Észak-Magyarország, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-17 / 269. szám

ÉSZAKMAGY ARORSZ AG Kedd, 1953. november 11, Az Új Kína hírügynökség az amerikai repülőtisztek vallomásairól Peking (Uj Kína) Az Uj Kína hírügynökség közzétette a koreai fronton fogsügbaesett John A. Osbum-nek, az Egyesült Államok lé­giereje századosának vallomását, az Egyesült Államok bakteriológiai hadvi­seléséről. Az amerikai repülőt 1952. szeptember 19-én Vonszan közelében lőtték le, amikor éppen baktériumhá- borus bevetésen volt. Osburn százados írásbeli vallomásában a többi között beismerte, hogy utolsó baktériumhábo- rus bevetésére 1952. szeptember 19-én indult, amikor két, egyenkint ötszáz font sfCyú baktériumbombát vitt ma­gával. Az amerikai százados azt is beis­merte, hogy baktériumhdborús ki­képzése időt. augusztusa körül kez- . dődött meg, a Turner repülőtá­maszpont közelében létesült atom-, bakteriológiai és vegyi hadviselés iskolán. A későbbiek során még 1952. májusá­ban Japánban is hallgatott előadásokat a baktériumhadviselésről. Osburn százados a továbbiakban részletesen leírta baktériumháborús be­vetéseit. Az első bevetést 1952. június 27-e körül hajtotta végre. A későbbiek folyamán még további öt baktérium- bombatámadásban vett részt. Az ötödik baktériumháborús • bevetés alkalmából, amelyre szeptember körül került sor, átrepülték a Jalu folyót is. Osburn vallomása további fontos ré­sze az Egyesült Államok bűnös bak­teriológiai hadviselését ábrázoló képnek, amely végtelenül ostobává és nevetsé­gessé” teszi a baktériumháborús bűntett cáfolására irányuló jelenlegi amerikai kísérleteket. Az »Uj Kína« hírügynökség a fentieken kívül november 16-án még közizéteíle három amerikai re­pülőfőhadnagynak az Egyesült Ál­lamok bakteriológiai hadviseléséről szóló vallomását. Roger Warren, az Egyesült Államok légierejének főhadnagya vallomásában elmondta, hogy repülőgépét 1953. ja­nuár 15-én lőtték le. Roger Warren Winston J. Simonsen és William L. For- nes főhadnagyokkal ugyanabban a ka­tonai alakulatban szolgált. Mind a hár­man azonos baktériumháborús kikép­zésben részesültek, az amerikai légi­erők japán területén lévő iskolájában. Különböző időpontokban kerültek fog­ságba és mindegyikük részletes vallo­mást tett arról,, amit a bakteriológiai hadviselésről tud. Fornes főhadnagy öt baktériumháborús bevetésben veit részt. Vallomásában elmondotta, hogy az egyik ilyen támadás alkalmával á Cshoneshongan-folyóba dobálták a baktérium bombákat azért, hogy a vi­zet megfertőzzék. Warren vallomásában részletesen beszámolt a japán területen lévő is­kolában hallgatott előadásokról. Itt a bakteriológiai hadviselés okál, történetéi és fejlődését, a bakié- riumbombák típusait és azok hasz» nálatának módszereit tanulták. Warren gépét január 15-én Szinanzss fölött lőtték le a koreai háború egy'J legkegyetlenebb amerikai iégifcámadá> sa során. Winston Simonsen főhad­nagy, aki maga is részt vett ezekbe* a támadásokban, vallomásában kijelen« tette, hogy az eligazítás során az el* igazítást végző tiszt ismertette élőt!ük a bombázás célját és a következőket je* lentette ki: »A baktériumbombáka# azért viszik magukkal és dobják ha mert remélhető, hogy járványos meg* befegedések terjesztése lassítani fogj* a hidak újjáépítését«. A bizonyítékoknak ez az egymásba'« kapcsolódó súlyos tömege, amelyet 4 négy pilóta — valamennyien ugyan* annak a vadászbombázó csoportnak * tagjai — egymástól függetlenül -tett vallomásában feltárt, egyike azoknál a dolgoknak, amelyektől az Egyesüli Államok kormánya retteg és amelyeke! gondosan leplezni igyekszik — fejező­dik be az »Uj Kína« hírügynökség kfe* leménye. (MTI) Sveitsson, a svédek kapusa kiválóan véd és mégis megszületik a magyar gól erősen záró, svéd védelmet nem tudja áttörni a magyar csatársor (Erdöcli János felvételei.) A mulléri Tiiker-hitelakcióban résztvevők figyelmébe A Tüker-vóllalat elszámolási főosztálya intézte a dolgozók 1952— 53. évi tüzelőanyag hitelakciójának országos végelszámolását. Az elszá­molás még augusztus hónapban befejeződött. Minden dolgozó, aki a hitelakció keretében az 1952—53-as tüzelőévadban többet fizetett be, mint amennyi a részére ténylegesen leszállított tüzelőanyag ellenértéké, közvetlenül saját munkaadójától kapja meg a visszajáró pénzösszeget. (MTI) > HÍREK NYUGATNÉMETORSZÁGBÖL Berlin (MTI) A német szociáldemokrata párt kibővített vezetőségi értekezletet tartott Bonnban. Az értekezlet Ollenhauer pártel­nök, Wilhelm Mellies elnökhelyet­tes és Carlo Schmid pártvezetőségi tag beszámolója után bizottságot je­lölt ki „a német szociáldemokrata párt szervezetei átalakításának és a pártprogram korszerűsítésének“ ‘ elő­készítésére. Az értekezleten alakított másik bizottság, amelynek elnevezése alap­ján „az európai együttműködés kér­déseivel“' kellene foglalkoznia, a valóságban az úgynevezett európai védelmi közösségről szóíó békeelle- nes egyezmény megvalósításának előmozdítását tekinti főfeladatának. A szociáldemokrata párt íürthl szervezete legutóbbi ülésén hozott határozatában kiemeli. — Egyes vezető pártfunkcionáriu­sok el akarják velünk hitetni, hogy a német szociáldemokrata párt azért szenvedett vereséget a választáso­kon, mert mereven ragaszkodott a marxizmus alapelveihez. Az igazság ennek éppen az ellenkezője: pár­tunk azért nem tudta legyőzni ellen­feleit, mert mindinkább eltávolodott a marxizmustól. Követeljük a munkásság marxista szellemtől áthatott bevált harci mód­szereinek Alkalmazását és a munkás- nyuzó Adenauer-kormány politikai támogatásának azonnali megszünte­tését. & . Guenther tábornok, az atlanti haderők főparancsnoka hétfőn reg­gel kétnapos látogatásra Bonnba ér­kezett, ahol a nyugati főbiztosokkal és az Adenauer kormány képviselői­vel a nyugatnémet zsoldoscsapatok megszervezéséről kíván tanácskozni. ......................................................................................................................................................................................................mmmmmvu..... Wilhelm Pieck fogadta I. P. Bargyinf, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája alelnöket Wilhelm Pieck, a Német Demo­kratikus Köztársaság elnöke szom­baton fogadta I. P. Bargyint, a kivá­ló szovjet tudóst, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának alelnöket, aki a német-szovjet barátság hónap­ja alkalmából egy szovjet küldött­ség élén a Német Demokratikus Köztársaságba látogatott. Wilhelm Pieck szerencsekívána- tait fejezte ki Bárgyin professzornak 70. születésnapja alkalmából. Zsákutcába jutottak a Saar-vidék kérdésével kapcsolatos francia-német tárgyalások London (MTI) A londoni rádió jelentése szerint nyugatnémet hivatalos körök meg­állapították, hogy a Saar-vidék jö­vőjéről folyó francia-német tárgya­lások zsákutcába jutottak — nyugat­német körök szerint Adenauer még az alapelvekben sem tudott meg­egyezni Francois-Poncet nyugatné­metországi francia főbiztossal. Első díjrészletként az eddigi ötszáz forinttal szemben ezután ötezer forint fizethető ki az újítónak , A közelmúltban megjelent újítási rendelet a tapasztalatcsere útján át­vett újítások díjazásának kérdését is szabályozza. Eddig a tapasztalatcse­re útján átvett újítás szerzőjét a tel­jes újítási díj 60 százaléka illeti meg, most az eredeti újító a már egyszer díjazott újítása után a tapasztalat­átvevő vállalattól 50 százalékos dí­jazásban, míg az átvételt javasló dolgozó 25 százalékos jutalomban részesül. A fennálló 25 százalék a javaslatot átvevő vállalat igazgatói alapját növeli és ebből az újítás megvalósítását elősegítő dolgozókat kell jutalmazni. Az új rendelkezés értelmében az országos jelentőségű újításokért az eddigi ötszáz forinttal szemben ezután ötezer forintig ter­jedhető összeg fizethető, ki az újító­nak. (MTI) A VASGYÜJTÉS HÍREI Eredményes vasgyüjtés a putnoki földmű vesszövetkezetben A putnoki földművesszövetkezet­ben eredményesen folyik a vas- és fémgyűjtés. Brigádokat alakítottak, amelyek értékes felajánlásokat tet­tek. A putnoki úttörők nagy szor- iiiiiimmiiiitiíKMimiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiimiiiiiiimiiaimiiiiiiiu galominal láttak a munkához. Na­ponta megállnak a szövetkezet kira­kata előtt, ahol a jutalomtárgyak vannak kiállítva. A MÉH 30.000 fo­rint értékű jutalmat oszt ki a legjob­baknak. Eddig már több mázsa va­sat gyűjtöttek össze. A 100-as MTH fiataljai nagyszerű példája Képek a svéd-magyar mérkőzésről A: budapesti Népstadion korszerű villa mos berendezése mutatja a mérkőzés végeredményét. A felvilágosodás költője SZÁZNYOLCVAN ÉVVEL EZELŐTT, 1773 november 17-én szít!eleit Debre­cenben a felvilágosodás korának nagy magyar költője, Csokonai Vitéz Mihály. 4 nép érdekét, halódását szolgáló iro­dalomban ragyogó feje,telet jelent mun­kássága, melynek különösen első szaka­széban, a Martinovics-mozgalom felszá­molásáig terjedő időben, bátran leplezte le a rendi társadalom, a kiváltságosok ziillöttségét, szenvedélyesen ostorozta a nép kiuákmányrdóit, s megmutatta az iga alatt nyögök keserves szenvedéseit. Haladást szolgáló, eredeti mondanivalóit a legtökéletesebb és legsokoldalúbb művészi formák szárnyán röpítette jel• Irodalomtörténeti jelentőségét legna- gyolibjaink: Petőfi, Arany, Ady, József Attila is hangsúlyozták. Ady „A ma­gyar pimodán"-ban ezt írja: ,,Legrokonabbnak az összes volt és lehető magyar költők közül Csokonai Vitéz Mihályt érzem magamhoz.. Unokájának érzem és tudom magam.1' A FELVILÁGOSODÁS harcosának hangja legtisztábban, legbátrabban a debreceni évek alatt irt költeményeiben csendül meg. Bírál, ostoroz mindent, ami megérett a változásra: az ingyen- élő heréket és lakájaikat, a haladástól irtózó, műveletlen magyar nemeseket, a paraszlnyomontő törvényeket, a köz- igazgatás és „igazságszolgáltatás" em­bertelenségét s a nagybirtok és szüle­tés előjogán felépült magyar feudális társadalmat. Az önző, kapzsi polgárt, a péngsóvár cívist. Ez a költő, akit a polgári irodalomtörténetírás u rokokó kor kecses ^bájait megszólaltató. pillan­góként csapongó, játékos lélekké, máj'.1 önmagával meghasonlott szellemmé, köl­tészetét életen kívüli, elzárt ligetté hamisította — m magyar valóság sebeit és bűneit kérte számon ebben az idő­ben. NEM IS LEHETETT ez máskép. Négyéves volt, amikor édesapja meg­halt. Fojtó szegénység légkörében nőit jel, a vidám, gondtalan gyermekkor teljesen elsikkadt életéből. Már a deb- receni kollégiumban, ahol jómódú diák­társainak lenézésével találkozott, vas- kalapos. maradi gondolkozásű, engedel­meskedő és nem gondolkodó diákokat kívánó tanárok reakciós felfogásával üt­között össze: kínzó problémákkal, ke­serves tapasztalatokkal került szembe. „Templomkerülő, istentagadó'1 — vádol­ták, mert diáktársaival a debreceni Nagyerdőben találkozott templomjárás helyett és ott verseket olvastak, termé­szettudományos kérelmekről vitatkoztak. Tekintélyronébolónak és erkölcstelennek bélyegezték meg, mert nem tette ma­gáévá a feudális kor rothadt erkölcseit és szomjas, fogékony szelleme fesze­gette azt a börtönt, melybe a maradi professzorok légmentesen szerették volna elzárni a fiatalságot az új felfogások elöl. A KOLLÉGIUM KAPUJA becsukó­dott mögötte és ez jelképes volt egész életére. A költő előtt, aki a haladás szolgálatában állt, aki a fejlődés utáni vágyát, a magyar elmaradottság miatt érzett fájdalmát fejezte ki, bezárult minden. Debrecenből Sárospatakra megy jogot tanulni, de néhányhónapos bepillantás óbba a jogi csfürés.csavarás­ba, mely mindig megtalálta a megfelelő cikkelyt ahhoz, hogy a népet kisemmizze és a hatalommal szembenállókat el­némítsa, elég volt Mim, hogy itt is kiteljen az ideje. A felvilágosodás har­cosa nem vállalhatta a kiváltságos elő­jogok védelmét. Visszatér az irodalom­hoz. Nyakába veszi az országot, hogy könyve kiadásához pénzt kerítsen. ^ Be- gyalogclja rossz tüdejével a jélorszagot, pártjogót; mecénást keres, gondolat­hóhér cenzorokkal viaskodik. Pozsony­ban már belefárad a harcba, megalku­szik önmagával, megpróbál alkalmaz­kodni a kor szelleméhez, hogy gondola­tait nyomtatásban lássa, s megindítja hetilapját, a Diétái Magyar Múzsát. Az alkalmazkodó versek közé csempészi igazi írásait. Vállalkozása kudarccal végződik. Keserű csalódással megy Ko­máromba, ahol szintén nem talál mecé­nást, de találkozik Vajda Júliával, s ennek köszönheti a magyar költészet a Ijilla dalokat. Állást hajszol, tanári foglalkozást vállal Csurgón. A gazdag gabonakereskedő apa azonban nem egyezik bele lányának a' szegény költő­vel való házasságába, s az osztálykorlátok merevsége egy álommal ismét szegé­nyebbé teszi Csokonait. Vajda Júlia jeleségül megy egy gazdag kereskedő­höz. HUSZONÖT ÉVES CSOKONAI, ami­kor a komáromi nagy csalódás u tán ösz- szeomlott vágyakkal megy tovább. A csurgói tanárkodás és ,,tudós koldulás' útjára, hogy végül amikor Csurgón megbízatása lejár, ismét kezébe vegye a vándorbotot és hazagyalogol Debre­cenbe, hogy irodalomnak szentelje éle­tét Itt küzd a szegénységgel lázongó lélekkel javítgatja összegyűjtött írásait, már nem is remélve, hogy nyomtatásban lássa viszont- Egyre fogyatkozó tüdeje vei már csak a jövő számára dolgozik. A jövőről álmodik. Barangolása során még jobban megismerkedett a néppel, még mélyebben összeforrott sorsa velük, a kisemmizettekkel, akiket ugyanúgy kifosztottak, megaláztak, mint őt. Ugyanaz a társadalom fosztotta ki a szegény népet, amelyik ' tőle elvette Lillát, az írásai nyilvánosságát, amelyik becsukta mögötte a kollégium kapuját, elzárta előle az élet lehetőségét, mely szellemi vesztegzár alá helyezte műveit­De így sem gondolt rá, hogy az írást abbahagyja. „Ha írok is, amint hogy én már anélkül nem tarthatom fenn létemet, írok a boldogabb maradékok­nak, írok a XX-ik, vagy XXl-ik század­nak.'' CSOKONAI NEM IS HAGYJA EL többet Debrecent. A költővel, aki Tem- pefői-ben megmutatta a rendi Magyar- ország ziillöttségét, kulturális elmara­dottságát, aki a Dorottyában első igazi komikus épos,-.unkát adta, a Culture“ című vígjátékában a típusalkotás felejt­hetetlen példáit állította eUnk, akinek költészetében a legvaskosabb népiesség kapott költői szárnyalást: harminckét éves korában végzett a tüdőbaj. írá­sait elzárta a nyilvánosságtól korának uralkodó osztálya, költészetét igyekezett meghamisítani « burzsoá irodalomtudo­mány. Napjainkban azonban tisztán lát­juk jelentőségét, szocializmust építő népünk szeretettel hajol müvei fölé ' S örök útravalóul viszi magával, amint halad a boldog kor jelé, melynek eljöve­telében rendíthetetlenül hitt Csokonai, amikor írta: ,,Én ugyan lelketlen por leszek már akkor. De jöttödre tágan zengem énekemet•“ A 100-as MTH fiataljai eddig min­den évben a fémgyűjtés legjobbjai voltak. Most sem akarnak lemarad­ni. Legutóbb egy komp kiemelésén fáradoztak. A vasszerkezeti részeket már le is szerelték. Tiszakárádon közel egy hétig kutattak egy vízbe­esett német repülőgép után. Sajnos, nem találták meg, de nem kedvetle- nedtek el. Most vasárnap, a nagy fémgyüjtő napon is mindent elkö­vettek, hogy ismét elsők legyenek. ózd kohászat fiataljai teljesítették a vas- és fémgyűjtés tervet Vasárnap az ózdi kohászati Sze­mek fiataljai is fémgyüjtő napot rendeztek. Megértették, hogy üze­mük tervteljesítését segítik elő az­zal. ha minél több hulladékvasat gyűjtenek. Az ózdi fiatalok lelkesen, ifjú lendülettel dolgoztak. Meg js lett az eredménye: túlteljesítették vas- és fémgyűjtés! tervüket. Vasból 2615 tonnát, színesfémből 28.838 kg- ot gyűjtöttek, ami 145 százalékos tervteljesítést jelent. Borsodi fiatalok! Diszisták, Úttö­rők! Kövessétek az ózdi fiatalok példáját! Harcoljatok jő vas- és fémgyűjtéssel a helyi minisztérium ..kiváló fémgyüjtő" cím zászlajáért, mely a megelőző fémgyűjtésnél Bor­sod megyéhez került. A zászló most veszélyben van. Borsod megye a 15- ik helyen van országos viszonylat­ban. Ne engedjük elvenni a zászlót, harcoljunk a „kiváló fémgyüjtő" cím elnyeréséért! Borsodmegyei Disz Bizottság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents