Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-05 / 285. szám
ÉSZAKMAGYARORSZÁG Szombat, 1953. december 5. ■■anrinniM'iirtf fin hümm Az építőipari trösztök veaetőiuek tapasztalatcsere-értekezlete a Hejőcsabal Cementgyárban . Az épülő Hejőcsabai Cementgyárban az építőipari trösztök építészei tapasztalatcsere-értekezletet tartottak. A tapasztalatcserén résztvevő építészek megtekintették Semsey Lajosnak, a 28/2 számú Építőipari Vállalat főmérnökének újítását, melyet az épülő kő- és anyagtároló keret elemeinek beemelésénél alkalmaznak. Az újítás lényege az, hogy a 17 méter magas, fordított U-alakú, 30 tonna súlyú betonkereteket előregyártva készítik el és azt csőrlők segítségével — villanymotor meghajtással — emelik .rendeltetési helyére. Ezzel az új eljárt'issal a csarnok építésénél több ntisit száz köbméter állvány- és zsalutzőanyagot, valamint cementet és kavicsot takarítanak meg. A tapasztalatcsere* résztvevői megállapították, hogy ezzel az újítással megszületett hazánkban az előregyártott keretek bee ín elésének ez- ideig leggazdaságosabb ínódja. Semsey Lajos főmérnök újhbfc újítása jelentős lépés az építőipar gépesítésének fejlesztésében. IMégTmiilióütszázezer forint értékű, mun^aHédclmi beruházás az Ózdi Kohászaié Üzemrklien és .a villámosüzemm'l új női és férfi fürdő, öltöző épül. A ka rha mart óknál már befejezték az építkezést. Egy új elsősegei}*- nyujtóhely is épül. rzenki \iil több apró blifié. Az 1954-eS évre az Ózdi Kohászati üzentek 4 millió ötszázezer forint munkavédelmi beruházási összeget kapott. Ezzel biztosítják a dolgozók egészségének védelmét. Haladéktalanul gyorsítsák meg az etíelényi és puMi járás községei a tartaíékföldek megműveléséit Megyénk dolgozó parasztsága a kormányprogram megjelenése után még nagyobb kedvvel műveli a földeket. Sokezer dolgozó paraszt veit bérbe az állami tartalékföldekből. Mezőkeresztesen például komoly viia folyt azért, hogy kinek mennyit adjon a tanács, hogy mindenkinek jusson. Az edelénvi és a putnoki járásban azonban nem így áll a helyzet. Sem a járási, sem a községi tanátis nem gondoskodik kellően az állatni tartaléktőidéit megműveléséről. Az elmúlt évben is jónőhány hold föld mfáradt parlagon ezekben a járásokban. Ebben az évben feltétlen gondoskodjanak úgy a járási, mint a községi tanácsok a hibák kiküszöböléséről, hogy a jövő évi nagyobb termés elérése érdekében minden talpalatnyi földet megműveljenek. Javult a* aeél minősege « tliósgjTÖf** martinban Csütörtökön újból egyetlen délkoreai hadifogoly sem kérte hazatelepítését Koszon (Uj Kína) A demilitarizált övezet északi részében lévő Szongkokni táborban csütör tökön. — a délkoreai hadifoglyok sorában ^végzett felvilágosítás második napján — az amerikai félnek ismét nem sikerült egyetlen hadifoglyot sem rábeszélnie arra, hogy visszatérjen Dél-Koreába. A csütörtöki felvilágosításon megjelent mind a 30 hadifogoly úgy határozott, hogy nem tér vissza Dél-Koreába. A felvilágosítást végző liszinmanista tisztek csütörtökön délután felhagytak a hanglemezre vett. üzenetek lejátszó sával a hadifoglyok előtt. Nyilvánvalóan rájöttek, hogy semmiféle grama fon, vagy amerikai gazdáik bármilyen nás készüléke sem képes rábírni a ha ’[foglyokat arra, hogy visszatérjenek . délkoreai rabszolgaságba. A hadifoglyok fegyelmezettsége és higgadtsága kivívta a felvilágositó-sát- rakban működő semleges albizottságok indiai elnökének elismerését. Az egyik felvilágosító-sátorban egy liszinmanista tiszt azzal próbált megnyerni egy hadifoglyot, hogy az amerikai uralom alatt álló Dél-Koréát »szabad és demokratikus országnak« tüntette fel, ahol »mindenkinek szava zatl joga van«. Arra azonban már nem tudott mit válaszolni, amikor a hadifogoly így vágott vissza: »Dél-Koreában éltem. Amikor a szavazóurnához lép tern, sok felfegyverzett rendőr kisérte figyelemmel minden mozdulatomat. Ezt nevezi ön szabadságnak és demokráciának?» (MTI) \ vasút élenjáró dolgozói A MÁV miskolci kocsihivatajának dől- gozói november 27 én termelési értekezletet tartottak. Az előadó Farkas Miklós éh-társ a kocsihivata! vezetője beszámolójában dicséretben részesítette az élenjáró, példamutató vasutas dolgozókat. Kiemelkedő eredményt értek el: Marad» József vonórúdjavító kovács, aki 160 százalékot ért el, Szilágyi Sándor festő, Szmetán Sándor lakatos, Tamás Lajos kocsivizs- gá!ó, Tóth Magdolna kocsitisztító és még többen mások, akik előirányzatukat magarán túlszárnyalták. KELEMEN IMRE levelező, miskolci fűtőház A diósgyőri martinászok — bár no vemberről adósai maradtak népgazdaságunknak — minőségileg kiváló eredményt mutattak fel. A kernen, vések és az öntőcsarnoki dolgozók szívügyüknek tekintették a Központi Vezetőség októberi határozatát, amely szerint a kohászat legfontosabb feladata a minőség megjavítása. Erre a határozatra a diósgyőri martinászok novemberben 96.6 százalékos minőségi termeléssel válaszoltak. Ehhez hasonló, 3.4 százalékos havi alacsony selejttel az idén még egyetlen hónapban sem dolgoztak. A Központi Vezetőség határozata után az öntőcsarnokban a műszaki és fizikai dolgozók példás összefogással a „sztahánovista üzem" címért indultak harcba. A műszakiak gondos és pontos munkára tanították a brigádok vezetőit. Az egyéni helyszíni oktatás sokat használt. A ■pászítók gondosabban helyezik be a dugót és a pontos zárást grafitporral ellenőrzik. Az Á-műszakon Vályi III. Nagy István, Gyuricskó József, a B-műszakon Szepesi József és Csordás Ferenc, a C-műszakon Csizmadia András és Lengyel Miklós pászítók egész hónapban hibátlanul dolgoztak Mind a hatan megérdemelten kaptak jó munkájukért 20C—200 forint jutalmat. A félportáldarusok fokozták a rendet ás tisztaságot, bár az utóbbi időben a MÁV hanyagsága miatt nem kaptak elegendő kocsit a hulladék elszállítására Az egy műszak alatt beállított Jrokiüák számát 30- ról 36-ra, az alsőöntések arányát az októberi 69 százalékról 76 százalékra, s az elsőosztályú hengerelhe- tőséget Is 5S.2 százalékról F3.9 százalékra fokozták. Általánosságban novemberben sokat fejlődtek, de tovább akarják javítani a minőséget. Elsősorban a rövid öntecsek számát akarják csökkenteni, amelyéket ne» ves2 át a durvahengermű. 0 megyei tanács közlekedési osztályának fsMsíyása Felhívjuk ax illetékesek figyelmét, hogy a ÍÍ3. s/,. miskolc—tomaaljui fö. közlekedési közút Sajószentpétcr és Kazincbarcika községek közötti szakaszat lezártuk. A forgalom a közúttal párhuzamos ferelön'on bonyolódik le. A feísödobsza és abaujszántót köz- uton a Fejsődobszí?, község Abaujszán- tő fejé cső végétöl cg.v kilométeres szakaszon a forgalom életveszélyes ai állandó csűszamlás miatt Ezen az útszakaszon csak lófogaíú járművek közlekedhetnek. MEGYEI TANÁCS KÖZI/EKKDÉSI OSZTÁLYA. A „Daily Mirror és a ,,Tribune(t a bermudai érteliesleirííi és a négy hatalmi tanácskozásokról London (MTI) A bermudai értekezlet kilátásaival foglalkozva, a „Daily Mirror** felteszi a kérdést vezércikkében: — Vájjon megértetheti-c Churchill Eisenhowcrral, hogy mit gondol az angol nép a világesemények alakulásáról? Az amerikai politika rémülettel tölt el bennünket. Az ég szerelmére, Eisenhower értsd ezt meg! Cimboráid: Csang Kaj-Sek és Li Szili Man — elrémítenek bennünket. McCarthvéklő! háborog a gyomrunk. Ismerd cl a kommunista Kínát, tartsunk négyhatalmi megbeszéléseket, ne szabotáld el ismét ezt a találkozót! .. A Bevanékhoz közelálló „Tribüne“ irja „Szétzúzott hazugság“ cím alatt: ..A jelek arra mutatnak, hogy létrejön a négyhatalmi konferencia. Ez alól még Dulles sem bújhat ki. Két héttel ezelőtt az angol sajtó nagyrésze azt hirdette, hogy a szovjet vezetők bereteszeltéU a kaput a tárgyalások előtt, lehetetlen leltételeket követelnek, nem akarnak konferenciát. Való tény az, hogy a nyu_ gáti külügyminiszterek nyilván félrevezették a világot a korábbi szovjet jegyzék értelmét illetően. A sajtó nem közölte annak szövegét, a jelentések hamis képet adtak tártál, máról. Most, hogy a konferenciát mégis megtartják, egyesek még mindig remélik, hogy kudareot fog vallani. így csak azok gondolkodnak, akik harcolnak bármely konferencia megtartása ellen. De egyszer már sikerült meghiúsítani a szabotőrök üzelmcit és ez újból sikerülni fog. Kísenhowcr sajlóépfekezlele lembevéve a Szovjetunió legutóbbi jegyzékét. Az elnök kitérő választ adott, kijelentve, hogy sok mindent kell még tenni, míg egy ilyen értekezlet sorra kerülhet. A bermudai értekezletet érintve Eisenhower közölte: hogy az amerikai küldöttségnek „Nagyon sok dolga lesz’’, hogy a Churchillel és Laniellel folytatandó tárgyalások a kérdések kölcsönös jó megértésé-1 hez vezessenek. Az Egyesült Államok jövőévi költségvetését érintve, Eisenhower lényegében a katonai kiadások bár-* milyen csökkentése ellen szállt sik-< ra. EisenK&wer kijelentéseinek jelentős része a sajtóértekezleten az Egyesült Államok belső helyzetének kérdéseiről szólt, különösen a „kommunizmus elleni harcról az Egyesült Államokban“ (vagyis az ország haladó elemeinek üldözéséről). Eisenhower szavaiból látható, hogy a haladó elemek üldözése tovább fog folyni. Szavai szerint az Egyesült Államok kormányának jóval az ’954-es választások előtt „sikerül a kommunisták eltávolításában olyan sikert elérni a Brownell igazságügyminiszter által kidolgozott biztonsági program alapján, hogy a kommunistákat nem lehet majd többé komoly veszélynek tekinteni. Mint önök előtt már ismeretes, körülbelül 1500 olyan embert már eltávolítottak, akik veszélyt jelentettek a biztonságra“. „A legjobb módszer arra, hogy kirekesszük a felforgató elemeket kormányunkból — mondottá Eisenhower —. hogy elsősorban ne alkalmazzuk őket. A kormány folytatni fogja a kormányszervekben dolgozó valamennyi ilyen ember felkutatását, a kongresszusi bizottság által felfedett minden felforgató elemei pedig éppoly ' gyorsan el fognak távolítani, mint bárki mást.'1 (MTI) December 2-án, Eisenhower szokásos heti sajtóértekezletén azegyit tudósító megkérdezte Eisenhowert hogy mi a véleménye a Szovjetunió részvételével megtartandó négyhatalmi értekezlet kilátásairól, figyeMilyen az élet Linzben ? VI int a/. „Österreicbi- sebe Zeitung“ írja, Linz statisztikai hivatalának jelentése szerint n város lakosságának száma állandóan növekszik. Szeptemberben a lakosok száma 185.236 volt. Míg a lakosság létszáma egyre.., emelkedik, az építkezések szám« csökken. Szeptemberben az augusztusi 10 helyett már csak 4 lakóházat építettek. \ lakásínség hónapról hónapra növekszik. A városban sokezren karakókban laknak. A lakásínség következményeként csökken a házasság- kötések szánva. ]\r agymértekben nö- ^ vckodett a városban a fiatalkorúak nran- .Jkanélkölisége. A fiatalok vigasztalan, helyzete, a lakásínség, a munkanélküliség és az amerikai „kultúra“ behatolása a fiatalkorú bűnözök számának veszedelmes növekedéséhez vezet- Az augusztusi 5-tel szemben szeptemberben 19 fiú és leány került bíróság eléIII. Az első győzelmek után Albertte- lep visszaesett a régi tétlenségbe. Általános volt a bányászok keserűsége. Valahányszor a szomszédos üzemek dolgozóival találkoztak, minden esetben kelletlenül tűrték csipkelődéseiket: — Nagy legények, hiresek, hogy vagytok? Ráültetek a csiga hátára. Emiatt még az izsófalvi központi kultúrházat is elkerülték az albert- telepi bányászok. Mintha minden ellenük esküdne. Loy Árpád nem akart belenyugodni ebbe a helyzetbe. Magyarázott, kitartásra buzdította az embereket. És ha nem sikerült a meggyőzés, dühöngött és kettő helyett akart dolgozni. Nagyon bántotta önérzetét az a csúfos kudarc, hogy az ő bányájuk, ahonnét a magyar Sztahá- nov-mozgalom elindult, szégyenletesen lemaradt. Amikor pedig az újságban elolvasta Rákosi elvtárs tatabányai beszédét, nem tudott szabadulni a gondolattól: elvesztettük a becsületünket. Vájjon mit mondhatnak rólunk a szenetváró egyszerű emberek? Lám, Loy Árpád már erre is gongolt. Az emberekre, az egész országra. Ennyire tágult látóköre 1949 óta. Először csak közvetlen munkatársaira, azután az alberttelepi bányászokra és most már az egész népre gondolt. Újra meg újra végig betűzte a tatabányai beszédet... Többet és többet, napról-napra több szén kell... ma több, mint tegnap és holnap több, mint ma. — Mi lenne — és meghökkent a gondolattól —, ha én, az egyszerű bányász odaállnék a mérnökök elé, az ország bányászai elé, hogy termeljünk ma többet, mint tegnap? — Miért ne — vitatkozott magával. — Alexej Sztahánov is egyszerű bányász volt. Igen ám, de Sztahánov fiatalon kezdte, én pedig már megettem kenyerem javát. így töprengett Loy Árpád a hosz- szú téli estéken... No, és ha mégis előállsz? Az ötéves terv hónapről- hónapra több szenet kér. És ha a,' c 7tlb Szamos Rudolf: erttelepi fények csapat naponta csak negyed csillével ad többet és hónapról-hónapra csak egy százalékkal növeli teljesítményét ... De ezt előbb feltétlenül meg kell beszélni a párttal és a mérnökökkel. Loy Árpádban már titkon kialakult a jelszó. Amikor 1952. január 24-én meghívót hozott a postás. Az alberttelepi frontmestert Budapestre hívták a bányász szakszervezet tanácskozására. Mialatt a beszámolót hallgatta, Loy Árpád elgondolkozott, amikor a hozzászólásokra került a sor, hirtelen elhatározással jelentkezett. ... Kedves elvtársak! Nagyon szégyenlem, hogy bányánk csak 80 százalékos tervteljesítést ért el. Albert- telep nevét ismeri az ország és úgy emlegetik minden felé, mint a magyar Sztahánov-mozgalom szülőföldjét. Nem akarok sokat beszélni, de el kell mondanom, hogy nem nyugszom addig, amíg Alberttelep ismét nem kerül az élenjárók közé. Nem követtük az alberttelepi hagyományokat, ez igaz, megpihentünk a babérokon — ez is igaz... De most, ha hazamegyek, harcba viszem a frontomat, hogy ma többet termeljünk, mint tegnap és holnap többet, mint ma. Lelkes taps csattant fel a frontmester utolsó szavára. A tapsból és a feléje forduló tekintetekből Loy Árpád biztatást, széretetet érzett. A vonaton hazafelé mélyen töprengett. Olyasféle felelősséget érzett a 800 alberttelepi bányászért, mint annakidején, gyermekkorában anyjáért és árván maradt kistestvéreiért. Alighogy hazaért, nyomban pa. p‘rt, tintát keresett és szálkás betűkkel levelet írt Rákosi Mátyás elvtársnak: .......... Fogadom, hogy ezentúl az lesz a jelszavam; Termel ma többet, mint tegnap. Azért harcolok, hogy csapatom nap mint nap fokozatosan növelje széntermelését". Loy Árpád nem az Ígéretek embere. Amit egyszer elhatározott, mindig megvalósította. Felvillanó gondolatait szapora tettek követték. Nehezen várta a reggelt és kora hajnalban már az üzemirodában járt. Túl korán jött, várnia kellett. A percek kínos lassúsággal múltak, amíg végre reggel hatko: megérkezett a párttitkár, a főmérnök, az igazgató, a szakszervezeti titkár és néhány aknász. — Mi történt, Árpád? — kérdezte csodálkozva a párttitkár. — Úgy tudtam, hogy délutános vagy. — Délutános vagyok, de most már rátok várok egy órája. Túlságosan kényelmesek lettek az elvtársak. — Ne mondja Loy bácsi — nevetett a főmérnök. — Még a hajnal is messze jár és ez magának késő? •— Hát ha türelmetlenül várja az ember, mikor beszélhet fontos ügyben, bizony nehezen múlnak a percek. Márpedig én nagyon fontos dologról szeretnék veletek beszélni. — Akkor tán menjünk az én szobámba — javasolta az igazgató. A bánya vezetői kíváncsian várták, mit akarhat ez a nyughatatlan, folyton cselekedni vágyó ember. És Loy Árpád elmondta, mennyire szégyelte magát Budapesten. Beszélt a bánya lemaradásáról. A vezetők arca elkomolyodott. Azután beszélt a felemelkedés lehetőségéről és Rákosi elvtársnak írt leveléről. — Egyszóval, új mozgalma’ szeretnék indítani „Termelj ma többet, mint tegnap'1 jelszóval. — Mozgalmat? — Igen. Szeretném elérni, hogy a frontunk egy műszakban 500 csillét adjon és utána minden nap többet és többet. Ez a bányászok érdeke is. De vájjon kapunk-e hozzá megfelelő műszaki segítséget? ■— Vegyük talán sorra először a lehetőségeket — kezdte a főmérnök. — De Loy Árpád félbeszakította: — Először talán hadd mondjam még el, hogyan képzelem én a mozgalom feltételeit. Véleményem szerint mindenekelőtt alaposan meg kell szervezni az ürescsille- és bányafa- ellátást. Ezzel van a legtöbb bajunk. Azután körül kell néznünk, menynyire használjuk ki gépeinket és emellett erősíteni kell a politikai munkát, hogy csökkentsük az igazolatlan műszakmulasztások számát. Fia minden megtörtéht, biztos lesz a győzelmünk is. A főmérnök közben papírt és ceruzát vett elő és amíg a frontmestert hallgatta, számokat jegyzett a papírra. A számok mellé egy vázlatos diagrammot is készített, s amikor Loy Árpád befejezte, a főmérnök tréfásan megjegyezte: — Árpád bácsi ugyancsak felfrissíti agyműködésünket. Most törhetjük a fejünket mi is, mert lám, megelőzött bennünket, előbb gondolt a ciklusra, mint mi. Hiszen a jelszó megvalósítása ciklus nélkül elképzelhetetlen ... Én úgy látom elvtársak. hogy ez a mozgalom határtalan fejlődési lehetőségeket nyit meg előttünk. A pártvezetőség és a bánya vezetői felismerték a kezdeményezés nagy jelentőségét és megígérték Loy Árpádnak, hogy minden erővel segítik sikerre vinni Alberttelepen a ..Termelj ma többet, mint tegnap" mozgalmat. A pártvezetőség még aznap röp- gyűlésre hívta a bányászokat. A röp. gyűlésen Loy Árpád lelkesedéssel Készéit munkatársainak a szénterme- 'és rendkívüli fontosságáról és a kemény, harcokban megedzett alberttelepi bányászok kötelességeiről. — Ne tűrjük a lemaradást, elvtársak! Termeljünk ma többet, mint tegnap. {Folytatjuk.! ^ 0 (Sri " st »ti . ‘M- >■* í yyyy Szürke és kék csíkos KAMGARN öitöny Ara: 1.180 __Ft Kapható: Áruházakban, szaküzletekben! "•VT einrcg a létfciNJtar - tási költségek tíz- százalékos emelkedését vallotta be a statisztikai hivatal Salzburgban. A linzi statisztikai hivatal jelentésében ugyanakkor „kis“ áremelkedésről be- j szél. Ibiiét, hogy ez, az áremelkedés -s- írja az] ..Österreichische Zeit-• ung“ — az állami statisztikusok szemében] „kis” összegnek tűnik, de; az osztrák lakosság zömét súlyosan érinti, főleg « munkásokat, alkalmazottakat, kiskereskedőket és kispárnátokat. Az Ózdi Kohászati Üzemekben fokozatosan megkezdték a munkavédelmi építkezéseket. így például a pályafenntar- t ásnál, a közlekedésnél, a kazánkovácsmühelyben
