Észak-Magyarország, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-19 / 271. szám

Csötörtík, 1958. november SB. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 8 A megyei pártbizottság aktívaülése A Magyar Dolgozik Pártja fcorsod- Snegyei bizottsága kedden nagyaktiva értekezletet tartott. Gyártás János eivUrts Biá^cidtitkár ismertette a megyei párt­bizottság beszámolóját, amely megvi­lágította, hogyan hajtottuk végre me­gyénkben a Központi Vezetőség júniusi határozatát, segítettünk megvalósítani az erre épült kormányprogramot. Is­mertette, hogy a végrehajtás során miiyen eredményeket értünk el, s hogyan kell ezeket kijavítani, hogyan kell a továbbiakban dolgozni. A megyei pártbizottság bes/ámo*ója Ejtő részében a beszámoló megállapít j a, hogy megyénk dolgozói nagy örömmel fogadták a KV október 3i-t határozatát. Dolgozó parasztjaink világosan látják, ■hogy a Központi Vezetőség azon fára­dozik, hogy növekedjen biztonságér- -sehiik, a jövőben nagyobb kedvvel dol­gozzanak, többet termeljenek. Ugyancsak rámtH’atot.t a beszámoló, tplgy a Központ.) Vezetőség júniusban é'gy sor határozatot hozott, amelynek oélja: pártunk vezetésének megjavítása, ■a tömegekkel való kapcsolat további elmélyítése, a munkásosztály vezető szerepem/ fokozottabb biztosítása, 9 munkás-paraszt, szövetség további meg- sziláníítása. De a határozat megvilágít­ja aíőttünk a szocializmus építésének kénééseit is, magyarázatot ad a most Mmerülő új problémákra. A KV meg­szabta a párt általános elvi irányvona­lát, és gyakorlati munkáját. Intézkedé­seket dolgozott ki pártunk belső hely­zetének, a pártvezetés módszerének, káderpolitikának, ideológiai munkájának megjavítására. Határozott irányvonalat szabott az új helyzetből eredő gazda­ságpolitikai feladatok megvalósítására, valamint a párt és az államvezetés kö­zötti helyes viszony megteremlésére. Gazdaságpolitikánk célkitűzése, hogy állandóan javítsuk a la- f kosság, mindenekelőtt a mun­kásosztály életszínvonalát, fo­kozzuk szociális és kulturális el­látottságát. A beszámoló megállapította, hogy a párt politikája $ amit eddig végeztek, helyes volt. Komoly eredményeket, ér­tünk el, habár követtünk el hibákat is. Eltúloztuk az iparosítás ütemét és el­hanyagoltok a mezőgazdaság és a könnyűipar fejlesztését. Ezeknek a hi­báknak a kijavítása érdekében a KV elhatározta, hogy lassúbb ütemben foly­tatjuk az iparosítást, megszilárdítjuk eredményeinket, csökkentjük a nehéz­ipar beruházásait és jelentősen emel­jük a könnyűipar, valamint a mezőgaz­daság beruházásait. Növelnünk kell a mezőgazdaságban a. terméshozamot, Jobban támogatjuk az egyénileg dolgo­zó parasztokat, akikről az utóbbi esz­tendőkben Borsod megyében ml is el­felejtkeztünk. Mindezek illán a beszámoló értekelte az eredményeket, amelyeket a KV jú­niusi határozata óta értünk el és rá- mulalott az elkövetett hiányosságok­ra. r A kormányprogram megvalósításának eredményei és hiányosságai megyénkben A megyei pártbizottság a járási és üzend pártbizottságok, az alapszerve- zelek, a megyei és járási aktívák ^se­gítségével ismertette a h./ározalot a párttagság, megyénk dolgozóinak szé­le* tömegei előtt. Megyénkben jelen­tői mértékben csökkent a személyi kultusz, javult a kollektív vezetés, fejlődött a bírálat és önbírálat, erő­södött a párton belüli demokrácia. A határozat fölrázta az egész párttagsá­got. / Uj erőt, űj szellemet, friss leve­gőt vitt a pártszervezetek életébe. A határozat, jelentősen feloldotta párt- szervezeteinkben a párttagság passzi­vitását. Ezt megmutatták a taggyűlések is. Igen sok helyen bátran megbírál­ták a megyei pártbizottságot Is. a já- ráfei bizottságokat azokért a helyte­len módszerekért, amelyekre a KV is rámutatott, a rudabányai 2-es akna dolgozói a taggyűlésen elmondották, hogy eddig azért nem szólaltak fel a taggyűlésen, azért nem merték bírál­ni sem a párt, sem a gazdasági veze­tést, mert másnap a párllrodába hi­vatták őket, ahol megfenyegették azt, aki bírálni mert. Voltak ilyen jelensé­gek a líönnyügópgyárbon és más he­lyeken is. A Központi Vezetőség hatá­rozata óta ezek az egészségtelen jelenségek Jórészt megszűntek me­gyénkben, am! közelebb vitte a pártot a dolgozó tömegekhez, megjavította a párt és a dolgozók között a kapcsolatot. Vannak azonban olyan jelek, ame­lyek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy egyes pártbizottságok, funkcio­náriusok öubirálata csak formá­lis volt, kezdik megismételni a légi hibákat. Kezdik megsérteni például a kollektív vezetést. Egyes helyeken továbbra Is elnyomják a bírálatot, elhanyagolják a pártblzott- ságt üléseket. A pártbizottság tagjai nélkül, vagy csak néhány tagjával dön­tenek fontosabb kérdésekben, mint az edelényi Jß.-n is előfordult, A választ­mányi üléseken bíráltak egyes párt- funkcionáriusokat, mert durván be­széltek az alsóbb funkcionáriusokkal, vagy párttagokkal. Ezek a funkc.inná- ri'isok önbfrálatot gyakorollak, szán- ták-bánták bűneiket, de most ismét clu- jordulnsk a régi hibák, j Falusi pártszervezeteinknél a kéz deiti javulás után egyes helyeken bi­zonyos visszaesés tapasztalható. Ezt mutatja, hogy a szerencsi járásban is­mét a tanácsnak szóltak, hogy értesítse a tagságot a másnapi taggyűlésről. Taktaharkányban, Tiszalucon és más községekben ij a titkár helyett a közsé­gi tanács dolgozója készül el a beszá­molót. Mindezek az esetek arra mutat­nak, hogy még nem tettünk meg mindent a KV. határozat végre­hajtására. Pártbizottságaink és pártfunkcio- náriusaink jelentős része kampány- feladatnak tekintette a KV határo­zat végrehajtását. Egyesek úgy gon­dolták: elég, ha megvitatják a ha­tározatot, nincs több tennivalójuk. Funkcionáriusaink előtt nem vált világossá, hogy az új hely­zetben új módon, a dolgozó tö­megekre bátran támaszkodva — kell vezetni. A KV határozatának végrehajtásá­ban meglevő hibákért és lemaradá­sokért felelősség terheli a megyei pártbizottságot. Nem tartotta eléggé napirenden a fontos határozatok végrehajtását. Nem állította ellenőr­ző munkájának középpontjába a ha­tározat végrehajtását. A párt belső életének javítása mellett a határozat kötelességünkké teszi, hogy többet foglalkozzunk, többet törődjünk a dolgozók problé­máival, jogos panaszaival, hogy töb­bet tartózkodjunk a tömegek között. A nagy kérdések mellett nap mint nap törődni kell az embe­rek apró, ügyes-bajos dolgánál. Mivel ez nem történt meg, a párt belső életének javulása, pártszerve­zeteinkben bizonyos befelé fordulást idézett elő. Ezt mutatja, hogy párt- bizottságaink, pártszervezeteink a politikai munkát nem kapcsolták össze a gazdasági feladatokkal, ke­veset foglalkoznak a niunkaverseny- nyel, a termeléssel. De keveset fog­lalkoznak a szakszervezettel, a DISZ- szel és más tömegszervezettel is. Járási pártbizottságaink, falusi pártszervezeteink is elhanyagolják a tömegszervezeteket, keveset fog­lalkoznak a falusi tanácsokkal, a Disz-szel, az MNDSZ-szel, MSZT- vel. Nem ellenőrzik rendszeresen ezek munkáját, nem- adnak nekik feladatot, a Központi Vezetőség ha­tározatának végrehajtásával kap­csolatban. Keveset törődnek a ver­sennyel, a termelési agitáció úgy­szólván megállt. Ezt mutatja a be­gyűjtés állása, az őszi búzavetésnél a késlekedés. Súlyos lemaradás van ezen a téren a putnoki, ózdi, sátor­aljaújhelyi járásban. A lemaradás oka kizárólag a tömegek között vég­zett gyenge politikai tömégmunka. Hiányosságok tapasztalhatók a felsőbb pártszervek határozatainak végrehajtásánál is. Ezeket a fegyel­mezetlenségeket, lazaságokat fel kell számolni. A kádermunkáról A beszámoló a kádermunkával foglalkozva, megállapítja, hogy me­gyénkben vannak kezdeti eredmé­nyek, különösen a káderek beállítá­sában. De ezen a területen is von­tatottan halad a munka. Járási és üzemi pártbizottsá­gaink egyrésze nem akar önálló káúermunkát végezni. Egyesek azt várják, hogy majd „ad a megyei pártbizottság kádereket". Ezt a helytelen nézetet fel kell számolni. A káderek döntő többségét a járási és üzemi pártbizottságoknak kel) biztosítani. További hiányosság, hogy egyes esetektől eltekintve a járási bizottságokon nem foglalkoznak a tömegszervezetí kádermunkával. Előfordul, hogy állami és tömeg­szervezeti vonalon hosszú hónapokig betöltetlenek a funkciók. A mező- csáti járásban féléve nincs MNDSZ- titkár, az abaujszántői járásban MNDSZ- és Dísz-titkár. Hiányosai: a járási tanácsok apparátusai. A pártbizottságoknak meg kell érteni, hogy a káderek nevelésével saját munkájukat segítik elő. Ha minden területre megfelelő embert állítunk, könnyebb lesz a munka, színvonalasabb lesz a vezetés, több idő jut a tanulásra. A Központi Vezetőség behatóan elemezte a párt ideológiai munkáját is. Megállapította, hogy az elért eredmények ezen a téren nem ki­elégítsek. Ez fokozott mértékben ál] megyénkre is. Elsősorban a megyei pártbizottság felelős azért, hogy az oktatás színvonala alacsonyabb, mint tavaly volt. Ennek óira elsősorban az, hogy a feladat kezd res,::: munkává válni. a/, ágit. prop. osztály külön fel­adatai-5 A párt és tor* - ’«-vezeti r-c’A-lly 1 '"g ' "gí 4« 3Z ip?.rl, közlekedési osztály' nem segíti az oktatási munkát. Hasonló, vagy még rosszabb a helyzet alsóbb pártbizott­ságainknál, különösen a bányáknál és falun. Nem kielégítően foglalko­zik az oktatással a sajtó és a rádió sem. Nagyon gyenge a kulturagitá- ció, a kulturpropaganda is megyénk­ben. Ezért elsősorban a megyei ta­nács népművelési osztálya felelős. A hibákon sürgősen javítani kell. A dolgozók Életszínvonalának emel edéseröl A beszámoló rámutatott arra, bog)- a Központi Vezetőség óz kormányunk hatá­rozata nyomán hatásos intézkedések szü­lettek a lakosság, elsó'sorban az ipari munkásság életszínvonalának emelése ér­dekében. Nőtt a munkások és alkalma­zottak reálbére. Népünk jólétének eme. lésében vannak eredményeink, de ezeket nem lehet kielégítőknek mondani. A Köz­ponti Vezetőség bírálta a felsőbb szerve­ket : az Országos Ten hiva talt, egyes mi­nisztériumokat, a terv- és pénzügyi osz­tást azért, mert értetlenség, luizawa mutatkozik részükről a népgazdaság erői­nek átcsoportosításával szemben. Tapasz­taljuk, hogy lassan megy a lakásépítés, az anyagok kiutalása. Meg kell állapítani, hogy az eddigi intézkedések fokozták a dolgozók munkakedvét, különösen ott, ahol a kormányintézkedé­seket haladéktalanul végrehajtották. Pél­dául a Borsodvidéki Gépgyárban új üzemi konyhát állítottak fel, új kuitúrotthont építettek és most épül egy 400 személyes modern fürdő és öltöző- Kezdeti eredmé­nyek vannak a Lenin Kohászati Müvek­ben és egyes bányáknál is. A különböző párt. és korinán yhatáro- zatok végrehajtásánál gyakorlattá kell válnia annak, hogy a tervteljesítéssel párhuzamosan törődjünk az emberekkel. A beszámoló rámutatott, arra, hogy a Szabad Nép november Z-i szá­ma, valamint az Északmag.var- nrszág október 4-i száma meg­írta, hogy Ormosbanyán és Ku- rityánban elhanyagolják a dol­gozókról való gondoskodást. De a bírálatból sem a vállalat, sem a tröszt vezetői nem tanultak. Ugyanakkor csodálkoznak azon, hogy a bányászok elmennek Ormos.hányáról, Kurityánból, — onnan, ahol >a kollektív szerződést semmibe veszik. Duna hibák tapasztalhatók az állami gazdaságok és gépállomások vonalán is. A léin állami gazdaság igazgatója, Gersler Illés elvette a dolgozók üzemi konyháját és terményt tárol benne. Ilyen igazgató nem mond­hatja magát kommunista vezetőnek. Az építkezéseknél is tapasztalhatók még ko­moly hiányosságok. Kazincbarcikán nem gondoskodnak megfelelően a munkásszál­lások rendjéről cs tisztaságúról. A mun­kásszálláson piszkosak a lepedők. Hasonló a helyset Tiszapalkonyán is. A kereskedelmi szervek — a megyei tanács kereskedelmi osztályának munká­jában a kezdeti javulás mellett, egész sor hiányosság található. 2—3 napos kenye­ret szállítanak a dolgozóknak, elhanya­golják a munkásnegyedek áruellátását. A párt és kormány határozatai a dolgozó parasztok munkaked­vét is fokozta. Ezt bizonyítja a tartaléktőidéi: bérbe­vétele, a többéves istállótrágyák kihor­dása, a kisgépek és haszonállatok iránti kereslet. De a falvakban is találkozunk egész sor hiányossággal, nagyrészt azért, mert az ott dolgozo kommunisták el­nézik a súlyos hibákat az epye9 begyűj­tők, vagy szövetkezeti vezetők részéről. Jelentést kaptunk, hogy Jósvafőn a ter­ményfelvásárló lelkiismeretlenül bánik a dolgozó parasztokkal. Az Északmagyar- ország munkatársa felkereste a községben Jóra Róla dolgozó parasztot, akinek fele­sége elmondotta, hogy 475 kilogramm kukoricát vittek cl beadásra, amit. a ter niényfelvásárló csak 272 kilogrammba vett át, a többit levonta úgynevezett „víztartalomra". Ugyanígy liánt ez a fel­vásárló többek között Rücsök Istvánnal és Tarczali Istvánnal is. Ilyen cspt több he. lyen előfordult a megyében. Pedig ezek. ben a községekben is vannak kommunis­ták. akik azonban nem elég öntevéke­nyek. minden kérdésben felülről várnak utasítást. Más felületen is vannak ebhez hasonló hiányosságok. Különösen a felvásárló és be. gyűjtő szervek — így a Mészöv és a Mezőker keseríti el a dol­gozó parasztokat. Előfordul, hogy burgonyaátvételnél be­csapják őket. Több öntevékenységet a tanácsoktól Járási tanácsainknál buza-vona tapasz­talható az iparengedélyek kiadásánál ami káros a dolgozó parasztok igényeinek kielégítése szempontjából. Tanácsaink nem eléggé öntevékenyek .a közösség jobb kiszolgálásában- Az ilyen jelensége­ket járási bizottságainknak, a járás kom. m ur irt a vezetőinek, a helyi kommunis­táknak nem szabad eltűrni, mert ez csök- 1 nti a parasjf ’k termelési kedvét. A beszámoló rámutatott arra, hop * Központi Vezetőség határozata alapján a nehéziparban most nem a. továbbfej­lesztés a főfeladat, hanem mindenekelőtt az elért eredmények megszilárdítása. En­nek érdekében szükséges az ipari termelés és a beruházások átcsoportosítása, a ter­melési eszközöket gyártó iparágak és a fogyasztási javakat gyártó iparágak ará­nyosítása . Intézkedéseket kell tenni a mun­kásosztály szociális szükségletei­nek jobb kielégítésére, a kultu­rális helyzet megjavítására. Ren­dezni kell a bér=pre!meket és a nyuffs! látást. A dolgozókról való gondoskodás mellett szem előtt kel! tartsuk a tervteljrsitért is. A kettő nem választható r] egymástól. Azzal is merítjük a mezőgazdasági terme- I Jés fellendülését, a könnyű- és élelmiszer­ipar fejlődését, Ha vaskohászati üzemeink javítják a minőséget, a prograni^rüsé- get, h*a az üzemek teljesítik önkökség- esökkentéd tervüket. A bányászatban is egyenletessé kell tenni «a termelést, gon­doskodni kell megfelelő számú munka- qrőrői. Előtérbe kell állítani <i bánvá- Kzokról való gondoskodásit, .az úi munká­sok ellátását, nevelését. Az építőiparban az eddigieknél sokkal nagyobb gondet kell fordítani a határidők betartására, a minőség megjavítására Kazincbarcikán meg . kell gyorsítani a lakás- és város- építkezést. Miskolcon nagv gondol kell fordítani .az új lakájok építéséire, a házak leltározására, az utcák, járdák Tneg>avítá_ sara. Minden területen a legsz*gombban ügyelnünk kell a takarékosságra, de emellett biztosítanunk kell az 1953-as lervév sikeres befejezését. Fokozol* erűvel a mezögazdasá® terméshozamának emeléséé?! Hazánk ipari ország lett és erre jogsai büszke az egész magyar nép. Az, ipar fej­lődése mellett azonban mezőgazdaságunk mersze lemarad!. Mint .ahogv a Központi Vezetőség október 31T határozata meg­állapítja, ez népünk életszínvonala emel­kedésének fékje lent. Most az a feladatunk, hogy az iparosításban elért hatalmas eredményekre támaszkodva fo­kozott erővel lássunk hozzá a mezőgazdaság terméshozamának emeléséhez, A legközelebbi kél-bárom esztendőben ez most a szocializmus építésének kulcskér­dése s ez további fejlődésünk döntő lánc­szeme. Megyénk az ország második leg­nagyobb mezőgazdasági megyéje,. éppen ezért különösen fontos, hogy a mezőgaz­dasággal, a mezőgazdasági termelés növe­lésével, mint elsőrendű feladattal foglal, korzunk. Amellett, hogy gondoskodnunk kell a zökkenőmentes átmenetről a jövő észtén, dőre, szükséges, hogy törődjünk Miskolc cs Ózd fejlesztésével. A párt belső életé­nek további javítása mellett lendítsük fel az. agitációt, a politikai tömegmttnkát. A párt, a DISZ. a szakszervezet és a gaz­dasági vezetés együttműködését úgy szervezzék meg, hogy az a legjobban szol­gálja a kitűzött célok megvalósítását. Pártszervezeteink keményen lépjenek fel az üzemekben az ellenséges nézetek és elemek ellen, amelyek akadályozni pró­bálják a Központi Vezetőség határozatá­nak végrehajtását. Oldjuk meg megyénk­ben az ipar területén lévő feladatokat, hogy tovább emelkedjék hősiesen dolgozó munkásosztályunk életszínvonala. 8 törvényesség megszilárdításáról A Központi Vezetőség júniust ha­tározata aláhúzta a törvényesség be­tartásának fontosságát. Ezen a té­ren mutatkozik is már némi javulás. Hatékony intézkedéseket léptettek életbe a törvényesség biztosítása ér­dekében. létrehozták a legfelsőbb ügyészséget. Javulás mutatkozik a falvakban is, bár még. tanácsainknál előfordul, hogy ridegen bánnak a dolgozókkal. Sok a panasz az adó­fizetéssel kapcsolatban. Több helyen megengedhetetlen módon bánnak azokkal a dolgo­zó parasztokkal, akik valamilyen oknál fogva kiléptek a tszcs-ből. Igazságtalanul, több helyen késve számolnak el velük. A megyei párt- bizottság ezeket a túlkapásokat fel­számolja és minden erejével küzd a törvényesség betartásáért. A törvényesség azonban azt is megköveteli, hogy érvényt szerez­zünk az állami fegyelemnek. Az adó­fizetésnél és a .begyűjtésnél vannak is eredményeink. A falvak kommu­nistái, a tanácstagok és a becsületes pártonkívüli dolgozó parasztok több­sége időben eleget tesz beadási és adófizetési kötelezettségének. A jó eredményeket elősegítik a megyei, járási és községi tanácsok. Munká­juk nem könnyű, hiszen az ellenség teljes erejével azon mesterkedik, hogy meglazítsa az állampolgári fe­gyelmet. Különböző hazug híreket terjeszt, azt mondja: „ne teljesítsé­tek a beadást, úgyis elengedik." Az ellenség aknamunkája több helyen nem eredménytelen. Megyénkben akadnak olyanok, — még tanács és tömegszervezetí funkcionáriusok, sőt párttagok is — akik nem tesznek eleget állampolgári kötelezettségeik. ”nk. Erről az aktíva ülésről szólítjuk fel a korfimunísíákat, elsősorban a funkcionáriusokat, hogy ver­jék vissza az ellenség rágalmait mulassanak példát az állam iránti kötelezettségek teljesítésé­ben. Számolják fel a lazaságot, a fegyelmezetlenséget. Az életszínvonal emelése szeme pontjából az előttünk álló legdön­tőbb feladat a mezőgazdaság terme­lésének emelése, a falusi pártszerve­zetek és termelőszövetkezetek meg­erősítése, a falusi tömegmurfka meg­javítása, a munkásparaszt szövetség további megerősítése. Nekünk, kom­munistáknak az elkövetkezendő idő­ben fokozottabban kell törődnünk a kérdésekkel. Megyénk kommunista aktíváinak, a megyei pártbizottságnak, a járási pártbizottságoknak, községi párt- szervezeteinknek és tanácsainknak is döntő része van abban, hogy az elmúlt hónapok során kemény, de eredményes csatákban megvédtük a termelőszövetkezeteket. Megállapít­hatjuk, hogy megyénkben a tszcs-k- nek még csak 10 százaléka sem osz­lott fel. Általában azok léptek ki a csoportból, akik csak egy éve tagok, s a kedvezőtlen időjárás következté­ben, valamint, a kezdeti nehézségek miatt nem találták meg számításu­kat, vagy .az önkéntesség megsérté­sével léptették be őket a termelőcso­portokba. Mindebből azt a következ­tetést vonhatjuk le, hogy a magyar falvakban — így megyénkben is — a tszcs gondolatának mély gyökerei vannak. Ugyanekkor azt tapasztal­tuk, hogy a tszcs szervezésnél sok­szor durván megsértették az önkén­tesség elvét, nem bántak megfele­lően a középparasztokkal és a gép­állomások sem segítették megfele­lően a tszcs-ket. A begyűjtő szervek, a termeltető vállalatok és a bankok, nem egyszer inkább hátráltatják minisem elősegítik a tsz-ek fejlődé­sét. , Nem elegendő, hogy párlszerve­zeteink csak az I. vagy II. típu­sú tszcs-kel foglalkoznak. Láthatjuk, hogy a termelőcsoportok nagyrészében a pártszervezetek vágj' gyengék, vagy egyáltalán nem mű­ködnek, a DISZ szervezetekről nem is beszélve. A tanácsok és egyéb ál­lami szerveink sem segítik . úgy a közös gazdaságokat, mint ahogy kel­lene. A termelőcsoportok most • ké­szítik a zárszámadást. Járási párt- bizottságainknak, ■ falusi pártszerve­zeteinknek, a tanácsoknál: és más tömegszervezeteknek minden erővel segíteniük kell a zárszámadás sike­rét. A beszámoló felhívta a figyel­met a lenini hármas jelszó foko­zottabb érvényesítésére: támasz­kodjunk teljes erővel a szegény­parasztságra, legyünk szövetség­ben a középparasztsággal és harcoljunk a kulákok ellen. Nem szabad megengedni, hogy a szegény- és középparasztoknak adott kedvezmények a kulákokat segítsék. Elsősorban a termelőcsoportokba tö­mörült parasztokra kell támaszkod­nunk, de nem feledkezhetünk meg a középparasztokkal való szövetség­ről sem. A Központi Vezetőség határozata nyomatékosan aláhúzza az, egyéni parasztokkal való foglalkozást. Ne­künk ezen a területen nagyon sok a tennivalónk, hiszen rendkívül el­hanyagoltuk politikailag és gazda­ságilag az egyénileg dolgozó parasz­tokat. Mostohán bántak velük a pártszervezetek, a tanácsok, az álla­mi és tömegszervezetek vezetői. A munkásosztály által vezetett, a munkás-paraszt szövetségen alapuló államunk a mezőgazdaság termésho­zama emelése érdekében, a termelé­si kedv és a biztonsági érzet fokozá­sa érdekében nagyjelentőségű intéz­kedéseket foganatosít az elkövetke­zendő időkben. A mezőgazdasági beruházások például az 1953. évinek több mint kétszeresére növekednek. Több gépet juttatunk a falunak, va­lamint a könnyű és élelmiszeripar­nak. Meggyorsítjuk a kisgépek, eke­borona, szeg-drót gyártását. Javítjuk a földművesszövetkezetek áruellátá­sát. A munkásosztály termelési ked­vépek növelése érdekében minden erővel elő kell segíteni a mezőgaz­daságban a többtermelést. A legfontosabb feladat most az. hogy mielőbb befejezzük az őszíbúza vetését. Vonatkozik ez elsősorban az ózdi és putnoki járásra, ahol elkéstek a munkával. Gyor­sítani keli a mélyszántást, s mái most gondos előkészületeket kell tenni a tavaszi mezőgazdasági mun­kákra Maximális erővel kell segíte­ni a gépállomások munkájának meg­javítását. Meg kell gyorsítani a be­gyűjtést is, s gondoskodnunk kell arról, hogy pártunk és kormányunk határozatait a falvakban maradék­talanul végrehaltsák. Keményen Tel kell lépni minden olyan jelenség, vagy. kísérlet ellen, ami a parasztok termelési kedvét, biztonságérzetét csökkenti. 3. kemnumislák felelőssége 3 párt* és körménvhatározatok végrehajtásáért A Központi Vezetőség határozatá­nak maradéktalan és jó végrehajtá­sa elsősorban a kommunistáktól (Folytatás a 4 oldalon,}

Next

/
Thumbnails
Contents