Észak-Magyarország, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-05 / 260. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1953. november «. Teljesítse minden község és tsz, minden dolgozó paraszt vállalását, gyorsítsa meg a beadást Megyénk területén 91 termelőszövetke­zet, 140 község és 4099 egyénileg dolgozó paraszt tett vállalást, hogy November 7 tiszteletére teljesíti tej, tojás, baromfi, valamint az őszi kapások beadási előírá­sát. Az ígéret, a vállalás nem maradt puszta szó. A járások jelentése szerint 11 termelőszövetkezet, 10 község és 3251 dolgozó paraszt már teljesítette vállalá­sát, 100 százalékig eleget tett beadási kötelezettségén ek. A megye területén .azonban még min" dig nem kielégítő a begyűjtés lendülete. Számos községben még mindig nagy a lemaradás. Az ilyen községek tanácsainak és népnevelőinek jó felvilágosító munká­val el kell érni, hogy minden beadásra kötelezett dolgozó paraszt eleget tegyen az állam iránti kötelezettségéinek, hogy megyénk mielőbb teljesíteni tudja be­adási előírását­A járások sorrendje a megyei tanács értékelése alapján a következő: TEJ: 1. mezőcsáti % 73.1 2. mezőkövesdi 70.3 3. putnoki , 66.5 4. abaujszántói 58-3 5. sárospataki 56.9 6. ózdi 56.3 7. szerencsi 53-1 8. miskolci 52.3 9. sátoraljaújhelyi 50.5 1Ó. szikszói 49.0 11. edelényi 43.5 12- encsi 40.7 13- ricsei 33.6 Miskolc város 80.9 KUKORICA: 1. abaujszántói er /0 119.2 2. miskolci 87.8 • 3. ózdi 876 4. szikszói ■ 83.4 5. mezőcsáti 81.7 6- putnoki 81.4 7. szerencsi 78.7 8. encsi 75.5 9- edelényi 74.1 10. mezőkövesdi 66.9 11. ricsei 62.6 12. sátoraljaújhelyi 53-5 13.sárospataki 51.2 Miskolc város 100.2 BAROMFI: mezőcsáti 4-0.4 miskolci 34-9 sátoraljaújhelyi 34.5 szerencsi 34.1 ahaujszántói 34.0 putnoki 31-5 szikszói 30.6 ricsei 30-3 ózdi 30.1 mezőkövesdi 29.0 encsi 25.4 sárospataki 25.0 edelényi 23-9 Miskolc város 67.5 TOJÁS: % mezőcsáti 81.3 szikszói 68. % abaujszántói 67.2 sátoraljaújhelyi 66.1 szerencsi 64.0 putnoki 63-7 miskolci 62.1 encsi 60.9 mezőkövesdi 54.5 ózdi 54.4 edelényi 505 ricsei 48.4 sárospataki 38.7 Miskolc város 94.5 NAPRAFORGÓ: % mezőcsáti 108.3 edelényi 105.5 sátoraljaújhelyi 99.3 miskolci 91.Q encsi 87.7 ricsei 86.2 abaujszántói 81.7 mezőkövesdi 8L3 szikszói 76.0 sárospataki 72.6 putnoki 68.5 szerencsi 60.8 ózdi 41.5 Miskolc város 91.0 BURGONYA: % miskolci 81-5 szikszói 76.6 edelényi 73.1 abaujszántói 70.1 mezőcsáti 69.3 encsi 61.1 mezőkövesdi 50.6 sárospataki 48.8 ózdi 48.7 ricsei 48.2 szerencsi 41.8 putnoki 38.5 sátoraljaújhelyi 341 Miskolc város 79.7 Erdőgazdaságaink November 7 méltó megünnepléséért A Miskolci Állami Erdőgazdaság dol­gozói November 7. tiszteletére nemes versenyt indítottak. Vállalták, hogy több ipari, és tűzifát adnak az,ország­nak. Vállalásukat becsülettel teljesítik. Az erdőgazdaság üzemegységei a III. negyedévi fakitermelési terveket eddig 92, tűzifa termelésüket 85 és iparifa termelési tervüket 102 százaléksa tel­jesítették. A terv teljesítésében különösen az ómarsai erdőgazdaság dolgozói mutat­ták példák Dicséretes munkát végzett Szarka JÍUdolf . répáshutai, Budai Fe­renc 1)ükkszentkereszti fatermiflö, Bu­rányi Elemér és Fodor Károly ómassai kocsisok, minden nap túlteljesítik terv- előírásukat. A Hernádvölgyi Erdőgazdaság dol­gozói November 7. tiszteletére vállal­ták, hogy még dcrekasabb munkával harcolnak a tervek teljesítéséért, a na­gyobb eredmények eléréséért. Büszkék vagyunk az erdőgazdasági dolgozókra, akik mind több ipari fával segítik bős bányászaink munkáját, mind több tüzelőanyagot adnak me­gyénk és az ország dolgozói™»?*• Az üzletek zárórába megyénkben november 5 és 8 között A megyei tanács kereslwtfclmi osztálya elrendelte, hogy a húsboltok november 5-én t órával tovább lesznek nyitva, a íöb. bi boltok a szokásos időben zárnak. November 6-án minden élelmiszerüzlet esté óráig tart nyitva. A 19 óra után záró boltok zárórája változatlan. November 7-én minden üzlet zárva lesz, kivéve a vasárnap rendszeresen uyiivaiar­tó dohányárudák, édességboltok, virágbol­tok, amelyek a vasárnapi nyitvatartási idő szerint árusítanak. November 8 án, vasárnap a tejüzletek reggel 7 órától délelőtt 10-ig árusítanak, a többi üzle ekre a rendes vasárnapi nyitva­tartási idő’.érvényes. A vendéglátói!zernrk 6-án és 7-én\ji szombati nyitvatartás szeriül árusítanák. II Lengyel Egyesült Munkáspárt Közoonti Bizottsága kilencedik teljes ülésének tézisei Varsó (TASZSZ) Lemondott a finn kormány Helsinki (MTI) A Kekkonen-kormúny benyújtotta le­mondását Paasikivi finn köztársasági elnöknek — jelenti az AFP. (MTI) Átadta megbízólevelét a Magyar Népköztársaság jugoszláviai követe Kurimszky Sándor, a Magyar Nép- köztársaság jugoszláviai követe no­vember 4-én átnyújtotta megbízóleve­lét Tüó köztársasági elnöknek. A követ megbízólevelének átnytijtá- sa után bemutatta az elnöknek a kö­vetség tagjait. (MTI) Berin (MTI) A Dunai »Walter Ulbricht« vegyimű­vekben, a Szovjetunió tulajdonában lévő német üzemek egyikében, kedden sajtóértekezletet tartottak. Az értekezleten Szemenyikov. az üzem szovjet vezetője közölte, bogy a szovjet hatóságok a »Walter Ulbrictlt«- műveket a Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság kormányának moszkvai megállapodása értelmében a közeljövőben átadják a német népnek. A lengyel lapok közölték a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­sága kilencedik teljes ülésének „A hatéves terv teljesítésében elért sike­rek és a hatéves terv két utolsó évé­nek (1954—1955) fű gazdasági felada­tai« című téziseit. A tézisek a küszö­bönálló pártkongresszussal kapcsolat­ban kerülnek megvitatásra. A tézisek részletesen beszámolnak azokról a sikerekről, amelyek az ipar a njezőgazdaság a beruházások terén. Szemenyikov vezérigazgató, a továb­biakban elmondotta, hogy a Szovjet­unió most teljesen újjáépített állapot­ban adja át a »Walter Ulbricht«-mü- veket a Német Demokratikus Köztár­saságnak. Hasonló a helyzet a legtöbb üzemnél, amelyet a szovjet kormány most átad a Német Demokratikus Köztársaság­nak és ezzel további segítséget nyújt a német népnek békegazdasága felépíté­séhez. (MTI) likus Köztársaság ipari termelése lí százalékkal emelkedett a múlt év meg­felelő időszakához viszonyítva. Jelentős sikereket értek el a mező- gazdaság területén is. A Német Demokratikus Köztársaság népgazdasági beruházásai 12 száza­lékkal növekedtek ez év H. negyedé­hez képest, (MTI) mert nincs nagyobb boldogság, mint átadni azt, amit az ember tud. meg­magyarázni, hogyan kell dolgozni a bá­nyában, megismertetni a fiatalokkal a bányát, a korszerű, új gépeket, Ter­mészetesen csak úgy tudok jó munkát végezni, ha tovább képzem magam és ezért a munka mellett a-mesterkép­ző technikumra járok. Igyekszem szor­galmasan tanulni, hiszen csak így be csülnek meg a tanulók és így válók igazán alkalmassá arra, hogy tíz fiatalt gépijüvesztő vájárnak neveljék. Jó munkámmal elértem, hogy havi 1.400—1.500 forintot keresek. Ebből jut mindenre és szüléimét is tudom segí­teni. Minden fiatal eltilt nyitva áll a le­hetőség a továbbtanulásra, minden fia­talból válhat egy év, múlva szakmun­kás. 17—18 éves fiatalok! Jelentkezze­tek minél többen az egyéves szako­sított vájár-iskolába! KONCZ IMRE Kurityán, 506. sz. intézet. a dolgozók életszínvonalának elítélésé­ben 1950—1953-ban ért el Lengyelor­szág, továbbá megjelölik a népgazdaság 1954—1955. évi fejlesztésének felada­tait. A hatéves terv első négy esztendejé­ben — olvassuk a tézisekben — a párt és a népi állam figyelme az ország szocialista iparosításával kapcsolatos feladatokra irányult. Ebben az idő­szakban jelentékeny sikerek születtek az ipar, különösen a nehézipar fejlesz­tésében. Az iparban, a közlekedésben, az építőiparban és a kereskedelemben megszilárdult a szocialista szektor. A hatéves terv végrehajtása során azon­ban jelentős aránytalanságok mutat­koztak. Ilyen mindenekelőtt a mező­gazdasági . termelés gyenge növekedé­se. 1950. és 1953. között az ipari terme­ié- 115 százalékkal emelkedett az 1949- ,es színvonalhoz viszonyítva, a mező- gazdaság termelése viszont csupán ki­lenc százalékkal. Az »Ipar« című fejezet kiemeli, hogy az egész ipar össztermelése 1950—• 1953-ban 1949-hez viszonyítva 115 szá­zalékkal növekedett meg. Ugyanakkor a nehézipar termelése 135 százalékkal, a gépgyártásé két és félszeresére, a könnyűiparé 99 százalékkal emelke­dett. A tézisek az ipari termelés 1954— 1955. évi általános növelését 1953-hoz viszonyítva 23—25 százalékban szab­ják meg. Gyors fejlődési ütemet írnak elő a közszükségleti cikkeket gyártó ipar számára. A tézisek megszabják az élelmiszerek és közszükségleti ipar­cikkek termelése növelése mutatószi- mart az 1953-as színvonalhoz viszo­nyítva. A »Mezőgazdaság« című fejezet rá­mutat., hogy a mezőgazdaság összter­melése 1949-hez viszonyítva, 9 százalék­kal nőtt meg. A tézisek a mezőgazda­ság össztermelésének növekedését 4 ‘kővetkező- két esztendőre (1954—1955) az 1953-as színvonalhoz viszonyítva tia százalékban szabják meg. 1954—1955-. re a mezőgazdasági gépek és felszere­lések gyártásának kétszeres, a rnűtri- gyagy árt ásnak 35 százalékos növeke­dését írják elő 1953-hoz viszonyítva. A »Beruházások« című fejezet el­mondja, hogy a mezőgazdasági beru­házások . 1955-ben 1953-hoz viszonyítva; 45 százalékkal, a közszükségleti ipar­cikkek termelését szolgáló beruházá­sok 38 százalékkal, a kommunális és lakáséipítkézésekét szolgáló berufeááá- sok 26 százalékkal, a szociális és kul­turális fejlődést szolgáló beruházások 34 százalékkal növekszenek. »A dolgozó tömegek éleIszlnvonalá­nak emelése« cimű fejezét rámutál, hogy a munkások bére és a dolgozó parasztok jövedelme 1954—1955-bén 1953-hoz viszonyítva 15 százalékká f emelkedik. 1955-re 162 ezer — az 19o3, évinél 20 százalékkal több lakóázoht használatba, vételét tűzték ki. Az állati: szociális és kulturális építkezéseket szolgáló kiadásai 1953-hoz viszonyítva 34 százalékkal növekszenek. (MTI) fl Hsmet üemokratifcus Köztársaság Központi Statisztikai Hivatalának III. negyedévi tervjelentése Berlin (TASZSZ) Az »ADN« hírügynökség közli a Né­met Demokratikus Köztársaság állami tervbizottsága mellett működő Közpon­ti Statisztikai Hivatal jelentését az 1953. évi népgazdasági terv III. negyed­évi tervié Íj esítéséröl. A közlemény rámutat, arra, hogy ez év IIL negyedében a Német Demokra­FIATALOK ! Jelentkezzetek az egyéves szakosított válárlskoiába! Fehérgyarmatról kerültem 1951 októ­ber 1-én a kűrit yáni váj,árintézetbe. Büszke voltam arra, hogy tanulhatok. Tudtam: ha becsülettel tanulok, az hasznomra válik. Munkám eredménye nem maradt el. Mind a két évet kivá­lóan végeztem. Ennek jutalmául az évvégi vizsga után megkaptam a ki­váló tanuló-jelvényt és az ezzel járó pénzjutalmat, 1953. augusztus 15-én tettem le a szakmunkásvizsgát. Igen boldog vol­tam, amikor megkaptam a bizonyít­vány t. de még boldogabb akkor, ami­kor megtudtam, bőgj vezetőim azzal a feladattal bíznak meg, hogy tovább­ra is az intézetnél maradjak és oktató- vájárként 'dolgozzam. Olyan feladatot bíztok rám, ami nagyon felelősségtel­jes, hiszen nekem kell arról gondos­kodnom, hogy tíz vájártanuló megfe­lelően hasznosítsa az iskolában tanul­takat,, hogy alaposan megismerje az F/4-es fej tőgép minden egyes alkatré- szét. Szívesen végzem ezt a feladatot, > A Szovjetunió a tulajdonában lévő német üzemeket újjáépítve adja át a német nepnek EGY EMBER A MUNKÁSTELEPRŐL A mi telepünkön tulajdonképpen csak decemberben kezdődött az Ok- tóberi Forradalom. A gyár legtága­sabb műhelyében, a hengerdében gyültürik össze és ott választottuk meg a munkásbizottságot. A szónoki emelvényre — amelyet egy ócska­vaskupac helyettesített — Kirill Mi­ronov, egy köpcös, vörösszakállu hengerész lépett fel elsőnek. De még két szót sem szólhatott, mindenün­nen kiáltások hangzottak fel: — ö legyen az elnök! .. — Úgy van! Éljen Kirjusa! — Éljen az elnök! Mironov segélytkérően nézett kö­rül, mondani akart valamit, de a munkások lelkes kiáltásai elnyom­ták Mironov hangját, s csak a szája mozgásából gondolhatta az ember, hogy azzal kezdte: „Elvtársak!.. S már készült is a határozat szö­vege, hogy az üzem munkásai Kiriii Mironovot „a termelés feletti mun- kásellenőrzést gyakorló" bizottság elnökévé választják. És amikor magasba lendültek a kezek, hogy helybenhagyják Miro­nov jelölését, — csak akkor jutott végre hozzá, hogy közbekiáltson: — Dehát elvtársak! Nem lehet, hi­szen én még ... Senki sem hallotta szavait. Oda­rohantak hozzá a „szónoki emel­vényhez", vállukra kapták és lel­kes hurrázás közepette vitték a gyári irodához. Az egyik szoba ajta­jára közben már ki is szegezte va­laki a táblát: „Munkásbizottság". A végrehajtóbizottság elküldött egy alkalommal Mironovhoz egy cé­dulával, amelyben öt villanylámpát kért a gyártól. Mironov elvette a pa­pírt, figyelmesen megnézte, aztán engem kezdett vizsgálni, tréfásan hunyorítva. — Mondd csak kedveském, jártál te iskolába? •=- Jurtám, Elemibe.. D. BELJAJEV: KÉT TÖRTÉNET A NAGY NAPOKBÓL — No az szép dolog!... És olvas­ni is tudsz? — Tudok. — Igazán? . — Isten bizony, tudok, Kirill Sza- velies! — Ne esküdözz. Lássam, el tudod-e olvasni, ami itt áll ezen a papíron, amit hoztál. Akkor elhiszem. Fogtam az írást és elolvastam. — No nézd cs.ak igazán tudsz ... Derék dolog. Hát írni tudsz-e? — írni is tudok. — Ejha! Aztán mondd, nem füllen­tesz? — Nem. — No, majd meglátjuk. Felvette az asztalról a tollat, bt­mártotta a tintába és a kezembe nyomta. — Hát akkor írd oda a sarkába, hogy „Szjomín raktáritoknak, pont. Adj ki a VB-nek öt lámpát.. .' Megvan? — Meg. *— Mutasd csak ... Ez már igen, derék fiú vagy! Figyelmesen vizsgálgatta az írást, aztán vette a tollat és nagyokat szuszogva, minden erejét megfeszít­ve, hogy még. a verejték is kiült a homlokára, odaírta csupa nyomta­tott nagybetűvel, hogy „Kir Mir.‘‘ — ami nyilván azt jelentette, hogy Kirill Mironov. Sokáig simogatta a fejemet vas­portól és tüztől feketére mart, ke­mény kezével, s közben a papírt nézte. Aztán körülnézett a szobában és halkan megkérdezte: •— Idefigyelj, kedveském, meg­taníthatnál engem ■ is írni-olvasni?... Mert látod ... elnöknek választot­tak ... aztán ebből ilyen baj szár­mazik. Emiatt az aláírás miatt Kiri- Mirinek hívnak a tréfacsinólók. Ne­kem meg ezen igazán nincs kedvem nevetni... Ettől kezdve sok-sok téli .estén ültünk együtt Kirill Mironowal az ábécéskönyv mellett. Tizennyolc ta­vaszán aztán, az egyik ilyen estén, Mironov elvtárs különös kedvesség­gel kínálta a teát, meg a fekete két- szersültet. Aztán így fordult hoz­zám: — Mondd csak, ide tudnád adni nekem ezt a könyvet? — Nagyon szívesed, Kirill Szave- levics. — Köszönöm. Tudod, vége a mi kettőnk esti egyetemének. Holnap a frontra megyek. A helyi zászlóalj ko­misszárja leszek. Meg kell verni a fehér bitangokat. A könyvet magam­mal viszem, most már magam is el- igazodok benne valahogyan ... ... Nemrég a Szakszervezetek Há­za oszlopcsarnokában a békekon- gresszus szónoki emelvényén egv őszhajú, borotváltarcú, keményte- kintetü férfit láttam. Lapozgatott egyet-kettőt a jegyzetei között, eztán félretéve őket arról kezdett beszélni hogyan harcolnak a szovjet embe­rek a békéért a forradalom első nap­ja óta. Lenin és Sztálin szavait idézte ... Mikor lejött az emelvény­ről, odaléptem hozzá, örömömet es meghatottságomat alig tudtam visz- szátartani. Kezet nyújtottam neki: — Jó estét, „Kiri-Miri‘‘elvtárs! Késő éjszakáig kóboroltunk a moszkvai utcákon, s a munkástelep Októberének emlékeit idézgettük. A DIPLOMATA Ezerkilencszáztizenkilenc. Alig húsz versztnyire lehettek tőlünk Kolcsak bandái. A Komszomol első nemzedéke mind egy szálig a fronton volt, az úi Komszomol-szervezetben még a legidősebb tag sem volt több tizenhat évesnél. Vityka éppenség­gel csak tizenhárom volt, de — akár csak a többi — pillanatra sem vált volna meg ócska puskájától, A komszomolisták nappal teljesítettek őrszolgálatot a telep utcáin. Vitykát a telep bejárata elé állították, per­sze nem a front felőli, hanem a hát­só kapuhoz. Életében először voll akkor őrségen. A fontos megbízatás tudatában büszkeség és izgatom duzzasztotta mellét. Hamarosan szárnyrakapta gondolatait gyerek­fantáziája ... Tyüh, de jó lenne most foglyul ejteni egy fehéret, vagy le­fülelni egy ellenséges felderítőt!.. Egyenesen odavinné a parancsnok elé, feszes vigyázzba vágna magát es jelentést tenne ... — Hé, gyerek, mit csinálsz te itt? Vityka előtt, mintha csak a főid­ből nőtt volna ki, magastermetű ismeretlen ember állt meg, prém­bekecsben, füles katonasapkábau. vörös bajusszal az orra és a szája között... Vityka nagy szemeket meresztett a furcsa külsejű ember­re. Ki ez, — a mi emberünk, vagy ellenség?... Ha a mi emberünk, vörös szalag lenne a sapkáján, ha a fehéreké, valami epolett lenne a vál­lán. Ezen azonban se egyik, se má­sik. Csak mosolyog. — Azt kérdeztem tőled fiam, ki vagy és mit csinálsz itt? — Én bácsi.. nem vagyok se fe­hér, se vörös, a helyi ifjúság, — bökte ki végre Vityka A bajuszos ember jóízűen kaca­gott. — Szóval se vörös, se fehér? Ér­tem. Nagy diplomata vagy te, -’iacs- kám!... — Jó, de most már mutassa az igazolványait — igyekezett hivata­los hangot használni Vityka. — Ez már férfias beszéd! .. Vityka gondosan átvizsgálta az iratokat, aztán egyszercsak ham isi- I tatlan gyerekmosoly vonta be rzep- lős arcocskáját. == Ne higgyje ám, kogy gyávád ságból mondtam, hogy se vörös, se fehér!,.. Ki akartam puhatolni, hogy maga miféle szerzet. — Tudom én azt, fiacskám. Hiszen azért mondtam, hogy nagy diploma­ta vagy. Vitykán rajtaragadt a „diploma­ta" elnevezés. Eleinte megsértődött miatta, aztán hozzászokott. De dicsőséget nem ezzel szerzett magának. Vitykát nagyon megsze­rette a bajuszos ember, akiről ha­marosan kiderült, hogy a helyi for­radalmi bizottság újonnan kineve­zett elnöke. Magához vette Vitykát, aki amolyan szárnysegédje lett. ő is füles sapkát tett a fejére és úgy kö­rülcsavarta magát mindenféle szí­jakkal, hogy még mi is megirigyel­tük. Egyszer aztán a forradalmi bi­zottság elnöke felsorakoztatta az ud­varon a rendkívüli helyi alakulatot és így szólt: — Elvtársak, engedjétek meg, hogy nyilvánosan köszönetét mond­jak a forradalmi bizottság előtt Vik. tor N. elvtársnak, aki elfogott egy kémet és ezzel nagy szolgálatot tett a Vörös Hadseregnek és a forrada­lomnak! ... Vityka lángvörös arccal állt ott és zavartan mosolygó arcocskáján büsz­kén ragyogott a két szeme. Mikoi azt akarta mondani, hogy „A forra­dalmat szolgálom!" — elfúlt a hang­ja az izgalomtól, csak tátogott, de egy szó nem sok, annyi nem jött ki a torkán. A templomszolga volt a kém. A fia a harangtoronyból papírsárkányt eregetett a levegőbe, mindenféle szí­nes papírcsíkokkal a sárkány farkán, — így jelezte a fehéreknek csapa­taink mozgását. Az apja tanította rá- Vityka gyanút fogott és jelen­tette a forradalmi bizottság elnöké­nek. ... Mostanában, valahányszor a lapokban közleményt olvasok dip­lomáciai fogadásokról és ott látom Viktor N. nevét, mindig a pirosra hevült „diplomata" Vitykát látom magam előtt szikrázó, fekete sze­mével,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents