Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-18 / 245. szám
Vasárnap, 1953. október 18. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 Pártéi e t Hogyan tudatosítják a farkaslyuki népnevelők Termelj többet, jobban élsz** jelszó tartalmát yy A farkaslyuki bányászok felsza badulásunk óta már számos esetben bebizonyították, hogy minden erejükkel dolgozó népünk felemelkedéséért, hazánk felvirágoztatásáért küzdenek. Kormányunk programjá jának megvalósítása még nagyobb feladatokat hárít a farkaslyuki bányászokra. A program megvalósításának egyik legfontosabb feltétele hogy szénbányászatunk teljesítse tervelőírását. Igen fontos tehát, hogy a népnevelők megértessék a bánya minden dolgozójával, menynyire fontos az ő munkájuk, menynyire fontos, hogy teljesítsék ‘tervüket, jó munkával járuljanak a kormányprogram megvalósításához. A népnevelők felvilágosító tevékenysége természetesen csak akkor lehet sikeres, ha érvelésüket személyes példamutatásukkal támasztják alá. A bányaüzem népnevelői arra törekednek, hogy alaposan megértessék minden dolgozóval kormányunk célkitűzéséi, megmagyarázzák nekik, hogy ha többet termelünk, jobban élünk. Feldolgózták a bányászokra vonatkozó legfontosabb határozatokat, kiszámították, hogy mit jelentenek az ezévben biztosított kedvezmények az egyes dolgozóknak. A népnevelők az érvek segítségével magyarázzák meg a „Termelj többet, jobban élsz1' jelszó tartalmát. Mindenekelőtt beszélnek arról, hogy pártunk és kormányunk a dolgozók — közöttük a farkaslyuki bányászok — jó munkája eredményeként tudta megvalósítani például az árleszállítást. Elmondják a következő esetet: Az egyik dolgozó szobabútort akart venni, az árleszállítás előtt ez 12 ezer forintba került volna, az árleszállítás után örömmel újságolta, hogy 8 ezerért meg tudja venni. Ha a bányászok jól dolgoznak — mondják a népnevelők —, több szenet termelnek, akkor többet tud adni államunk is. Például Eke L. Gyula tavaly 1500 forint hűségjutalmat, ezévben pedig 2063 forintot kapott. Becze Elemér is 500 forinttal kapott több hűségjutalmat — azon felül, hogy munkája után fizetése is emelkedett —, mint tavaly. Mindez azt bizonyítja, ha a tervet teljesítjük, túlteljesítjük, gyümölcseit mi magunk élvezzük. Számokkal, esetekkel bizonyítják a népnevelők, hogy minél jobban emelkedik a termelés, annál jobb a kereset. így például Fürjes H. Imre vájár 117 százalékra, a rendes fizetésen felül még 3 forint 30 fillér prémiumot kap müszakonkint. Fürjes K. János aknász alapfizetése 1250 forint. 95 százaléktól 100 százalékig egyszázalékos prémiumot kap százalékonkint, 100 százaléknál már 15 százalékot. Ha tehát úgy irányítja a munkát, hogy körzete 100 százalékot ér el, akkor 20 százalékkal növekszik alapfizetése. És ezt így lehetne tovább sorolni. tokban zavartalanul közlekedhesse nek a csillék. A népnevelők beszélnek a szén jo minőségének fontosságáról is. Elmondják, ha a szénben sok a meddő, akkor a bánya — büntetésként — az ózdi gyár számára sokezer fo rintot köteles fizetni. Ebből az kő vetkezik, hogy a bánya kevesebb jutalmat adhat a dolgozóknak. Ha viszont a szén jobb minőségű, akkor az ózdi gyár prémiumot fizet a bányának, s ebből több jut a dolgozóknak is. A szén minőségéért folyó harcban példaképül tudjuk állítani id. Köpöczi József elvtársat. A szeptemberi értékelésnél egy-egy csilléjében mindössze 2—3 kiló meddőt találtunk. Sztricsek István csilléi ben alig 6 és az ifj. Szabó Ferenc által rakott szénben alig 2 kiló meddőt találtunk. Távolról sem dicsérhetjük meg azonban hasonlóképpen a 26-os csapat dolgozóit. Bárdos Bartók József elvtárs, a csapat vezetője, nem vé géz nevelőmunkát, aminek érthető következménye, hogy egyik csilié jükben 157 kilogramm meddőt találtak. Becze Elemér (35-ös csapat) 84 és Borús József (47-es csapat) 73 kiló meddőt rakott a szénbe. Amikor bányászok megkapják háztartási szenüket, joggal megkövetelik, hogy az szén legyen, még pedig jó szén és nem kő. Népnevelőink kérdezzék meg a felületes dolgozóktól: mit szólnának, ha a vállalat olyan szenet adna ki nekik, amelynek egy- egy csille mennyiségében 157, 84, vagy akár „csak" 73 kiló a meddő. Ezek a dolgozók megkárosítják a közösséget, de maguk is kárt szenvednek, mert a meddőért nem fizet az állam. Pártunk és kormányunk programját népnevelőink igyekeztek jól meg- érttetni a dolgozókkal. Ennek eredménye, hogy a III. negyedéves tervet már szeptember 24-én befejezte bányaüzemünk. A IV. negyedévben visszaesés mutatkozik. 13-án például a napi tervet 97.8, a havi terv már esedékessé vált részét csak 95.1 százalékban teljesítettük. Népnevelőinknek most az a feladatuk, hogy fokozottabban mozgósítsanak a tervek maradéktalan megvalósítására. Meg kell magyarázniok a dolgozóknak, hogy egy pillanatig sem lehet a termelésben hanyatlás, mert ez csak késlelteti kormányunk programjának megvalósítását. Tudnunk kell, hogy a szén az ipar éltető ereje és leginkább a több és1 jó szén termelése segíti elő, hogy a dolgozók számára az elkövetkezendő időben még több, olcsóbb ruházati cikket, cipőt állítson elő iparunk, s újabb gépek segítségével több élelmiszert tudjon termelni dolgozó parasztságunk. A népnevelők elmondják dolgozótársaiknak, milyen kárt okoz a népgazdaságnak, ha a bánya csak egy százalékkal is elmarad tervelőírása mögött. Igyekeznek erősíteni a verseny lendületét. Eredményeképpen a dolgozók a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának tiszteletére ígéretet tettek, hogy nemcsak teljesítik, hanem 75 vagonnal túl is teljesítik a tervet. Üzemünk Somsály bányával lépett párosversenybe. A népnevelők feladata most, hogy a versenyszellemet tovább fokozzák, hogy a dolgozók valóra is váltsák adott szavukat. Az üzem pártszervezetei az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak a népnevelő- munkára, a munkaverseny erősítésére. Taggyűlésen, pártcsoportérte- kezleteken értékelik a kommunisták munkáját, megdicsérik a jól dolgozókat, s felelősségre vonják azokat, akik nem teljesítik kommunistához méltóan ígéretüket, tervüket. A „Termelj többet, jobban élsz" jelszó tudatosítására felhasználjuk a politikai oktatást is. Az előadók beszélnek ennek a jelszónak tartalmáról. Elvileg és gyakorlatilag fogják bizonyítani a dolgozók eiőtt, miért szükséges a többtermelés és hogyan segíti ez elő az egyén felemelkedését és a közösség további előrehaladását. Népnevelőink jó agitációval fáradhatatlanul lelkesítsék sikeres munkára társaikat, harcoljanak a lazaságok ellen, példamutatóan állják meg helyüket a széncsatában, hogy agitációjuk és kommunista példamutatásuk meghozza a kívánt eredményt, üzemünk — vállalásához híven — túlteljesítse negyedik negyedévi tervét. DEMES FERENC, a farkaslyuki bányaüzem üzemi titkára. Túlszárnyalta napi előirányzatát az ózdi acélmű, finom- és durvahengermű (Tudósítónktól.). Pénteken reggeltől szombat reggelig kiváló termelési győzelmek születtek az ózdi olvasztárok, a durva- és a finomhengerészek jó munkája nyomán. A martinacélmű 102 százalékos eredményének elérésében igen nagy része van a III. kemencénél dolgozó Szedlák József, Tóth Kálmán és Kovács T. Béla olvasztárbrigádoknak. Jó kollektív munkájukkal 130 százalékos eredményt értek el, s ezzel több mint 53 tonna acé't adtak napi előirányzatukon felül. A durvahengermű triósorozatán dolgozó Csépányi-brigád 159. a lemezsorozaton dolgozó Filló-brigád 159.5, a blokksorozaton dolgozó Molnár Sz. Bajos sztahanovista brigádja 115 százalékot ért el. A kollektívák nemes vetélkedésének eredményeképpen ezen a napon az ózdi durvahengermű dolgozói 103.1 százalékra teljesítették napi előirányzatukat. Nem aludtak a finomhengermű dolgozói sem. Csaknem minden sorozat teljesítette napi előirányzatát. A középsorozat 105, a finomsorozat 103.5, az abroncssorozat 106.8 százalékra teljesítette esedékes tervét. A brigádok versenyéből Lőrincz József sztahánovista DISZ-brigádja (őrt az élre, 127 százalékos eredménnyel. Párosversenytársa, Ná- voly József hengerészbrigádja 124 százalékos teljesítésével a második helyre került. A két brigád az elért eredményekkel ezen a napon 46 tonna acélt adott terven felül. A finomhengermű hengerészbrigádjai ezen a napon összesen 102.9 százalékot értek el. így harcolnak az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói, hogy november 7-re tett vállalásukat maradéktalanul teljesíthessék. Példamutatóan harcot ax őszi munkák sikeréért iff. Balogh Sándor, a liejőpapi gépállomás traktorosa Ifj. Balogh Sándor, a hejőpapi gépállomás traktorosa a termelő- szövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak erszágos tanácskozásán versenyre hívta Tóth Lászlót, a hartai gépállomás kitüntetett traktorosát. Vállalta, hogy az őszi munkák idején 300 százalékra teljesíti tervét. Szeptember végén kezdte meg a munkát. Eleinte le volt maradva még régi versenytársa, Csörsz Kálmán mögött is, aki 40 normálhold előnyt szerzett és az éves versenyben is három százalékkal megelőzte ifj. Balogh Sándort. Balogh azonban nem adta fel a harcot. 30 soros vetőgépét úgy alakította át 60 sorosra, hogy egy menettel keresztroros vetésnek megfelelő munkát végez. A hejőpapi Petőfi tsz-nél kezdte meg a vetést, s az első napokban már kiváló eredményt ért el. Hat nap alatt 123 holdat vetett el, emellett 14 holdon évelő parlagtörést is végzett. Napi tervét 346 százalékra teljesítette. Október 10-ig két dekád alatt elvetett 187 holdat, azonkívül előhántós ekével 84 holdon vetőszántást, 10 hold tárcsázást és 105 holdon műtrágyázást végzett. A minőségi munka érdekében 225 hold szántást külön megboronált. Az október 10- től eltelt 5 nap alatt is tovább tartotta a munka ütemét. Ifj. Balogh Sándornak váltótársa öccse, Balogh István, ö is méltó akar lenni bátyja hírnevére. A legutóbbi öt nap alatt 109 normálhold talajmunkával 504 százalékra teljesítette tervét. Ö is ugyanúgy harcol a minőségi munkáért, mint bátyja, aki a következőket mondotta: — Nem akarom, hogy a tsz tagjai jövőre azt mondják rólam, hogy csak elszórtam a magot azért, hogy tervemet teljesítsem. Mivel a 60 soros vetőgép. amit U 3-as traktor vontat, igen nehéz, nem akaszt utánna magtakarót, hanem összekapcsolt 16 levelű fogassal külön boronái. Ifj. Balogh Sándor állja szavát a Tóth Lászlóval folytatott versenyben. Éves tervét eddig 254 százalékra teljesítette. Régi versenytársát, Csörsz Kálmánt pedig már 19 százalékkal megelőzte. Heti leendők a mezőgazdaságban A jó gazda — mielőtt a répát és burgonyát prizmázná — gondosan szétválogatja. A télire tárolt termés osztályozása azért is szükséges, mert egy rothadt A népnevelők közül legjobban tevékenykednek Papp István I., Papp G. Gusztáv, Barta B. Gusztáv elvtárs sztahánovisták. Jó agitáció mellett élen járnak a termelésben. Ezek a népnevelő elvtársak ez év augusztusának végén befejezték ötéves tervüket. Sokszor figyelmeztetik bányásztársaikat a szomorú múltra. Beszélnek arról, hogy a felszabadulás előtt például Sáta községből esőben, hóban, sárban gyalog jártak a bányába. Ma gépkocsi szállítja őket a bányába és haza. A múltban — ha jól dolgoztak — legfeljebb annyi reményük volt, hogy erre tekintettel talán nem dobják ki őket a bányából. Ma pedig a bányász — ha fegyelmezetten, jól dolgozik — prémiumot, hűségjutalmat kap. Jó agitációs munkát végez Bartók Gyula népnevelő, rokkant vájár is. Sokszor figyelmezteti a bányászokat a múltra. Beszél arról is, hogy ma_ a bányászok milyen szerető gondoskodásban, megbecsülésben részesülnek. Bartók elvtárs beszélgetése során arra kéri dolgozótársait, hogy termeljenek több szenet, fordítsanak nagy gondot a szén minőségére. Hasonlóképpen jó népnevelők ifj. Farkas Sándor, Dumit- rás János, Túrái L. Béla elvtársak. Foremszki János elvtárs körzeti főaknász munkája közben sokat beszélget a dolgozókkal. Megmagyarázza, hogy minden dolgozó csak akkor teheti Jobbá, szebbé saját maga és családja életét is, ha többet termel. A jobb élet kulcsa a dolgozó kezében van. Ha jobban dolgozik, többet keres. Megértette és magáévá tette pártunk és kormányunk célkitűzését Dráb Alajos sztahánovista vájár is. Becsületes, szorgalmas munkával igyekszik biztosítani, hogy a vága-s Mi akadályozza a szovjet gyorsolvasztási módszer alkalmazását a diósgyőri martinban ? A diósgyőri martinászok az elmúlt negyedévben túlteljesítették előirányzatukat. Az ózdiakkal vívott n.rosversenyben is megszerezték a büszke első helyet. Kiváló eredményüket annak köszönhették, hogy jól alkalmazták a szovjet gyorsolva'szlás módszerét, s jobban szervezték meg a munkát. Most, a negyedév első hetében is lendületesen dolgoztak. Október nyolcadikétól kezdve azonban visszaesett a termelés, s okióber 13-ig számos hiba akadályozta a: munkát. Ezekben a napokban a gyárrészleg egyetlen egyszer sem teljesítette előírását. Az elmúlt napokban felkerestük a diósgyőri olvasztárokat, hogy megkérdezzük őket: miért maradtak le? Nem kellett sokáig kutatnunk, hamar rájöttünk a visszaesés okára. Itt is, ott is látható egy-két rossz, javítás alatt álló beraikódaru. A III., ÍV. és VI. kemencénél éppen berakást végeztek a martinászok. Nem volt meg a kellő számú daru, azért, mert azok karbantartására nem fordítanak gondot. A „Béke“ kemencénél Kiovszki elvtárs, a Vl.-nál Csohány elvtárs, de a többi olvasztárok is a kemencék karbantartásánál felmerülő nehézségekről beszéltek. Amikor Amoszov elvtárs itt járt — mondták —, a legelső volt, amire felhívta figyelmünket, hogy a legnagyobb gondot kemencéink karbantartására fordítsuk s már csapolás közben javítsuk ki a hibás részeket, mert ez meghosszabbítja a kemencék élettartamát. Munkagyőzelmeket csak jó kemencékkel lehet elérni. A legnagyobb hiba ott van, hogy a kemencék egymás után mennek tönkre, tervSzerütlenül javítják őket. Ez azért van, mert nincs zúzott, magnezit, gyenge a javítóanyag. Csohány- elvlárs elmondta hogy ebben a hónáéban már háromszor kellett leállóin kemencej«vitás miaü, ebből keltő tervszerűtlen javítás volt. Csohány elvtárs azt is elmondta, hogy amikor Amoszov elvtárs nálunk járt és vele beszélt, sokat tanult tőle, s abban az évben a szakma legjobbja címet is elnyerte. Csohány elvtárs brigádjával az elmúlt hónapban 107.4 százalékra teljesítette tervét, augusztusban is első lett kemencéjük a gyárrészlegban folyó versenyben. Most ez a brigád is le van maradva s éppen a gyenge minőségű javítóanyag felhasználása miatt. Miért nem használnak magnezit helyett dolomitot — kérdezzük —, hiszen ebből hegyek állnak rendelkezésre, s ugyanúgy megfelel á célnak, mint a magnezit ? — Csohány elvtárs elmosolyodott. Igaz, dolomit van, de a>z egyenlő a nullával, mert nyers, nincs kiégetve — mondta. A kemencében a mész hamar kiég a* dolomitból, s a javítóanyag beleolvad. Több olvasztárral elbeszélgettünk erről, s valamennyinek az volt a kérése: égessék ki a dolomitot, úgy mint azelőtt tették, s meg is lesz az eredmény, tartósabbak lesznek a kemencék, kevesebb lesz a tervszerűtlen javítás, a termelésből kieső idő. A dolomit nagyszerű javítóanyag. Diósgyőrött a téglagyárban régente egy kemence csak a dolomitot égette. Most is meg lehetne ezt tenni, nem ütközik különösebb nehézségbe, nagyobb beruházásra sincs szükség ahhoz, hogy a téglagyárban egy kemencét újból erre a célra alakítsanak át. Az igazgatóságtól kaplak ‘már ígéreteket. azonban ez mind a mai napig csak ígéret maradt. Az acélgyártók mielőbb égetett dolomitot kérnek, hogy kemencéiket gondosan tudják karbantartani. Csak így tudnak gyorsolvasztási módszerrel dolgozni, csak így tudják éves tervüket hiánytalanul végrehajtani. Más hibákat is észleltünk még a martinban, amelyek szintén jelentősen gátolják a szovjet gyors- olvasztási módszer sikeres alkalmazását. A VI-os kemencénél például csü- törl öltön a berakóteknők rosszul voltak megpakolva, mint a szénaboglya, úgy álllak ki belőlük a vasdarabok. Amikor a daru megmarkolta a kanalat, a v«s fele kipergelt. Akadt olyan kanál, amelyet eredetileg csak félig raktak meg s 20 mázsa hulladék helyeit mindössze 4—5 mázsa v«s volt benne. Ezért tartott a kemence berakása két óra helyeit négy óráig. A rossz berakás következtében kétannyiszor kell a kemencék ajtaját felhúzni, ilyenkor pedig nagymennyiségű hő távozik a kemencéből. Ez lassítja a beolvadást. Előfordul, hogy az adag felhabzik és kezdődik a hosszú órákig tartó bajlódás a salakkal. Gyakori hiba, hogy a berakóteknő- ben szerteszét elhelyezett vasdarabok a berakásnál megsértik az ajtókat, vagy a kemence falát. A daruk ennek ellenére erővel rakják a hulladékot a kemencébe. A hulladékra és az ércre is sokszor kell várniok az olvasztároknak. Ezért a diszpécserek felelősek, mert nem jól szervezik a munkát, nem biztosítják időben az anyagotA martinászok csak úgy tudják sikeresen alkalmazni a gyorsolvasztás módszerét, ha égetett dolomitot és jó javító anyagot kapnak a kemencék karbantartásához, valamint a kanalak kapacitását teljesen kihasználják. A diósgyőri olvasztárokban meg van az akarat, hogy Amoszov elvtárs tapasztalatait alkalmazzák. Az előbb említett hibák azonban gátolják őket az acélgyártás fokozásában. A gyár igazgatósága gondoskodjon róla, hogy mielőbb hozzá lássanak » dolomit égetéséhez, a martinacélmű vezetői pedig teremtsenek rendet, a hulladék téren, hogy szépen elrendezve rakják a hulladékot a kanalakba és teljesen kihasználják befogadóképességükéi. Ha ez meglesz, akkor a negyedéves tervben és az éves terv teljesítésében is megszerzik a martinászok elsőségüket, az ugyttnesuk kiváló ózdi acélgyártókkal szemben. KÖRÖMI GYÖRGY krumpli, vagy répa tőbbszáz egészségeset fertőzhet meg. Szedés után 40 napra kezdjük meg csak a burgonya és a répa téli tárolását, add’g levegőztetjük. A prizma helyét észak-déli irányban árnyékos helyen, tiszta földön és nem vízveszélyes talajon jelöljük ki. Az egészséges és tiszta burgonyát szalmával takarjuk le egész addig, míg fagy nem várható. A fedőszalma mindig száraz legyen. Fagy esetén földréteget rakjunk rá, amit szükség esetén vastagítsunk. A zöld futószalag folytonosságát és a téli takarmányozás zavartalanságát biztosítja a másodvetésű takarmány. A megye minden részén bőségesen terem a pohánka, mustár, tarlórépa és a többi takarmányféleség. Ügyeljünk arra, hogy minden takarmányt a legmegfelelőbb időben kaszáljunk. A mustárt virágzás kezdetén vágjuk, mert így az állatok szívesen fogyasztják. Amint a becők kifejlődtek, a mustár zöldtakarmányozásra nem alkalmas. A pohánkát zölden csak rövid ideig etetjük, mert hosszabb idő után viszketegséget okoz. A zölden felesleges másodvetési takarmányt nem szárítsuk szénának, hanem silózzuk. Ne hagyjuk veszendőbe menni az utak, árokpartok, erdőszélek, s az alkalmi legelőkön található takarmányozásra alkalmas fűtermést. Ne féltsük állatainkat a jártatástól és a szabad levegőtől, mert az csak hasznos. Éppen ezért legeltessünk, tartsuk állatainkat a szabadban, amíg csak lehet. A legelőn tartott állatok a télire tárolt takarmányból sokkal kevesebbet fogyasztanak. Állami gazdaságainknak, termelőszövetkezeteinknek és minden állattartónak sa.iát érdeke az őszi legelők kihasználása. A rét- és legeltetési bizottságok kezelésében lévő rét és legelőkön is késő őszig lehet legeltetni. Csak süppedős, nedves talajú legelőre ne hajtsuk állatainkat. A legeltetés mellett kezdjük meg a rét és legelők ápolását. Értesítjük a vásárlóközönséget, hogy a dolgozók kívánságára a Ma.jo. utca 25. szám alatti lerakatunk minden nap 9 órától délután 5 óráig, a diósgyőri Nagy Lajos u. 17. szám alatti üzemünk délelőtt 9 órától délután 5 óráig tart nyitva. Valamennyi üzemünkben narancs- izű ital kapható. Miskolci Szikvizüzem.
