Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-11 / 290. szám

Péntek, 1953. december 11. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 DISZ-ÉLET Erős DISZ-szervezetekkel a párt határozatának megvalósításáért Irta: Koszti Lajos, a DISZ MB. titkára A'$árt Központi Vezetősége június 27 —28-i határozatát — amely fő célul tűzte ki a dolgozó népről való fokozott gondos­kodást, a dolgozók cletsánvonfoláivak állandó emelését —; lelkesedéssel fo­gadta megyénk ifjúsága. Nem vélcitkn ea a lelkesedés, hiszen a párt határozata azt jelenti, hogy még rzcbb és; boldogabb les? ifiúrágunk élete, jobb munkakörülmények között dolgoztatnak, szebb ruhában jár­hatnak, töhh lehetőségük lesz a eró rakó zásra, pihenésre, sportolásra­A párthatároaa* megjelenése óta kor mányurtk már nem e.gv intézkedést ho­zott, ami jobbá tette munkás- & paraszt- fiataljaink életét. Ha csak nz árleszállí­tást, a bányászatban és a feohásnaifcban a berek rendezését, a mezőgazdaság feliem; dítése érdekéiben hozott fontosabb határo­zatokat vesszük figyelembe, láthatjuk mennyire gondoskodik pártunk az ifjú­ságról. A párt határozatának megvalósí­tása azonban nemcsak attól függ, hogy hány kormányrendelet jelent meg, hanem elsősorban attól, hogy az egész dolgoz© nép s közte az ifjúság hogyan eegi-tj etek­nek a határozatoknak a mepialósítását. Ahhoz hogy a dolgozó nép életszinvona lát emelni tudjuk, elsősorban több vasra, acélra, több ruhára, cipőre, mezorazda.- sági termékre van szükség Ebből követ­kezik, hogy a DISZ legfontosabb fel­adata, a párt határozatinak megvalósítása érdekében mozgósítani a fiatalokat, üze­mekben a terv maradéktalan teljesíté­sére, a mező garb atá trban a terméshozam növelőiére, az állatállomány fejlesztésére. Hogyan tudja a DISZ ©leket a feladatokat végrehajtani? Erre ad feleimet a DISZ Központi Ve­zetősége X. teljes ülésének határozata, amikor kimondja, hogy: ..A párt határo­zata. arra kötelezi a DlSZ-szervézeteket és a DlSZ\ vezetőket, hogy még szoro­sabb kapcsolatot teremtsenek az élettel, a fiatalokkal, ismerjek meg problémái­kat, segítsék jogos kéréseik elintézését, étet- és munkaviszonyaik megjavítását A DISZ-szervezeteknek az a feladata, hogy minden üzemben, faluban, iskolá­ban. segítsék rt párt- és kormányhatáro­zatok maradéktalan végrehajtását." Megyénkben a DISZ-szervezetek na.gv része azonban magukra hagyja a fiába- tatait, nem törődik anyagi és kulturális helyzetük állandó javításával, nem karolja fél a fiatalok helyes kezdeményezését. A szervezetek többségének élén nem a tag­ság által megválasztott vezetőség áll. A szervezetekben nem tartják meg rendsze­resen a taggyűléseket és így nem tudják bevonná a fialtatok többségét a szervezeti életbe. A párt. Központi Vezetősége határoza­tának végrehajtása érdekében elsőrendű feladati hogy a termelőszövetkezetek, gépállomá­sok, állami gazdaságok, falust és területi DISZ-rnervezeitek megszilárduljanak, vagy ahol nincs, DlSZ-szervezcteket hozzunk létre. Ezért a DISZ Központi Vezetősége úgy határozott, hogy az iteemi, falusi és hivatali DISZ alapszemezetek vezetőségei 1953 december 5-től 1954 január 15-ig számoljanak be végzett munkájukról az ol apszervezetek nyilvános taggyűlései előtt és a taggyűlések választják újra az alapszervezetek vezetőségét. A fialtatok örömmel fogadták a DISZ Központi Vezetőségéinek határozatát a vezetőség újjáválasztásáról és ott. ahol megismerték a határozatot, érdeklődnek .a DISZ munkája iránt és figyelemmel yárják, hogy a DlSZ-szervezetek talpra á 11 iarak és rendezzék soraikat. Több helyen, a pártszervezetek és a honvédség­től leszerelt fiatalok segítségével hozzá­fogtak a vezetőségválasztás előkészítésé­hez. Az eddig megtartott vezetőség- választó taggyűlések arról tanúskodnak, hogy a tagság által demokratikusain meg­választott vezetőség talpra állította a DlSZ-szervezetet és mozgósítja a fiatalo­kra a párt határozatának végrehajtására. Pl. .a szerencsi csokoládégyár DlSZ-szer- vezeiébern, ahol 170 tag vett részt « veze- tőségválasztó taggyűlésen, konkrét hatá­rozatot hoztak a további munkára. A fi Mftlok lelkes hozzászólása bizowyít'a, hogv meg-rtettéh pártunk Központi Ve- ne.tősé géniek határozatát és aktívan harcolni akarnak érte. Kizsvák János elmondotta, nagyobb gondol kell fordítani a tisztaságra, java­solta a tisztasági mozgatom elindítását.. A fiatalok között ki kell «sélesitenj » versenymozgilma-t Többen a kultúr- és sportmunka megjavításáról beszéltek. A veEetoségválaszitls előkészítésében »a eddigi munka során hiányosságok Is mutatkoztak. Több helyen a vézetóségválasztist öncélú szervezeti kérdésként kezelik. Járási bi- zottság.aink nein látják eléggé, begy ezzel a DlSZ-szervezetek munkájában gyökeres változást kell teremtenünk. Most arról van szó, hogy olyan vezetőséget kell vá­lasztaná a szervezetek élére, akik hosszú idó'n keresztül képesek lesznek az ifjúság tömegeit harcba vezetni a párt határo zajának végrehajtására. A hiányosság kifejezésre jut abban is, hogy sok helyen az előkészítés csak -a vezetőségek kiválogatására korlátozódik és háttérbe szorul a gyűjéseb politikai előkészítése. Több helyen nem fordíta­nak kellő gomdot a beszámoló elkészíté­sére. hofott a beszámoló határozza meg a 85 ülések politikai tártaim át. A taggyüíét sek előkészítésében nem támaszkodnak eléggé a fiatalok véleményére, nem kerül előtérbe a DISZ en kívüli fiatalok kö­zötti munka, a DISZ iömegbefolyásának növelése. Az alapszervezetek a politikai előkészi tófbeu nem támaszkodnak az oktatásban résztvevő fiatalokra, az ifjú agitátorokra. Ezeket a fiatalokat nem bízzák meg azzal, hogy keressék fel a szervezetein kívül álló fiatalokat és mozgósítsák őket a vfzecőségválasztó taggyűlésre. A beszá­moló és a választás egész munkájának lő tartalma,, lényege a párt. Központi Vezr tősége júniusi és októberi határozatának ismertetése és az abból következő fel­adatok végrehajtása legyen*. A választá­sokat előkészítő politikai munka és a taggyűlés hivatott arra. hogtf.a párt és a DISZ Központi Vezetőségének határo­zatát a tagság széles köreihez eljuttassa, ami az ifjúsági gyűléseken eddig csak kis részben sikerült. Az «lapszervezetekben úgy készítsék elő a beszámolót és a vezetőség választá­sát, hogy egyben választ adjanak arra, hogyan valósítsa mAg a IHSZ-sre.rvezet helyileg a DISZ Korponti Vezetősége X- teljes ülésének határozatai A fiatalok helyzetéből, munkakörülményeiből, stets. ciális, kulturális, egészségügyi ellátottsá­gukból kiindulva, a helyi tehetőségeket, adottságokat, figyelőn:hévévé a párt, a tanács és a gazdasági vezetők segitségé- val állapítsák meg: mit tehet a DISZ- sz-rvezet helyileg a párt politikájának megvalósítása, a fiatalok helyzetének to­vábbi javítása érdekében. Ismerjék meg a fiatalok kívánsá­gait, jogos kérelmeit, javaslatait, kezdeményezéseit és ezeknek alapján jeleljék meg felada­taikat. Mozgósítsák n fiatalokat, a több és jobb minőségű közszükségleti cikk gyártására, a terv «J.iesitósére, a tavaszi nieaígazdasági mimikák jobb előkcszité- rére. Ismertessék és terjesszék el azt a kezdeményezést, amely az ünnepi műsza­kok tartására irányul, különösen a há­nyákban. Ezek a kérdések kerüljenek a beszámolók középpontjába is. A taggyűlés beszámolói a adjon helyi programot a fiatatoknak « következő hónapra. Ook így valósítható meg, hogy a taggyűlések az ifjúság eleven, harcos tanácskozásává váljanak, ahol bátran, szabadén mondja el minden fiatal gondolatát, véleményét, mert őt, magit közvetlenül érdeklő kér­désekről van szó. Jobban gondoskodjanak az emberekről a DIMÁVAG szerszám- és készüléküzemében A DIMÁVAG Gépgyár szerszám- és készüiéküzemében a Szabadság­harcos és a DTSZ-brigád lelkesen dolgozik. Németh Imre, a Szabad­ságharcos brigád vezetője jól irá­nyítja a munkát és ennek eredmé­nyeképpen a 10 tagú brigád 158 százalékos átlagteljesítménnyel dol­gozik. Nem sokkal marad el tőle Paszternák Erzsébet DlSZ-brigád- ,ia sem. A diszisták példamutatóan, fiatalos1* lendülettel dolgoznák. Kiss Ferenc művezető igen érté­kes segítséget ad a két brigád mun­kájához, nem utolsó sorban ennek köszönhetők a szép eredmények. De súlyos hiányosságok is vannak az üzemben. Hidegek a napok, en­nek ellenére az üzemben a fűtés nem sokat ér, a dolgozók fáznak. Hiába kérték, hogy jobban fűtse- nek, kérésüket még mindig nem intézték el. Az üzem vezetőinek sürgősen in­tézkedni kell, hogy a dolgozók jól fütött helyiségekben harcolhassanak a még szebb eredményekért. Sú jtson le a nép törvénve a szabotáló knláliokra Forró község szégyenletesen az utolsó helyen kullog a begyűjtésben. Őszi kapásokból alig 70 százalékra tettek eleget^ a község termelői az előírásnak. Vágóállatból és állati termékekből mindössze 25—30 szá­zalékos a tervteljesítésük. A súlyos lemaradás legfőbb oka, hogy a kulákok nagymennyiségű terménnyel hátrálékosak, alattomo­san szabotálják a begyűjtést. B. Ku- nesi János 34 holdas kulák 14 má­zsa 25 kilogramm kukoricával, 13 mázsa 42 kilogramm napraforgóval, 20 mázsa 16 kilogramm burgonyá­val. 18 kilogramm babbal, 179 kg sertéssel, 261 kilogramm vágómar­hával. 1100 liter tejjel. 33.14 kilo­gramm baromfival és 21 kilogramm tojással adósa népi államunknak. Kerékkötője a begyűjtési terv tel­jesítésének Békészki György és Manzík Miklós kulák Is, akiknek az ügye már a bíróság előtt van. A megye becsületes . dolgozó pa­rasztjai követelik, hogy a nép tör­vénye szigorúan sújtson te a be­adást szabotáló kulákokra, Ózd—Diósgyőr párosversenye Az ózdi és diósgyőri kohászok de­cember 3-én eredményesen harcoltak a terv' teljesítéséért. Mindkét kohőmű teljesítette, napi előirányzatát- A két üzem dolgozói váll-váll mellett, küzde­nek az elsőségért.. Decerpber 9-i terv- teljesítésük a következő: Diósgyőr: Kohó 101.9 százalék Martin 106.4 Durvahengerde 105.5 Flnomhengsrde, 85.2 Ózd: Kohó 100 százalék Martin 97.2 Durvahengerde 105.5 Finomhengerde 100.5 Ma délután nögyülés a I asas székházban Az MNDSZ nagymiskolci titkár­sága december 11-én délután 5 óra­kor nőgyűlést tart a Marx Károly úti vasas székházban. A nőgyűlés előadója Kostyó Sándorné, az MNDSZ nagymiskolci titkára. A gyűlésen a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata alapján megtárgyalják az MNDjSZ munkáját, a nők speciális problé­máit. Szó lesz a dolgozó nők jogai­nak védelméről, a gyermeknevelés kérdéseiről, népművelési és kultu­rális feladatokról; Ismertetik az MNDSZ megváltozott szervezeti formáját, évi feladatait is. HEJÓCSABAI ORJARAT Villamoson tiz- perc az egykor ön­álló község, amelyet azonban most már nem lehet elhatárolni Miskole- tól. A kórház új részlege, a mun- kásbérházak, az új családi házak so­ra teljesen összeolvasztiák a várossal, Jelenleg — a legutóbbi városrende­zés óta —Hejőcsaba Miskolc IV. ke­rülete. Már csak megszokásból hív­ják régi nevén. Gyorsan fejlődő kerület Az egykori falucska mindinkább városias képet ölt. Mindenütt a főutcán teli kiraka­tok, a húsboltban * Ínycsiklandozó felvágottak, füstölthúsok, a zöldség­boltban a citromtól kezdve minden­féle gyümölcs hívogatja a vásárló­kat. Dugig tele van a ruházati bolt kirakata is finom szövetekkel, kész ruhákkal. Ugyanúgy lehet vásárolni min­dent Hejőcsabán, mint a város bár­mely részében. 1950 óta a kerület különösen gyorsan, szinte ugrásszerűen vet­kőzte le a falusi jelleget. Ekkor je­lentek meg mérőeszközeikkel a ma már országszerte ismertté, híressé vált Cement és Mészmű építői. Azóta már csaknem teljesen elkészült a ha­talmas gyár. Több részlege üzemben van. Óriási szárító és tárolócsarno­kok, silók ejtik bámulatba a láto­gatókat. Az önműködő kirakodóda­rut — amely 5—10 perc alatt pa­kol ki egy vagon salakot — az ott dolgozó Pászti László brigádja még most is minden alkalommal meg­csodálja. Sokan az építők közül szinte el sem akarják hinni, hogy ők alkották ezt a szép, nagy, mo­dern gyárat, amelynek gépóriásaí egy fiatal leány egyetlen kézmozdu­latára engedelmesen kezdenek mun­kába. Öröm. a csodálatos, bonyolult szerkezetű gépek között dolgozni, rajtuk úrrá lenni. Egy gépesített üzemrész — — négy dolgozóval — Amikor a gyár épült, még az üveggyárban dolgoztam, de minden vágyam az volt, hogy idekerülhes­sek. Hat hónapja vágyam valóra vált — beszéli Horváth József elv- társ. Benn, a cementmű csomagoló,iá­ban — akárcsak a töboi munkahe­lyeken — csak elvétve lehet embe­reket látni. Mindössze négyen vég­zik a csomagolást — illetve a gépek végzik ezt is. Az ott dolgozók irá­nyítják a gépeket és naponta négy- ötezer zsák becsomagolt cement ke­rül ki a kezük alól — ha elegendő áram van. — Nagy örömmel dolgozom. itt, mert szeretem a gépet. Talán nem is tudnék megválni tőle — mondja Küllő Sándorné, az egyik szorgal­mas csomagoló. — Csak az kedvet­lenül el bennünket, hogy a fizetés nem igazságos. Ugyanis a csomago- lóban négyen dolgozunk, de né­gyünk teljesítménye hétfelé oszlik. A mi teljesítményünk után kapják a szerelők, a lakatosok is a fizetést. Ez bizony helytelen, mert így mi nem a megérdemelt bért kapjuk. A norma megállapítására más munkahelyen is sok a panasz. Saj­nos a gyár vezetői ezeket eddig nem vették figyelembe. Emiatt több dol­gozó elhagyta a gyárat, olyan válla­lathoz ment, ahol jobban értékelik a munkát. Maglóczki György elvtárs, az üzem párttitkára is a munkaerő- vándorlásról panaszkodik. Jobban törődjenek' az emberekkel Balogh Piroska megállta a helyét Ha hét esztendővel ezelőtt egy leány azt mondta volna, hogy eszter­gályosnő, vagy köszörüsnő szeretne lenni ~ kinevették volna. Az emberek — különösen a régi szakmunkások — hal­lani sem akartak róla, hogy brigádjuk­ba nőket osszanak be. Egyenesen kép­telenségnek tartották ezt .a gondolatot. Ma a gyárban és a szántóföldön nó'k és férfiak váll-váll mellett harcolnak, állnak helyt a mimika frontján. Ilyen harcos Balogh Piroska is a PiMÁVAG Gépgyár fogazóüzem ének kiváló sorjázónője. Nem akármilyen dolgozója ő a fopo- zóreak. Hat éve dolgozik már az üzem­ben. Mint takarítónő került az üzembe, maid esztergályos átképző? lett- Most gépe felett ez a feb'rás áll: „Balogh Piroska okleveles sztahanovista sorjázó­nő“. Legutóbbi havi tervét ISO száza­lékra teljesítene. Hát hónapja tartja a sztahanovista szintet. *■ Az any ashizt ősit ónő 1*0 darab váltó-fogaskereket és egv íkkordlapot tett. le Piroska, gépe mellé Az akkord- lapon ez Aliit: „Idő: dara bon kínt 4 perc. norma 8 óta " Piroska papírt, ceruzát vett elő és számolni kezdett. Azt szá­molt*, hogy' amwire kell csökkentenie a darab idejét, hogy e feladatot hama­rabb teljesítse.. — Szóval ez éppeín egy műszakra való... No nézzük csak! — és már lábával le is nyomta az indítéka«. A köszörű milliónyi szikrája piros félkört irt 1« a levegőben, Szeme állandóan az órán volt. —“ Három . . . ót., hat perc ... A fene egye meg! Igaz. hogy ez a legdurváb­ban kidolgozott kerék. Deli ál akkor is! Nézzük csak a másikat- Ej, ezek a gyalusok . . . Jóska bácsi! __ Jóska bácsi jöjjön csak i(le! Ez magának munka? Nézze csak meg. Látja, ez mind m rossz, életlen gyapakés eredmény r Olyan ennek > fogaskeréknek s széle. mint egy fodroshurka ... Hej 1 Ha én azon a gépen dolgozhatnék . ..-— Azért vagytok sorjázok, hogy csi­szoljátok le! — Igen a maga hanyag munkája miatt dolgozzak rajta négy perc helyett hatot? Miit szól hozzá? — Sztahanovista vagy'! Csináld meg! — mondta s ezzel otthagyta. Piroska elkeseredetten nézett utána. — Megrögzött ember, de nein ha­gyom magam bosszantani, — gondolta cs a köszörűké továbbra! gott. Ettől a porctól kezdve Piroska már nem nézte az órái. Egyik kész dara­bot a másik után tette le. Minden egyes fogaskereket kiilön-külön. még- egysaer megvizsgált- Nem akarta, hogy hibát találjanak ni unkájában. *• Tizenkettőre járt, amikor az utolsó kereket letette. Zsebéből ©lő vette piroskockáa zsebkendőjét, mee- rörolt.e homlokát és szeme máris az új munkadarabot kémlelte. — Ez igen. ez aztán munka! Kitől hoztad? —- kérdezte az anyiagbirtcsítót.. A választ a szomszéd gyalugéptől Jóska bácsi adta meg: — Egy megrögzött vénembertől! Mit szól hozzá? Piroska mosolyogva Jóska bácsira né­zett, majd hirtelen elfordult, hogy az észre ne vegye. •— Hit ami azt illeti . . . jobb is le­hetné . . . Itt egy kicsit be van reped­ve • . Ez meg égy kicsit ferdén Van gyalulva . — Jöjjön, nézze meg! Ugye, hogy igazam von? — ér, ahogy Jóska bácsi lehajolt. Piroska kedveskedve átölelte a nyakát “— Csak tréfáltam- . . Hanem volna egy kérésem. Magyarázza el nekem a gyalugép működését! Azt, hogy mire Ml egy gyr.hisnók vigyázni, hogy h» nem akar selejtet gyártani. Mert én bi­zony nem szeretek sejejtet csinálni! Életemben egyetlen egy fogaskereket rontottam el, azt is könnyelműségből. .. Jóska bácsi, ügye dolgozhatok én még gyalugépen is? — De mennyire — felelte az öreg. — Anti pedig a gyalus munkáját iffieiti... Majd hazafelé elmondom! Jó, hogy te már megcsináltad a normát! * Gellert l\Ctroly9 az Üzemvezető megjelent Piroska gépje mellett — Megy a munka? Köszön tesznek ma a fogaskerekek? — A fogaskerekek? — kérdezte, mintha csodálkozna. — Igen, a, kajKsolófogaskcrckek. Piroska ruhájával letakarta a fogas­•korekeket, anielyek már nem a kapcso­lóhoz, liánéul az áttételhez valók voltak. A művezető észrevette Piroska ravasz­ságát s úgy tett, mintha csak gyanút fogott volna. — Talán csak nem seleitet gyártot­tál? — De azt. mégpedig 120 darabot. Már el is vitték. — Hová ? — A selejtkiállitisr#. . Nézze újabb darabok vannak itt — és hirtelen szeme elé tartott egy fogaskereket, melynek lyttkján kémlelte a művezető arcát. Tehát kész van! Igaz? — Ez is, ami a kezemben van! — mosolygott rá Piroska. “ Hej, a kutyafáját, ez igen! — kiáltott boldogan a művezető s elkapta, megrázta Piroska közét. Közben meg­szólalt 3 gyár sípia. jelezve, hogy vége, n műszaknak. Pár pőre múlva Jós­ka háesi indulásra készen állt Piroska mellett, hogy elmondja a gyalusok „titkát”. A vsrsenvfetelős pedig éppen •akkor írt 110 százalékot Piroska neve mellé a versenvtibíára, SÜTŐ JÁNOS Igaz, hogy nemrégen került ő is a vállalathoz, de azért már tisztán kellene látnia, hogy az üzemnél a dolgozókról való gondoskodást a kormányprogram megjelenése előtt igen elhanyagolták. Még ma sem tettek meg mindent a jobb munka- körülmények biztosítása érdekében. A konyha és az ebédlő például már hosszú hetek óta átépítés alatt áll. Szűk a helyiség, a dolgozóknak egymásra kell várniuk az ebédnél. A konyha vezetője, Kovács Sándor­né a rendetlenséget qz átépítéssel mentegeti, habár emiatt még lehet­ne rendet tartam. Nagy hiba az is, hogy a munkásszállások- túlzsúfol­tak. Ennek megszüntetésére már épülnek az új munkásszállások, amelyek szépek, modernek, tiszták lesznek. De máris kellene tenni va­lamit, hogy a dolgozók rendszere­sen melegvízhez jussanak, hogy leg­alább hetenként egyszer fürödni tudjanak. .Jelenleg csak a gépmű­hely fürdőjében van melegvíz, amely azonban nem elég a gyár dolgozóinak. A munkaruha-ellátásra és a védőétel minőségére is sok a panasz. így annak ellenére, hogy a dolgozók szeretik az üzemet, sok a panaszuk, hogy nem foglalkoznak velük, nem gondoskodnak róluk megfelelően. Ez persze kihat a munkára, a terv teljesítésére is. A múlt hónapban a gyár előirányza­tának csak 52 százalékban tett ele­get. A pazarlás felszámolása * IV. Ä cementgyár területén még más vállalatok is dolgoznak. Szervezetlenségre, rendetlenségre, a vállalatok közötti rossz kooperá­cióra mutat, hogy az üzem területe tele van mindenféle építőanyaggal, téglával, tetőcseréppel. Gerendada­rabok, félig megkezdett cementzsá­kok hevernek szanaszét. A szárító­üzemrész ajtajában 15—20 kilónyi gipsz van a földbe taposva. Ha az elpocsékolt anyagokat összeszednék, két-három családi házat lehetne fel­építeni belőlük. Ezért a pazarlásért a gyár párt­szervezetének és szakszervezetének vezetői is felelősek. ■ Igen keveset törődnek a dolgozók nevelésével, to­vábbképzésével. A gyárban jelen­leg semmilyen szakmai oktatás nein folyik. A politikai oktatás is nagyon gyenge lábon áll. A női szálláson a fiatalok arról panaszkodnak, hogy a DISZ-szervezet nem végez akti" munkát; a lányok közül több mint negyvenen semmilyen oktatásban nem vesznek részt. Mindezekért a hibákért felelős a IV. kerületi és a városi pártbizott­ság Is, mert egyik sem foglalkozott behatóbban a gyár problémáival. Számolják fél az áldatlan állapo­tot a gyár vezetői, foglalkozzanak többet a dolgozók problémáival. Jobb együttműködéssel, a munka- körülmények megjavításával tegyék lehetővé, hogy a dolgozók szíwel- lélekkel, keserűség nélkül dolgozza-' nak mindannyiunk büszkeségében» a miskolci cementműben. DOBOLÄN IRÉN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents