Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-15 / 293. szám
Keflfl, IDS?, december iS, "ggMIWWHWIWMMIWWMWlWJM»» ÉSZAKM AGY ARORSZ AG 3 3 Héükoztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeleté a iállami begyűjtés többéves rendszerérői A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a minisztertanácsnak és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatai alapján abból a célból, hogy a mezőgazdasági termeléshez fokozott biztonságot adjon, a termelőket az eddiginél nagyobb mértékben tegye érdekeltté a mezőgazdasági termelés fokozásában és lehetővé tegye, hogy a termelők mezőgazdasági termékeiknek az eddiginél jóval nagyobb részét ériékesíthessék a szabadpiacon, az ál. lanti begyűjtés rendszerére vonatkozólag a többi között a következőket határozta el: a) a mezőgazdasági termelők beadási kötelezettségét több évre előre ájlapítja meg; b) a beadási kötelezettség mértékét az 1953, évi beadási kötelezettséget szabályozó 1952. évi 26. számú törvényerejű rendelethez képest valamennyi mezőgazdasági termelőnél és minden mezőgazdasági terméknél lényegesen csökkenti, mégpedig — a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél a terménybeadási kötelezettséget 25 százalékkal, a sertés- és marhabeadási kötelezettséget 30 százalékkal, a baromfi, és tojásbeadási kötelezettséget 50 százalékkal, a tejA beadási kötelezettség a naptári évre, január l-től december 31-ig terjedő időre vonatkozik és a természetben fizetendő földadót is magában foglalja. A jelen törvényerejű rendeletben megállapított szabályok több évre szólnak. Ezek alapján a termelők beadási kötelezettségét egyelőre az 1954. január 1-töl 1956. december 31-ig terjedő három évre kell megállapítani és a termelőknek a beadási könyvet erre a hároméves idő. szakra kell kiadni. Az 1954. január 1-én fennálló beadási hátralékokat a termelők a jelen törvényerejű rendelettel szabályozott beadási kötelezettség teljesítése mellett — a begyűjtési miniszter által megállapított határidőig és szabályok szerint pótlólag tartoznak beadni. A begyűjtési miniszter biztosítsa, hogy - • v ........ a beadási kötelezettség megállapítása és az állami begyűjtés végrehajtása a jelen törvényerejű rendeletben előirt szabályok szerint, a törvényesség szigorú betartásával történjék, az államigazgatási - és begyűjtési szervek a törvényerejű rendeletben megszabott mértéken felül a termelőktől beadást ne követeljenek, a termelők törvényes beadást kötelezettségüket pontosan teljesítsék. A termény-, hús- és tejbeadási kötelezettséget a szántó és rét együttes területe után kell megállapítani. Tejbeadásra az a tehéntartó is köteles, akinek szántó- és rétterülete nincsen. A kertet (gyümölcsöst), szőlőt, legelőt, erdőt és nádast sem a beadási kötelezettség alapjául szolgáló terület, sem a beadási kötelezettség mértékének megállapításánál nem szabad figyelembe venni. A szőlő ötszörös és a kert (gyümölKötelesett ségek Termény beadásra az a termelő köteles, akinek szántó- és rétterülete együttesen az egy kát. holdat eléri vagy meghaladja. A terménybeadási kötelezettséget bűzakilograrmnban, a szántó és rét együttes területének nagysága és kataszteri tiszta jövedelme szerint kell megállapítani. A nagygazdák és egyéb falusi ki- '/sákményolők terménybeadási kötelezettsége az egyénileg gazdálkodó termelők ugyanolyan nagyságú és ugyanolyan kataszteri csoportba tartozó szántó, és rétterületére megállapított terménybeadási kötelezettségénél 5 százalékkal magasabb. A terménybeadási kötelezettségből három kát. holdra eső mennyiséget el kell engedni abban az esetben, ha a beadásra kötelezett férfi a 63. életévét, illetőleg a beadásra kötelezett nő a 60. életévet betöltötte, vagy a beadásra kötelezett munkaképtelen, vagy tényleges katonai szolgálatot teljesít, feltéve minden esetben, hogy háztartásában munkaképes családtag nincsen. Az olyan termelőknek, akiknek szántó- és rétterülete együttesen öt kát. holdnál kisebb, az általuk eltartott harmadik és minden további 1.4 éven aluli gyermek után fél-fél irat. holdra eső terménybeadási kötelezettséget el kell engedni. A terület nagyságának megállapításánál az állami tartalékföldekből haszonbérelt. területet figyelmen kivid kell hagyni, . beadási kötelezettséget 30 százalékkal, a borbeadási kötelezettséget 50 százalékkal, —■ az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjainál a terménybeadási kötelezettséget 15—20 százalékkal, a sertés- és marhabeadási kötelezettséget 30 százalékkal, a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget 40 százalékkal, a tejbeadá- si kötelezettséget mintegy 20—25 százalékkal, a borbeadási kötelezettséget 30 százalékkal, — az egyénileg gazdálkodó termelőknél a terménybeadási kötelezettséget 10—15 százalékkal, a sertés- és marhabeadási kötelezettséget 25— 30 százalékkal, a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget 40 százalékkal, a tejbeadási kötelezettséget mintegy 15—20 százalékkal, a bérbeadási kötelezettséget 25 százalékkal, — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak háztáji gazdasága után a tejbeadási és s borbeadási kötelezettséget megszünteti, a baromfi- és . tojásbeadási kötelezettséget pedig 40 százalékkal csökkenti, c) biztosítja, hogy kenyérgabonából és takarmánygabonából az igazolt vetőmagszükséglet megelőzze a beadási kötelezettséget. esős) négyszeres területtel történő számításbavétele megszűnik. A termelőnek több község vagy város határában fekvő földterületeit össze kell vonni és a beadási kötelezettséget az így összevont szántő- és rét-, illetőleg szőlőterület alapján kell megállapítani A termény-, hús- és tejbeadási kötelezettség megállapításánál áz egész holdon felül 400 négyszögölnél kisebb területrészt figyelmen kivül kell hagyni, a 400—1200 négyszögöl nagyságú területrészre a holdanként! beadási kötelezettség felét az 1200 négyszögöl vagy ennél nagyobb területrészre pedig egy hold utáni beadási kötelezettséget kell számítani. Á bérbeadási kötelezettség megállapításánál — a borbeadási kötelezettség alá eső 400 négyszögöl szőlőterület felett — minden megkezdett 200 négyszögöl szőlőterület után nz egy holdra eső borbeadási kötelezettség egynyolcadrészét kell megállapítani. Az állami tartalékföldekből haszonbérletbe vett területet a termelő többi földterületéhez hozzászámítani nem szabad. A rendelet még előírja valameny- nyi mezőgazdasági termékféleségből a beadási kötelezettség teljesítésének határidejét is. A termelő a mezőgazdasági termékekből elsősorban a beadási kötelezettséget tartozik teljesíteni. A beadási kötelezettség teljesítésére szükséges mennyiséger. felüli mező- gazdasági termékekkel szabadon rendelkezik és azokat bármikor szabadon hozhatja forgalomba. A mezőgazdasági termékek szabad forgalma mellett azonban a begyűjtési miniszter a begyűjtési tervüket önhibájukból, nem teljesítő községeket az egyes mezőgazdasági termékek szabadpiaci forgalmából átmenetileg kizárhatja. kedvezmények A termelési szerződéssel lekötött szántóterület a terménybeadási kötelezettség alól mentésül. Ezen felül egyes szerződéses növényeknél minden lekötött kát. hold szántóterület után további fél kát. holdtól két kát. holdig terjedő terület mentesül a terménybeadási kötelezettség alól. A rizsvetésterületekre eső terménybeadási kötelezettséget és ezen félül minden kát. hold rizsvetésterület után további két kát, hold területre eső terménybeadási kötelezettséget. törölni kell. A termelő azonban köteles az üzemtervében vagy termelési tervében megtervezett rizstermés 80 százalékát az állami begyűjtés céljaira beadni. A termelőszövetkezetek rétterületüknek a szántóterületük 10 százalékát meghaladó része után, az 1. és II. tipusú termelőszövetkezeti cső. portok tagjai és az egyénileg gazdálkodó termelők rétterületüknek az egész szántóterületüK nagyságát meghaladó része után mentesek a terménybeadási kötelezettség alól. Huszonöt százalékos vagy ezt meghaladó elemi kár esetében az egyes termelők terménybeadási kötelezettségét a kárt szenvedett terület és a károsodás arányának megfelelő mértékben csökkenteni kell. A rendelet a továbbiakban meghatározza, hogy a termelők miiven termékfélékből kötelesek teljesíteni beadásukat, illetve milyen termékekkel cserélhetik fel a beadást. Egységes húsbeadás as egész országban Az 1954. évtől kezdve a termelők az eddigi külön állatbeadási és külön baromfi- és tojásbeadási kötelezettség helyett egységes húsbeadási kötelezettséget tartoznak teljesíteni. Húsbeadásra az a termelő köteles, akinek szántó- és rétterülete együttesen az egy kot. holdat eléri vagy meghaladja. A húsbeadási kötelezettséget hús- kilogrammban kell megállapítani. A kedvezmények az öregekre és tényleges katonákra vonatkozólag azonosak a termény beadással. A sertésbeadás és a szabadválasztású húsbeadás egymásközöttl arányát azok együttes mennyiségének megváltoztatása nélkül a begyűjtési miniszter a helyi állattenyésztési adottságok szerint — a megyei tanácsok végrehajtó bizottságának javaslata alapján —az egyes járások területére az országos aránytól eltérően is megállapíthatja. Az a termelő, akinett szántó, és rétterülete együttesen három kát. holdnál kisebb, egész hűsbeadási kötelezettségét baromfi, tojás, süldő, hízott sertés, sertészsír és vágójuh beadásával szabad választása szerint teljesítheti. Az olyan termelők húsbeadási kötelezettségét, akiknek szántó- és rétterülete együttesen öt kát. holdnál kisebb, az általuk eltartott harmadik 14 éven aluli gyermek után 50 százalékkal csökkenteni kell, négy vagy ennél több 14 éven aluli eltartott gyermek esetében pedig a húsbeadási kötelezettséget teljes egészében el kell engedni. A termelési szerződéssel lekötött szántóterületekre eső húsbeadási kötelezettséget, mérsékelni kell. A rizsvetésterületek a húsbeadási kötelezettség alól mentesek. Az 1953. szeptember 1 után alakult termelőszövetkezetek továbbá az alapszabály szerint működő ilyen I. és II. tipusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai egy évig a húsbeadási kötelezettségből 20 ' százalék kedvezményt kapnak. A minisztertanács határozata, részletesen foglalkozik a tejbeadási kö-^ telezettség teljesítésének feltételeivel és kimondja a többi között, hogy milyen kedvezményben részesülnek a tehéntartó gazdák. Szőlőtermelő gazdák kötelezettsége Borbeadásra az a termelő köteles, akinek összes szőlőterülete a 400 négyszögölet eléri vagy meghaladja. A borbeadási kötelezettség megállapításánál a szőlőterület tényleges nagyságát kell alapulvenni. Az újtelepítésű szőlőterületeket a termelő többi szőlőterületéhez hozzászámítani nem szabad. Az ilyen szőlőterületek után a telepítéstől számított négy évig borbeadási kötelezettséget nem szabad megállapítani, az ötödik évben pedig csak a borbeadási kötelezettség felét kéll előírni. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak háztáji gazdaságához tartozó szőlőterületek a borbeadási kötelezettség alól mentesek. Ha a termelő a szőlőterületén több mint 20 százalékos tőkehiányt pótol, borbeadási kötelezettségét a pótlástól számított négy éven keresztül a pótlás százalékos arányának megfelelően mérsékelni kell. Huszonöt százalékos vagy ezt meghaladó elemi kár esetében az egyes termelők borbeadási kötelezettségét a kárt szenvedett szőlőterület nagyságának és a károsodás arányának megfelelő mértékben csökkenteni kell. A borbeadási kötelezettséget bor, must, borszőlő vagy csemegeszőlő beadásával kell teljesíteni. 4* állami tartalék• földekből haszonbérelt területek beadási kötelezettsége Az állami tartalékföldekből haszonbérelt területek után kedvezményes terménybeadási, húsbeadási és borbeadási kötelezettséget kell teljesíteni. A tejbeadási kötelezettség alól a haszonbérelt tartalékföldek mentesek. Az 1954. évben külön kedvezményként a hat aranykoronánál kisebb átlagos kataszteri tiszta jövedelmű tartalékföldek után a teljes húsbeadási kötelezettséget, a hat aranykorona vagy nagyobb átlagos kataszteri tiszta jövedelmű tsrtalék4 terménybeadás rendszere Egy mosztwakörnyéki kolhozban Moszkvától néhány kilométerre, a Ranyenezkij-kerüjatben van a „Molo- tov"-kolhoz. Soküzcmágú gazdaságában különösen fejlett az állattenyésztés és zöldségtermelés. A kolhozparasztok állandóan növelik a gyümölcsösök és szőlők területét. A kolhoz méhészettel is foglalkozik. A kolhozparasztok igen nagy figyelmet fordítanak a tehenészet fejlesztésére. Az évi átlagos tejhozam eléri a 4203 kilogrammot. A takarmánybázis alapját a vetett füfélék képezik. A kolhoz gazdag termést gyűjt be az eveid füvekből és évente átlogbzn minden tehénre legalább 5 tonna takarmányt silóz. A „Molotov“-kolhoznak gépesített állattenyésztő farmjai vannak. Minden állattenyésztési helyiséget villamosított tak, önitatókat, drótkötélpályákat szereltek fel. A takarmányelőkészítőbea különböző takarmány-feldolgozó és szállítógépeket találunk. Az élenjáró agronómiái és zootechnikai tudomány vumonyainak alkalmazása, a mezőgazdasági növények terméshozamának növekedése, az állatállomány, valamint az állat- tenyésztés hozamának megnagyobbodása nagy jövedelmet biztosít a kolhoznak- Tavaly a „Molotov"-kolhoz pénzbeli jövedelme felülmúlta a hárommillió rubelt. A képen: A. Novikova fejőnő a villanyfejőgép munkáját- figyeli » Moszkva-környéki „MoIofov‘‘-koIhozban. Aki nem tanul, as elmarad Pártunk szervezeti szabályzata kötelezően előírja, hogy minden párttag szakadatlanul fejlessze politikai tudását, emelje műveltségi színvonalát, igyekezzék elsajátítani a marxizmus-leninizmus tanításait. E kötelesség teljesítésében igen elmaradnak a diósgyőri hengerdei anyagmozgatás dolgozói. November 28-án — annak ellenére, hogy pontos értesítést kaptak a konferencia időpontjáról — távolmaradtak. Ezúton is felhívjuk Gáesi Istvár üzemvezető, Vértes Tibor, Török Benő, Ádám János és Károlyi Gusztáv elvtársak figyelmét, hogy ha nem tanulnak, elmaradnak. Pótolják a mulasztást és a jövőben maradéktalanul tegyenek eleget kötelességüknek. Pol. gazd. II. évf. hallgatói nevében: KALMANCZHELY LÄSZLÖ konferenciavezető Miért nincs ekeíalyiga Legyesbényéu A legyesbényei dolgozó parasztok örömmel vásárolják a helyi földművesszövetkezetből a napokban megérkezett ekéket. Hiba azonban, hegy' az ekéhez • járS 'eketalíga még ■máig sem érkezett meg a községbe. A falu lakói kérik az illetékes vállalatot, hogy a szántáshoz szükséges teljes felszerelésről rövidesen gondoskodjék,* ..... CSENDES ISTVÁN Legyesbénye Kole&zöv-bcmíiíafő a síaliszervezeli szék házban A Szakszervezetek Borsodmegyei Tanácsa a kisebb miskolci üzemek, a' közszükségleti cikkeket gyártó vállalatok dolgozói, valamint a megye^ kultur-tapasztalatcsere értekezlet résztvevői részére vasárnap Ko- leszov-bemutatót rendezett. Erre az alkalomra a DIMÁVAG Gépgyárból egy csúcsesztergagépet szállítottak és szereltek fel az SZMT egyik előcsarnokában Lipovszki Gyula, a DIMÁVAG munkaügyi osztályának vezetője — lelkes Koleszov-propa- gandista — előadásában méltatta a Koleszov-szélesvágás gyakorlati előnyeit. Bogár Károly sztahanovista esztergályos, munkamódszerátadó gyakorlatban is bemutatta az export-esztergagépek orsóházának megmunkálásán a Koleszov-technológiát. A bemutató résztvevői számos kérdést tettek fel a munkadarabok befogásáról és megtámasztásáról, s a kések élezéséről. Feltűnő volt a vasárnapi bemutatón a fiatalok rendkívül nagy érdeklődése a Koleszov-féie szélesvágás iránt. Az egyik felszólaló tolmácsolta is a fiatalok kérését, hogy a DIMÁVAG szakemberei a diósgyőri ipari tanuló intézetekben is tartsanak ismertető és gyakorlati bemutatót a szélesvágásról. Erre a bemutatóra rövidesen sor kerül. TANÁCSHlRADÓ Sajöszentpóter A december 5-én megtartott tanácsülésen több mint százan vettek részt. A duzsnokpusztaiak elpanaszolták, hogy semmiféle szórakozási lehetőségük nincs. Négyszázan laknak a pusztán s kérik, vezessék be hozzájuk is a villanyt, szereljék be a vezetékes rádiót. Sajókaza Miért sötétek az utcák Sajókazán? A falu lakói már hosszú idő óta követelik a községi tanácstól, hogy vezessék be a közvilágítást. Jaskó István vb. elnök megígérte, hogy Sürgetni fogja az ügyet az illetékes vállalatnál. Putnok A községben baj van a kenyér minőségével. A tanácsülésen elhatározták, hogy ezentúl állandóan ellenőrizni fogják a kenyér minőségét. Csikány Ferenc, a begyűjtési állandó bizottság elnöke megbírálta a tanácsot, mert szótlanul tűri, hogy a kulákok elhanyagolják beadási kötelezettségük teljesítését. Többen kérték, hogy az elkövetkező hónapokban, a serfesvágások idejére, gondoskodjon a tanács megfelelő mennyiségű sóról és rizsről. Jósvafő A jósvafői kulturház elhanyagolt állapotban van. A dolgozó parasztok a községi tanácshoz fordultak, hogy hozassa helyre az épületet. Mivel a község kulákjai nagyon elmaradtak a beadással, a dolgozó parasztok követelték, hogy a tanács vonja fele ■ lősségre őket. A felelősségrevónás megtörtént, a bíróság Bak István és Izsó Antal kulákokat 1500—1500 to*- rint pénzbüntetésre ítélte. földek után pedig a húsbeadási kötelezettség 50 százalékát el kell engedni. A tartalékföldekre és veteményeskert céljára bérelt földekre megállapított húsbeadási kötelezettséget minden termelő a húsbeadási kötelezettség teljesítésére beadható bármilyen élőállattal vagy állati termékkel teljesítheti. Az állami tartalékföldekből haszonbérelt szőlőterületek után megállapított kedvezményes borbeadási Kötelezettség további mérséklésének csak elemi kár esetében van helye. Ha az állami tartalékföldekbe! haszonbérelt szőlőterület után az összes borbeadási kötelezettség az 50 litert nem éri el, borbeadást nem kell teljesíteni. A törvényerejű rendelet a továbbiakban megszabja a beadási árakat. Majd részletesen foglalkozik a tanácsok feladataival, meghatározza, hogy milyen eljárásokat alkalmazhatnak az esetleges nem teljesítőkkel szemben. A törvényerejű rendelet 1954. január első napján lép életbe.
