Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-12 / 291. szám

SMHubat, 1953. december 1*. ÉSZAKMAGYARORSZ.4G S Gyors beadással a még szebb életért! Előre as élenjárók nyomában Megyénkben igen sok dolgozó pá­rását mutat példát a beadási köte­lezettség teljesítésében. Hangács községben Dara! András, Szuho- gyen Szarka József, Fügödön Tak­sa« István, Sza lassenden Túrós Im­re. Mezőesáton G. Nagy János, Szentisívánon Simon Gábor, Sáros­patakom Sipos Lajcsiié, Monokon Gergely András. Megyaszón Dezső Ferenc és Onrt községben ifj, Hubái Sándor egyénileg dolgozó paraszt jár az élen, a tej-, tojás- és barom- fibeadásbsn. Megyénk azonban még mindig utolsó az országos begyűjtési ver­senyben, mert több községi tanács nem szorgalmazza eléggé a beadást, nem végez jó felvilágosító munkát a dolgozó parasztok között. A hátralékos, vagy a beadást rosz- szul teljesítő dolgozó parasztok ne tűrjék tovább, hogy szégyenfolt es­sen községükön, maradéktalanul te­gyenek eleget hazafias kötelessé­güknek! Xenaesbikkcn rövidesen 100 százalék az eredmény Nemec-bikk község dolgozó parasztjai büszkém jelentik, -hogy december 10-re ■hízottsérti* bandáéi előírásuknak 92, a baromfiból 96, a tojásból pedig 91 szá­zalékra teltek eleget- A kapásokból 100 százalékoit felül állnak. Jól dolgozik a község begyűjtési ál­lásidő bizottsága. Gájász József 9 holdas, Czakó Balázs 8 holdas bizottsági tagok amellett, hogy már mindenből eleget tet­tek állam iránti kötelezettségüknek, évi adójukat Is rendezték. Példájukat követi a község többj dolgozó parasztja is. „Nem tojnak a tyúkok Lénáiddarócon ?“ — AVAGY rosszul dolgozik a begnüjtési állandó bizottság! Lenárddaróc dolgozó parasztjainak je­lentős része még mindig nem tett eleget rilaw, iránti kötelességének. Nagy része ran éhben a begyűjtési állandó bizottság hanyag munkájának. Maga a bizottság elnöke, Barczi Gusztáv 12 holdas dol­gozó paraszt sem tett még eleget tojis­és baromfibeadási, előírásának. 6 maga is úgy vélekedik: mit tegyek, nem tojnak a tyúkok! Azt javasoljuk a begyűjtési állandó bizottság elnökének, hogv néz,zen szét jobban a község piacán, — az más­ról tanúskodik. Bétán Széles Ágoston mutat példát Bóra községben Széles ágosttm 4 hol­das dolgozó paraszt szép példáját mu­tatja az állam iránti kötelezettségek pon­tos teljesítésének. Már valamennyi ter­mény feleségből, tojásból, élőállatból, ele­get tett évi beadási kötelezettségének. Példát vehetnek tőle a község dolgozó parasztjai, olyanok, mint például Molnár Bálintné 21 holdas középparaszt, aki 831 liter tejjel, 23 kilogramm tojással - a 18 kilogramm baromfival hátralékos, vagy Széles Lajos 15 holdas dolgozó paraszt, «ki 300 'kilogramm kukorica, 30 kilo­gramm bab, 28 kilogramm tojás és 26 kilogramm baromfi beadásával marad», el. A Jól végzett munka után Es aztán tűrhetetlen / Izsófalva községben a „legfőbb érték az ember“' jelmondatot a „legfőbb szórakozóhely a korcs­ma“ című jelmondat váltotta tel. Ugyanis már közel három hó­nap,ja, hogy a zöldkeresztes tn- nác dó helyiségből korcsmát csináltak, ügy látszik egyesek szerint erre nagyobb szükség van, mint a terhes anyák és cse­csemők gondozására. Három hó­napja nincs tanácsadás, mert nem találtak megfelelő helyiséget. Nagy felelősség terheli ezért a helyi tanácsot, amely olyan so­ká halogatja a zöldkeresztes ta­nácsadó helyiségének kijelölését. A somsályí vájártanulók a jól végzett munka után elhagyják a bányát Üj bányászokat nevel Mártabányán Simon Sándor kétszeres sztahánovista vájár A diósgyőri Mártabánya csoportos pillérfejtésén dolgozik Simon Sán­dor kétszeres sztahánovista vájár brigádja. Simon Sándor a tatabá­nyaiak felhívására harmadvezető vá­járjaival csatlakozott az új bányá­szok neveléséért indult mozgalom­hoz. Alig egy hónapja, öt újonnan to­borzott bányász került brigádjába. Kettőt-kettőt a délelőttös és délutá- nos, egyet pedig az éjszakás műsza-' kon dolgozó harmadhoz osztottak be. A felhívás megjelenéséig Simon Sándor brigádjának régi vájárjai bi­zony nem sokat foglalkoztak velük. Mikor azonban a mozgalomhoz csatlakozva elhatározták: bányá­szokat nevelnek belőlük — meg­változóit a helyzet. Ezt legjob­ban az új bányászok érezték. A sín lerakásnál nem kellett kín- lódniok, hogyan „talpalják11 le a vá­gatot, hogy az egyenletes legyen, si­mán, szilárdan feküdjön rajta a sín. A harmadvezető vájárok, de a töb­bi tapasztaltabb „bányászcimbora“' is segített nekik. Sok nehézséget okozott az ácsola- tok betsvése is. Vagy nem álltak egyenesen, vagy ha ráütöttek, ki­esett. Az ácsolatok helyes hétévesét is elmagyarázzák, s elmondották mi­lyen föteviszonyok, talpviszonyok mellett hogyan kell ácsolni. Simon Sándor és a többiek a biztonságos ácsolásra a pontos munkára nevelik az új bányá­szokat. Ezt az alkalmat arra is felhasznál­ják, hogy elmondják: milyen sze­rencsétlenséget okozhat a helytelen ácsolás. De nemcsak megmutatják —< ha kell tízszer is — a helyes ácsolást, sínlerakást, hanem el is mondat­ják velük, mit, miért csinálnak. Az új bányászok szinte hibátlanul el­sajátították már ezeket az alapvető tudnivalókat. A Simon-brigád új bányászai most elhatározták, hogy hetenkint egy­szer, egy órát beszélgetnek Simon Sándorral, a munkahely természeté­ről, a főte viselkedéséről. Megis­merkednek a szén dőlésével, rob- banthatóságával, a jövesztéssel, hogy mikor majd fúrógép kerül a kezükbe, gyorsabban, könnyebben tudják a lőlyukakat telepíteni. Az új bányászokkal való foglal­kozás nemcsak megszerettette az öt új brigádtaggal a bányát, hanem a jobbkedvüen, nagyobb szakértelemmel végzett munka eredményeként a Simon-brigád teljesítményét is emelte. December első napjaiban a brigád 130 százalékos átlagteljesítménnyel kezdett. A 18 főnyi brigád később 143.1 százalékot ért eL A jobb minőségű cementért A Hejőcsabai Cement és Mészmű dolgozóitól egyre több és több épí­tőanyagot vár az ország. A cement­műben már több brigád bizonyítot­ta be: , jól harcol az építkezések meggyorsításáért, azért, hogy a kor­mányprogram szellemében minél több családi házat, iskolát, kultur- házat és bölcsődét építsünk a dol­gozóknak. A gyár értelmiségi dolgozói is ar­ra törekszenek, hogy mind eredmé­nyesebben végezzék feladatukat. A la­boratóriumban Faust Béláné végez igen értékes munkát A napokban el­nyerte a szakszervezeti vándorzász­lót, melyet az üzem dolgozói ked­ves ünnepség keretében adtak át neki. Faust Béláné most arra törekszik, hogy a cementműben mind jobban javuljon a minőség, hogy minél több építkezési anyagot szállítsanak az építkezésekhez, Virágzó közös gazdaság-jómódú paraszti élet IJj tagokkal erősödött a szirmai Uj Élet Tervezgetnek a szirmai Uj Élet tí£ boldog tagjai. Gazdag volt a zárszám­adás, gondtalan az élet. Uj terveket szőnek, hogy a jövőben még nagyobb része­sedéssel számolhassanak. — Közel van. a Sajó, az állam is megad, minden támo­gatást, hogy jövedelmező halastavat létesíthessünk — mondották a tsz tagjai. 150 holdon gazdálkodik 23 tag.. Jól művelték a jóidét, bő volt a termes. Több mini 10 kiló kenyérgabona és 6 kiló takarmánygabona jutott egy-egy részre. 40 mázsa kukoricát és ugyanannyi marharépát osztottak szét a tagok ház­táji állatállományának takarmány-ellátására■ Munkaegységenkint 10 forint készpénzt is kaptak. Helyesen irányítja a termelőszövetkezet gazdálkodását Váradi János tsz elnök. Példásan kiveszik részüket, a közös munkából G. Harsányt Sándor, Stefán János Kocsis Pál és Zombori Ferenc. A kívülálló dolgozó parasztok figyelemmel Kísérve a termelőszövetkezet jó munkáját és a tagok gazdag részesedését, Kardinán József és Hegedűs Imre belép­tek a termelőszövetkezetibe, mert meggyőződtek a nagyüzemi gazdálkodás előnyei­ről. AUamhölesonbő! ú/ hás >■ > -L 1,'*T Vv íív£ ‘ y-y. - -o<Z-z> ^íPy--> " is .~ % 'ZZC A képen: Csomó János hidasnémeti dolgozó paraszt új háza, melyei nem régiben épített 24.000 forintos idlamkölcsönnel. A Csomó-családot, a mezőgazda* sági munkákban mutatott kiváló eredményeiért így segítene népi államunk. Építőipari dolgozók a kormány programjáért A 28/1. épftőipari vállalat Nagy és Bucz vegyes brigádja Miskolcon a Selyemréti lakásokat építi. Mind­két brigád Í954, évi december havi 1 érvén dolgozik. Ez év végéig befe­jezik ötéves tervüket. Az utóbbi hó­napokban mindkét brigád átlagos teljesítménye 200 százalékon felül volt. Kiváló munkájuk lehetővé te- szí, hogy a vállalat határidő előtt adja át a lakásokat a MÁV. dolgo­zóinak. A I-enin Koli ászati M.uvck munkavédelméről A Lenin Kohászati Művekben egyre fokozottabban gondoskodnak a dolgozókról. A balesetelhárítási tan. folyamokon arra oktatják; őket, ho­gyan vigyázzanak testi épségükre. Hiba azonban, hogy az elméletet nem kapcsolják össze a gyakorlat­tal, s a műszaki vezetők nem ellen­őrzik a dolgozók magatartását. A? acélöntődében például a gyárrészleg­vezető elnézi, hogy a formát darura függesztve javítják. Nehezen halad a biztonsági tech­nika műhely felállítása is, pedig en­nek segítségével az üzemek munka- védelmi problémáinak nagyrészét meglehetne oldani s lehetővé válna a munkavédelmi újítások bevezeté­se is. Fokozottabban gondoskodnak üze­meinkben a nőkről és a fiatalokról. Az egészségtelen munkahelyekről Ózdi hétköznapok Mi újság a nagyolv a sstó műben? A termelőmunka pezsgésétől visszhangzik a gyár. A fa kohók, a martinkemencék tüze pirosra festi a sötét égboltot. Esteledik. Alig njult délután négy óra. Valahoonét kolompszó vegyül a munka különös za­jába. Csapol az ózdi I. kohó. Halász Lajos sztahánovista olvasztár Ifjúsági hrigádjt begyakorlott mozdulattal ragadja meg a csapolónyílás ha­talmas »kulcsát«: a fúrót.. Néhány percig' döfködik a tömí­tést s utána vörösen sziporkázva íelizzik a nyersvas. Sis­teregve szalad végig a ki,s csatornán, hogy azután egyre vastagabb sugárban ömöljék a többtonnás üstbe,-- 33 tonna I Varga Károly művezető csak ennyit mond, azután máris eldugaszolják a csapolónyilásr, hogy néhány órán belül újabb 35 tonna szülessen. A II., III. és IV. kohónál is nagy a sürgés-forgás.-F*- Az e’gő pillanatra úgy tetszik, mintha nem is a má­sodik helyre szorult ózdi nagyolvasztóműben lennénk, amely novemberben elmaradt a diósgyőriek mögött. Vagy talán ez már előhírnöke annak, hogy az ózdi nagyolvasztó - mű dolgozói megelégelték a második helyet? így is van! Vitatkozó, beszélgető csoportba csöppe­nünk. Kíváncsian figyeljük, miről esik szó. ■A - diósgyőri kohászok győzelmét vitatják. A kobólroda barátságos melegében Bendula Gyula fő- diszpacserrel beszélgetünk. — Szégyenünkben most egérlyukba bu.)hatunk —■ kez­di Bendula elvtárs —, lemaradtunk! De hát megtörtént, s most minden erőnket összeszedjük, hogy a november! ku­darc tapasztalatai alapján decemberben mi legyünk a győztesek. Sok mindenről esik még sző. A kevés forgácsról, a kevés szeparátorvasról, a rossz anyagellátásról, a gyenge- minőségű kokszról. — Ez csak az érem egyik oldala — vetjük fel Ben­dula elvtársnak. — firt!, mit akarunk mondani? 'T'rrmészetesen — folytatja ehhez hozzájött a tech- nológiai fegyelem lazasága, a kapkodás, a szervezet­lenség. Közel sem kívánjuk- az anyagellátási zavarokat menlevélként felhasználni elmaradásunkhoz. Van bőven hibánk, ismerjük azokat, s ami a lényeg, van orőnk hozzá, hogy kijavítsuk. Ebben nem is kételkedünk. Hiszen kiváló kohászok ve­zetik az üzemet, akik nagyszerűen értik mesterségüket. Simon Béla elvtárs gyárrészlegvezető, Schmidt György a helyettese, Bendula Gyula fődiszpécser, a tapasztalt brigá­dok, fent a kohónál és lent elegytéren, a kommunisták mind-mind biztosíték arra, hogy újra úgy dolgozzanak, mint a »Felszabadulási héten«, amikor az ország az ózdi nagyolvasztómü munkásainak, műszaki dolgozóinak nagy­szerű eredményeitől volt hangos. Somogyi Antal elvtárs. az ózdi Kohászati üzemek igaz­gatója, a nagyüzemi pártbizottság, a kohó pártszervezete, kommunistái sok álmatlan éjszakán át törték a fejüket hogyan segítsenek az tizemen. j \ z elegytéren ma megelégedettek a dolgozók. Orvos- list nyert régi panaszuk, bérüket rendezték. Kere­sete ma már az üsthiány Is, a vasút is jobban segít, a ja­vítások is tervszerűbbekké váltak. Most a III. kohóhoz megyünk. Csapolásra készül. Itt bizony olyan hiba ts etöfordujt, mégpedig olyan kiváló em­berrel, mint Várad! ejvlárs, hogy egy alkatommal nem nézték meg, be vah-r. állítva az üst és mégis csapoltak. A vas megindult. Alig tudták újra eltömni a nyílást. Mielőtt búcsút vennénk a nagyolvasztóműtől, a jelen­téskönyvbe pillantunk még he. Ezt mutatja: A decembert 190 százalékkal kezdték. November 20-től az agyaggal nincs haj. Több a szeparátorvas és a diósgyő­riek kezdeményezését követve, több rudabányai ércet hasz­nálnak. A fiatal kohászok nevelésével is többet törődnek. Az elegytéren szilárdul a munkafegyelem, s minden jel arra mutat, hogy decemberben az ózdi nagyolvasztómü annyi sok sikeres győzelem után ismét nevéhez méltóan fog dolgozni. ü ersze, nagy hiba. hogy az érctárolónak ma sincsen A még teteje. Közeleg a tél Itt is gvors segítséget kell nyújtani az üzemnek s akkor a december 8-i 100.3 száza­lékos teljesítést 101 és IP? százalékok fogják követni egész az év végéig. Ehhez a munkához kívánunk az ózdi nagv- olvasztóinű minden derék, becsületes dolgozójának erőt. egészséget, jó munkát; Rajta, visszaszerezni az elveszte.-; BARCSA' SÁNDOR megfelelőbb üzembe helyezték át a nőket. A terhesanyák is időben ke­rülnek könnyebb munkára. Hiba mutatkozik azonban ezen a téren az ércelökészítöben. Kormányunk évről-évre nagyobb összegeket fordít a biztonságosabb munkakörülmények megteremtésére. A dolgozók egyre több munka- és melegruhát, bakancsot, esőköpenyt, aszbesztruhát, lábszárvédőt, külön­böző kesztyűt, -szemüveget és egyéb védőfelszerelést kapnak. Hiba, hogy a IV. negyedévre igényelt mennyi­ségből kevesebb érkezett. A másik hiba, hogy a dolgozók nem használ­ják a védőfelszerelést, pedig ea számtalan balesettől óvná meg őket) „Legénykednek.‘‘ Ez történt a vas­öntödében Cinke Istvánnal, aki nem használta a lábszárvédőt s megéget­te a lábát. Súlyos égési sebeket ka­pott Tóth Antal a martinacélmű dolgozója is, aki a kemencebontás­nál nem használta az előirt asz­besztruhát és kesztyűt, valamint az acél védőhálót. Minden dolgozó­nak meg van a védőszemüvege, a legtöbben azonban homlokukra tol­ják és nem használják. Ezért a szak­szervezeti aktívák és a műszaki ve­zetők is felelősek. Ebben az évben csaknem három­ezer meleg munkaruhát osztottak szét a gyár területén. Ennél még több kellene, bár a dolgozók sokszor ebben járnak be a gyárba és nem­csak munkaközben használják. A nagykovácsműhelyben például az abroncscsiszolók kértek melegruhát, Meg is kapták, de most nem hord­ják. Annak ellenére, hogy huzatos az üzem, azt mondják, még nincsen hideg. Komoly javulás mutatkozik a dol­gozóknak védőátellel és itallal való ellátásában is. A vasöntödében pél­dául a kormányprogram megjelené­se előtt 19, ma 400 dolgozó' kap te­jet. A mnrtinaeélműben külön rak­tárát biztosítottak a védőételek és italok tárolására. A gyár területén sijámos üzem kapott új WC-t, öltözőt, mosdót. Á jövő év első negyedében beszerelik az új szellőztető berendezéseket. Egyes vezetők azonban hibát követ­tek el, ‘amikor nem gondoskodtak időben a munkavédelmi beruházá­sokról. Most az év végén szaladó?,- nak fűhöz-fához. Nem harcolt elég­gé a helyi szakszervezet sem azért, hogy a munkavédelmi eszközöket határidőre a dolgozók rendelkezésé­re bocsássák, összegezve megállapít­hatjuk, hogv a Lenin Kohászati Mű­vek üzemeiben javul a munkavé­delem, biztonságosabb lett a munka. Az illetékeseknek azonbain még to­vább kell harcolniuk a meglevő hi­bák kiküszöböléséért. DOMA ÁRPÁD Lenin Kohászati Művek) 1

Next

/
Thumbnails
Contents