Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-01 / 281. szám

17-90 ESZAKMAGMRORSZÄG r D pártszervezetek feladatai MTH intézeteinkben Tiz perc az ózdi könyvtárban Az első békekölcsön húzásának nyeremény listája J AZ MDP BORSOD-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP3A IX. évfolyam 281. szaró Ara 5Ü fillér Miskolc, 15)53 december 1, kedd ÚJABB GOMBOS!® ÁS BANYÁSZAiMUlSi "V Szénbányászok ... vájárok ... Egész dolgozó népünk tisztelettel, megbecsüléssel beszél róluk. A szo­cialista építőmunka legelső vona­lában harcolnak ők. Szenet adnak a hazának. Szinte minden mozdu­latuk, minden csákányütés. minden lapát szén, melyet utnakindítanak a tárnák mélyéről — egy-egy szívdobbanását jelenti új éltünk­nek, Indulni kell a munkagépnek. Szén kell hozzá! Száguldania kell a vonatszerelvénynek. Szén kell hozzá! Villanyra van szüksége a falunak. Szén kell hozzá! Szén ... szén... és szén. Ej, felszabadult életünk első pillanatától hányszor hallottuk már e szinte szállóigévé vált mondatot: „Több szenet a hazának!“ Azt azonban mindnyá­jan tudjuk, hogy egy-egy ilyen felhívás sohasem talált közönyre bányászaink körében. Több szén kellett? Több szenet adtak. Vájá­rok, csillések. szállítómunkások minden nap azzal az elhatározás­sal szálltak alá a föld mélyébe: — ma többet kell termelnünk, mint tegnap. S elhatározásukat mindig tett követte. Hőstett! Egész dol­gozó népünk egyre inkább meg­tanulta becsülni a bányászokat. Szénbányászaink megbecsülése sohasem maradt csupán a szava­kon és érzéseken alapuló megbe­csülés. Pártunk, kormányunk — ahogy azt bányászaink tették a néppel, a hazával szemben — tet­tekben — az életszínvonal emelé­sében, a körültekintő emberi gon­doskodás állandó gyakorlásában — mondott köszönetét a szocia­lista építőmunka e hős élharcosai­nak. A széncsata legkeményebb, leg­első harcosat, a vájárok ráa már azzal a megelégedett érzéssel száll­nak le munkahelyükre, hogy pár­tunk és kormányunk ismét tettek­ben, életszínvonaluk emelésében juttatta kifejezésre a szénbányá­szok iránti szcrctetét, megbecsülé­sét. Mit jelent bányászainknak, a bányászcsaládoknak ez a megbe­csülés? Országos viszonylatban 1'' százalékkal emeli vájáraink kere setét. Eddig csak a százon felü’ százalékért részesültek progresszi bérezésben vájáraink, norma nfelii1 másfélszeres bérezésben. Az ú premizálási rendszer azt jelenti hogy az alapszenet termelő üze meltnél 90, a nem alapszenet ter­melő üzemeknél 95 százaléktól fe! felé minden százalékért már két­szeres, a normánfelüli minden százalékért pedig háromszoros bé­rezést kapnak vájáraink. Ez az új bérezési rendszer arra ösztönzi bá­nyászainkat, hogy mind több és több szenet adjanak a hazának, mind magasabb és magasabb tel­jesítményt érjenek el. Ugyanak­kor új, korszerű bértarifát dolgoz­tak ki a kisegítőszemélyzet részé­re is. Ez átlagosan 15 százalékos béremelést jelent. Gondoskodik kormányunk arról is, hogy min­den bányaüzemben a legmegfele­lőbb műszaki feltételek álljanak bányászaink rendelkezésére, meg­szűnjenek a termelésre ma még zavarólag ható hiányosságok. Napjainkban pártunk és kormá­nyunk programja azt a felelősség­teljes feladatot bízta ránk, hogy a nehézipar fejlesztését lelassítva, szilárdítsuk meg eddigi eredmé­nyeinket. Nem könnyű, de szép és felelősségteljes feladat ez. Ebben a munkában, harcban ismét szén­bányászainknak kell elfoglalniuk az első vonalakat. Sok és jó szénre van szüksége az üzemeknek, gyá­raknak, a vasútnak, egész dolgozó népünknek. Ez azt jelenti, hogy hazánk minden bányaüzemében ke­ményen meg kell ragadni a fejtő­gép indítókarját, a csákány nyelét. A műszakiak, mérnökök, vájárok cs a kisegítőszemélyzet munkája között olyan egységet kell terem­teni, amely kizárja a termelés csökkenésének legkisebb lehetősé­gét is. Megyénk számos bányaüze­me kövesse Mártabánya, Somsály példáját, hogy a terv maradékta­lan teljesítésével, túlteljesítésével biztosítsa nehéz- és könnyűiparunk zavartalan szénellátását, eredmé­nyes munkáját. Bányászok! Vájárok! Adjatok méltó feleletet pártunk, kormá­nyunk szerető gondoskodására! MI TÖRTÉNIK BORSODBAN II meyye leglobls kohász üzeme az ózdi martin Ózd-Diósgyőr kohászati üzemei­nek versenyében a legjobb ered­ményt az ózdi martinászok érték el. November 20.án 102.1, novem­ber 29-én 105.4 százalékra teljesí­tették a napi tervet. A havi terv­ben is jóval 100 százalék felett áll­Továbbra is az Ózdi Szésibárcvá'Za i Trösz? vgzet Az Ózdi és a Borsodi Szénbá­nyászati Tröszt hagyományos vetélkedésében, már hosszabb ideje az ózdiak vezetnek. Nap­jainkban tovább szilárdították első helyüket. Az ózdi tröszt no­vember 29-ig havi tervét 1001 százalékra teljesítette, a borsodi tröszt S5.9 százaléknál tart. nak. Eredményük értékét növeli, hogy az ózdi martinkemencék azt gyártanak, amire a népgazdaság­nak szüksége van. Jóminőségű acélt adnak a kormányprogram megvalósításához. A liorsodnádaecli Lemezgyár példája A Borsodnádasdi Lemezgyár dol­gozói joggal büszkék eredményeikre. November 29-ig az acélmű havi ter­vét 110 százalékra, a hengermű 101.7 százalékra teljesítette. Nagyszerű tet­tük méltó válasz a dolgozókról való fokozottabb gondoskodásra. A gönci földművesszövetkecetben (Tudósítónktól.) Szerte a megyében új belépőkkel erősödnek földművesszövetkezeteink. A gönci földmű vesszővé kezet be I az elmúlt hónapban 9195 forint rész­jegyet fizettek be a dolgozó parasz­tok. Október hónapban csupán zo­máncozott tűzhelybő' 36 darabot vá­sároltak a község lakói, emellett több rádiót és kerékoárt vettek a szövetkezet boltjában. A gönci dolgozó parasztok azt ké­rik a nagykereskedelmi vállalatok­tól, hogy a jövőben több csizmát és férfi esőkabátot szállítsanak a szö­vetkezetnek, mert ezekből a cikkek­ből még mindig kevés kapható a földművesszövetkezetben. FEHÉR FERENC Gönc. ÜZEMI LAPJAINK ÍRJÁK IWUVUWWWl GÉPGYÁRI MUNKÁS A lap november 26-i számában az első oldalon közli, hogy a DIMÁVAG Gépgyár rúgóüzeme 113.4 százalékra teljesítette a novemberi második de­kád tervét. A dolgozók vállalták, hogy a Wilhelm Pieck gyár részére december 31-én leszállítják a meg­rendelt rugókat. Vállalásukat októ­ber 30-ra becsülettel teljesítették. Az üzem dolgozói most elhatározták, hogy december 15-ig elkészítik azt a 230 kocsihoz szükséges rúgót, amit december 31-re Ígértek meg. DIÓSGYŐRI KOHÁSZ Aki Tornaszeníandráson élenjár a beadásban Tornapzctitaud rás köz­ségben az áldandó bízott" ság elnöke Tóth Bertalan középpanaszt. 12 holdon gazdálkodik, földjét pél­dásan megműveli. Gondos, hozzáértő gazda, akihez sokan elmennek tanács­ért. Jó hírneve eljut mesz- py.ire. -túl a község hatá­rán. A kapások beadását ez évben is egyidöben kezdte meg a betakarítás­sal. Nem okoz már gon­dot neki a tojás, baromfi és egyéb termék lieadása, mert az utolsó dekáig rendezte már kötelezett­ségét. Példamutatásával ser- kfmtőleg hat a falu többi dolgozó parasztjaim. Tóth Bertalan nemcsak a begyűjtési tervek telje1 bitesében jár elől, hanem példát mutat az őszi mimikában is. Tudja, hogy a korai vetéssel, a föld jó megművelésével jövőre is bő term'-st takaríthat be és továbbra is példásan teljesítheti beadási köte­lezettségét. Munkagy vizelem Pu'nokon A -pulnoki bámjaüzem fenntartási csapata, a Béke-sikló alatti fővonal ki­bővítését, a vállalt december fő. he­lyeit, november 25-re befejezte. Ezzel megkönnyítették a Béke-siltló i'wescsil- lével. való ellátáséit. A Lászka-brigád nagyszerű példát mutatott, hogyan kell harcolni, a jólét programja megvaló­sításáért. Vi népbolt a mis‘ ofí*í SztúHn-úton Néhány hete új népbolt nyílt a Sztá­lin úton. nem messze a régi vámtól. Bő­séges áruraktára a dolgozók igényeinek legmesszebbmenő kielégítését szolgálja. A Sztálin úti bérházak lakói Köszönik az új, nagyszerű, tiszta népboltot. Uj áruféleségek a mezőcsáti járás szövetkezeti boltjaiban Még ebben az évben három új szö­vetkezeti bolt nyílik a mezőcsáti já­rásban: egy Mezőcsáton, egy' Igrici­ben, egy pedig a keselyűhalmi álla­mi gazdaságban. Azonban nemcsak a boltok száma, hanem a választék is nőtt. Több olyan közszükségleti cikket és vasárut is lehet kapni a mezőcsáti boltokban, amelyeket ez- idáig nem árusítottak. Például rizst, kocsitengelyt, olcsó kartonárut. Hiá­nyolják azonban a dolgozó parasz­tok, hogy a kocsitengelyt csak páro­sával árusítják. Ezt a bürokratikus eljárást a MÉSZÖV haladéktalanul szüntesse meg. MunkagyözeSmek születnek Samsályan Egyre eredményesebben harcolnak az éves terv atáridő előtti teljesítéséért a somsályi bányászok, különösen szép eredményt értek el a frontbrigádok, ulyás Sándor brigádja 138 százalékra, Fogta János dgádja 110 százalékra teljesítette napi előirányzatát. V többi brigádok is mind 100 százalékon felül telje- ítették napi tervüket. Vasárnap a somsályi bányászok öbb mint 850 tonna szenet hoztak a felszínre. Ha ovábbra is így dolgoznak, minden esélyük megvan arra, hogy határidő előtt, december 21-re befejezik éves tervüket. Családi házakat építenek termelőszövetkezeteink tagjai Az aszalói Szabadság termelőcsoportban 18, a szikszói Vörös Csillagban 29, a léhi Vörös Fény tszcs- ben 12, a kázsmárki Szabadságban 10, az ongai Uj Ba­rázda tszcs-ben 11, a rásonysápberencsi Szabadság ter­melőcsoportban pedig 11 tag épít új csajádi házat. Ezek a tények mind azt igazolják, hogy a terme­lőszövetkezeti tagok jómódban élnek, pártunk és kor­mányunk támogatásával bizakodva néznek a jövőbe. A Lenin Kohászati Művek üzemi lapja örömmel jelenti, hogy a III. negyedévben 130 dolgozó nyerte el a sztahánovista kitüntetést, vagy okle­velet, 10 dolgozó pedig sztahanovista- jelvényt kapott. ÓZDI VASAS Az Ózdi Kohászati Üzemek újság­ja ..Eredmények sorokban" című cik­kében példaképül állítja a gyár dol­gozói elé Bredár József hengerész­brigádját. A durvahengerdében dol­gozó brigád már több mint 127 szá­zaléknál tart terve teljesítésében. — Megelőzték párosversenytársukat, a Benus-brigádot. A finomhengerdé- ben Sípos Ferenc brigádja vezet a sorozatok közötti versenyben. ÓZDI BÁNYÁSZ Az Ózdi Szénbányászati Tröszt üzemeinek lapja arról ad hírt, hogy decemberben beköltözhetnek a dol­gozók a Királdon épült új munkás- lakásokba. A napokban fejezik be 9 családi ház építéséi, s december 20-án már átad ják boldog tulajdono. saiknak. A vidékről bejáró dolgo­zók legnagyobb örömére tavasszal 100 személyes munkásszálló építését kezdik meg. TERHELJ MA TÖBBET, MINT TEGNAP A Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozóinak lapja legutóbbi számá­ban „Vájjon ki lesz a győztes" cím­mel Ormosbánya és a diósgyőri bá­nya nemes párosversenyéről ír. A diósgyőriek november 29-ig 108.7 százalékra teljesítették havi tervü­ket, az ormosbányaiak 101.3 százalé­kot értek el. Ormosbánya lelkes dol­gozói elhatározták, hogy december 12-re befejezik évi tervüket. Csütörtök. Délután 3 óra. Az öntőcsarnok előtt lovaskocsl. Két ló, vígan lakmározik nagy csomó szénából. A kocsiból téglát pakolnak. Valahonnét erős lcolompolás hang­zik. = CÁ diósgyőri ma miiiiiiiniiuiiiiiiiiHiiimimiiiiiiiiimmiimiiiiiiiiiiiNnmiimiiinminiiimiiiiiiiimiimiiimniiMmimiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiminiiiiniiimiiiim } Hirtelen tűzpirosra változik a szürkés levegő, a diósgyőri martin végén csapolnak. Középütt az öntőcsarnokban óriási üst himbá­lódzik. Miskolc . . . kicsit . . . még . . . sok. Vissza. Jó. Jó — hangzik egyszerre több helyről is a figyel­meztető?. Fent a darukosárból nőni sokat lát a da­rus. Mégis pontosan ráilleszti az ültöt a kokillákra. Mindezt a pódium öntőcsarnokfelőli részéről fi­gyeltük. Azután tovább siettünk. Az I. kemencénél nagy a sürgés-forgás, Átépí­tik a kemencét. Sok ember dolgozik itt. Az egyik csapat félig elégett téglákat adogat kifelé, a másik már az újakat építi be. Sietnek! a I .« előtt hatalmas, félelmetes bera­sx hemPUCCn kódaruk nyugodt lassúsággal mozognak. Bíztoskezü emberek irányítják őket. Jobbra, balra feliratok tarkítják a falakat. A pódium elején nagy plakát: Diósgyőri mar­tinászok, meddig tűritek, hogy az ózdiak vezesse­nek! A festés friss, nemrég tették ki. Meg is állnak előtte sokan. Van, aki fejebubjára tolja sapkáját, némelyik megvakarja a nyakát. Mindenki a maga módján fejezi ki: ez sehogyan 6incs rendjén. Másodiknak lenni, annyi dicső elsőség után. Nem járja. November 26-án a jelentés 98.2 százalé­kos havi teljesítményről számol be. Az ózdiak jóval előbbre vannak. 101 százalék. Lehet,, hogy már en­nél is több. Figyelem, figyelem! — szólal meg hirtelen a hangosbeszélő. — Az ügyeletes villanyszerelők azon­nal menjenek az öntőesarnokba. A II. önlődaru el­romlott. Nem tudja az adagot leönteni. Nagy a íutkosás. Az acél az üstben hamar ki- hüt. Ezrek megmentéséről van szó. Alig telik ei pár perc, a hangszóró újból je­lentkezik: — Figyelem, figyelem! Az ügyeletes lakatosok azonnal menjenek a III. kemencéhez. — No, mára kijutott az üzemzavarból — jegyzik meg a közelben állók. — Ez bizony nem jó jel. A j kevés az üzemzavar. Tervszerűbb a yszuon karbantartás. Meg is van az eredmé­nye. ők vezetnek I A Sallai-kemencénél Lakos elvtárs brigádja dolgozik. — Szabadság Lakos elvtársi a!' — Szabadság! ;— Az ózdiak nagyon »hegyeinek« = szúrjuk közbe rögtön. Kicsit elgondolkozik, aztán válaszol is. — Na, majd a negyedév végén eldől. — Többet nem is szól. Nem ér rá, no meg kedve sincs. Ha az ózdiak nevét említik a diósgyőri mar­tinban, az emberek arca elkomorodik. ózd . , . ózd . . . ózd . . . mit özd! — robban­nak ki többen is. Most özd, de nemsokára Diósgyőr vezet. Tovább sétálunk. Két nappal ezelőtt az ózdi mar­tinban voltunk, most figyeljük a különbséget. Van különbség. ózdon ma nyugodt, a munka. Az jön ki a ke­mencéből, amit a program előír, amire az ország­nak szüksége van. Az egyik kemencénél hosszasan figyeltük a be­rakást. Ózdon nem így raknak be. De nem ám! Ott szépen elrendezik a kanalakban a hulladékot. Nem nyomják be az ajtót, falat, mint a, diósgyőriek. No, meg a berakókanalak is igen megtépázohak. Néhány lyukas, hiányzik az oldala. Talán, mint hul­ladék . jobb szolgálatot tenne. Arról ne !s beszéljünk, hogyan rakják meg itt a kanalakat. Szénaboglya az egész.- Nem vágják a hulladékot. Ha lehetne! egy egész hídroncsot beledugnánffk a kemencébe. Meg is próbálják. A Sallai- kemencénél jó Uz percet kínlódott a! berakódarus, míg benyomott belőla egy kétméteres darabot. Hát igen. ózdon rendesebb a munka. A diósgyőri raarlin <lz "többi napokban javí- tott. Eredményei már biztatőb- bak, Most már csak az kell, hogy kevesebb üzem­zavar legyen, kevesebbet figyelmeztessen a hang­szóró, mindenki becsülettel dolgozzék a maga posztján. Aztán rajta, visszaszerezni az elveszett, elsőséget! Olyan olvasztárok dolgoznak itt, mint Kiovszki, Oláh. Jenei, Sziliman Tódor és a többiek. Akik kiválóan értik szakmájukat, csak jól kell őket vezetni. Sötét lelt, de a diósgyőri martinászok szemében biztató fény csillog. Nem hagyják magukat. — Idefigyeljen elvtársi — ragadja meg a karo­mat hirtelen valaki, — Cipóra vertük az angolok száját labdarúgásban! 6:3 érti? 1 — s úgy megráz, hogy alig jutok lélegzethez. Majd így folytatja: — Tudja, amikor a rádió mellett ültem és vége leit a közvetítésnek, megfogadtam, hogy . . . aztán hir­telen elhallgat. — De különben is figyelje meg majd a martin termelési eredményét. —- Megbiecen- tette kalapját és otthagyott. haladt pár lépést, újból visszafordult. — Most ózd javára 1:0 — mutatja kezével. —- De lövünk mi még ebben a negyedévben gólt, nem is egyet, többet) ózdi láb nem fog közbenyulni. Amikor magunkra maradtunk, azon töpreng­tünk, hogy mit fognak szólni ehhez az ózdiak, mert a magyar labdarugók világraszóló sikere ott is új munkagyőzelmek forrásává vált. i i hogy a finisben ki tud iMcijd meglátjuk, el-üsítenl. Ó7.d. vagy Diós­győr? Mire a tió leesik, az év vége is öljön, s vá­laszt kapunk. BODA ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents