Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-10 / 289. szám

O atörtök. 1963. december 1». ÉSZ AÍÍM4GY AlKMBtSZÁ€ 3 A* J. Visínszkijt Leüln-^eaddel tüntették ki Moszkva (TASZSZ) A. J. Visinszkijt a Szovjetunió külügyminiszterének első helyette­sét a szovjet államnak tett kima­gasló szolgálataiért 70. születésnap­ján a Szovjetunió Legfelső Taná­csának elnöksége Lenin-renddel tün­tette ki. (MTI) Né* efetoi! az évben hatvanba! gépállomás javitMhelyét listák el korszerű felszereléssel A mezőgazdasági termelés fokozá­sának fontos feltétele, hogy bizto- sítsi k a meglévő traktorok és mun­kagépek állandó üzemképességét. — Ehhez elegendő alkatrészre és kor­szerűen felszerelt javítóműhelyekre van szükség. A mezőgazdaság meg­segítéséről hozott minisztertanácsi határozat megjelenése óta gépállo­másaink inár eddig is sok szerszám­gépet kaptak az ipartól, december 31-ig pedig hatvanhat javítómű­helyt látnak el korszerű gépi be­rendezéssel. Ezenfelül a minőségi lakatosárugyár a budapesti gépál­lomás részére december 20-ig el­készíti huszonöt gépi felszerelési tárgy mintapéldányát. Ezek elké­szülte után gépiparunk megkezdi a sorozatgyártást. Az 1954. év folya­mán több mint másfélszáz gcpáilo- mási javítóműhely kap korszerű gépi felszerelést. Aminek c*ak a kutak örül jL1 stcledik. •. A falura lassan leszáll a csend. Az udvaron már a tyúkólt is elültek. A disz­nóólból is csak elvétve hangzik egy-egy malac- siiílás. A házók már csak szuszognak, a . hptvenke- désre nekik nuír nem jut tíz erőből­A falú szélén, az egyik házban két ember üldögél csendesen. A porta mesz- sziröl elárulja, hogy kulák tanya­Óddbent újságot olvas az ember. Szinte bele­izzad, ahogy betűzi a so­rokat., No hiszen van is miből izzadni! Csak úgy szemre 80—-90 kiló körül járhat a súlya. A szeme egészen benőit zsíros ar­cába. Termetes hasa úgy domborodik előre, mint egy 5 napos kirándulásra felkészült természetbarát hátizsákja. Olvas rendületlenül. Hirtelen felkapja fejét és belercccsent a szoba csendjébe: — Sári te! Sári! 1 — Mi az már megint? Mit ordibál? — Gyere csak ide! Ne­ked jobb a szemed. Olvasd már helyettem, így jobban megértem. A.z asszony ugyanolyan ** cl házasodott' hús­tömeg. mint az ember. Igaz. felszabadulás óta ki­csit megcsappantak, de csak addig, míg a szúna- lomkellés eredményt, hoz. Hátha még szabályozni tudnánk-, —- mondogatták sokszor egymás közt —, hogy olyan soványak le­gyünk. ka kell, mint a böregér• —; Olvasd no! Ne ká szólód/ annyit. Ennyi munkába csak nem geb- brdsz bele! Hiszen egész életedben más dolgozott helyetted. Az asszony neki kez­dett. Lassan, komótosan, kulákmódra. így olvasta: — „Borsod megye az utolsó a begyűjtőében■ • — Itt megállt, — Olvasd csak még- egyszer! — „Borsod, megye az utolsó a begyűjtésben.'1 A kulák elmosolyodott. Megveregette hasát, aztán bíztatta tovább: — olvasd csak! De ki ne hagyj egy betűt sem! — „Igen szégyenteljes ez az. elmaradás, az egész országban Borsod megye a legutolsó, ifbtul kullog a versenyben, nem jól telje­síti beadási kötclczeltsé,- gét. Ezt a csorbát a dol­gozó parasztoknak mi­előbb ki kell köszörülni!“ Jl/I egállt egy szusszan faira, — aztán folytatta: — „Ahhoz, hogy falun több cipő, csizma és ruha legyen, az kell, hogy a dolgozó parasztok hala­déktalanul teljesítsék be­adási kötelezettségüket. Különösen a szikszói, a mezőkövesdi, meg oz ede- lényi járás húzz.a vissza a megyét. A kukoricát még csak 60—70 .százalékban adták be. A burgonyában az újhelyi és a miskolci járás a legutolsó. Jelen­leg Borsód megye beadási kötelezettségének mindösz- sz$ 81.6 százalékban tett eleget.“ — Jő!. .. Nagyon jó... Ue-he-he . — vigyorgott a kulák. Kezét összedör- zsölte, majd örömében hátbayágta az asszonyt. —- Hát, mit szólsz eh­hez? A Mikulás szebb ajándékkal meg sem lep­hetett volna. 81.6 száza­lék! — s kezet figyelmez­tetőié g felemelte, a kaján vigyor még ördögibbre festette pofáját: — Ez nagyon jó! Csuda jó! Tudod, mire jó? ■— ha­jolt közelebb. — Arra, hogy ellensúlyozzuk azt programot, amiért az egész falu lelkesedik, hogy ne sikerüljön a meg­valósítása. 4 z asszony hamarosan megértette. A ma­gyarázat megvilágosította az ö agyát is. — Érteni! — kiáltotta. — Hogyne érteném! Az elégedetlenség nekünk ka­pál. — No asszony, akkor hozzad ezt a kisüstit! — igyunk egy kis áldomást! Amíg az újság azt írja, hogy ez a megye az utolsó helyen szégyenke­zik, addig nekünk nincs szégyenkeznivalónk. He­he-he — röhögte el ma­gát, hogy könnyei is folytak borvirágos orrán. — Azt hiszem mára be­fejeztük. Le is feküdhe­tünk. Közben egyre azon morfondírozott: Borsod megye a begyűjtésben az utolsó. Szégyenkezik a megye, —. dörmögte az orra alatt __ Utolsó.., utolsó •.. utolsó . •. De mi elsők vagyunk a búj­ta gatásban! Jl/J ire a tanácsházáról a megbeszélésről hazafelé indullak a dol­gozó parasztok, a kulák- ponán már sótét volt. Az. emberek egy pillantást vetettek a ház felé és sze­mükből ezt lehetett ki­olvasni: —- Hej, de sokszor ki­hagyjuk a számításból, az ilyenfajta elemeket. Az, hogy utolsók vágyunk, hogy szégyenkezünk, ab­ban sok részük van a ku- lákoknak. Dolgozó parasztok, gon­dolkozzatok! Ne tűrjétek a megye szégyenét, a ku- lákok örömét. Köszönöm Olvasnak, tanulnak az építőipari dolgozók a gondtalan üdülést.., Hálás szívvel köszönöm vártunknak és kormányunknak, hogy olyan nagy gondot fordít a. beteg dolgozókra. Én három boldog hetet töltöttem a paridi SZOT szanatóriumban, ahol a gondos, orvosi kezelés, a gyógyvíz és a jó le­vegő visszaadta egészségemet. Most hazatérve még jobb munkával igyek­szem azon, hogy kormányunk prog­ramja mielőbb megvalósuljon. Kundrdk László vizmügépész.. Nagy a sár Régi nóta, de mégis időszerű. Mostanában sokat esik az eső s Miskolcon a Sztálin-uti új bérházak lakói bokáig merül­nek a sárba. A lakók azt kérik, hogy ideiglenesen — míg a jár­da elkészül — troszkával szór­ják be az utat. Örvendetes, hogy a főútvonal mellett épült bérházak körül már készül a járda. A 28-as építőipari tröszt dolgozói, akik Miskolcon a Sztálin ufón építenek új bérházakat, munka után szívesen keresik fel az üzemi könyvtárat. Ácsok, kőműve, sek, kubikusok vs segédmunkások veszik kezükbe a könyvet. Szívesen tanulnak, mert azt akarják, hogy képzett szakmunkások, müveit emberek legyenek. ★ EGY HIDASNÉMETI GAZDA BOLDOG, ÚJ ÉLETE (Tudósítónktól.) Csomó János 8 holdon gazdálkodik Hidasnémetiben, A múltban cseléd- ember volt. ti évig dolgozott a Do­bozi-féle uradalomban. Élete nagyon keserves volt. Három gyermekéi a Iß mázsa kommencióból kellett eltarta­nia. Zsírral ritkán tudtak főzni, ruhá­juk csak annyi voll, amit egyszerre magukra veitek. Vj ruhát mindig csak a legnagyobb gyermek kapott, a kisebbek tőle »örökölték«. A kíméletlen szipolyozás miatt Cso­mó nem egyszer szembeszállt az ura­dalom intézőjével is. 19S9-ben az uraság nem volt haj­landó megerőltetni a cselédek gabo­náját a malomban, a cselédeknek nem volt kenyerük. Csomó János szót emelt az ispán >híré előtt, aki nád­pálcával' válaszolt: — Büdös kommunista! Már megint lázílod az embereket? — kiáltott rá­ja s a bottal belevágott az arcába. Hideg, sivár helyiségben több csa­láddal összezsúfolva élt a cselédhüz- ban, A konyhájuk közös volt. Laká­suk közvetlenül az uraság istállója mellett volt. Sertést nein tudtak■ hiz­lalni —. nem volt miből. JJj, boldog életet hozott Csomóék számára is a felszabadulás. A volt úri birtokból 3 hold földet .kaptak. Becsülettel megművelték, 1907-ben már tinót neveltek. Sertéshizlalásra is jutott. Életük egyre szebb lett. Több­ször boldogan kijelentette : — Nem cserélnék egy 100 holdas földbirtokossal sem! Állam iránti kötelességének mindig becsülettel eleget tesz. Mint a füld- müvesszövetkezet tagja, nem egy­szer felhívta a vezetőség figyelmét az előforduló hibákra, s javaslataival se­gíti munkájukat. Egyre jobban boldogulnak. Nemré­giben új családi házat építettek. Kor­mányunk --í ezer forintos köl­csönt adott az építéshez. A kölcsönt 15 év alatt kell visszafizetni. Szép ú) házukba már bevezették a villanyt, as Csomó gyerekek világos szobákban, tanulnak esténként. Az új vezetékes radii az egész családot szórakoztatja. Boldogság költözött Csomó Jánoséit otthonába. Az állami tarlalékföldből J holdat vettek bérbe. Csomó János már előre eltervezte mit tesz a föld­be, hiszen ő évig nyugodtan gazdál­kodhat rajta. Ebben az évben S3 má­zsa gabonái vitt haza. Van már min­dene. Boldogan elmondja, hogy gond­talan életéi a népi demokráciának kö­szönheti. Takács Tibor Újítsak vagy ne újítsak ? Észszerű javaslat Sok panasz érkezik szerkesztősé­günkhöz a . miskolci villamosforgalom­ról. a kocsik a reggeli ..órákban túlzsú­foltak. Ez érthető, hiszen a vasgyárba igyekeznek a dolgozók. . Többen rámutatnak arra, hogy azok a kocsik, amelyek kint várakoznak a gyárban, hogy reggel 6-kor hazaszállít­sál!: a munkából a dolgozókat, hosszú ideig kihasználatlanok. Egy javaslat szerint ezek a kocsik is tehetnének egy fordulót. Egy másik javaslat sze­rint célszerű vcCha délben a gyártól távollakó dolgozók részére olyan villa­mosszerelvényt indítani, amely a LÁEV állomásig nem áll meg. Ezzel gyorsul­na a villamosforgalom is. Úgy gondol­juk, hogy ezeken a javaslatokon érde­mes gondolkozni a villamosvasutak igazgatóságának. Ezt kérdezi Adamovics elvtárs a diósgyőri durvahengermű villamos- műhelyének dolgozója. Eapunk nemrégiben közölte Adamovics elvtárs panaszát: „Egy ember, aki azért harcol, hogy újíthasson“ — címmel. A cikk megjelenése után vártuk a Lenin Kohászati Művek újítási megbízottjának válaszát, ez azonban mind a mai napig nem érkezett meg. Ezért teszi fel most ismételten a fenti kérdést Adamovics elvtárs. A kohászati üzemek újítási megbízottja adjon végre választ Adamovics elvtars-* nak, Új „divat“ Sajókazáu ... December 4-én a sajó- kazai népboitban 4 kiló kenyeret vásároltam. A kenyereket .az eladó ke­zembe nyomta, anélkül, hogy megmérte volna. Mondtam, hogy ez helyte­len és igazam is volt, mert amikor végül mégis megmérték, kiderült, hogy 10 dekával kevesebb. Tíz dóka kenyér nem sok, de sok kicsi sokra megy s ezzel a dolgozókat károsít­ják meg. Úgy látszik Sajókazán az az áj „dt" vat", hogy nem mérik lu a kenyeret, mielőtt a dol-t gozóknak kiadnák. MAGÓ JÓZSEF! asztalosmester, Sajóivánka Az elmélet nqpi kérdései ★ As imperialisták egymáskösiitti háborúján ah okai A politikai iskolák második évfolyamán most folyik „A marxizmus—leninizmus tanítása a háború és a béke kérdéséről“ című tar .anyag feldolgozása. Ezzel kap­csolatban több politikai iskolán vita yolt arról, hogy miért törvényszcriíek az im­perialisták egymás közötti háborúi? A kérdés tisztázásához az alábbi cikkben kívánunk segítséget nyújtani. Mi az oka az imperialista háborúknak? Lenin és Sztálin elvtársak tovább fej­lesztve a háború okairól szóló marxista tanításokat és alkalmazva azokat az im­perializmus időszakára, -— azt tanítják, hogy az imperialisták háborúinak okát azokban a fejlődési sajátosságokban kell keresni, amelyek a tőkés rendszer impe­rialista szakaszát jellemzik. „A halódó kapitalizmus reakcióssá vált •— írja Le­n-in elvtárs —, annyira fejlesztette a ter­melő erőket, hogy az emberiségnek vagy át kell térnie a szocializmusra, vagy pe­dig évekig, sőt évtizedekig végig kell szenvednie a „nagy" hatalmak fegyveres harcát, mélyet azért folytatnak, hogy gyarmatok, monopóliumok, kiváltságok és mindennemű nemzeti elnyomás segítségé­vel, mesterségesen, fenntartsák a kapita­lizmust.“ A kapitalizmus fejlődésének első sza­kaszában befejeződött a világ felosztása, A. legnagyobb tőkés érdekeltségek felosz­tották egymás között a világot. Az impe­rializmus idején megkezdődik a harc a világ újra felosztásáért, ami természete­sen 1*111 békés úton megy végbe, hanem az imperialista nagyhatalmak egymás- közti háború:rak útján. Miért indul meg a harc az imperializ­mus idején a vü'ág .újrafelosztásáért? Letiki- elvtárs azt tanúja, hogy., «mcä? okát a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődé­sében kell keresni. A kapitalista országok fejlődése nem egyenlő ütemben megy végbe. Az egyik ország gyorsabban fejlő­dik mint a másik és ez az imperializmus idején hirtelen, ugrásszerűen megy vég­be. A fejlett kapitalista országok nagy monopóliumai a maximális profit bizto­sítása érdekében kiszorítják a világpiac­ról fejletlenebb vetélytársgikat. A fej­letlenebb országok azonban nem marad­nak meg véglegesen ebben az állapotban, átveszik és alkalmazzák a fejlettebb technikát, utolérik, só't túlszárnyalják a régebben élenjáró országokat. Ezekben az országokban a megerősödött monopóliu­mok, érezve erejüket, nem elégednek meg a második, vagy a harmadik hellyel a világpiacon. Uj rabló jelenik meg a színen a meg­erősödött nagy monopóliumok formájá­ban és követeld „a helyét a nap alatt". Mivel a belső piac a munkásosztály el- nyomorodása következtében állandóan szű­kül, a világpiac pedig már fel van osztva, az imperialista nagyhatalmak a maximális profit utáni vad hajszában szembe kerül­nek egymással. Elmély ülnek, kiéleződnek az ellentétek az imperialistái: táborában. Megbomlik az egyensúly az imperialista hatalmak között, kialakulnak az egvmás- saT ellenségesen szembenálló, egymás ellen harcoló imperialista érdekeltségek. Az egyensúlyt az imperialista hatalmak fegy­veres harccal, háborúval igyekeznek „helyreállítani“. Céljuk, hogy a vesztes országokat saját akaratuknak alárendel­jék, fegyveresen kényszerítsék politikáink elfogadására, arra, hogy ejismerjék a győztesek kűriről* gos jogit a gyarmatok kirablására, a nyeisanyagfoirások és a világpiac feletti korlátlan uralomra. A világ újra-felosztásánah kísérletei Németország ipara a század első év­tizedében utolérte, sőt túlszárnyalta ve- télytársait, Angliát és Franciaországot. A német imperializmus elérkezettnek látta az időt arra, hogy a maga számára a gyarmati kizsákmányolásból nagvobb résit követeljen. Törekvései megvalósításánál azonban szembe találta magát Angliával és Franciaországgal. Ezek az ellentétek vezettek az első világháború kirobbantá­sához. A második világháborút — mint az elsőt is — az imperialisták között fenn­álló ellentétek okozták. Az első és a második világháború kö­zötti időszakban különösen éles jelleget öltött a kapitalizmus egyenlőtlen fejlő­dése. A német imperializmus hamarosan életre kelt- Nagy szerepe volt ebben az angol és amerikai imperialistáknak, ame­lyek segítették a német hadianyaggyáro­sok és militaristák szándékait. Az ame­rikai bankok hatalmas pénzösszegeket bo­csátottak a német hadiipar rendelkezé­sére, ami lehetővé tette a német had­sereg korszerű feifegyverkezését. 1932-ben az August Thyssen Hütte bankház az amerikai Dillan Read and Company bankháztól például 12 millió dolláros köl­csönt kapott. Mindez elősegítette, hogy az imperialista Németország újból a leg­erősebb államok közé kerüljön. A német imperializmus azonban érezve erejét, kezdte kiszorítani Angliát, Franciaorszá­got, Belgiumot, Hollandiát a világpiacról. Sikeresen versengett az Amerikai Egyesült •MkuäJikill i», ÄUflsljz k&lyzte az ellen­téteket a r.«gy imperialista rablók kö­zött. Az angol és amerikai imperialisták ál" nők módon megpróbálták a német impe­rializmus hódító törekvéseit Kelet felé, a Szovjetunió ellen irányítani. Ebből a célból kötötték meg a müncheni egyez­ményt, amikor Csehszlovákiát áldozatul dobták a hitleri fasizmus elé. De a né­met imperializmus csak két évvel később, Európa nagy részének meghódítása után szánta rá magát a Szovjetunió elleni orv- támadisra. Anglia és Amerika kormánya a hitleri fasizmus előretörése következtében rend­kívül veszélyes helyzetbe került. A hit­leri Németország világuraltni törekvései veszélyeztették Anglia és az amerikai im­perialisták érdekeit, ezért is voltak kénytelenek a Szovjetunióval megkötni a Hitler-ellenes koalíciót. De az angol—amerikai imperialista körök számítása ellenére a második világ­háború 3939-ben mégis úgy kezdődött, mint két imperialista hatalmi csoport kö­zötti háború. Sztálin elv-társ „A szocializmus köz- gazdasági problémái a Szovjetunióban'’ című müvében erről □ következőket írja: „A kapitalista országoknak- a piacokért vívott harca és az a vágya, hogy konku­renseiket megfoitsák, gyakorlatilag erő­sebbnek bizonyult, mint a kanitaüzmus tábora és a szocializmus táboi a közötti ellentét.“ Imperialista ellentétek a második világháború után Sztálin elvtársnak ezt a zseniális meg­állapítását igazolják az imperialisták kö­zött lévő ellentétek a második világ­háború után is. Az amerikai imperialis­ták a világuralomra törő hitleri fasizmus nvomdokába léptek. Terveik elérése cél­jából maguk alá gyűrték nemcsak a le­győzött országokat, hanem az olyan or­szágot is, mint Francia ország. Erősen kor­látozzák Angliát is a világpiacon s mind nagyobb részt követelnek maguknak » gyarmati kizsákmányolásban: Egymásután szorítják ki olyan területekről, melyek azelőtt Anglia kizárólagos uralma alá tartoztak. Kényszeríti az angol és francia imperialistákat arra. hogy „összébb húz-* zák a nadrágszíjat“. Ezek persze nem fogják a végtelenségig tűrni, hogy az amerikai imperialisták el-* hódítsák tőlük az olcsq nyersanyagbázison kát és a felvevőpiacokat. Az imperialisták egymás közötti ellen-) léte az utóbbi időbeni egyre élesebben mutatkozik meg a nemzetközi politika^ ban. Az angol és az amerikai imperialix-t mus az iráni olajért vívott harcban pél-4 dául élesen szembekerült egymással-! Ugyancsak éles nz ellentét Nyugat-Német-t ország kérdésében is. Nyugat-Németorszr újrafelfegyvérzését az amerikai imperia-» lizmus nemcsak a népi demokratikus álla-) mok ellen akarja felhasználni. hane:ei nyugati vetélytájjsai, Franciaország ót Anglia sakkbantartásíra is. Mindezek a tények azt mutatják, hogy! az imperialisták táborán bejül az eben-) tétek megvannak é- továbbra is meg-) maradinak. A kapitalista országok közöl ii háborúk elkerülhetetlensége továbbra it fennáll, hiszen „.. . hogy véget vessünk: a háborúk elkerülhetetlenségének, me? kel) szüntetni az imperializmust“. A/» jelemi-e ez, hegy egy új világháború el-* kerülbetetlen e jelenlegi viszonyok kö4 zött ? Nem. nem jelenti. A népek össze-) fogása, a ■ béke tábora meg tudja kötni az imperialisták kezét, mellyel lángbi akarják borítani a világot. De amíg ini-t perialista rendszer van. addig a háberíj Hietősége is fennáll. Éppen ezért kell at békeszereto emberiségnek lankadatlan figyelemmel, éberen őrtállni és védelmezni mindannyiunk drága kincsét, s békét! DIKÓ ETEL a megyei elméleti tanácsadói 1 tagj«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents