Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-18 / 296. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Péntek, 1953. december ISAranyat ér az őszi mélyszántás 1954 sikere szilárdabb munkafegyelmet követel Lyukó bányászaitól Ez a régi közmondás már számtalanszor bebizonyosodott. Éppen ezért a jó és gondos gazda idejében elvégezte az őszi mélyszántást, mert tapasztalatból tudja, hogy a mélyszántás jelentősen tiiiveli a terméshozamot, ugyanakkor elősegíti a tavaszi vetések gyors befejezését. A sátoraljaújhelyi, a sárospataki és a ricsei járás dolgozó parasztjai cgy-két kivétellel befejezték a mélyszántást, a járások közötti versenyben az első helyen haladnak. Ezekben a járásokban a dolgozó parasztok tudják, mit jelent a mélyszántás időben való elvégzése. Nem mM'dhaió el ez a megye többi járásáról. Úgyszólván egytől-egyig lemaradtak az őszí mélyszántással. A lemaradt járások vezetői felelősek a súlyos mulasztásért, mert ki merné állítani, hogy a sárospataki járásban kedvezőbbek n körülmények és az időjárás a mélyszántásra, mint például a mezőkövesdi, vagy az ózdi járás területén. A különbség csak az, hogy a sárospataki és a többi élenhalaöó járásban a mezőgazdasági vezetők szívügyüknek tek't ’tették a mélyszántást és ott, ahol szükséges Brigátlo k alakulnak a a üzemekben a gépállomások támogatására A borsedmegyei pártbizottság kezdeményezésére a gépállomások megyei igazgatósága felhívást intézett az üzemek dolgozóihoz, hogy nyújtsanak segítséget a gépállomásoknak a téli gépjavításokban. A felhíváshoz számos üzem dolgozói csatlakoztak és jó munkával mindent elkövetnek, hogy a gépállomások a legjobban felkészülve, tökéletesen kijavított gépeikkel kezdhessék meg a tavaszi munkát. A szerencsi cukorgyár főmérnökének vezetésével hat tagú brigád segít majd a szerencsi gépállomáson a gépek szakszerű kijavításában. A miskolci dróígyár igazgatója, főmérnöke a főmechanikussal és üzemvezetővel, valamint három géplakatossal együtt a taktaharkányi gépállomásnak segít a téli gépjavítás jó elvégzésében. Hasonlóképpen szakemberekből álló brigádot alakiMa tartja hangversenyét a diósgyőri népi együttes szimfonikus zenekara 4 Qiásgyörvasgyári Értek-, Zene,- és Táncegyüttes újjáalakított szimfonikus zenekara ma, pénteken este 7 órai kezdettel dr Bánhegyü László karnagy vezényletével hangversenyt ad az újdiósgyeri volt, jó felvilágosító munkát végeztek a dolgozó parasztok között. Igen nagy szégyen Borsod megye lemaradása. Ezekben a napokban sürgős cselekvésre van szükség! Mindenütt meg kell gyorsítani a mélyszántást, de különösen a gépállomásainknak. Igaz, most már fagyos az idő, de a talaj még alkalmas a mélyszántás befejezésére. Dolgozó parasztok! 1,egyen most elsőrendű feladat a mélyszántás bc- befejezése. Egy pillanatig sem szabad tovább várakozni, mert nem kis mér lékben a mélyszántás gyors és mind nagyobb területen való befejezésén múlik dolgozó népünk jövőévi kenyere, az életszínvonal további fokozatos emelése. Mezőgazdasági szakembereink, a gépállomások agronómusai és nem utolsósorban ?, járási tanácsok vezetői mozduljanak el az íróasztaltól, tekintsék a mélyre ántási munkát a legfontosabb mezőgazdasági feladatnak, amely alapja a falu és a város jobb áruellátásának. Legyen a jelszó: El a szégyenletes utolsó helyről, teljes gőzzel szántani szántani, szántani! tpttak a Lenig Kohászati Müvekben és a DIMÄVAG Gépgyárban is a gépállomások támogatására. A nehézszerszámgépgyár dolgozói vállalták, hogy üzemükben elvégzik a gépállomások cséplőgépeihez szükséges dob-sinek gyalulását. Míg a gépállomáson egy dobsín élezése két ember 20 órai munkáját veszi igény be, addig az üzemben korszerű gépeken 4—5 óra alatt végzik ezt a munkát. A gépállomások traktorosai, szerelői a megtakarított idő alatt 300 tárcsát és ugyanennyi vetőgépet javíthatnak meg. A megye gépállomásain a tél folyamán 40 darab 30-soros vetőgépet alakítanak át sürüsorosra — amelyekkel keresztsoros vetést lehet végezni. A gyárak dolgozói vállalták, hogy az átalakításhoz szükséges alkatrészeket üzemükben kellő időre elkészítik. Vasas Kultúrotthonban- Műsorán népszerű operett- és operarészletek, balettzene szerepelnek. A zenekar bemutatkozása elé nagy érdeklődéssel tekintenek Nagymiskolc dolgozói. A nap koratéli sugaraiban csillog a hegytetején szalagként húzódó sínpár. Lyukóbánya felé mutatja az utat. Jó kétórányi járásra van Mis* kolctól a kis bányatelep. Már Pereces felől is meg lehet közelíteni, a nemrégiben felépült, csaknem 2 kilométeres összekötő alagúton. Ez igen megkönnyíti a közlekedést, a szállítást. A hegyi úton menve, váratlanul, szinte egyszerre tűnik elénk a kis telsp, új lakóházaival, emeletes irodaépületével. Az épülőfélben levő hatalmas torony már túlnő az erdő fáin. Tetejében vörös csillag. A bányatelepen a gyermekek régóta figyelik: mikor fog világítani. Ezév- ben azonban hiába várták a csillag lágyulását. Egyetlen egyszer sem ragyogott be a bányatelep lakóházainak ablakán. A gyerekek úgy gondolták, bizonyára nincs áram. A felnőttek azonban tudják, hogy egész évben miért maradt sötét a csillag... de talán adjuk át a szót Nagy János elvtársnak, a bánya új főmérnökének, aki époen a bányában szerzett tapasztalatáról beszélget a tröszt egyik munkatársával. * Elég nagy szégyen, hogy ezévbon egyetlen egyszer sem teljesítették a tervet a bánya dolgozói, pedig szén van bőven. Ha a jelenlegi teljesítményünket 250 százalékra emelnénk, akkor is legalább 2 emberöltőn át bányászhatnánk a föld kincsét. Más baj van, mint ahogy mondani szokás: „fejétől büdösödik a hal“; a bánya felső műszaki vezetői, középkáderei teljesen kiengedték kezükből a vezetést. Minden magá- rahagyatva, szervezetlenül haladt. Például a vezetők a kiadott utasításokat nem kérték számon, a végrehajtást nem ellenőrizték. Előfordult, hogy egy-egy vezető a saját műszakját sem ellenőrizte. A felső vezetőség hallomás alánján készítette el a jelentéseket. Ez történt legutóbb a Mátyás-szinten is. A harmadvezetők, a műszakból jövő dolgozóktól érdeklődtek, mi történt a bányában. Természetesen ez lehetetlenné tette, hogy a munka állásáról helyes képet kapjunk. A délutáni és éjjeli műszak ellenőrzését eleve meggátolta az, hogy valamennyi műszaki vezető, üzemvezető, főaknász, aknász délelőtti műszakon dolgozott. Minden téren szervezetlen volt a vezetés. Igen sok volt az ellenőr, de a tényleges ellenőrzés igen kevés. Amióta itt vagyok, azon dolgozom a párttitkár elvtárssal, hogy ha az évi lemaradást nem is tudjuk behozni, de legalább a jövő évi tervet készítsük elő jól. Minden reggel 10—15 perces megbeszélést tartottunk a vezetőkkel a napi problémákról. Megváltoztattuk a műszakiak munkabeosztását. Ezután három műszakban fognak dolgozni, s így lehetővé válik a munka ellenőrzése. A felső műszaki vezetők sorrendben tartanak inspekciót. így ha valami hiba adódik, azonnal intézkedni tudnak. 13 személlyel csökkentettük az ellenőrző, felügyelő személyzetet. A továbbra is vezető funkcióban levők pedig személyileg felelősek munkaterületükért. Az üzemvezetők feladatul kapták, hogy ismertessék a dolgozókkal a harmadokra, brigádokra, egyénekre bontott munkatervet. Az átszervezés, a munka helyesebb elosztása már a második napon éreztette hatását. E havi tervünk teljesítése 60 százalékról 72 százalékra emelkedett. A széntermelés emeléséhez igen fontos, hogy a bányászok segítségünkre legyenek. Nem szabad előfordulni olyan esetnek, mint a 15-i délutáni műszakban. Az Adriáni- szinten üres csillére vártak a szállító dolgozók. Az aknász ahelyett, hogy csille után nézett volna, dolgozói közé ült le beszélgetni. Le is maradt a műszak 40 csille szénnel. A felvigyázókat, az aknászokat, a harmadvezetőket terheli nagyrészben a felelősség azért, hogy kevés gondot fordítottak eddig a 480 perc kihasználására, sőt magatartásukkal elősegítették a munkafegyelem lazulását. December 15-én a délelőttös műszak dolgozói, a harmadvezetőkkel az élen jóval korábban hagyták el munkahelyüket. Ez legalább 150 —200 mázsa kiesést jelent. Ebben a bányában a melegcsákányváltásról nem igen hallottak a dolgozók. Általában a műszakokat 1—2 órával később kezdik, mint máshol. Az igazolatlanul mulasztók száma is igen magas. Havonta átlagosan 40 dolgozó marad ki a munkából. Ennek 75 százaléka a Mátyás-szinten dolgozik. A decemberi tervteljesítést nagyban akadályozza a szabadságolás helytelen megszervezése is. Érthetetlen módon a betegek száma a hónap közepére, a hónap elejéhez viszonyítva csaknem mégegyszer annyi. Ilyen körülmények között természetesen nehéz a tervet teljesíteni. A munkafegyelem megszilárdítása, a helyes munkaszelíem kialakítása igen nagy feladatot ró a szakszervezetre, a pártszervezetre. A pártaktívák, szakszervezeti bizalmiak jóbarát módra beszélgessenek a bányászokkal. Akadályozzák meg az olyan eseteket, ami a napokban is történt. Héczei Gyula 70 holdas sajóbábonyi kulák feleségével csaknem 50 liter pálinkát mért ki a munkából jövő és műszakba men« bányászok között. Ez zavarta a termelést. Az ilyen spekulánsokat, akik tudatosan bomlasztják a fegyelmet ne engedjék a telepre, hanem juttassák az őket megillető helyre. Lyukói bányászok, műszaki dolgozók! Emberei jélek meg maga tokai, ha több szenet termeltek, magatok veszitek hasznát. Hamarább felépül Perecesen a munkásbérház, melyben a bánya dolgozói közül 130 család kap kényelmes otthont. A telepi fürdő, a kétszáz személyes munkásszállás is előbb elkészül. A több szén termelésével még boldogabbá, szebbé válik az élet, s újra kigyúl a bánya fölött a vörös csillag. Äs elméiet napi kérdései^ Mit jelent as új szakasz? Az új szakasz lényege, legfőbb cél- kit üa,é.se a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály életszínvonalának állandó javítása. Pártunk és kormányunk a szocializmus gazdasági alaptörvényének fokozott érvényesítését tűzte ki célul. E törvény parancsoló an írja elő, hogy a szocializmus építésével együtt szakadatlanul emelkednie kell a dolgozók jólétének. A cél, a lakosság anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése- E cél elérési© érdekében egész sor változás történik g azdasá gpoliti k á n k ba n. Miért van erre szükség és milyen változásokról van szó? Pártunk a fordulat éve után, miután vezetésével a munkásosztály és a vele szövetséges parasztság döntő vereséget mént a kizsákmányoló osztályokra és inogfee-renutette a proletariátus diktatúráját, rátért a szocialista iparosítás politikájára. Ennek az irányvonalnak a meghatározásánál a párt Lenin és Sztálin tiiútásaina támaszkodott, ennek alapján tűzte népünk elé a célt: Magyarországot fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá változtatni. E célkitűzés feltétlenül helyes volt és munkásosztá- lyvmíkat,,. dolgozó népünkéit hősi munkára sarkalta. M unka soszt ál y ur k megértette hogy- a szocialista iparosítás és ezen belül e fejlett nehézipar megteremtés© a szfjciaKsta építés döntő Jáncczeme- Nagyrészt ettől függött eer'sz népgazdaságunk, a mezőgazdaság, a könnyűipar, a ködöké dés előrehaladása is, valamint hazáink véd elmének erősít ése. A munkásé-ztály és az egész dolgozó nép ©refesgí-té?© nvomrán hazánk hatóimra. léptekkel haladt élőn az ipar, el~ő- serban a nehézipar feíle«.7tése út:án Magyarország in ári országgá lett. Gyáripari tenndésürlk a háború előttinek több mint háromszorosa; iparunk részaránya az építőiparral együtt — a társadalmi ö~ez term elésben már 1951-ben csaknem 77 százalékos volt, a nemzett jövedelemben pedig 71.8 százalék- Nehéziparunk fejlődéséit mari táti a, hoigy részesedése ár. 1938-as 41.2 százalékkal szemben' \952 hen 55.3 százalék volt a gyáripar! temreíésbe»; 1952-be» * gépipar a gyáripari termelésnek 20.6 százalékát tette ki. A gyári és építőipari munkások száma az 1938-as 338 000-ről 1952-ben 800 ezerre emelkedettAz ipar fejlődése tehát hétmérföldes léptekkel haladt előre. De hogyan alakult közben a mezőgazdaság és a fogyasztásra szánt iparcikkek termetese? Az iparosítás túlságosan gyors üteme mögött elmaradt a mezőgazdaság, termelése egyhelyben topogott. Az ötéves terv a beruházások 14.7 százalékát szánta a mezőgazdaság fejlesztésére és még ezek megvalósítása sem haladt kellő ütemben Miközben iparunk a háború előttinek többszörösét termeli, a mezőgazdaság termelése alig éri el az 1938-,as színvonalat. Komoly aránytalanság keletkezett tehát az ipar és a mezőgazdaság között. A fejlődésben elmaradt mezőgazdaság nem tudta kielégíteni népünk élelmi szerszükségletét. Ez pedig különösen súlyos, Ka meggondoljuk, hogy milyen óriási mértekben megnőtt -a munkásosztály -száma és dolgozóink igénye is. De a mezőgazdaság képtelen volt már lépést tartani könnyűiparunk nyersanya ^szükséglet evei A mezőgazdaság elmaradása tehát -a? ipar fejlődésének is fékjévé vált- De nemcsak az ipar és a mezőgazdaság kö* zött, hanem az iparon belül is arány fcalar&ág keletkezett. A nehézipar és különösön a gépipar túlságosan nagviit^mű fejlődése mögött elmaradt a lakossá« közvetlen szükségletére termelő kön/nyű- és élelmiszerinar. Hogyan változtat e helyzeten pártunk és kormányunk? A Központi Vezetőség júniusi és októberi határozatáé a népgazdaság úi. h^ly^a arányait snahiák meg: úi arányikat a? ipar és a mezőgazdaság, vajam-nt az iparon belül a könnyű- és a nehézipar között is. A határozat bargsúlvozza: ,.Mo-t az a feladat, hogy iparosításunk hatalmas eredményeire, viszonylag fejlett nehéziparunkra támaszkodva fokozott erővel lássunk hozzá mindenekelőtt mezőgazda - ságunlk elmaradottságának felszámolásához. a mezőgazdasági termelés hozamának emeléséhez. Ez a legközelebbi két-három cfizl erdőre a ssíoeiaKzmus építősének kulcskérdése Magyarországon. Ez továblw fejlődésünk döntő láncszeme.“ Fejlődésünk mostani szakaszán tehát a döntő láncszem: a mezőgazdasági termelés gyors és jelentékeny emelése. Kormányunk ennek megfelelően átcsoportosítja a beruházásokat: 1954-ben az 1953. éviinek több mint kétszeresét fordítja a mezőgazdaság fejlesztésére. Számos más segítséget is kap a mezőgazdaság. Ilyen a többi között a fokozott műtrágya- ellátás, a mezőgazdasági kisgépek na- gyobbvarányú gyártása, a gépállomások fokozott igény hév« telének lehetősége az egyénileg gazdálkodó parasztok számára, a beszolgál tatási kötelezettség könnyítése és meghatározása több esztendőre előre, kedvezmények a termelési szerződések megkötésénél. Kormányunk feladatként határozta meg a falu áruellátásának állandó javítását. Ezek az intézkedések erősítik a falu dolgozó népének termelési bizton-ágát, növelik munkakedvét. Mindennek célja a mezőgazdaság terméshozaanánák gyors emelése, a gabona-, a hús-, a zsírprohléma meg- oldáa, rn.ásszóval: az éle! mi szerbőség elérése. Világos, hogy ez minden munkás, minden dolgozó ember érdeke. A munkás jogi al kívánja, hogy olcsóbb és több hú* kerüljön asztalára, hogy olcsóbban több zsírt vásáro-K^-son és álf’láKan nagyobb bőségben álljanak rendelkezésére az éh l;nészcrek E jogos kíváriság M* elöntését szolgálja pártunk g?zd^sá'’üdíti káia, a mezőgazdaság nagyarányú támogatása. Y'áJ'^Hsmak az aránvWk az iparon belül is A Központi Vezetőség határozata megállapítja: „•,. Szükséges az i-nar* termelés és a beruh ázások alapvető átc'onor- tosítása.“ Ez a*4 is jelenti, hogv a következő esztendőkben az eddiginél morvább súlyt helyezünk .a forrva szitád és közszükségleti cikket gyártó könnyű- és élelmiszeripar fejlesztésére. Emellett nehézipari üzemeink is fokozatosan rátérnek a lakosság igényeinek kielégítését köz- vetliftBiül szolgáló áruk gyártására is, A. népgazdaság arányainak változásával egyidőben pártunk és kormányunk meg" változtatja a tteiYizofi jövedelem elosztását is, mégpedig a lakosság javára. 1953bao a nemzeti jövedelem 58 százaléka jutott a lakosság anyagi, szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésére, 1954-ben a nemzeti jövedelem 70 százaléka jut erre a célra. r Kormányunk ugyanakkor egy sör olyan intézkedést hajtott és hajt végre,, amelyek máris emelték s folyamatosan emelik a munkásosztály életszínvonalát. Az árleszállítás, a munkavédelmi és szociális beruházások növelése, a Munka Törvény- könyvének módosítása sth. világosam jelzik azt az utat, amelyen június óta elindultunk. Következik-e mindebből, hogy ezután csökken az ipar jelentősége vagy háttérbe szorulnak az ipar kérdései? Viszonylag fejlett ipar és különösen nehézipar nélkül nem lehet a mezőgazdaságot olyan mértékben fejleszteni, amilyent a párt Központi Vezetőségének júniusi és októberi határozatai és a kormány programja előírnak- Eredményeink nélkül nem tűzhetnénk célul a közszükségleti cikkek bőségének megteremtését és ahhoz is, hogy a jövőben mind nagyobb mennyiségű fogyasztásra szánt árut gyártsunk, hogy a mezőgazdaságot ellássuk gépekkel, műtrágyával stb., hogy a lakosság a kultúra kincseinek mind nágyobb tömegében részesüljön, szeme, vasira, v illám őse nergiára van szükség. Az iparfejlesztés ütemének lassítása azt jelenti, hogy a következő esendők* ben a nemzeti jövedelem felbőlmezásra szánt ré-zébol viszonylag kevesebbet ru* házunk be a nehéziparba —* gyorsabban feiWztmk a measőg’adn ságot és a körív- n,vüipart. és ©bodorban a már magvalósult be ni házasokat, lutes’tmenyek*^t. iovek^ünk kihasznál"'!. Jelenti azt *s- hogy a nehézipar: a bányászat. a kohászat, a gépipar elé áhított fél^ ^*0^0-J torveink good o^v-’b bon mórle^elik adott lehetősége ír két. Es jelenti azt, „amit a Közoonti Vezetőség októberi határozata a következőképpen álla ni* meg: .*a nehézipar terén most a főfeladat nem a további fejlesztés, hanem miniden ekei ott a már elért eredménvek megszilárdítás*.0 A megszilárdítás alatt pedig, a többi között, azt értjük, hogy nagyobb súlyt helyezünk a nagyon elhanyagolt karbantartásra; « bányászatban például * feltárásra, a fenntartásra, a biztonságos üzemeltetésre; a tartalékaikatreszek gyártására, a termelés jó megszervezésére, az ütemes, egyenletes tervteljesítésre. Helytelen volna ebből olyan következtetésre jutni, hogy kisebbek a feladatok, hogy most már kevesebb munkával is elérhetjük a sikert. Most különösen fontos, hogy az ipari termékeket minő] olcsóikban, gazdaságosabban és egyre jobb minőségben termeljük. Nem szabad megfeledkeznünk a Központi Vezetőség figyelmeztetéséről, bogy a népjólét emelkedése továbbra is mindegyikünk jó munkájától fiigg. Attól függ, hogyan teljesítjük a tervet, mennyire javítjuk a minőséget, csökkentjük az önköltséget, milyen mef tékben takarékoskodunk. Az új szakasz tehát nem megállás, hanem határozott előnyomulás a szocializmus építésének útján. ,,Az a politika — mondotta Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség október 31—i ülésén —, melynek eredményeképpen megnő a szocializmust építő munkásosztály, de az e.sresz dolgozó nép életszínvonala és jóléte, megnő a mezőgazdaság termelése és vele együtt több lesz a búza, a hús, a zsír, a tej, az élelmi szereknek s azoknak a nvers\any.age.kniak a mennyisége, melyekkel a mezőgazdaság szocialista iparunkat tánlália, nem visszavonulás, de előrehal'1' dás. Ha mi most. miután iparunka háború előttinek háromszorosára emeltük* rátáink arra, hogy a m^^zdaság t m plédét — benne az éhdmi^.^rek tér-' melbét is ero=en megnöveljük, hogy pz/e] megemeljük az ipari munkáság él * t^ín vonalát — ez nem letérés a cialiTTtius építésének útjáról hanem túl'rr'1’tan gvors ir\arod*ágiink fnlvamcn ©lé- arér*ant'>l •>.n«,n'roV «vúksejye1? é- d V**rnl:h<«.f'«alftri l^kö«»öhöléss\ a szoci'" lista fő« -frsT»,"|-te■'esrro'h’il ut*0 őrlésünk iebml<v‘T' ^‘»ka^án.*4 E noli- ♦’ka sikere-' rv»^o^v?ló-'*ée.n,uialc eredményeként megcT:lárdul álDmurk alapja, munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége, megerősödik a párt és a tömegek közötti kapcsolat. Az ümmi bizottságok, a bizalmiak jó poétikai ^ tömegmunkával. az új szakasz föladatainak megismertetésével jelentősen hozzájárulhatnak a nagyszerű célok gyors elérésé- h'T.. r‘ *'*’ CABOP PÁL
