Észak-Magyarország, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-29 / 280. szám
ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1953, november 29, MÁSFÉL ÓRA A BORSODI ÍRÓK KÖZÖIÍ A miskO Cl megyei könyvtár egyik megbújt szobájában „székel“ az írószövetség borsod megyei csoportja. Ez a hivatalos helyisége, itt szektáik összejönni hetenikint egy estére a csoport tagjai egy-egy irodalmi kérdés megbeszélésére. Este hat óra tájban megélőnkül a kis helyiség, ahol az egyetlen íróasztal a vezetőség pulpitusa, kis kerek asztal, hat-nyolc szék, egy hosszú lóca, szekrény és fogas egészíti ki a bútorzatot Öten- h ne a ii jöttek már össze» amikor megérkezik Sárközi Sándor, a csoport titkára. Mindjárt akad téma is, amely joggal kelt éleink érdeklődést: a népművelési minisztérium, az írószövetség s a Képző- és Iparművészek Szövetsége közös pályázati felhívása. Sárközi Sándor felolvassa a „Szabad Nép1-bői „.. • pályázatot hirdet, illetve megbízást ad olyan magas- színvonalú irodalmi és képzőművészeti művek alkotására, melyek témájukat hazánk felszabadulásárak történetéből, felszabadult népünk életéből merítik .. Egyre több csoporttag érkezik, egyikmásik már olvasta is a felhívást, de örömmel, titkolt reményekkel hallgatják a részleteket ők is: „A pályázaton résztvebetnek a Miagyar Írók Szövetségének és ifjúsági szervezetének, továbbá a Magyar írók Szövetsége vidéki csoportjainak tagjai, az elbeszéléséi egyíelvcnáscs szindarabpályázaton bárki szabadén résztvehet “ — Magasak a páiyadijak. étidig ilyen pályadíjak nem voltak — állapítják meg. — Érdemes ími, pályázzon minél több borsodi író -— hangzik a biztatás. Idő is van bőven, hogy jót írjunk» jól megrágjuk, amit írunk . .. 1954 december 31 a határidő! Egy teljes év! Megérkezik Gyárfás Imre, a csoport elnöke is. Együtt vannak már vagy buszon. Jó a hangulat — az országos felhívás felcsigázna az alkotó kedvet. Egyik fiatal író csillogó izemmel, elgondolkozva néz maga elé, talán az asztaffiókjáhan elrejtett készülő munkájára gondol: hátha ezzel pályázna . . . megfelel-e vájjon a követelményeknek? Természetesen most már szélesebben kellene kiépíteni a mondanivalót . .. Ilyesmi foglalkoztat e pillanatban — látszik ez arcokon* — másokat is. Ui tárqyra terelődik a szó. Sós György színdarabjára, amelyet eg évben jog bemutatni a Déryné színház. Sós at első helyi szerző, aki egész estét betöltő darabot írt. Büszke is rá a helyi csoport. Kár, hogy Sóst Debrecenbe helyeir tél:. Ez vesztesége a miskolci irodalmi életnek. A színház dramaturgjánál „vajúdik“ egy másik—helyi szerző, Tricskó Béla darabja is. De erről még nincs döntés — halljuk. Az új lehetőségekről is szó esik, amiket a Társadalomé és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat nemrég alakult megyei csoportjának munkájába való bekapcsolódás jelent a 1borsodi írók számára■ A társulat irodaimig és művészeti osztálya termékeny, alkotó együttműködésre ad alkalmat íróknak, képzőművészeknek, muzsikusoknak, színműver széknek. Ehhez az együttműködéshez ,nrev reményeket fűznek a helyi Írók, különösen ha meg lesz az a régen vart irodalmi, művészeti és ismeretterjesztő folyóiratuk, amelynek első számaihoz már sok kéziratot gyűjtöttek össze. Gyárfás Imre kövér dossziéban őrzi azokat s v? csoport már alig várja, hogy rejtett kincsei napvilágot lássanak, megmutathassák: mivel tud hozzájárulni a csoport megyénk kulturális életének fejlesztéséhez* A csoport eddig igen eredményes htunkat végzett a kezdő, fejlődő írók stílusárnak, nyelvezetének, írásmüvészetének Iki pallérozásával, a tehetségek kibontakoztatásával. A csoport nem egy tagja sikerrel szerepek az országos irodalmi folyóiratok és a napi sajtó hasábjain megjelent, továbbá ünnepi alkalmakon előadott verseivel, novelláival, karcolataiA heti összeiöveteleken a lektorátus által elbírált írásokat közösen vitatják meg. Mint ahogy most is egyik fiatal író novellája kerül „szőnyegre“. Gyárfás Imre értékeli az ezúttal harmadik változatban megírt novellát, miután a szerzőt két ízben látták el tanácsokkal, hogyan egészítse ki írását, javítsa ki annak fogyatékosságait. A novella egy újítási megbízottról szól, aki szerelmes az üzem szép sportfelelősébe és miközben a vele való gyakori találkozások elvonják munkájától, az újítási javaslatok ott porosodnak elintézetlenül páncélszekrényében. Emiatt lelkiismeretfurdalástá vannak és egy éjjel azt álmodja, hogy az akták fellázadnak ellene, törvényszéket tartanak felette — az akták aztán emberekké válnak, akikben felismeri az üzemi bizottság tagjait, ez újítókat, akik egymásután vádolják és 6 ott áll izzadó homlokkal ii pergőtűzben. Az elnök csenget — a szerelmes újítási megbízott az ébresztő óra berregésére ébred fel kínos álmából. Az álombéli lecke használ, nekifog a hátralékos akták feldolgozásának, miköa- 1 -n egy öreg munkástól is leckét kap ! ddigi hanyagsága miatt. Végül is ügyes is bonyodalom után munkája, szeretne gymsúiyi helyzetbe kerül. — Nekem Győző novellája ebben a hmábtm. nagyon tetszik — mondja egyik felszólaló — és ha kihagyja a köszönések részletezését, ami szükségtelen, egészen jó írás lesz belőle. — Szerintem egyes részletek túlságosan hosszadalmasak, tömörebb megírásb"n hatásosabb volna például az álom-részlet. — Hibája a novellának, hogy a leányról túlkeveset mond, azon felül, hogy szép alakja van, sze-et strandolni, úszni. Szeretnök tudni róla azt is, milyen munkakört tölt be az üzemben, hogyan dolgozik, milyen a jelleme stb. Bőd Andor egyes stílushibákra, egy- egy magyartalan kifejezésre hívja fel a szerző figyelmét. Egyébként neki is tetszik a novella. A mélyreható vitát élénken figyeli az író, aki ezután maga is megteszi észrevételeit A vita anyagát a lektor foglalja össze. Az a nézet dákul ki, hogy a novella megérdemli r nyilvánosságot. ★ Rainálom, hogy- az összejövetel további részén nem vehetek részt, mert hivatásom másfelé szólít- Még egy írás megvitatása van pedig napirenden. Az a másfelóna is azonban, amit itt tölthettem meggyőzött arról, hogy az írószövetség helyi csoportja eleven munkát lejt ki, egészséges kritikai légkört alakított ki a maga hivatáskörében, élénken reagál az időszerű társadalmi és irodalmi eseményekre, komoly segítséget nyújt a fiatal írók fejlődésihez. A csoport tagjai sokféle munkaterületről verődtek cs-ze és megfelelő számban működnek közre műit. - lmjában irodalmár szakemberek, pedagógusok. így «z életből nyert tapasztalatok kicserélődnek, ez a tapasztalatcsere új írói témák, gondolatok melegágya s ugyanakkor minden biztosíték megvan a szakmai fejlődéshez a képzett irodalmárok nyújtotta segítségben. Az a kis dísztelen szoba, ahol a heti összejöveteleket tartják, kohója és csiszoló műhelye az új írótehetségeknek, akik egyre többen jelentkeznek itt a mi megyénkben éppenúgy, mint szerte az országban. HAJDÚ BÉLA Szünet az áíta’ános és középiskolákban Az oktatásügyi miniszter rendeletben intézkedik az általános- és középiskolák második negyedévének időtartamáról, valamint a téli és félévi szünetről. A második évnegyed január 30-ig tart. A félévi bizonyítványosztás napja 1954 január 30. A téli szünet december 24. napjával kezdődően január hó 10-ig tart. Az első tanítási nap január 11. A félévi szünet február 1. és 2., a második félév első tanítási napja február 3. Az általános iskolai napköziotthonokat az iskolai szünet idején is minden munkanapon nyolc órától tizennyolc óráig igénybevehetik a tanulók. A tanítás a téli szünet idején a dolgozók általános és középiskoláiban, levelező tanfolyamain is szünetel. (MTI) Milyen a téli divat? A nők tulajdonsága, hogy szeretnek ízlésesen, divatosan, szépen öltözködni. A múltban csak a kiváltságos osztály tagjait szolgálta a divat. Ami akkor divatos volt, ahhoz a nrnn’kásasszonyok nem tudtak hozzájutni. Ma minden dolgozó nőnek módjában veit ízlésesen, szépen öltözni. Az évek, évszakok váltakozása mindig hoz valami újat, érdekeset asszonyaink Számára. . Az ekfmlt tavasszal, ősszel, különösen nagy- teret hódított a kord- bársony. Talán, mert hosszú évekig megfeledkeztek divattervezőink erről a szép anyagról, azért került most olyan elsöprő erővel minden más anyag elé a kord- bársony. Rengeteg kosztümöt, kulikabá- tot készítettek belőle. A téli divat-anyag, a düftin lett, amely minden színben kapható. Különösen célszerű újatlan, egy- vagy kétsoros, esetleg vállon három-négy fagombbal gombolódó mellény kéket készíteni belőle. Sárga, almazöld, vagy páros színben leányoknak és fiatal asszonyoknak egyaránt igen elegáns viselet. A szoknyák továbbra is egyenes vona- lúak, majdnem szűkeit. Az ősszel nagyon közkedvelt lett a hátul nyitott egymásna- hajló, csípőn pár gombbal össze ingott szoknya. Ez az „újvonalú“ szoknyaszabás azonban sokszor már az ízléstelenség határát súrolta. A szoknya olyan szűk volt, hogy a két szárny minden lépésnél szétnyílt s többet mutatott, mint ameny- nyire p járókelők kíváncsiak voltak. Nem mondom, hogy ez a szoicnyafazón nem szép, de ha ilyet csináltatunk, ne takarékoskodjunk az anyaggal, szabjuk jó bőre, hogy hátul legalább .15—20 centire egymásra hajoljanak a szélek s a sietős lépéseknél se nyíljanak túlságosan szétA télikiabátvásárlás sokszor gondot okoz asszonyainknak,, mert hiszen nem vehetünk minden télen újat, sőt még minden kétévijén sem. Úgy kell tehát a színt és a fazont megválasztani, hogy évek múlva se menjen ki a divatból. Tartósan divatos például a fekete és a szürke szín. Már évek óta viselik a zöld kabátot is. A kabátok főleg síma- vonahíaik, a prémdíszítés kedvelt minden színné!. (A. 1.) A dolgozók esti gimnáziumában Petőfi az után a kor után vágyott, mikor „majd a szellem napvilága ragyog minden ház ablakán". Ez a korszak most érkezett el, amikor országunkban már nem egy kiváltságos osztály részesül a kultúrából, hanem az egész dolgozó nép. Önkéntelenül is erre gondolunk, mikor belépünk a miskolci Földes Ferenc gimnázium épületébe, amely olyan a korán sötétedő őszi estében mint egy hatalmas vár. Valóban az: a tudomány vára. Ilyenkor esténkint lények gyúlnak a tauter mekben, a diák-padokba felnőttek, komoly dolgozó emberek ülnek, akik jó néhány évve] ezelőtt úgy hagyták el az iskolák padjait, hogy oda többé nem lesz alkalmuk visszaülni. Most a jövő korlátlan lehetőséget tár eléjük. A legszebb emberi feladat végrehajtása vár reájuk: a dolgozó nép szolgálata \ Földes Ferenc gtm náziunt dolgozók tagozata 1950 szeptemberében nyílt meg. Megszervezését az telte szükségessé, hogy Miskolcon, ebben a nagy ipari városban még nem volt dolgozók gimnáziuma. Megalakulása tehát jogos kút- túrigény kielégítését szolgálta. Az első' osztály 26 növendékkel indult, akik az elmúlt tanévben már érettségi vizsgálatot is tettek. Kevés kivétellel — mint a dolgozók gimnáziuma vezetőjétől, dr Erdélyi Dezső tanár elvtárstól megtudtuk — egészen jól megálltak a helyüket Nem hoznak szégyent volt iskolájukra most, sem a főiskolán vagy az egyetemen. Tj1 elmerül a kérdés, * hogy a do-lgozók tagozatának hallgatói képesek-e ugyanazt a műveltséget megszerezni, mint a délelőtti tagozatok hallgatói. Erre is Erdélyi clnárstól kapjuk meg a feleletet. — Nem könnyű az, amit a növendékek vállaltak, mert hiszen vannak olyanok, méghozzá nem is kevesen, akik üzemükből egyenesen az iskolába mennek és csak késő éjszaka kerülnek haza, — mint például Dombi Sándor, a gimnázium I- osztályos tanulója, a MÁV járműipari vállalat dolgozója. Hejőpapiból jár be munkahelyére, illetve az iskolába és bizony hajnali fél 4-kor már talpon vari és csak éjszaka ér haza. A legérdekesebb mégis az, hogy éppen ezek, akik ilyen emberfeletti munkát végeznek, állják meg legjobban a helyüket. — Jó beosztással, mindenre jut idő — mondja Dombi Sándor mikor megkérdezzük. — Máskor nem igen érek rá, tehát a vonaton tanulok, azt a kevés szabadidőt pedig, amit otthon töltök, pihenésre, négyéves fiam és kétéves kisleányom nevelésére fordítom. IV cm Dombi Sándor «1 egyedüli a dolgozók gimnáziumában, aki ilyen áldozatos munkával pótolja mindazt, amit « múlt megtagadott tőle. Sokan vállalták örömmel ezt a kettős feladatot, éltek a nép állama 'által nyújtott lehetőségeikkel. Elsősorban azért, mert érezték, hogy tudásuk; kevésnek bizonyul a megnövekedett feladatok végrehajtásához. Ma már öt- osztályossá bővült a dolgozó’.. tagozata és 150 hallgatója van. Fiatalok, öregek, a legkülönfélébb beosztásban dolgozók- Még férj-feleség is akad köztük: a Fegyvernek! házaspár. Együtt járnak órákra és mikor iskola után haziamennek, három iskolás gyerek várja ókét a kérdéssel, hogy felel." tek-e legalább olyan jók mint ők. C orra járjuk az osz-l tályokat, megtekintjük a korszerűéin felszeg relt szertárakat, könyvtárakat — amelyek termé-t szetesen rendelkezésére állanak a dolgozók gimnáziuma növendékeinek áj — és azzal a -tudattal hagyjuk el az iskolát, hogy nemcsak az új gyárak, hatalmas alkotások, új házsorok, növekvő jó" lét jelzik a felszabadulást óta megtett fejlődés út-i ját, hanem ez is. A dolgozók gimnáziuma is hozzájárul népünk új, tantál-' masabb boldogabb életé" hez. ÁCS ÉVA A Magyar Rádió mis:koTci stúdiójának műsora Adás minden este a 324 méteres hullámhosszon este 7 órától 8 óráig Nyilt levél az ózdi nagyolvasztómű dolgozóihoz. Ajándékműsor a DIMÁVAG Gépgyár élenjáró dolgozóinak. VASÁRNAP Miskolc „József* bácsija, (Hódi János Írása). Megyénk fiatal költőinek verseiből. A libapásztor álma. (Széli Istvánná meséje.) Di. Vasas—Pécsi Lók. osztályozó labdarugó mérkőzés. (Beszél: Szűcs János.) Nyilt levél az ózdi nagyolvasztómű dolgozóihoz. Ünnepi zenei műsor. HÉTFŐ Toborzott bányászfiatalok között. Építőmunkások öröme. Hírek a megyéből. Nyolc nappal az éves terv befejezése előtt. A borsodnádasdi bányaüzemben. A vasárnap sportja. Tolna megye vezet a vasgyüjtési versenyben A MÉH jelentése A MÉH tröszt jelentése szerint a megyék közötti vasgyüjtési versenyben két napja Tolna megye vezet 167.6 százalékos eredménnyel, maga mögé szorította Baranya megyét, amely 146.2 százalékra teljesítette tervét. A fémgyűjtésben változatlanul Komárom megye az első, 150.4 százalékra teljesítette tervét. (MTI) Aemasl ember van a szabályért,-----------1 a törvényért, hanem minden törvény és minden szabály csak akkor és csak addig állhat meg, amíg az embert szolgálja. Ez hát az alapgondolata mai levelem- -wm* nek és engedjék meg, hogy egy igaz példával világítsam meg ezt az állítást. Hogy megértsék a példát, el kell vezetnem most önöket hazánk északkeleti végébe, Sátoraljaújhely vidékére, ahol cikk-cakkos, kígyózó vonalban húzódik a fenséges hegyvidék széliében a magyar-csehszlovák határ. Alig kell néhány lépésnyire felkapaszkodni az Ujhely melletti Szárhegy meredekén, hogy odalássunk a ha. tárontúli kis falvakra, amelyek elszórtan fehérlenek a dombhátakon, vagy egy-egy erdei irtásterületen. Az első falu, amely itt szemünkbe ötlik, alig három kilométerre van a kettős határsorompótól s a neve: Borsi. Magyar embernek illik ismernie e falucska nevét, hiszen itt született meg annyi sok évvel ezelőtt a kurucok vezére, a szabadság fejedelme, Rákóczi Ferenc... De én nem ezért idézem e kis hegyifalu nevét, hanem mert innen, Borsiból indul el az én történetem, amit példaként mondok el. Ember György: (TJasárnapi levél És talán még egyetlen perc se telt el, máris felbúgott a fehér mentőautó motorja, sivított a sziréna és Bernáth Géza, a nagybeteg asszony csehszlovák férje segített a magyar határőröknek, hogy minél gyorsabban emeljék meg a piros, fehér, zöld festésű határsorompót. Borsíba „ I kétszobás lakása van —.1 Géza villanyszerelőnek. A Nemrégiben éjszaka úgy egy óra tájban megszólalt a telefon a sátoraljaújhelyi kórház portásfülkéjében és Kormány Pál mentőápoló emelte le a falitelefon kagylóját. Azért ő, mert Serfőző János, az éjjeli portás vacsorázni ment az emeletre és megkérte a mentőautó kísérőjét, hogy egy negyedórára lássa el helyette a szolgálatot, szívességből. Izgatott férfihang szólt a vonal túlsó végén: — Magyar elvtársak! Bernáth Géza vagyok Borsiból. Az Üjhely előtti csehszlovák határőrség telefonján hívlak benneteket. A feleségem kislányt szült és most haldoklik. A bába nem tud segíteni rajta. A kassai kórház 50 kilométerre van tőlünk! Mentsétek meg! Kormány Pál és Bernáth Géza között cikkcakkos, kígyózó vonalban fut a határ. Sérthetetlenségét fegyveres őrség biztosítja. A sorompó csak útlevél, vagy határátlépési igazolvány felmutatására emelkedik fel. Ez a szabály, ez a törvény. De Bernáth Gézánénak nem volt útlevele és Kormány Pálnak se volt útlevele. A törvény, a szabály állt kettőjük, a haldokló és az ápoló, a betegágy és a kórház között, Bernáth ház előtt kicsinyke virágoskert, benne nyári virágok kórója szárad, néhány kései krizantém virít szerényen. A beteg asszony szereti a virágokat, szereti az életet. Pirospozsgás, gyorsmozgású, szőke asszonyka, mennyire várta ezt a kislányt! Mennyi terve volt, vágya, célja. Az első gyerek meghalt, mindjárt megszületése után; úgy várta ezt a másodikat, mintha ezzel az első, az az eltávozott csecsemő is visszatérne! Csődület tolong a ház előtt, a szomszédok azt mondják Kormány Pálnak: — ugyan minek viszik kórházba, ennek már úgyis vége. Legalább hagyják itthon meghalni! A mentőautó 90 kilométeres sebességgel rohan már Sátoraljaújhely felé. Felnyitva áll a két sorompó, mint két tisztelgő kar a száguldó autó fölött. 6 percig tart az út a kórházig. Az asszony falfehér, félig eszméletlen, már beszélni sem tud, a pokrócon pedig áttör a vér riasztó vöröse. Reggelig tartott ez a küzdelem, s amikor a Szárhegy felett kibukkant a nappal első sugara, Bernáthné arcába is visszatért az élet rózsás szine. 17 napig feküdt a 9-es kórteremben, aztán egy szép nap: hazament. A kislányához. És ebben a 17 nap ban történt még valami, ami említésre érdemes. Rákos Dezső sebészfőorvos operációt hajtott végre egy károlyfalvi parasztasszonyon. Kellett, sürgősen kellett a véralvadást gátló gyógyszer, mert enélkül a beteg meghal, menthetetlenül elpusztul. A kórházi gyógyszertár jelenti: a gyógyszer kifogyott! Rákos főorvosnak nincs sok ideje a gondolkodásra. Segíteni kell. egy ember élete a tét! Kérhetne gyógyszert Miskolcról, de Miskolc messze van, 80 kilométerre. Felhívta hát telefonon a cseh" szlovák határőrség parancsnokát, kérte: segítsen. Küldjön el valakit motorkerékpáron, vagy autón Kassára, betűzve diktálta a gyógyszer latin nevét és — három óra múlva a gyógyszer ott volt a főorvos kezében. A kassai poliklinika el" küldte ajándékba... Persze szabálytalanság történt, akárhogy is nézzük: csorba esett a nemzetközi Pávniónri, főorvos és Tasnády doktor már a műtőben áll és Kormány Pál alig, hogy megérkezett, rohan máris a Tompa utca 18-ba, özvegy Harbulya Györgyné véradóért. Ö is anya, mindene az a két gyerek, hát hogyne kelne ki az ágyból éjjeli fél kettőkor, hogy megmentsen egy másik anyát, egy csehszlovákiai anyát, aki hallani akarja, mert joga van hallani azt a szót: mama... — Az orvosok kezében fel-felcsillan az injekciós pravarz. A súlyosan kivérzett beteg pulzusa alig tapintható, szemeit lezárja, meg sem moccan a súlyos műtét alatt. Kevés a 3 és féldeci vér. amit Harbulya néni adott, több kell. A mentőautó gépkocsivezetője. Varhola József máris jelentkezik: vizsgálják meg a vérét és ha megfelelő a vércsoport, döfjék ütőerébe a csapolótűt. jogon mindkét esetben. Kormány Pál és Bei’" náthné tiltott határátlépést követett el, Rákos főorvos meg a vámhatóságokat kerülte meg. De mi, ml emberek, dicsérjük meg őKet, a bűnökért. Igaz, áthágták a törvényt, a betű szerintit, az általánost, a helyes törvényt, amely előírja az útlevél és határátlépési engedély felmutatását. De a betűkön és az általános jogi szabályo" kon túl megdönthetetlen igazság, hogy országha" tárokon, sorompókon át is összedobbannak a szívek, segítő kézzel nyúlnak egymás felé a népek családjai Tilost jelzett a törvény betűje, de a nagybeteg előtt mégis szabadra állt a so" rompó és szabadot jelzett az emberi lelkiisme" rét. — Ez hát a példa Tudom, szélsőséges pél" da. A mindennapi életünkben sokkal, de sokkal kisebb jelentőségű esetekben és ügyekben kell emberiességből és segítőkészségből vizsgázni. A nagy példát kicsiben kell alkalmaznunk az emberi kapcsolatok ezernyi viszonylatában és változatéban Ez a mi dolgunk. I Tárt-ük /he a törvényeket, hiszen ezek a !----------------- mi saját törvényeink. De minden törvénynél és szabálynál van egy mindennél erősebb törvény és mindent hatályon kívül helyező szabály és ez úgy hangzik a szavak nyel" vén, hogy; minden az emberért van,,«
