Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-23 / 300. szám

ESZAKMÄGYARORSZÄG r Borsodi kohászok, bányászok ! Előre az éves terv sikeréért, 1954 jó előkészítéséért! AZ MDP BOR SO D-ABAl JJ-Z EMPLÉN ME( bYE\ PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. évfolyam 300. szám Ara 5U fillér Miskolc, 1953 december 23, szerda r Hezzájáriflas a békéhez " y Ä nemzetközi élet legfonto- : sabb eseménye a Szovjetunió kor- j mányának válasza, amelyet Eisen- } hower elnöknek az ENSZ előtt el- | hangzott beszédére adott. Ez a kor- ! mánynyilatkozat újabb ékes bizo- ! nyítéka a Szovjetunió következe- j tes, rendíthetetlen békepolitikájá­nak. Mit jelentenek tulajdonképpen Eisenhower elnöknek az atomener­giával kapcsolatban tett javasla­tai? Mint a szovjet kormány nyilat­kozata megállapítja, az amerikai elnök javaslata elsősorban azt je­lenti, hogy a rendelkezésre álló és az újonnan létesítendő atomanyag­készletekből békés célokra csak „va­lamilyen nem nagy részt“ kellene kiemelni. A javaslat tehát jelenle­gi formájában egyáltalán nem kö­ti meg azoknak az államoknak a kezét, amelyeknek lehetőségük van atom- és hidrogénfegyver előállí­tására. Eisenhower elnök javasla­ta egyáltalán nem korlátozza ma­gának az atomfegyver alkalmazá­sának lehetőségét. Ebből folyik, hogy semmiképpen sem csökkenti az atomtámadás veszélyét. Ilymó- don azt a következtetést kell le­vonni, hogy az USA javaslata je­lenlegi formájában nem állítja meg a növekvő atomfegyverter­melést és nem akadályozza a fegy­ver alkalmazásának lehetőségét. Egészen más volna az USA el­nöke javaslatának jelentősége, ha annak elismeréséből indulna ki, hogy szükséges az atomfegyver betiltása. Eisenhower felszólalásá­ban azonban nem történik említés az atomfegyver betiltásának szük­ségességéről. A felszólalás megke­rüli ezt a kérdést. A Szovjetunió kormányának í nyilatkozatából világosan kitűnik, ! hogy a nagy szovjet állam éppen I úgy mint eddig, most is a béke j megerősítésére törekszik. A nyilat- I kozat hangoztatja annak szüksé- ! gét, hogy az atomenergiát csak békés célokra lehessen felhasznál­ni. s ennek érdekében a Szovjet­unió következetes harcot folytat az atomfegyver, valamint a többi tömegpusztító fegyver feltétlen megtiltásáért és e tilalom feletti szigorú nemzetközi ellenőrzés egy­idejű megteremtéséért. Rámutat a nyilatkozat arra is, hogy a Szovjetunió nemcsak a kü­szöbön álló berlini értekezletnek tulajdonít nagy jelentőséget, ha­nem az öt nagyhatalom értekezle­tének is, a Kínai Népköztársaság részvételével, mert a jelenlegi fel­tételek között az egész nemzetközi ! helyzet feszültségének enyhülését és az egyes megoldásra megérett ^nemzetközi kérdések rendezését csak az összes nagyhatalmak együttes erőfeszítése biztosíthatja. A békeszerető államok feladata nem korlátozódhat az atomanya­gok valamely kis részének békés célokra való előirányzására. Szük­séges, hogy az atomanyagoknak nem „valamely részét“ fordítsák %ékés célokra, hanem egész töme­gét. ami páratlan lehetőségeket nyitna az inar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlesztésére, a leg­értékesebb atomtalálniányok al­kalmazására az orvostudomány­ban, a technika tökéletesítésében. A szovjet kormány nemcsak fontosnak tartja a nemzetközi ta­nácskozásokat. hanem — amint a nyilatkozat befejező részében meg­állapítja: — Eisenhower elnöknek a bizalmas vagy diplomáciai tár­gyalásokra tett javaslatát illetően 9 szovjet kormány — változatlanul követve békeszeretö politikáját, — késznek nyilatkozik résztvenni iV?n tárgyalásokon. Az egész nyilatkozat, amelyet a világ békeszerető népei hatalmas érdeklődéssel és lelkesedéssel ol­vasnak. visszatükrözi. hogy a Szovjetuniót őszinte gondoskodás tölti ei az emberiségnek a pusztí­tó atom. és hidrogénfegyvertől va­ló megmentése iránt, s minden erejét arra fordítja, hogy ezt a fegyvert soha se lehessen az em­berek ellen felhasználni. V___________________________.> A Magyar Dolgosók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről A magyar parasztság helyzetében a felszabadulás után mélyreható, történelmi jelentőségű változás ment végbe. A szovjet hadsereg győzel­mei nyomán hazánk felszabadult az idegen elnyomás, a kapitalisták és íöldbirtokosök uralma alól. A Ma­gyar Dolgozók Pártjának vezetésé­vel és munkásosztályunk testvéri segítségével a magyar dolgozó pa­rasztság örökre megszabadult a sok­százéves elnyomatástól, a jogfosztott- ságtól és a bankok uzsorájától. A munkásosztály vezetésével végrehaj­totta a földreformot és megvédte a kiosztott földet a volt földesurakkal szemben, majd a falu új életének úttörői, a parasztság százezrei meg­indultak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, a termelőszövetkezeti mozgalom utján. Miközben azonban iparunk terme­lése megháromszorozódott, a mező- gazdasági termelés alig múlja felül a felszabadulás előtti alacsony szín­vonalat Aránytalanul kevés .eszközt fordítottunk a mezőgazdaság fejlesz­tésére, s emellett számos helytelen intézkedés zavarta a nyugodt, biz­tonságos, jövedelmező termelést. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége 1953. júniusi ülé­sének határozata és a kormánypro­gram nyomán végrehajtásra kerülő kormányrendeletek már eddig is lé­nyegesen javították mind az egyéni­leg dolgozó, mind a szövetkezeti pa­rasztok helyzetét és termelési ked­vét. A különböző hátralékok elen­gedése, az adómérséklés, az ingye­nes állatorvosi kezelés, a szerződéses termelés kedvezőbb feltételei, a for­galmi korlátozások megszüntetése, de különösen a több évre szóló be­gyűjtési rendszer kedvezményei, a beadási kötelezettségek leszállítása — újabb lehetőségeket tártak fel a paraszti termelés fokozására és jö­vedelmezőségére. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának együttes határozata a mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendítését célozza. A mezőgazdaság fejlesztésé­nek programja fokozatosan megte- remii a jómódú életet, virágzó me­zőgazdaságot, a város és falu bősé­ges élelmiszerellátását, a munkás­paraszt szövetség további megszilár­dítását. A program végrehajtása emeli a növénytermelés és állatte­nyésztés hozamát, emeli a dolgozó parasztság jövedelmét, emeli a mun­kások, a dolgozó parasztok, az értel­miség, az alkalmazottak, minden dolgozó réteg életszínvonalát. A mezőgazdasági termelés általá­nos fellendítésével el kell érni, hogy a következő években biztosítva le­gyen a lakosság bőséges ellátása ke­nyérrel és liszttel, hússal és zsírral, cukorral és tejjel, burgonyával, zöld­séggel és borral. A Központi Vezetőség és a mi­nisztertanács elhatározta, hogy e program végrehajtása érdekében a kővetkező három év alatt mintegy 12—13 milliárd forintot fordít a me­zőgazdaság fejlesztésére. I. Dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdekében a mezőgazdasági termelés minden fontos területén harcot kell indítani a többtermelés, a nagyobb hozam eléréséért, a mezőgazdasági termelés általános felemeléséért 1. A mezőgazdasági termelés fel­lendítése célkitűzésének megfelelően nagy gondot kell fordítani az egyes mezőgazdasági ágak arányos fejlesz­tésére, s meg kell szüntetni azokat az aránytalanságokat, amelyek az eddigiek során az egyes ágazatok kö­zött fennállottak és gátjai voltak a mezőgazdasági termelés fejlődésé­nek. a) Meg kell szüntetni a növény- termelésen belül a kenyérgabonafé­lék háttérbe szorítását. A kenyérga­bona területének növelése mellett a legfontosabb kenyérgabonafélék, a búza és a rozs számára kell biztosí­tani a legjobb feltételeket, megfelelő előveteményt, a műtrágya jelentős részét, valamint egyéb eszközöket. b) A növénytermeié* és állattenyész­tés közti aránytalanságokat fel kell számolni, azaz növelni kell a takar­mánytermelést.. pigyelembevéve az ál­latállományt. Ezzé] lehetőséget kell te­remteni az állati termékek gyors nö­velésére. . o) Nagyobb gondot kelt fordítani olyan fontos mezőgazdasági ágak fej­lesztésére, mint a szülő, gyümölcs, to­vábbá a magtermelés, amelyek az el­múlt években háttérbe szorultak. d) Szakítani kell a helyi adottságo­kat figyelembe nein vevő tervező és irányító munkává!. Az ország egyes körzeteiben, elsősorban azoknak a nö­vényeknek és állatfajoknak a terme­lését, illetve tenyésztését kell elősegí­teni. amelyek a vidék adottságainak megfelelnek. e) Különös gondot kell fordítani a mezőgazdaság fejlesztésére Budapest és a többi ipari városok körüli területe­ken. ahol a főfigyelmet a zöldségfélék termelésére, továbbá a tejelő szarvas­marha-tenyésztés fejlesztésére kell fordítani. f) Figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése nö­veli a munkaerőszükségletét. A mun­kaigényes növények egyes területek közti helyes elosztásával, továbbá a munkaigényes folyamatok fokozottabb gépesítésével a munkaerő-kérdést meg kell oldani. 2. A mezőgazdasági termelés általá­nos fellendítése és az egyes ágazatok közti helyes arányok kialakítása érde­kében tovább kell fokozni a termelő-, szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok érdekelt­ségét a mezőgazdasági termelés növe­lésében. a) A p£r1- ős kormányszervek őr­ködjenek az új, több évre megállapi tott csökkentett beadási kötelezettség Szigorú betartása felett-, s ezzel növel­jék a mezőgazdasági termelés bizton­ságát. ■ b) A termelési szerződéseket az ön­kéntesség elve alapján kell kötni és meg kell akadályozni minden erőszakosko­dást. Feltétlenül biztosítani kell, hogy olyan terményeknél, ahol csak a terme­lés egy részére kötnek szerződést (zöldség, gyümölcs, stb.) a szerződéses kötelezettség teljesítése után teljesen szabad legyen a termények forgalma. c) A termelőszövetkezetek és egyé nileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára: a földművelés és az állatle nyésztés fejlesztéséhez termelési segít séget kell nyújtani. Biztosítani kell ré­szükre- nemesített vetőmagot, tenyész-, állatot, apaállatot, napos csibét, siló- építési anyagot, műtrágyát, meleg- ágvi keretet, rózgálicot és egyéb nő vényvédelmi szereket továbbá kisgépe kot. mezőgazdasági felszerelést, esz­közöket és alkatrészeket (eke, vetőgép. rosta, henger, fogas, hátipermetező metszöolló, stb.); az építkezésekhez épí­tőanyagot, cserepet, téglát. mesZet és fát. ezenkívül 1954—56. között évente legalább húszezer darab szpkeret és húszezer darab szekér előállításához szükséges alkatrészt, továbbá tikon- nyolcezer darab lószerszámot. A bel- és külkereskedelmi miniszté­rium, valamint a SZÖVOSZ elnöke eze- kc„ az anyagokat és eszközöket az ál­lami és szövetkezeti kereskedelem út­ján szabadon hozza forgalomba. d) Tovább kél) fejleszteni a termelő­szövetkezetek múnkaegységelszámolási és jövedelemelosztási rendszerét, Imgy a termelőszövetkezeti' tagokat job­ban ösztönözze minőségi munkára.- a termésátlagok és hozamok fokozására Az állami gazdaságok és gépállomá­sok dolgozóinak a bérrendszerét úgy kell mégváltoztatni, hogy érdekeltek legyenek a termésátlagok és hozamok növelésében: ennek érdekében ki kell terjeszteni a természeibeni prémiumo­kat is. e) A mezőgazdaságban dolgozókat, termelőszövetkezeti tagokat, dolgo­zó parasztokat, az állami gaz­daságok és' gépállomások dolgozóit kiváló terméseredmények és hozamok elérése eseién kitüntetésben- kell ré­szesíteni. A kimagasló 1 érmésérednié- nyeket. elért dolgozóknak az eredmény nagyságától függően a Szocialista Munka Hőse címet, a Munka Vörös Zászló, érdemrendjét, a Munka érdem­rendjét, a Szocialista Munkáért érdem­érmet és a Munka érdemérmet kell adományozni, továbbá a következő ki­tüntető jelvényeket; Kiváló Állatte­nyésztő, Kiváló Növénytermelő, Kiváló Kertész, Mezőgazdaság Kiváló Dolgo­zója, Állami Gazdaság Kiváló Dolgozó­ja. Gépállomás Kiváló Dolgozója. Azoknak a termelőszövetkezeti tagok nak, akik három éven keresztül kima­gasló eredménnyel veszik ki részüket a közös munkából és évenie legalább há­romszáz munkaegységet teljesítenek, a földművelésügyi miniszter Kiváló Ter­melőszövetkezeti Tag jelvényt adomá­nyozzon. Azoknak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, akik példaszerű gazdálkodást folytatnak, a földműve­lésügyi miniszter *Minlagazda«-jel- vényt adományozzon. 3. A mezőgazdaság fejlesztésére irá­nyuló e rendszabályok lehetővé teszik, hogy az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek nagy termésátla­gaikkal. az állattenyésztés hozamának! gyois növelésével, nagyobb jövedelme­zőségükkel. a tudomány ég agrotech­nika legfejlettebb módszereinek yalkal- masásával bebizonyítsák fölényüket H mezőgazdasági termelésben. II. A talaj lermöerejének fokozásáról és a talaj védelméről A talaj termelékenységének szaka­datlan növelése mezőgazdasági ter­melésünk fejlesztésének, a hozamok fokozásának alapfeltétele. Hazánkban a felszabadulás előtt a földbirtokosok és kapitalista bér­lők kizsákmányolták a talajt. Kapi­talista viszonyok között világszerte ma is egyre inkább pusztul a talaj termőereje, mert ez elkerülhetetlen következménye a maximális nyere­ségért folytatott hajszának. Csak a szocializmusban lehet a talaj pusz­tulását meggátolni, termelékenységét állandóan növelni. Országunkban is lehetővé vált — mindenekelőtt a gé­pesített nagyüzemi termelőszövetke­zetekben és állami gazdaságokban — a tudományos földművelés segít­ségével a talaj termékenységének fokozása, amely a termelés emelésé­nek legfontosabb feladata. Ezért: 1. A mezőgazdaság dolgozót a ter­méshozamok növelése és állandó, nagy termések elérése érdekében a trágyázás terén a következő néhány év során érjenek el gyökeres javu­lást. a) A termelőszövetkezetek, egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok és állami gazdaságok évenként vé­gezzék el szántóföldjük egyötödén az istállótrágyázást. Az istállótrágyá­zásnál a növények fontossági sors- rendje a következő legyen: őszi ta­karmánykeverékek. cukorrépa, bur­gonya, takarmányrépa, kender, ku­korica. napraforgó. Sovány talajon az őszi gabonafélék alá is ajánlatos holdanként hétVen-száz mázsa istál­lótrágyát adni. • ' ­b) A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok haladéktalanul szervezzék meg a trágya helyes ke­zelését és idejében való felhasználá­sát. A trágyakazlakat lehetőleg a trágyázásra kerülő tábla, szélén kell elhelyezni, nedvesen és tömötten rakva. Törekedienek az istállőtrá- gya nyersfoszfátos erjesztésére, a trágya minőségének további javítá­sára. Erre a célpa a nehézipari mi­niszter biztosítson évente húszezer mázsa .csontlisztet és nyersfoszfátot. A termelőszövetkezetek gyűjtsék össze a háztáji gazdaságokban ter­melt istállótrágvűt is. A közgyűlés ezért a trágyáért állapítson meg pénzbeli vagy természetbeni térítést. Az egyéni gazdaságokban is for­dítsanak gondot a helyes kisüzemű trágya kezelésre: a trágya tiprására. vagy fedőlapos takarására és öntözé­sére. ' ..................•■■■■; A megyei és járási tanácsok szer­vezzenek széleskörű versenymozgal^ mat az istállótrágya helyes kezelé­se és felhasználása érdekében. . c) . A . termelőszövetkezetek, az egyénileg gazdálkodók és az állami gazdaságok a felgyülemlett, tápláló anyag-veszteségnek kitett szerves- trágya készleteket, a . tél folyamán összegyűlő istállótrágyával együtt, legkésőbb 1954 április végéig hord­ják ki a földekre' és szántsák alá, vagy a nyári felhasználásig kázal- ban raktározzák.' A jövőben azistál- lótrágvát mindenütt a nyári és őszi szántásnál használják* fél. d) A könnyűipari miniszter és a helyi tanácsok tőzeges. fekáltrágya termelését 1954. évben kétmülióöt- százezer mázsára, majd 1956-ban há­rommillió mázsára fokozzák. Az egyéb szerves hulladékok (komposzt) előállítását 1956-ban kétmillió­százezer mázsára kell emelni. A be­gyűjtési miniszter gondoskodjék ar­ról. hogy az ipari sertéshizlaldákban a friss trágyát tőzeggel komposztoz. zák, s így évi kétmillió mázsa tőze­ges sertéstrágyát állítsanak elő. Az előállított sertéstrágyát egvséges áron kell forgalomba hozni, elsősor­ban a szőlők, gyümölcsösök, zöldség­félék, rétek és legelők trágyázására. Két és félmillió forintos beruhá­zással fokozni kell a tőzegtermelés gépesítését és évenként kétmillió mázsa jóminőségű tőzeget kell trá­gyatermelés céljára adni. e) Elsősorban a homoktalajokon, de az ország egyéb termőföldjein is, 1954-ben ötvenezer kát. holdon zöld - trágyázást kell végezni, főleg som- kóró, csillagfürt és szegletes-lednek vetésével. A zöldtrágyázást három év ■ alatt ötszázezer kát. holdra kell kiterjeszteni. A kettőstermelést —az öntözéses területek, valamint az or­szág nyugati részeinek kivételével — a zöldtrágya növények vetésével, a talajerő fokozásának szolgálatába kell állítani. A termelőszövetkeze­tek és az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok termeljenek saját használatra — és eladásra is —som- kóló, csillagfürt és szegletes-lednek vetőmagot. A szükséges vetőmagot a termelőszövetkezeteknek és az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok­nak hitelbe kell adni azzal a félté- tpllel. hogy a somkóró vetőmagját három év alatt, a többi növény ve­tőmagját pedig két év alatt termé­szetben adják vissza. f) A nehézipari,- bel- és külkeres­kedelmi miniszter 1954-ben három- milHónégyszáznyolcvanezer, 1955-ben négymilliókilencszázezer és 1956-ban hatmillió mázsa műtrágya gyártá­sát, illetve behozatalát biztosítsa, melyből kb. 45 százalék nitrogén- műtrágya legyen. A földművelésügyi minisztérium is­mertesse széles körben a műtrágyá­zás hasznosságát az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok és a terme­lőszövetkezeti tagok között. g) A nitrogénműtrágyát elsősor­ban. az őszi kalászosok koratávaszi fejtrágyázására, azután a cukorrépa, burgonya, rizs, zöldség, dohány, ker­ti növények, szőlő, gyümölcs, takar­mányfélék. valamint a rétek és le­gelők- trágyázására kell felhasználni. A foszfor és kálium műtrágyákat tavasszal, főként az ipari növények sortrágyázására, a kukorica és bur­gonya fészektrágyázására, valamint a pillangósnövények, rizs. zöldség, gyümölcs és -szőlő alá. ősszel pedig elsősorban az őszi kalászosok alap­trágyázására kell felhasználni. A könnyűipari miniszter a szovjet ta­pasztalatok alapúin Kroybig Lajos Kos- suth-díjas akadémikus módszere szerint, a többszörös hatágú szerves anyaggal szrmcsézrit «zunerfoszfátból és keverék műtrágyákból 1954-ben 300.000 mázsát, 1956-ban pedig egymillió mázsát állíttas­son elő. A szerves anyaggal szemcsézett szuperfo-zfátot mázsánként 50 forintos áron kell szabadforgalomba hozni.1 Emel­lett javasolni keH, hogy a termelőszövet­kezetek és az, állami 'gazdaságok ház.ilag is »zernrs-zz-k a noralakú súVnerfoszfáíot. h) A felhasználásra k*’rülő műtráiíy.a- féleséget és mennyiséget a talaj és a ter­melt növény igényének figyelembevételé­vel kell megállapítani. A m«zőgazd»«ági (Folytatás a 2. oWalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents