Észak-Magyarország, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-21 / 273. szám
Szombat, 1963. november 21, ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 EGY EMBER, aki harcol, hogy űinhasson tnmfitKmiiiiiiiiiiikiiiiiiiJKUfmimiiiiiiiuiiimiiiuiiiuuiiiiiiiiniiiiiiiimiuiv, ..iUiuiiiiii)? liixuifiimiHiiuiiiiiiiiiimifiiimiiiiiiiiiiiiitimüimitiiuifMiniimiuiiiiiiiiimimiiiiiiiiiiníiiiniiiiiiiiiinitüiiiiiiiiimiitiiiiitiumiiiiiiiiiiJiiiiiim! A Lenin Kohászati Müvekben történt. Szerkesztőségünkben az egyik réggel levél feküdt az asztalomon a következő szöveggel: »Kérjük az újságíró elv- társat, minél előbb keressen fel bennünket a diósgyőri ico- liászatban, a csiszolőmübely régi öltözőjében. Nagyon fontos, ne,szóljon senki vezetőnek«. Aláírás: Adamovícs Béla vlllamosjavítóműhely. Meghökkentem. Valami baj történhetett. Másra nem is gondolhat az ember. Do unit jelenthet a furcsa figyelmeztetés: »Senki vezetőnek ne szóljon«. Irány a. diósgyőri durvahengerde. Kora reggel volt, az üzemben szorgos munka folyt, ott keringtem már jó félórája, a sebesen forgó hengersorok között., a tüzes bugák és a forró kemencék előtt. Nem tud tam merre van a régi öltöző. Kérdezősködni nem akartam, hiszen figyeimezteitek. senki vezetőnek n® szóljak. Végre akadt egy ismerős, nevet nem tudom, de nem az üzemvezető volt. A Honvéd—Diósgyőri Vasas mérkőzésen együtt szurkoltunk, ő útbaigazított s egy kísérel adott mellém, aki elvezetett a régi öltözőbe, ahol ma villamos javítóműhely van. — Adamovícs Béla élvtársat keresem —• szóltam köszönés után, — Azonnal előkerítjük — válaszolták. Jött is Sietve néhány perc után. Kis alacsony termetű, nyílt tekintetű, becsületes munkás, olajos ruhában. Bemutatkoztunk. Azután Adamovícs elvtárs sorolta, sorolta hosszan, értelmesen panaszát. — Újítottam elvtárs — mondotta. — S most azért küzdők négy éve, hogy újításomat bevezessék. Négy éve harcolok megjártam a Találmányt Hivatalt, gyárunk összes újítási felelőseit. Négy év óta kilincselek ajtóröl-ajtóra, s mindhiába, Ezért fordultam önhöz. S ahogy btS2fii*. egvre világosabbá vált előttem négy év hiábavaló küzdelme. A harag elsápasztott. Hogy 1933. novemberében azért kelljen harcolni egy embernek, hogy újíthasson, hogy alkalmazzák ezreket érő észszerti- sítését — bizony furcsa dolog. ■^ü újítás lényege a következő: Adamovícs újfajta motorkapcsolót szerkesztett. Módosította a régi késes-pofás kapcsolót. A rövidre zárt, nagy fordulattal induló motorok jó étvággyal fogyasztották a régi fajtájú kapcsolókat. Nem tartottak tovább egy hét- néi, aztán leég'ek motorral együtt. Rövid számadást végeztünk. Egy motorkapcsoló közel 1300 forintba kerül. Egy leégett motor újratekercselése szintén több mint ezer forintot tesz ki. Pedig ez csak egy motor és egy kapcsoló. De hány rövidre zárt, nagyfordulattal Induló motorja van a Lenm Kohászati Műveknek! Nagyon sok. A meg‘3hántás e2rehet, milliókat tesz ki, mert az újítással a kapcsolók nem egy hétig vagy két napig tartanak, hanem sokkal, do sokkai tovább. Egy már működik Is három hónapja a durvahengerde! új csiszolóműhelyben. A dolgozók örömmel nyilatkoznak róla. ilyen kell nekünk, ez a jő — mondják. Sokáig tart, nincs kiesés, folyamatosan dolgozhatunk. S most jön a furcsa tény. Az újítás látható, kézzel fogható, hasznosságát már bebizonyították. Minden rövidrezárt motorra Ilyen kellene. De mi a helyzet? Az újítást elismerlek, Adamovícs Bélának gratuláltak, a dicsérő jelzők garmadával ruházták fel. Ez igen mondták az újításf'clelcfcök. Kolumbusz tojás az egész és milyen nagyszerű. A baj ott van, hogy már négy 'éve ezt mondják, g az újítás még mindig nincs bevezetve. Az ellenvetések így hangzottak: — Nézze kedves Adamov cs elvtárs, a Ganz nem tud most ennek gyártására ráállni, Be kell, hogy lássa. Majd később sor kerül rá. Különben nyugodjék meg, ml majd gondoskodunk az újítóiról, el fogjuk intézni. Négy éve -intézkednek. Adamovícs Béla, 4z egyszerű, becsületes munkás, az újító, aki csak a közösségnek akart hasznot — elkeseredett. Munkakedvét elvesztette, .hitetlenné vált. Ezért is írta, hogy senki vezetőnek ne szóljak, Dé most már érthető. Felajánlotta, hogy' a kapcsolókat elkészítik a műhely ben. Ott maradnak délutánra, s minden rövidrezárt motort ellátnak az újfajta kapcsolóval, csak adjanak rá időt. Nem adtak. Aztán, amikor sürgették, alamizsnát ajánlottak fel a milliós ellenértékért. Csinálják — mondták — sima órabérért. Elvtársak, újítófelelősok, gondolkozzunk egy kicsit. Hát illik iqy bánni egy újítóval? Négy éve szaladgál ez a becsületes ember és sehol elintézést nem talál, Adjuk vissza hitét és bizalmát. Fel kell rúgni a bürokrá* cíát, szerezzünk érvényt újításának. Ez kötelesség, nemzet) érdek. Adamovícs Béla ezt várja, s hogy kitartó ember, négy éves küzdelme bizonyítja. Azok pedig, akik újítását eddig ilyen hűtlenül kezelték, gondoljanak magukra: mit tennének, ha, róluk lett volna szó, A történet Itt véget ér, s úgy véljük, hogy Adamovícs Béla újító rövidesen elégtételt kap. ütóirat: Simkó elvtársnak, a Lenin Kohászat) Művek újítási megbízottjának figyelmébe ajánljuk e sorokat s kérjük, hogy az ügy elintézéséről értesítsen bennünket. BÖDA ISTVÁN Gyors orvosi segítség légi úton Mindennap, bár- müven az időjárás, a habarovszki repülőtérről elindul' mk a légi egísz- ségügyi szolgálat repülőgépei. Tapasztalt orvosok utaznak repülőgépen a favágók, halászok, vadászok megfordultak a habarovKzki táj távoli lakótelepein, Szakaimban, a ten- germellékcn, az amuri területen- Iicmszov éa Szidor- csuk sebészek, az OSZSZK érdemes orvosai, Viszokina idegorvos, Podojnyicina ápolönővér és mások gyakran indulnak légi útra- A habárovszki táj légi egészség- ügyi állomásainak munkatársai gyors Segítséget nyújtanak és komoly betegségmegelőző munkát végeznek. fl Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora Egy bánya fejlődése. Holdi János írása. Minden művelet minőségi legyen. A monoki Kossuth tsz. tagjai élenjárnak az állam iránti kötelezettség teljesítésében. Hírek a megyében. Lakodalom Tardonán. Tánczene. Virágzó közös gazdaság-boldog paraszti élet I j élet, gazdag részesedés a szászfái lermelőszövel kezetekben Szerte a megye termelőszövetkezetei* ben megkezdődtek a zárszámadások, A Szövetkezeti tagok most kapják meg egész évi munkájuk gyümölcsét, amely jó megélhetést, biztó.% gondtalan életet teremt családjuknak. A szászfái Vörös Csillag és Alkotmány termelőszövetkezetek szorgalmas tagjai is szépen kaptak gabonát. A Vörös Csillag termelőszövetkezetben munkaepye.'gen- kimt búzából 3 kilogramm és 70 dekát, árpából 1 kilogramm 40 dekái, zabból 20 dekát, mákból 6 dekát, napraforgóból 22 dekát, kukoricából 23 dekát burgonyából 2 kilogramm 7Ó dekát, kölesből 5 dekát adták a közös jövedelemből. Emellett a kapásnövényékböl is gazdagön részesedtek a szövetkezet tagjai. Papp János 670 munkaegységet dolgozott s bőven kapott búzát, árpát és tengerit. Radőczi János és Spisák János is szépen részesedtek munkájuk után. A szövetkezetben minden tag arról beszél, hogy érdemes közösen gazdálkodni, érdemes pártunk szavára hallgatni, mert a dolgozó parasztok szebb életét, a falu felemelkedését csakis a társas nagyüzemi gazdálkodás képes megteremtem. Az Alkotmány 1 e.rmelő szövetkezetben 3 kiló és 90 deka búzát, közel 2 kilogramm árpát, 13 dekagramm kölest, két kilogramm burgonyát. 45 dekagramm fiapraíorgót é* köre] másfél kilogramm kukoricát osztottak ki munkaegységen- kint. Különösen Nyíri János, Nagy Ferenc, Szitás László és Radáesi János kapott bőven a közös jövedelemből, men egész, évben derekasan dolgoztak, sok inunkaegységet szereztek. A szászfái termelőszövetkezetek dolgozói örömmel beszélnek gazdag életükről, még tovább harcolnak, dolgoznak az újabb tikerekértRADACSI PÁL vb. elnök h Három borsodi sménbányavállalat csatlakozott a tatabányai felhíváshoz A tatabányai VIII. akna dolgozóinak felhívásához — az éves -terv határidő előtti teljesítését célzó mozgalomhoz a borsodi szénbinyatröszt vállalatai közül eddig bárom vállalat csatlakozott. A mucsonyi vállalat dolgozói december lö-éra, az emósbányai válklat dolgozói decent bér 12-ére, a diósgyőri vállalat dolgozói pedig dgoember 21-ére vállalták éves tervük teljesítését. DISZ-fiata?ok és úttörők a vasgyii|tés élén A eajőszentpéteri üveggyár DISZ fiataljai és a község úttörői jó munkát végeznek a vasgyüj térben- Nusben László sztahanovista ifibrigádja eddig 100 mázsa, Dinnye János brigádja pedig 75 mázsa vasat gyűjtött össze- Üsztök József 140, Vaklierdá Júlia és Galitkő József 120 százalékra teljesítette tervét. A eajószentpéteri üveggyár DISZ fiataljai vállalták, bogy még 100 mázsa llulla- dékvasat adnak népgazdaságunknak, az ózdi és diósgyőri kohóknak. Az ^ úttörők követik a DISZ fiatalok jó példáját. Az 1. számú iskola tanulói már 60 mázsa vasat gyűjtöttek. Sok pajtás már több mint 100 pontot szerzett, így Molnár Lajos Vili, oszt. tanuló is. akinek tanulmányi eredménye kiváló s a legjobb pajtások közé tartozna, ha nem verné meg osztálytársait a kisebb^ pajtásait. Kutass János é« Róka! Sámuel pajtások is kitűnnek a vasgyüjtésben. A II. számú iskola tanulói szintén szór. galmasan gyűjtik a vasat és a fémet. A pajtások 4—5 kilométerről hordják a hulladékvasat, hogy tervüket teljesítsék. Katona János pajtás már eddig 148 pontot szerzett. Miskolcon a Keesuth-utaai általános iskola úttörői érték el eddig a legszebb eredményt. A Vili. osztály eddig 765 pontot szerzett- Szabó István pajtás egymaga 329 pontot ért el. Az V. osztály-i ban Mezei László 300 pontot szerzettAz encsi és mezőesáti úttörők azorgaí másán gyűjtik a hulladékvasat. Az encsi pajtások 22-én és 29-én nagy fémgyüjtő napra készülnek. Túl 'akarják teljesíteni, tervüket. Rudabánya DlSZ-szervezete is mozgósít ott, A DISZ-íiatalok eddig 170 mázsa hulladé-kvasat gyűjtöttek. A legszorgalmasabb vasgyüjtő Szilágyi József és Fekete Katalin brigádja. Kövessék az élenjáró vasgyűjtők példáját az edelé.nyi, szerencsi, sárospataki és Miskolc városi DISZ-fiatalok, úttörő- pajtások is. Előre szorgalmas vasgyüj téssel « kiváló fémgyüjtő zászló“ elnyeréséért 1 tHiiiiiiiiiiiniiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiniiliiiliiiiiimiiiiiiiiiiiililliiiiHiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiliiuiiiniiiiiiiiiittiiM A z előző színházi évben a Dé- ryné Színház műsorában bizonyos. aránytalanság mutatkozott a prózai darabok előnyére. Az volt az általános kép, hogy a színház nem használja ki, nem érvényesíti eléggé kitűnő énekes erőit. A Denevér bemutatása és több más örvendetes jelenség arra utal, hogy a színház vezetősége ez évben több gondot kíván fordítani a zenés művek iránt tapasztalható közönségigények kielégítésére. Erre utal az énekes gárda megerősítése, az operaegyüttes létesítésére irányuló törekvés, no meg a lánckamra fordított nagyobb gond, ami egyes zenés művek színvonalas tolmácsolásának elengedhetetlen követelménye. Nem kerülheti el a közönség figyelmét az sem, hogy a zenekar egyrészt a Csongor és Tünde, másrészt a Denevér muzsikájának megszólaltatásában sokkal nagyobb elmélyültséget tanúsított, mint a tavalyi zenei produkcióknál. Amikor mai közönségünk zenei igényeiről van szó, természetesen senki sem gondol arra, hogy öntudatos dolgozóink visszakivánnák a Horthy-fasiszta korszakban csődbe került operettirodalom olcsó termékeit, — azokat a zenés „műveket", amelyeket egy-egy primadonna vagy bonviván testére-lelkére szabtak, hogy a sztár személyes varázsa bizonyos élettartamot biztosítson az ostoba, nyakatekert mondanivalónak cs a hitvány kozmopolita szabványmuzsikának. Az új idény első zenés bemutatója mintegy biztosíték arra, hogy amikor színházunk fokozottabban kívánja kielégíteni a zenés művekre irányuló igényeket, egyben kényes igériyeket. támaszt az előadandó zenés müvek minősége tekintetében. 9 A Denevér zenéje, ifj, Strauss János, a „keringŐ-király“ vidám valcerei, polkái, áriái közkincsei az egész világ zenekedvelőinek. Közismertek, közkedveltek a mi dolgozóink körében is. Ez a muzsika mélyen gyökerezik az osztrák nép zenéjében, lelkivilágában, s különösen a bécsiek kedélyvilágóban. Elválaszthatatlan tőle. A forrás, amelyből fakadt, maga is tovább gazdagodott Strauss muzsikájával. Strauss magas művészi színvonalra emelte azt a bécsi valcert, amelynek ritmL A Denevér bemutatója a miskolci Déryné Színházban kája, melodikus sajátságai jellegzetesen és minden más nép zeneszerzőitől utánozhatatlanul osztrák zenei sajátságok s még az egynyelvű német nép zenéjével sem téveszthetek össze. Strauss mellett csak Schubert a falvak felé szélesebben kinyúló gyökérzetű, de lényegében azonos ősforrásból fakadó muzsikájának volt ilyen előre és visszaható, az ősforrást is duzzasztó hatása az osztrák népzenére. Strauss és szövegíróinak műve haladóbb a kései levitézlett nagyoperettszerzők műveinél abban is, hogy a Denevér tartalmilag és zeneileg széles együttesre épült, tág teret enged minden jelentősebb szereplő „formájának"1 kijátszására. De nem ad teret arra, hogy egyik vagy másik szereplő az együttes fölé nőjjön. Haladó abban, hogy zenében és tartalomban szellemesen, mulattatóan művészi keretek között és szatirikus éllel tükrözi azt a kort és környezetet, annak életét, hangulatát és erkölcseit, amelyben született. A Denevér-előadás a megujho- dott miskolci színháznak legjelentősebb teljesítményei közé tartozik. Áll ez a zenei, színészi és díszlet-követelményekre egyaránt,. A múlt tőkés színházi vállalkozói vidéken ilyen magas színvonalon sohasem adtak elő zenés műfajokat, már csak azért sem, mert minél kevesebb befektetéssel, minél búsásabb profitot akartak zsebrevágni Ma a dolgozók állama lehetővé teszi, hogy a vidéki színházak a fővárosiakkal vetekedve, minden szempontból magasszínvonalú előadásokat nyújtsanak. Hogyan használta fel ezúttal a színház a rendelkezésére álló művészi erőket? — Ez elsősorban szereposztás és rendezés kérdése, a szereposztást a hanganyag, az énekes-képességek szabták meg. Ez természetszerűen megköveteli az énekes és színészi rátermettség egyes szereplőknél mutatkozó differenciáinak kiegyenlítését. Többek között ez a nem egyszerű feladat is hárult Orosz György rendezőre, aki a feladatot igen szerencsésen oldotta meg. Jó módszerének titka: anélkül, hogy a szereplők egyéniségét, adottságait, vérfmérsékletéü igyekezett volna erőszakosan a szerephez Idomítani — Benkő Eisensteinja, Si- mor Orlovszky hercege — ezeket az adottságokat hangolta össze a szereppel. Kétségtelenül része van a rendezésnek abban is, hogy például Némethy Ferenc (Frank fogházigazgató) és Vereczkey Zoltán (Falke) színészi képességeiknek eddig kevésbé ismert értékei felszínre kerültek. Orosz György rendezésének értékes eredménye, hogy a színészi alakításokat egy szintre, mégpedig magas szintre tudta hozni az énekszámok tolmácsolásával. Ez az a többlet, amit megkövetelünk mai rendezőinktől, a régi burzsoá színházak rendezőivel szemben. És ez az a többlet, amely zenét és mondanivalót egyértéküen, összhangban érvényesít. Ennek eredménye az, hogy minden szereplő képességei legjavát adhatja, anélkül, hogy valamelyikük játéka kirína még a tömegjelenetek buktatóinál, vagy a betétszerü részeknél is az együttes összjátékából. Hangsúly- és egyensúlyérzék kérdése is ez, amiben hogy nem szenved hiányt a rendező, igazolja az egész előadás menete, a hatás egyenletes fokozódása, az együttes összeforrott- sága. • <5 trauss könnyed, hangulatos *■* muzsikája nem támaszt túl- magas követelményeket énekeseinkkel szemben, de annál hálásabb területe a könnyű éneklésnek, amely nem kíván játéktorzító pózokat s ez megkönnyíti az énekszólam és a színészi játék egybekovácsolódását. Benkő Béla, aki egyes szerepeiben éneklés közben gyakran esett énekes pózba a játék rovására, Eisenstein szerepében egyensúlyban tartja énekét és játékát. A sok Eísen- stein-alakítás között, amelyeket igen sokan láthattak, Benkő Eisensteinja kissé lassúbb vérmérsékletű, „öregesebb" léha figurát képvisel, de az általa elképzelt alakot végig következetesen jellemzi és érzi át. N.i- dassy Anna játszi könnyedséggel énekli Rosalinda számait, évődő asz- szonyi huncutság színezi csillogó koloraturáját és primadonnáskodás nélkül érzékelteti a női főhős szerepét. Karácsonyi Magda szerepről- szerepre előttünk fejlődött ki, nőtt meg. Eleinte hol játékban, hol énekben voltak megbiccenései. Ma mint Adél szobalány hiánytalanul kedves megelevenítője szerepe énekes és színészi követelményeinek. A közönség mindjobban értékeli és szereti, s Karácsonyi megérdemli a szeretetek Uj jelenség a színház operettegyüttesében Szűcs Sándor (Alfréd). Hanganyaga, énekkultúrája és színészi képessége komoly nyeresége a színháznak. Rosalinda, Eisenstein és Alfréd triója egyik legkedvesebb zenei élmény az előadás sok kellemes zenei élménye között s ebben fontos része van Szűcs Sándor jól illeszkedő, sima, világos és tiszta énekszólamának. Falke, a „denevér" s a „Denevér bosszúja", azaz az egész bonyodalom darabbeli szerzője szerepében Vereczkey Zoltáh mint énekes és mint szellemesen ravasz megkavarója Eisensteinek ingatag lábon álló házastársi viszonyának, finom ^értelmezésben hozta ki a bonyodalmak szatirikus élét, hunyorító mosolyai, mimikája érzékeltette, hogy egy kicsit — Igen helyesen — beleélte magát, a valóságos szerzők szerepébe is. A kornak egyik legjellemzőbb figurája Frank, a „kedélles fogház" korrupt, léha „iszgaszgatőja", akit szesztestvéri szálak szövevénye fűz a tobzódó burzsoázia éjszakai életéhez. S mert amilyen a főnök, olyan az alárendeltje, Frosch, a börtönőr sem esik messze a fájától, illetve Franktól. Némethy Ferencet, Frank alakítóját eddig inkább énekesként értékeltük, kiváló humorérzékkel és közvetlenséggel, természetességgel domborította ki játékában a komikus helyzeteket. Fehér Tibor, Frosch hahotákat keltő megszemélyesítője pedig a neveltetés mestere ebben a vidám játékban. A harmadik felvonás egymást követő mulatságos fordulatainak, komikus helyzeteinek folyamatossága, a szívderítő jelenetek megoldása az együttes jő kialakításának, az összjáték kidolgozottságának eredménye. Orlovszky herceg figurája is jellemző színfoltja a kornak, amikor a virágzásba lendült kapitalizmus burzsoáziájának teljes boldogságához csak az hiányzott, hogy legalább az árnyékába férkőzzék az arisztokráciának. Boldogan dörgölődzött egy még olyan kölyök herceghez is, mint Orlovszky. A rendezés Simor Ottó játékában nem arra tette a hangsúlyt, hogy az a hercegecske, aki Bécs mulató polgárságát dróton rángatja, egy nyegle kölyök, hanem arra, hogy Orlovszky gazdag. Simor ezt a hangsúlyt érvényesítette következetesen, tehetségesen. De helyesebb lett volna az egész második felvonás megfogalmazásánál a kö- lyökség hangsúlyozása, hiszen pénze akkor a monarchia népeinek zsírjából meghízott burzsoáziának is bőven volt már. A z egész előadás jó képének ki- alakításához hozzájárul a második felvonás dekoratív, stílusos díszletkompoziciója és a harmadik felvonás praktikus díszletmegoldása, amely tág teret nyújt a szellemes rendezői ötletek és az egyes szereplők egyéni ötleteinek megvalósítására. Ütő Endre díszlettervező érdeme ez. A zenekar Virágh Elemér vezényletével friss lendülettel támasztotta alá a cselekmény hangulatát, a második felvonás közismert nagy zeneszámait, amelyek a szólóénekesek és a kar számára hálás feladatoknak bizonyultak, Rimóczy Viola, a táncok betanítója két. szép feladatot oldott meg: a „Mesék a bécsi erdőről'1 balett és a groteszk Trics-Tracs polka betanítását. A balett szereplői. Zsolnay Judit, egyben Ida alakítója, Vécsei Katalin, Labanc Zsuzsa, Kleszó Imre, Petrik László, Horváth László, a polkáé Csik Sári, Szikra András, Koltai Mária és Göböly Béla — megérdemlik, hogy nevüket feljegyezzük, A tréfás polka ötletes kis paródiája az egész cselekménynek. A Denevér-előadás felcsigázta a közönség érdeklődését a megerősödött operettegyüttes további munkája iránt, is hajdíj béla \ legtávolabbi tele- püléseire^Az utóbbi időben a határvidékek légi egészségügyi szolgálatának hálózata több mint kétszeresére növekedett. A legutóbbi 10 hónap folyamán az orvosok sokszázszor
