. b) Elsősorban az ország állományának zömét alkotó magyartarka- fajtá tenyésztésének és takarmányozásának megjavításával a tejelé- kenységet, a tej zsírszázalékát, a betegségekkel szemben való ellenállóképességet és a hústermelést kell növelni. c) A földművelésügyi miniszter biztosítsa, hogy az 1956. év végére országosan legalább 100.000 darab tehenet tartsanak törzskönyvi ellenőrzés alatt. Segíteni kell tenyésztési munkájukban az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat, velük tenyésztési szerződéseket kell kötni, 1936. év végéig az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok tulajdonában lévő legértékesebb teheneket törzskönyvezni kell. d) Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani az apaállatellátásra és az apaállatok minőségének megjavítására. Annyi apaállatról kell gondoskodni, hogy utópároztatás is mindenütt végrehajtható legyen. A ter- melőszövetkezi^ek és az egyéni termelők tehén- es üszőállományát két eredménytelen pároztatás után az állatorvos köteles állategészségügyi kezelés alá venni. A kiváló apaállatok tenyészértéké- nek fokozottabb kihasználása érdekében széles körben el kell terjeszteni a mesterséges termékenyítést, 1954-ben legalább 50.000, 1955-ben 80.000, 1056-ban legalább 100.000 tehenet kell mesterségesen termékenyíteni. e) A teheneket tejhozamuknak megfelelően — egyedileg — kell ta- karmányozni. A zöld futószalag bevezetésével kora tavasztól késő őszig gondoskodni kell a tehenek zöldtakarmánnyal való ellátásáról. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban mindenütt át kell térni a naponta háromszori fejésre Ahol az előfeltételek megvannak, a borjúnevelés maradi szoptatásos módszerét a gazdaságosabb itatásos módszerrel kell felváltani. A fejők munkájának megkönnyítése érdekében az 1956. év végéig legalább 500 termelőszövetkezetben és állami gazdaságban kell bevezetni a gépi fejést és legalább 500 tehénistállót kell felszerelni szelepes önitató berendezéssel. f) Feladatul kell kitűzni, hogy az 1956. év végére minden termelőszövetkezetnek legyen közös szarvasmarhatenyésztése és minden családos termelőszövetkezeti tagnak legyen háztáji tehene. A termelőszövetkezetek részére elsősorban vemhes üszők vásárlására az állatok értékének 50 százalékáig terjedhető hosz- szúlejáratú hitelt kell biztosítani. g) A termelőszövetkezeti tagok és a dolgozó parasztság számára árkedvezményt biztosító üszőakciókat kell szervezni. h) Törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehenek után — tejhozamuk arányában — a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak hatósági áron abraktakarmányt kell juttatni, ha a termelt tejnek legalább 60 százalékát átadják a begyüjtőszervnek. Az abrakjuttatás mértéke a következő legyen: legalább 6000 kg igazolt évi tejtermelés esetén 15 mázsa. 5000 kg után 11 mázsa, 4000 kg után 8 mázsa és 3000 kg után 5 mázsa. i) Fokozni kell a meddőség, a brucellózis és a gümőkór elleni küzdelmet. Meg kell javítani a brucellózis elleni vakcina minőségét. 2. LÓTENYÉSZTÉS. Meg kell szüntetni azt a helytelen szemléletet, mely a lótenyésztés jelentőségét a gépesítés fejlődése miatt lebecsüli. A továbbiakban elsősorban a lóállomány minőségét kell javítani. Ez most lótenyésztésünk legfőbb feladata. a) A termelőszövetkezeteknek állami támogatást kell nyújtani törzskancak vásárlására és csikótelepek létesítésére. b) Az egyénileg gazdálkodó parasztok lótenyésztésének fejlesztése érdekében a köztenyésztést elit- és törzstenyészetekből származó jómi- nőségü ménekkel kell megerősíteni. c) Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok tenyésztési kedvének elősegítésére a törzskönyvezett kancák teljes lóadóját, ha legalább kétévenként egy csikót ellettek, egyéb kancák lóádóját pedig arra az évre, amelyben ellettek, el kell engedni. 3. SERTÉSTENYÉSZTÉS. a) 1956. évig el kell érni, hogy országos átlagban egy koca után évente legalább 7.6 sertést neveljenek fel. s a hizlalásnál a takarmány- ■ értékesítés országos átlaga 20 százalék fölé emelkedjék. A lakosság hús- és zsírellátásának biztosítása érdekében országosan legalább 5.5 millió sertést, ezen belül 610.000 kocát kell tartani. Hússertésállományunkat a fehérjealap növekedésével arányosan az 1953. évi 26 százalékról 1956-ig 38 százalékra kell növelni. A termelőszövetkezetek 1954. év végére érjék el, hogy közös kocaállományuk szaporulata biztosítsa hízottsertés beadási kötelezettségük teljesítését. b) Az ország minden területén bármely sertésfajta tenyésztését meg kell engedni és elő kell segíteni A tenyésztésnél szem előtt kell tartani, hogy a hússertés fajták közül elsősorban a fehérhússertés fajtát kell tenyészteni, éspedig — ez éghajlati adottságok figyelembevételével — főként a Dunántúlon, továbbá a nagy tejgyüjtő központok és hús- feldolgozó telepek közelében. Az ország többi részén a jelenlegi sertés- állomány 70 százalékát kitevő mangalicának és első keresztezéséből származó ivadékainak tenyésztését kell elősegíteni. Berksir sertést Bács- Kiskun megye déli részén és az ezzel határos területeken, különösen a haszonállat előállító keresztezéshez szükséges kan-ellátás céljára kell tenyészteni. A száraz, meleg éghajlattal szemben kevésbbé érzékeny kornvall sertés tenyésztésének elterjedését a Duna—Tisza-közén kell elősegíteni. A mangalica fajta sza- poraságának továbbfejlesztését és fejlődőképességének megjavításé' kell célul kitűzni. c) Kedvezőbb szaporulati eredmények elérése és a választás után; elhullás csökkentése érdekében a sertésállomány egészséges, természetszerű tartására az eddiginél sakkal nagyobb gondot kell fordítani. A sertéstenyésztő farmokat a gazdaságosság céljából más állattenyésztés üzemágakkal (tehenészet, hizlalda) kell összekapcsolni. d) Á süldőköcak kivételével tőre. kedni kell az évenként kétszeri ma- lacoztatás általános elterjesztésére A szoptatás ideje alatt nagy gondot kell fordítani a kocák tenyészkondi- ciójának fenntartására. Különös gondot kell fordítani a szopósmalacók korai és fehérjedús takarmányozására. A begyűjtési miniszter és az élelmiszeripari miniszter gondoskodjék arról, hogy a maSacnevélés céliá. ra 1954-től évente legalább 100.009 mázsa hántolt, zsirdús olajpogácsát állítsanak elő. e) A malacok takarmányértékesi- tésének, ellenállóképességének, növekedési erélyének fokozása, valamint a vágott áru kedvezőbb húsarányának biztosítása érdekében — a tenvészgazdaságokat kivéve — széles körben alkalmazni kell a haszonállatelőállító keresztezést. Ezekben a gazdaságokban a zsírjellegű kocaállomány szapöraságának fokozásara az első keresztezésből származó kocákat kell tenyésztésbe állítani; f) A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok sertésállományának javítása céljából az állami gazdaságokból évente 30.000 darab kocasüldőt kell részükre kedvező feltételek mellett juttatni. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek és- egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok törzskönyvezett állományának támogatása céljából a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok törzskönyvezett. kiváló kocáinak szapo- (Folytatás a 2. oldalon.) ! - . _ A Magyar Dolgozók Partja Központi í esetőségének es a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határosain a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről Jómódú élet — virágzó mezőgazdaság
