Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-04 / 284. szám

Pcuíek, 1953. december 1. ÉSZAK MAGYARORSZÁG 3 SÜTŐ JÁNOS: ...EGY A CÉL, A TÖBB ACÉL! iHiiimiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiimiiimiiiiiiiiimiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiimimiiimiiiiiiNiiiinmiimiiiiiimuiimmmiiuniiiiimiiiimimiiiiiiiiiiuiiiinimniiiiiim Az öntőcsarnokban mef tuzeseI^ az önte­csek, de a kemenceben már újabb adag acél fő. Akárhogyan is csikorognak a daruk, zúgnak a gépek, az irányító hang mégis túl­harsogja ezt. — Rá! — még 120 lapáttal fiúk, — hadd puhul- jon! Vigyázz, váltok! Odébb hosszú vasrúddal éppen most lyukasztottak ki egy kemencét és a kitörő folyékony acél bíborfény­be borította az öntőcsarnokot. Emilt fürge kőműve­sek bélelik az üstöket, amott pedig most húzzák fel a kemence ajtaját. A berakást végzik. A III. kemencé­ben viharzik az acél. Dolgozik a carbon. De hiába erőszakoskodik. A kemence előtt lapát lapátot ér. El- lentállnak a dühöngő acélnak. Vájjon kik dolgozhatnak itt? Bizonyára nem akár­kik. Egytől-egyig keménykötésü, derék DISZ-fiatalok. Ezt bizonyítja a kemence rendje, a pontos munka, a mosoly, az öröm, de ezt bizonyítják az elért eredmé­nyek is. A !», rí M.l.Al., elvtárs, a martinacélmű DISZ­ovak Mihály titkára’ mosolygó arccal áu meg a kapcsolótábla mellett. Rövid pillantással végig­méri a brigád valamennyi tagját, majd int a brigád­vezetőnek. — Leskó elvtárs, csak egy szóra!... csak annyit akarok mondani, hogy 82 tonna acél és befe­jezitek éves terveteket. Leskó elvtárs komoly, szorgalmas ember. Nem most került az üzemhez, nagyon jó szakember. Ahogy ezt a szót meghallja, arca elkomolyodik. Elkapja a DISZ-titkár kezét, erősen megszorítja és csak ennyit mond: — Sohsem hittem volna... egy hónappal hama­rabb. Hirtelen megfordul és hosszú füttyel magához inti a fiúkat. __ Fiúk! még 82 tonna acél és befejezzük eves tervünket. Rajta hát a régi jelszavunkkal „...egy a cél, a több acél!“ . A DISZ-titkár szemét egy percig^ sem veszi le a brigád kiváló tagjáról, Hárskúti Istvánról, aki bámu­latos ügyességgel dolgozik. Alig, hogy leveszi a próbát, keze máris a piros gombon. A kemencében izzó, folyé­kony acélt figyeli. Valami gyanúsat észlel. — Masszát ide!... masszát fiúk! Nem lehet hagy­ni, hogy a kemence falának baja essék. Hiszen ez ko­moly kiesést jelentene, már pedig a termelőszövetke­zetek, az egyénileg dolgozó parasztok várják a több ekevasat, ekét, az egyéb mezőgazdasági gépalkatrészt. A bányák a több csillét, a több bányasint. — Ezek a gondolatok forognak az agyában. 4~ jitnlsn °rában már-már úgy látszik, hogy Uiuisu rnűszakváltásig nem tudják leön­teni az adagot. Leskó Lajos elvtárs izgatott. Meny- hárdt Sándor, a brigád legfiatalabb tagja azonban nem adja fel a reményt. — Ennek az adagnak műszakig le kell mennie, ha bármi történik is. Ebből nem engedünk ... gázt rá! Már be is nyomja a piros gombot és a gázjelző muta­tója emelkedni kezd öt... tizenöt, harminc perc. Már csak egy félóra van műszakváltásig. A kapcsolótábla felett megszólal a telefon, Leskó elvtárs idegesen emeli füléhez a kagylót. — Halló!... Halló!... Vegyműhely. Itt a III. kemencétől Leskó brigádvezető. Tessék! Hogy az adag jó, le lehet önteni? Igen. Értem! Pesta!... Pesta!... Nézz szét hátul, aztán jelezz! Öntünk!... _ ..... Mire a szerszámokat odakészítik, a váltás is meg- érkezik: A két brigád, mint egy testvér, egyszerre haj­lik le a szurőrúdért. Egyszerre jön ki szájukon a hang — hó...ó...hó.„ rukk'... hórukk!... — és a kemen­céből ömlik a folyékony acél. Re«gel hat óra! A martinacélmu DISZ-titkara a telefon“meUett áll. Halló!... Megyei DISZ-bizottsag... Itt Novák, a közbeeső DISZ-titkár — jelentem, hogy a III. kemence ma reggel félhatra befejezte eves terve . r * brigádjának tagjai pedig boldog LCStiO LajOS mosollyal lépnek ki a gyár ka­puján, mint az éves terv teljesítésének győztesei. Koreában — a fegyverssiinet megkötése után Egy példamutató népbolt A napokban kint jártam az új­diósgyőri 13I-es számú népboltban. Jóleső érzés töltött el, amikor lát­tam, hogy a népbolt dolgozói milyen udvariasan szolgálnak ki, milyen szívesen fogadják a vásárlókat és igényeik legmesszebbmenő kielégíté­sére törekszenek. A bolt vezetője, Szilvásiné elvtárs példamutatóan látja el feladatát, az üzletben rend, tisztaság van, a vásárlók mindegyi­ke megelégedettén távozik, a boltból. Kövessék Miskolc kereskedelmi dolgozói az újdiósgyőri népbolt dol­gozóinak példáját! SKALRIK LAJOSNÉ Miskolc. A KOMSZOMOL BIZOTTSÁG ÜLÉSE A képen: a moszkvai vasúti technikum komszomolistái megbírálják Izalij Tyimasko (baloldalon áll) második osztályos tanuló felvételi kérel­mét a Komszomolba. Gyors ütemben javítják a gépeket az újcsanálosi traktoristák Nagyszerű eredményeket ért el az újcsanálosi gépállomás mind az évi, mind pedig az őszi kampány­tervének teljesítésében. Előirányza­tát nemcsak globálisan, hanem rész­leteiben is 100 százalékra teljesítet­te. Körülbelül két hete a gépállomás szerelői és traktoristái közös erővel megkezdték a tavaszi munkákra va­ló felkészülést, a gépek kijavítását. Három erőgépet, két ekefelszerelést, két tárcsát, egy vetőgépet és három cséplőgépet munkára kész állapotba helyeztek. Hat erőgépet és két csép# lőgépet most raknak össze. Kiváló munkát végez Molnár Já-i nos és , Payer István szerelő brigádé ja, dicséretet érdemel Kiss János traktoros, aki a gépek kijavításán ban is példát mutat dolgozó társai-? nak. Kimagasló teljesítmények as ormosbányai III. aknában Nemrég jelentettük, hogy az or­mosbányai III. akna dolgozói befe­jeztek éves tervüket, s további 12 ezer tonna tervcnfelüli szén fel- szinrehozását vállalták évvégéig. A III. akna dolgozói becsülettel állják szavukat. Ezt bizonyítja a decem­tj győzelem az ózdi martinban A martin dolgozói az elmúlt hónap­ban jól harcoltak a tervek maradékta­lan teljesítéséért. A martinászok egy­mással versenyezve nap, mint nap túl­teljesítették előírásukat, így őrlék el, hogy novemberben közel 610 tonnával többet termeltek az előirányzatnál. Az ózdi martinászok bebizonyították, hogy szívügyüknek tekintik a kor­mányprogram megvalósítását. A ver­senyben a XI. kemence tört az élre, nagy része van abban, hogy Ilyen nagymennyiségű acélt termeltek. Üdvözöljük , o. hős martinászokat, akik ebben a -hónapban is túlszárnyal­ják tervüket. bér 2-án elért kimagasló eredmény* is. Hornyák János brigádja 151.9 százalékra. Kiss Sándor brigádja 137.5 százalékra teljesítette napi elő* irányzatát. December 2-án a magyar válogatott labdarúgócsapat londoni győzelmének tiszteletére ..sport-mű* szakot“ tartottak a III. akna dolgos zói. Átlagos teljesítményük — a nagy győzelemhez méltóan — 127 százas lék volt. Az V-ös akna dolgozói még a IIL aknát is megelőzték. Győztes labdas rűgóink hazaérkezését kiváló teljes sítménnyel köszöntötték. Burkus 1st* ván brigádja 176 5 és Fényes Béla brigádja 174.3 százalékkal az élre tört. A képen: Koreai és kínai vasutasok helyreállítják a Koszon közelében lévő szétrombolt vasúti hidat. A „TAKARÉKOS“ EMBER TIT atalrrsas tasli csats tant el Lacika ká­liéra. — Adta tékozló min- dettit ennek a kölyöknek!-— mondta Takaros Tó­dor. — Hányszor mond­tam már, hogy a w. c­ben ne hagyd égve a lámpát- Ki győz rátok keresni, — dörögte most már az egész családnak — Pocsékolók! Ezután vetkezni kez­dett. Lehúzta a bakan­csát, a bejáróruhát. A megszeppent család min­denben igyekezett a mérges apának kedvébe járni. Hozták a papu­csot, ez estebéd már ott ]>árolgott az asztalon. A feleség félve jegyezte meg: — Mindjárt liét óra, — egészen besötétedett mire hazaértél. HP ermelési érte- * kéziét volt! — válaszolt kedvetlenül. Közben már a levest szűrösöké. — Mi az? — kapta fel a fejét hirtelen. — A rádió meg kinek böm­böl a másik szobában? — a falnak? — Hányszor mondtam ■—1 kezdte újból —, hogy a rádiót feleslegesen ne bömböltessétek. Ne po­csékoljátok az áramot. Elsején nem bírom a vil­lanyszámlát kifizetni. Csend! Ez az este végkép el­romlott. A levegő barát­ságtalanná vált. Míg a családfő átbön­gészte az újságot, a töb­biek csak suttogva be­szélteik. — Na feküdjünk le, — jelentette ki végül Takaros Tódor — leg alább az ember addig nem mérgelődik, míg al­szik. A z ágyban még ok­J- *- tató félórát tartott a takarékosságról. — Takarékoskodni kell mindennel, anyaggal, idő­vel, pénzzel. így halad az emlicr. A pocsékolás kár, hátramaradás. Aki a ki­csit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. Fil­lérből lesz a forint. ■— S ami közmondás eszébe jutott, egy szuszra mind elsorolta. r j ^ akaros Tódor felhat-■- kor már blokkolt. Leváltotta az éjjelest, át vette a mimikát, aztán nekikészülődött dolgozni Miután átvizsgálta gé­pét, elhatározta, hogy először szépen leolajoz mindent. De bizony olaj nem volt. Felkapott^ egy kannát a sarokból és a raktárba sietett. Ott tele mérték. Visszafelé félúton sem járhatott, amikor futva valaki utolérte. — Hé, jóember! Lyu­kas a kamarája. Végigcsor- gaitja az olajat. Takaros mérgesen, fél­vállról szólt vissza: — Bántja a szemét? Hunyja be. ^ zegény figyelmez- tető a durva vá­laszra először szólni sem tudott. De aztán néni maradt adós. — Vegye tudomásul, hogy igenis bántja a sze mem és az ilyen pocséko lás felett nem szoktam szemet'húmym. Amíg vitatkoztak,^ a lyukas kannából vígan csörgedezett a földre az olaj. — Nem a magáé fo­lyik, — vágott vissza Takaros. —• Akkor prédikáljon, ha a magáét- pocséko­lom. — Micsoda? — vála­szolt amaz vissza..— Hát idefigyeljen tisztek „szaktárs"! Ez az olaj az enyém és ml ml nyá­junké- Mintahogy a gép­gyár is az. Egyáltalán szokott maga újságot ol­vasni? Hallott már vala­mit a közösségi tulajdon­ról, a szocialista tulajdon védelméről, a takarékos­ságról ? I/- őzben a művezető is előkerült, mert vi­tatkozásuk felverte az egész műhelyt. Addig az olaj végkép kifolyt. A művezető előszót az olajtócsára pillantott, majd Takarosra. Az ma­gyarázkodni próbált, de hasztalan. Otthagyták. Takaros mérgesen a fejebóbjára nyomta a micisapkát s úgy az orra alatt mormogta: — Takarékoskodjak?! •— Mi az a csepp olaj, ami elfolyt, — semmi! S micsoda hűhót csapnak belőle. (Kedves olvasó! Ugye ismer ilyen embero- ket? Megkérjük, ta­nítsa meg őket takaré­koskodni a közösség vagyonával úgy ahogy azt a magukéval teszik.) (B. I.)„ Utalt vfrtytyfee*** Hiúk Kolozsvári András tokaji trabtorista tervteljesítése? Gépállomásaink dolgozói, elsősor­ban a traktoristák kemény harcot folytatnak a magasabb termésered­mények eléréséért, a mélyszántás gyors befejezéséért. Traktoristáink túlnyomó része megértette, hogy a még szebb, a gazdagabb élet építése, a termelőszövetkezetek megszilárdí­tása és a kormány programjának megvalósítása nem kismértékben az ő rossz, vagy jó munkájuktól függ. Ezért végeznek dicséretreméltó munkát a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok földjén. Itt még titok , ■ , Lapunkban rendszeresen közlünk cikket azokról a gépállomásokról és azokról a traktoristákról, akik mély­szántási tervüket jól teljesítik. Ezt azért tesszük, hogy még jobb mun­kára serkentsük őket és hogy me­gyénk minden dolgozója megismerje azokat a traktoristákat, akik.vállvet­ve harcolnak az életszínvonal emelé­séért, kormányunk programjának mielőbbi megvalósításáért. A tokaji gépállomás is az élenjá­rók közé tartozik, mélyszántási ter­vét már 103 százalékra teljesítette. Ez igen szép eredmény, ami arra enged következtetni, hogy a gépál­lomáson nem egy kiváló traktorista dolgozik, nem egy kiváló szerelő se­gíti elő a traktorlsták munkáját. Úgy gondoltuk, hogy beszélünk a tokaji gépállomással, megtudjuk; melyik traktorista a legkiválóbb a mélyszántási terv teljesítésében. A telefon csengett, hívásunkra a tokaji gépállomás jelentkezett. Szom­bati elvtárs azt a felvilágosítást ad­ta, hogy ő csak két napja van a gép­állomáson, de mindjárt a telefonhoz hívja Tóth Mária bérelszámolót, mert ő jól ismeri a traktoristák tervteljesítését és fizetését. Ekkor a telefonba a következőket hallottuk: Tóth Mária kijelentette, hogy tele­fonba tervszámot nem adhatnak. Ez már konspiráció . ■. — De lássa be az elvtársnő, ez nem titok, mert amit telefonon kér­dezünk, az meg fog jelenni az új­ságban, de különben a kohászok és a bányászok tervteljesítését is kö­zöljük...! Nem kell agyon konspi- rálni a dolgokat — így próbáltam meggyőzni az elvtársnőt, míg vé­gül belátta, hogy tényleg nem titok, ha a gépállomás eredményeiről, a traktoristák tervteljesítéséről érdek­lődünk. Azután elmondotta, hogy a gépál­lomás legkiválóbb dolgozója Kolozs­vári András traktorista, aki éves tervét 100 és őszi kampánytervét már több mint 150 százalékra telje­sítette. Elmondotta, hogy Kolozsvári András nőtlen, 27 éves, példamutató kommunista, a múlt hónapban 2500 Az Északmagyarország december 1-i számában a Tollhegy rovatban megjelent „Hideg zuhany, hideg víz“ című cikkre a következőket közlöm: Igaza van a vendégnek, amikor sérelmezi a fürdő hideg vi­zét. Már szeptember 15-én levelet Írtam illetékes felettes hatóságok­nak, hogy mielőbb intézkedjenek a fürdő fűtőanyag ellátásáról. Felkerestem levelemmel a köny- nyűipari minisztériumot is megír­tam, hogy a kiutalt szén mennyi­sége kevés, minősége rossz. Október 18-án a fedett uszodát szén hiánya miatt kénytelen vol­tam bezárni. Erről értesítettem az illetékeseket is. mire november végére felemelték a szén mennyi­forintot keresett és 1950-től dolgos zik a gépállomáson. Egyszóval a végén mindent elmondott Tóth Más ria, még azt is, amit nem kérdez-# tünk tőle. ... és végül? Na, ugye, hogy nem titok Kolozss vári András traktorista tervteljesítés se? Nem titok,-mert ime itt van az újságban és most üdvözöljük a kis váló harcost, aki nem is tudja; mi-# lyen nehéz volt megtudni, hogy büsz# kék rá a gépállomás dolgozói. Arra kérjük Tóth Máriát, hogy a jövős ben ne titkolja el a tervteljesítéses két, mert abban, hogy a gépállomás élenjár, úgy gondoljuk, heki is része van. Ne titkolja el az eredményeket, legyen büszke az élenjárókra és ses gítse jobban a megyei pártbizottság lapját az élenjárók népszerűsítésé* ben. Sz. L, ségéf, de olyan szenet adtak, amelynek a kalóriaértéke magas ugyan, de a fürdő kazánjában használni nem lehet. Igen helytelen, hogy a borsodi szénmedence kellős közepén mesz- szi területről hozott rosszabb mi­nőségű fűtőanyagot utalnak ki. Ilyen szénellátás mellett a fürdő- vállalatot üzemeltetni nem lehet, mert egy nyolcórás műszakon a rendes négy-öt salakolás mellett 13-szor kell salakolni a kazánban. Jóminőségű szenet kérünk, kellő mennyiségben, s ha megkapjuk, akkor a fürdőben lesz meleg víz, megszűnnek a jogos panaszok­BALOGH ISTVÁN Miskolci Fürdő V. ig, Esért nincs meleg vís a miskolci fürdőben *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents