Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-20 / 298. szám

▼asáraap, 1953. december 2®. " ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 A tanácsok előtt álló legfőbb feladatokról tárgyalt a megyei kibővített pártválasstmány Á megye! pártválasztmány kibőví­tett ülése megtárgyalta a tanácsok munkáját megyénkben. A megyei ta­nács beszámolóját Iván István elv­társ, a megyei tanács elnöke tar­totta. A második napirendi pont elő­adója Putnoki László elvtárs. a me­gyei pártbizottság szervezési osztá­lyának vezetője volt, aki a pártmun­kával kapcsolatos legfontosabb fel­adatokról tájékoztatta a választ­mányt. — Az alig négy éve megalakult tanácsok nagy feladatot vállaltak magukra — kezdte beszámolóját Iván István elvtárs. — Nehéz munkát kel­lett elvégezniök, hogy kiküszöböljék a régi közigazgatás minden marad­ványát. A tanácsok többsége bebi­zonyította, hogy képes ellátni a rá­bízott feladatot, képes a maga terü­letén biztosítani a párt és a kor­mány határozatainak sikeres végre­hajtását. A tanácsok tagjainak és póttagjainak többsége becsülettel el­látja kötelességét. Rendszeresen ki­veszi részét az állami munkábó1 megmagyarázza a dolgozóknak a kormány rendeletéit, a tanács és a végrehajtóbizottságok határozatait, s annak végrehajtására lelkesen moz­gósít. Ma már gyakran találkozunk hasznos kezdeményezésekkel, lelkes intézkedésekkel, amelyek elősegítik a falvak, bányák, az ipartelepek, a városok gazdasági, szociális, kultu­rális és egészségügyi fejlesztését. Ér­tékes javaslatokat tesznek a dolgo­zók jogos követeléseinek kielégítésé­re, a panaszok orvoslására. A tanács és a tömegek kapcsolata Az eredmények ellenére azonban még komoly hiányosságok tapasztal­hatók tanácsszerveink munkájában. A választott szervek és az appará­tus városban és falun egyaránt még nem tölti be teljesen feladatát. A legfőbb hiba a tömegkapcsolat meg- lazulásában keresendő. Ä helyi taná­csok elnökei, különösképpen a közsé­gekben, még nem ismerték fel eléggé azt az igazságot, hogy erejük a tö­megekben van. A tanácsok sok he­lyen munkájuk előterébe állították az adminisztratív intézkedéseket, pa­rancsolgattak, lebecsülték a válasz­tott szerveket, megsértették a ta- nácsdemokráciát. Gyakori eset volt, hogy a hivatali apparátus, vagy ma­ga a vb. elnöke intézkedett a válasz­tott szervek helyett. Nem biztosí­tották kellően törvényeink betartá­sát, elnézték a törvénysértéseket, sőt maguk is követtek el ilyet. Nem ér­vényesült munkájukban a szocialista törvényesség. A törvények betartása érdekében nem végeztek kellő fel- világosító munkát, gyakran zaklat­ták a dolgozó parasztságot. Ez is egyik okozója volt a tömegekkel va­ló kapcsolat meglazulásának. Ongán például sok dolgozó paraszttól elő­zetes megbeszélés nélkül a Kavics­termelő Vállalat földterületet vett birtokba. Ahelyett, hogy kártalaní­tották volna őket, az igénybevett te­rületre még az adó- és begyűjtési kötelezettséget is kivetették. Ezt a súlyos hibát közel 3 év után intézte csak el a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya. Súlyos hiba, hogy megyénkben még mindig nem sikerült a tanács­nak összekapcsolni a tömegszerveze­ti munkát az államhatalmi munká­val. Nem értették meg, hogy a taná­csok egyrészt tömegszervezetek, más­részt az államhatalom szervei. Meg­feledkeztek arról, hogy a tanács van a népért és nem a nép a tanácsok­ért. Ott, ahol e kettős feladatot a ta­nács helyesen töltötte be — mint például a mezőcsáti járás legtöbb községében *—, ott az eredmények sem maradtak el. A dolgozók zöme kezdeményezéseivel, javaslataival segíti a tanács munkáját. Ahol e kettős funkciót helytelenül alkal­mazták «— mint Tiszadorogmán, Ároktőn —■, ott az eredmények nem kielégítőek, meglazult a tömegekkel való kapcsolat, a tanácsok súlyos túlkapásokat, törvénysértéseket kö­vettek el. Általában tehát az a hely­zet, hogy tanácsszerveink még nem töltik be e kettős feladatot. Előfor­dult, hogy a tanács- és állandó bi­zottsági tagokat az apparátusban az adóhátralékok behajtására, elszá­moltatásra vették igénybe. Ez nagy­mértékben csökkentette a tanácsta­gok tekintélyét. Hogy tanácsaink nem értek el még nagyobb eredményeket, az annak tudható be, hogy nem érvényesült kellően a vb. irányító és ellenőrző szerepe. Ennek oka: a kollektív ve­zetés hiánya. A tanács végrehajtó bizottságai nem számolnak be rend­szeresen végzett munkájukról. Gya­kori eset. hogy a tanácstagoknak csak egyrésze vesz részt a tanács­üléseken — így azok formálissá vál­nak. Ez történt például Vadnán. Megyaszón, Kissikátoron. A hatá­rozatok semmitmondóak, nem alkal­masak a feladatok végrehajtására Bnrsodszentgyörgyön például a köz­ségi tanács november 5-i határozata azt. mondja: »a mezőgazdasági hi/f- nyosságokat fel fogjuk számolni és minden igyekezetünkkel nzon leszünk, hogy a szántási-vetést idejében elvé­gezzük«. Az ilyen határozatok abból adód­nak. hogy a vb. vezetői lebecsülik a választott szervek szerepét, nem ♦árják fel a hibák okait, nem igény­lik a tömegek segítségét, az alulról lövő kezdeményezéseket és javasla­tokat figyelmen kívül hagyják. Az ’Íven határozatok meghozatalához ’árul hozzá a megfelelő ellenőrzés hiánya is, amiért elsősorban a me- gvei tanács végrehajtóbizottsága fe­lelős. Nagyobb gondot a dolgozók fovos idényei* nek kielégítésére Ha az állandó bizottságok műkö­dését vizsgáljuk, tapasztalható, hogy ezeknek csak a fele működik ered­ményesen. Különösen gyenge mun­kát fejtenek ki az állandó bizottsá­gok az ózdi és a mezőkövesdi járás­ban. A tanácselnökök egyrésze le­becsüli az állandó bizottságokat, nem ismerteti velük a feladatokat. Nyil­vánvaló, hogy ilyen körülmények között csökkent a tanácstagok te­vékenysége és az ügyek intézésében való részvétele, ami a tanácsdemo­krácia megsértésére vezetett. A ta­nácsdemokrácia megsértését jelenti az is, hogy a dolgozók bizalmából megválasztott tanácstagok helyére a választók megkérdezése nélkül ke­rültek új emberek. A megnövekedett feladatok elvég­zésére nem tettünk meg mindent az­ért, hogy a tanácsok az eddiginél jobban szolgálják a dolgozókat. Ala­csony a vezetés színvonala, a taná­csok többségénél hiányzik a kollek­tív vezetés. A vb. elnökök sok he- 'ven egyedül döntenek igen fontos ügyekben, nem vonják be ebbe a vb. többi tagjait. Az ilyen helyeken hiányzik a bírálat és önbírálat is Ezért a párt és kormány határoza­tainak végrehajtása általában vonta­tottan halad. Mindezért elsősorban a megyei tanács végrehajtóbizottsága és szakosztályai felelősek. A vezetést gyakran tervszeriitlenség, kapkodás ’"ellemzi. Az ellenőrzés még mindig futárjellegű, csupán megállapítások­ra szorítkozik, nem nyújt módszer- beni, gyakorlati segítséget a párt és a kormány határozatainak végrehaj­tásához. Községi tanácsaink községpolitikai problémák megoldásával keveset fog­lalkoznak, figyelmen kívül hagyták a dolgozók jogos igényeinek kielégí­tését, ami szintén hozzájárult a tö­megekkel való kapcsolat meglazu- lásához. A mezőgazdasági feladatok végre­hajtása mellett gyakran elfeledkez­tünk az ipari dolgozók szociális, kulturális és közszükségleti igényei­nek kielégítéséről? Miskolcon például elhanyagoltuk a város peremén lakó dolgozók áruellátását. Ezért fordult elő, hogy amíg a város főutcáján, az üzletekben nagy volt az árubő­ség, a peremrészeken a legfontosabb közszükségleti cikkeket sem lehetett megszerezni. Ugyanezeken a terüle­teken elmulasztottuk az utak, jár­dák építését, a közvilágítás fejlesz­tését. Mindezen hibák ellenére taná­csaink vájjon képesek-e biztosítani a kormányprogram sikeres végrehaj­tását? Megállapítható, .hogy képesek, mert a párt határozata és a kor­mány programja megteremti ennek előfeltételeit. Az új szakasz politiká­ja a régi hibák felszámolásával, az új szakasz feladatainak megvalósítá­sával megteremti alapjait a helyi tanácsok talpraállásának, népi tö­megszervekké való válásának, szi­lárd államhatalmi szervekké való kiépítésének. Feladat: színvonala­sabbá tenni a tanácsüléseket, mind több mintajárási és községi tanács­ülést kell szervezni, gyakrabban kell a helyszínen segítséget nyújtani a vezetéshez, a gazdasági feladatok megoldásához, a szervezéshez, a ta­nács és a tömegek közötti kapcso­lat megjavításához. Fokozottabb gon­dot kell fordítanunk az állandó bi-' zottságok munkájára is, amely ka­pocs a tanács és a dolgozó töme­gek között. Az állandó bizottságok munkája megjavításának érdekében a szakosztályvezetőknek rendszere­sen részt kell venniök az állandó bizottságok ülésén. Segíteni kell őket munkájukban, a párt- és kormány- határozatok megismerésében. Gon­doskodni kell arról, hogy a tanács­tagok rendszeresen megtartsák be­számolójukat. E beszámolók előké­szítésében a vb. tagjainak kell se­gítséget adniok, gondoskodniok kell a beszámolóhoz szükséges adatok rendelkezésre bocsátásáról. A ta­nácstagok mellé pedig, ahol ez szük­séges a panaszok és javaslatok írás­beli teendőinek ellátására munka­erőt kell biztosítani. A tanácsok tag­jait arra kell nevelni, hogy fogadó­órájukat lehetőleg a lakóhely sze­rinti községekben, a járásokban la­kó megvei tanácstagok a fogadóórát pedig zömmel a falvakban, vagy a város és a város kerületeiben tart­sák meg. Nagy gondot a tanács belső életének m eg i avitására A munka megszilárdítása, a hibák kiküszöbölése érdekében komoly ja­vulást kell elérnünk a tanácsok bel­ső életében is. Helyi tanácsaink fő­feladata a választott testületek, a végrehajtóbizottságok aktív és rend­szeres működésének biztosítása. Ta­nácsainknál a tömegmunka és az ál­lami munka nincs kellően összehan­golva. Ebből adódik, hogy becsületes dolgozó parasztok jogosan elégedet­lenek egyes tanácsfunkcionáriusok­kal szemben. Gyakran felvetik s joggal —, minek teljesítse beadási kötelezettségét, amikor semmi baja nem történik azoknak, akik a köte­lezettség teljesítését elmulasztják. Az öntudatos dolgozó parasztok igaz­ságérzetét sérti a tervek teljesítésé­ben tapasztalható lemaradás, az hogy tanácsaink egyrészénél nagyfokú a liberalizmus, az opportunizmus a törvényt sértőkkel szemben. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy megyénk az utolsó helyen kullog a begyűjtésben, ami nemcsak a dolgozók még jobb ellátását veszélyezteti, hanem azt is jelenti, hogy nem hajtottuk végre a oárt_ és a kormányhatározatokat. Súlyos hiba, hogy tanácsaink a tör­vénysértést a kulákoknál is elnézik. Addig, amíg a kormányprogram megjelenése előtt alapvető hiba volt a sok adminisztratív intézkedés, a jogtalan zaklatás, addig most taná­csaink egyrésze átesett a másik vég­letbe. Van javulás a törvényesség betartásában, de a törvények betar­tásáról és az állampolgári köteles­ség teljesítéséről nem minden eset­ben gondoskodnak tanácsaink. A törvényes rendszabályokat sorozato­san megsértőkkel, a szabotáló kulá- kokkal szemben nem járnak el kellő módon. Sok községi tanács még ma is mindent adminisztratív úton akar ”1 intézni. Ez a helyzet például Her- "egkúton. A törvényesség betartását az állami fegyelem megszilárdítását gyakran hátráltatják igazságügyi szerveink is azzal, hogy vontatottan intéznek el ügveket. A miskolci já­rási tanács például két hónapja adott át az ügyészségnek két feljelen­tést a kötelezettségekben notóriusan elmaradókról — az ügyészség mind a mai napig nem döntött ebben az ütjvben. — Súlyos hibára vall. hogy a tanácsok vezetőinek többsége ab­ból az alapjában véve helytelen fel­írásból indul ki. hogy nem a hibák elkövetése, hanem azok feltárása okozza a balokat, másszával, ha nem vetettük volna fel a hibákat, semmi haj nem lenne. Ezen az állásponton feltétlen változtatni kell. Mindent egybevetve, hozzákezdtünk a mu­lasztások felszámolásához. A dolerovób Igényelnek hietétsítéséről Számos olyan építkezést fejeztünk he, amely évek óta húzódott. Meg­kezdtük a lakások tatarozását Mis­kolcon, Ózdon. Sátoraliaujhelyen, s még egy Sor helyen. Szomolván és Tibolddarócon felszámoljuk a múlt átkos örökségét a barlanglakásokat — megkezdtük 250 úi lakás építését Mádon és Gzdon bánvászlakásokat építünk. Több mint 3 millió forintot fordítottunk terven felül iskolák, kulturházak. utak. közkutak, járdák építésére. Göncön 600 család részére nem volt eddig vízellátás. Megkezd­tük és még ebben az évben befe­lezzük a vízvezetékbálózat építését 100 ezer forintos költséggel. Vizsolv és Bánhorvát községekben a már évek óta húzódó hídépítésre 650 ezer forintot, a taktabáii kulturház épí­tésére 100 ezer forintot ’ biztosítot­tunk. A munkálatokat már meg­kezdték. Befejezéshez közeledik a miskolci korszerű orvosi rendelő épí­tése. A közúti közlekedés feilesztése érdekében megindítottuk több út át­építését, így például a szuhakállói. zádorfalvi és perecesbányatelepi uta­kat, mintegy 2 és félmillió forint költséggel. Ebben az évben megépí­tettünk 35 kilométer hosszúságú út­szakaszt. Özdon befejezés előtt áll egy korszerű kenyérgyár építése, ezenkívül megyénkben 16 sütőüze­met építettünk újjá. Kereskedelmi hálózatunkat a kor­mányprogram óta bővítettük, külö­nösen az ipartelepeken. Diósgyőrött 4 népbolt és több vendéglátóegység átadására került és kerül sor ebben az évben. Miskolcon, Ózdon és a bá­nyatelepeken több népboltot és ven­déglátóüzemet adtunk át rendelteté­sének. A mezőgazdaságban dolgozó lakos­ság jó áruellátása érdekében a föld­művesszövetkezeti kiskereskedelmi hálózat fejlesztésére 4 és félmillió forintot használtunk fel. Az ered­mények mellett van még sok hiá­nyosság is. Számtalan helyen, ipar­telepeken, bányatelepeken, de főleg mezőgazdasági vidékeken olyan áru­cikkekből is hiányok mutatkoznak, amiből megfelelő mennyiség áll ren­delkezésünkre. Mindez azért van, mert nem foglalkoztunk megfelelően a város, az ipar, de főleg a mező- gazdaság áruellátásával. Nem fordí­tunk kellő gondot arra, hogy a meglévő, de más célra használt bolt­helyiségek felhasználásával bővítsük a szocialista kereskedelmi hálózatot. A megyei kereskedelmi elosztó szer­vek hanyagul végzik a falu és az ipartelepek áruellátását. Ezeknek a hiányosságoknak a megszüntetéséért helyi tanácsaink nem harcolnak. Ezért fordult elő a ricsei járás több községében, hogy a boltokban napo­kon keresztül nem lehetett cigaret­tát kapni. Időben késisüt lünk fel a tavasai munkára l A mezőgazdaságban előttünk álló legfontosabb feladatokra hívta fel a figyelmet ezután a beszámoló. Fon­tos, hogy helyi tanácsaink mozgósít­sanak az őszi mélyszántás mara­déktalan elvégzésére, a trágyakihor­dásra; ismertessék a dolgozó parasz­tokkal a fejlett agro- és zootechnikaí módszereket és azt, mi a jelentősége ennek a terméshozam emelése szem­pontjából. Biztosítani kell a terme­lőszövetkezetekben a magasabb jö­vedelmezőség eléréséhez a mellék­üzemágak kiépítését, amelyre pár­tunk és kormányunk nagy összeget biztosít. Ehhez megyénkben igen. nagy lehetőség van. A bükkaljai, óz­di. edelényi és putnoki járásokban, például mészégető üzemeket lehet létesíteni. A Tisza, Sajó, Hernád és a Bodrog közelében nagy halastavak létesítésére, méhészet, baromfite­nyésztés, tej- és vajfeldolgozó üze­mek létesítésére van lehetőség. Elő kell segíteni a termelőszövet­kezetek vezetésének a megjavítását, biztosítani kell a vezetésbe a szak­értelemmel rendelkező középparasz­tok bevonását, meg kell szervezni a brigád- és munkacsapatokat, gon­doskodni kell a brigád- és munka­csapatvezetők téli oktatásáról, is­mertetni kell a termelőszövetkezetek tagjaival az alapszabály szerinti mű­ködést, el kel! érni, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkálatokra minde­nütt Időben felkészüljenek. A mezőgazdaság terméshozamá­nak növelése elválaszthatatlan a gépállomások munkájától. Gépállo­másaink munkáiéban sok fogyaté­kosság volt, ami annak tudható be hogy tanácsaink nem segítették, nem ellenőrizték a gépállomások munká­ját, gyakran még a jogos igényeket sem elégítették ki. Mindezért a me­gyei tanács gépállomási csoportját is felelősség terheli. Az eddiginél sok­kal fokozottabban kell gondoskod­niok a tanácsoknak a gépállomások dolgozóiról, nevelni kell a gépállo­mások dolgozóit a közvagyon meg­védésére. gondoskodni kell a gépek időbeni kijavításáról, s ehhez bizto­sítani a szükséges előfeltételeket. Komoly hibája volt tanácsaink munkájának, hogy nem foglalkoztak az egyénileg dolgozó parasztokkal, emiatt meglazult a tanács és a dol­gozó parasztok kapcsolata — emiatt nem segítőiknek, hanem végrehajtó­szervnek tekintették a tanácsot. E tekintetben van már javulás. Számoliuk fel a begyüftésken raló lemaradásunkat A továbbiakban arról szólt a be­számoló, hogy a begyűjtési terv tel­jesítésében, különösképpen a mező­kövesdi és az encsi járásban nagy­fokú opportunizmus tapasztalható. A mezőkövesdi járás az őszi kapások begyűjtésében olyan mennyiséggel van hátralékban, ami a megye hát­ralékának 50 százalékát teszi ki. Az encsi járás a sertésbegvüjtésben kul­log hátul. Tanácsaink feladata, min­den erőfeszítéssel azon lenni, hogy sikerrel teljesítsük a begyűjtési ter­vet. A kötelezettségek teljesítésében a tanácsok vezetőinek, tagjainak, a kommunistáknak kell élenjámiok. Ahhoz, hogy tanácsaink jól ellás­sák az előttük álló feladatokat, elen­gedhetetlenül szükséges, hogy a pártbizottságok és pártszervezetek irányító tevékenysége érvényesüljön a tanácsok munkájában. A helyzet az, hogy a pártszervezetek még nem mindenütt adják meg a kellő segít­séget és támogatást a tanácsoknak. A tanácsok csak akkor dolgozhatnak jól, ha a pártbizottságoktól, a párt- szervezetektől megkapják a kellő Irányítást. Megállapítható a taná­csok munkájában az elért eredmé­nyek mellett megmutatkozó hibák döntő oka, hogy meglazult a töme­gekkel való kapcsolat. Ahhoz, hogy tanácsainkat megszilárdítsuk, a mun­kájukban levő hibákat kiküszöböl­jük, komoly javulást kell elérnünk a tanácsok belső életében. A főfel­adat tehát, hogy a választó testület aktív és rendszeres működését biz­tosítsuk, a választott tagok tevékeny részvételével. Figyelmesen kell hall­gatni a tömegek hangjára, tanulni kell a tömegektől és tanítani kell a tömegeket. Ezt kell szemelőtt tartat nia minden vezetőnek, ez az alapja a tanács és a nép közötti kölcsönös bizalomnak, amély munkánk sikeré­nek legfőbb biztosítéka. (A pártválasztmányon elhangzott hozzászólások ismertetésére visszaté­rünk.) VÁSÁROLJON! AJÁNDÉKOZZON! A Miskolci Ruházati Bolt szaküzletei kötött-divat, textil, kon­fekció és cipő áruk nagy választékával állanak a vásárlók ren­delkezésére. !— Az üzletek 20-án, vasárnap délelőtt 9 órától 14 óráig tartanak nyitva! A Harmadik Békekölcsön l sorsoiása Salgótarjánban 1953. december 27-én, vasárnap d. u. fél 4 órától. Kisorsolásra kerül 187.850 darab nyeremény 59.6 millió forint összegben. A sorsolás nyilvános!

Next

/
Thumbnails
Contents