Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-10 / 289. szám

Az imperialisták egymásközötti háborújának okai Egy hidasnémeti gazda boldog, új élete J AZ MDP BORSOD-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. évfolyam 289 szám Ara 5U filter MisKoic, 1953 december 10, csütörtök r Csökkentsük az önköitséget! Azt hisszük, a dolog lényeget érinti az alábbi jelenet: Kiss József átveszi a gépet vál­tótársától, gondosan leolajoz min­dent, s mire a gyári kiirt elfnjja a 6 órát, az esztergagép finom zizegéssel megindul. A darabot is felfogja. Jókedvűen fütyörészve átkapcsolja a sebességet, ráen­gedi a kést az anyagra. Vészes csikorgás süvít fel. Kiss József a fejéhez kap. — Ejnye a nemjóját, a kés életlen. — Pár pillanat alatt kiszereli és a köszörűhöz Siet. Ezalatt pedig a masina ren­dületlenül tovább forog, s fo­gyasztja a drága áramot minden haszon nélkül... Ilyen egyszerű példákból töb­bet is említhetnénk, melyek iga­zalják, hogy gondatlanságból, vagy felkészületlenségből gyakran anyagot, időt, áramot pazarolunk, nem gondolánk az önköltségcsök­kentésre. Drágán termelni annyit jelent, mint a szükségesnél több költsé­get ráfordítani egy áru elkészítő-, sere. Vájjon mi az oka annak, hogy a termékek önköltségcsökkentésé­ben még mindig lassan haladunk előre. Egyszerű a válasz. Sok gaz­dasági vezető elméletben jól tud­ja, miről van szó. Tanfolyamokon, szemináriumokon megtanultuk, szinte már könyv nélkül fu.ijuk, hogy a termékek önköltségének csökkentése a szocialista felhal­mozás állandó forrása. A gyakor­latban a mindennapi munkában azonban számtalanszor megfeled­kezünk erről az igazságról. Nem gondolunk arra, hogy ha olcsób­ban termelünk — többet termel­hetünk és ha többet termelünk, jobban élhetünk. Egyes üzemekben úgy gazdál­kodnak. mint az az ember, aki egész hónapban beosztás nélkül költi a pénzét és a hónap utolsó napjaiban akar takarékoskodni, amikor már — nincs miből. Hallottunk már olyan véleke- j dést is. hogy: „a termelés és az j önköltségcsökkentés két dolog“, j Ez nem így van. Az önköltség- \ csökkentés és a termelés szoro- l san összefügg egymással, hiszen ; az önköltség azt mutatja meg, hogy mennyiért termelünk, mibe i kerül az a gyártmány, amelyet előállítunk. S ez fontos dolog. A j termeléssel törődni, de a termelés j költségeivel nem törődni — „su- | bát venni, árát nem kérdezni“ — j értelmetlen, helytelen dolog. Az önköltség csökkentésében j akkor érhetünk el tartós eredmé- j nyékét, ha minden rendelkezé- ] síinkre álló eszközt megmozgatunk | a cél érdekében. I.egfontosabb, j hogy mindennel takarékoskod- ! junk. Takarékoskodjunk a nyers­anyaggal, a segédanyaggal, a fűtő- j anyaggal, szénnel, olajjal és az { j energiával. A takarékosságnak j ! nincs különösebb titka. Vigyáz- , j zunk, hogy ne gyártsunk selejtet j és mindenütt elejét vegyük a pa- | zarlásnak. Ne öljünk felesleges i munkát a gyártmányokba; csak olyan munkabért fizessünk ki, amely mögött tényleges teljesít- ; meny van. A felesleges admi- ! nisztráció, a túlzott rezsiköltségek is nagymértékben megnöve’ik az önköltséget. Semmi szükség fe­lesleges kiadásokra. A milliókat lelkesítő program megvalósításá­hoz az első legfontosabb kellék a termékek önköltségének csökken­tése: c téren csak akkor érhetünk el igazán nagy eredményeket, ha minden üzem és bánya, — az ipar valamennyi dolgozója lelki­ismeretesen támogatja az önkölt­ségcsökkentési harcot. Erre a harcra kell megnyerni a dolgozó­kat. Legfőbb ideje, hogy követke­zetesen harcoljunk a jövedelme­zőbb gazdálkodásért, mert ami­lyen mértékben sikerül csökken­teni az ipari termékek önköltsé­gét, olyan mértékben jutunk előre a kormányprogram megvalósítása útján. Úgy véljük, egyetlen dolgozó számára sem közömbös, hogy ma, vagy csak jóval később keresünk többet, hogy ma vagy csak jóval Ikésöbb könnyebbül meg életünk. ISíe tűrjük tovább a szégyent, számoljuk fel a beadásban mutatkozó súlyos lemaradást! Megyénk ismét súlyosan lemaradt a beadási kötelezettség teljesítésével. Számos termelőszövetkezet és egyéni­leg dolgozó paraszt maradéktalanul teljesítette beadását, de ez nem általá­nos, egyes járások, mint az encsi. -me­zőkövesdi és a szerencsi igen lema­radt ebben a munkában. Elsősorban az a hiba, bogy a járási tanácsok, de még a járási pártbizottságok is meg­feledkeznek- a beadás' fontosságáról. Az íróasztal mellől próbálják fczt az igen fontos munkát irányítani. Szégyen, igen nagy szégyeu. hogy Borsod megye dolgozó parasztjai —• akik pedig már nem egyszer bebizo­nyították. hogy- jól harcolnak a dolgozó nép jólétének emeléséért — így' le­maradtak a terv teljesítésével. A járási tanácsok begyűjtési osztá­lyainak dolgozói minden erűvel küzd­jenek a begyűjtés meggyorsításáért, vonják be munkájukba a kommunis­tákat, a tanácstagokat és az élenjáró gazdákat. Tűrhetetlen, hogy megyénk hosszú idő óta utolsó az országos ver­senyben. A megyéi tanács értékelése szerint a járások begyűjtési versenye a kö­vetkező : SERTÉS: 1. mezőcsáti 2. saujhelyi 3. abaujszántói 4. riesei 5. szikszói 6. ózdi 7. sárospataki 8. nőki 9. mezőkövesdi 10. edelényi 11. szerencsi 12. miskolci 13. encsi Százalék 83.9 54.0 51.8 50.0 39.5 38.9 38.8 36.6 34.3 31.0 30.4 29.1 28.3 10. encsi 11. sárospataki 12. cflelényi 13. mezőkövesdi TEJ: 1. ed elén yi 2. putnoki 3. mezőcsáti 1. encsi 5. mezőkövesdi 0. sárospataki 7. szikszói 8. abau.jszántói 72.9 62.2 59.1 58.4 Százalék 72.1 72.1 68.3 64.9 61.5 51.1 19.9 48/» 5. szikszói 6. encsi 7. miskolci 8. riesei 9. mezőkövesdi 10. szerencsi 11. sau.iheJyi 12. ózdi 13. sárospataki BAROMIT: 1. mezőcsáti oo.ő 48.2 46.5 43.2 41.2 39.4 83.5 31.5 31.5 Százalék 37.« MARHA: 9, szerencsi 43.1 2. putnoki 33.9 SzárVék 10. ózdi 41.7 3. rlesei 30.7 1. szerencsi H. satui helyi 29.4 4. ózdi 27.7 110.9 12. riesei 25.3 5. abau jszántói 24.9 2. mezőcsáfj 102.1 13. miskolci 7.1 6, mezőkövesdi 23.3 8. putnoki 4. ózdi 101.« 97.2 TO.IÄS: 7. saujhejyi 8. encsi 22 4 21.0 5. saujhelyi 94.0 Százalék 9. miskolci 20.9 6. abarjszántói 83.2 1. putnoki 61.6 10. szikszói 19.1 7. riesei 84.8 2. abaujszánfói «3.0 11. edelényi 18.1 8. miskolci 30.« 3. edelényi 60.1 12. sárospataki 13.9 9. szikszói 77.8 4. mezőcsáti 59.1 13. szerencsi 33.8 MI ÚJSÁG AZ ÜZEMEKBEN A DIMÁVÍG Gépyyár teljesítette 1953. évi exporl-tervét A DIM A VÁG Gépgyár dolgozói büsz­ke örömmel jelentették, hogy decem­ber 8-án becsülettel eleget leitek az 1953. évi export kötelezel légeik­nek. Példájukat kövessék megyénk ipari üzemei Ózd és Diósgyőr párosversenye Az ózdi és a diósgyőri kohászok nemes feladata, hogy teljes gőzzé! rákapcsoljanak a munkára, mert az ország egyre több vasat és acélt vár tőlük. Be kell bizonyitaniok, hogy élenjárói az élctszinvonal eme­léséért folytatott harcnak. A két üzem december 8-i teljesítése a következő: ÓZD: terv­Kohó: 100.5 Martin: 90 4 Dur vahengerd e: 1065 Finomhengerde: 92.5 DIÓSGYŐR: Kohó: 75.5 Martin: 103.4 Durvahengerde: 89.6 Finomhengerde; 48 Ózdi és diósgyőri kohászok! Raj­tatok az ország szeme, teljes lendü­lettel harcoljatok a napi tervek százszázalékos teljesítéséért! Megérdemli a sztahanovista jelvényt Farhas Zoltán putnoki vájár A putnoki bányaüzem ten teljesítéséhez döntően hozzájárul az, hogy olyan béuiyászai vannak, mint Farkas Zoltán sztahano­vista vájár. Farkas Zoltán nemrég került a puitnoki bánya­üzemhez, de becsületes és kiváló munkája titán köz­szeretetnek örvend. Far­kas Zoltán már sok eset­ben bebizonyította, hogy méltó a sztahanovista jel­vény viselésére­Munkamódszerét átadta Csala Józsefnek és így ki­váló eredményeket érnek el. November havi tervét 157 százalékban teljesí­tette. Farkas Zoltán így mu­tat példát a putuóki bá­nyaüzem dolgozóinak ab­ban « nagy küzdelemben, amelyből mindig győztes­ként került ki. Putnoki bányászok! Kö­vessétek Farkas Zoltán aztahánot ista vájár példá­ját, harcoljatok kiváló eredmények eléréséért, hogy a putnoki bánya­üzem is évi tervét határ­idő előtt befejezhesse. Beíejezle éves tervét a hegyaljai ásványbánya és őrlő vállalat A hegyaljai ásványbánya és őrlővál­lalat mádi üzeme december G-ára be­fejezte éves tervét. A munkában ki­tűnt Komora István brigádja, Ilajdu Andrásné, Vintner György, Ilolezreiier Mátyás és még több dolgozó, 100 szá­zalékon felit! teljesítették tervüket. A szegilongl földalatti kaolinbánya dolgozói is méltán érdemelnek dicsére­tet, a kormányprogram nyilvánosságra hozatala óla 20 százalékkal növel­ték termelésüket s nap mint nap ki­váló eredményeket érnek el. Ennek kö­szönhető, hogy a hegyaljai ásványbá­nya és őrlűvállalat kedden reggelig több mint 250 tonna pápirkaolint ter­melt., mely mintegy 900 tonna papír telítéséhez elegendő. 863 csehsziovák üzem teljesítette már ötéves tervének feladatait A csehszlovák szakszervezetek központi tanácsának jelentése sze­rint december 5-ig a csehszlovák ipari termelés különböző ágazatai­ban 863 üzem teljesítette már az ötéves tervben rá eső feladatokat. Háromszorannyi gyermek- és ifjúsági könyv a téli könyvvásáron, mint tavaly Az Ifjúsági Könyvkiadó jól fel­készült az idei téli könyvvásárra. Az év utolsó három hónapjában számos i'f mii jelent meg s jele­nik meg a. hátralévő napokban, összpéktányszámuk körülbelül há­romszorosa az elmúlt év hasonló időszakában megjelent müveknek. . Tények Jugoszláviáról A „Rabotnicseszko Delo“ írja: Jugoszláviában az állami költség- vetésnek mindössze 0.5 százalékát fordítják művelődési célokra. A kevés iskola és a szülők nyo­mora következtében Horvátország­ban 225000 gyermek nem látogatja az iskolát. • Az amerikai gengszterfilmek és regények hatására Jugoszláviában egyre jobban terjed a gvermekbü- nözés. Míg 1950-ben Zágrábban 228 kiskorú bűnözőt ítéllek el egy év alatt, addig ebben az évben hét hó­nap alatt került sor ennyi ítéletre. 1949-ben az állami költségvetés 33 százalékát fordították hadicélok­ra. Ez az összeg 1950-ben 51 száza­lékra. 1951-ben 13 százalékra, 1952- ben 71 százalékra. 1953-ban pedig 78 százalékra emelkedett. Magyar művészek sikere Lenlngrátíban Leningrad , (TASZSZj Leningrad hangversenytermeiben ha­talmas sikerrel szerepelnek a magyar művészek. A leningrádl filharmónia, nagy hangversenytermét zsúfolásig megtöltötték a leningrádl dolgozók, i magyar művészeket hatalmas lelkese­déssel fogadták a megjelentek. A hant ló­versenyt a Tátra vonósnégyes műsorá­val kezdték meg. A vonósnégyes Haydn és Beethoven müveket játszóit, a hangversenyen fellépett Székely Mi­hály, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, aki Schubert-dalokat és ma­gyar népdalokat adott elő, továbbá Csinddy Vára és Filtőp Viktor, a Ma­gyar Állami Operához balett szólistái. Amikor felkapaszkodunk az óz­di martin pódiumának keskeny vaslépcsőjén, a tűz fényé­ben mindenütt szorgalmasan tevé­kenykedő embereket látunk. A DISZ-brigád éppen csapolásra kész ül. Bánfalvi Benjámintól, a brigád helyettes ve­zetőjétől megtudjuk, hogy a fiatalok fegyelme­zetten dolgoznak, pontosan betartják a techno­lógiai előírásokat. Erre nevelik, tanítják az űj dolgozókat is. Az ózdi martinászok a novemberi győzelem után még jobban összeforrottak, még lelkeseb­ben dolgoznak. Az igazolatlan kimaradások csak­nem teljesen megszűntek. — Ha így haladunk — szól az egyik brigádtag —, legkésőbb december 28-ra befejezzük a ne­gyedik negyedévi tervet is. azután már 1954-re gyártunk acélt. A III. kemencénél serény munka folyik, a dolgozók kezében fürgén jár a lapát. Nemrégen csapoltak, most javítják a kemencét. Szemük­ben öröm csillog, nem is csoda, hiszen sikerült kijavítani a kisebb rongálásokat, most jóminő­ségű lesz a következő adag is. | (e'6T a sürgés-forgás a X. ke­1-----------------— menőénél. Itt a kőművesek dolgoznak. Tudásuk legjavát adják az átépítés­hez. •— Reméljük, kitart a jövő év első negyedé­ben is — mondja Sáfi Lajos kőművesbrigádve- zető. — 11 éves koromtól élek itt a kemencék kö­zött. Javítom, ápolom az „acélfőzőteknőket‘‘. El­mondhatom, ilyen szaporán még nem járt ke­zünkben a kőműveskanál, mint most. Az a cél fűt bennünket, hogy a kemencét minél hama­rabb átépítsük, átadjuk rendeltetésének, hogy mielőbb termeljen,, no meg nekünk is van még dolgunk bőven. A többi kemencét is ki kell ja­vítani, így tudjuk majd zavartalanul elkezdeni -a lövő évet- j&m';' ; L-*r * *?' . 1954-RE IS GONDOLNAK AZ ÓZDI MARTINÁSZOK A X. kemencétől nem messze áll a keverő- kemence. Itt sem feledkeznek el a rendről és a tisztaságról. Galambosi József brigádvezető már 32 esz­tendeje táplálja a kemencéket. Most a keverő- nél dolgozik. — Rövidesen mi is jobb minőségű acélt adunk. A jövő évben áttérünk az olajtüzelésre és így a gázban levő szennyezőanyagok nem ke­rülnek majd az acélba. Ez nagy százalékban ja­vítja majd az acél minőségét. 7 n XII- kemencénél lángcsikok csapód­nak ki az ajtó ré­sein. — Nemsokára csapolunk — kiált Dubinyi Gyula. — A brigád tagjai hozzákezdenek a ké­szülődéshez. Dubinyi elvtárs ezalatt elmondja, hogy ők alkalmazzák a legjobban, az egy esz­tendővel ezelőtt itt járt Amoszov elvtárstól ka­pott értékes útmutatásokat. Rendszeres bera­kással a legjobb minőségű acélt gyártják. Min­den csapolás után kijavítják a kemence ki- sebb-nagyobb hibáit, s így csak ritkán kerül sor átépítésre. — A kiválóan bevált módszereket a jövő­ben a többi kemencénél is alkalmazzuk — veszi át a szót Vitkó József elvtárs, fiatal acélgyártó. Én magam úgy határoztam, hogy a kemencénél dolgozókkal még részletesebben ismertetem a tüzeléstechnikát. Ha pontosan betartjuk a tech­nológiai fegyelmet, jobb minőségű acélt tudunk gyártani, ez pedig népgazdaságunk érdeke, de egyéni érdekünk is. Az új prémium-rendszer lehetővé teszi, hogy ha jóminőségű acélt ter­melünk, havi fizetésünkön felül 800, sőt 1000 forint jutalmat is kaphatunk. eseményeinek min- ___ den- szála Mészá­ros Béla sztahanovista fődiszpécser kezében fut össze. Mészáros elvtárs mindig ott van, ahol hiba mutatkozik. Hol egy rakodódarun javít, hol pedig a hul­ladéktéren sürgeti az anyagot. Most azon fáradozik, hogy sikeresen befe­jezzék az éves tervet s megalapozzák a jövő év zavartalan kezdetét. A martinacélmű pártszervezetének titkára, Sáfi László elvtárs is a jövőévi terv előkészíté­séről beszél. Elmondja; igen fontosnak tartják; hogy a dolgozók úgy politikailag, mint szakmai­lag képezzék magukat. — Különösen sokat foglalkozunk most az üzem fiataljaival, pótolni akarjuk a régi mu­lasztást. Nemrégiben alakítottuk újjá a DISZ- bizottságot. Az a szándékunk, hogy a III. és IV. kemencénél csupa DISZ-brigád dolgozzék, A III. kemencét már át is adtuk szocialista megőrzésre a fiataloknak. Sáfi elvtárs a továbbiakban az anyagellá­tásról beszól. Ezzel igen sok gondjuk volt ebbeit az évben. — A kohók nem mindig tudtak bennünket kellő minőségű és mennyiségű nyersvassal el­látni, Ezt a problémát jövőre megoldják a Sztá­lin Vasmű kohói. A hulladékellátást a hétesi alsóhányóról biztosítjuk majd. Itt évek folya­mán annyi ócskavas gyűlt össze, hogy 10 évig ellátják az ózdi martint hulladékkal. A hányót gőzdaruk és kotrógépek tárják majd fel. minden dolgozója azon igyekszik, hogy siker­Rz ózd' ntsrlin A első műszakok rel teljesítse évi tervét és már most biztosítsa a zavartalan átmenetet a jövő esztendőre. Ózd martinászai azt szeretnék, ha már / január első napjaiban, s azután egész évben úgy dolgozhat­nának, hogy büszkén mondhassák: Jóminőségű munkával, terveink maradéktalan teljesítésével járultunk hozzá a kormány programjának gyors megvalósításához. (Dobolán)

Next

/
Thumbnails
Contents